Oktatási expanzió, kettős státusz (dolgozik és tanul) és termékenység Spéder Zsolt KSN Népességtudományi Kutatóintézet 55. Közgazdász-vándorgyűlés, Eger, 2017. szeptember 7-9.
Vázlat A termékenység alakulása: az átmenet Később Másképpen (gyerekszám és házasságon kívüli születések) A termékenységi átmenetet alakító tényezők Oktatási expanzió és a munkapiaci átalakulás Az első gyermek vállalásának modellezése Életünk fordulópontjai Eredmények, következtetések 2
A termékenységi átmenetről
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 A teljes termékenységi arányszám (TFR) és a születések száma, 1989 2016 TFR Teljes termékenységi arányszám élveszületések száma Születések, 140 2,0 130 1,8 120 1,6 110 1,4 100 1,2 90 1,0 80 Forrás: Eurostat és KSH Népmozgalmi adatbázis
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 A szülő nő átlagos életkora első, és összes gyermek születésekor, 1988 2014 Év 31 30 29 28 27 26 25 24 23 22 A szülő nő átlagos életkora az első gyermek születésekor A szülő nő átlagos életkora gyermekvállaláskor Forrás: KSH népmozgalmi adatok, saját számítás.
Ezer megfelelő korú nőre jutó születés, 1990, 2000, 2014 Ezer nőre 160 140 120 1990 2000 2014 2014 halasztás 100 80 60 40 20 0 14 16 18 20 22 24 26 28 30 32 34 36 38 40 42 44 46 48 Életkor (év) 6
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 A teljes termékenységi arányszám (TFR) alakulása 1988-2015 között néhány kiemelt európai országban TFR 2,4 2,2 2,0 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 DE NO ES FR UK HU PL CZ SK SI RO BG RU UA EE LT LV GE Forrás: Eurostat
A termékenységi átment természetét (dinamikáját, mélységét) alakító tényezők (1) iskolai expanzió (2) a párkapcsolatok átalakulása, instabilabbá válása (3) gazdasági szorítások család és munkahely összeegyeztetésének nehézségei (4) a családpolitika instabilitása (5) a lakossági fogyasztás 2006-os megtorpanása, gazdasági válság (6) értékváltozások (?)
Iskolai expanzió, munkapiac és hipotézisek
Iskolai expanzió: a felsőfokú képzésben részt vevők száma, 1991 2012 450 000 400 000 Nappali Esti és levelező 350 000 300 000 250 000 200 000 150 000 100 000 50 000 0 10
A tanulói és szülői szerep inkompatibilitása Demográfiai törvényszerűség : aki tanul, az nem vállal első gyermeket (=szülői szerepet) (Blossfeld, Huinink 1991) Mert általában anyagilag nem független, nem önálló, nem tudja ellátni magát, és a születendő gyermeket Mert a felnőtté válást szabályozó szekvenciális norma azt várja el, hogy előbb a fejezzük be tanulmányinkat, utána lépjünk munkába és (majd) azt követően alapítsunk családot Mert ha nem fejezzük be tanulmányainkat, nem szerezzük meg a diplomát, rontjuk jövőbeli kereseti lehetőségeinket Foglalkoztatottak gyermekvállalási hajlandósága Nincsen tiltó norma, sőt: a biztos anyagi körülményekkel rendelkezők váljanak szülővé Gyermekvállalás és munkavállalás konfliktusa: munkahelyi biztonság, haszonáldozati költségek, csökkenő életpálya-jövedelem Gyermekvállalás közvetlen költségei 11
Miért inkompatibilis a tanulói és szülői helyzet? (Milyen mechanizmusok, hatások működnek?) Hatások Tanul Dolgozik Dolgozik és tanul Kettős szerepkonfliktus Tompított szerepkonfliktus Foglakozási dominancia Felnőtté válás ++ 0 ++ 0 0 normája Szerepkonfliktus + + ++ ++ + Közvetlen költségek Haszonáldozati költségek Kereseti büntetés ++ + ++ + + 0 + + + + ++ + ++ ++ + + : mennyire releváns a mechanizmus 12
Hipotézisek H1 Klasszikus összefüggés: A tanulás és a gyermekvállalás Magyarországon is összeegyeztethetetlen; a képzésben részt vevők gyermekvállalási hajlandósága alacsonyabb, mint a foglalkoztatottak, inaktívak gyermekvállalási hajlandósága H2a Kettős szerepkonfliktus hipotézise: a kettő státuszúak kisebb eséllyel vállalnak gyermeket mint a munkavállalók, (és mint a tanulók) H2b Tompított szerepkonfliktus hipotézise: a kettő státuszúak kisebb eséllyel vállalnak gyermeket mint a munkavállalók de nagyobb eséllyel mint a csak tanulók (képzésben részt vevők) H2c Foglalkozási dominancia hipotézise: a kettő státuszúak ugyanolyan eséllyel vállalnak gyermeket, mint a munkavállalók és nagyobb eséllyel, mint a csak tanulók (képzésben részt vevők) H3 A munkavállalás és a gyermekvállalás inkompatibilitás időben nő (csökken a munkavállalók gyermekvállalási hajlandósága) 13
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 A szülő nő átlagos életkora első, és összes gyermek születésekor, 1988 2014 Év 31 30 29 28 27 26 25 24 23 22 A szülő nő átlagos életkora az első gyermek születésekor A szülő nő átlagos életkora gyermekvállaláskor Forrás: KSH népmozgalmi adatok, saját számítás.
Hogyan működnek a mechanizmusok a foglalkoztatottak körében? Hatások Tanul Dolgozik Dolgozik és tanul Felnőtté válás normája Kettős szerepkonfliktus Tompított szerepkonfliktus Foglakozási dominancia ++ 0 ++ 0 0 Szerepkonfliktus + + ++ ++ + Közvetlen költségek Haszonáldozati költségek Kereseti büntetés ++ + ++ + + 0 + + + + ++ + ++ ++ + + : mennyire releváns a mechanizmus 15
Időbeli változások a munkapiacon, az intézményes környezetben (vázlatos) Munkapiac: Túlkeresleti munkapiac túlkínálati munkapiac, erősödő verseny a munkavállalók között, növekvő bizonytalanság (munkahely elvesztésének veszélye nő) Tudás, ismeretek, képzettség felértékelődése (növekvő haszonáldozati költségek) Családi ellátások: Nagyvonalú családtámogatási rendszer Komoly keresetkompenzáció gyermekvállalás esetén (gyed, gyes) Leépülő, alig fejlődő kisgyermekellátó intézmények Következmény: Család és munkahely összeegyeztetésének konfliktusa növekedett == > a foglalkoztatottak gyermekvállalási hajlandóság csökkent (halasztás) (= H3 hipotézis) 16
Hipotézisek H1 Klasszikus összefüggés: A tanulás és a gyermekvállalás Magyarországon is összeegyeztethetetlen; a képzésben részt vevők gyermekvállalási hajlandósága alacsonyabb, mint a foglalkoztatottak, inaktívak gyermekvállalási hajlandósága H2a Kettős szerepkonfliktus hipotézise: a kettő státuszúak kisebb eséllyel vállalnak gyermeket mint a munkavállalók, (és mint a tanulók) H2b Tompított szerepkonfliktus hipotézise: a kettő státuszúak kisebb eséllyel vállalnak gyermeket mint a munkavállalók de nagyobb eséllyel mint a csak tanulók (képzésben részt vevők) H2c Foglalkozási dominancia hipotézise: a kettő státuszúak ugyanolyan eséllyel vállalnak gyermeket, mint a munkavállalók és nagyobb eséllyel, mint a csak tanulók (képzésben részt vevők) H3 A munkavállalás és a gyermekvállalás inkompatibilitás időben nő (csökken a munkavállalók gyermekvállalási hajlandósága) 17
1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Iskolai expanzió: a felsőfokú képzésben részt vevők száma, 1991 2012 Fő 450 000 400 000 350 000 300 000 250 000 200 000 150 000 100 000 50 000 Nappali Esti és levelező 0 Róbert, P. & Saar, E..(2012). Learning and working: The impact of the `double status position on the labour market entry process of graduates in CEE Countries. European Sociological Review, 28(6), 742-754
Státusok és a szülővé válást befolyásoló mechanizmusok, hatások Hatások Tanul Dolgozik Dolgozik és tanul Felnőtté válás normája Kettős szerepkonfliktus Tompított szerepkonfliktus Foglakozási dominancia ++ 0 ++ 0 0 Szerepkonfliktus + + +++ ++ + Közvetlen költségek Haszonáldozati költségek Kereseti büntetés ++ + ++ + + 0 + + + + ++ + ++ + + + : mennyire releváns a mechanizmus 19
Hipotézisek H1 Klasszikus összefüggés: A tanulás és a gyermekvállalás Magyarországon is összeegyeztethetetlen; a képzésben részt vevők gyermekvállalási hajlandósága alacsonyabb, mint a foglalkoztatottak, inaktívak gyermekvállalási hajlandósága H2a Kettős szerepkonfliktus hipotézise: a kettő státuszúak kisebb eséllyel vállalnak gyermeket, mint a munkavállalók (és mint a tanulók) H2b Tompított szerepkonfliktus hipotézise: a kettő státuszúak kisebb eséllyel vállalnak gyermeket, mint a munkavállalók, de nagyobb eséllyel, mint a csak tanulók (képzésben részt vevők) H2c Foglalkozási dominancia hipotézise: a kettő státuszúak ugyanolyan eséllyel vállalnak gyermeket, mint a munkavállalók és nagyobb eséllyel, mint a csak tanulók (képzésben részt vevők) H3 A munkavállalás és a gyermekvállalás inkompatibilitás időben nő (csökken a munkavállalók gyermekvállalási hajlandósága) 20
Elemzés, és eredmények Spéder, Zsolt - Bartus, Tamás (2016): Educational enrolment, double-status positions and the transition to motherhood in Hungary. European Journal of Population, DOI 10.1007/s10680-016-9394-0
Adatok és módszerek Adatforrás: Minta: Életünk fordulópontjai (Hungarian Generation and Gender Survey) Retrospektive születési, foglalkozási és képzésbeli részvételi történetek nők, 1961-1983 között születek, (N=2462) Személy-hónap adatbázis (324,811 rekord, 1020 első gyerek születés) Módszer: eseménytörténeti elemzés Függő változó: első gyermek megfoganása Kockázati periódus kezdete: 14. év betöltését követően (Kiemelt) magyarázó változók: Aktvitás: (csak) tanul, (csak) dolgozik, dolgozik és tanul, egyéb, inaktív Kohorszok: (1961-65, 1966-70, 1971-75, 1976-83) Kontrollváltozók: Iskolai végzettség, életkor, életkornégyzet 22
Az utolsó két (8. és 9. modell) 23
Aktivitási státusz és kohorsz változók az utolsó két (8. és 9.) modellben 24
Az eltérő státusszal rendelkezők gyermekvállalási hajlandóságának alakulása születési kohorszonként (a tanulói státusz endogén) Ezer gyermektelen nőre jutó első gyermek születés (becsült érték) 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 (csak) diák 1961-65 1966-70 1971-75 1976-83 Születési kohorsz Forrás: Spéder, Zsolt - Bartus, Tamás (2016): Educational enrolment, double-status positions and the transition to motherhood in Hungary. European Journal of Population, DOI 10.1007/s10680-016-9394-0
Az eltérő státusszal rendelkezők gyermekvállalási hajlandóságának alakulása születési kohorszonként (a tanulói státusz endogén) Ezer gyermektelen nőre jutó első gyermek születés (becsült érték) 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 (csak) foglakoztatott (csak) diák 1961-65 1966-70 1971-75 1976-83 Születési kohorsz Forrás: Spéder, Zsolt - Bartus, Tamás (2016): Educational enrolment, double-status positions and the transition to motherhood in Hungary. European Journal of Population, DOI 10.1007/s10680-016-9394-0
Az eltérő státusszal rendelkezők gyermekvállalási hajlandóságának alakulása születési kohorszonként (a tanulói státusz endogén) Ezer gyermektelen nőre jutó első gyermek születés (becsült érték) 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 kettős státusz (csak) foglakoztatott (csak) diák 1961-65 1966-70 1971-75 1976-83 Születési kohorsz Forrás: Spéder, Zsolt - Bartus, Tamás (2016): Educational enrolment, double-status positions and the transition to motherhood in Hungary. European Journal of Population, DOI 10.1007/s10680-016-9394-0
Az eltérő státusszal rendelkezők gyermekvállalási hajlandóságának alakulása születési kohorszonként (a tanulói státusz endogén) Ezer gyermektelen nőre jutó első gyermek születés (becsült érték) 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 kettős státusz (csak) foglakoztatott (csak) diák inaktív 1961-65 1966-70 1971-75 1976-83 Születési kohorsz Forrás: Spéder, Zsolt - Bartus, Tamás (2016): Educational enrolment, double-status positions and the transition to motherhood in Hungary. European Journal of Population, DOI 10.1007/s10680-016-9394-0
Eredmények és következtetések Eredmények: H1 Ha valaki tanul, akkor nem akar (még) szülővé válni, nem vállal első gyermeket H3 A foglalkoztatottak gyermekvállalási hajlandósága visszaeset (halasztás, és lemondás) H2b Az eredmények a tompított szerepkonfliktus hipotézisét támogatják Követeztetések: Az iskolai expanzió (átmenetileg) hozzájárult az alacsony termékenységhez A kettős státusz robbanásszerű megjelenése miatt, az iskolai expanzió a vártakhoz képest kevésbé okolható a halasztásért A munkapiaci verseny, és munkapiaci feszültségek is hozzájárultak az első gyermek vállalásának halasztásához A kettős státusz Közép-Kelet Európában széleskörűen elterjedt (Róbert, Saar, 2012) és Nyugat-Európában is jelen van 29
Köszönöm a figyelmet! www.demografia.hu