A rúdcsiszológép működéséhez

Hasonló dokumentumok
A visszacsapó kilincs működéséről

A Maxwell - kerékről. Maxwell - ingának is nevezik azt a szerkezetet, melyről most lesz szó. Ehhez tekintsük az 1. ábrát is!

Az elliptikus hengerre írt csavarvonalról

Végein függesztett rúd egyensúlyi helyzete. Az interneten találtuk az [ 1 ] munkát, benne az alábbi érdekes feladatot 1. ábra. Most erről lesz szó.

Egy kinematikai feladat

Forogj! Az [ 1 ] munkában találtunk egy feladatot, ami beindította a HD - készítési folyamatokat. Eredményei alább olvashatók. 1.

Egy érdekes statikai feladat. Az interneten találtuk az [ 1 ] művet, benne az alábbi feladattal.

Az eltérő hajlású szarufák és a taréjszelemen kapcsolatáról 1. rész. Eltérő keresztmetszet - magasságú szarufák esete

A főtengelyproblémához

Vonatablakon át. A szabadvezeték alakjának leírása. 1. ábra

Két naszád legkisebb távolsága. Az [ 1 ] gyűjteményben találtuk az alábbi feladatot és egy megoldását: 1. ábra.

A lengőfűrészelésről

Egy variátor - feladat. Az [ 1 ] feladatgyűjteményben találtuk az alábbi feladatot. Most ezt dolgozzuk fel. Ehhez tekintsük az 1. ábrát!

Egy kérdés: merre folyik le az esővíz az úttestről? Ezt a kérdést az után tettük fel magunknak, hogy megláttuk az 1. ábrát.

A csavarvonal axonometrikus képéről

Egy általánosabb súrlódásos alapfeladat

Az elforgatott ellipszisbe írható legnagyobb területű téglalapról

Chasles tételéről. Előkészítés

Kiegészítés a három erő egyensúlyához

Felső végükön egymásra támaszkodó szarugerendák egyensúlya

Érdekes geometriai számítások 10.

A felcsapódó kavicsról. Az interneten találtuk az alábbi, a hajítás témakörébe tartozó érdekes feladatot 1. ábra.

Egy mozgástani feladat

t, u v. u v t A kúpra írt csavarvonalról I. rész

Fa rudak forgatása II.

Egy érdekes statikai - geometriai feladat

A kötélsúrlódás képletének egy általánosításáról

Az egyenes ellipszishenger ferde síkmetszeteiről

A ferde tartó megoszló terheléseiről

A tűzfalakkal lezárt nyeregtető feladatához

A kör és ellipszis csavarmozgása során keletkező felületekről

Egy kinematikai feladathoz

Szabályos fahengeres keresztmetszet geometriai jellemzőinek meghatározása számítással

Érdekes geometriai számítások Téma: A kardáncsukló kinematikai alapegyenletének levezetése gömbháromszögtani alapon

A merőleges axonometria néhány régi - új összefüggéséről

Cikloisgörbék ábrázolása. Az ábrázoló program számára el kell készítenünk az ábrázolandó függvényt. Ehhez tekintsük az 1. ábrát is!

A gúla ~ projekthez 2. rész

A középponti és a kerületi szögek összefüggéséről szaktanároknak

Egy geometriai szélsőérték - feladat

Kerekes kút 2.: A zuhanó vödör mozgásáról

Síkbeli csuklós rúdnégyszög egyensúlya

A magától becsukódó ajtó működéséről

T s 2 képezve a. cos q s 0; 2. Kötélstatika I. A síkbeli kötelek egyensúlyi egyenleteiről és azok néhány alkalmazásáról

A csúszóvágásról, ill. - forgácsolásról

A felsőmarószerszám jellemző adatai közti összefüggésekről. Az 1. ábrán feltüntettük a szerszámél egy P pontja v élsebesség - vektorát is.

Lövés csúzlival. Egy csúzli k merevségű gumival készült. Adjuk meg az ebből kilőtt m tömegű lövedék sebességét, ha a csúzlit L - re húztuk ki!

Egy háromlábú állvány feladata. 1. ábra forrása:

Egy érdekes nyeregtetőről

Ellipszis átszelése. 1. ábra

így a megváltozott hossza: tehát: ( 1 )

A bifiláris felfüggesztésű rúd mozgásáról

Két körhenger általánosabban ( Alkalmazzuk a vektoralgebrát! ) 1. ábra

Egymásra támaszkodó rudak

Tető - feladat. Az interneten találtuk az [ 1 ] művet, benne az alábbi feladatot és végeredményeit ld. 1. ábra.

A kardáncsukló kinematikája I. A szögelfordulások közti kapcsolat skaláris levezetése

A hordófelület síkmetszeteiről

Egy újabb térmértani feladat. Az [ 1 ] könyvben az interneten találtuk az alábbi érdekes feladatot is 1. ábra.

A kvadratrixról. Ez azt jelenti, hogy itt a görbe egy mozgástani származtatását vesszük elő 1. ábra. 1. ábra

Kerék gördüléséről. A feladat

A kerekes kútról. A kerekes kút régi víznyerő szerkezet; egy gyakori változata látható az 1. ábrán.

A mandala - tetőről. Ehhez tekintsük az 1. ábrát is! θ = 360/n. 1. ábra [ 6 ].

Fiók ferde betolása. A hűtőszekrényünk ajtajának és kihúzott fiókjának érintkezése ihlette az alábbi feladatot. Ehhez tekintsük az 1. ábrát!

Ismét a fahengeres keresztmetszetű gerenda témájáról. 1. ábra forrása: [ 1 ]

További adalékok a merőleges axonometriához

Rönk mozgatása rámpán kötelekkel

A gúla ~ projekthez 1. rész

A Lenz - vektorról. Ha jól emlékszem, először [ 1 ] - ben találkoztam a címbeli fogalommal 1. ábra.

Egy általános helyzetű lekerekített sarkú téglalap paraméteres egyenletrendszere. Az egyenletek felírása

A loxodrómáról. Előző írásunkban melynek címe: A Gudermann - függvényről szó esett a Mercator - vetületről,illetve az ezen alapuló térképről 1. ábra.

1. ábra forrása: [ 1 ]

A szabályos sokszögek közelítő szerkesztéséhez

A csavart oszlop előállításáról

Aszimmetrikus nyeregtető ~ feladat 2.

Az ötszög keresztmetszetű élszarufa kis elmozdulásainak számításáról

Rugalmas láncgörbe alapvető összefüggések és tudnivalók I. rész

Egy nyíllövéses feladat

Az éjszakai rovarok repüléséről

Poncelet egy tételéről

Egy felszínszámítási feladat a tompaélű fagerendák témaköréből

Összefüggések egy csonkolt hasábra

Az R forgató mátrix [ 1 ] - beli képleteinek levezetése: I. rész

A síkbeli Statika egyensúlyi egyenleteiről

Egy rugalmas megtámasztású tartóról

Szeretném felhívni figyelmüket a feltett korábbi vizsgapéldák és az azokhoz tartozó megoldások felhasználásával kapcsolatban néhány dologra.

A manzárdtetőről. 1. ábra Forrás: of_gambrel-roofed_building.

Függőleges koncentrált erőkkel csuklóin terhelt csuklós rúdlánc számításához

A törési lécről és a törési lépcsőről

Ellipszis vezérgörbéjű ferde kúp felszínének meghatározásához

Kirchhoff 2. törvénye (huroktörvény) szerint az áramkörben levő elektromotoros erők. E i = U j (3.1)

Kerekes kút 4.: A zuhanó vödör fékezéséről. A feladat. A megoldás

A fűrészmozgás kinetikai vizsgálata

A térbeli mozgás leírásához

Egy gyakorlati szélsőérték - feladat. 1. ábra forrása: [ 1 ]

1. ábra forrása:

Kosárra dobás I. Egy érdekes feladattal találkoztunk [ 1 ] - ben, ahol ezt szerkesztéssel oldották meg. Most itt számítással oldjuk meg ugyanezt.

Tömegpontok mozgása egyenes mentén, hajítások

Az egyszeres rálapolásról

Egy kötélstatikai alapfeladat megoldása másként

FAIPAR ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK II. FELADATLAP

Keresztmetszet másodrendű nyomatékainak meghatározása

Átírás:

1 A rúdcsiszológép működéséhez Már régóta tervezem, hogy megbeszélem magammal egy házi dolgozat formájában, hogy miért is nem értettem meg rendesen a rúdcsiszológép működését a tankönyvi ábrák és szövegek alapján. Ennek során talán megérthetem a megmunkálási folyamat lényegét is. Ehhez tekintsük először az 1. ábrát, amely egy egyetemi segédanyag része! 1. ábra forrása: http://users.atw.hu/nymefmkitf2008/ipari_technologiak/mechanikai_megmunkalas_9.pdf Ennek jobb oldalán látható a rúdcsiszolás működési vázlata. Ez az ábra hibás! A függőleges szalag hajtótengelyének forgásértelméhez tartozó v sebességvektor irányí - tása jó, a ferde szalag hajtótengelye forgásértelmének és a szalag v sebességének egy - máshoz rendelése hibás. Ezt úgy lehet kijavítani, hogy a ferde szalag hajtótengelyének berajzolt forgásértelmét az ellenkezőjére változtatjuk. Nem felejtjük el, hogy ekkor a már jól futó ferde szalag felső, tehát a megmunkálandó rúddal nem érintkező részének v se - bességéről van szó.

2 Ezután tekintsük a 2. ábrát, amely szakközépiskolai tankönyvi ábra! 2. ábra forrása: [ 1 ] Itt is megtaláljuk ugyanazt a hibát, mint előbb: a ferde szalag hajtótengelyének forgás - értelmét az ellenkezőjére kell változtatni! A ferde szalag sebességvektorát itt u - val jelölik, ám elkövetik azt a hibát, hogy a szalag alsó ( dolgozó) és felső ( nem dolgozó ) részének sebességét ugyanúgy jelölik. A mozgástani szempontból lényeges és szintén hibás jelölést alkalmazó vektorhárom - szögben ugyanis már a dolgozó csiszolószalag ~ rész sebessége szerepel, amely ellentétes a nem dolgozó rész nyílértelmével. Célszerű lett volna az u = u jelölés / megadás. A 2. ábrán e - vel jelölik a rúd előtoló sebességét. A berajzolt sebességi vektorháromszög jelölése azért hibás, mert ugyanazzal a v betűvel jelölik a függőleges szalag haladási sebességét, valamint a ferde szalag sebességének füg - gőleges összetevőjét. Ez azt is sugallhatja, hogy az egyformán jelölt sebességek egyező nagyságúak. Erről azonban nem szól az [ 1 ] szerinti, alább pirossal kiemelt leírás. A rúdcsiszoló gép kisebb hengeres munkadarab csiszolására használható, a két csiszoló - szalag között haladó munkadarabot folyamatosan munkálja meg. A szalagok haladási iránya változtatható szöget zár be egymással ( 0-30 ). A két szalag különböző sebesség - gel működik, a munkadarabot súrlódás révén forgatja és tolja előre ( 9.10 ábra ). Most kissé átjelöljük a vektorháromszögben az u sebességvektor összetevőit. Ezzel: ( 1 )

3 Itt: ~ u v az u vektor vertikális ( függőleges ) összetevője; ~ u h az u vektor horizontális ( vízszintes ) összetevője. Ezek nagyságára a vektorábra alapján felírható, hogy ( 2 ) Itt α: a szalagok tengelyvonalai által bezárt ( változtatható ) szög, az u vektor u nagysága pedig adott. Erre nézve [ 1 ] azt írja, hogy A csiszolószalagok sebessége 25 30 m/s. Egy további információt ad a [ 2 ] jegyzet az alábbi reláció közlésével: ( 3 ) Megjegyezzük, hogy [ 2 ] ábrája ugyanolyan hibával terhelt, mint az itteni 2. ábra. Minthogy azonban a ferde szalagra v u v - re vonatkozóan ( 2 / 1 ) szerint is fennáll, hogy u v < u, így a ( 3 ) képlet jelölései már helyesen értelmezhetőek: a függőleges szalag sebességének nagysága nagyobb, mint a ferde szalagé. Erről [ 1 ] nem szólt, az utóbbi piros idézet - mondatban sem. A [ 3 ] munkában ez olvasható. A rúdcsiszológép is az egyállványos, két szalaggal csiszoló szalagcsiszológépek csoport - jába tartozik. Működési elve a 10-127. ábrából megérthető. E gépek műszaki adatai: a fő csiszolószalag sebessége: 26 32 m/s, előtolási sebesség max. 25 m/s, Azt kell mondanom, hogy ettől sem lettem okosabb: ~ az idézett szövegben hivatkozott ábra éppen olyan hibás, minta 2. ábra; ~ nem szól a dönthető szalag sebességének nagyságáról; ~ nem szól a max. döntési szögről; ~ a működési elv itt sem igazán érthető meg, talán éppen az elnagyolás miatt. Nézzük, mi van még! A [ 4 ] munkában ez olvasható. A főszalag szokásos sebessége v = 20 25 m/s, az előtolószalagé v = 12 18m/s, és az e előtolósebesség számítható. Az ehhez a szöveghez tartozó ábra ( ott: a 3-191/ b ábra ) ugyanolyan hibás, mint az előzőek. Nagyon úgy néz ki, hogy a későbbi szerzők nem rajzolták újra és javítva az eredeti Lugosi - tól átvett ábrákat.

4 Látjuk, valóban indokolt az aggodalom az érthetőséggel kapcsolatban, a magyar szakiro - dalomban talált idevágó anyagokat tekintve. [ 4 ] - ben még ezt is olvashatjuk. Az alapgép azonos a 3-191. a) ábrán láthatóval ( ld. 1. ábra bal oldali része! ), de a gépet felszerelték a előtoló csiszolószalaggal, amely a főszalaghoz képest α szöget zár be. A főszalag sebessége nagyobb, mint az előtolószalagé. Az alátámasztó vonalzóra helyezett, a két szalag közé kézzel betolt csiszolandó rúd a két szalag sebességkülönb - sége és a bezárt szög nagysága következtében forogva áthalad a két csiszolószalag között, miközben azok végigcsiszolják. Az áthaladás e előtolási sebessége e = v sinα. Ez u v - tel megerősíti a ( 2 ) és a ( 3 ) összefüggéseket, azonban nem szól α - ról. Az utóbbi ( bordó ) idézet az eddig találtak közül a leginkább magyarázó jellegű. Ezek után felvetődik az olvasóban a kérdés: milyen szögsebességgel foroghat a csiszolt rúd, amit a 2. ábrán csak nyíllal, de betűvel nem jelöltek. Ennek megválaszolásához tekintsük a 3. ábrát is! 3. ábra Úgy képzeljük, hogy a vályúban ω szögsebességgel forgó rúd minden felületi pontjának körérintő irányú sebessége u v nagyságú. Az A pontban a függőleges szalag által leválasz - tott csiszolatszemcse elválási sebességének nagysága V, melyre a szemlélet alapján: ( 4 )

5 A rúd forgásának szögsebességére: ( 5 ) Most ( 2 / 1 ) és ( 5 ) szerint: ( 6 ) Ideírjuk még az előtoló sebesség nagyságát megadó képletet is: ( 2 / 2 ) Az előtolás előidézéséhez az 1. és 2. ábrán látható csiszolópapucsokat neki kell nyomni a munkadarabnak. Másképpen mondva: nem kell a munkadarab előtolásához külön előtoló berendezést alkalmazni. A technológiai feladat két legfontosabb kinematikai jellemzője a ( 2 / 2 ) és ( 6 ) képlet szerinti. Meglehet, a 3. ábra szerinti helyzetfelvétel önkényes és nem pontos, azonban a fás szakkönyvekben még ennyit sem találtam. A ( 4 ) képletből kiolvasható, hogy v = u v esetén V = 0, azaz nincs részecske - leválás. Ekkor ( 2 / 1 ) - gyel is Ebben az esetben rúd csak e sebességgel halad, ω szögsebességgel forog, de nem csiszolódik. Ezt a helyzetet azonban automatikusan elkerüljük a ( 3 ) szerinti reláció betartásával, hiszen ekkor ( 2 / 1 ) - gyel is v > u > u v fennáll. Nem felejtjük el, hogy az u és v sebességek a megfelelő csiszolóhengerek átmérőjétől és fordulatszámától függnek; pl.: ( 7 ) Ebben a dolgozatban összefoglaltuk a rúdcsiszolással kapcsolatos kritikai észrevételeinket. Végül megjegyezzük, hogy a címbeli eszközt mint azt a piros idézetben láttuk néhol így írják: rúdcsiszoló gép. E téren sem ártana az egységesítés. Továbbá jó lenne újragondolni a meglévő tankönyveket, kijavítva a régebbiek hibáit és hiányosságait, tekintettel a korszerű technológiai megoldásokra és a tanulhatóságra is.

6 A régebbi szakirodalomban nézelődve bukkantunk az alábbi könyvrészletre 4. ábra. 4. ábra forrása: [ 5 ] Sajnálattal tudatjuk, hogy a fentebb vázolt néhány hiba forrása ez ( is ) lehet. Ugyanakkor megtaláljuk itt a ( 2 / 2 ) és ( 3 ) képletek megfelelőit is. Itt sem foglalkoznak a munkadarab forgásának szögsebességével. Ezzel kapcsolatban megjegyezzük, hogy az valójában változó nagyságú, mivel a kiindulási négyszögletes keresztmetszetű rúd éleinek eltávolítása, vagyis a kör keresztmetszet kialakítása során az r = d / 2 jellemző átlagos keresztmetszeti méret csökken, így ( 6 ) szerint a szögsebesség nő.

7 Ugyanakkor az u sebesség a terhelés alatt valamelyest csökken, így ( 6 ) szerint a szög - sebesség csökken. Eszerint e két ellentétes hatás alakíthatja ki a pillanatnyi szögsebesség nagyságát. Érdekes fejlemény, hogy az interneten sehol sem találkoztunk a fentebb tárgyalt kétsza - lagos rúdcsiszolási technológiával, kivéve az idézett műveket. Úgy tűnik, mára már ki - ment a divatból. Csak egyes tankönyvek még nem tudják ezt Maga a megmunkálási feladat ma is él, azonban más utakon járnak a megoldása során. Ne feledjük, az [ 5 ] alapművet éppen 60 éve adták ki. Ez idő alatt sok minden változott. Ha igaz, ma már szalagok helyett sokszor hengerekkel, tárcsákkal dolgoznak. Meglehet, erre még visszatérünk. Források: [ 1 ] Lele Dezső ~ Perecsi Marianna ~ Zsarnai Szilárd: Faipari gépek és technológiák 2. kiadás, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2003., 17. o. [ 2 ] Lugosi Armand: Faipari géptan II., B. kötet, EFE FMK Jegyzet, Sopron, 1965., 509. o. [ 3 ] Szerk. Lugosi Armand: Faipari kézikönyv Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1976., 556. o. [ 4 ] Lugosi Armand: Faipari szerszámok és gépek kézikönyve Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1987., 504. o. [ 5 ] Franz Kollmann: Technologie des Holzes und der Holzwerkstoffe 2. Auflage, 2. Band, Springer, 1955., 748 ~ 749. o. Sződliget, 2015. 10. 22. Összeállította: Galgóczi Gyula mérnöktanár