MŰANYAGOK FELDOLGOZÁSA



Hasonló dokumentumok
MŰANYAGOK FELDOLGOZÁSA

MŰANYAGOK FELDOLGOZÁSA

A MÛANYAGOK ALKALMAZÁSA

A termelésinformatika alapjai 10. gyakorlat: Forgácsolás, fúrás, furatmegmunkálás, esztergálás, marás. 2012/13 2. félév Dr.

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Polimertechnika Tanszék. Polimerek. Üreges testek gyártása

Polimerek vizsgálatai

Polimerek vizsgálatai 1.

06A Furatok megmunkálása

ábra Vezetőoszlopos blokkszerszám kilökővel

12. Polimerek anyagvizsgálata 2. Anyagvizsgálat NGB_AJ029_1

A PLAZMASUGARAS ÉS VÍZSUGARAS TECHNOLÓGIA VIZSGÁLATA SZERKEZETI ACÉL VÁGÁSAKOR

06a Furatok megmunkálása

A csúszóvágásról, ill. - forgácsolásról

A forgácsolás alapjai

11. Hegesztés; egyéb műveletek

Tevékenység: Olvassa el a bekezdést! Gyűjtse ki és tanulja meg a lemezalakító technológiák jellemzőit!

A forgácsolás alapjai

Anyagvizsgálatok. Mechanikai vizsgálatok

TABLETTÁK ÉS KAPSZULÁK SZÉTESÉSE

Előadó: Érseki Csaba

KOMPOZITLEMEZ ORTOTRÓP

A mágneses szuszceptibilitás vizsgálata

27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

Polimerek fizikai, mechanikai, termikus tulajdonságai

2. a) Ismertesse a szegecskötés kialakítását, a szegecsek fajtáit, igénybevételét(a szegecselés szerszámai, folyamata, méretmegválasztás)!

Polimerek fizikai, mechanikai, termikus tulajdonságai

2011. tavaszi félév. A forgácsolási hő. Dr. Markovits Tamás. Dr. Ozsváth Péter Dr. Szmejkál Attila

MAGAS ÉLETTARTAM, NAGYOBB TERMELÉKENYSÉG: LUTZ SZÕNYEG- ÉS TEXTILIPARI PENGÉK

EcoCut ProfileMaster az új generáció

Ütőmunka meghatározása acél próbatesten, Charpy-kalapáccsal, amely ingás ütő-hajlítómű (Charpyinga) Dr. Kausay Tibor

MÁGNESES TÉR, INDUKCIÓ

Tárgyszavak: kompozit; önerősítés; polipropilén; műanyag-feldolgozás; mechanikai tulajdonságok.

Korszerű keményfémfúrók forgácsolóképességének minősítése (Sirius 200 TiN)

A műanyagok szerves anyagok és aránylag kis hőmérsékleten felbomlanak. Hővel szembeni viselkedésük alapján két csoportba oszthatók:

LUTZ PENGÉK SZAKIPARI MESTEREMBEREK ÉS SZERSZÁMKERESKEDŐK ÉVTIZEDEK ÓTA BIZTOS VÁLASZTÁSA

SiAlON. , TiC, TiN, B 4 O 3

Poliészterszövet ragasztása fólia alakú poliuretán ömledékragasztóval

KÚPOS LEMEZFÚRÓ. profiline

Lépcsős fúró Ezzel a robusztus szerszámmal a lemezek egy műveletben központosíthatóak, megfúrhatóak, kifúrhatóak és sorjázhatóak.

MEGMUKÁLÁSI TECHNOLÓGIÁK NGB_AJ003_2 FORGÁCSOLÁSI ELJÁRÁSOK

GAFE FORGÁCSOLÁSI ALAPISMERETEK (Kézi forgácsoló műveletek)

LÉPCSŐS FÚRÓ. profiline

Hatékonyság a gyorsacél tartományában

MŰANYAGOK ALKALMAZÁSA

DENER Plazmavágók. Típus: Mitsubishi DNR-I 1530 CNC. Dener plazmavágás. Dener plazmavágók.

MŰANYAGOK TULAJDONSÁGAI

VIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV

Társított és összetett rendszerek

Kecskeméti Főiskola GAMF Kar. Poliolefinek öregítő vizsgálata Szűcs András. Budapest, X. 18

Szakmai nap Nagypontosságú megmunkálások Nagypontosságú keményesztergálással előállított alkatrészek felület integritása

Anyagismeret tételek

Pattex CF 850. Műszaki tájékoztató

A szerkezeti anyagok tulajdonságai és azok vizsgálata

Szilárd testek rugalmassága

KÚPOS LEMEZFÚRÓ. profiline

Szigetelőanyagok. Műanyagok; fajták és megmunkálás

A POLIPROPILÉN TATREN IM

FÜGGÔLEGES MEGMUNKÁLÓ KÖZPONT

Gépgyártástechnológiai technikus Gépgyártástechnológiai technikus

Vizsgálati eredmények értelmezése

Multicut XF simítómaró Surface Master new!

A 12/2013 (III. 28.) NGM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján Gépgyártástechnológiai technikus

MŰANYAGOK TULAJDONSÁGAI

Épületgépészeti csőhálózat- és Központifűtés- és csőhálózat-szerelő Épületgépészeti csőhálózat- és

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Polimertechnika Tanszék. Polimerek. Fröccsöntés

ANYAGTUDOMÁNY ÉS TECHNOLÓGIA TANSZÉK Fémek technológiája

Fémtechnológiák Fémek képlékeny alakítása 1. Mechanikai alapfogalmak, anyagszerkezeti változások

35% Gyors és biztonságos menetkészítés kitűnő áron Tömör keményfém menetmarók és fúró-menetmarók RABATT. 19:00-ig

10) Mutassa be az acélcsővezeték készítését az alábbi vázlat felhasználásával

Nagy teljesítmény Az új FORMAT GT

Tevékenység: Tanulmányozza a ábrát és a levezetést! Tanulja meg a fajlagos nyúlás mértékének meghatározásának módját hajlításnál!

NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM

Rozsdamentes anyagok fertőződésének megelőzése

GÖRGŐS LÁNCHAJTÁS tervezése

C30 Láncos Ablakmozgató motor Telepítési útmutató

Hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata

Anyagok az energetikában

Szerszámtervezés és validálás Moldex3D és Cavity Eye rendszer támogatással. Pósa Márk Október 08.

Használható segédeszköz: számológép (mobil/okostelefon számológép funkció nem használható a vizsgán!)

Műanyagok tulajdonságai. Horák György

Öntött Poliamid 6 nanokompozit mechanikai és tribológiai tulajdonságainak kutatása. Andó Mátyás IV. évfolyam

Polimer nanokompozit blendek mechanikai és termikus tulajdonságai

Jegyzőkönyv. mágneses szuszceptibilitás méréséről (7)

Andó Mátyás Felületi érdesség matyi.misi.eu. Felületi érdesség. 1. ábra. Felületi érdességi jelek

GAFE. Forgácsolási erő. FORGÁCSOLÁSI ALAPISMERETEK (Gépi forgácsoló műveletek)

Anyagok az energetikában

T E C H N O L O G Y. Patent Pending WATERPROOFING MEMBRANE WITH REVOLUTIONARY TECHNOLOGY THENE TECHNOLOGY. Miért válassza a Reoxthene technológiát

A 4/2015. (II. 19.) NGM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

ábra A K visszarugózási tényező a hajlítási sugár lemezvastagság hányados függvényében különböző anyagminőségek esetén

Modern Fizika Labor. 2. Az elemi töltés meghatározása. Fizika BSc. A mérés dátuma: nov. 29. A mérés száma és címe: Értékelés:

1.1 Emisszió, reflexió, transzmisszió

Termékkínálat. Akkus fúró-csavarozó. Akkus csavarozó POW3240. Akkus fúrócsavarbehajtó. Akkus fúró-csavarozó POW306502

International GTE Conference MANUFACTURING November, 2012 Budapest, Hungary. Ákos György*, Bogár István**, Bánki Zsolt*, Báthor Miklós*,

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Polimertechnika Tanszék. Polimerek. Kalanderezés és extrúzió

Lehúzás rögzített gyémántlehúzó szerszámmal:

HULLÁMPAPÍRLEMEZHEZ HASZNÁLT ALAPPAPÍROK TÍPUSÁNAK AZONOSÍTÁSA KÉMIAI ANALITIKAI MÓDSZERREL. Előadó: Tóth Barnabás és Kalász Ádám

Akusztikus aktivitás AE vizsgálatoknál

Polimermátrixú hibrid nanokompozitok alkalmazása fröccsöntött termék előállítására (esettanulmány)

MINDEN KIHÍVÁSSAL MEGKÜZD

MENETFÚRÓ HASZNOS TÁBLÁZATOK (SEBESSÉG, ELŐFÚRÓ, STB.)

Átírás:

MŰANYAGOK FELDOLGOZÁSA Műanyagok fúrása, fűrészelése Műanyagtermékeket nemcsak a hagyományos ömlesztéses technológiákkal (fröccsöntés, extrudálás, fúvás stb.) lehet előállítani, hanem a fémekhez hasonlóan forgácsolással, fűrészeléssel vagy más utómegmunkálási technikával. A műanyagok viszkoelasztikus tulajdonsága, a szálerősítésű műanyagok inhomogén szerkezete miatt azonban számos eltérés adódik a fémek és a műanyagok megmunkálása között. Tárgyszavak: poliamid; műszaki műanyagok; üvegszálas erősítés; forgácsolás; fűrészelés; fúrás. Műanyagok forgácsoló alakítása A műanyagokat akkor szokták forgácsolással alakítani, ha a termékek száma miatt nem éri meg szerszámot készíteni, vagy ha a méretpontosság betartása túl drága lenne. Annak ellenére, hogy nagy értékű műszaki műanyagoknál viszonylag gyakran használják ezt a megoldást, a többi feldolgozási módszerhez képest nagyon keveset tudunk a műanyagok forgácsolás során mutatott viselkedéséről, és nincsenek jó modellek a vágóerő megjóslására. Eleinte olyan modelleket próbáltak használni, amelyeket eredetileg fémekre vezettek le, majd a 60-as évek második felében jelent meg egy könyv, amely összefoglalta a műanyagok forgácsolására vonatkozó empirikus ismereteket. Mai ismereteink szerint a műanyagok teljesen másképp viselkednek a forgácsolás során, mint a fémek, hiszen a polimerek alapvetően viszkoelasztikus rendszerek, figyelembe kell venni az időfüggő mechanikai jellemzőket, az idő-hőmérséklet szuperpozíciós elvet és a szilárd állapotban is megjelenő viszkozitás hatását. Töltött és erősített, hőre lágyuló és hőre keményedő műanyagok fúrása során képződő forgácsok mennyiségét és szerkezetét vizsgálva megállapították, hogy a plasztikus deformáció mértékét az erősítőanyag mennyisége és a mátrix deformálhatósága együtt határozza meg. A fúrt felület széle általában meglehetősen éles, kivéve, ha a nagyon nagy vágási sebesség vagy a kis előtolási sebesség miatt túl sok hő halmozódik fel, ami a vágott felület elkenődéséhez vezet. Kompozitok megmunkálása során azt is megfigyelték, hogy a kompozitok készítésének (konszolidációjának) módja és körülményei is alapvetően befolyásolják a megmunkálhatóságot és annak minőségét. Extrudált szálerősítésű hőre lágyuló kompozitoknál azt is figyelembe kell venni, hogy a szálorientáció nem egyenletes az extrudált anyag keresztmetszetében: a minta belsejében több az áramlási irányra merőlegesen, a fal mentén pedig az azzal párhuzamosan orientált szál.

A hagyományos modellekben a tolóerőt (F) a vágási sebesség (v) és az előtolási sebesség (f) függvényében a következő típusú empirikus függvénnyel írják le: ahol K, α és β állandók. F = Kv α f Üvegszálas poliamid 66 fúrási vizsgálata Az alábbiakban egy modellvizsgálat eredményeit ismertetjük, amelynek során üvegszálas poliamid forgácsolhatóságát vizsgálták fúrással korong alakú próbatesteken. Tekintettel a bonyolult szálorientációs viszonyokra kétféle irányból is próbálkoztak a fúrással: egyrészt sugárirányban állandó vágási és előtolási sebességgel, másrészt a perem irányában (1. ábra), különböző vágási és előtolási sebesség mellett. A minták homogenitását kalorimetriásan és keménységméréssel ellenőrizték. β 1. ábra Az üvegszálas poliamidmintán végzett fúrási vizsgálatnál alkalmazott mintavételi helyek eloszlása A vizsgálatokat a kereskedelemben kapható, Tecamid 66 GF30 márkanevű 70 mm átmérőjű rúdból kivágott 30 mm vastagságú korongokon végezték. Összehasonlításképpen erősítő anyagot nem tartalmazó PA 66-ból is készítettek hasonló méretű próbatestet. A fúrógépet 24 kw-os motorral forgatták, a forgás sebességét inverterrel szabályozták és optikai úton mérték. A fúráshoz kétfajta, 5 és 2,5 mm átmérőjű fúrót használtak, a fúrás sebessége 2500, 5000, 10 000 és 000 1/min volt, az előtolás sebessége 29, 57,5 valamint 100,5 mm/min volt. (Ezek a változók a korong kerülete mentén fúrt lyukakra vonatkoznak).

A sugárirányban végzett kísérleteknél a fúrási sebességet 2500 1/min-nél, az előtolási sebességet 100,5 mm/min-nél rögzítették, és itt inkább a homogenitásra voltak kíváncsiak. A fúrásnál nem használtak hűtőközeget. A fúrásnál a tolóerőt egy erőmérő cella segítségével mérték. Minden egyes fúráshoz egyetlen tolóerőt rendeltek átlagolással úgy, hogy a görbe legelejét és legvégét kihagyták. A sugár irányában vett 10 mintán DSC-vel is mérték a homogenitást. A 10 C/min sebességgel szobahőmérséklettől 280 C-ig felvett görbékből az olvadási csúcshoz rendelhető hőmérsékletet és a csúcs alatti területet (olvadáshő) határozták meg. A mechanikai jellemzők lokális változását keménységvizsgálattal ellenőrizték a korong átmérője mentén. Forgácsok és tolóerők A különböző körülmények között végzett fúrási kísérletekben négyféle forgács képződött. Folyamatos forgács csak az 5 mm-es fúrónál képződött alacsony fúrási sebesség mellett. Ha nő a fúrási sebesség a forgácsok megnyúlnak, bizonyos esetekben olvadni kezdenek. Még tovább növelve a sebességet a forgács szakadozik, és mérete rendkívül lecsökken. A 2,5 mm-es fúrónál folyamatos forgácsot soha nem figyeltek meg, már 2500 1/min fordulatnál is szakadozott, ha pedig növelték a sebességet, a forgács megolvadt és rátapadt a fúróra vagy a darabra, jelentősen rontva a fúrt lyuk minőségét. A 2. ábrán láthatók a tolóerők a fúrási sebesség függvényében a két különböző átmérőjű fúró alkalmazásánál, a 3. ábra pedig a tolóerő változását mutatja állandó sebességnél a korong közepétől mért távolság függvényében. A DSC görbéből meghatározott olvadási paraméterek (4. ábra), valamint a benyomódásos keménységmérésből meghatározható terhelés/elmozdulás meredekségi értékek (5. ábra) mind azt mutatják, hogy a vizsgált próbatest nem tekinthető homogénnek, és ez hatással van mind a fúrás során mért viselkedésre, mind más fizikai jellemzőkre. Az inhomogenitás egyértelműen az erősítőszálak jelenlétének, ill. orientációeloszlásának tulajdonítható, ugyanis a töltetlen PA66 mintán ezek az eltérések nem voltak megfigyelhetők. A fémektől eltérő viselkedés Fémek fúrásánál a vágóerő általában nő az előtolás sebességével és csökken a fúrás sebességével. Az erősített PA mintánál azonban úgy tűnik, hogy a forgácsképződés mechanizmusa döntő hatással van a vágóerőre. A korong középpontjától számított egyenlő távolságra az anyagjellemzők feltételezhetően közel azonosak, tehát a tolóerő nagysága csak a fúrás paramétereitől függhet. 5 mm-s fúrót használva 5000 1/min fúrási sebességig hasonló eredményeket kapnak, mint a fémeknél, és a forgácsképződés folyamatos. Efölött a fúrási sebesség fölött azonban a tolóerő hirtelen megnő, és a kisebb előtolási sebesség mellett kaptak nagyobb tolóerőket. Ilyen körülmények között kisméretű, nem folytonos forgács képződik. A kisméretű, nem folytonos forgács nem alkalmas arra, hogy eltávolítsa a hőt a fúrás helyéről, ami megváltoztatja a vágás mechanizmusát. A fémekre vonatkozó empirikus képlet is csak a folyamatos forgácsképződés tartományában alkalmazható. Az ezen kívül eső tartományban a polimer

viszkoelasztikus jellemzői határozzák meg a viselkedést, ennek leírására még nem született megfelelő elmélet. 1 2 3 1 2 3 100 100 80 80 tolóerő, N 60 40 tolóerő, N 60 40 0 0 5000 10000 15000 000 0 0 5000 10000 15000 000 fúrás sebessége, 1/min fúrás sebessége, 1/min A) 5 mm átmérőjű fúróval 1. előtolási sebesség: 100,5 mm/min 2. előtolási sebesség: 57,5 mm/min 3. előtolási sebesség: 29 mm/min B) 2,5 mm átmérőjű fúróval 1. előtolási sebesség: 100,5 mm/min 2. előtolási sebesség: 57,5 mm/min 3. előtolási sebesség: 29 mm/min 2. ábra A tolóerő változása a fúrási sebesség függvényében különböző előtolási sebességeknél 5 mm és 2,5 mm átmérőjű fúrókat alkalmazva 5 mm 2,5 mm tolóerő, N 100 80 60 40 0 0 10 30 40 távolság a korong központjától, mm 3. ábra A tolóerő változása a korong közepétől mért távolság függvényében, 2,5 és 5 mm átmérőjű fúrókat használva (előtolási sebesség = 100,5 mm/perc, fúrási sebesség = 2500 1/min)

csúcshőmérséklet, C 270 34 32 30 265 28 26 260 24 22 255 3 15 27 távolság a korong középpontjától, mm olvadáshő, J/g 4. ábra A DSC görbéből meghatározható olvadási paraméterek a korong középpontjától számított távolság függvényében meredekség, N/mm 3300 2700 2100 1500 900 300-40 - 0 40 távolság a korong középpontjától, mm 5. ábra A benyomódásos keménységmérésből meghatározható terhelés/elmozdulási görbe meredeksége a korong középpontjától számított távolság függvényében A minta inhomogenitásának hatását éppen ezért jobban tudták követni az 5 mm-s fúróval, mert azt nem fedte el a hőképződés hatása. A tolóerő a korong pereme felé akár nyolcszorosa is lehet a középpontban mért értéknek. Az egyenlőtlen száleloszlás mellett a mátrix kristályosodása sem egyenletes (valószínűleg a nagy átmérőjű extruderszerszám használata miatt az egész rúd nem tudott egyenletesen lehűlni). Az olvadási hőmérséklet a rúd középpontjától kifelé haladva nő, adott esetben megkettőződik (átkristályosodás). A benyomódásos keménységméréssel meghatározott mechanikai paraméterek a középponttól kifelé haladva nőnek, de középtájon maximumot mutatnak és a korong peremén megint kisebbek. A polimerek tehát a fémektől eltérő viselkedést mutatnak a fúrás során a viszkoelasztikus jelleg miatt, és a forgácsképződés mechanizmusának megváltozásával olyan viselkedés alakul ki, amely nem is emlékeztet a fémekére, és az ott használt empirikus

leírások érvénytelenné válnak. A fémektől eltérően a polimerek esetében nem mindig segít a megmunkálási sebesség növelése. Az is kiderült, hogy erősítő szálak jelenlétében a szálorientáció-eloszlásnak nagyobb szerepe van a megmunkálhatósági paraméterek meghatározásában, mint az átlagösszetételnek. A keménység lokális változásait benyomódásos keménységméréssel lehet követni. Műanyagok feldolgozása forgácsolással A műanyag-feldolgozás megszokott módszerei a fröccsöntés, extrúzió, fúvás stb. de vannak cégek, pl. a Polytron Kunststofftechnik, amely műanyag lemezekből, profilokból, csövekből, tömbökből indul ki, és hagyományos forgácsolási technológiákkal alakítja őket, mint a fémeket vagy a fát. A cég fő megrendelői az orvostechnika, az élelmiszeripar, a csomagolástechnika valamint a közlekedés. Megoldásaikkal sokszor fémeket helyettesítenek, azoknál előnyösebb alkalmazást kínálva. Az alapanyagok rendszerint nagy teljesítményű műszaki műanyagok, pl. poli(aril-ketonok) (PEEK, PEKK, PEK), poli(amid-imid) (PAI), poli(benzimidazol) (PBI) vagy poli(tetrafluoretilén) (PTFE). Az egyik tipikus alkalmazás a csúszócsapágy, amely elkészíthető fémből is, de a műanyag csapágy kenés nélkül is működik. A műanyag csapágyak darabára magas, de nem kell polírozni őket. A PAI csapágyak (amelyeket nem az alaptípusból, hanem egy módosított változatból készítenek) akár 260 C-ig is alkalmazhatók. Annak érdekében, hogy nagy siklási sebességnél is megfelelő legyen a száraz siklási viselkedés, a polimerhez grafitot és PTFE port adnak a súrlódás csökkentése érdekében. Ezek az anyagok nagyon szívósak és nagy a hajlító- és ütésállóságuk. A megmunkáló szerszám megválasztása A PAI-t lemez formában veszik meg, és abból vágják ki a végtermékhez szükséges darabokat. Eleinte közönséges fafűrésszel dolgoztak, de később megpróbáltak olyan megmunkáló eszközt választani, amellyel minimalizálható a képződő hulladék mennyisége hiszen igen drága nyersanyagokról van szó. Az elhatározást tett követte, és 05/06 évfordulóján a cég vásárolt egy lemezdaraboló fűrészgépet, amelyet kifejezetten műanyagok fűrészelésére fejlesztettek ki. A fűrészt gyártó Holzma cég képviselői úgy ítélték meg, hogy olyan mértékben nő az igény a műanyagok megmunkálására alkalmas fűrészek iránt, hogy érdemes volt egy egész sorozatot kifejleszteni erre a célra. Tekintettel arra, hogy a műanyagok keménysége, rugalmassága, repedezés- és ütésállósága széles tartományban változik, a vágási paramétereknek ehhez alkalmazkodniuk kell, amit a gép vezérlésével lehet elérni. A szilárd acél fűrészkocsi egy elővágó és egy fő fűrésszel van ellátva, a fűrészlapok könnyen cserélhetők. A műanyag megolvadását a fűrészlapra három fúvókából bejuttatott kenő/hűtőanyag akadályozza meg, amely majdnem teljesen elpárolog. A különböző műanyagokhoz különböző fogazatú fűrészeket lehet kapni.

Nagyobb munkadarabok A korszerű fűrészgépek lehetővé teszik, hogy nagyméretű (akár 3 m-s) lemezeket is könnyen, pontosan feldolgozzanak. A lemezek csomagban is feldolgozhatók 110 mm vastagságig, a feldolgozás pontossága 0,1 mm. Az érzékeny anyagokat az asztalon elhelyezkedő lyukak segítségével szívással lehet rögzíteni és kifeszíteni. Az optimális vágási geometria kiválasztásában és a vágás végrehajtásában a géphez adott szoftver nyújt segítséget. A vágási folyamat a monitoron követhető, és leolvasható a következő művelethez szükséges minden információ. Ha a művelet során bármilyen probléma merül fel, a szoftver hibakeresési lehetőséget kínál fel, sőt ha a felhasználó egyedül nem tudja elhárítani a hibát, egy modemen keresztül közvetlenül kapcsolatba léphet a fűrészgépet gyártó cég szervizének szakemberével, akinek munkáját megkönnyítik a beépített szenzorok és hibajelzők. A gép kiszállítása előtt a fűrészgyártó cég telephelyén betanították a dolgozókat, de kiszállítás után is három technikus volt jelen a beüzemelésnél esetlegesen fellépő problémák elhárítására. A műanyagok forgácsoló megmunkálásáról ritkán esik ugyan szó, de nyilvánvaló, hogy itt is sok érdekes, a műanyagokra nézve specifikus probléma lép fel, amelyek tanulmányozása hozzásegíthet a megfelelő technológia kiválasztásához. Összeállította: Dr. Bánhegyi György www.polygon-consulting.ini.hu Quadrini, F.; Squeo, E. A.; Tagliaferri, V.: Machining of glass fiber reinforced polyamide. = express Polymer Letters, 1. k. 12. sz. 07. p. 810 816. Schöffler, K.: Restlos aufgeteilt. = Plasverarbeiter, 58. k. 07. 4. sz. p. 18 19.