EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 17.9.2018 C(2018) 6084 final Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Ostrom u. 23-25. 1015 Budapest Magyarország Dr. Karas Monika elnök figyelmébe Fax: +36 1 457 7171 Tisztelt dr. Karas Monika! Tárgy: A Bizottság határozata a HU/2018/2107. sz. ügyben: helyhez kötött magas minőségű hozzáférés nagykereskedelmi biztosítása Magyarország területén A vizsgálat második szakaszának megnyitása a 2009/140/EK irányelvvel módosított 2002/21/EK irányelv 7. cikke alapján A vizsgálat második szakaszának megnyitása a 2009/140/EK irányelvvel módosított 2002/21/EK irányelv 7a. cikke alapján 1. ELJÁRÁS 2018. augusztus 16-án a Bizottság iktatta a magyar nemzeti szabályozó hatóság, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 1 bejelentését a helyhez kötött magas minőségű hozzáférés Magyarország területén történő nagykereskedelmi biztosításának piaca 2 vonatkozásában. 1 2 A 2009/140/EK irányelvvel (HL L 337., 2009.12.18., 37. o.) és az 544/2009/EK rendelettel (HL L 167., 2009.6.29., 12. o.) módosított, az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló, 2002. március 7-i 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( keretirányelv ) (HL L 108. 2002.4.24., 33. o.) 7. cikke értelmében. Ez a piac az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján előzetes szabályozás alá vonható érintett elektronikus hírközlési ágazatbeli termék- és szolgáltatáspiacokról szóló, 2014. október 9-i 2014/710/EU bizottsági ajánlás (HL L 295., 2014.10.11., 79. o., a továbbiakban: az érintett piacokról szóló ajánlás) szerinti 4. számú piacnak felel meg. Commission européenne/europese Commissie, 1049 Bruxelles/Brussel, BELGIQUE/BELGIË - Tel. +32 22991111
2018. június 29-től 20 napon keresztül nemzeti konzultációra 3 került sor. A Bizottság 2018. augusztus 27-én adatszolgáltatási kérést 4 küldött az NMHH-nak, amelyre a válasz 2018. augusztus 29-én érkezett meg. A Bizottság szeptember 4-én kiegészítő adatszolgáltatási kérést küldött az NMHH-nak, amelyre a válasz 2018. szeptember 5-én érkezett meg. A keretirányelv 7. cikke (4) bekezdésének értelmében a Bizottság értesítheti a nemzeti szabályozó hatóságot és az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületét (BEREC) azokról az okokról, amelyek miatt az intézkedéstervezet megítélése szerint akadályozná a belső piacot, illetve amelyek miatt komoly kétségei vannak azt illetően, hogy az intézkedéstervezet összeegyeztethető-e az uniós joggal. A keretirányelv 7a. cikke (1) bekezdésének értelmében a Bizottság jelezheti az érintett nemzeti szabályozó hatóság és a BEREC felé, hogy megítélése szerint az intézkedéstervezet milyen okból kifolyólag akadályozza az egységes piacot, illetőleg hogy miért vannak komoly kétségei az intézkedéstervezet uniós joggal való összeegyezethetőségével kapcsolatban. 2. AZ INTÉZKEDÉSTERVEZET BEMUTATÁSA 2.1. Háttér-információk A helyhez kötött magas minőségű hozzáférés nagykereskedelmi biztosítása Magyarország területén megnevezésű nagykereskedelmi piac bejelentése és bizottsági értékelése a HU/2011/1269 ügyszámon 5 történt. Az NMHH javasolta a piac két elkülönült, sávszélesség szerinti (2 Mbit/s-ig terjedő, illetve 2 Mbit/s feletti) alpiacra történő bontását. A magasabb sávszélességű bérelt vonalak tekintetében az NMHH álláspontja szerint a strukturális belépési korlátok átmeneti jellegűek, tekintettel a magas megtérülésre és a várható jelentős növekedésre az érintett piac vonatkozásában. Az NMHH úgy vélte, hogy bár az alternatív szolgáltatók piaci részesedése nem növekedett, a szóban forgó piac a hatékony verseny irányába tendál, és ezért javasolta a deregulációt. Az NMHH a Magyar Telekomot azonosította jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóként az alacsony sávszélességű bérelt vonalak piacán, és az árszabályozástól eltekintve korrekciós intézkedések 6 teljes körét írta elő számára. A Bizottság bár elvben nem kifogásolja a piacok felbontását úgy véli, hogy nem áll rendelkezésre elég bizonyíték az alpiacokra való bontás alátámasztására, és felszólította az NMHH-t, hogy naprakészebb piaci információkkal támassza alá a döntését. Hasonlóképpen, az NMHH-nak a (magas sávszélességű bérelt vonalakra vonatkozó) háromkritériumos vizsgálattal kapcsolatos következtetéseit és jelentős piaci erőre vonatkozó értékelését illetően a Bizottság arra kérte az NMHH-t, hogy következtetéseit további bizonyítékokkal támassza alá. A Bizottság továbbá hangsúlyozta, hogy a nem naprakész piaci adatok miatt jövőre vonatkozó elemzés céljából nem lehet megfelelő következtetéseket levonni. 3 4 5 6 A keretirányelv 6. cikkének megfelelően. A keretirányelv 5. cikkének (2) bekezdése alapján. C(2011)9502. Hozzáférhetőség, átláthatóság, egyenlő elbánás és számviteli szétválasztás. 2
2.2. A piac meghatározása Az előző piacfelülvizsgálathoz képest az érintett piac meghatározása jelenősen eltér. Először is a szóban forgó piacon bekövetkezett technológiai fejlődésre, valamint az analóg és TDM bérelt vonalak kiváltására irányuló tendenciára tekintettel a piac jelenleg Ethernet bérelt vonalakat is magában foglal. Ennek megfelelően a piacon analóg, TDM és Ethernet alapú bérelt vonali végződtetési szegmensek is vannak. A termékpiac nem foglalja magában a mobil felhordó hálózat biztosítására használt bérelt vonalak végződtetési szegmenseit. Az NMHH úgy véli, hogy ezek a bérelt vonalak nem képezik részét a bérelt vonalak kiskereskedelmi piacának, és ezért azokat nem indokolt az érintett beszerzési piac részeként kezelni. Ezenkívül az NMHH emlékeztet arra, hogy 2012 óta a bérelt vonali szolgáltatások állami szervezetek számára történő nyújtását kormányzati szolgáltatóként fokozatosan a NISZ 7 vette át. Hasonlóképpen a villamosenergia-átviteli hálózat célját szolgáló bérelt vonali adatátviteli szolgáltatásokat a MVM NET 8 nyújtja. A szolgáltatókat mindkét esetben jogszabály kötelezi arra, hogy bérelt vonali szolgáltatást nyújtsanak a meghatározott igénybe vevői kör számára, az igénybe vevői kör pedig kizárólag az adott szolgáltatótól veheti igénybe a szolgáltatást. Az NMHH azzal érvel, hogy a szóban forgó bérelt vonali szolgáltatás alapját nem piaci tranzakciók, hanem jogszabályi kötelezettség képezi. A jogszabályi kötöttségek miatt ezek a bérelt vonali szolgáltatások nem jelenhetnek meg sem az érintett piac kínálati, sem keresleti oldalán. Az NMHH ezért azt a következtetést vonja le, hogy ezek a szolgáltatások nem lehetnek a vizsgált piac részei. Ezenkívül az előző piacfelülvizsgálattól eltérően az NMHH úgy véli, hogy a releváns nagykereskedelmi piacot nem indokolt sávszélesség alapján szétbontani. Álláspontja szerint a magasabb sávszélességű termékek növekvő használata, valamint a szomszédos sebességkategóriájú bérelt vonalak díjai közötti átfedés alapján indokolt egyetlen, valamennyi sebességkategóriát lefedő piacot meghatározni. Véleménye szerint ezt a következtetést támasztja alá továbbá a magasabb sebességre, valamint az analógról Ethernet bérelt vonali szolgáltatásra való átállás egyszerűsége. Az NMHH következtetése szerint az érintett földrajzi piac kiterjedése országos. Ebben a tekintetben az NMHH a piaci részesedésekre, az árazási gyakorlatra és magatartási szempontokra támaszkodik azon következtetései alátámasztására, hogy a volt koncessziós területek között nincs jelentős különbség a kínálati és keresleti feltételekben. Végezetül arra tekintettel, hogy a helyhez kötött magas minőségű hozzáférés biztosításának piaca szerepel az előzetes szabályozás alá vonható piacok 7 8 A Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (100 %-os állami tulajdonban) az állami szervek infokommunikációs szolgáltatója Magyarországon. A 100 %-os állami tulajdonban lévő MVM NET Zrt. infokommunikációs szolgáltatóként az állami tulajdonú energiaszektort szolgálja ki. 3
számviteli szétválasztás. A díjak ellenőrizhetőségét illetően az NMHH javasolja, hogy az MT csak a bérelt vonalak végződtetési szegmenseinek biztosításához közvetlenül kapcsolódó költségeket számíthassa be a költségalapba. Az MT a passzív infrastruktúrával összefüggő költségek vagy közös költségek (például általános költségek) semmilyen részét nem veheti majd figyelembe az ezen a piacon nyújtott szolgáltatások díjszabásában 12. WACC A bejelentett intézkedéstervezet szövege utal az NMHH weboldalán közzétett WACC-ra (súlyozott átlagos tőkeköltség). Az NMHH a WACC kiszámításával kapcsolatos határozatát korábban nem jelentette be a Bizottságnak, csak az adatszolgáltatási kérésekre adott válaszában tájékoztatta a Bizottságot az általa használt módszertanról és paraméterekről. Az NMHH minden évben az adott naptári év utolsó napjára vonatkozóan újraszámolja a WACC-ot. A legutóbbi WACC az alábbi táblázatban ismertetett paraméterek alkalmazásával 8 %-ban került megállapításra. Az NMHH által a WACC kiszámításához alkalmazott paraméterek és értékek WACC értéke a) Kockázatmentes kamatláb 3,20 % b) Hitelprémium 0,40 % c) Hitelköltség 3,70 % e) Adókulcs (társasági adó) 19 % f) Adózás előtti hitelköltség 3,7 % g) Piaci kockázati prémium 6 % h) Eladósodottság (célérték) 39 % j) Eszközbéta (a béta értékeléséhez a képlet alkalmazása előtt használt érték) 0,51 k) Béta 0,78 l) Adózás utáni sajáttőke-költség 8,70 % m) Adózás előtti sajáttőke-költség 10,74 % n) Adózás előtti nominál WACC 8,00 % A tipikus magyar szolgáltatók összehasonlító társaságokhoz képest kisebb méretének figyelembevétele céljából a tőkeköltség-paraméter egy méretkockázati prémiummal kiigazításra került. A kiigazítás következtében a tőkeköltség 0,8 12 Úgy tűnik, hogy az árszabályozási mechanizmus eltér a helyi és központi hozzáférési piacokon (3.a és 3.b piac) kínált egyirányú hozzáférési szolgáltatásokra alkalmazott mechanizmustól, amelynek esetében a nagykereskedelmi árszabás a BU LRIC+ költségmodell segítségével történik. 6
százalékponttal növekedett, ezáltal pedig az adózás előtti nominál WACC 0,61 százalékponttal (7,39 %-ról 8 %-ra) emelkedett. Az adatszolgáltatási kérésre adott válaszában az NMHH azon véleményének adott hangot, hogy a 2017. évi WACC kiszámítása a Brattle Group által a Bizottság megbízásából a WACC kapcsán készített tanulmánnyal 13 összhangban történt. Ugyanakkor az NMHH a tőkeköltség kiszámítása során figyelembe vesz egy méretkockázati prémiumot. 3. ÉRTÉKELÉS A bejelentés és az NMHH által rendelkezésre bocsátott kiegészítő információk megvizsgálását követően a Bizottság úgy látja, hogy a helyhez kötött magas minőségű hozzáférés biztosítása Magyarországon megnevezésű piacra vonatkozó intézkedéstervezet a keretirányelv 7. cikke (4) bekezdésének hatálya alá esik. A Bizottságnak komoly kétségei vannak az NMHH-intézkedéstervezet EU-joggal való összeegyezethetőségét illetően, és úgy véli, hogy az akadályokat képez a belső piacon. A keretirányelv 7 cikkének (4) bekezdése szerinti komoly kétségek a jelentős piaci erő felmérését illetően Megfelelés a keretirányelv 14. cikkének és 16. cikke (2) bekezdésének A Bizottság megjegyzi, hogy az előző piacfelülvizsgálat során az érintett piac (amelyen az NMHH az MT-t most jelentős piaci erővel rendelkezőként határozta meg) jelentős részei nem feleltek meg a három kritériumnak 14. A Bizottság rámutat arra, hogy az NMHH nem indokolta meg kielégítően a piaci körülmények azon változásait, amelyek miatt most eltérő következtetésre jutott. A Bizottság továbbá megállapítja, hogy az NMHH által bemutatott, a jelentős piaci erő felmérésére vonatkozó bizonyítékok nem meggyőzőek, és hogy vannak arra utaló jelek, hogy a magas minőségű hozzáférés nagykereskedelmi biztosításának piaca versenypiacnak tekinthető. Erre mindenekelőtt a piaci részesedések alaposabb vizsgálatából lehet következtetni. Miközben az MT piaci részesedése csakugyan magasnak ( %) mondható, ha beleszámoljuk a kis és nagy sávszélességű bérelt vonali szolgáltatásokat, más képet kapunk, ha a kis sávszélességű vonalas szolgáltatásokat kizárjuk e számításból 15. Az MT piaci részaránya a nagyobb sebességű (2 Mbit/s fölött, ami a vonalak túlnyomó többségét fogja jellemezni a vizsgált időszakban) bérelt vonali kiskereskedelmi szolgáltatások esetében 2012 és 2015 között, míg 2016-ban a GTS- 13 14 15 The Brattle Group, Review of approaches to estimate a reasonable rate of return for investments in telecoms networks in regulatory proceedings and options for EU harmonization, 2016. A jelentős piaci erővel kapcsolatos szabályozás hatálya alá csak a legfeljebb 2 Mbit/s sebességű nagykereskedelmi bérelt vonalak végződtetési szegmensei tartoztak. A legfeljebb 2 Mbit/s sebességű bérelt vonali szolgáltatások részaránya a kiskereskedelmi bérelt vonali szolgáltatások teljes spektrumában 40 %-ról 14 %-ra esett vissza 2012 és 2016 között.. Az analóg bérelt vonalak 2016-ban az összes vonal 6 %-át tették ki, és ez az arány folyamatosan csökken. 7
szel való összeolvadás eredményeként 16. Ezenkívül a nyílt piacon az MT közötti piaci részesedéssel. A piacon jelenleg jelentős technológiai változások zajlanak (áttérés az analóg és TDM vonalakról az Ethernetre), így megfogyatkoznak a hagyományos hálózatokkal kapcsolatos előnyök is. A Bizottság megállapítja továbbá, hogy a legfeljebb 2 Mbit/s sebességűek kivételével a bérelt vonali szolgáltatásokat korábban nem szabályozták Magyarországon. Ennek ellenére az NMHH jelentős árcsökkenésről számolt be az elmúlt években, méghozzá a bérelt vonali szolgáltatások valamennyi kategóriájában (kivéve az 500 Mbit/s sebesség fölöttieket, amelyek esetében az árak emelkedtek, igaz, nagyon alacsony szintről). Az ilyen árképzési magatartás többnyire nem vall jelentős piaci erő gyakorolására. Végezetül a Bizottság megjegyzi, hogy az NMHH nem vette kellőképpen figyelembe azon szolgáltatások piacra gyakorolt hatásait, amelyek nem voltak a vizsgált piac részei. Ezzel kapcsolatban a Bizottság megjegyzi, hogy az NMHH kizárta az érintett piac meghatározásából a kormányzati szerveknek, valamint a nemzeti villamosenergia-hálózat üzemeltetőjének nyújtott bérelt vonali szolgáltatásokat. A múltban ezeket a szolgáltatásokat kereskedelmi alapon nyújtották, míg 2012-től kezdődően jogszabály írja elő, hogy ezeket mely megkülönböztetett üzemeltetők (NISZ és MVM NET) nyújthatják. A Bizottság először is felhívja az NMHH figyelmét arra, hogy az uniós jogi keret és különösen az engedélyezési irányelv 3. cikke értelmében a tagállamoknak biztosítaniuk kell az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásának szabadságát, és ez a szabadság kizárólag akkor korlátozható, ha az a Szerződés 52. cikkének (1) bekezdésében meghatározott okokból szükséges. Ezenkívül az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások piacain belüli versenyről szóló (2002/77/EK) irányelv értelmében a tagállamok nem adhatnak és nem tarthatnak fenn kizárólagos és különleges jogokat elektronikus hírközlő hálózatok létesítésére és/vagy szolgáltatására, valamint nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására vonatkozóan. A Bizottság erre vonatkozóan fenntartja magának a jogot, hogy az uniós szabályozási keretnek való teljes mértékű megfelelés biztosítása érdekében megtegye a szükséges és megfelelő intézkedéseket. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a kizárt szolgáltatások (rendeltetésük, minőségük, tervezett felhasználásuk stb. szempontjából) mindenben megegyeznek azokkal a bérelt vonali nagykereskedelmi szolgáltatásokkal, amelyeket a piacmeghatározás magában foglal. A jogszabályi előírás miatt ezekhez a szolgáltatásokhoz már nem lehet hozzájutni a piacon, azok biztosítása tulajdonképpen a közszervek között történik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezeket a szolgáltatásokat nem kellene figyelembe venni a piac értékelése során. 16 Az Európai Bizottság nem ellenezte a GTS Magyar Telekom általi megvásárlását (COMP/M.7109 sz. eset). 2014. április 14-i határozatában a Bizottság megállapította, hogy a tranzakció nem fog versenyjogi aggályokat felvetni a bérelt vonali nagykereskedelmi szolgáltatások magyarországi piacán. Megállapította különösen, hogy az infrastruktúra-szintű verseny erős a városi területeken, mindenekelőtt Budapesten, ahol a bevételek 80 %-a koncentrálódik. A 12 legnagyobb városban legalább 5 másik versenytárs kínál bérelt vonali nagykereskedelmi szolgáltatásokat. Közülük némelyek országosan is aktívak, és minőségileg hasonló szolgáltatások nyújtására képesek. 8
A Bizottság elismeri, hogy a jogi korlátozás miatt a NISZ által az állami szervezeteknek nyújtott, valamint az MVM NET által a villamosenergia-átviteli hálózat céljára nyújtott bérelt vonali szolgáltatások nem értékesíthetők az érintett piacon és nincs keresleti helyettesíthetőség. Mindazonáltal a helyettesítés és a kormányzati szervek kereskedelmi szolgáltatóktól való eltávolodásának hatásait figyelembe kell venni a piaci szereplőkkel szemben fennálló, a verseny által támasztott korlátok értékelésekor, még akkor is, ha ezek a korlátok az érintett piacon kívülről származnak. Előre látható, hogy a helyettesítés egyik következményeként az MT saját hálózatán belül megnövekedik az elérhető kapacitás. Ez azonban vélhetően arra készteti az MT-t, hogy vonzó ajánlatok révén megpróbálja telíteni a hálózatát és pótolni az elveszített fogyasztói csoportot. A kormányzati szerveknek nyújtott szolgáltatásokkal összefüggő jogi monopólium gazdasági következményeinek figyelembevétele valószínűleg még tovább csökkentené az MT állítólagos piaci erejét. Következtetés A Bizottságnak komoly kétségei vannak azt illetően, hogy az NMHH által jelentős piaci erővel rendelkezőként történő azonosítás összeegyeztethető-e az uniós joggal, pontosabban a keretirányelv 14. cikkében és 16. cikke (2) bekezdésében meghatározott követelményekkel. Ezért a Bizottságnak a keretirányelv 7. cikkének (4) bekezdése értelmében komoly kétségei vannak azzal kapcsolatban, hogy az NMHH javaslata összeegyeztethető-e az uniós joggal. Ezenkívül a bejelentés és az NMHH által rendelkezésre bocsátott kiegészítő információk megvizsgálását követően a Bizottság úgy látja, hogy a helyhez kötött magas minőségű hozzáférés nagykereskedelmi biztosítása Magyarországon megnevezésű piacra vonatkozó NMHH-intézkedéstervezet a keretirányelv 7a. cikke (1) bekezdésének hatálya alá esik. A jelentős piaci erővel rendelkezőként azonosított magyarországi üzemeltető számára szabályozási kötelezettségeket előíró intézkedéstervezet közvetlenül vagy közvetetten, ténylegesen vagy potenciálisan befolyásolhatja a más tagállamokban letelepedett vállalkozások elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtására való képességét. Az NMHH bejelentése olyan intézkedéseket tartalmaz (többek között a felhasználói árakat befolyásoló intézkedéseket), amelyeknek jelentős hatása van más tagállamokbeli üzemeltetőkre és felhasználókra. Következésképpen ez az intézkedéstervezet hatással lehet a tagállamok közötti kereskedelem szerkezetére. A Bizottságnak komoly kétségei vannak azt illetően, hogy az NMHH intézkedéstervezete jelenlegi formájában összeegyeztethető-e az uniós joggal, különösen a keretirányelv 8. cikke (2) bekezdésének a) pontjában és 8. cikke (5) bekezdésének d) pontjában említett követelményekkel, összefüggésben a hozzáférési irányelv 17 13. cikkének (1) és (2) bekezdésével. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a bejelentett intézkedéstervezet a korrekciós intézkedések következetes alkalmazásának a keretirányelv 7a. cikke szerinti 17 A 2009/140/EK irányelvvel (HL L 337., 2009.12.18., 37. o.) módosított, az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és kapcsolódó eszközökhöz való hozzáférésről, valamint azok összekapcsolásáról szóló, 2002. március 7-i 2002/19/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 108., 2002.4.24., 7. o.). 9
biztosításával kapcsolatos bizottsági hatáskörbe tartozik, mivel az intézkedés célja az üzemeltetőre vonatkozó kötelezettség előírása a hozzáférési irányelv 9 13. cikkével összefüggésben. A Bizottság e tekintetben komoly kétségeinek ad hangot a következő fő indokok alapján: A költségek nem megfelelő megtérülése A Bizottság megállapítja, hogy az NMHH azt javasolja, hogy az MT csak a magas minőségű hozzáférés nagykereskedelmi biztosításához közvetlenül kapcsolódó költségeket számíthassa be a költségalapba. A bejelentésből és a Bizottság adatszolgáltatási kérésére adott válaszból kiderül, hogy a nagykereskedelmi díjak révén az MT nem fedezheti sem a passzív infrastruktúra (vagyis a szabályozatlan és más szabályozott piacokon a szolgáltatások változatosságát biztosító infrastruktúra) költségeinek valamely részét, sem nagykereskedelmi tevékenységei arányos részének költségeit (adminisztratív költségek, általános költségek, informatikai rendszerek). Az NMHH szerint ezek a költségek nem kapcsolódnak közvetlenül a magas minőségű hozzáférési szolgáltatásokhoz. A keretirányelv 8. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok előmozdítják a versenyt és biztosítják a fogyasztói előnyöket. A hozzáférési irányelv 13. cikkének (1) bekezdése értelmében költségalapú árképzés esetén a nemzeti szabályozó hatóság figyelembe veszi az üzemeltető befektetését, és a megfelelő befektetett tőke észszerű megtérülését biztosítja számára. Egy olyan költségmegtérülési mechanizmus, amelyben csak a közvetlen költségek számolhatók el, azok az infrastrukturális költségek azonban, amelyek közösek más szolgáltatásokkal, nem, lehetséges, hogy nem biztosítja kellő mértékben a tőkének a hozzáférési irányelv 13. cikkének (1) bekezdésében előírt megtérülését. Ezenkívül tekintettel arra, hogy a jelentős mértékben szabályozatlan piacon szinte valamennyi sávszélesség-kategóriában egyértelmű csökkenő ártendenciák érvényesülnek, valamint arra, hogy az ország jelentős részén infrastruktúra-szintű verseny figyelhető meg, aránytalannak tűnik olyan szigorú árszabályozást bevezetni, amely akadályozná a jelentős piaci erővel rendelkező üzemeltetőt abban, hogy a bérelt vonalak nagykereskedelmi biztosításához közvetetten kapcsolódó költségeket beleszámíthassa a költségalapba. Végezetül, ha a bérelt vonalak pótlásának vagy megtöbbszörözésének költségei meghaladják a szabályozott hozzáférési árakból megtérülő költségeket, az nem fogja előmozdítani a hatékony befektetéseket vagy a fenntartható (infrastrukturális) versenyt, amint azt a keretirányelv 8. cikkének (2) bekezdése és a hozzáférési irányelv 13. cikkének (2) bekezdése előírja. Ezért a Bizottság ebben a fázisban úgy látja, hogy a magas minőségű hozzáférés nagykereskedelmi biztosítása esetében javasolt árszabályozási mechanizmus e szolgáltatás költségeinek nem megfelelő megtérülését eredményezi, és ezért nincs összhangban a keretirányelv 8. cikkének (2) bekezdésével és a hozzáférési irányelv 13. cikkének (1) és (2) bekezdésével. 10
A társaság méretével összefüggő mark-up alkalmazása a súlyozott átlagos tőkeköltség kiszámításakor Mindenekelőtt a Bizottság tudomásul veszi az NMHH-nak a súlyozott átlagos tőkeköltség (WACC) éves újraszámításával kapcsolatos gyakorlatát, és megállapítja, hogy ezekről a döntésekről a Bizottság az eddigiekben nem értesült. Ebben a szakaszban nem világos, hogy az érdekelt feleknek lehetőségük volt-e észrevételt fűzni a WACC kiszámítása módjához a mostani bejelentéssel kapcsolatos nemzeti konzultáció keretében. Ezért a Bizottság fenntartja magának a jogot, hogy tovább vizsgálja ezt az ügyet, és megfelelő lépéseket tegyen, amennyiben kiderül, hogy sérült a keretirányelv 6. és 7. cikke szerinti eljárás. A Bizottság továbbá megállapítja, hogy az NMHH a tőkeköltséget mark-up (méretkockázati prémium) alkalmazásával számítja ki, amely az üzemeltetői költségrész visszatérülésének ingadozásával kapcsolatos hosszú távú kockázatot veszi figyelembe a vállalkozások méretétől függően. A Bizottság ebben a szakaszban úgy látja, hogy ez a mark-up az alábbiakban ismertetett indokok miatt nem felel meg a keretirányelv 8. cikke (2) bekezdése a) pontjának és 8. cikke (5) bekezdése d) pontjának, összefüggésben a hozzáférési irányelv 13. cikkének (1) és (2) bekezdésével. Megfelelés a keretirányelv 8. cikke (2) bekezdése a) pontjának és 8. cikke (5) bekezdése d) pontjának, összefüggésben a hozzáférési irányelv 13. cikkének (1) és (2) bekezdésével A súlyozott átlagos tőkeköltség a jelentős piaci erővel rendelkező üzemeltetők által az érintett piacon alkalmazott költségalapú ár egyik összetevője. A nemzeti szabályozó hatóságok a keretirányelv 8. cikkének, valamint a hozzáférési irányelv 13. cikke (1) és (2) bekezdésének értelmében költségmegtérülésre vonatkozó kötelezettséget állapíthatnak meg, amely összhangban van a (többek között a következő generációs hálózatokba való) hatékony befektetések ösztönzésének céljával, és biztosítja a megfelelő befektetett tőke észszerű megtérülését; a nemzeti szabályozó hatóságok előmozdítják a hatékonyságot és a fenntartható versenyt, és biztosítják, hogy a fogyasztók a választék, az ár és a minőség tekintetében maximális előnyhöz jussanak (a keretirányelv 8. cikke (2) bekezdésének a) pontja és 8. cikke (5) bekezdésének d) pontja). A keretirányelv 8. cikke (5) bekezdésének d) pontja előírja különösen, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok feladata a hatékony befektetések és újítások előmozdítása, biztosítva egyúttal, hogy a piaci verseny fennmaradjon. Ezzel összefüggésben a Bizottságnak komoly kételyei vannak azt érintően, hogy az NMHH által alkalmazott WACC-szint ténylegesen tükrözi-e az egyrészt az érintett piacon, másrészt a magyarországi tőkepiacokon uralkodó versenyfeltételeket, figyelembe véve a beruházó vállalkozások által viselt kockázatot. Konkrétan a Bizottság megállapítja, hogy az NMHH a tőkeköltséget mark-up (méretkockázati prémium) alkalmazásával számítja ki, amely az üzemeltetői költségrész visszatérülésének ingadozásával kapcsolatos hosszú távú kockázatot veszi figyelembe a vállalkozások méretétől függően. 11
Ez a méretkockázati prémium a tőkeköltség 0,8 százalékpontos mark-upjának felel meg a WACC kiszámítása során, következésképpen a tőke adózás előtti, súlyozott névleges átlagköltségét (adózás előtti nominál WACC) 7,39 %-ról 8 %-ra növeli. Az adatszolgáltatási kérésekre adott válaszában az NMHH elmagyarázza, hogy WACC-számítása összhangban van a Brattle Group Bizottság számára készített tanulmányával. Ugyanakkor a Bizottság megállapítja, hogy az NMHH módosítja a tanulmányból kikövetkeztethető WACC-számítási képletet, és a tőkeköltség béta értékének e képlet segítségével történő kiszámítása során kiegészíti azt egy markuppal a magyar társaságok más érintett uniós üzemeltetőkkel való összehasonlításban kisebb méretének (és nagyobb kockázatának) figyelembevétele érdekében. Először is, miként az az SK/2017/2010 18, SK/2018/2051 19 és SI/2018/2050 20 esetben történt, a Bizottság ismételten kifejezésre juttatja azt a véleményét, hogy ezt a mérettel összefüggő mark-upot más nemzeti szabályozó hatóságok általában nem alkalmazzák az EU-ban. Az említett három a vizsgálat második szakaszában lévő esetben a BEREC a Bizottság álláspontját osztotta, megállapítva különösen, hogy sem a BEREC éves Regulatory Accounting in Practice jelentései, sem a Brattle Group által a Bizottság számára készített 2016-os jelentés nem tárgyalják méretkockázati prémium figyelembevételét a WACC kiszámításakor, amikor a tőkeköltség a CAMP módszer segítségével kerül meghatározásra 21. Másodszor, ebben a fázisban a Bizottság nem tekinti kielégítőnek az NMHH-nak a méretkockázati prémiumra vonatkozó indokolását. A Bizottság emlékeztet arra, hogy a WACC-képlet hagyományos paraméterei (a méretkockázati prémium nem tartozik közéjük) teljes mértékben figyelembe veszik a társaságok nem diverzifikálható kockázatát, ideértve a magyar társaságok kockázatát is. Minden további diverzifikálható (azaz nem rendszerszintű) kockázat, amely a magyar társaságokba való befektetéssel kapcsolatos, elvileg más országokban lévő társaságokba vagy más ágazatokba való befektetéssel diverzifikálható. Harmadszor, az NMHH nem nyújtott elégséges tájékoztatást arról, hogy miért éppen 0,8 százalékpontos mark-up alkalmas a szabályozott magyar társaság WACCértékének kiszámításához. A fentiek fényében és az NMHH helytálló indokai hiányában a Bizottság ebben a fázisban megállapítja, hogy a mark-up nem vehető figyelembe a WACC kiszámításakor. A Bizottság véleménye szerint a mark-up a tőkeköltség értékének túlbecslését eredményezi, ami nyilván jelentősen befolyásolja a WACC végső értékét, és ennek megfelelően az érintett szabályozott termékek árát is. Összefoglalva, a Bizottságnak komoly kétségei vannak azt érintően, hogy az NMHH által alkalmazott és a méretkockázati prémiummal indokolatlanul 18 19 20 21 C(2018) 1035. C(2018) 3722. C(2018) 3644. BoR (17) 251 az SK/2017/2010 esetben, BoR (18) 67 az SK/2018/2051 esetben, BoR (18) 55 az SI/2018/2050 esetben. 12
kiegészített WACC érték előmozdítja-e a hatékony befektetéseket és újításokat, biztosítva egyúttal, hogy a piaci verseny fennmaradjon, és hogy a fogyasztók a választék, az ár és a minőség tekintetében maximális előnyhöz jutnak-e. Következtetés Az eljárás jelenlegi szakaszában és a rendelkezésre álló információk alapján a Bizottságnak komoly kétségei vannak azt érintően, hogy a javasolt költségmegtérülési mechanizmus és a WACC-számítás módszere megfelel-e a keretirányelv 8. cikke (2) bekezdésének a) pontjában és 8. cikke (5) bekezdésének d) pontjában meghatározott szakpolitikai célkitűzéseknek. A Bizottságnak komoly kétségei vannak azt érintően is, hogy a költségmegtérülési mechanizmus és a WACC-érték megfelel-e a hozzáférési irányelv 13. cikkének (1) és (2) bekezdésében foglaltaknak. Ezért a Bizottságnak a keretirányelv 7a. cikkének (1) bekezdése értelmében komoly kétségei vannak azzal kapcsolatban, hogy az NMHH javaslata összeegyeztethető-e az uniós joggal. A Bizottság rámutat arra, hogy a keretirányelv 7. cikkének (4) bekezdésével és 7a. cikkének (1) bekezdésével összhangban a piacmeghatározásra és a helyhez kötött magas minőségű hozzáférés Magyarországon történő nagykereskedelmi biztosításának piaca kapcsán a jelentős piaci erő felmérésére vonatkozó intézkedéstervezet további két hónapig nem fogadható el, míg a szóban forgó piacon alkalmazandó korrekciós intézkedésekre vonatkozó intézkedéstervezet további három hónapig nem fogadható el. A Bizottság e konkrét bejelentéssel kapcsolatos állásfoglalása nem érinti a más bejelentett intézkedéstervezetekre vonatkozó álláspontját. A 2008/850/EK ajánlás 15. pontja alapján a Bizottság ezt a dokumentumot közzéteszi weboldalán. A Bizottság megítélése szerint az ebben a dokumentumban található információk nem bizalmas természetűek. Kérjük, hogy a kézhezvételtől számítva három munkanapon belül értesítse a Bizottságot, ha úgy ítéli meg, hogy az üzleti adatok bizalmas kezelésére vonatkozó európai uniós és nemzeti szabályok szerint ez a dokumentum olyan bizalmas természetű információkat tartalmaz, amelyeket a közzététel előtt szeretne töröltetni a szövegből. Kérését indokolással is el kell látnia. 13
A 2008/850/EK ajánlás (17) preambulumbekezdése értelmében a Bizottság közzéteszi weboldalán ezt a dokumentumot, mellékelve egy közleményt, amelyben felhívja a harmadik feleket, hogy 10 munkanapon belül nyújtsák be észrevételeiket ehhez a komoly kétségekről szóló levélhez. Tisztelettel: a Bizottság részéről Mariya Gabriel a Bizottság tagja 14