KULTÚRA ÉS GAZDA(G)SÁG A GAZDASÁGI FEJLÔDÉS ÉS FEJLETTSÉG ÉS A GLOBE KULTÚRA- VÁLTOZÓINAK ÖSSZEFÜGGÉSEI

BAKACSI Gyua KULTÚRA ÉS GAZDA(G)SÁG A GAZDASÁGI FEJLÔDÉS ÉS FEJLETTSÉG ÉS A GLOBE KULTÚRA- VÁLTOZÓINAK ÖSSZEFÜGGÉSEI A tanumány arra keresi a váaszt, hogy a kutúra ietve annak jeegzetes mintázatai mennyiben befoyásoják a gazdasági fejettséget, fejôdôképességet. A kutúra mérése a GLOBE 62 országra kiterjedô adatbázisára aapozódik, a GLOBE kutúravátozók és a társadami-gazdasági fejettség küönbözô mutatószámai közötti kapcsoatokat (korreációkat) mutatjuk be. Részetes eemzés mutatja ki a Word Competitiveness Index (WCI) és a kutúra vátozók közötti kapcsoatot. A kutatási eredmények szerint a tejesítményorientáció, a jövôorientáció és a bizonytaanságkerüés a gazdasági fejettség és a versenyképesség egmegbízhatóbb eôrejezôi, emeett az intézményi koektivizmus is pozitív korreációt mutat több fejettség mutatóva. A kutatási eredmények szerint ugyanakkor az erôs csoport koekvizmus és a nagy hatami távoság negatív prediktorai a gazdasági fejettségnek és versenyképességnek.... a nemzetközi versennye kapcsoatos kérdések, egyenek bár poitikaiak vagy gazdaságiak, egyre inkább kuturáis formát ötenek. Fukuyama: Bizaom (1995: 17. o.) az új viágban a egméyebb, egfontosabb és egveszéyesebb konfiktusok nem társadami osztáyok, nem a szegények és gazdagok vagy más gazdaságiag meghatározható csoportok között bontakoznak ki, hanem küönbözô kuturáis entitásokhoz tartozó népek között... a hidegháború utáni viág hét vagy nyoc fô civiizáció viága. Az áamok érdekeit, eentéteit és társuásait kuturáis hasonóságok és küönbözôségek aakítják... A poitikai és gazdasági fejôdés meghatározó mintái civiizációnként etérôek. A viágpoitika napirenden évô kérdései a civiizációk közötti küönbségekre vezethetôk vissza. (Huntington, 2001: 24-27. o.) A küönbözô koroknak megvannak a maguk meghatározó, domináns eméetei. Ezek jeemzôen nem a semmibô bukkannak eô, megvannak a maguk szeemtörténeti eôzményei, mégis az adott kor kihívásai, probémái a figyeem, az érdekôdés, a közgondokodás középpontjába heyezik azokat. Taán nem tévedünk nagyot, ha azt áítjuk, hogy a XX. XXI. század forduójának egyik iyen meghatározó eméeti vonuata a társadami-gazdasági jeenségek kuturáis megaapozottságát boncogató mûvek. Habár a történeem szinte minden periódusára többé-kevésbé igaz vot az áítás, abban az új viágban, ameyre Huntington-idézet uta, hatványozottan igaz: a civiizációk, nemzetek a maguk konfiktusait eôdegesen gazdasági téren és gazdasági eszközökke vívják. Ha komoyan vesszük Huntington üzenetét, akkor a kutúra tanumányozása többé nemcsak a társadami viszonyokat tanumányozó kutatások középpontjában ke, hogy ájon, hanem egyre erôtejesebben ke bevonunia a gazdasági jeenségek értemezésébe és magyarázatába, vaamint a gazdasági sikerességet megaapozó eszközrendszerbe. A gazdasági (társadami) fejettség és a kutúra közötti kapcsoat, annak viszonya, ok-okozati összekapcsoódása ugyanakkor régen izgatja a társadaom- és gazdaságkutatókat. Taáunk érveket a gazdasági fejettség kuturáis meghatározottságára, de sokan vezetik vissza a kutúra fejettségét a gazdasági gyökerekre, és érvenek a kutúra fejôdésének gazdasági megaapozottsága meett is. A könyvtárnyi irodaom sokszor egymásnak is eentmondó megáapításait aighanem úgy summázhatjuk a egpontosabban, ha efogadjuk a kutúra és gazdaság köcsönös meghatározottságát, ok-okozati összekapcsoódását. A társadaomtudományi és gazdasági szakirodaom a gazdasági fejôdés, növekedés magyarázói tényezôi 35

között viágosan eküöníthetô faktorokként tárgyaja a gazdasági, ietve a kuturáis adottságokat. Mindkét tényezô fontosnak tûnik, ám amíg a kutúra (kutúravátozók) kvantitatív mérése széesebb körben, több országra (kutúrára) kiterjedôen meg nem történt (kutúraközi kutatások), ezt az összefüggést csak spekuatív módon ehetett vizsgáni, ám empirikus teszteésére nem vot mód. A kutúrát a közösen osztott értékek oyan rendszereként értemezhetjük, ameynek meghatározó szerepe van egy adott társadaom tagjai visekedésének formáásában, aakításában. A preindusztriáis társadamakban a kutúra rendszerint vaási rendszerként öt testet és igen assan, nehezen vátoztatható. Az iparosodássa és az ezze járó gazdasági és társadami modernizációva ez a vaásos viágnézet egyre inkább szekuarizáttá, racionáisabbá 1 és a vátozásokra nyitottabbá vát. A modernizáció központi értéke a növekedés, gyarapodás és azt ezt megaapozó tejesítménymotiváció. A posztmateriáis, posztmodern társadamakban ugyanakkor egyfajta újraspirituaizáódás figyehetô meg, és jóehet a társadami-gazdasági fejettség egy igen magas szintjén a minden áron vaó növekedés heyett a megszerzett javak más ogika szerinti eosztása, az éet minôsége feé vaó forduás a jeemzô. Ebben a történemi éptékû foyamatban kutúra és gazda(g)ság sajátos viszonya figyehetô meg, amey arra uta, hogy a gazdaság és kutúra közötti ok-okozati viszonyban a kutúra vaójában egy igen erôs meghatározó tényezô (ok), aminek igen erôtejes hatása van a gazdasági fejôdésre. Érdekes ugyanis fefigyeni arra, hogy a társadami-gazdasági fejôdés nagy korszakhatárait átépve (ókor, középkor, újkor, egújabbkor, de még az ezeken beü ehatároható fejôdési szakaszok esetében is) az jeemzô, hogy egy-egy új társadamigazdasági nagyhataom nem a megeôzô fejôdési szakasz gazda(g)sága áta megaapozott szerves fejôdésse jön étre, hanem az új hatamak más-más kutúra taaján fejôdnek ki. Másként fogamazva egy más kuturáis mintázat hozza ôket heyzetbe, teszi ehetôvé, hogy az adott kutúra jeegzetes értékmintázatára aapozva megeôzzék a korábbi korszak domináns hatamait. A GLOBE kutúra meghatározása A GLOBE kutató közösségének kutúraértemezését az aábbiak szerint fogahatjuk össze: A kutúra a közösség tagjainak közös tapasztaatokbó származó és generációkon keresztü átörökôdô, a közösség vaamennyi tagja áta osztott motivációinak, értékeinek, meggyôzôdéseinek, identitásainak és a ényeges események közös értemezéseinek vagy jeentéseinek összessége (House et a., 2004: 15. o.). A fenti átaános aapdefiníció meett ényeges rámutatni a GLOBE figyeemre métó módszertani újdonságára. Míg a korábbi nemzetközi összehasonító kutúrakutatások jeemzôen eíró dimenziók mentén mérték és értemezték a kutúrák egymástó vaó etéréseit, és azt vizsgáták, ahogy a dogok vannak, addig a GLOBE ezen kategória meett (AS IS dimenziók) bevezeti a normatív (eôíró) dimenziók (SHOULD BE) fogamát is, meyek a megkérdezettek azon evárását tükrözik, ahogy a dogoknak enniük keene. Ezáta ehetôség van nemcsak a megkérdezettek áta érzéket, hanem a véeményük szerint kívánatos nemzeti és szervezeti kutúrák mérésére is. Ezért a fenti átaános kutúradefinícióra aapozva House Wright Aditya (1997) kétfée értemezési ehetôséget át a kutúra meghatározására. Az esô értemezés a kutúra normatív megközeítése: A kutúra a közösség megküönböztetô jeemzôje, tagjai pszichoógiai jeemzôinek oyan közös mintázata, amey modeként szogá, meghatározó érzemi, beáítódásbéi (attitudináis) és magatartási irányutságot eredményez, amey a közösséget megküönböztethetôvé teszi más közösségektô, és amey generációró generációra áthagyományozódik (House Wright Aditya, 1977: 539-540. o.). Ebben a megközeítésben a kutúra oyan más közösségektô viágosan megküönböztethetô normatív rendszer, eki-pszichoógiai közösség, meynek tagjai közös értékeket, hiedemeket vaanak, közös eôfetevéseket és ezen aapuó közös jeentés- és vaóság-interpretációkat osztanak, és a közös normarendszer aapján kiaakut mode értékû visekedésmintákat követnek, ameyekhez ragaszkodnak. Ezek a közös(ségi) kódok, váaszok nem jobbak vagy rosszabbak, mint más közösségek kódjai, váaszai, csak jeegzetesen mások. A normatív kutúraértemezésnek van azonban egy komoy hátuütôje, mégpedig az, hogy mive igen nehéz arra vonatkozó standardokat meghatározni, hogy az eôfetevések, hiedemek, értékek, jeentés-interpretációk, azonosságtudat és motivációk miyen szintû azonosságátó áíthatjuk azt, hogy egy közösség tagjai azonos kutúrához taroznak az iyen módon értemezett kutúrát igen nehéz közvetenü, konkrét formában megragadni, mérni, operacionaizáni. A kutúra normatív értemezését más szakirodami források kinyivánított, vaott értékeknek (espoused vaues) is nevezik (Argyris, 1992). A második értemezés a kutúra tapasztaati megközeítése: A kutúra a közösség közösen osztott értemezésse és értékekke jeemezhetô megküönböztetô környezete, amey modeként szogáó meghatározó érzemi, beáítódásbéi (attitudináis) és magatartási irányutságot eredményez, amey a közösséget megküönböztethetôvé teszi más közösségektô, és amey generációró generációra áthagyományozódik (House Wright Aditya, 1977: 540. o.). 36

Ebben a megközeítésben tehát a kutúra a tagjaitó (de a kutatótó is) függeten, ameyet a közvetenü vizsgá-ható, megragadható, visekedésben, tárgyiasut környezetben megtestesüt, megküönböztetô közösségi tapasztaatokban érhetünk tetten. A kutúra tapasztaati (eíró) megközeítése tehát kevésbé tekinthetô kinyiatkoztatott, kinyivánított és szubjektív véeménynek, hiedeemnek, eôfetevésnek, észeésnek, interpretációnak, sokka inkább közvetenü vizsgáható tapasztaati ténynek, amey a közös történemi mútban, a közösségre jeemzô fizikai-tárgyi környezetben (szimbóumokban), az etnikai eredetben, a vaásban, a nyevben, gyakoratiag minden az ember áta érzékehetô küsô körüményben öt testet. A kutúra eíró-tapasztaati értemezését más szakirodami források követett értékeknek (theory-in-use) is nevezik (Argyris, 1992). A kutúra kétfée értemezésének a viszonyára úgy tekinthetünk, mint ugyanazon érem két odaára. A történeem során a egtöbb közösség ényegében ugyanazokka a küsô hatásokka és besô probémákka szembesüt, egfejebb ezek az adott közösség fejettségi szintjétô függôen más sorrendben, ietve más-más korszakban következnek be. A kutúrák között azonban nem a környezeti hatások, hanem az azokra adott közös(ségi) váaszok aapján tehetünk küönbséget. Egy közösség evieg többfée sikeres váaszt adhat az ôt ért környezeti hatásokra, gyakoratiag azonban taánia ke egy konkrét váaszt, ameye biztosítja fennmaradását, túéését, növekedését, fejôdéôsét. Ezt a sikeres akamazkodási mintát aztán normaként (sikeres akamazkodási technikaként) örökíti tovább a közösségen beü. A kutúra tapasztaati érteômezése tehát nem más, mint küsô környezeti hatásokra és besô társas probémákra kiaakított akaômazkodás közvetenü vizsgáható, megragadható, viôsekedésben, cseekvésben, ietve szimbóumokban, tárgyiasut megtestesüési formában. A normatív érôtemezés a kutúra tagjainak szubjektumában étezik: az ezt akotó eemek értékek, normák, eôfetevések vaójában sokka inkább következményei a kutúrának, semmint meghatározó sajátosságai. A eíró érteômezés tehát maga a mútbei és jeenbéi környezeti és besô kihívásokra adott váasz, ameynek esajátítása a közösség fennmaradását és fejôdését biztosítja, míg a normatív kutúraértemezés azt a sikeres akamazkoôdási mintát mutatja fe, amey közös normatív irányutságként (visekedésbei, magatartásbei és attitûdbei evárásként, normaként) nemzedékeken keresztü átôörökôdve a közösség jövôbei sikeres akamazkoôdását hivatott biztosítani. Egy közösség (kutúra) mindkettô aapján viágosan megküönböztethetô más közösségektô. Egy adott közösségre jeemzô mind a jeen kihívásaira adott váaszokat jeentô tényegesen követett gyakorata, mind a normatív módon átörökíôtett, szubjektumban étezô értékrendszere. A GLOBE kutatás 2004-ben pubikát átfogó monográfiájában a kétfée kutúraértemezés megnevezését ennek megfeeôen aakították ki (House et a., 2004): a tapasztaati értemezést gyakoratnak (practices), a normatív értemezést pedig értéknek (vaues) nevezik. A kutúra kétfée értemezésére a szakirodaomban hasznát etérô terminoógiák, kifejezések viszonyát az 1. tábázatban fogatuk össze. GLOBE (2004) gyakorat (practices) értékek (vaues) A kétfée kutúraértemezés küönfée enevezéseinek viszonya Több szakirodami forrás tapasztaati (experimentia) normatív (normative) A GLOBE kutúravátozói eíró (descriptive) eôíró (prescriptive, proscriptive) 1. tábázat Argyris (1992) követett értékek (theory-in use) vaott értékek (espoused vaues) A GLOBE kutatás a nemzeti és szervezeti kutúrát azok tapasztaati (gyakorat) és normatív (érték) értemezését kienc dimenzió (hatami távoság, bizonytaanság kerüés, koektivizmus I. intézményi koektivizmus, koektivizmus II. csoportkoektivizmus, nemi egyenôség, rámenôsség/asszertivitás, tejesítményorientáció, jövôorientáció, humán orientáció) aapján mérte. A váasztott dimenziók feöeik az ismert empirikus kutúrakutatási eôzmények szinte minden ényeges kutúravátozóját, sôt azokat újakka egészítik ki. A vátozók terén tapasztaható fogami azonosság meet azonban utaunk arra, hogy kisebbnagyobb mértékben etérô ehet a vátozók definíciója. Ami a vátozók mérési módját ieti, a GLOBE project a vátozók mérésére eredeti mérési skáákat fejesztett ki és vaidát, ameyeknek esôdeges céja az, hogy a kutúrák közötti etéréseket, küönbségeket (varianciát) egyenek képesek miné pontosabban és megbízhatóbban kimutatni. Ezen kutúravátozók (dimenziók) meghatározásait a GLOBE monográfiája (House et a., 2004: 12-13. o.) aapján mutatjuk be. Hatami távoság (Power Distance): annak a mértéke, hogy egy szervezet vagy a társadaom tagjai mennyire várják e és fogadják e a hataom egyenôten eoszását, hogy a hataom a szervezet vagy kormány magasabb szintjeire rétegzôdjön és oda koncentráódjon. Bizonytaanságkerüés (Uncertainty Avoidance): annak a mértéke, hogy egy szervezet vagy a társadaom tagjai kiaakut társas normákra, rituáékra és bürokratikus gyakoratra támaszkodva mennyire törekszenek a bizonytaanság ekerüésére, mérsékeve ezze a jövôbei események eôrejeezhetetenségét. 37

Intézményi koektivizmus (Coectivism I. Institutiona coectivism): annak a mértéke, hogy a szervezetek és a társadaom intézményi normái és gyakorata mennyire bátorítják és jutamazzák az erôforrások koektív eosztását és a koektív cseekvést. Csoportkoektivizmus (Coectivism II. In-Group coectivism): annak a mértéke, hogy az egyének szervezetükben vagy csaádjukban mennyire juttatják kifejezésre büszkeségüket, ojaitásukat és öszszetartozás-érzésüket. Nemi egyenôség (Gender egaitarianism): annak mértéke, hogy a társadaom vagy egy szervezet menynyire minimaizája a nemi szerepek közti küönbségeket, eôsegítve a nemek közötti egyenôséget. /Asszertivitás (Assertiveness): annak mértéke, hogy az egyének társas kapcsoataikban mennyire határozottak (asszertívek), szembenáóak (konfrontatívak) és agresszívek szervezeteikben vagy a társadaomban. Tejesítményorientáció (Performance orientation): annak a mértéke, hogy egy szervezet vagy a társadaom mennyire bátorítja a csoporttagokat a tejesítmény növeésére és a kiváóságra, és mennyire jutamazza ôket ezért. Jövôorientáció (Future orientation): annak mértéke, hogy egy szervezet vagy a társadaom tagjai miyen mértékben adják a fejüket oyan jövôorientát magatartásformákra, mint a tervezés, a jövôbe vaó befektetés, a javak egyéni vagy koektív feéésének ehaasztása. (Humane orientation): annak a mértéke, hogy a szervezetek vagy a társadaom tagjai mennyire bátorítanak és jutamaznak másokat arra, hogy igazságosak, métányosak, önzetenek, barátságosak, nagyekûek, gondoskodók és kedvesek egyenek Gazdaság és kutúra kapcsoata a GLOBE monográfia aapján A GLOBE kutatás esô eredményeit áttekintô monográfia (House et a., 2004) is vizsgája azt a kérdést, hogy vajon a kutúravátozók és egyes gazdasági fejôdést-fejettséget tükrözô mutatók között van-e kimutatható kapcsoat, összefüggés. Ebben a fejezetben ezeket az eredményeket tekintjük át röviden. A gazdasági társadami fejettséget két fô mutatószám-rendszerre reprezentáták: a gazdaság egészségességéve és az éetminôségge. A GLOBE 1995-ben mért kutúraadatait rendre a fejettségi mutatók 1998- ban mért adataiva vetették össze. A GLOBE kutatók a gazdaság egészségességét egy több forrásbó összegyûjtött összetett mutatószámrendszerre reprezentáták és vizsgáták azok összefüggéseit a kutúra-vátozókka. A kiváasztott mutatószámok a következôk votak: Gazdasági konjunktúra (Economic Prosperity) ez a mutató önmagában is egy összetett (kompozit) mutató, meyet az ENSZ Fejesztési Programja áta kiadott Human Deveopment Reportban és az IMD (Internationa Institute for Management Deveopment) áta évente pubikát Word Competitiveness Report néhány vátozójábó áították össze. Gazdasági termeékenység (Economic Productivity) a Viágbank áta kiadott Word Deveopment Indicators kiadványbó köcsönzött mutató. A gazdasági konjunktúra kormányzati támogatása (Government Support for Prosperity) az IMD (Internationa Institute for Management Deveopment) áta évente pubikát Word Competitiveness Report egyik fontos összetevôjeként mért mutató. A versenyképesség társadami támogatása (Societa Support for Competitiveness ugyancsak az IMD (Internationa Institute for Management Deveopment) áta évente pubikát Word Competitiveness Report egyik fontos összetevôjeként mért mutató. Versenyképesség index A Viággazdasági Fórum (Word Economic Forum) áta kiadott Goba Competitivness Ranking (GCR) mutatószáma. A 2. tábázatban ovasható eredményeket eemezve szembetûnô, hogy a gazdaság egészségességét mérô mutatószámok közü: A gazdasági termeékenység mutató egyeten kutúravátozóva sem mutat semmifée kapcsoatot. Az összes többi mutatóra nézve ugyanaz a három vátozó (Bizonytaanság kerüés, Tejesítményorientáció, Jövôorientáció) erôs és szignifikáns pozitív és a Hatami távoságga erôs és szignifikáns negatív korreációt mutat. Ezen társadami gyakoratok tehát egyértemûen prediktívnek tûnnek a gazdasági egészségesség mutatószámaira. Az intézményi koektivizmusnak három mutatóva (Gazdasági konjunktúra, Kormányzati támogatás, Versenyképesség index) pozitív a korreációja. A Csoportkoektivizmus ugyanakkor igen erôs negatív eôrejezôje ugyanezen három gazdasági egészségesség mutatószámnak. Nem kevésbé tanuságos a fenti gazdasági egészségesség mutatószámok és a GLOBE társadami érték kutúravátozói közti kapcsoatok áttekintése (3. tábázat). A 3. tábázatban ovasható eredményeket eemezve szembetûnô, hogy a gazdaság egészségességét mérô mutatószámok közü: A gazdasági termeékenység mutatója nemcsak a társadami gyakorat, de a társadami értékek egyeten kutúravátozójáva sem mutat semmifée kapcsoatot. A többi mutatószám közü három (Gazdasági konjunktúra, Kormányzati támogatás, Versenyképes- 38

2. tábázat A gazdasági egészségesség mutatószámai és a GLOBE társadami gyakorat kutúravátozói közötti kapcsoat (House et a., 2004: pp. 38-41.) aapján Economic Prosperity Economic productivity Societa Support for Competitiveness Government Support for Prosperity ség index) a Tejesítményorientáció, az Intézményiés a Csoportkoektivizmus, és a Jövôorientáció, Bizonytaanságkerüés társadami érték kutúravátozókka mutat erôs és szignifikáns negatív (!) és kettô (A versenyképesség társadami támogatása, Versenyképesség-index) a Hatami távoságga erôs és szignifikáns pozitív (!) korreációt. A Nemi egyenôség társadami érték ugyanakkor a Gazdasági konjunktúra pozitív eôrejezôje. A /Asszertivitás vátozó egyeten gazdasági egészségesség mutatószámma sem mutat semmifée kapcsoatot. A két tábázat adataibó kiovasható némieg megepô következtetéseket ugyanakkor magyarázhatjuk Word Competitivenes Index N=GLOBE részminta n=57 n=40 n=40 n=41 Bizonytaanságkerüés 0,60** 0,74** 0,44** 0,60** Jövôorientáció 0,54** 0,63** 0,48** 0,62** Tejesítményorientáció 0,29* 0,50** 0,58** 0,61** Hatami távoság -0,53** -0,65** -0,47** -0,53** Intézményi koektivizmus 0,33* 0,36* 0,40** Csoportkoektivizmus -0,78** -0,67** -0,45** Nemi egyenôség * p < 0,05, ** p < 0,01 (csak a szignifikáns korreációk szerepenek a tábázatokban) 3. tábázat A gazdasági egészségesség mutatószámai és a GLOBE társadami érték kutúravátozói közötti kapcsoat (House et a. 2004. pp. 38-41.) aapján Economic Prosperity Economic productivity Societa Support for Competitiveness Government Support for Prosperity Word Competitivenes Index N=GLOBE részminta n=57 n=40 n=40 n=41 Tejesítményorientáció -0,28* -0,44** Intézményi koektivizmus -0,48** -0,46** -0,47** Csoportkoektivizmus -0,30* Jövôorientáció -0,62** -0,57** -0,41** Hatami távoság 0,47** 0,38* Nemi egyenôség 0,36** Bizonytaanság kerüés -0,80** -0,75** -0,49** * p < 0,05, ** p < 0,01 (csak a szignifikáns korreációk szerepenek a tábázatokban) másként is: a gazdasági egészségesség mutatók úgy tûnik a társadami gyakoratta mutatnak pozitív és a társadami értékekke negatív kapcsoatot (a hatami távoság esetén ugyanez fordítva). Ennek hátterében fetéteezhetjük a társadami gyakorat és értékvátozók közötti szignifikáns negatív korreáció, vagy ahogy (Bakacsi, 1999) nevezi: az úgynevezett ingahatás jeenségét, ameynek részetes bemutatására azonban jeen tanumány keretei között nincs módunk. A GLOBE kutatók a gazdaság egészségessége meett az emberi éetminôség és a kutúravátozók közötti kapcsoatot is vizsgáták, az éetminôséget ugyancsak egy több forrásbó összegyûjtött összetett mutatószám-rendszerre ragadták meg. A kiváasztott mutatószámok a következôk votak: Társadami egészség (Societa Heath) az IMD (Internationa Institute for Management Deveopment) áta évente pubikát Word Competitiveness Report egyik összetevôjeként mért mutató. Emberi egészség (Human Heath) a GLOBE kutatócsoportja áta kidogozott mutató (az egy fôre jutó orvosok és nôvérek száma, ietve a csecsemôk túéési eséye aapján számoják). Várható éettartam (Life expectancy) az ENSZ Fejesztési Programja áta kiadott Human Deveopment Reportban közöt mutató. Átaános megeégedettség (Genera satisfaction) a fentebb már ismertetett Ingehart-fée Word Vaues Survey (WVS) összetevôibô (V10, V11, V65, V82, V165, V213 kérdések) képzett összetett mutató. Pszichoógiai egészségesség (Psychoogica Heath) ugyancsak a Word Vaues Survey (WVS 1993) összetevôibô (V85, V87, V89, V82, V91 kérdések) képzett összetett mutató. Human Deveopment Index az ENSZ Fejesztési Programja áta kiadott Human Deveopment Reportban közöt éetminôséget tükrözô összetett mutató. Az éetminôséget mérô mutatószámok és a GLOBE társadami gyakorat vátozói közötti összefüggést a 4. tábázatban mutatjuk be. A 4. tábázatban ovasható eredményeket eemezve szembetûnô, hogy az éetminôséget mérô mutatószámok közü: 39

A éetminôség mutatószámai és a GLOBE társadami gyakorat kutúravátozói közötti kapcsoat (House et a., 2004: pp. 38-41.) aapján 4. tábázat GLOBE társadami gyakorat Societa Heath Human Heath Life Expectancy Genera Satisfaction Psychoogica Heath Human Deveopment Index (HDI) N=GLOBE részminta n=40 n=56 n=38 Bizonytaanságkerüés 0,76** 0,28* 0,63** 0,28* Jövôorientáció 0,70** 0,56** Tejesítményorientáció 0,53** 0,40* Hatami távoság -0,62** -0,33** -0,48** -0,36** -0,35** -0,37** Intézményi koektivizmus Csoportkoektivizmus -0,60** -0,45** -0,69** -0,56** Nemi egyenôség 0,29* Az éetminôség mutatószámai és a GLOBE társadami érték kutúravátozói közötti kapcsoat (House et a., 2004: pp. 38-41. aapján 5. tábázat GLOBE társadami gyakorat Societa Heath Human Heath Sem az Emberi egészség, sem a Pszichoógiai egészségesség nem mutat semmifée szorosabb kapcsoatot a társadami gyakorat egyeten vátozójáva sem. A többi mutatószám közü a Társadami egészség és az Átaános eégedettség a Gazdasági egészségesség mutatószámokhoz hasonóan ugyanazokka társadami gyakorat kutúravátozókka a Bizonytaanságkerüésse, Tejesítményorientációva, Jövôorientációva mutat erôs és szignifikáns pozitív kapcsoatot és negatívat a Hatami távoságga, míg a Várható éettartam és a HDI index pozitív éetminôséget kifejezô magas értékét a Bizonytaanságkerüés gyakorat jezi eôre közepesen erôs pozitív és a Hatami távoság közepesen erôs negatív korreációva. Küönös módon a gyakorata a hatami távosághoz hasonóan ugyancsak közepesen erôs negatív (!) eôrejezôje a Várható éettartamnak és a HDI indexnek. Végü figyeemre métó, hogy a Csoport koektivizmus társadami gyakorata négy éetminôség mutatószámnak is (Társadami egészség, Várható éettartam, Átaános eégedettség, HDI index) erôs negatív eôrejezôje. Ha ugyanezen mutatószámok társadami értékvátozókka vaó kapcsoatát vizsgájuk (5. tábázat), a gazdasági egészségességné Life Expectancy Genera Satisfaction Psychoogica Heath eírtakka sok tekintetben hasonó kép táru eénk. Többnyire az 5. tábázatban is a negatív korreációk dominának, ezek között is küön szembeötô, hogy a Jövôorientáció és a Bizonytaanságkerüés értékek igen erôs negatív eôrejezôi hatbó négy mutatónak (Társadami egészség, Várható éettartam, Átaános eégedettség, HDI index). Egondokodtató ugyanakkor, hogy a feminin értékviág viszont pozitív eôrejezôje a Várható éettartamnak, az Átaános eégedettségnek és a HDI indexnek is. Tanuságos ugyanakkor az is, hogy az emberi egészség és a pszichoógiai egészségesség a társadami gyakorat vátozók után a társadami érték vátozók egyikéve sem mutat semmifée szorosabb kapcsoatot. Gazdaság és kutúra kapcsoata saját kutatási eredmények aapján Human Deveopment Index (HDI) n=globe részminta n=40 n=56 n=38 Tejesítményorientáció -0,30* Intézményi koektivizmus -0,33* Csoportkoektivizmus -0,39* Jövôorientáció -0,54** -0,49** -0,45** -0,50** Hatami távoság Nemi egyenôség 0,28* 0,59** 0,43** Bizonytaanságkerüés -0,74* -0,44** -0,66** -0,59** A GLOBE monográfia áta vizsgát mutatók meett saját kutatás keretében 2 további gazdasági és társadami fejettséget mutatószámok és a kutúravátozók kapcsoatát vizsgátam meg: A kutúravátozók és a GDP (1995-es adatok) korreációját, és a 40

6. tábázat A GDP (1995) és a CPI index (1995-2005) és a GLOBE társadami gyakorat és érték kutúravátozói közötti kapcsoat. (n=60) GLOBE GDP 1995 Corruption Perception Index (1995-2005) Társadami gyakorat Bizonytaanságkerüés 0,603** Jövôorientáció 0,523** Tejesítményorientáció 0,301* Hatami távoság -0,422** -0,31* Intézményi koektivizmus Csoportkoektivizmus -0,74** -0,44** Nemi egyenôség Társadami érték Tejesítményorientáció Intézményi koektivizmus -0,325* Csoportkoektivizmus -0,356** Jövôorientáció -0,608** -0,30* Hatami távoság Nemi egyenôség 0,35** Bizonytaanságkerüés -0,781** -0,34* a kutúravátozók és a Transparency Internationa áta mért Corruption Perception Index korreációit. (A CPI 1995-2005 közötti évek adatsor aapján). A kutúravátozók és az IMD (Internationa Institute for Management Deveopment) áta évente pubikát Word Competitiveness Yearbook (WCY) Word Competitiveness Index (WCI) 2005 tejes mutatószámrendszerének rangsoraiva képzett korreációk (6. tábázat). A kutúravátozók közü a bizonytaanságkerüés, a jövôorientáció és a tejesítmény orientáció társadami gyakorata és a GDP között szoros, szignifikáns pozitív, míg a hatami távoság és csoportkoektivizmus között szoros, szignifikáns negatív kapcsoat érzékehetô. A társadami értékek közü ugyanakkor csak a nemi egyenôség tûnik prediktívnek, míg a jövôorientátság, a bizony-taanságkerüés és mindkét érteemben vett koektivizmus erôtejes növeésére vaó törekvés erôtejes a GDP-ve erôs negatív korreációt mutat. A korrupció tízéves adatsora ugyanakkor a társadami gyakorat közü csak a csoportkoektivizmussa, az értékek közü pedig a jövôorientátságga és a rámenôsségge mutat negatív korreációt. A továbbiakban a Word Competitiveness Index 2005. évi mutatószám-rendszere és a GLOBE 1995- ben mért társadami kutúra vátozói közötti összefüggéseket vizsgájuk. A tízéves idôetérést több tényezô indokota: 2005-re a WCI mérésébe bekapcsoódó és a GLOBE kutatásban részt vevô országok közös része eérte a 44-et, amey már statisztikaiag reeváns következtetések evonására adhat módot, a kutúravátozók és versenyképesség közötti összefüggés pedig prediktivitás módon interpretáható: az 1995-ben mért kutúramintázat mennyiben jezi eôre a tíz év múva mért versenyképességet. Az IMD viágszerte ismert WCI mérése kapcsán az aábbi módon értemezi a versenyképességet: A viágszintû versenyképesség (Word Competitiveness) a közgazdasági eméet tények és poitikák eemzésén aapuó oyan terüete, amey formája a nemzetek azon képességét, hogy fenntartható környezetet teremtsenek váaataiknak az értékteremtéshez, népüknek pedig a jóéthez, és megôrizzék azt (IMD Word Competitiveness Yearbook, 2006: p. 15.). A versenyképesség-mutató (WCI) kiszámításához egy összetett mutatószámrendszert aakítottak ki, amey négy fô mutatószámra tagoható: WCI-1: Gazdasági tejesítmény (Economic Performance): a hazai gazdaság makrogazdasági értékeése (5 kompozit mutatószám, 77 eemi mutatószám), WCI-2: Kormányzati hatékonyság (Government Efficiency): annak mértéke, hogy a kormányzati poitikák mennyire iránymutatóak a versenyképesség szempontjábó (5 kompozit mutatószám, 72 eemi mutatószám), WCI-3: Üzeti hatékonyság (Business Efficiency): annak a mértéke, hogy a váatok mennyire innovatív, nyereséges és feeôs módon érik e tejesítményüket (5 kompozit mutatószám, 68 eemi mutatószám), WCI-4: Infrastruktúra (Infrastructure): annak a mértéke, hogy az aapvetô, a technoógiai, a tudományos és a humán erôforrások mennyiben szogáják az üzeti szféra szükségeteit (5 kompozit mutatószám, 95 eemi mutató) 4. Tanumányomban jóehet a fentebb hivatkozott kutatás keretében enné kiterjedtebb vizsgáódást foytattam két szintet vizsgáok, azaz a kompozit mutatószámok méységéig keresem a kutúra és a versenyképesség közötti kapcsoatokat (7. tábázat). A 7. tábázat adatai a versenyképesség és a kutúra igen markán összefüggéseire mutatnak rá: úgy tûnik némieg megepô módon a versenyképesség-mutatók a társadami gyakoratta mutatnak pozitív és a társadami értékekke negatív kapcsoatot: A jövôbei események eôre jeezhetôségét társas normákka, rituáékka és bürokratikus gyakoratta biztosítani igyekvô, a bizonytaanság ekerüésére törekvô, tejesítmény és jövôorientát kutúra mintázat a egbiztosabb eôrejezôje a jövôbeni versenyképességnek, küönösen, ha az az erôforrások koektív eosztására és a koektív cseekvésre irányuó koektivisztikus társadami gyakoratta párosu. 41

A WCI (2005) és a GLOBE társadami gyakorat és érték kutúravátozói közötti kapcsoat (n=44) 7. tábázat WCI Versenyképesség Index WCI 1 Gazdasági tejesítmény WCI 2 Kormányzati hatékonyság WCI 3 Üzeti hatékonyság WCI 4 Infrastruktúra Társadami gyakorat Bizonytaanságkerüés 0,69** 0,59** 0,70** 0,56** 0,59** Jövôorientáció 0,66** 0,46** 0,60** 0,64** 0,50** Tejesítményorientáció 0,57** 0,56** 0,60** 0,56** Hatami távoság -0,62** -0,36* -0,62** -0,57** -0,51** Intézményi koektivizmus 0,35* 0,45** 0,36* Csoportkoektivizmus -0,46** -0,45** -0,69** Nemi egyenôség Társadami érték Tejesítményorientáció Intézményi koektivizmus -0,49** -0,49** -0,39** Csoportkoektivizmus -0,31* -0,30* -0,32* Jövôorientáció -0,54** -0,32* -0,47** -0,36* -0,62** Hatami távoság 0,33* 0,46** 0,40** Nemi egyenôség Bizonytaanságkerüés -0,69** -0,36* -0,53** -0,56** -0,78** 0,35* 0,30* A nagy hatami távoságga jeemezhetô és a büszkeséget, ojaitást és összetartozás-érzést inkább a szervezetben vagy csaádban kifejezésre juttató, a szûkebb társas közegben kooperatív stratégiát követô kuturáis mintázat ugyanakkor negatív eôrejezôje a versenyképességnek. Ugyanakkor a társadami értékek tekintetében szinte fordított a képet: A jövôorientátságga eégedeten, azt erôtejesen növeni igyekvô, a bizonytaanságkerüés és a hatami távoság erôtejes csökkentésére törekvô és individuáisabb kutúra feé igyekvô kutúrák esé- yei kicsik a versenyképesség javítására. A csoportkoektivizmus további növeése ugyancsak versenyképesség csökkentô hatású. Hogyan értemezzük ezt? Azt, hogy a versenyképességet pozitívan befoyásoó társadami gyakorat vátozók szinte paradox módon a társadami értékek szintjén eentettjükké fordunak, és vátoztatásukra vaó törekvés nemhogy segítene, de kockázatot hordoz magában a versenyképesség szempontjábó. A jeenség magyarázata összetett: úgy tûnik, hogy a már jeenben is versenyképes gyakoratta rendekezô kutúramintázat eséyesebb a jövôbeni versenyképességre, mint a jeenbei versenyképességi kockázatok csökkentését egy radikáis kuturáis mintázat vátoztatástó váró gondokodásmódé. Másként: a jeenség hátterében az úgynevezett ingahatás jeensége á (Bakacsi, 1999): több vátozóra jeemzô, hogy a viágátagtó mért távoság abszoút értékben köze azonos a gyakorat és az értékvátozó esetében. Anékü, hogy tudnánk, meyik az ok, és mi az okozat, néhány GLOBE vátozó esetében az a mintázat egyértemûnek átszik, hogy ha egy ország néhány észet társadami kutúra vátozója jeentôsen etér ( kieng ) a vátozóra jeemzô viágátagtó, akkor az adott ország evárt kutúra értéke a másik irányban tér e jeentôsen ( eng ki ) a normatív viágátagtó. A hivatkozott tanumányomban (Bakacsi, 1999) rámutattam arra, hogy ez az ingahatás igen erôtejesen jeemzô a hatami távoságra, bizonytaanságkerüésre és az intézményi koektivizmusra, s ha kevésbé erôs hatásként is, de tetten érhetô a tejesítményés jövôorientáció, a humánorientáció és a rámenôsség esetében is (azaz társadami gyakorat és érték adatsorok negatívan korreának), és csupán a nemi egyenôség és a csoportkoektivizmus esetében figyehetô meg az az ettô etérô mintázat, hogy az észet társadami gyakoratot megerôsítô evárások (azaz az észet és evárt kutúraértékek közötti pozitív korreáció) jeemzik a kutúrát. A fenti esô átásra meghökkentô jeenség az ingahatássa jeemezhetô metajeenségben nyer ogikus magyarázatot. Ha a négy fô mutató mögé nézünk, és szemügyre vesszük az azokat akotó kompozit mutatószámokat, ez a fetárt jeenség kisebb-nagyobb vátozásokka ismétôdô módon tetten érhetô. Vegyük sorra azokat. A gazdasági tejesítményt (WC-1) akotó kompozit mutatószámok és a kutúravátozók kapcsoatát a 8. tábázatban fogatam össze. A makrogazdasági tényezôk esetében inkább a kivéteek az érdekesek: úgy tûnik, hogy a társadami gyakorat és értékek, vaamint 42

A WCI-1: Gazdasági tejesítmény (2005) és a GLOBE társadami gyakorat és érték kutúravátozói közötti kapcsoat (n=44) 8. tábázat WCI 1 Gazdasági tejesítmény WCI 1-1 Domestic Economy WCI 1-2 Internationa Trade WCI 1 3 Internationa Investment WCI 1-4 Empoyment WCI 1-5 Prices Társadami gyakorat Bizonytaanságkerüés 0,59** 0,41** 0,39** 0,38* Jövôorientáció 0,46** 0,32* 0,37* Tejesítményorientáció 0,56** 0,57** Hatami távoság -0,36* -0,31* -0,33* 0,39* Intézményi koektivizmus 0,35* Csoportkoektivizmus -0,32* Nemi egyenôség Társadami érték Tejesítményorientáció -0,36* -0,32* 0,44** Intézményi koektivizmus Csoportkoektivizmus -0,30* -0,43** -0,32* Jövôorientáció -0,32* -0,43** -0,32* -0,32* Hatami távoság 0,46** 0,30** 0,44** Nemi egyenôség Bizonytaanságkerüés -0,36* -0,40** -0,40** 0,30* 0,30* A WCI-2: Kormányzati hatékonyság (2005) és a GLOBE társadami gyakorat és érték kutúravátozói közötti kapcsoat (n=44) WCI 2 Kormányzati hatékonyság WCI 2-1 Pubic Finance WCI 2-2 Fisca Poicy WCI 2-3 Institutiona Framework WCI 2-4 Business Legisation 9. tábázat WCI 2-5 Societa framework Társadami gyakorat Bizonytaanságkerüés 0,70** 0,41** 0,67** 0,59** 0,71** Jövôorientáció 0,60** 0,61** 0,54** 0,49** Tejesítményorientáció 0,60** 0,41** 0,56** 0,49** 0,46** 0,32* Hatami távoság -0,62** -0,42** -0,57** -0,55** -0,54** 0,47** Intézményi koektivizmus 0,45** 0,47** 0,39** 0,38* Csoportkoektivizmus -0,46** 0,31* -0,48** -0,54** -0,66** Nemi egyenôség Társadami érték Tejesítményorientáció -0,30* Intézményi koektivizmus -0,49** -0,52** -0,41** -0,39** -0,37* Csoportkoektivizmus Jövôorientáció -0,47** -0,36* -0,49** -0,40** -0,60** Hatami távoság 0,40** 0,39** 0,42** Nemi egyenôség -0,42** Bizonytaanságkerüés -0,53** 0,30* -0,61** -0,68** -0,71** 0,40** az árak, ietve nemzetközi kereskedeem és befektetések között csak igen aza kapcsoat étezik. Ugyanakkor a hazai gazdaság és a fogakoztatás kompozit mutatókra már kimutatható a fent eírt aapmintázat: a bizonytaanságkerüés, tejesítmény- és jövôorientát gyakorat pozitívan, míg a jövôorientát társadami érték negatívan befoyásoják azokat, a hatamitávoság-mutatók esetében viszont éppen fordított a heyzet. Figyeemre métó ugyanakkor, hogy a humánorientátságga és a csoportkoektivizmussa jeemezhetô 43

A WCI-3: Üzeti hatékonyság (2005) és a GLOBE társadami gyakorat és érték kutúravátozói közötti kapcsoat (n=44) 10. tábázat WCI 3 Üzeti hatékonyság WCI 3-1 Productivity and Efficiency társadami gyakorat pozitív eôrejezôje a fogakoztatás kompozit mutatónak. Némi megepetésse áthatjuk ugyanakkor, hogy a nemzetközi kereskedeem és befektetetések más kutúravátozóra kevéssé reagáó mutatóira nézve a csoportkoektivizmus társadami értéke negatív prediktor: úgy tûnik a kooperatív stratégiákat WCI 3-2 Labor Market WCI 3-3 Finances WCI 3-4 Management Practices WCI 3-5 Attitudes and Vaues Társadami gyakorat Bizonytaanságkerüés 0,56** 0,51** 0,21* 0,67** 0,54** 0,38* Jövôorientáció 0,64** 0,42** 0,33** 0,66** 0,61** 0,52** Tejesítményorientáció 0,56** 0,41** 0,50** 0,52** 0,56** Hatami távoság -0,57** -0,50** -0,62** -0,62** -0,49** 0,36* Intézményi koektivizmus 0,36* 0,25* 0,35* 0,43** Csoportkoektivizmus -0,45** -0,57** -0,67** -0,56** Nemi egyenôség Társadami érték Tejesítményorientáció Intézményi koektivizmus -0,39** -0,40** -0,41** -0,33* Csoportkoektivizmus -0,33* Jövôorientáció -0,36* -0,54** -0,59** -0,35* Hatami távoság 0,34* Nemi egyenôség 0,30* Bizonytaanságkerüés -0,56** -0,70** -0,72** -0,57** -0,34* 0,35* 0,31* A WCI-4: Infrastruktúra (2005) és a GLOBE társadami gyakorat és érték kutúra-vátozói közötti kapcsoat (n=44) WCI 4 Infrastruktúra WCI 4-1 Basic Infrastructure WCI 4 2 Technoogica Infrastructure WCI 4-3 Scientific Infrastructure WCI 4-4 Heath and Environment 11. tábázat WCI 4-5 Education Társadami gyakorat Bizonytaanságkerüés 0,59** 0,59** 0,52** 0,57** 0,64** 0,44** Jövôorientáció 0,50** 0,49** 0,58** 0,47** 0,47** 0,34* Tejesítményorientáció 0,41** 0,48** 0,30* Hatami távoság -0,51** -0,44** -0,48** -0,46** -0,46** -0,55** -0,32* Intézményi koektivizmus 0,32* Csoportkoektivizmus -0,69** -0,56** -0,53** -0,63** -0,76** -0,67** Nemi egyenôség Társadami érték Tejesítményorientáció -0,33* Intézményi koektivizmus -0,34* -0,48** -0,57** -0,49** Csoportkoektivizmus -0,32* -0,43** -0,33* -0,44** -0,31* Jövôorientáció -0,62** -0,60** -0,45** -0,71** -0,61** -0,55** Hatami távoság Nemi egyenôség 0,39** 0,32* Bizonytaanságkerüés -0,78** -0,66** -0,64** -0,67** -0,85** -0,72** 0,35* 0,30* 0,36* 0,37* szûkebb társas közegben erôsítô kuturáis mintázat nem kedvez a küsô gazdasági kapcsoatoknak. Izgamas a kormányzati hatékonyságot akotó kompozit mutatók és kutúravátozók közötti összefüggés, ameyeket a 9. tábázatban mutatok be. Ez esetben is a fenti aapmintázatbó némieg kió- 44

gó kivéte az emítésre métó: míg a közpénzügyek, az intézményrendszer, a gazdasági szabáyozás és a társadami keretek kompozit mutatókra szinte tejesen eismétehetô a fômutatók kapcsán kifejtett összefüggés mintázat, addig a fiskáis poitikák esetében a bizonytaanságkerüô és jövôorientát gyakorat nem, csak a tejesítményorientáció pozitív prediktor, ugyanakkor a humánorientáció és a csoport koektivizmus gyakorat és a fiskáis poitikák között pozitív korreáció figyehetô meg. A fiskáis poitika a társadami értékek szintjén is okoz megepetést : a nemi egyenôség növeésére vaó törekvés negatívan, míg a rámenôsebb értékekre és a bizonytaanságtûrésre vaó törekvés pozitívan jezi eôre ezt a mutatót. Az üzeti hatékonyság kompozit mutatószámai esetében (10. tábázat) ugyancsak igen erôtejesen tetten érhetô a fenti aapmintázat, itt is a néhány attó etérô kivéte érdeme emítést: Némieg megepô és egondokodtató, hogy a többi kompozit mutató esetében pozitív korreációt mutató tejesítményorientát társadami gyakorat éppen a termeékenység és hatékonyság mutató esetében nem szignifikáns pozitív prediktor. A munkaerô piac kompozit mutató esetében pedig a hatami távoságnak nincs jövôbeni versenyképességeôrejezô hatása, és ugyanezen mutató a társadami értékek egyikéve sem mutat szignifikáns korreációt. Az taán kevésbé megepô, hogy a humánorientát társadami gyakorat viszont egyedü a beáítódások és értékek szintjén jó eôrejezôje a versenyképességnek. Végü tekintsük át az infrastruktúra kompozit mutatószámai és a kutúravátozók közötti összefüggést (11. tábázat). Itt is a kivéteek érdemenek inkább figyemet: Sokszor hangoztatott érveket átszik megerôsíteni az a tény, hogy a többi infrastruktúra rendszert pozitívan befoyásoó tejesítményorientát társadami gyakorat a két nagy rendszer esetében (egészség-, környezeti, ietve oktatás infrastruktúra) nem pozitív prediktor. A nemi egyenôség további növeésére és az erôtejesebb humánorientációra törekvô társadami értékek ugyanakkor jótékonyan hatnak ugyanezekre a társadami infrastruktúra rendszerekre, utóbbi a tudományos infrastruktúrára is jótékony versenyképességnöveô hatássa van. Az már figyeemre métóbb, hogy a más versenyképességi mutatók esetében pozitív prediktor intézményi koektivizmus a nagy társadami infrastruktúrarendszerek közü csak a technoógiáva mutat szignifikáns pozitív korreációt. Az viszont megepônek tûnik, hogy a humánorientát társadami gyakorat és az egészség- és környezeti infrastruktúra között negatív a korreáció (11. tábázat). Összefogaóan megáapítható az, hogy a versenyképesség szinte mindegyik mutatószámára pozitív hatássa van az a jeegzetes metaszintû kutúramintázat, ameyet jövô- és tejesítményorientátság, a bizonytaanságokat társadami intézményekke kontroáni törekvô, kis hatami távoság és a társadami éptékben koektív stratégiákra törekvés jeemez. A versenyképességet szûkebb társas közegben koektív stratégiákka megaapozni igyekvô, befeé forduó társadami gyakorat ugyanakkor nem kedvez a versenyképességnek. Figyeemre métó ugyanakkor, hogy a kutúrakutatások egyik tradicionáis vátozója a férfiasság-nôiesség (nemi egyenôség, ietve rámenôsség), vaamint a humánorientáció nem mutat szoros kapcsoatot a versenyképességge. Ezen összkép további mutatószámokra vaó kiterjesztése, ietve annak a kérdésnek az eemzése, hogy jeegzetes kutúramintázatok (kaszterek) és jeegzetes versenyképességi mintázatok miként függenek össze, szétfeszítené ezen tanumány terjedemi kereteit, ezért ezen a kérdések faggatására más akaomma térek ki. Fehasznát irodaom Argyris, Chris (1992): On Organizationa Learning, Backwe Bakacsi, Gy. (1999): The Penduum Effect: Cuture, Transition, Learning in: Makó, Csaba Warhurst, Chris (eds.): The Management and Organisation of Firm in the Goba Context. Institute of Management Education, University of Gödöô and the Department of Management and Organisation, Budapest University of Economic Sciences. pp. 111-118. (ISBN 963-5515-0946) Fukuyama, F. (1995): Bizaom. Európa Kiadó, Budapest House, R. J. Hanges, P. J. Javidan, M. Dorfman, P. W. Gupta, V. (2004): Cuture, Leadership, and Organizations: The GLOBE Study of 62 Societies, (Vo. 1). Thousand Oaks, CA: Sage House, R. J. Wright, N. S. Aditya, R. N. (1997): Cross-Cutura Research on Organizationa Leadership. A Critica Anaysis and a Proposed Theory. In: Eary, Ch.P. Erez, M. (editors): New Perspectives on Internationa Industria/Organizationa Psychoogy (Chapter 20). The New Lexington Press, San Francisco, pp. 535-625. Huntington, S. P. (1993): The Cash Of Civiizations. Foreign Affairs. Vo. 72, No. 3 (Summer), pp. 22-28. Huntington, S. P. (2001): A civiizációk összecsapása és a viágrend átaakuása. Európa Könyvkiadó, Budapest IMD Word Competitiveness Yearbook 2005 Ingehardt, R. (1997): Modernization and Postmodernization. Cutura, Economic, and Poitica Change in 43 societies. Princeton University Press, Princeton, NJ. Lábjegyzetek 1 egaább is ahogy a feviágosodás értemezi a racionaitást, az ésszerûségen, a pozitivista tudományosságon aapuó rendszerezett ismereteket 2 A kutatást támogatta az OTKA (Gazda(g)ság és kutúra a jövôorientát versenyképesség kuturáis meghatározottsága (a GLOBE kutatás aapján címû T 046897 témaszámú kutatás) 3 Forrás: http://www.transparency.org/poicy_research/surveys_ indices/cpi, etötés: 2006. júius 4 A tejes mutatószámrendszer áttekintéséhez ásd: http://www. imd.ch/research/pubications/wcy/upoad/breakdown%20chart %2006-2.pdf 45