Nyugat-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Szombathely Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ZALA MEGYE 2011. II. negyedév 8900 Zalaegerszeg, Mártírok útja 42-44. Telefon: (36 92) 549-480, (36 92) 549-489 Fax: (36 92) 549-490 E-mail: zalakh-mk@lab.hu Honlap: www.munka.hu
Bevezetés A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés országos, minden kirendeltségre kiterjedő bevezetésére 2005. júliusában került sor. A felmérés során, április elején egy rövid kérdőívet juttattunk el, közel 300 munkáltatóhoz. A kérdőíven elsősorban a létszámukkal illetve ennek rövidtávon várható változásaival kapcsolatos kérdések szerepeltek. A válaszadás döntően postai úton, levélben történt, kisebb részben a munkáltató általi közvetlen, interneten keresztüli rögzítéssel. Az adatfelvétel fő célja, hogy negyedéves periódusokban, gyors, naprakész információkat gyűjtsünk a munkáltatók létszám-gazdálkodási tervéről és segítsük elő az üres álláshelyek sikeres feltárását, közzétételét. A felmérés emellett a munkáltatói kapcsolattartás erősítését is szolgálja. E kiadványban előbb néhány gondolatban érintjük a megye munkaerő-piaci helyzetét, majd ismertetjük a felmérés során szerzett információkat. Népesség, foglalkoztatás, munkanélküliség A megye lakónépessége - az országoshoz hasonlóan - hosszú évek óta folyamatosan csökken, 2011. január 1-jén 286 ezer fő volt. A munkavállalási korú népesség száma 194,1 ezer fő, ami a lakónépesség 68%-a. A lakosság korösszetétele a megyében kissé eltér az országostól, a 15 éven aluliak aránya 13%, a 15-64 éveseké 69%, a 64 év felettieké 18%. (A 15-64 évesek aránya nagyjából az országossal megegyező, a 15 éven aluliak aránya viszont 1,7%-ponttal alacsonyabb, a 64 év felettieké közel ugyanennyivel magasabb a megyében.) A foglalkoztatási helyzetre vonatkozóan elsősorban a KSH lakossági megkérdezésen alapuló negyedévenkénti munkaerő-felméréséből rendelkezünk adatokkal. Ez alapján Zala megyében, 2011.I. negyedévében a foglalkoztatottak átlagos száma 112,5 ezer, a munkanélkülieké 12,0 ezer fő volt, előbbi 1,7 ezer fővel több, utóbbi 3,2 ezer fővel kevesebb az egy évvel korábbinál. 2010-ben a foglalkoztatás mélypontra, míg a munkanélküliség csúcspontra jutott. A 2011.I. negyedévi adatok alapján tehát kedvező irányú változások indultak el a foglalkoztatás terén. A gazdasági aktivitás ugyanakkor tovább mérséklődött, a munkanélküliek egy része inaktívvá vált. Ennek ellenére az aktivitási ráta továbbra is magasabb az országosnál. Az 56,9%-ra emelkedő foglalkoztatási ráta is lényegesen meghaladja az országos átlagot. A munkanélküliségi ráta e felmérés szerint - a két időszak között 12,1%-ról 9,6%-ra mérséklődött a megyében. A ráta 2008-ig folyamatosan kedvezőbb volt az országosnál, de a válság megyénket erőteljesebben érintette, s 2009-től a zalai munkanélküliségi ráta az országos felett volt. Ez év I. negyedévében azonban már ismét a zalai ráta volt alacsonyabb. 2
A KSH munkaerő-felmérés adatai (15-64 éves népességre) A megyében Országosan Megnevezés 2010. I. 2011. I. 2010. I. 2011. I. Változás negyedév negyedév negyedév negyedév Változás Foglalkoztatottak (ezer fő) 110,8 112,5 + 1,7 3688,0 3701,6 + 13,6 Munkanélküliek (ezer fő) 15,2 12,0-3,2 497,8 489,6-8,2 Gazdaságilag aktívak (ezer fő) 126,0 124,5-1,5 4185,8 4191,2 + 5,4 Gazdaságilag inaktívak (ezer fő) 70,6 73,1 + 2,5 2580,7 2582,4 + 1,7 15-64 éves népesség (ezer fő) 196,6 197,6 + 1,0 6766,5 6773,6 + 7,1 Aktivitási arány (%) 64,1 63,0-1,1 61,9 61,9 - Foglalkoztatási ráta (%) 56,4 56,9 + 0,5 54,5 54,6 + 0,1 Munkanélküliségi ráta (%) 12,1 9,6-2,5 11,9 11,7-0,2 A nyilvántartott álláskeresők átlagos hó végi száma a megyében, 2011.I. negyedévében 19,4 ezer fő volt, ami közel 900 fővel (4,4%-kal) alacsonyabb az egy évvel korábbi értéknél. A nyugat-dunántúli régió egészében ennél nagyobb arányú volt a visszaesés. Keszthely kivételével valamennyi kirendeltségünk területén kevesebb lett az álláskereső, a legnagyobb mértékben (közel 20%-kal) Lenti térségében csökkent a számuk. 2011.I. negyedévének végén 18,5 ezer volt a nyilvántartott álláskeresők száma a megyében, 1,3 ezerrel, 7%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál. A nyilvántartott álláskeresők aránya 2011.I. negyedévében átlagosan 14,4% volt a megyében, 0,5%-ponttal kevesebb, mint egy évvel korábban. A régiós érték 10,0% volt ugyanekkor, a régió megyéi közül Zalában a legmagasabb a ráta. Az álláskeresők aránya Keszthely, Lenti és Zalaegerszeg térségében tartósan alacsonyabb az átlagosnál, míg Nagykanizsa körzetében az átlagot kissé meghaladó. Hosszú ideje Letenye térségében a legmagasabb a ráta, de Zalaszentgrót körzetében is jóval átlag feletti. A nyilvántartott álláskeresők átlagos száma és aránya a megyében Megnevezés Nyilvántartott álláskeresők, fő Álláskeresők aránya, % 2010. 2011. 2010. 2011. Változás, Változás,% I. negyedév I. negyedév I. negyedév I. negyedév %-pont Keszthely 2878 2963 + 3,0 13,5 14,1 + 0,6 Lenti 1531 1232-19,5 14,9 12,1-2,8 Nagykanizsa 6192 6092-1,6 16,0 16,0 - Zalaegerszeg 6454 5937-8,0 12,8 12,0-0,8 Zalaszentgrót 1575 1550-1,6 20,1 19,9-0,2 Letenye 1675 1644-1,9 21,4 21,1-0,3 Zala összesen 20305 19418-4,4 14,9 14,4-0,5 Régió összesen 51185 45905-10,3 11,1 10,0-1,1 3
Zala a gazdasági mutatókat tekintve a többi megyéhez viszonyítva a középmezőnyben helyezkedik el. 2010. végén a megyében a regisztrált társas vállalkozások száma 12,6 ezer volt, ezer lakosra jutóan 44, ami a 7. legmagasabb a megyék között. (Az egyéni s így az összes vállalkozások száma 2008-tól az őstermelők kötelező adószám kiváltása miatt rendkívül megugrott, ami torzítaná az idő- és térbeli összehasonlításokat) Az ipari termelés a 2009. évi 13-14%-os visszaesés után 8,5%-kal nőtt a megyében 2010-ben. 2011.I. negyedévében 12%-al haladta meg az egy évvel korábbit. Ez megegyezik az országos növekedés dinamikájával, és 7 megyében volt csupán ennél erőteljesebb bővülés. Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) a legutóbbi ismert, 2009. évi területi adatok szerint - 1950 eft, a 2008. évitől jóval elmaradó. A megyék közti rangsorban ezzel a 8. Zala. A felmérés eredményei A felmérés során összesen 292 munkáltatót kerestünk meg a kérdőívvel, közülük 285 válaszolt kérdéseinkre az alábbi területi megoszlásban: Kirendeltség Megkérdezett Értékelhető választ adó munkáltatók száma Keszthely 35 35 Lenti 24 24 Nagykanizsa 89 89 Zalaegerszeg 95 92 Zalaszentgrót 25 22 Letenye 24 23 MEGYE ÖSSZESEN 292 285 A minta ágazati és létszámnagyság szerinti megoszlása az alábbi volt: Nemzetgazdasági ág 1-9 fő 10-49 fő 50-249 fő 249 fő felett Összesen Mezőgazdaság, erdőgazd., halászat 6 14 5 1 26 Bányászat - - - 1 1 Feldolgozóipar 10 38 43 14 105 Villamos-energia, gáz-, gőzellátás - 1 2-3 Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése.. - 2 5 1 8 Építőipar 7 9 5-21 Kereskedelem, gépjárműjavítás 11 24 8 2 45 Szállítás, raktározás 1 2 2 2 7 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 3 9 5-17 Információ, kommunikáció - 4 - - 4 Pénzügyi, biztosítási tev. 1 2 1-4 Ingatlanügyletek - 2 2-4 Szakmai, tudományos, műszaki tev. 1 1 1 1 4 Adminisztratív és szolg.-t támogató tev. 4 1 3 6 14 Oktatás - 1 - - 1 Humán-egészségügyi-, szociális ellátás 1 1 7 3 12 Művészet, szórakoztatás - 3 3-6 Egyéb szolgáltatás - 2 1-3 ÖSSZESEN 45 116 93 31 285 4
A válaszadási arány a felmérés kezdetétől fogva kiemelkedően magas Zala megyében. A csaknem teljes körű válaszadással szemben a régióban 84, országosan 77%-os volt a kérdőívet kitöltő munkáltatók aránya. Az értékelhető választ adó 285 munkáltatónál foglalkoztatottak létszáma 2011.I. negyedévének végén 34,8 ezer fő volt, ami az összes foglalkoztatottaknak közel harmada. A megkérdezett munkáltatóknál foglalkoztatottak ágazati megoszlását mutatja a következő táblázat: Nemzetgazdasági ág Alkalmazásban állók száma a KSH intézményi adatok szerint, 2010. a/ A felmérésben szereplő cégeknél foglalkoztatottak száma Reprezentációs arány, % b/ Mezőgazd., erdőgazd., halászat 2379 1159 48,7 Bányászat 899 722 80,3 Feldolgozóipar 14352 17044.. Villamos-energia, gáz-, gőzellátás 147 302.. Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése 1437 1015 70,6 Építőipar 2880 845 29,3 Kereskedelem, gépjárműjavítás 5293 2107 39,8 Szállítás, raktározás 3750 2632 70,2 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 2501 798 31,9 Információ, kommunikáció 392 106 27,0 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 316 115 36,4 Ingatlanügyletek 885 338 38,2 Szakmai, tudományos, műszaki tev. 847 374 44,2 Adminisztratív és szolg.-t támogató tev. 3434 2916 84,9 Közigazgatás, védelem, kötelező tb. 5039 - - Oktatás 5811 10 0,2 Humán-egészségügyi-, szociális ellátás 7414 3697 49,9 Művészet, szórakoztatás 1023 474 46,3 Egyéb szolgáltatás 494 173 35,0 ÖSSZESEN 59292 34827 58,7 a/. Tartalmilag a 4 főnél többet foglalkoztató megyei székhelyű vállalkozások és létszámnagyságtól függetlenül a költségvetési és nonprofit szervezetek adatai szerepelnek benne. b/ Az arány csak tájékoztató jellegű, több ok miatt sem pontos. Egyrészt a KSH adat a teljes foglalkoztatottak alig több mint felét öleli fel, másrészt a felmérésben szerepelnek nem megyei székhelyű, jelentős létszámot foglalkoztató, valamint 5 főnél kevesebbet foglalkoztató cégek is. (Ezért fordulhatott elő, hogy 2 ágazatban is a mintában több a foglalkoztatott, mint amit ezen KSH adatgyűjtés összesen jelez.) 5
A munkáltatók létszámnagyság szerinti összetétele a következő volt: Vállalat-méret A mintában szereplő cégek A foglalkoztatottak kategória száma megoszlása,% száma megoszlása,% 1-9 fő 45 15,8 251 0,7 10-49 fő 116 40,7 2726 7,8 50-249 fő 93 32,6 10656 30,6 249 fő felett 31 10,9 21194 60,9 ÖSSZESEN 285 100,0 34827 100,0 A munkáltatók várakozásai alapján a megkérdezés időpontjánál 3 illetve 12 hónappal később a következőképpen alakul a foglalkoztatott létszámuk: A megkérdezett munkáltatók létszámának várható alakulása Statisztikai állományi létszám, fő Várható változás, % Kirendeltség 2011. I. n.év végén 2011. II. n.év végén várható 2012. I. n.év végén várható 2011.II. n.év végéig 2012. I. n.év végéig Keszthely 2806 2866 2872 + 2,9 + 2,4 Lenti 1939 1972 2002 + 1,7 + 3,2 Letenye 694 712 708 + 2,6 + 2,0 Nagykanizsa 11332 11466 10723 + 1,2-5,4 Zalaegerszeg 17053 18069 18131 + 6,0 + 6,3 Zalaszentgrót 1003 1030 1028 + 2,7 + 2,5 Zala megye 34827 36135 35464 + 3,8 + 1,8 Vas megye 32903 33342 33632 + 1,3 + 2,2 Győr-Moson-Sopron megye 36909 37703 38791 + 2,2 + 5,1 Régió összesen 104639 107180 107887 + 2,4 + 3,1 2011. II. negyedévében tehát a megkérdezett körben a foglalkoztatottak számában megyei szinten 1,3 ezer fős, 4%-os növekedés várható. A II. negyedévekre főleg az ilyenkor erőteljesen jelentkező szezonális hatások miatt eddig is a bővülési szándék volt jellemző, a mostaninál erőteljesebb és mérsékeltebb létszámemelkedést is prognosztizáltak a cégek a korábbi években. A munkáltatók egy évre szóló előrejelzése szerint több mint 600 fővel, 1,8%-kal nőhet a létszámuk. A korábbi megkérdezésekkor 2008 végéig kivétel nélkül minden alkalommal növelési szándékot jeleztek a munkáltatók egy évre előrevetítve. A 2009-es felméréseknél viszont már ezzel ellentétben, éves viszonylatban a foglalkoztatottak számának mérséklődésével, esetenként stagnálással számoltak a cégek. 2010-ben ismét pozitívra fordultak a várakozások, a pénzügyi és gazdasági válság 2009-ben bekövetkezett, foglalkoztatást érintő negatív hatásaitól már nem tartottak a megkérdezett cégeknél. A 2011. évi eddigi 2 felmérésben is optimisták a munkáltatók a létszámváltozásukat illetően, éves szinten a 3 hónappal ezelőtti 1%-os után, ezúttal 2%-os bővülést terveznek összességében. 6
A régió másik 2 megyéjében és így a régió összességében is nagyobb mértékű létszámnövelést terveznek a megkérdezett munkáltatók a zalainál. A megye körzetei, kirendeltségei legtöbbjében éves szinten 2-3%-os a várt bővülés. Ennél magasabb - 6% - Zalaegerszeg térségében, döntően egy feldolgozóipari munkáltató több száz fős tervezett létszámfelvételéből adódóan. Ugyanakkor 5%-ot meghaladóan mérséklődhet a foglalkoztatottak száma Nagykanizsa körzetében, egy munkáltató éves szinten 8-900 főt érintő várható leépítése miatt. Hangsúlyozzuk, hogy a minta nem tekinthető reprezentatívnak, így valamennyi előrejelzés csak a megkérdezett és nem a teljes munkáltatói körre vonatkozik! Országosan a választ adó 6,8 ezer munkáltató összességében az II. negyedévre 1,7%-os, míg 2012.I. negyedév végéig 1,6%-os várható létszámbővülést jelzett. A megyei előrejelzések tehát negyedéves szinten kedvezőbbek, míg éves szinten nem sokkal térnek el az országostól. Erre a felmérésre ezúttal 24. alkalommal került sor. Az eddigi megkérdezéseket figyelembe véve megyei szinten megállapítható, hogy a negyedéves és éves előrejelzések is 2008 végéig minden alkalommal létszámnövekedést vetítettek előre. (a következő táblázat is mutatja) Ezzel szemben a 2009.évi felmérésekben az éves előrejelzés a foglalkoztatás várható visszaesését jelezte, összefüggésben a pénzügyi és gazdasági válsággal. A 2010. évi felmérésekben már ismét pozitív irányúak voltak a várakozások és a 2011. évi eddigi felmérések alapján is összességében optimisták a munkáltatók. A tervezett létszámváltozások az előző felmérésekkor Negyedév A tervezett létszámváltozás A tervezett létszámváltozás mértéke mértéke az adott negyedévben,% a következő 12 hónapban,% 2007.I. + 2,6 + 2,7 2007.II. + 2,1 + 1,5 2007.III. + 0,4 + 2,1 2007.IV. + 0,2 + 0,9 2008.I. + 1,7 + 1,8 2008.II. + 0,6 + 0,1 2008.III. + 1,2 + 1,4 2008.IV. + 0,1 + 0,7 2009.I. - 1,8-2,7 2009.II. + 1,0 + 0,3 2009.III. + 2,1-2009.IV. - 0,2-1,9 2010.I. + 2,9 + 1,2 2010.II. + 8,3 + 9,3 2010.III. + 2,6 + 3,3 2010. IV. + 0,6-0,1 2011.I. + 2,3 + 1,2 2011.II. + 3,8 + 1,8 7
Vállalat-méret kategória, nemzetgazdasági ág szerint ezúttal is lényeges különbségek vannak a munkáltatók jövőbeni létszámterveiben. Az eddigi felmérésekre általában az volt a jellemző, hogy minél kisebb létszámot foglalkoztattak a cégek, annál kedvezőbbek voltak a várható létszámváltozásokra vonatkozó előrejelzéseik. Most is hasonló a helyzet, egyértelmű összefüggés látható a méret és a létszám-változtatási szándék mértéke között. A várható létszámváltozások mértéke a munkáltató nagyságrendje szerint Létszámuk A belépők A kilépők Várható Várható Vállalat-méret 2011. I. n.év várható várható változás, % változás, % kategória végén száma, fő száma, fő 2011.II. 2012.I. n.év 2011.II. n.év 2011.II. n.év n.év végéig 1-9 fő 251 40 6 + 13,5 + 13,5 10-49 fő 2726 211 55 + 5,7 + 6,5 50-249 fő 10656 397 196 + 1,9 + 2,9 249 fő felett 21194 1497 580 + 4,3 + 0,6 ÖSSZESEN 34827 2145 837 + 3,8 + 1,8 A II. negyedévi változások tehát várhatóan mintegy 2,1 ezer fős belépés, illetve 0,8 ezer főt érintő kilépés eredőjeként alakulnak ki a megkérdezett körben. (2012.I. negyedév végéig nem ismerjük külön a várható be- és kilépések számát, csak a kettő eredőjét.) Nemzetgazdasági áganként természetesen eltérés van a megkérdezett munkáltatóknál a tervezett változások mértékében és esetenként az irányában. Az egy évvel korábbi felvételhez annyiban hasonló a helyzet, hogy akkor is 7-8 ágazatban vártak 1%-nál magasabb létszámbővülést, míg 4-5-ben 1%-nál nagyobb visszaesést éves viszonylatban, s szintén 4-5 ágazatban gyakorlatilag stagnálásra számítottak. Az éves szinten összességében várható 2%-osnál nagyobb létszámnövekedés a jelentősebb létszámot foglalkoztató ágazatok közül csupán a feldolgozóiparban következhet be. Ugyanakkor 3%-kal csökkenhet a foglalkoztatás a villamos-energia, gáz-, gőzellátás területén, és akár 5%-kal is az építőiparban. A legnagyobb foglalkoztatási súlyú feldolgozóiparban ezúttal 3,3%-os, közel 600 fős a tervezett létszámnövelés. A feldolgozóiparon belül legtöbbeket foglalkoztató villamosgép, műszer gyártása területén mérsékelt (100 fős, 1-2%- os) bővülés következhet be. Érdekesség, hogy mindkét említett a jelentős létszámfelvételt, illetve leépítést tervező - munkáltató ebbe az ágazatba tartozik, így nem érzékelhető összességében nagy létszámváltozás. A feldolgozóipar egyetlen ágazatában sem jeleztek létszámcsökkenést, a legtöbb ágazatban bővülés várható. Az élelmiszer, ital, dohány gyártása, a textília gyártása, a bőrtermékek gyártása, a műanyag termékek gyártása, a fémfeldolgozási termékek gyártása, valamint a járműgyártás területén 5%-ot meghaladóan is nőhet a foglalkoztatottak száma 2012.I. negyedév végéig. 8
A várható létszámváltozások mértéke nemzetgazdasági ágak szerint Nemzetgazdasági ág Létszámuk 2011.I. n.év végén A belépők várható száma, fő 2011.II. n.év A kilépők várható száma, fő 2011.II. n.év Várható változás, % 2011.II. n.év Várható változás, % 2012.I. n.év végéig Mezőgazd., erdőgazd., 1159 41 27 + 1,2-0,3 halászat Bányászat 722 26 15 + 1,5 + 1,8 Feldolgozóipar 17044 1130 487 + 3,8 + 3,3 Villamos-energia, gáz-, 302-1 + 0,3-3,0 gőzellátás Vízellátás, szennyvíz 1015 20 8 + 1,2 + 2,4 gyűjtése, kezelése Építőipar 845 66 13 + 6,3-4,7 Kereskedelem, 2107 72 58 + 0,7 + 0,9 gépjárműjavítás Szállítás, raktározás 2632 19 16 + 0,1 + 0,8 Szálláshely-szolgáltatás, 798 12 18-0,8-0,1 vendéglátás Információ, kommunikáció 106 1 2-0,9 + 1,9 Pénzügyi, biztosítási tev. 115 - - - - Ingatlanügyletek 338 4 4 - - 1,2 Szakmai, tudományos, 374 41 21 + 5,3 + 5,9 műszaki tev. Adminisztratív és szolg.-t 2916 550 131 + 14,4-2,3 támogató tev. Közigazgatás, védelem, - - - - - kötelező tb. Oktatás 10 - - - - Humán-egészségügyi-, 3697 66 35 + 0,8 + 2,4 szociális ellátás Művészet, szórakoztatás 474 51 - + 10,8 + 2,7 Egyéb szolgáltatás 173 46 1 + 26,0 + 10,0 Összesen 34827 2145 837 + 3,8 + 1,8 A felmérés során választ adó 285 munkáltató közül az eddigi felmérésekhez hasonlóan - a létszámukban stagnálást várók vannak többségben mindkét időszakban, s negyedéves és éves szinten is jóval magasabb a létszámnövelést szándékozók száma azokénál, akik várhatóan csökkenteni fognak. A munkáltatók száma létszám-változtatási szándékaik szerint 2011. II. negyedév végéig 2012. I. negyedév végéig Méret csökken stagnál nő csökken stagnál nő Mikro 2 28 15 3 26 16 Kis 11 66 39 17 58 41 Közép 15 43 35 21 31 41 Nagy 4 6 21 7 3 21 ÖSSZESEN 32 143 110 48 118 119 9
A megkérdezett munkáltatóknál az II. negyedévi várható belépők munkakörönkénti összetétele a következő: Megnevezés a/ Keszthely Lenti Nagykanizsa Zalaegerszeg Zalaszentgrót Letenye Zala Egyéb, máshova nem sorolható feldolgozóipari gépek kezelői 0 0 24 766 0 0 790 Minőségbiztosítási technikus 0 0 0 200 0 0 200 Egyéb termék-összeszerelő 0 0 71 100 0 0 171 Mechanikai gép-karbantartó, - javító 0 0 0 87 0 0 87 (műszerész) Műanyagtermék-gyártó gép kezelője 0 0 80 0 5 0 85 Bolti eladó 8 2 0 37 0 0 47 Szabó, varró 0 0 42 0 3 1 46 Egyéb, máshova nem sorolható 0 16 28 0 0 0 44 szolgáltatási foglalkozások Lakatos 0 0 9 26 1 0 36 Targoncavezető 1 0 30 0 0 1 32 Egyéb egyszerű építőipari foglalkozású 8 0 21 3 0 0 32 Finommechanikai műszerész 0 0 30 0 0 0 30 Egyéb takarító és kisegítő 2 1 18 2 2 1 26 Tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr 3 0 4 18 0 0 25 Kárpitos 0 5 7 10 0 0 22 Kőműves 6 0 10 4 0 1 21 Ruházati gép kezelője és gyártósor 0 0 0 17 0 0 17 mellett dolgozó Ápoló, szakápoló 0 0 5 10 0 0 15 Pék, édesipari termék-gyártó 3 0 1 8 3 0 15 Intézményi takarító és kisegítő 2 3 7 1 2 0 15 Rakodómunkás 5 0 0 10 0 0 15 Portás, telepőr, egyszerű őr 14 0 1 0 0 0 15 Szállítási, logisztikai és raktározási 0 0 0 15 0 0 15 tevékenység a/ A megyei szinten 15 főt elérő létszámemelkedéssel járó munkakörök A kilépők várható munkakörönkénti összetétele: Megnevezés a/ Keszthely Lenti Nagykanizsa Zalaegerszeg Zalaszentgrót Letenye Zala Egyéb, máshova nem sorolható 0 0 0-200 0 0-200 feldolgozóipari gép k Egyéb termék-összeszerelő 0 0-152 0 0 0-152 Mechanikai gép-karbantartó, - javító 0 0-20 -25 0 0-45 (műszerész) Bolti eladó -1-1 0-36 -2-2 -42 Műanyagtermék-gyártó gép kezelője 0 0-41 0 0 0-41 Minőségbiztosítási technikus 0 0-5 -16 0 0-21 Szabó, varró 0 0-20 0-1 0-21 Lakatos 0 0-6 -13 0 0-19 Pénzügyi ügyintéző (a pénzintézeti 0 0-15 -3 0 0-18 ügyintéző kivét Kárpitos 0 0-16 0 0 0-16 Konyhai kisegítő -1 0 0-13 0 0-14 Ruházati gép kezelője és gyártósor 0 0-7 -5 0 0-12 mellett dolgozó Rakodómunkás 0 0 0-11 0 0-11 a/ A megyei szinten 10 főt meghaladó létszámcsökkenéssel járó munkakörök. 10
A kérdőíven az állandó kérdések mellett egy rendszeresen változó kérdés is szerepel, ami egy-egy adott témában gyűjti össze a munkáltatói véleményeket. Ezúttal az atipikus foglalkoztatási formák alkalmazásáról, annak nagyságrendjéről gyűjtöttünk információkat. A következő táblázatokból látható, hogy az egyes foglalkoztatási formákban, munkáltatói mérettől függően hány főt alkalmaznak a felmérésben szereplő cégek, valamint az is, hogy ez az adott létszám-kategóriába tartozó munkáltatók összes foglalkoztatottjának mekkora arányát teszi ki. Az egy évvel korábbi felméréskor is szerepelt ez a kérdés, így lehetőség van az összehasonlításokra. (főként az arányoknál, hiszen a minta kissé változott közben) Egyértelműen látható az adatokból, hogy az atipikus foglalkoztatási formák egyre inkább elterjednek, mindegyik esetében nőtt a foglalkoztatott létszám és az arány is. A foglalkoztatottak száma az atipikus foglalkoztatási formák szerint, (fő) Foglalkoztatási forma Mikro Kis Közép Nagy Összesen Összesen, az egy évvel korábbi felméréskor Részmunkaidő 18 106 483 255 862 594 Távmunka - 1 - - 1 3 Bedolgozói munkaviszony - 4 6-10 1 Alkalmi vagy szezonális 4 40 364 1 409 244 foglalkoztatás Határozott idejű 18 187 699 1404 2308 1046 szerződéssel történő fogl./ állami tám.-mal létrejövő határozott idejű munkavisz. Munkaerő-kölcsönzés - 38 204 4073 4315 3625 Önfoglalkoztatás 1 24 - - 25 2 Megbízási szerződés 5 25 27 31 88 55 A foglalkoztatottak aránya az adott létszám-kategóriába tartozó összes foglalkoztatotthoz viszonyítva,% Foglalkoztatási forma Mikro Kis Közép Nagy Összesen Összesen, az egy évvel korábbi felméréskor Részmunkaidő 7,2 3,9 4,5 1,2 2,5 1,7 Távmunka - 0,0 - - 0,0 0,0 Bedolgozói munkaviszony - 0,1 0,0-0,0 0,0 Alkalmi vagy szezonális 1,6 1,5 3,4 0,0 1,2 0,7 foglalkoztatás Határozott idejű szerződéssel történő fogl./ állami tám.-mal létrejövő határozott idejű munkavisz. 7,2 6,9 6,6 6,6 6,6 3,0 Munkaerő-kölcsönzés - 1,4 1,9 19,2 12,4 10,5 Önfoglalkoztatás 0,4 0,9 - - 0,1 0,0 Megbízási szerződés 2,0 0,9 0,3 0,1 0,4 0,2 Zalaegerszeg, 2011. május 30. 11