FEKETÉN FEHÉREN TÁRKI Háztartás Monitor Bemutató 2006. március 7. Gellért Szálló
Bevezetőt mond: Tartalom Gyurcsány Ferenc a Magyar Köztársaság miniszterelnöke A vitát vezeti: Kolosi Tamás a TÁRKI Rt. elnöke Jövedelemeloszlás: Szegénység: Elégedettség: Tóth István György a TÁRKI Rt. vezérigazgatója Szivós Péter a TÁRKI Rt. ügyvezető igazgatója Sági Matild a TÁRKI Rt. vezető kutatója
A kutatás ismertetése A kutatás előzményei 1992-től Magyar Háztartás Panel, 1998-tól TÁRKI Monitor Az adatfelvétel ideje: 2005. szeptember és október közepe között A kutatás módszertana Háztartások n=2020, személyek n=5209, 16 éves és idősebbek, akik egyéni kérdőívet töltöttek ki n=3637. A kutatás támogatója a Miniszterelnöki Hivatal.
Társadalomstatisztikai alapadatok a jövedelmi egyenlőtlenségek (szegénység), a munkaerőpiac valamint a társadalmi tagoltság vizsgálatához. Nemzetközileg is elfogadott, társadalompolitikai tervezés szempontjából hasznos adatszolgáltatás. Döntéselőkészítési adatállományok. A kutatás fő céljai
Jövedelemeloszlás Tóth István György
Jövedelemeloszlás főbb megállapítások Az egyenlőtlenségek 2003-ban voltak a legnagyobbak 2005-ben akkorák, mint a kilencvenes évek második felében A csökkenés okát nagyobb mértékben az állami és a magánszektor munkaerőpiacán, kisebb mértékben az újraelosztásban kell keresni A nyereségeket/veszteségeket az iskolázottság magyarázza, életkori csoportonként eltérő módon
Jövedelemeloszlás hosszú távon Az egy főre jutó háztartási jövedelmek személyek közötti eloszlása alapján számított Gini együttható alakulása 1962 és 2005 között 0,33 0,31 0,29 0,27 0,25 0,23 0,21 0,19 1962 1967 1972 1977 1982 1987 1992 1996 2000 2003 2005
Jövedelemeloszlás 1987 1992 polarizáció Az egyes jövedelmi kategóriákba tartozók létszáma (csoportok az egy főre jutó medián jövedelem százalékában, becslés, ezer főben) 1996 2000 2003 2005 jómódúak 599 737 919 920 882 899 felső középréteg középréteg alsóközépréteg szegények 2848 4120 2533 410 2583 4326 2085 643 2415 3654 2136 1197 2596 3424 2351 930 2546 3418 2191 1105 2514 3342 2373 969
Jövedelemeloszlás és növekedés (1) Egy lehetséges értelmezés: Kereslet/kínálat, technológiai változás Mikrogazdasági reakciók, eltérő jövedelmezőséggel (Összeadódva:) GDP növekedés Mért egyenlőtlenségek (Összehasonlítva:) egyenlőtlen eloszlás Adók és támogatások
Jövedelemeloszlás és növekedés (2) A növekedés és a jövedelem eloszlás közötti kapcsolatot a foglalkoztatottság és a reálbér alakulása teremti meg. Ezek az idősorok nagyon vegyes tapasztalatot mutatnak. A rendszerváltás óta: Amikor a foglalkoztatás és a reáljövedelem jelentősen esett, az egyenlőtlenségek erősen nőttek A foglalkoztatás stagnálása/növekedés és a reálbérek emelkedése az egyenlőtlenségek növekedési ütemének csökkenésével járt 2000 és 2005 közötti reáljövedelem hektikusan elosztott de nagy - növekedése és a foglalkoztatottság stagnálása/emelkedése mellett előbb nőttek majd csökkentek az egyenlőtlenségek
Jövedelemeloszlás és újraelosztás (1) Az újraelosztás hatását mérhetjük 1) az újraelosztásban részesedő csoportok arányának és jövedelmeik szórásának változásával és 2) az újraelosztott jövedelmek célzottságával
Jövedelemeloszlás A piaci jövedelmek aránya az össz. ht. jövedelemben, % A piaci jövedelmek egyenlőtlensége, Gini % A tb jövedelmek aránya az össz. ht. jövedelemben, % A tb jövedelmek egyenlőtlensége, Gini % A szociális jövedelmek aránya az össz. ht jövedelemben, % A szociális jövedelmek egyenlőtlensége, Gini % és újraelosztás (2) 2000 61 55 32 37 5 44 2003 59 45 32 39 5 46 2005 56 45 37 36 5 47
Jövedelemeloszlás és újraelosztás (3) Az alsó (ekvivalens jövedelem alapján meghatározott) népességötöd részesedése az egyes társadalmi jövedelmekből 1992-2005 (%) 60 az egyes kvintilisek részesedése 50 40 30 20 10 0 92 93 94 95 96 97 98 99 00 01 03 05 nyugdijak munkanélküli anyasági segély családi pótlék
(III): Eltérő esélyek, 160 Visszafogott demográfiai viselkedés, iskolázási 140 alkalmazkodás Nyertesek: 120 Magasan képzett fiatalok 100 80 60 Erős iskolázottsági elekció, 40 ztartásszerkezet, lepüléstípus és etnicitás 20 al felerősített rülékenység. 0 galmas alkalmazkodás gyon számított sztesek: csony iskolázottságú Jövedelemeloszlás -35 85 Új belépők (III) 88 109 66 Az átmenet során Aktív korúak (II) 36-59 135 88 95 60+ nyertesek és vesztesek A különböző életkor-iskolázottsági csoportok relatív jövedelmi pozíció-változása Magyarországon, 2005/1987 121 98 Középkorúak az átmenet elején (I) 88 104 113 szakmunkás alapfokú (I) Viszonylag érett nyugdíjrendszer, korai kivonulási lehetőségek: iskolázottság szerint csak kicsit eltérő pozíció változások Relatív nyertesek: maga iskolázottságú idősebbe fels őfokú középfokú
Szegénység Szivós Péter
18 17 16 Szegénység A szegénységi ráták alakulása Egy főre jutó OECD I. OECD II. 15 14 13 12 11 10 9 1992 1996 2000 2003 2005
Szegénység Szegénység az EU-ban Szegénységi ráta, % Szegénységi rés, % 30 25 Szegénységi ráta Szegénységi rés 45 40 35 20 30 15 25 20 10 15 5 10 5 0 0 CZ SI FI LU SE DK HU-HKF HU-Monitor NL AT FR MT CY BG LT BE LV DE RO PL UK HR EE IT EL ES IE PT SK TR
2.5 2.0 Szegénység Szegénység: gyerekek és idősek 0-15 - egy főre jutó 0-15 - OECD I. 0-15 - OECD II. 65+ - egy főre jutó 65+ - OECD I. 65+ - OECD II. 1.5 1.0 0.5 0.0 1992 1996 2000 2003 2005
40 Szegénység Élelmiszerarány 35 30 40 % felett 20 % alatt 25 20 15 10 5 0 33.5 25.9 24.1 21 22.6 18.1 19.3 12.5 13.3 9.7 Alsó ötöd 2. 3. 4. Felső ötöd
Szegénység szubjektív (1) Hogy érzi, Önök anyagilag 2001 2003 2005 gondok nélkül élnek 2 3 3 beosztással kijönnek éppen, hogy kijönnek anyagi gondok vannak nélkülöznek Összesen 26 49 18 5 100 27 49 16 5 100 29 47 17 4 100
Szegénység szubjektív (2) Mennyire valószínű, hogy a következő 12 hónapban félre tudnak tenni? 2003 2005 Nagyon valószínű 3 4 Valószínű 15 17 Talán igen, talán nem Kevéssé valószínű Egyáltalán nem valószínű Összesen 23 23 36 100 24 22 34 100
Szegénység többdimenziós Anyagi depriváció Elemi szükséglet kielégítésének nehézségei Alapvető tartós javak hiánya Rossz lakáskörülmények Szubjektív dimenzió
Elégedettség Sági Matild
100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Elégedettség 1992-2005 Az egyes tényezőkkel elégedettek aránya, 1992-2005 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 Élete eddigi alakulásával Jövőbeli kilártásaival Családon belüli kapcsolataival Egészségi állapotával Munkájával Lakásával Életszínvonalával Lakókörnyezetével Jövedelmével
Elégedettség fő megállapítások (1) Az elmúlt két év során a 2003 őszi mélyponthoz képest szinte minden, általunk vizsgált tényezővel való elégedettek aránya nőtt 2-3%-kal. Az emberek általában elégedetlenek az anyagiakkal kapcsolatos tényezőkkel - a jövedelmükkel, életszínvonalukkal, és jövőbeli kilátásaikkal. Ugyanakkor az elmúlt két évben leginkább a jövedelemmel való elégedetlenség csökkent. A munkaerőpiacon aktívak, de különösen a vállalkozók, a diplomások és a fiatalok (40 év alattiak) lényegesen elégedettebbek szinte minden tényezővel, mint a többi társadalmi csoport tagjai
Elégedettség szubjektív anyagi helyzet Az anyagi helyzet változásának észlelése, és az ezzel kapcsolatos várakozások Az elmúlt 12 hónapban hogyan alakult az ország lakosai anyagi helyzete? % Az elmúlt 12 hónapban hogyan alakult az Ön családja anyagi helyzete? % 60 2003 2005 60 2003 2005 50 50 40 40 30 20 10 0 60 50 40 30 20 10 0 9 8 jelentősen romlott 51 45 romlott 28 35 nem változott 6 javult 8 0 0 6 5 jelentősen javult A következő 12 hónapban hogyan fog alakulni az ország lakosai anyagi helyzete? % 7 6 jelentősen romlik 42 33 romlik 32 40 nem változik nem tudja 9 13 0 0 9 8 javul jelentősen javul 2003 2005 nem tudja 30 20 10 0 60 50 40 30 20 10 0 8 8 jelentősen romlott 40 36 romlott 43 45 nem változott 8 javult 9 0 0 1 1 jelentősen javult A következő 12 hónapban hogyan fog alakulni az Ön családja anyagi helyzete? % 6 6 jelentősen romlik 34 27 romlik 41 48 nem változik nem tudja 13 15 0 0 7 4 javul jelentősen javul 2003 2005 nem tudja
Elégedettség fő megállapítások (2) A két évvel ezelőtt mért lakossági konjunktúramutatók mindegyikéhez képest is javulást mértünk 2005-ben. Az emberek általában a saját helyzetüket valamivel jobbnak tartják, mint a lakosságét, és a közeljövőt valamivel kedvezőbbnek ítélik meg, mint a közelmúltat. Ugyanakkor még mindig kisebbségben vannak azok, akik anyagi helyzetük javulását észlelték, illetve akik javulást várnak a közeljövőben.
Köszönjük a figyelmüket! Látogassa meg honlapunkat: www.tarki.hu