Enterobacteriaceae családba tartozó baktériumok okozzák a kezelést igénylő bakteriális fertőzések közel felét genus Escherichia Salmonella Shigella Klebsiella Enterobacter Proteus Serratia Yersinia stb. reprezentatív faj E. coli S. enterica S. dysenteriae K. pneumoniae E. cloaceae P. vulgaris S. marcescens Y. pestis Gram-negatív pálca fakultatív anaerob (szénhidrát fermentálás) Oxidáz negatív, nitrát redukálás (nitritté) Előfordulás humán és állati bélflóra környezet Orvosi jelentőség egyes fajok intesztinális patogének (pl. Salmonella spp.) egyes fajok normál bélflóra alkotók, de extraintesztinálisan megbetegedéseket okoznak (pl. Proteus spp.) egyes fajok (elsősorban a környezetből) opportunista (extraintesztinális) fertőzéseket okozhatnak pl. Serratia marcescens (fakultatív patogén) Salmonella genus Genetikai vizsgálatok alapján két faj: S. enterica és S. bongori A S. enterica fajon belül 7 alfaj (subspecies) ismert (I, II, IIIa, IIIb, IV, VI, VII) A szerovariancia molekuláris háttere O antigén (mozaik típusú) H antigén (kétfázisú, mozaik típusú) Vi antigén (tok) S. enterica subspecies I (~1700 szerovariáns) Legtöbb humán patogén törzs ide tartozik Legtöbb szerovariánsnak fajszerű neve van: pl. S. Typhi = S. enterica subspecies I serovar Typhi Virulencia faktorok SPI-1 effektor fehérjék pathogén szigetek (pathogenicity island) SPI-1 és SPI-2 SPI-1 szerepe: sejtbe való bejutás SPI-2: szerepe: sejtben való szaporodás, szisztémás fertőzés kialakítása SipA aktin megkötése, filamentumok stabilizálása aktin polimerizáció segítése invázió segítése SipC más SP-1 effektor fehérjék bejutásának segítése G aktin F-aktinná alakítása, és polimerizálása citoszkeleton átrendeződése és membrán felgyűrődése
Type III secretion system (TTSS) szerepe a virulencia faktorok sejtbe juttatása 20 fehérjéből áll Prg fehérjék csatornát képeznek a sejt belsejébe PrgI Humán patogén salmonellák emberhez adaptálódott S. Typhi S. Paratyphi A, B, C széles gazaspecifitású sok törzs, pl. S. typhimurium S. enteritidis megbetegedés entarális láz enterocolitis septicemia immun szuppresszióban egyes állatfajokhhoz adaptálódott egyes törzsek, pl. S. choleraesuis bacteriaemia, septicemia infektív dózis mérsékelt magas magas fertőző forrás fertőzött személy humán & zoonotikus zoonotikus átvitel Megelőzés megfelelő élelmiszer technológiával élelem (feldúsulás) direkt kontaktus élelem (feldúsulás) élelem (feldúsulás) + + + védőoltás + - - Enterális láz fertőzés forrása: a tünetmentes vagy beteg ember fertőzés módja: közvetlen, vagy élelmiszer/víz (fecal-oral) infektív dózis: 10 3-10 4 inkubációs idő: két hét Enterális láz A fertőzés vékonybélben kezdődik tünetmentesen vagy csak enyhe tünetekkel Invázió: M sejt Peyer plakk elsődleges bacteriaemia RES másodlagos bacteriaemia (magas continuus láz) ebben a szakaszban nincs hasmenés! Baktérium szóródás epe bél lumen A késői szakasz szövődményei: - bélvérzés ami véres széklettel járhat - bélperforáció Enterális láz tünetei lépcsőzetesen emelkedő láz relatív bradycardia hepato-splenomegalia has és mellkas bőrén roseola leukopenia relatív lymphocytosissal ködös ( typhosus ) állapot A baktériumok a széklettel ürülnek
Krónikus hordozás a baktérium megtelepedhet az epeutakban tartós ürítés hordozó állapot ( bacillus gazda ) be és kijelentés kötelező a beteget el kell különíteni felszabadító vizsgálat: széklet és vizelet tenyésztés az antibiotikus kezelés után 5 nappal (3 egymást követő napon) a gyógyulás után 1 évig havonta széklet és vizelet tenyésztés Laboratóriumi diagnózis 1-2 héten: kórokozó izolálása a vérből, csontvelő biopsziából 3-4 héttől: a kórokozó izolálása székletből, vizeletből és szerológiai reakciók (Gruber- Widal csőagglutináció, 4x titeremelkedés) Terápia korábban: chloramphenicol jelenleg: ampicillin, trimethoprim/sulfamethoxazol (Sumetrolim), ceftriaxon, fluorokinolonok krónikus hordozás megszüntetéséhez esetleg cholecystectomia Védőoltás elölt vagy élő S. Typhi vakcina megbetegedési veszély esetén kötelező:baktérium gazda környezetében és veszélyeztetett foglalkozásúak megbetegedési veszély esetén adható: csatornamunkások, mélyépítők, laboratóriumi és kórházi fertőző osztályon dolgozók, alacsony közegészségügyi szinten álló országba utazók Gastroenteritis (ételmérgezés) évente kb. 15 000 eset fertőzés forrása: csirke, kacsatojás, csirke és sertéshús infektív dózis: 10 6-10 8 inkubációs idő: 1-2 nap a tünetek a csíraszámtól és a gazdaszervezet ellenálló képességétől függenek Tünetek láz hányás hasmenés gyengeség átmeneti bacteriaemia általában egy hét alatt spontán gyógyul tünetmentes hordozás alakulhat ki
Laboratóriumi diagnózis vizsgálati anyag: gyanúsított ételminta, széklet, hányadék feldolgozás: dúsítás, leoltás szelektívdifferenciáló táptalajokra szerotípus meghatározása (járványtani jelentőség) Terápia só-víz háztartás helyreállítása antibiotikumot nem kell adni! (kivéve csecsemők, idősek, szeptikus állapot esetén) bélflóra helyreállítása Járványügyi teendők be és kijelentés kötelező a beteget el kell különíteni gyógyulás után 2 nappal széklet vizsgálat két egymást követő napon (munkahelytől függően, a potenciális fertőző források esetében) Megelőzés vakcina nincs hús megfelelő sütése, főzése tojás héjának megmosása konyhai fázisok elkülönítése ételek gyors hűtése kézmosás személyi higiéné Shigella genus Emberhez adaptálódott baktériumok nagyon alacsony infektív dózis (10 2 ) Feco-oralis átvitel fertőzött faecessel szennyeződött víz, élelmiszer, közvetlen kontaktus 4 F szabály: food, finger, feces, flies betegség: bacillaris dysenteria (vérhas) 4 species: S. dysenteriae, S. flexneri, S. boydii, S. sonnei Antigén szerkezet O antigén alapján S. dysenteriae 12 szerotípus S. flexneri 6 szerotípus (fejlődő országokban a legelterjedtebb típus) S. boydii 18 szerotípus S. sonnei 1 szerotípus (fejlett országokban a legelterjedtebb típus)
Virulencia faktorok Pathogenezis endotoxin Shiga toxin (csak S. dysentaeriae 1. típus) inváziós plazmid antigén (Ipa) Pathogenesis a terminalis ileum és colon epitheliumon keresztül csepp alakú subepithelialis microabscessok (purulens léziók) következményes károsodás: focalis necrosis, fekélyképződés, vérzés, pseudomembrán képződés Tünetek véres nyákos (purulens) hasmenés tenesmus (fájdalmas görcsös székelési inger) láz szövődmény: HUS Be és kijelentés kötelező! A beteget el kell különíteni. Az antibiotikus kezelés után 2 nappal két egymást követő széklettenyésztést kell végezni. Terápia Laboratóriumi diagnózis só-vízháztartás helyreállítása antibiotikum - Sumetrolim - fluorokinolonok - 3. generációs cefalosporinok natív mikroszkópos székletvizsgálat (gennysejtek) tenyésztés szelektív-differenciáló táptalajon szerotipizálás (járványügyi jelentőség) Ipa gének kimutatása PCR reakcióval Serény próba Görcsoldó adása ellenjavalt!
Megelőzés vakcina kísérleti stádiumban higiénés rendszabályok betartása korszerű szennyvízkezelés Yersinia genus Y. enterocolitica intesztinálisan fertőz általában zoonotikus forrásból (de humán-humán feco-oral átvitel is történhet) enterocolitis görcsös fájdalommal járó hasmenés nyálkahártya kifekélyesedése, faecalis leukocyták mesenterialis lymphadenitis Y. pseudotuberculosis intesztinálisan fertőz zoonotikus forrásból mesenterialis lymphadenitis, septicaemia Patogenezis a lamina propriában szaporodik a nyirokutakon terjed mesentarális nyirokcsomók megnagyobbodása ileitis terminális rágcsálók között endémiás Yersinia pestis patkánybolha csípésével jut át emberbe humán-humán átvitel beszáradt majd aeroszolizálódott fertőzött sebváladékkal és cseppfertőzéssel jöhet létre, rendkívül fertőző A betegség manifesztációi: bubopestis, ami progrediálhat septicemiába (magas letalitás) tüdőpestis (inhalációt követően magas letalitás) megelőzés: elölt vaccina, rágcsálóirtás kezelés: tetracylin (& streptomycin) Bubópestis