PÁPAI WEÖRES SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA OM: 037009 PEDAGÓGIAI PROGRAM 1
Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 1.1. Bemutatkozás 1.1.1. Az iskola adatai 1.1.2. Az iskola rövid bemutatása 1.2. Helyzetelemzés 2. Az intézmény nevelési programja 2.1. A nevelő-oktató munka alapelvei, céljai, feladatai, eszközei 2.1.1. Az intézmény alapelvei 2.1.2. Az intézmény céljai 2.1.2.1. Általános érvényű célok 2.1.2.2. Nem az iskola egészére vonatkozó célok 2.1.2.3. Sajátos célok - különös csoportokra vonatkozók 2.1.3. Az intézmény feladatai 2.2. Személyiségfejlesztés 2.3. Közösségfejlesztés 2.4. Az intézményi egészségnevelési és környezeti nevelési program 2.4.1. Egészségnevelési program 2.4.2. Környezeti nevelési program 2.5. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek 2.6. A tehetség képességkibontakoztatását segítő tevékenységek 2.7. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 2.8. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program 2.9. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek 2.10.A szülő, a tanuló, a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei 2.11. A Pedagógiai Program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke 3. Az iskola helyi tanterve 3.1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak a kötelező és választható tanórai foglalkozások, óraszámaik, az előírt tananyag és követelmények 3.1.1. Tantárgyak és műveltségi területek 3.1.2. A helyi tantervek elkészítéséhez felhasznált források 3.1.3. Az intézményben tanított tantárgyak és óraszámuk 1
3.1.4. Előírt tananyag és követelmények 3.2. A tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei 3.3. Az intézménybe és magasabb évfolyamba lépés feltételei 3.4. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formája, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya 3.5. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, és korlátai 3.6. Az iskolai beszámoltatás, ismeretek számon kérése, követelményei, formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének követelményei, minősítésének formái 3.7. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek 4. A pedagógiai programmal kapcsolatos egyéb intézkedések 4.1 A pedagógiai program érvényességi ideje 4.2 A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 4.3 A pedagógiai program módosítása 4.4 A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Záradék 2
1. Bevezetés 1.1. Bemutatkozás: 1.1.1. Az iskola adatai: Az iskola neve: címe: 8500 Pápa, Teleki u. 2. telefonja: 510-561 fenntartója: Beiskolázási körzet: Legmagasabb tanulólétszáma: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ a fenntartó által meghatározottak szerint 480 fő Az iskola oktatási szerkezete: az alapító okiratban meghatározottak szerint 8 évfolyamos, alapozó képzést nyújtó oktatási-nevelési intézmény. 1.1.2. Az iskola rövid bemutatása Az iskola arculatában kétféle fő irányvonal a meghatározó. Egyrészt a tanórai keretben egy általános műveltséget megalapozó, színvonalas oktató-nevelő munka folyik. Másrészt a tanórán kívüli keretben széles választékkal "kínáljuk meg" a tanulóinkat az élet különböző területeiről. Ezek között a művészetek, a dráma, az újságírás, a sport (tollaslabda, kézilabda, labdarúgás), a természetjárás ugyanolyan fontosak, mint a tudományágak különböző területei. Az iskola hangsúlyt fektet a demokráciára nevelésre. Ennek fő színtere az iskolai diákönkormányzat. Az oktató-nevelő munka fontos részét képezik a különféle szabadidős programok, tanulmányi kirándulások, táborozások. A 2002/2003-as tanévtől kezdődően felmenő rendszerben foglalkozik az iskola a drámajáték oktatásával, igény szerint, nem osztályhoz kötött rendszerben. Pápa Város Önkormányzata sportkoncepciójával összhangban a kézilabda sportág intézményi szintű gondozását is felvállaltuk. A 2012/13-as tanévtől a szülők kérésének megfelelően ezt a tevékenységet a Kilián Diáksport Egyesülettel közösen valósítjuk meg. A környezettudatos nevelés is hangsúlyosan jelen van oktató-nevelő munkánkban; ezt bizonyítja az öko-iskola cím elnyerése is 2012-ben. 1.2. Helyzetelemzés Iskolánk általában - évfolyamonként két osztállyal működik. Beiskolázási körzetünket a város tőlünk Veszprém felé eső körzete, illetve a lakótelep mögött kiépült új városrész adja. A lakosság 3
összetételének köszönhetően iskolánk tanulóinak összetétele sem homogén, a családi hátteret nézve szélsőségeket mutat. Az iskolával jogviszonyban állók egybehangzó véleménye szerint az iskolában elsőbbséget élvez a tanórai oktató-nevelő munka, kiemelten a matematika, magyar, idegen nyelv, számítástechnika tantárgyakat. A tanórai oktató-nevelő munka zavartalan lebonyolítását segítendő 2007-ben bevezettük az Arizona Programot, amelyet azóta az ország számos oktatási intézménye átvett tőlünk. Szakmai munkánk színvonalának folyamatos fenntartása is motivált bennünket arra, hogy megpróbálkozzunk a referencia intézményi minősítés megszerzésével. Az előminősítést követően a pályázatot lezártuk, várjuk a minősítési folyamat végét. Ez az elismerés a szakmai munkánk bizonyos fokmérője is lehet. Az iskola arculatát az emelt szintű drámajáték oktatása határozza meg. 2002 óta folyik a drámajáték oktatása, és ennek is köszönhetően iskolánk tanulói szép sikereket könyvelhetnek el a művészeti versenyeken ami egyfajta visszajelzés az itt folyó színvonalas munkáról. A sport szintén az iskola egyik meghatározó eleme. 2012 szeptemberétől kézilabda utánpótlás nevelés indult iskolánkban felmenő jelleggel. Mindig is törekedtünk arra, hogy az iskola tanulói a tanórákon kívül is tartalmas szabadidős lehetőségekkel élhessenek. Az osztályközösségek építését elősegítő programok a munkatervben minden évben kiemelt jelentőségűek (erdei iskola; Határtalanul! program). A tanulóinknak szóló szakköri kínálat a tantárgyi, művészeti és sport szakköröket egyaránt felöleli; a diákönkormányzat a demokráciára nevelés fontos színtere. Iskolánk alapítványa, a XXI. Század Gyermekeiért Alapítvány teremti meg a lehetőséget a hátrányos helyzetű és a kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulóink segítésére, elismerésére. 2012-től öko-iskola címmel rendelkezünk. Ennek megfelelően számos olyan programot szervezünk, amellyel ez a cím kiérdemelhető és fenntartható (papírgyűjtés, kiemelt napokhoz fűződő rendezvények, városi vetélkedők). Az iskola fejlesztésének és fejlődésének egyik lehetséges módját a pályázatok biztosítják. Az utóbbi években több olyan EU-s pályázaton is sikeresen részt vettünk, amellyel iskolánk működését még színvonalasabbá, tartalmasabbá tudtuk tenni (pl. TÁMOP 3.1.7; TÁMOP 3.1.4) A kulturális nyitottságra nevelés egyik fontos területe a testvériskolai kapcsolatok ápolása: a schwetzingeni Hildaschule-vel (Németország) és a baróti Gál Mózes Általános Iskolával (Erdély, Románia). 4
Számítástechnika A számítástechnikát heti 1 órában, csoportbontással az 5. évfolyamtól kezdve oktatjuk. Felső tagozaton biztosítunk szakköri lehetőséget az elmélyülésre, a napköziben pedig minden nap a számítógéppel való ismerkedésre. Ennek tárgyi feltételeit jól felszerelt szaktantermeink biztosítják. A TÁMOP 3.1.4 pályázat keretén belül megvásároltuk a Leonar3Do programot, ami még jobban színesíti a számítástechnika oktatását. Hozzájárul a digitális tudás ismereteinek bővítésére a könyvtárban elhelyezett informatikai eszközök felügyelet melletti szabad használata. A fenntartó által benyújtott sikeres TIOP 1.1.1 pályázat eredményeként interaktív táblák teszik lehetővé a tananyag átadásának változatos, a kor kihívásainak megfelelő módszereket. Tanulási nehézség, részképesség zavar A tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek foglalkozásait gyógypedagógus (tanulásukban akadályozottak pedagógiája szakos) kollégánk vezeti. Az órákat (heti 1-2 óra időtartamban) azoknak a tanulóknak szervezzük, akiknek a fejlesztését a Nevelési Tanácsadó, vagy a Szakértői Bizottság szakvéleményében leírta. Tanórán kívüli foglalkozások A szakköri foglalkozások széles választékát tudjuk biztosítani az intézményben. Ennek eredményeként olyan szaktárgyi, sport és művészeti versenyeken is részt vesznek tanulóink, amelyekre tanórai keretben nem sikerülne őket eredményesen felkészíteni. A szakköri tevékenységre fordított időkeret a jelenlegi szabályozás szerint bővülhet, melynek sokszínűségét nem kívánjuk feladni. 2. Az intézmény nevelési programja 2.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 2.1.1. Az intézmény alapelvei - A város és környéke polgárainak ide jelentkező gyermekeit, oktatja, neveli. - Nyitott intézményt kíván megvalósítani. - A tárgyi tudás mellett a kommunikációs készségre is hangsúlyt fektet. - Kreativitásra, együttműködésre nevel. - Nem a passzív befogadásra, hanem az aktív, cselekedtető tevékenységre törekszik. 5
- Lehetőséget nyújt a tanulóknak ismereteik, ügyességük, alkotókedvük megmérettetésére különböző versenyeken. - Feladatai megoldását a szülők bevonásával, együttműködésével kívánja megoldani. - Differenciált és egyénhez igazodó fejlesztés. 2.1.2. Az intézmény céljai 2.1.2.1. Általános érvényű célok Iskolánk elsődleges célkitűzése, hogy egy stabil alapozó képzést nyújtson, amely alkalmazkodik a gyerekek életkori sajátosságaihoz, képességeihez, ugyanakkor felkészíti őket a továbbtanulásra és a környezetükben való eligazodásra. Szeretnénk, ha tanulóink önálló véleménnyel rendelkeznének, tisztában lennének jogaikkal, kötelességeikkel, és gyakorolnák is azt. Az oktató-nevelő folyamat teljes egészét áthatja az értelmi-érzelmi nevelés egysége. Az iskola pedagógusai oktató-nevelő munkájukban kiemelt figyelmet fordítanak: A gyermekközpontúságra, mely alatt értjük: - a gyermek személyiségének tiszteletben tartását; - a bennük rejlő lehetőségek kibontakoztatását, melynek helyszínei a tanórán kívüli foglalkozások, szakkörök; - a tanulók egyenrangú társként kezelését; - a fiatalok életvitelének figyelemmel kísérését, problémáik megoldásának segítését. A tudásra; A másság felismerésére és elfogadására, mely alatt értjük: - a vallási hovatartozás tiszteletben tartását; - nemzetiségi, nyelvi különbségekből adódó problémák segítését; - hátrányos, veszélyeztetett helyzetű tanulók életkörülményeinek lehetőségek szerinti feltárását, rájuk való kiemelt figyelmet; - a tanulási nehézségekkel küzdők segítését a tanulmányi előmenetelben; - a kimagasló tehetségek intézményen belüli fejlesztését, esetlegesen társintézményekhez irányítását. 6
A következetességre; A másik munkájának elismerésére és segítésére; A közösségi nevelésre, mely alatt értjük: - A gyermekek kapcsolódjanak be a közvetlen környezetüket érintő problémák megoldásába; - tevékenyen vállaljanak feladatot a diákönkormányzat munkájában; - szerezzenek közös élményeket az osztályközösség tagjaival a tanítási időn kívül is (pl. túrák, kirándulások, klubdélután). - vegyenek részt a nemzetközi kapcsolatokban; Ezeket az értékeket nemcsak közvetíteni akarjuk, hanem törekszünk arra, hogy a gyerekekben kialakuljon ezek elsajátításának és gyakorlásának igénye is. 2.1.2.2. Nem az iskola egészére vonatkozó célok A nevelési célkitűzéseink hatékonyabb megvalósítása érdekében a 2002/2003-as tanévtől drámajáték oktatásban vehetnek részt azok a tanulók, akiknek szülei a beiratkozáskor jelzik szándékukat a drámajáték oktatás elkezdésére. Pápa Város Önkormányzatának sportkoncepciójával összhangban igény esetén bekapcsolódhatnak a tanulók a kézilabda sportág kiemelt foglalkozásaiba. Ennek igényét is az iskolába lépéskor kell jelezni. 2.1.2.3. Sajátos célok - különös csoportokra vonatkozók A gyerekek tanulmányi előmenetelét nagymértékben gátolják a különböző tanulási nehézségek, részképesség zavarok. Az elmúlt évek kezdeményezései alapján nagyon magas számban derítettünk fel intézményünkben ilyen problémával küzdő tanulókat. Folyamatos fejlesztésüket a főállású fejlesztő pedagógus alkalmazásával oldjuk meg. 2.1.3. Az intézmény feladatai - Az oktató-nevelő munka színvonala érdekében 100 %-os szakos ellátottság, melynek lehetősége most is adott. - A pedagógusok folyamatos továbbképzése és átképzése. A továbbképzésekre igyekszünk úgy irányítani a pedagógusokat, hogy a belépő új részműveltség-területeknek megfelelő végzettséget, szakképzettséget szerezhessenek. 7
- Tanórán kívüli foglalkozások széles választéka a rendelkezésre álló órakeret terhére (térítés nélkül és térítéssel). - A tanítást-tanulást segítő taneszközök, berendezések folyamatos fejlesztése. - Partneri viszony kialakítása a fenntartóval, a társintézményekkel, az egyházakkal, szülőkkel, külső támogatóinkkal, külföldi partneriskolákkal. - Pályázatokon való folyamatos részvétel, külső pénzforrások felderítése. - Mindezek megfelelő szintű költségvetési háttere. 2.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk pedagógiai programja a NAT-ban leírt és képviselt értékekre, valamint a helyi sajátosságokból adódó hagyományokra és szükségletekre épül. Ezért pedagógiai feladatainkat az alábbiakban határoztuk meg: - a NAT-ban és a kerettantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása, - valamint az ezekre épülő differenciálás. E két feladatunk azt a célt szolgálja, hogy tanulóink - a különböző szintű adottságaikkal, - az eltérő mértékű fejlődésükkel, - az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal - egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységükkel, - szervezett ismeretközvetítéssel, - spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A különböző ismeretek elsajátítása során törekszünk a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, egészséges és kulturált életmód iránti, cselekvési motívumainak, képességeinek a kialakítására, fejlesztésére. Képzésünk tartalma az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó kultúra alapvető eredményeit foglalja magában, a tanulók életkori fejlettségi szintjéhez méretezett - kiválasztással, - elrendezéssel. A tananyag feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozza a tanulók: - műveltségét, 8
- világszemléletük, világképük formálódását, - társas kapcsolatát, - eligazodásukat saját testükön, lelki világukban, - tájékozódásukat szűkebb és tágabb környezetükben. A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges szempont volt a tanulók képességeinek fejlődéséhez szükséges olyan követelmények meghatározása, amely ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. Éppen ezért nevelési programunk összeállításánál az alábbi feladatoknak adtunk prioritást: Az iskola pedagógiai programja, nevelési, tanítási-tanulási folyamata adjon teret: a színes, sokoldalú - iskolai életnek - tanulásnak, - játéknak, - munkának, fejlessze - a tanulók önismeretét, - együttműködési készségüket, - eddze akaratukat, járuljon hozzá - életmódjuk, - motívumaik, - szokásaik, - az értékkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk alapja egy olyan közös gondolkodást kíván az iskolafenntartó és iskolahasználó részéről, amelyben: a tanulók - tudásának, - képességeinek, fejlődése, fejlesztése áll a középpontban - egész személyiségének figyelembe véve, hogy az oktatás, nevelés színtere - nemcsak az iskola, hanem - a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. 9
2.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok "A közösség olyan emberi együttélés, amelyet a közösségi érdek, közös cél, közös értékrend és tudat tart össze." (Hankiss Elemér) A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Iskolánkban a közösségfejlesztés fő területei a: tanórák - szaktárgyi órák - osztályfőnöki órák tanórán kívüli foglalkozások - napközi, tanulószoba, - séta, kirándulás, - szakkörök diákönkormányzati munka szabadidős tevékenységek. Mind a négy terület sajátos foglalkoztatási formát követel, mások az egyes területek feladatai, céljai, abban azonban megegyeznek, hogy valamennyien tevékenyen hozzájárulnak: - az egyén (tanuló) közösségi magatartásának kialakításához, - véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez, - a közösségi szokások, normák elfogadásához (etikai értékrend), - a másság elfogadásához, - az együttérző magatartás kialakulásához, - a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez. Külön ki kell emelni, hogy a közösségfejlesztés során nemcsak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, sőt az iskolát segítő szervezetek vezetőinek is, hiszen - megjelenésével, - viselkedésével, az intézmény valamennyi dolgozója - beszédstílusával, példaként áll a diákok előtt. - társas kapcsolatával A közösségnevelés céljai iskolánkban: 10
Az iskola szervezet, a szervezet pedig több személy tevékenységének ésszerű koordinációja valamely közös, kinyilvánított szándék vagy cél megvalósítására a munkamegosztás és a tevékenységi körök megosztása a tekintély és a felelősség hierarchiája alapján. A közösség kritériumai - A tevékenykedő cselekedetét ne csak önmagában, hanem a cselekvés-együttes részeként is sajátjának tekintse és ilyenként vállalja; - Azonosulás a közösséggel; - Közvetlenség a közösségen belül: a közösség tagjai között közvetlen kapcsolat van, amelynek eredménye a közösségi ember arculata; - A közösség az egyének összességének van alárendelve, általuk valósul meg, és egyben kibontakozásuk kerete is. Fontos, hogy az iskola olyan értékrendet, normákat, erkölcsöt, tudást hordozzon, amely elfogadásra méltó. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok a következők: T ö r e k e d j ü n k a r r a, hogy minden tanuló: - Ismerje meg a társas együttélés azon alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek, - Megismerje népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit, - Sajátítsa el azokat az ismereteket és gyakorolja azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek, - Legyen nyitott, megértő a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások; a másság iránt, becsülje meg ezeket, - Valamilyen módon közvetlenül is vállaljon részt a nemzetközi kapcsolatok ápolásában, - Váljon érzékennyé környezete állapota iránt, - Szerezzen személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén, - Fejlődjön a problémamegoldó képességük, - Tanulóink tudjanak társaikkal és a felnőttekkel is adott témáról, anyanyelvükön szabatosan kommunikálni, 11
- Ismerje meg a környezet leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait, - Kapjon kellő mélységű támogatást a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzéséhez, - Legyen képes önellenőrzésre, egymás segítésére és segítő szándékú ellenőrzésére, - Tevékenysége erősítse a közösséghez való kötődést. 2.4. Az intézményi egészségnevelési és környezeti nevelési program 2.4.1. Egészség nevelési program Törvényi előírás 2003. évi LXI közoktatási törvény 48. /3./ bekezdés rendelkezése alapján kell elkészíteni az iskola egészségfejlesztési programját. Az egészségnevelés fogalma A WHO meghatározása szerint az egészségnevelés olyan, változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében. A korszerű egészségnevelés egészség és cselekvésorientált tevékenység. Az iskola eddigi tevékenységének rövid bemutatása Iskolánk már eddig is fontosnak tartotta az egészséges életmódra nevelést. A tantestület egy része foglalkozik intenzíven az egészségnevelési kérdésekkel a tanórákon és a napköziben. Vannak, akik minden akcióban, munkában részt vállalnak, s vannak, akik időnként kapcsolódnak egy-egy tevékenységi területhez. Két fő drogkoordinátor tanfolyamot végzett. Három éve egy nyertes pályázat lehetővé tette, hogy a Veszprémi Alkohol és Drogsegély Ambulancia támogatásával, illetve szakértőinek a bevonásával drog prevenció témakörben 6-7-8. osztályokban osztályfőnöki órákat tarthattunk. Addiktológus tartott felkészítést a pedagógusoknak, illetve a szülőknek. A tavalyi tanévben 2 alkalommal rendeztünk egészségnapot, külön az alsó, illetve a felső tagozatnak. Elsősorban az egészséges táplálkozás, illetve a fogápolás, tisztálkodás témakörében. A felsősök az iskolaorvossal, védőnővel beszélgettek az őket érdeklő kérdésekről. Az egészségnapot különböző 12
tevékenységek formájában minden évben megrendezzük. Részt veszünk az Always és a Libresse programjaiban is. Erőforrások Egészségfejlesztő team létrehozása Tagjai: intézményvezető vagy helyettes drogügyi koordinátorok iskolaorvos védőnő testnevelők DÖK-segítő pedagógus gyermek- és ifjúságvédelmi felelős osztályfőnöki munkaközösség vezető Segítő kapcsolatok színterei Szülők (család) A szülők, a család a legfontosabb társ ebben a munkában. A szülők megfelelő tájékoztatás után aktív részvételükkel tudják támogatni programunkat. Az egészségfejlesztő programba feltétlenül be kell vonni a szülői közösséget. Fontos, hogy támogatásukat megnyerjük. Iskolaorvos, háziorvos, védőnő Jogszabály írja elő, hogy minden iskolának legyen kijelölt orvosa, védőnője, valamint a tanulók fogászati szűrését végző kijelölt fogorvosa. Az iskola egészségügyi hálózat tevékenységét a mellékletben csatoljuk. Segítő kapcsolatok Gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadók, családsegítők a konkrét államigazgatási ügyekben tudnak segítséget nyújtani. A Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv egészségfejlesztési szakemberei konkrét segítséget jelentenek különböző programunk megvalósításában pl.: egészségnapok szervezése. A rendőrkapitányságok ifjúságvédelmi munkatársai a bűnmegelőzési programok kimunkálásában, ifjúságvédelmi, rendészeti közlekedési témájú előadások tartásával tudnak segíteni. 13
Kábítószerügyi Egyeztető Fórum az iskolás korosztály veszélyeztetett a kábítószer fogyasztás tekintetében, ezért fontos a kapcsolattartás. Iskolánkban 2 fő rendelkezik drogkoordinátori végzettséggel, elkészítették az iskola drogstratégiáját az egészségnevelési program részeként. Az iskolai egészségnevelés színterei Tanórai foglalkozások Szaktárgyi órák témafeldolgozása - minden tantárgynak van csatlakozási pontja az egészségfejlesztéshez, ezekre a helyi tanterv tervezése során külön figyelmet kell fordítani. Tanórán kívüli foglalkozások - napközis foglalkozásokon kitűnően egészíthető ki a tanórai program; a napközi kiváló helye a játékoknak, játékos gyakorlatoknak. Délutáni szabadidős foglalkozások - sportprogramok, a témával kapcsolatos filmvetítések, vetélkedők, versenyek - egészségnap az iskola egészét átfogó, előre tervezett programok - kirándulások, erdei iskolák, túrák. Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok a./ Testmozgás Cél: minden gyermek minden nap részt vesz a testmozgás programban, a gyereknek életelemévé váljon a mozgás, mert ez az egészséges fejlődésük elengedhetetlen feltétele. Feladat: mindennapos testmozgás a testnevelés órán felül labdajátékok, úszás, vagy a helyzetnek megfelelő mozgáslehetőség biztosítása tartásjavító torna beiktatása a testnevelésórákon, bevezetésre került iskolánkban a gyógytestnevelés, - 3 pedagógus rendelkezik gyógytestnevelői tanúsítvánnyal -, e program további folytatása. b./ Táplálkozás Köztudomású, hogy bizonyos betegségek nagyfokú javulását tudjuk elérni a helyes táplálkozással. Egy gyermek étkezése, a fejlődő szervezet igényei miatt, különös gondot követel. Az átlagos magyar étkezési szokások miatt magas a túlsúlyos 14
fiatalok aránya, ez azonban ma már vetekszik az alultápláltság kérdésével. A súlynövekedés a serdülőkor éveiben fokozódik, ezért jó lenne elérni, hogy minden gyermek jusson olyan táplálékhoz, amire szüksége van. Cél: a helyes táplálkozás, ami az ételek mennyiségére, minőségére és az elfogyasztás módjára is kiterjed. Feladat: el kell érni, hogy a gyermekek nagy része, de leginkább a veszélyeztetettek az iskolában étkezzenek - az étlapot képzett szakember állítsa össze. Osztályfőnöki órákon szakember tartson felvilágosító órákat, esetleg kóstolókkal, mintaétrend bemutatásával. c./ Lelki egészség védelme A teljes egészségi állapothoz fontos a mentális egészség. Ennek fejlődésére nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk. Az egészségfejlesztési terv részévé kell váljon a mentálhigiénés szemlélet. Cél: a prevenció, a dohányzás, drog- és alkoholfogyasztás megelőzése. 2.4.2. Környezeti nevelési program Törvényi előírás A köznevelésről szóló törvény rendelkezései szerint az iskoláknak nevelési programjaik részeként - el kell készíteniük környezeti nevelési programjukat. A környezeti nevelés fogalma: Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. Ezért a környezeti nevelés: - megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erősít meg az élő ill. élettelen környezettel; - kifejleszti a szándékot és képességet a környezet aktív megismerésére; - felkelti az igényt, képessé tesz: - a környezet változásainak, jelzéseinek felfogására; - összefüggő rendszerben történő értelmezésére; a rendszerben felismerhető kapcsolatok megértésére; 15
- a problémák megkeresésére, okainak megértésére; - kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására, és ezáltal a lehetséges megoldások megkeresésére; - az egyéni és közösségi döntések felelősségének megértésére, vállalására környezeti kérdésekben; - a környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre. Az iskola eddigi tevékenységének rövid bemutatása Jelenleg a tantestület kb. fele foglalkozik intenzíven környezeti nevelési kérdésekkel a tanórákon és a napköziben. Vannak, akik minden akcióban, munkában részt vállalnak, s vannak, akik időnként kapcsolódnak egy-egy tevékenységi területhez. Iskolánkban a Zöld szív-szakkör mely azóta átalakult, és más néven működik - keretében indult meg a szelektív hulladékgyűjtés. Erőforrások A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is. Nem anyagi erőforrások Iskolán belüli együttműködés - Tanárok Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. A környezeti nevelés hitelességét a mindennapi viselkedésformák, történések adják. - Diákok Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. Ebben kiemelkedő szerepe van az iskolai diákönkormányzatnak és az osztályközösségeknek. A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. 16
Diákönkormányzat szerepe A diákok körében végzett véleménykutatás főleg a tanórán kívüli tevékenységekre vonatkozik, tartalmára és formájára, de a tanórák szervezéséhez is adhatnak jó ötleteket. Teret kell adni kezdeményezésüknek, hiszen a környezeti nevelés célja, feladata az is, hogy kezdeményező, kreatív, ötleteiket megvalósítani tudó, annak következményeit belátó felnőtteket neveljünk. A tanulók körében született, saját ötlet jobban sarkallja őket a megvalósításra, önbizalmukat is növeli, de a közösségformálást is jobban segíti. A tervezés, megvalósítás folyamatába bekapcsolódik a tanár is, így a tanár-diák kapcsolat is szorosabbá válhat. A programokról visszajelzést, értékelést is kell kérni, mert fejleszti a diák kritikai érzékét, véleménynyilvánítását, lényeglátását. Az elkészült pedagógiai programról is ki kell kérni a véleményüket. - Tanárok és szülők Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. A program több eleme igényli a szülőkkel való egyeztetést. Az igényfelmérés, vagyis, hogy mit vár az iskola a környezeti neveléstől, egyáltalán mennyire tartja ezt szükségesnek, elfogadja-e a tervezett programokat, van-e ötlete további akciókra, módszerekre stb., többnyire kérdőíves formában szokott történni. A térítésköteles iskolai programokra is rákérdezhetünk ebben a formában, de a téma jelentősége miatt hasznos lehet ennek megvitatása szülői értekezleten, az iskolai szülői szervezet összejövetelén. Az elképzelések kivitelezésébe általában szívesen kapcsolódnak be a szülők, főleg, ha tudják miben várjuk segítségüket, ezért az egyes tevékenységek akciótervében már megjelölhetjük, hogy melyik részegységekbe, hogyan vonjuk be őket, miben számítunk rájuk. A minőségbiztosítás miatt is fontos megtervezni azt, hogyan kérjük, értékeljük a visszajelzésüket. - Mit vár el a szülő (igényfelmérés) - Elfogadja-e a programot? - Van-e további ötlete? - Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak 17
Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást, folyamatosan gyűjtsük a hulladékpapírt és a kifogyott nyomtatópatront. Az iskolai szelektív hulladékgyűjtés továbbfejlesztéséhez a takarítók aktív, környezettudatos munkájára is szükségünk van. A technikai dolgozók napi munkájukat igyekezzenek környezetbarát technikákkal megvalósítani. Iskolán kívüli együttműködés Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés az iskola egész életén belül a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje. - Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények. A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása. Iskolánk számára ilyen szempontból kiemelkedően fontosak a múzeumok, az állatkertek és a nemzeti parkok. Ezeket a látogatásokat a tanórákon készítjük elő. Iskolai tanulmányai során, minden tanulónak legalább egy környezeti témájú intézménylátogatáson részt kell vennie. Az adott intézménnyel a kapcsolatot a munkaközösségek egy megbízott tanára tartja. - Civil szervezetek. A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik környezeti nevelési munkánkat. A civil szervezetekkel való iskolai szintű kapcsolattartás igazgatóhelyettesi feladat. A szaktanárok egyénileg alakítanak ki kapcsolatot az egyes civil szervezetekkel. - Hivatalos szervek. A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában. Anyagi erőforrások - Saját erőforrások A költségvetésben meghatározottak alapján. 18
Külső erőforrások - Pályázat A pályázat-megjelenések figyelése igazgatóhelyettesi feladat. Az igazgatóhelyettes tájékoztatja a kollégákat a pályázati lehetőségekről, és segít a pályázatok elkészítésében. Az elnyert összeget teljes egészében arra a területre kell fordítani, amire a kiírás szólt. Alapelvek és célok megfogalmazása Általános célok, értékek AZ EGYETEMES TERMÉSZETNEK (a Világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt; a FÖLD egészséges folyamatainak visszaállítása, harmóniára törekvés; a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése. Pedagógiai célok az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése rendszerszemléletre nevelés holisztikus és globális szemléletmód kialakítása szerves kultúra fontossága a környezeti nevelésben fenntarthatóságra nevelés a környezetetika hatékony fejlesztése érzelmi és értelmi környezeti nevelés tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés tolerancia és segítő életmód a környezettudatos magatartás és életvitel segítése az állampolgári egyéb közösségi felelősség felébresztése az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése az egészség és a környezet összefüggései helyzetfelismerés, ok okozati összefüggések problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség 19
globális összefüggések megértése fogyasztás helyébe életminőség létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák A környezeti nevelés színterei a./ tanórák b./ tanórán kívüli tevékenységek a./ A tantárgyak tartalmi megvalósulása a tanmenetekben történik; ebben kell, hogy a helyi elemek konkrétan megjelenjenek. Az erdei iskola céljának, fő programvázának összegyűjtése alapot ad e tanításnevelés-tanulás szervezési forma hitelességének, megkönnyíti a fenntartó döntés előtti gondolkodását. Mi is az erdei iskola? Az erdei iskola olyan többnapos, szorgalmi időben megvalósuló, a szervező intézmény székhelyétől különböző helyszínű, környezethez illeszkedő neveléstanulásszervezési egység, melynek során a tanulás folyamatát a tanulói képességek fejlesztését és a tananyag elsajátítását a tanulók aktív, együttműködő, cselekvő (kooperatív-interaktív) megismerő tevékenységére építik. A tanítás tartalmilag és tantervileg egyaránt szorosan és szervesen kapcsolódik a választott helyszín természeti, ember által létesített és szociokulturális környezetéhez. Kiemelkedő nevelési feladata a környezettel harmonikus, egészséges életvezetési képességek fejlesztése és a közösségi tevékenységekhez kötődő szocializáció. (Lehoczky János) b. Tanórán kívüli tevékenységek napközi foglalkozás tervei évszakköszöntő délutánok drámajáték hagyományos ételek elkészítése természetes anyagokból készített játékok zöld szakkörök Jeles Napok rendezvényei Állatok világnapja Madarak és Fák Napja Föld Napja 20
Víz Világnapja Zöld könyvtár létrehozása Paca zöld sarok Az iskola, mint zöld milliő Az iskola, mint környezet is hatást gyakorol a gyerekek személyiségének formálására. Ezért ügyelnünk kell az iskola tárgyi világának esztétikusságára. A környezet szépítéséért együtt kell dolgoznunk gyerekekkel, mert így később talán igényesebbé fognak válni a saját környezetükkel szemben is. Tevékenységek: - Erdei iskola szakkör, természetjáró szakkör kirándulásokat szervez. Felelős: a szakkör vezetője ÖKO karácsony- kézműves foglalkozás Szelektív hulladékgyűjtés Veszélyes hulladék pl. elemgyűjtés Újrahasznosítás az iskolában: - papírmerítő műhely; - üvegfestés stb. - Zöld könyvtár létrehozása könyvek, folyóiratok Felelős: az iskolai könyvtáros - ÖKO híradó Akciókról, kirándulásokról, tanórán kívüli programokról állandó tájékoztatás Felelős: Iskolai Diákönkormányzat, ÖKO csoport Ellenőrzés, mérés, értékelés A környezeti nevelés egy része tanórán, tantárgyi keretben történik, így a tanterv által előírt, az iskola által kibővített követelmények zöld tartalmát a nevelőtestület beépíti a tantárgyakba, így ezekre érvényesek az adott tantárgyra előírt ellenőrzési, értékelési formák. A környezeti nevelés eredményének méréséhez más eszközök kellenek, nincsenek egzakt módon meghatározott követelmények, az elvárásokat azonban mindenképpen meg kell fogalmaznunk. A környezeti nevelés eredményességét vizsgálhatjuk: - kérdőívekkel 21
- végezhetünk szociometriai vizsgálatokat - végezhetünk megfigyeléseket - szervezhetünk nyomonkövető rendszert 2.5. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek - A pedagógiai diagnosztika a pedagógusoknak a gyermekek teljesítményeivel, magatartásával kapcsolatos olyan minősítése, amely a besoroláson, osztályozáson túl a teljesítmény- vagy magatartásminőség okaira, keletkezésének, kialakulásának folyamatára, "kezelések" lehetőségeire egyaránt választ képes adni; - Egyéni beszélgetések gyermekkel, szülővel (Arizona program); - Családlátogatások; - Csoport terápia alkalmazása, különös tekintettel a konfliktuskezelési technikák begyakoroltatására; - Egyéni bánásmód elvének alkalmazása; - Külső szakemberek igénybevétele. 2.6.A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A legfőbb alapelv a differenciált egyéni bánásmód elve. Nem osztályokat, hanem egyes gyermekeket tanítunk. Szervezeti keretei: tanítási óra, csoportbontások, szakkörök, önköltséges tanfolyamok, szaktárgyi, a kultúra, és a sport területén történő versenyeztetés érdeklődési motiváltság szerint, pályázatok, alapítványok. Tartalma: a pedagógiai diagnosztika alkalmazásával minden tanulónál az őt tanító tanári team a motiválásra, alkotásra, továbbfejlődésre serkentsen a pedagógiai érés kivárási idejének betartásával - egyéni gyűjtő- és kutatómunka - projektek összeállítása - kiselőadások - mentori tevékenység - alkotások létrehozása. - az intézmény órakeretében meglévő irányított tanulás lehetőségeinek kihasználása. Nemcsak a tanulmányi téren tehetséges gyerekek munkáját segíti az iskola a szakkörökön, illetve a tantárgyi versenyekre való felkészítéssel, hanem a művészeti nevelés és 22
tehetséggondozás is megvalósul. Ezek színterei a Ki mit tud?, a kulturális bemutató, illetve a diákönkormányzat által szervezett egyéb rendezvények. 2.7. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A Közoktatási törvényben biztosított órakeret terhére ifjúságvédelmi felelőst /felelősöket/ bíz meg az intézmény vezetője. Tevékenységük során figyelemmel kísérik a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók iskolai életét, kapcsolatot tartanak az osztályfőnökökkel, szülőkkel /családlátogatás/, a Polgármesteri Hivatal szakigazgatási szerveivel. Amennyiben olyan pedagógiai problémára akadnak, amit az iskola nem tud megoldani, észrevételüket jelzik, és kezdeményezik a Nevelési Tanácsadó vagy a szakértői bizottság vizsgálatának kérését. Munkájukról rendszeresen beszámolnak az iskolavezetésnek. 2.8. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program 2.8.1. Részképesség-zavarok - A dyslexia vizsgálaton kiszűrt tanulóknak iskolán belül biztosítjuk a fejlesztő foglalkozást, melynek beosztását - az intézmény vezetőjének bevonásával - a foglalkozásokat tartó fejlesztő pedagógus végzi. 2.8.2. Lassabban haladó tanulók - A tanulmányi előmenetelben nehezen haladóknak, illetve a huzamosabb ideig hiányzó tanulóknak fölzárkózásukhoz korrepetálást biztosítunk. - Az igényekhez alkalmazkodva kísérletet teszünk az ilyen tanulók napköziben/tanulószobában maradására. 2.9. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek Nevelési programunkban elsősorban a távlati tervezéssel foglalkozunk, vagyis a helyzetfelmérés után meghatározzuk a tevékenység célját, éves ütemtervét, valamint a lehetőségek számbavételével a hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységformákat. A szakaszos konkrét tervezést évente meg kell ismételni az elkészített adatlapok alapján. A program célja: - segíteni azon tanulók - beilleszkedését az iskolai környezetbe, - ismeretelsajátítását, - egyéni ütemű fejlődését, akik - szociális körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek 23
családi mikrokörnyezetükből adódóan hátrányos helyzetűek, családon kívüli környezet miatt hátrányos helyzetűek, iskolai körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek, csonka családban felnövő gyermekek, (elvált szülők, árva, félárva gyerekek) munkanélküli szülők gyermekei, - átmenetileg hátrányos helyzetűek áttelepült, beköltözött (új) tanulók, tartós betegség miatt hátrányos helyzetűek. A célok ismeretében tudjuk megtervezni minden év végén a következő tanév várható feladatait: A program távlati ütemterve (évi program): időpont feladat felelős 1. szeptember hátrányos helyzetű tanulók felmérése, osztályfőnök 1. hete regisztrálása, a hátrány meghatározása 2. szeptember 2-3. hete A tevékenységi formák megtervezése a következő tanévre osztályfőnök ifj. véd. felelős 3. szeptember utolsó hete a szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek ütemtervének elkészítése osztályfőnök ifj. véd. felelős 4. októberjúnius tevékenységi formák megvalósítása ütemterv nevelőtestület szerint 5. május eredmények számbavétele, fejlesztési tevékenységek megtervezése a következő tanévre osztályfőnök ifj. véd. felelős - A XXI. Század Gyermekeiért Alapítvány pénzügyi lehetőségeitől függően a rászoruló tanulók részére természetbeni szolgáltatást nyújt. A támogatottak körét a diákönkormányzat javaslatára a nevelőtestület hagyja jóvá. - Az ifjúságvédelmi felelősök folyamatosan nyomon követik a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanuló iskolai életét. Munkájukhoz segítséget kérhetnek a helyi és regionális szakszolgálatoktól. - Pályázatokon igyekszünk a rászorulóknak előteremteni azokat a forrásokat, melyekkel közülük néhányan a társaikhoz hasonlóan élvezhetik az intézmény által térítés ellenében nyújtott szolgáltatásokat (pl. táborozások). - Saját és külső forrásból ösztöndíj pályázatot hirdetünk a rászoruló, jó képességű tanulóknak. Bekapcsolódtunk a DADA prevenciós programba. 2.10. A szülő, a tanuló, a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei 24
Az iskola, mint oktató-nevelő intézmény csak akkor működhet eredményesen, ha a tanulói érdeklődésre épít és figyelembe veszi a szülői érdekeket. Az iskolai nevelés, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógus közösség koordinált aktív együttműködése. Ezen együttműködés alapja a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség, megvalósulási formái: - a kölcsönös támogatás és a - koordinált pedagógiai tevékenység, feltétele: - a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, - az őszinteség eredménye: - a családi és iskolai nevelés egysége és ennek nyomán kedvezően fejlődő gyermeki személyiség Az együttműködés formáit az előzetesen már vázolt feladatokra építettük és az alábbi három témakör köré rendeztük: 2.10.1. A tanulók részéről A Közoktatási törvényben szereplő feltételekkel, az iskolában diákönkormányzat /DÖK/ működik. A DÖK fontos színtere a demokráciára nevelésnek. Iskolánk tanulói választók és választhatók az iskolai diákönkormányzatba. A választott diákönkormányzat tanulói vezetője és a választmányi tagok a DÖK munkáját saját maguk szervezik és irányítják az iskola éves munkatervével egyeztetve. A diákönkormányzat ülésén a szervezési kérdések mellett érdekképviselettel, javaslattétellel, véleménykialakítással foglalkoznak. A diákönkormányzat munkáját pedagógus segíti. Az iskolai diákönkormányzat évente diákközgyűlést hív össze. 2.10.2. A szülők részéről A nevelőmunka segítéséhez az alábbi közreműködési formákat várjuk el: - aktív részvételt az iskolai rendezvényeken, - őszinte véleménynyilvánítást, - együttműködő magatartást, - a nevelési problémák őszinte megbeszélését, közös megoldását, - a családi nevelésben jelentkező nehézségek közös legyőzését, - érdeklődő-segítő hozzáállást, - szponzori segítségnyújtást. 25
2.10.3. Iskolánk pedagógusai a gyermek helyes neveléséhez a következő segítségnyújtási formákat kínálják: - nyílt napok, nyílt órák szervezése - rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló előmeneteléről, magatartásáról, - változatos témájú tanórán kívüli és szabadidős tevékenységek indítása, ahol a tanuló gyakorolhatja a helyes viselkedési módokat, - előre tervezett szülői értekezletek, - rendkívüli szülői értekezletek, - fogadóórák, - az Arizona program segítő beszélgetései - pályaválasztási tanácsadás, - családlátogatás, - közös kirándulások. 26
2.11. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke Eszköz, felszerelések Mennyiségi mutató Leltár szerinti mutató Beszerzés (rendelet szerint) 2004. 2005. 2006. Tanterem Osztályonként 1 Adott -------- ------- ------- Szaktanterem Idegen nyelvi labor Iskolánként 1-1 (szaktanterm. Jegy.) Folyamatos Beruházás Tornaterem Nyolc évfolyamos Adott ált. iskolában 1 Sportudvar Iskolánként 1 Adott -------- ------- ------- Igazgatói iroda Iskolánként 1 Adott Nevelőtestületi szoba Iskolánként 1 Adott Helyettesi iroda Iskolánként 1 Adott Gazdasági vezetői iroda (önálló gazd.esetén) Adott iskolánként 1 Ügyviteli helyiség Iskolánként 1 Adott Könyvtár Iskolánként 1 Adott Orvosi szoba Iskolánként 1 Adott Kiszolgálóhelyiségek Eszköz, felszerelések Mennyiségi mutató Leltár szerinti mutató (rendelet szerint) Sportszertár Iskolánként 1 Adott Aula (előtér, közösségi tér) Adott iskolánként 1 Porta Iskolánként 1 Adott Ebédlő Iskolánként 1 Adott Melegítőkonyha Iskolánként 1 Adott Öltöző Iskolánként és Adott nemenként 1 Hideg-meleg vizes Iskolánként és Adott zuhanyzó nemenként 1 Személyzeti WC Iskolánként és Adott nemenként 1 Tanulói WC Iskolánként és Adott nemenként 1 Mosléktároló Iskolánként 1 Adott Egyéb raktár Iskolánként 1 Adott Szertár Épületenként 1 Adott Helyiségek bútorzata és egyéb berendezési tárgyai Tanterem Eszköz, felszerelések Mennyiségi mutató Leltár szerinti mutató (rendelet szerint) Tanulói asztalok, Tanulók létszámának Adott 27
székek figyelembe vételével Nevelői asztal, szék Tantermenként 1 Adott Eszköztároló Tantermenként 1 Adott szekrény Tábla Tantermenként 1 Adott Ruhatároló (fogas) Tanulók létszámának figyelembevételével Adott Szeméttároló Helyiségenként 1 Adott Sötétítő függöny Ablakonként 1 Adott Szaktantermek - számítástechnika szaktanterem Eszköz, felszerelések Mennyiségi mutató (rendelet szerint) Tábla + flipchart 1 Adott Számítógépasztal Kettő tanulóként 1 Adott Számítógépek és Kettő tanulóként Adott tartozékai 1 felszerelés Nyomtató 1 Adott Programok Szükség szerint Adott Lemeztároló doboz 2 Adott Leltár szerinti mutató Idegen nyelvi szaktanterem Eszköz, felszerelések Mennyiségi mutató Leltár szerinti mutató (rendelet szerint) Nyelvi labor Tíz-tizenöt tanuló Adott berendezés egyidejű foglalkoztatására Magnetofon 1 Adott Írásvetítő 1 Adott Természettudományi szaktanterem Eszköz, felszerelések Mennyiségi mutató Leltár szerinti mutató (rendelet szerint) Vegyszerálló tanulói Adott asztalok (víz, gáz csatlakozással) Három tanulónként 1 Elszívó berendezés Tantermenként 1 Adott Vegyszerálló Két asztalonként 1 Adott mosogató Fali mosogató Tantermenként 1 Adott Poroltó Tantermenként 1 Adott Mentő láda Tantermenként 1 Adott Eszköz- és 2 Adott vegyszerszekrény Méregszekrény (zárható) 1 Adott 28
Eszközszállító tolókocsi Törpefeszültségű csatlakozások Tantermenként 1 Adott Tanulóasztalonként 1 Adott - művészeti nevelési szaktanterem Eszköz, felszerelések Mennyiségi mutató Leltár szerinti mutató (rendelet szerint) Rajzasztal (rajzpad) Tanulók létszámának Adott figyelembevételével 1 hely Tárgyasztal Tantermenként 1 Adott Mobil lámpa 2 Adott (reflektor) Vízcsap (falikút) 2 Adott Pianínó Iskolánként 1 Adott Ötvonalas tábla Tantermenként 1 Adott CD- vagy lemezjátszó, magnetofon Tantermenként 1 Adott Tároló polcok Tantermenként 1 Adott - Technikai nevelési szaktanterem Eszköz, felszerelések Mennyiségi mutató (rendelet szerint) Tanulói Tizenöt tanuló munkaasztal részére Állítható magasságú Tizenöt tanuló támla nélküli szék részére Leltár szerinti mutató Adott Adott Tornaszoba Eszköz, felszerelések Mennyiségi mutató Leltár szerinti mutató (rendelet szerint) Kislabda 5 Adott Labda 5 Adott Tornaszőnyeg 2 Adott Tornapad 2 Adott Zsámoly 2 Adott Bordásfal 2 Adott Mászókötél 2 Adott Gumikötél 5 Adott Ugrókötél 5 Adott Medicinlabda 5 Adott Stopper 1 Adott Kiegészítő tornakészlet 1 Adott 29
Tornaterem (a tornaszoba címszó alatt leírt valamennyi felszerelés plusz az alábbiak) Eszköz, felszerelések Mennyiségi mutató Leltár szerinti mutató (rendelet szerint) Kosárlabda palánk 2 Adott Gyűrű 1 Adott Mászórúd 2 Adott Sportudvar Eszköz, felszerelések Mennyiségi mutató Leltár szerinti mutató (rendelet szerint) Szabadtéri labdajáték 1 Adott felszerelése Magasugró állvány, 1 Adott léc Távol-, magasugró 1 Adott gödör Futópálya 1 Adott Igazgatói iroda Eszköz, felszerelések Mennyiségi mutató Leltár szerinti mutató (rendelet szerint) Íróasztal, szék 1 Adott Tárgyalóasztal 1 Adott Szék 2 Adott Iratszekrény 1 Adott Fax 1 Adott Telefon 1 Adott Nevelőtestületi szoba Eszköz, felszerelések Mennyiségi mutató Leltár szerinti mutató (rendelet szerint) Fiókos asztal Pedagóguslétszám Adott szerint 1 Szék Pedagóguslétszám Adott szerint 1 Napló és 1 Adott folyóirattartó Könyvszekrény 2 Adott Ruhásszekrény vagy Pedagóguslétszám Adott fogasok figyelembevételével Mosdókagyló 1 Adott Tükör 1 Adott 30
Ügyviteli helyiség Eszköz, felszerelések Mennyiségi mutató Leltár szerinti mutató (rendelet szerint) Asztal Felnőtt létszám Adott figyelembevételével Szék Felnőtt létszám Adott figyelembevételével Iratszekrény 1 Adott Lemezszekrény 1 Adott Írógép 1 Adott Írógép asztal és szék 1-1 Adott Fénymásoló 1 Adott Számítógépasztal és 1 Adott szék Számítógép nyomtatóval telefon Közös vonallal is működtethető Adott Könyvtár Eszköz, felszerelések Mennyiségi mutató Leltár szerinti mutató (rendelet szerint) Tanulói asztal Szék egy iskolai Adott osztály egyidejű foglalkoztatásához szükséges mennyiségben Egyedi világítás Olvasóhelyenként 1 Adott Könyvtárosi asztal, szék 1-1 Adott Szekrény (tároló) Háromezer könyvtári Adott dokumentum elhelyezésére Tárolók, polcok, 2 Adott szabadpolcok Létra (polcokhoz) 1 Adott Telefon 1 Adott Fénymásoló 1 Adott Számítógép, 1 Adott nyomtató Videó (lejátszó,felvevő) televízióval 1 Adott Cd vagy lemezjátszó 1 Adott Írásvetítő 1 Adott 31
Nevelőtestületi munkát segítő eszközök Eszköz, felszerelések Mennyiségi mutató (rendelet szerint) Tárgyak, eszközök, Évfolyamok, információhordozók tantárgyak alapján oly az iskolai pedagógiai módon, hogy az iskola programjában előírt munkarendje szerint tananyag minden osztály feldolgozásához alkalmazhassa Egyéni fejlesztést szolgáló speciális taneszközök Évfolyamok, tantárgyak alapján oly módon, hogy az iskola munkarendje szerint minden osztály alkalmazhassa Leltár szerinti mutató Részletesen az egyes tantárgyak helyi tanterveiben Adott Magnetofon Iskolánként 1 Adott Cd- vagy lemezjátszó Iskolánként 1 Adott Videó (lejátszó) televízióval Iskolánként 1 Adott 32