Ionizáló sugárzás felhasználása Magyarországon

Az embert érő orvosi sugárterhelés típusa, szintje és szabályozhatósága. A páciensek védelme ionizáló sugárzások orvosi alkalmazása során Ionizáló sugárzás felhasználása Magyarországon nem nukleáris felhasználások, egységszám Motoc Anna Mária OSSKI, AMOSSO Bővített fokozatú sugárvédelmi képző és továbbképző tanfolyam SE Elméleti Orvostudományi Központ, 2014. április 15. Ionizáló sugárzások munkahelyi felhasználása Ionizáló sugárzást előállító berendezések RÖNTGENBERENDEZÉSEK (orvosi, ipari, biztonsági) GYORSÍTÓK (sugárterápia, radioizotóp termelés, kutatás) Radioaktív anyag jogi értelemben: az anyag aktivitása és aktivitás koncentrációja mentességi szint fölötti (124/1997. mentességi Korm.rendelet) Felhasználása ZÁRT SUGÁRFORRÁSKÉNT Zártság: a kialakítás a felhasználni kívánt sugárzást átengedi, de a radioaktív anyagot nem NYITOTT RADIOAKTÍV KÉSZÍTMÉNYKÉNT A felhasználás csak izotóplaboratóriumban történhet Ionizáló sugárzást kibocsátó berendezések és radioaktív izotópok orvosi felhasználása Radiológiai diagnosztika röntgen diagnosztika hagyományos CT, intervenciós radiológia tervező és irányító radiológia izotópdiagnosztika Terápia sugárterápia izotópterápia

Nyilvántartott egységek megoszlása tevékenységek szerint Állatorvosi rtg.; 212; 4% Csontsűrűségmérők ; 113; 2% Terápiás mh. ; 32; 1% Fogászati röntgen ; 3064; 63% Orvosi tevékenységek Orvosi izotoplab.; 191; 4% Röntgenterápia ; 18; 0% Röntgendiagn.; 1268; 26% Orvosi gyorsítók ; 22; 0% o o o o Orvosi alkalmazások Orvosi röntgen munkahelyek: orvosi, fogorvosi, állatorvosi röntgendiagnosztika, röntgenterápia. Orvosi izotóplaboratóriumok: in vivo és in vitro izotópdiagnosztika, izotópterápia. Sugárterápiás munkahelyek: lineáris gyorsítóval, Co-60 sugárforrással végzett besugárzások, brachyterápia. Orvosi radioizotópok (PET radioizotópok) gyártása orvosi ciklotronnal. Orvosi alkalmazási területek Fejlődési tendenciák: Orvosi diagnosztikai vizsgálatok becsült száma a világon 1,6 milliárd (2001) - 4 milliárd (2009) Egészségügyi ellátási szintek Vizsgálatok száma, a városi lakók száma, a populáció elöregedése orvosi sugárterhelés növekedése Becsült éves értéke 0,4 1,0 msv effektív dózis/fő A természetes és mesterséges forrásokból származó sugárterhelések éves becsült világátlaga Természetes háttérsugárzás 2,4 msv Orvosi sugárterhelések 0,4 msv Foglalkozási sugárterhelések 0,002 msv Atomenergia termelés 0,0002 msv Forrás: UNSCEAR 2000

UN / Report of UNSCEAR / 2008 Értékelés UNSCEAR adatgyűjtés vonatkozó adatok: 1997 2007 (összehasonlítva 1991-1996) orvosi diagnosztikai vizsgálatok száma 2,4 milliárd 3,6 milliárd (~50 % növekedés, elsősorban: CT, NM, RT) a lakosság mesterséges forrásokból származó sugárterhelésének 98%-a az orvosi sugárterhelésből származik Korreláció röntgen vizsgálatok gyakorisága orvosi ellátottság. Extrapoláció I. eü. Ellátási szint: legalább 1 orvos 1000 lakosra II. eü. Ellátási szint: 1 orvos 1000-3000 lakosra III. eü. Ellátási szint: 1 orvos 3000-10000 lakosra IV. eü. Ellátási szint: 1 orvos több mint 10000 lakosra A röntgendiagnosztikai eljárások gyakoriságának alakulása Röntgendiagnosztikai eljárások A fogászati röntgenvizsgálatokkal együtt évente mintegy 3600 millió röntgendiagnosztikai eljárást hajtanak végre a világon. Az eljárások gyakorisága jelentősen nő.

Röntgendiagnosztikai eljárások Orvosi alkalmazásból származó sugárterhelések megoszlása ellátási szintek szerint Annual average per caput effective dose of ionizing radiation due to diagnostic medical and dental X-ray examinations, by health-care level, 1997-2007 UNSCEAR 2008 13 millió munkavállalót ért mesterséges forrásokból származó sugárterhelés, ebből 9,8 millió (75%) egészségügyi dolgozó, Az ionizáló sugárzásokból származó sugárterhelések egy főre eső világátlaga 3.1 msv az átlag kollektiv dózis 3540 személy Sv/év, az átlag egyéni effektiv dózis 0,5 Sv/év.

A sugárterhelések éves becsült világátlaga - UNSCEAR 2008 Az USA lakosságának egy főre eső átlagos effektív dózisának változása 1980. 2006. 3.0 msv 6.2 msv Comparison of collective effective dose (S) and effective dose per individual in the U.S. population (E US ) as reported in NCRP (1987) Természetes és mesterséges forrásokból származó átlagos éves effektív dózisok NCRP SC 6-2 REPORT : IONIZING RADIATION EXPOSURE OF THE POPULATION OF THE UNITED STATES: AN UPDATE (2008) Percent contribution of various sources of exposure to the total collective effective dose (S) (1,870,000 person-sv) and the total effective dose per individual in the U.S. population (E US ) (6.2 msv) for 2006.

Tendenciák, hiányosságok Európai Bizottság, Brüsszel, 2010 közleménye az Európai Parlamentnek és Tanácsnak az ionizáló sugárzás gyógyászati alkalmazásáról: - technikai forradalom (számítógépes technikák fejlesztése, új radioizotópok bevezetése stb.) - komoly hiányosságok mutatkoznak a gyakorlatban: az indokoltság megállapításában, - az optimálásra vonatkozóan (dózis-meghatározás testméret, életkor szerint) - radiológiai baleseteket kiváltó többlet sugárterhelés. CT alkalmazások CT technika fejlődése (valósidejű CT rendszerek bevezetése, kontrasztanyagos vizsgálatok, CT átvilágítás IR: biopsia, drenálás) Sugármenetidő, páciens bőrdózis, páciens effektív dózis Biopsia max. 368 s, 1200 mgy, 24 mgy Drenálás max. 660 s, 2200 mgy, 43 mgy Túlexpozició Orvosi sugárbalesetek Sugárterápia - kalibrációs hiba következtében (Zaragoza 1990, Costa Rica 1996) California, USA 2008-2 éves kisfiú, 68 perc alatt 151 CT scan - néhány órán belül sugárégés (bőrpír) - citogenetikai vizsgálat kromoszóma károsodás agy - 5,3 Gy, bőr - 7,3 Gy, szemlencsék - 1, 54 Gy sztohasztikus hatás (bőrrák, katarakta kockázata)

Gyermekeken történő beavatkozások A dolgozók és a páciensek sugárterhelésének növekedése Lifetime risk of cancer from X-ray radiation Várható és valószínűsíthető következmények Szomatikus és genetikus Sztochasztikus és determinisztikus Sugárvédelem A dolgozók és a páciensek sugárterhelésének csökkentése Radiation Protection in Cardiac and Interventional Procedures Dr. Christine Reek University Hospitals of Leicester, United Kingdom A dolgozók és páciensek sugárterhelése Sugárterhelést csökkentő stratégia Jelentős sugárterhelések lehetősége mind a páciens, mind a dolgozók tekintetében A sugárterhelések folyamatos nyomon követése Dóziscsökkentési módszerek alkalmazása A páciens sugárterhelésének csökkentése mindig együtt jár a személyzet sugárterhelésének csökkenésével! Speciális radiológiai berendezések Gyermek radiográfia Egészségügyi szűrőprogramok Karbantartás, QA/QC Dozimetria, irányadó dózisszintek Egészségügyi fizikus Sugárvédelmi érzékenység, képzés Fogamzóképes nők, magzat védelme

A páciens dózisok csökkentése Technikai eszközök A páciens dózisok csökkentése Technikai eszközök Minimális sugármeneti idők, A lehető legnagyobb csőfeszültség és legkisebb csőáram használata, A lehető legnagyobb fókusz-bőr távolság, Időben elhúzódó eljárások esetén csökkentsük a sugárzásnak kitett bőrfelület dózisát pl. a nyaláb irányának változtatásával, Tartsuk minimumon a HDR üzemmód időtartamát és a sorozatfelvételek számát, Ne alkalmazzunk indokolatlanul geometriai nagyítást, Ne használjunk rácsot kisméretű páciens esetén. Mindig csökkentsük a nyalábméretet az indokolt legkisebb méretűre, Sugárvédelem feladata és eszközei Biztosítsa az ionizáló sugárzás alkalmazását a jelen és jövendő nemzedékek károsítása nélkül. Dóziskorlátozás Indokoltság biztosítása Optimálás Az orvosi alkalmazásból származó sugárterhelésre, az ún. páciens dózisra a korlátozás nem vonatkozik. Az orvosok megítélésére tartozik a diagnosztikai, illetve terápiás célt szolgáló sugárzás típusának és dózisának megválasztása. A betegek sugárvédelme érdekében az ICRP irányadó dózisokat és aktivitásokat adott meg a különböző vizsgálatokra vonatkozóan. Diagnosztikai irányadó szint Átlagos testméretű betegre vagy fantomok csoportjára vonatkozó dózisszintek a diagnosztikai radiológiában és aktivitás szintek a radiofarmakonok esetében. A diagnosztikai irányadó szinteket tipikus vizsgálatokra, irányadóként kell meghatározni a vizsgálatot végző és a vizsgálatot kérő orvosok számára.

97/43/Euratom MED 31/2001. (X.3.) EüM rend. az egészségügyi szolgáltatások nyújtása során ionizáló sugárzásnak kitett személyek egészségének sugárvédelméről. Orvosi vizsgálaton, illetve kezelésen, Munkaköri és egyéb alkalmassági vizsgálaton, Egészségügyi szűrővizsgálaton, Igazságügyi orvos szakértői vizsgálaton, Orvostudományi kutatási programban résztvevő személy, valamint a résztvevő személyt önkéntesen segítő személy sugárterhelésére terjed ki. A radiológiai eljárások alkalmazásával kapcsolatos feladatok és felelősségek A radiológiai eljárások bármely orvosi alkalmazásáért a kezelőorvos felel. az indokoltság megállapításában a beutaló orvosnak és a kezelő orvosnak együtt kell működnie; az eljárás kivitelezését a kezelőorvos átruházhatja megfelelő szakképesítéssel rendelkező egészségügyi dolgozóra. A kezelő orvos felelőssége: az eljárás indokolása és a sugárterhelés optimálása, a diagnosztikai eredmény klinikai értékelése, szükség esetén más szakértőkkel való gyakorlati együttműködés, korábbi vizsgálatokból származó adatok megszerzése, a rendelkezésre álló adatok átadása a beutaló orvosnak, az érintett személyek tájékoztatása. Radiológiai létesítményekre és berendezésekre vonatkozó előírások A sugárterhelés optimálása Új létesítmények és berendezések telepítéséhez és működésének engedélyezéséhez szükséges: illetékes országos intézetek szakvéleménye, szakmai kollégiumi állásfoglalás, - Nukleáris Medicina Szakmai Kollégium, - Radiológiai Szakmai Kollégium, - Sugárterápiás és Onkológiai SzK, területileg illetékes KH Sugáregészségügyi Decentrum engedélye. A berendezések használatba vétele előtti átvételi vizsgálata - OSSKI Üzemelő berendezések esetén Sugárvédelmi előírások megtartása A kívánt diagnosztikai eredményt az ésszerűen elérhető legalacsonyabb sugárterheléssel kell megszerezni; Országos érvényű diagnosztikai irányadó szintek megállapítása és alkalmazása: az irányadó szinteket a szakmai kollégium állapítja meg; Nemzeti Páciensdózis Felmérő Program, 1998 (OSSKI). Rendszeres minőségbiztosítás és minőségellenőrzés.

Nemzeti Páciensdózis Felmérő Program Minőségbiztosítás és minőségellenőrzés - Az ernyőfényképezésen alapuló mellkas tömegszűrések vizsgálata (1997-98); - A CT vizsgálatok sugárterhelésének meghatározása (1999-2000), - Az EU mammográfiás QA/QC rendszerének hazai implementálása (1999-2001), - Leggyakrabban alkalmazott radiológiai diagnosztikai eljárásokból származó páciens dózis felmérése (2001-2002), - Az izotópdiagnosztikai eljárások páciens sugárterhelésének vizsgálata (2002-2003), - Az intervenciós radiológiai eljárások páciens sugárterhelésének vizsgálata (2010-2011). Az engedélyes köteles gondoskodni a QA/QC intézkedések betartásáról, valamint a páciensdózis ellenőrzéséről. A napi QA/QC tevékenység végzése az engedélyes feladata. Az évenkénti QA/QC vizsgálatokat akkreditált szervezetnek kell végeznie. A vizsgálatok megtörténtét a sugáregészségügyi hatóság ellenőrzi. Minőségbiztosítás és minőségellenőrzés Az engedélyes köteles gondoskodni a QA/QC intézkedések betartásáról, valamint a páciensdózis ellenőrzéséről. A napi QA/QC tevékenység végzése az engedélyes feladata (állandósági vizsgálat). Az évenkénti QA/QC vizsgálatokat akkreditált szervezetnek kell végeznie (állapotvizsgálat). A vizsgálatok megtörténtét a sugáregészségügyi hatóság ellenőrzi. Az orvosi sugárterhelés mértékének értékelése Páciens dózis felmérő program Adatgyűjtés vizsgálati eljárások (száma, gyakorisága, betegforgalom, életkor és nemek szerinti megoszlása) berendezések típusa alkalmazott technikai paraméterek Mérési eredmények bőrdózis, DAP értékek Dózis becslés szervdózis, effektív dózis, kollektív effektív Értékelés 39

A beteg sugárterhelését jellemző dozimetriai mennyiségek A beteg sugárterhelését jellemző dozimetriai mennyiségek belépő oldali bőrdózis (Gy), közvetlenül mérhető termolumineszcens (TL) dózismérővel és ionizációs kamrával; kritikus szervek dózisai (szervdózisok), számítógépes modellezés, effektív egyenérték dózis / effektív dózis (Sv), beadott aktivitás (Bq), belső sugárterhelés. Ernyőfényképező berendezések páciens sugárterhelésének országos vizsgálata 1998. Bőrdózis Minimum: Átlag: Maximum: 40 mgy 35 30 25 20 15 10 7X 5 0 0,7 mgy 5,8 mgy 35,9 mgy Bőrdózis generátor típusonként DWM 1200J 17 Szervek EDR 750B Modix 150 Munkahely N 150 HF Trophy Neodiagnomax Egyéb 14 I.Sz. μgy 2000 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 Átlagos szervdózisok Férfi 0 Tüdő Emlő Akt. Pajzs. Tö rzs He re Ova. Ute. Effektív dózis Átlag: 357 µsv Min: 53 µsv Max: 2357 µsv Nő Egyes gyakori röntgenvizsgálatok szöveti elnyelt dózisai és effektív dózisai Vizsgálat Elnyelt dózis (mgy) csontvelő emlő méh pajzsmirigy gonádok a Effektív dózis (msv) mellkas 0,04 0,09 * 0,02 * 0,4 mellkas CT 5,9 21 0,06 2,3 0,08/* 7,8 koponya 0,2 * * 0,4 * 0,1 fej CT 2,7 0,03 * 1,9 * 1,8 has 0,4 0,03 2,9 * 2,2/0,4 1,2 hasi CT 5,6 0,7 8 0,05 8,0/0,7 7,6 háti gerinc 0,7 1,3 * 1,5 * 1 ágyéki gerinc 1,4 0,07 3,5 * 4,3/0,06 2,1 medence 0,2 * 1,7 * 1,2/4,6 1,1 medence CT 5,6 0,03 26 * 23,0/1,7 7,1 intravénás urográfia 1,9 3,9 3,6 0,4 3,6/4,3 4,2 báriumfeltöltés b 8,2 0,7 16 0,2 16,0/3,4 8,7 mammográfia c * 2 * * 0,1 0,1 *kevesebb mint 0,01 mgy a két érték esetében: petefészekre/herékre vonatkozik b átvilágítással c erősítőernyő-film mammográfia

Röntgenvizsgálatok páciens dózisai (hazai adatok) Lumbális gerinc felvételek belépő bőrdózisa (msv) Felvételi irány AP / PA LAT A dózismérések száma 55 55 Minimum 1,5 2,1 Átlag ± 1 S.D. 6,3 ± 4,0 14,5 ± 12,0 Maximum 16,7 52,4 CEC irányadó szint 10 30 Lumbális gerinc felvételek belépő bőrdózisa (msv) (Nemzetközi összehasonlítás UNSCEAR 2000) A páciens védelme sztochasztikus kockázat ellen Javasolt irányadó szintek (mgy) Ország AP / PA LAT Lengyelország 7,50 12,0 Románia 17,6 42,0 Magyarország 6,3 ± 4,0 14,5 ± 12,0 Nagy-Britannia 6,1 16,0 Ausztrália 6,1 15,1 Szlovénia 6,1 15,6 Csípő AP Has AP Medence AP Mellkas LAT Mellkas PA Koponya LAT Koponya PA Nyaki gerinc LAT Nyaki gerinc AP Háti gerinc LAT Háti gerinc AP Lumbális gerinc LAT Lumbális gerinc AP HU (2004) IAEA (1996) 0 5 10 15 20 25 30 35

CT vizsgálatok átlagos effektív dózisai Intervenciós radiológiai eljárások páciens dózisai Angiográfiás eljárások technikai paraméterei és páciens dózisai Eljárás Technika Átvilágítási idő (perc) DAP (Gycm 2 ) E (msv) Koronária Sorozatfilm 3,6 9,8 16,1 98 2 15,8 Digitális 5,7 47,7 9,4 Cerebrális DSA 1,2 36 12 120 2,7 23,4 Abdominális Hepatikus DSA 2,3 28,6 28 279 4 48 Renális DSA 5,5 21 41 186 6-34 Terápiás eljárások technikai paraméterei és páciens dózisai Eljárás Lokális bőrdózis (Gy) Átvilágítási idő (perc) DAP (Gycm 2 ) E (msv) PTCA 0,05 5 3 92 20 402 7,5 57 PTA 0,4 5 68 5 338 10 12,5 TIPS 0,4 5 9 115 7 1131 2 181 RF abláció 0,1 8,4 3 195 7 532 17 25 Embolizáci ó 0,2 0,5 1 90 7 918 6-43 Izotópdiagnosztikai vizsgálatok páciensdózisainak felmérése (2000-2002) Átlagos testméretű páciensbe adott aktivitások irányadó szintjei és a páciens sugárterhelése az IBSS alapján Teljes körű felmérés 42 izotópdiagnosztikai laboratóriumban, 136 különböző vizsgálattípus, 176 000 vizsgálat 2002-ben, A vizsgálatok 94%-a 99m Tc izotóppal, Átlagos sugárterhelés 4,26 msv. Vizsgálat Radionuklid Referencia szint (MBq) Effekiv dózis (msv) Csontvizsgálat Tc-99m 600 4,8 Agyvizsgálat Tc-99m 500 2,7 Pajzsmirigy Tc-99m 200 2,6 Tüdő perfúzió Tc-99m 100 1,2 Tüdő ventilláció Tc-99m 80 0,6 Tüdő ventilláció Kr-81m 6000 0,2 Máj Tc-99m 80 0,6 Myocardium Tl-201 100 23 Vese Tc-99m 160 2,5 Vese Tc-99m 350 2,2 Tumor Ga-67 300 36 Tumor I-123 400 7,2 Tumor I-131 20 4

Izotópdiagnosztikai vizsgálatok gyakorisága Izotópdiagnosztikai vizsgálatok effektív dózisa