Európai Munkavédelmi Hét Együtt a kockázatok megelőzéséért Munkaegészségügyi kérdések munkabiztonsági szemmel Arató Zoltán Okl. villamosmérnök Okl. munkavédelmi szakmérnök Okl. irányítástechnikai szakmérnök (30) 8175-777
Az Európai Munkavédelmi Ügynökség 2014-15. évekre szóló kampánya Kezeljük a stresszt Az Európai Munkavédelmi Ügynökség Együtt a kockázatok megelőzéséért című kampánya Magyarországon a mai nappal lezárult, és jövő évtől helyét adja a következő kampánynak melynek címe: Kezeljük a stresszt. Bár ez egy munkaegészségügyi témájú kampány lesz, sikeres csak akkor lehet, ha mi munkabiztonsági szakemberek is mellé állunk, megvalósításából kivesszük a részünket. Erről szeretnék a mai előadásomban beszélni. Az előadásom elsősorban figyelemfelhívásnak szánom, a munkabiztonsági szakembereket szeretném megnyerni a cél érdekében
A munkaegészségügy fontossága Mi munkabiztonsági szakemberek (és a közvélemény is) hajlamosak vagyunk lebecsülni a munkaegészségügy jelentőségét a munkabiztonsággal szemben. Ennek lehetséges okai: A munkabalesetek látványosabbak rövid idő alatt következnek be, egyértelmű az összefüggés a szervezett munkával, ezzel szemben a kórházban foglalkozási megbetegedésben hosszasan szenvedő munkavállalót csak a hozzátartozók látják, ráadásul az orvos általában nem keresi, hogy mi vezetett a megbetegedéshez, így annak esetleges foglalkozási eredete az esetek többségében rejtve marad. Ez rányomja bélyegét a munkaegészségügyi statisztikákra is.
Munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések 2011, Magyarország - Ausztria Magyarország Ausztria Foglalkoztatottak száma Munkabalesetek (halálos/összes) Foglalkozási megbetegedések (halálos/összes) 3.800.000 fő 2.800.000 fő 80/17.295 fő 73/92.000 fő 1/245 fő 90/1250 fő
Halálos kimenetelű foglalkozási megbetegedések 2009-2011, Magyarország ESETSZÁM DIAGNÓZIS FOGLALKOZÁS 1 szilikózis vájár 5 tüdőrák uránérc-bányász 3 mesothelioma azbesztszigetelő, építőipari gép kezelő
Halálesetek száma Mesothelioma halálozás Angliában O Férfiak x Nők Év
Veszély A foglalkozási megbetegedések (és fokozott expozíciós esetek) tragikus szintű aluljelentettsége a munkaegészségügy további lebecsüléséhez vezet. Ennek veszélyei: nem vizsgáljuk, nem tudjuk a foglakozási megbetegedések tényleges okait, nem tudunk tenni a megelőzésért, pedig a következményei nagyobb veszteséget okoznak, több embert érintenek, (ezenfelül pl. kihatnak a munkabalesetekre is jellemző, hogy ennek ellenére pl. a munkabaleseti jegyzőkönyvben nincs a munkaegészségügyi helyzetre vonatkozó kérdés - kód) Nézzünk egy 2008-as magyarországi statisztikát:
Adatok régiós bontásban (2008) Észak-Magyarország Közép-Magyarország Észak-alföld Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-alföld Dél-Dunántúl Dél-alföld
A statisztikai adatok szerint Magyarországon sokkal kevesebb a bejelentett foglakozási megbetegedés, mint munkabaleset. Az Európai felmérések ennek a fordítottját mutatják. Mit olvashatunk ki a térkép adataiból pontosan? a foglalkozási megbetegedések számát? nem a szilikózisban megbetegedett munkavállalók számát? nem melyik megyében van a legtöbb (legjobb, legrámenősebb) munkavédelemre szakosodott ügyvéd? igen Akkor milyen címet kellene adni a diának? Vagy elő szabad-e egyáltalán venni egy ilyen statisztikát? Lehet ilyen statisztika a megelőzés, kutatás alapja?
A következő évek fontos feladatai El kell hinnünk, és el kell hitetnünk másokkal is a munkaegészségügy fontosságát, Hirdetnünk kell a munkaegészségügy értékteremtő voltát, hogy a munkavédelem (és benne a munkaegészségügy) jelentősége túlmutat a szervezett munkavégzésen, Javítani kellene a bejelentési fegyelmet (elsősorban érdekeltség kialakításával) A stresszről (distresszről):
A stressz, és lelki kiváltói pszichoszociális kóroki tényezők: olyan tartós szociális rizikó-szituációk (pl. szociális izoláció, konfliktus munkatárssal vagy vezetővel), illetve kényszerű életmódváltozási esemény és élmény (migráció, kényszerű tárgyvesztés stb.), amelyek úgynevezett rizikódiszpozíció (pl. A-típusú magatartásminta) fennállása esetén pszichés vagy pszichoszomatikus megbetegedéshez, balesethez, társadalmi beilleszkedési zavarhoz vezethetnek; (33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről)
A típusú magatartásforma Két San Francisco-i kardiológus az 1950-es években tudományosan tesztelte, hogy milyen személyiséggel rendelkezik az, aki a leginkább ki van téve az infarktus veszélyének. 3500 embert figyeltek nyolc és fél éven át, míg kirajzolódott két, általuk A és B típusnak nevezett jellemrajz. Ez idő alatt az alanyok közül 257-en haltak meg szívinfarktusban, és 95%-uk az A típusba tartozott. Az ide sorolható emberek jellemzői: versenyszellem mindenben kihívást, mindenkiben konkurenciát látnak, számukra minden élethelyzet küzdőtér, ahol meg kell vívni és meg kell nyerni a csatát.
Nagyon erősen él bennük az a gondolat, hogy nem veszíthetnek, hogy mindig nyerniük kell, hogy minden helyzetből győztesen kell kikerülniük. Az agresszivitás általában nyílt formában jelentkezik náluk, ha pedig próbálják elfojtani, akkor belül majd szétrobbannak. Idegességgel, izgatottsággal, állandó időhiánnyal küzdenek, egyik megbeszélésről a másikra rohannak. Egyre több dolgot szeretnének egyre rövidebb idő alatt véghezvinni. Kritikus hajlam, elégedetlenség, folytonos beszédkényszer jellemzi őket, nagyon nehezükre esik a hallgatás. Beszédtempójuk általában gyors. Az 1980-as évek elején az Amerikai Kardiológusok Egyesületének egy hivatalos kiadványában a következő állítás jelent meg: Az 'A' típusú magatartásminta fontos rizikótényezője a szívinfarktusnak, férfiaknál és nőknél egyaránt Forrás: Váradi Tibor
Ha már nem tudja elviselni a terhet a lélek, akkor átadja a testnek (dr. Felszeghi Sára)
Fokozott pszichés terheléssel járó tevékenységek 1. Különösen nagy felelősség viselése emberekért, anyagi értékekért. 2. Döntés szükségessége a) nehezen áttekinthető helyzetben, b) új helyzetekben, c) hiányos információk alapján, d) ellentmondó információk alapján, e) bonyolult szabályok, összefüggések utasítások alapján, f) egymást gyorsan követő problémákban. (33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről)
Pszichoszociális tényezők szerepe munkabalesetekben Lapátos munkabaleset Építőipari munkabaleset: felvonó aknába esés Fakivágás alpintechnikai módszerrel BKV ellenőrök, sofőrök
Ergonómia 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről
Képernyős munkakör képernyős munkakör: olyan munkakör, amely a munkavállaló napi munkaidejéből legalább négy órában képernyős munkahelyen képernyős eszköz használatát igényli, ideértve a képernyő figyelésével végzett munkát is. Általános (nem munkahelyi) javaslatok filmbe foglalva:
Mottó (az előadás végére) Előadásom végső mottójául a kiváló munkaegészségügyi szakember Prof. Dr. Ungváry György mondását választottam: Hogyha betartanák a munkavédelmi szabályokat, az felérne egy népegészségügyi program megvalósulásával.
Köszönöm a figyelmet!