Radiológiai osztályon dolgozók egészségkárosító kockázati tényezői

Átírás

1 Radiológiai osztályon dolgozók egészségkárosító kockázati tényezői Dr. Posgay Mária Országos Munkahigiénés és Foglalkozásegészségügyi Intézet Budapest Foglalkozás-egészségügyi Fórum 2011.május 11.

2 Radiológiai osztályon dolgozó munkavállalók száma ben Radiológus orvos Röntgen asszisztens kb fő kb fő Összesen: kb fő (Emellett traumatológusok, kardiológusok, gastroenterológusok, továbbá honvédelem, polgári védelem, ipari felhasználás)

3 Hány személy használ dozimétert napjainkban? munkavállaló (1300 intézmény) röntgen és gamma foton sugárzás miatt 60 munkavállaló (3 intézmény) neutron sugárzás miatt munkavállaló (2 intézmény) radon sugárterhelés miatt

4 Kockázatot jelentő kóroki tényezők: Pszichés Biológiai Kémiai Fizikai

5 Pszichés kóroki tényezők: Képernyős munkahely (leletezés, UH, CT) Nagy felelősség Rutinmunka időkényszerben Konfliktuskezelés (sugárfóbia, ismételt felvétel) Azonnali döntés szükségessége Súlyos állapotú betegek (sugárkezelés, trauma) Konzilium (elégtelen kérőlap mellett) Teleradiográfia (beteg távollétében)

6 Biológiai kóroki tényezők: Aerogén kórokozók (átvilágítás, felvétel, stb.) (foglalkozási Tbc, influenza) -fertőtlenítés Hematogén kórokozók (politraumatizált, véres beteg, intervenciós radiográfia, ERCP, CT vagy UH vezérelt beavatkozások, pl. tályogleszívás, biopsia) -sterilitás, védőruha, gumikesztyű

7 Kémiai kóroki tényezők: Előhívó vegyszerek Fixáló vegyszerek Fertőtlenítő szerek - heveny károsodás veszélye - idült károsodás veszélye - malignitás veszélye

8 A nálunk használatos AGFA G 153 kétkomponensű előhívó címkéje

9 Részletek a G 153 A és B készítmény biztonsági adatlapjából: Összetétel -hidrokinon veszélyjel: Xn,N R-mondatok: 22 Lenyelve ártalmas 23 Belélegezve ártalmas 40 Korlátozottan bizonyítottan rákkeltő 41 Súlyos szemkárosodást okoz 43 Bőrrel érintkezve túlérzékenységet okoz

10 Toxikológiai adatok: R40 A hidrokinont novemberében felvették a német TRGS 905 listára, ahol a 3. kategóriás (=legkevésbé veszélyes) carcinogén/mutagén anyagok között szerepel.

11 S mondatok: S 26: Ha szembe kerül, bő vízzel azonnal ki kell mosni és orvoshoz kell fordulni. S 36/37/39: Megfelelő védőruházatot, védőkesztyűt és szem/arcvédőt kell viselni.

12 Az előhívó további összetevői: Kálium-karbonát, veszélyjel Xi R mondatok: (Szem- és bőrizgató) Dietilén glikol, veszélyjel Xn -R mondat: 22 (lenyelve ártalmas)

13 R 50 vízi szervezetekre nagyon mérgező. Mind az előhívó, mind a fixáló élővizekre veszélyes, a kiöblítetlen flakonokat és a fáradt folyadékot külön tartályokban kell gyűjteni és veszélyes hulladékként kerül elszállításra.

14 Fizikai megterhelés: Sötétben végzett munka (sötétkamra) Kézujjak tartósan gyors mozgatása (leletező) Tartós statikus izommunka (UH vizsgáló kéz)

15 Fizikai kóroki tényező: Ionizáló sugárzás 1895.dec. Wilhelm Konrad Röntgen felfedezése 1896.jan. Wartha Vince, Természettud. Közlöny

16 W.K. Röntgen feleségének keze

17 Eötvös Loránd kultuszminiszter keze

18 1902. Első publikáció bőrdaganatról Első publikáció 5 leukémiás esetről Orvosoknál, fizikusoknál bőrégés, szőrzet kihullása, szolid tumorok. A hamburgi Szt. György Kórház kertjében az áldozatok emlékére márványobeliszk, rajta 400 név, Marie Curie és leánya Irene és 10 magyar orvos neve szerepel.

19 1925. I. Nemzetközi Radiológus Kongresszus: meg kell határozni a küszöbdózist! II. Nemzetközi Radiológus Kongresszus: megalapították a Nemzetközi Sugárvédelmi Bizottságot (International Commission of Radiological Protection = ICRP) Ez a szervezet ma is működik,

20 és nemzetközi ajánlásokat tesz az - Atomenergia - Izotópok alkalmazása - Uránbányászat - Radon - Orvosi alkalmazások és az - Egészségügyi dolgozók védelme területén

21 1977. Az ICRP 26. publikációja a sugárvédelemről Az ICRP 60. publikációja a sugárvédelem aktualizálásáról Az új szemlélet elve: az ionizáló sugárzás a civilizált élettel együtt járó sugárforrások egyike, és az ellene való védekezés akkor megfelelő, ha más, elfogadott kockázatokkal nagyságrendileg megegyező.

22 A sugárkockázat az általános kockázat része villámcsapás közlekedés bányászat ipar Évi 50 msv msv 10-4 kockázat lenne. Minden, bármilyen kicsi dózis is együtt jár valamennyi kockázattal.

23 Ionizáló sugárzások a radiológiában: Röntgen sugár (hagyományos felvételek, átvilágítás, CT, átvilágítás alatti intervenció, terápiás besugárzás) Gamma sugárzás (SPECT, PET) Izotóp diagnosztika (in vivo, in vitro) Terápiás besugárzás radionuklidokkal (Iridium 192, Cobalt 80, Jód 125, Au 198, Ra 226 )

24 Az atomenergiáról szóló 1996 évi CXVI. törvény, az ún. Atomtörvény értelmében a törvény hatálya alá tartozó minden tevékenységhez (így a rtg. diagnosztikai munkahelyek üzemeltetéséhez is) hatósági engedély kell. Az engedélyező hatóság az engedélyezett munkahelyeket és tevékenységeket köteles rendszeresen ellenőrizni, és az észlelt rendellenességek megszüntetése érdekében haladéktalanul intézkedni.

25 Az Atomtörvény végrehajtásáról rendelkező 16/2000 (VI.8) EüM rendelet és a 47/2003 (VIII.8) rendelet értelmében hazánkban sugáregészségügyi kérdésekben első fokon az ÁNTSZ Sugáregészségügyi Decentrumai járnak el. Jelen pillanatban kb. 40 hatályos jogszabály foglalkozik valamilyen formában sugaras tevékenységgel, közülük néhány a közegészségügyet is érinti:

26

27 A 16/2000 (VI.8.) EüM rendelet szabályozza az Atomtörvény végrehajtását: A tárgyi feltételek megvalósulását (berendezések sugárvédelmi minősítése, engedélyezés, ellenőrzés, visszavonás) A személyi feltételek meglétét (munkaköri alkalmasság, sugárvédelmi oktatás rendje,munkavégzési szabályok, munkahelyi sugárvédelmi szolgálat, sugárvédelmi szabályzat)

28 Megnevezi az ellenőrző és engedélyező hatóságokat: (OSSKI, Országos Sugáregészségügyi Készenléti Szolgálat, OTH, Sugáregészségügyi Decentrumok) (Az ORSI 2005-ben megszűnt) Sugársérültek egészségügyi ellátása Dóziskorlátok munkavállalókra vonatkozó cselekvési szintjei Egyéni sugárterhelés rendszeres ellenőrzése és központi nyilvántartása

29 Tárgyi feltételek:

30 Készülék dokumentáció

31 Készülék szemrevételezés

32 Villamos biztonsági vizsgálat

33 Személyi feltételek ellenőrzése: Végzettség ( csak radiológusi ill. rtg. asszisztensi végzettséggel, egyebekben felügyelettel) Új gépek, eljárások betanítása, begyakorlása 18 év alatti, ill. várandós nem dolgozhat Sugárvédelmi tanfolyam 5 évente Szakmai továbbképzés Sugárvédelmi megbízott és feladatai

34 A sugárvédelmi megbízott feladatai: A szükséges hatósági engedélyek megkérése Nyilvántartás ellenőrzése Dolgozók képzésének megkérése Előzetes és időszakos orvosi vizsgálat nyilvántartása Személyi dózismérő nyilvántartása Berendezések karbantartása, javíttatása Sugárvédelmi eszközök állapota, viselésének ellenőrzése Hiányosságok esetén intézkedés

35 Hatást csak a szövetekben elnyelt dózis vált ki Egyenérték dózis, mértékegysége Sievert=Sv 1 Sv=1 Joule/kg Napjainkban egy átlagos ember éves sugárterhelése 3,6mSv Ennek 80%-a természetes sugárforrásból ered (víz, élelmiszer, kozmikus, földsugárzás) 20% mesterséges (füstdetektor, nukleáris kísérletek és orvosi alkalmazás, ennek 60%-a CT vizsgálat!!!)

36 Természetes háttérsugárzás/év 2-3 msv Transzatlanti repülőút 0, 03 msv Csont denzitometria 0,01 msv Mellkas rtg. (kétirányú) 0,1 msv Mammográfia 0,7 msv Koponya, szív CT 2,0 msv Mellkas CT 7,0 msv Hasi CT 8-10 msv

37 Jelentős páciens (és személyzet) sugárterhelés régen és ma Átvilágítás fluoreszkáló ernyővel Nyeletéses gyomorvizsgálat fluoreszkáló ernyővel Irrigoszkópia fluoreszkáló ernyővel Kiválasztásos urográfia myelográfia Képerősítő alatt végzett intervenció CT (itt a személyzet elkülönített helyiségben) Izotóp vizsgálatok

38

39

40 Szórt sugárzás mértéke felvételkor:

41 Szórt sugárzás mértéke átvilágításkor:

42 Szervek sugárérzékenysége csökkenő sorrendben: Nyirokszövet Csontvelő Gyomor-bél nyálkahártya Ivarsejtek Bőr proliferáló sejtrétege Erek Mirigyszövet Máj Kötőszövet Izomszövet Idegszövet súlytényező

43 A sugárzás hatása sztohasztikus determinisztikus Csak statisztikailag lehet kimutatni Nagy populációban érvényesül Egy amúgy is előforduló betegség gyakorisága nő Az előfordulás gyakorisága arányos a dózissal Nincs küszöbdózisa DNS sérülés, leukémia, solid tumorok A hatás súlyossága a dózissal arányos Van küszöbdózis Here-petefészek =sterilitás Szemlencse=cataracta csontvelő=vérképző rendszer károsodás

44 A determinisztikus sugárhatás küszöbdózisa egyenérték dózis (Sv) egyszeri besugárzás esetén Here, petefészek 3-6 Szemlencse 2-5 Csontvelő vérképzés csökkenés 0,5 Frakcionált sugárhatásnál valamivel nagyobb dózis

45 A 16/2000. EüM rendelet 2.sz. melléklete a munkavállalók besorolásáról: A sugárveszélyes munkahely munkavállalóit sugárterhelésük ellenőrzése szempontjából két osztályba kell sorolni. A besorolású munkavállalók azok, akiknél fennáll a lehetősége annak, hogy az évi effektív dózis meghaladhatja a 6 msv értéket A besorolású munkavállaló számára doziméter viselése kötelező.

46 16/2000 EüM rendelet 2.sz. melléklete a dóziskorlátokról A foglalkozási sugárterhelésnek kitett munkavállaló munkavégzés során egymást követő 5 naptári évre összegezve nem haladhatja meg a 100 msv effektív dóziskorlátot. Az effektív dózis egy naptári évben sem haladhatja meg az 50 msv értéket. (optimális eloszlás 20 msv/év, azaz < 2 msv/hó)

47 A 16/2000. EüM rendelet 2.sz. melléklete a cselekvési szintekről Havi 2-6 msv között =munkahelyi kivizsgálás /évi ilyen eset volt/ Havi 6 msv fölött = hatósági kivizsgálás /évi ilyen eset/ 50 msv/év túllépés= a munkavállalót 1 évre fel kell menteni a sugaras tevékenység alól /az utóbbi 5 évben 1 ilyen eset volt/

48 A személyi dózismérő fajtái: Film doziméter Termolumineszcens doziméter Fotolumineszcens doziméter Töltőtoll kamrás doziméter Az egészségügyben a film doziméter használatos

49 Film doziméter

50 Felépítése: speciális film, előtte szűrők, szűrőmezők A feketedés dózisfüggő, ezt előhívás után egy fekete-fehér skálával hasonlítják össze Ha a filter árnyéka elmosott= szórt sugárzás, foglalkozási sugárterhelés Ha a filter jól, élesen látszik=direkt sugarat kapott, hiba a foglalkozás gyakorlása során! Hátránya: irányfüggő, nem az egész testet méri

51 Prevenció: a sugárdózis csökkentése A beteg dózisának csökkentése mindig együtt jár a személyzetet ért dózis csökkenésével Az ALARA-elv (As Low As Reasonably Achievable) Ellenőrzött, karbantartott készülék Szakma szabályai szerinti munkavégzés Védőköpeny, védőkesztyű, szemüveg, pajzsmirigyvédő - ólomegyenérték Forgó rendszer, munkaidőkedvezmény, korkedvezmény

52 Digitális radiográfia Nincs film, nincs sötétkamra Nincs rontott felvétel Post-processing során nincs információvesztés Teleradiológia, konzilium Minimális tárolóhely igény

53

54

55 További sugárvédelmi eljárások rtg. felvételnél: Jelzőfény, ajtózár Fényrekesz Szavatosságon belüli film Erősítő fóliák tisztántartása Keménysugár-technika=spec. film, fólia, szűrő Gonádvédelem, takarás Kórtermi felvételnél távolságtartás

56 További sugárvédelem átvilágításkor: Helyiség elsötétítése, adaptáció Beteg tájékoztatása Blende ne legyen nagyobb, mint a képernyő Rumba kötény, védőállás Direkt sugárba nyúlni tilos, distinctor A beteg segítője nem lehet sugarakkal dolgozó személy, gumikötény

57 Sugárcsökkentés az intervenciós radiográfia során Beteg együttműködése Légzéstechnika betanítása Kis létszámú személyzet Vizsgálati idő minimalizálása

58 Sugárcsökkentés brachyterápia során: Manuális bevitel helyett ún. applikátor Afterlaoading-technika Sugárcsökkentés radionuklid terápia során: védőkesztyű, fecskendőn fémkupak, elkülönített váróhelyiség CT, PET CT, SPECT, radioterápia A vizsgálat alatt a személyzet más helyiségben

59 Szükséges-e a kért radiológiai vizsgálat? A legkomolyabb kontraindikáció az indikáció hiánya! Alternatív vizsgálat (pl. ultrahang, MR, termográfia) Ha valóban szükséges, legyen a beteg konzíliumképes Okos kérdésre okos válasz

60 A fenti sugárvédelmi alapelvek betartásával megvalósul A sztohasztikus hatások valószínűségének minimalizálása, és A determinisztikus hatások kialakulásának megelőzése.

61 Köszönöm a figyelmet!