Változások 2010-től Fogalmak Foglalkoztató fogalmának változv ltozása: a kincstár r számfejt mfejtési körében k a helyi önkormányzatok nyzatok nettó f

Hasonló dokumentumok
Magán-nyugdíjpénztári nyugdíjpénztári tagság Tagságra kötelezett pályakezdő: 1. az a természetes személy, aki az július 1-je 1 és december

A Tbj. törvény évi változása

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel,

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I.

Székesfeh. számú rendelete

TB, EHO, SZOCHO változások Zahoránszki Szilvia

A járulékfizetési kötelezettség alapja, a fizetendő kötelezettségek: Járulékalapot képező jövedelem [Tbj. 4. k) pont 1-2. alpont]

EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS ÉVI VÁLTOZÁSAI PÉNZBELI ELLÁTÁSOK, AKTUÁLIS KÉRDÉSEK

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség


(2006, 2007) november 9. EGER. Dr. Juhász István az APEH elnökhelyettese

A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapjának megállapítása

Régiós támogatás s feltételei: telei: A legalább 6 hónapja h foglalkoztatott munkavállal llaló munkaviszonyát működéssel összefüggő okból, rendes felm


Járulékok Munkáltató/kifizető terhei. Járulékalapot képező jövedelem. Járulékfizetési felső határ. Járulékmérték II

bizottsági módosító javaslato t

nnyugdíjra jogosultakról, l, valamint e szolgáltat telező sairól, 217/1997. (XII. 1.) Korm. 228/1998. (XII. 28.) Korm. rendelet a Cst.

Egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség január 1-jétől

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS december 12. Előadó: Lakiné Szkiba Judit

A mezőgazdasági őstermelő és az egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége. Matlné Kisari Erika

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége

MAGÁNSZEMÉLYENKÉNTI ÖSSZESÍTŐ a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról. Tamás Sándor.

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség 2018.

1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról

Társadalombiztosítás, szociális hozzájárulási adó, egészségügyi hozzájárulás 2017-es változásai

Társadalombiztosítás

Járulékok, biztosítási kötelezettség

Szociális hozzájárulási adó változás Egészségügyi hozzájárulás megszűnése

MAGÁNSZEMÉLYENKÉNTI ÖSSZESÍTŐ 1308M

Munkaviszony létesl. A Munka TörvT. 16/2010. (V.13.) SZMM rendelet a harmadik országbeli. állampolgárok magyarországi

VÁLTOZÁS A JÁRULÉK-, EHO-, SZOCHO KÖTELEZETTSÉGBEN

Könyvelői Praktikum ( :34:29 IP: Copyright 2018 Egzatik Szakkiadó Kft. - Minden jog fenntartva.

Az adózás rendjér szóló törvény változásai

kukta.hu Tbj Járulékalapot képező jövedelem: Tbj. 4. k) pont 2. alpont helyébe

Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám :

Járulék, egészségügyi hozzájárulás, szociális hozzájárulási adó 2015.

(EVA) évi XLIII. tv.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA EGYSÉGES JAVASLAT

MAGÁNSZEMÉLYENKÉNTI ÖSSZESÍTŐ 1308M

Készítette: Nagypál Imre Pécs, november 29.

A SZJA TÖRVÉNY VÁLTOZÁSAI Mi változik 2019-ban? Készítette: Szűcs Krisztina

1. Kft. ügyvezető megbízásban, nem tag a) van díj de nem éri el a minimálbér 30 százalékát

Magyar joganyagok - 424/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet - a Nyugdíjbiztosítási Alap k 2. oldal h)1 a gyed, gyes, gyermeknevelési támogatás (gyet), ápo

1. A törvény alkalmazásában 1.1. A magánnyugdíjpénztárhoz önkéntes döntéssel csatlakozó [Tbj.tv a o) pontjának 2. alpontja]

A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás

1995. évi CXVII. TörvT vedelemadóról

Az egyéni vállalkozó átalányadózása

A társadalombiztosítás fedezetére fizetendő járulékok, szociális hozzájárulási adó és egészségügyi hozzájárulás szabályainak módosítása 2014.

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Adatlap b c d. 1. A munkaviszonyból származó bérjövedelem. 2. A munkaviszonyból származó nem rendszeres bérjövedelem

Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás

ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁS ÚJ SZABÁLYOK SZERINT

Adatlap b c d. 2. Munkaviszonnyal kapcsolatos költségtérítés. 3. Külszolgálatért kapott jövedelem. 4. Más bérjövedelem

A társas vállalkozó járulékkötelezettségének ellenőrzése

1998. évi LXVI. Törvény az egészségügyi hozzájárulásról

Társadalombiztosítási változások 2011.

ORSZÁGGYŰLÉS HIVATAL A K/6173/1. Érkezett: Tárgy: K/6173. számú, A nyugdíjasok adó- és járulékterheiről című írásbeli kérdés

Termékértékesítés bevételeinek bizonylatolása, foglalkoztatás lehetőségei. Készítette: Beke Ibolya

Adatlap b c d. 2. Munkaviszonnyal kapcsolatos költségtérítés. 3. Külszolgálatért kapott jövedelem. 4. Más bérjövedelem

kukta.hu A fizetendő járulékok megoszlása január 1-jétől* Foglalkoztató által fizetendő Biztosított által fizetendő

Az egyéni vállalkozó saját járulék és egészségügyi hozzájárulása

CAFETERIA Dr. Andrási Jánosné NAV KI ÜTF osztályvezető

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Járulékalapot képező jövedelem. Járulékalapot képezőjövedelem. Járulék, egészségügyi hozzájárulás, szociális hozzájárulási adó 2015.

Szja bevallás a 2012-es évről

A járulék- és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettségeket érintı hatályos változások

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról

Adatlap b c d. 1. A munkaviszonyból származó rendszeres bérjövedelem érdekképviseleti tagdíj nélkül:

Széll Zoltánné előadása

Főbb témakörök: december 3-4.

ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS JÁRULÉKAI ÉS PÉNZBELI ELLÁTÁSAI

A társas vállalkozás kifejezést a társadalombiztosítási jogszabály 1 használja.

Mi mennyi 2012-ben? Havi bér Ft/hó

Adatlap b c d. 1. A munkaviszonyból származó rendszeres bérjövedelem érdekképviseleti tagdíj nélkül:

Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása

Munkahelyvédelmi akcióterv

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra

Adatlap b c d. 2. Munkaviszonnyal kapcsolatos költségtérítés. 3. Külszolgálatért kapott jövedelem. 4. Más bérjövedelem

A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Változások a járulékfizetési. kötelezettségben január 1-jétl

Adatlap

2. oldal (2)1 Az (1) bekezdésben meghatározott jövedelem után az egészségügyi hozzájárulást nem pénzbeli juttatás esetén is meg kell fizetni. (3)2 A m

A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség

Adatlap b c d. 2. Munkaviszonnyal kapcsolatos költségtérítés. 3. Külszolgálatért kapott jövedelem. 4. Más bérjövedelem

Adatlap

Adatlap b c d. 2. Munkaviszonnyal kapcsolatos költségtérítés. 3. Külszolgálatért kapott jövedelem. 4. Más bérjövedelem

Adatlap A munkáltató (kifizető) neve:... címe: adószáma: A dolgozó (tag) neve:...

Adatlap b c d. 2. Munkaviszonnyal kapcsolatos költségtérítés. 3. Külszolgálatért kapott jövedelem. 4. Más bérjövedelem

Személyes közreműködői díj kiegészítése és adóterhei január 1-jétől A gazdasági társaságoknál a tulajdonosok gyakran személyes közreműködésük

Az átmeneti szabályok szerint három adózói csoport

2. oldal (3)1 A magánszemély az adóévben megszerzett2 a) vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. ], b) értékpapír-kölcsönzésből származó jövedel

TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, TÁRSAS VÁLLALKOZÓK JÁRULÉK- ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS FIZETÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI

1998. évi LXVI. törvény. az egészségügyi hozzájárulásról 1

Ki minősül mezőgazdasági őstermelőnek?

Adatlap

1. Biztosítottak [Tbj. tv. 5. -a (1) bekezdésének k) pontja]

Átírás:

A járulj rulék- és s szségügyi gyi hozzájárul rulás s kötelezettsk telezettség g 2010. évi változásai Széll Zoltánn nné előad adása Visszalépési si lehetőség g a magán- nyugdíjp jpénztári rendszerből 2009. december 31-ig megnyílik a Tb. nyugdíjrendszerbe törtt rténő visszalépés lehetősége azoknak a pénztp nztártagoknak a számára, akik: önkéntesen ntesen léptek l be a magán- nyugdíjp jpénztárba és s 52. életévüket 2008. december 31-éig betölt ltötték! Figyelem! A 09T1041 nyomtatvány. ny. Magánszem nszemélyek 14 százal zalékos eho kötelezettségét érintő változás Ha a magánszem nszemély a kifizetőnek nyilatkozatot tett arról, hogy az utána fizetendő rulék várhatóan an eléri a hozzájárul rulás-fizetési felső határt, és s 2009-ben a járulj rulékalapja ténylegesen eléri vagy meghaladja a kilencmillió forintot, 2009-re vonatkozóan an nem kell az EHO. 11/A. (2) bek.. szerinti rulás s 6 százal zalékát bevallania és s megfizetnie. 1

Változások 2010-től Fogalmak Foglalkoztató fogalmának változv ltozása: a kincstár r számfejt mfejtési körében k a helyi önkormányzatok nyzatok nettó finanszíroz rozásának hatálya alá tartozó munkáltat ltatók esetében a járulj rulék k megállap llapításával, bevallásával, val, megfizetésével, a nyilvántart ntartással és s adatszolgáltat ltatással, valamint a biztosítottak tottak bejelentésével összefüggő,, az e törvényben és s az Art.-ben előírt kötelezettsk telezettségek tekintetében a kincstár. A kincstár r számfejt mfejtési körébe k tartozó központi költségvetési szervek képviselk pviselőjeként a kincstár r teljesíti ti a járulék k megállap llapításával, bevallásával, val, megfizetésével, a nyilvántart ntartással és s adatszolgáltat ltatással, valamint a biztosítottak tottak bejelentésével összefüggő,, e törvt rvényben és az Art.-ben előírt kötelezettsk telezettségeket A biztosítási si kötelezettsk telezettség g elbírálását érintő fogalmi változás: a Tbj. alkalmazásában megbízási jogviszonynak, munkaviszonynak a magyar jog hatálya alá tartozó megbízási jogviszonyt és munkaviszonyt kell tekinteni, tovább bbá a külfk lföldi ldi jog hatálya alá tartozó olyan megbízási jogviszonyt és s munkaviszonyt, amely alapján n a munkát t a Magyar KöztK ztársaság g terület letén n végzik. v A szabályv lyváltozás s elsődlegesen a 3. országban lévől munkáltat ltatónak dolgozó személyeket érinti. Fontos! Továbbra sem terjed ki a biztosítás: s: a harmadik állam polgárára, ra, ha kiküldet ldetés, kirendelés, vagy munkaerő-kölcs lcsönzés s keretében végez v munkát t Magyarországon, gon, illetve a magyar jogszabályok szerint be nem bejegyzett külfk lföldi ldi munkáltat ltató által Magyarországon gon foglalkoztatott külfk lföldinek ldinek minősülő személyre. 2

Példa: egy magyar foglalkoztató harmadik állam, külföldinek ldinek minősülő állampolgárát t biztosítási si kötelezettséggel járój jogviszonyban foglalkoztatja, főszabályként a magánszem nszemély biztosítottnak tottnak minősül. Abban az esetben azonban, ha a foglalkoztató és s a magánszem nszemély él l a nemzetközi zi magánjogr njogról l szóló 1979. évi 13. törvt rvényerejű rendeletben biztosított tott - a munkavégz gzést megalapozó szerződésekre sekre vonatkozó - jogválaszt lasztás lehetőségével, akkor a magánszem nszemély nem válik v biztosított tottá. 2010. január r 1-jétől, 1 abban az esetben, ha szerződő felek a külfk lföldi ldi jog alkalmazását t kötik k ki megbízás, illetve munkaviszony esetében, de a munkavégz gzés s helye a Magyar Köztársaság, a jogválaszt lasztás s ellenére létrejl trejön n a biztosítási si jogviszony az alapul szolgáló jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint. Változás s a biztosítottak tottak körébenk Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban álló személy kikerül l a biztosítottak tottak köréből. k A járulj rulékalapot képezk pező jövedelem meghatároz rozás s e tekintetben is módosul! m A járulj rulékalapot képezk pező jövedelem általános meghatároz rozása (Tbj. 4. k) pont):, az önálló és s nem önálló kenységből l származ rmazó bevételb telből l az adóel előleg-alap számításn snál figyelembe vett jövedelemj vedelem,, ideértve az Szja tv.-ben 1. Szja tv.) szerinti, az összevont adóalapba alapba tartozó, az szabályozott kis összegű kifizetésb sből l származ rmazó jövedelmet is, tovább bbá az Szja tv. 69. -a szerinti természetbeni juttatás adóalapk alapként megállap llapított értékének személyi jövedelemadj vedelemadóval val növelt összege [ide nem értve az Szja tv. 69. -ának (10) bekezdése szerinti üzleti ajánd ndék, reprezentáci ció címén n adott terméket és s nyújtott szolgáltat ltatást], a munkavállal llalói érdekképviseletet ellátó szervezet részr szére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerz szerződésben sben meghatározott díj, d a hivatásos nevelősz szülői i díj. d (kikerült a hallgatói i munkadíj j (figyelni a k) 2. alpontra), az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján n fizetett ösztöndíj, a felszolgálási si díj d és s borravalóra ra vonatkozó szövegr vegrész.) 2. az 1. alpont szerinti jövedelem j hiány nyában a munkaszerződésben sben meghatározott személyi alapbér, illetőleg leg ha a munkát t nem munkaviszony, hanem munkavégz gzésre irányul nyuló egyéb b jogviszony keretében végzik, v a szerződésben sben meghatározott díj. d 3

Járulékalapot képezk pező jövedelem I. A Szja. tv. módosm dosításával összefüggésben (szuperbruttósítás) s) változik v a járulj rulékalapot képező jövedelem fogalma és s a járulékalapot nem képezk pező jövedelmek felsorolása sa A változv ltozás s lényege, l hogy az Szja. tv. 29... (3) bekezdése szerint az adóalap alap- kiegész szítés összege nem lesz járulj rulékalap, tehát t a szuperbruttósítás s a járulj rulékalapot nem érinti. 2010. január r 1-jétől 1 l pl. a jövedelem j 100 000 forint, akkor az adóalap alap 127 000 forint lesz, A járulj rulékalapot képezk pező jövedelem továbbra is 100 000 forint, mert az Szja. tv. 29... (3) bekezdése szerint az adóalap alap-kiegészítés összege nem jövedelem, j ennek okán n nem járulj rulékalap, tehát t a szuperbruttósítás s a járulj rulékalapot nem érinti. A természetbeni juttatások utáni járulékfizetési kötelezettsk telezettség Az Szja. tv. 69. -a szerinti adóköteles természetbeni juttatás s adóalapk alapként meghatározott értékének személyi jövedelemadóval val növelt n összege [ide nem értve az Szja. tv. 69. -ának (10) bekezdése szerinti üzleti ajánd ndék, reprezentáci ció címén n adott termék és s nyújtott szolgáltat ltatást] járulékalapnak minősül. Jellemzően en az Szja. tv. 70. -ában nevesített bevételek után n járulj rulékfizetési kötelezettsk telezettség nincs. 4

Járulékalapot képezk pező jövedelem II. A minimálb lbér r kétszeresk tszereséhez kötött k tt járulékfizetési alsó határt felváltja ltja a kenységre jellemző kereset, amely a természetes személy főtevf égére jellemző a viszonyoknak megfelelő díjazást jelenti. Ez a rendelkezés s az ún. főfoglalkozf foglalkozású egyéni és s társas t llalkozók járulékfizetését érinti. Egyes járulj rulékok integráci ciója A Tbj. alapelvei között k megjelenik, hogy a foglalkoztató járulékfizetése a társadalombiztost rsadalombiztosítási-ellátásokon kívül k l a munkaerő-piaci szolgáltat ltatások fedezetéü éül l is szolgál. l. A munkaadói, munkavállal llalói, llalkozói i járulj rulék k mint önálló járulék k megszűnik, és s munkaerő-piaci járulj rulékként az rulékba integrálódik. Az intézked zkedés s a beszedési si száml mlák k számának csökken kkenésével jár. Figyelem! a 2010. január r 10-éig megszerzett jövedelmek j utáni járulj rulékfizetési kötelezettsk telezettségre az Flt.. 2009. december 31-én n hatályos 40., 41., és s 46/B -ait kell alkalmazni. Az e rendelkezés s alapján n beszedett járulj rulékok a Munkaerő Piaci Alap bevétel telét t képezi! k Járulékfizetésre vonatkozó általános szabályok A társadalombiztost rsadalombiztosítási si ellátások és s a munkaerő- piaci célokc fedezetére a biztosított tott természetbeni szségbiztosítási si járulékot, pénzbeli p rulékot és munkaerő-piaci járulj rulékot (a továbbiakban együtt: szségbiztosítási- és s munkaerő-piaci járulék), valamint nyugdíjj jjárulékot, a kiegész szítő kenységet folytató egyéni és s társas t vállalkozó nyugdíjj jjárulékot, a foglalkoztató és s a biztosított tott egyéni llalkozó szségbiztosítási- és s munkaerő-piaci járulékot,, valamint nyugdíj-biztos biztosítási si járulj rulékot (a továbbiakban együtt: társadalombiztost rsadalombiztosítási si járulék) fizet. 5

A foglalkoztató és s a biztosított tott egyéni llalkozó: szségbiztosítási- és s munkaerő-piaci járulj rulékot, valamint nyugdíj-biztos biztosítási si járulj rulékot (a továbbiakban együtt: társadalombiztost rsadalombiztosítási si járulj rulék) fizet. A társadalombiztost rsadalombiztosítási si járulj rulék k mértm rtéke 27 %, ebből a nyugdíj-biztos biztosítási si járulj rulék k 24 százal zalék, az szségbiztosítási- és s munkaerő-piaci járulj rulék k 3 százal zalék. Az szségbiztosítási- és s munkaerő-piaci járulj rulékon belül a természetbeni rulék k 1,5 százal zalék, a pénzbeli p rulék k 0,5 százal zalék, a munkaerő-piaci járulj rulék k 1 százal zalék. A korkedvezmény ny-biztosítási si járulj rulék k mértm rtéke: 9,75%. Mi a különbsk nbség g a munkaadói i járulj rulék és s a foglalkoztató által fizetendő munkaerő piaci járulj rulék kötelezettség g között? k 2009. december 31-éig hatályos szabályoz lyozása szerint a munkaadói i járulj rulékot a munkaviszonyban álló magánszem nszemélyek után n kell megfizetni. 2010. január r 1-jétől 1 l minden olyan esetben, ha a foglalkoztató a biztosítottj tottjával összefüggésben társadalombiztosítási si járulj rulékot fizet, akkor ennek részeként a munkaerő-piaci járulj rulékot is meg kell fizetnie (pl. megbízási jogviszony). Az egyéni llalkozó és s társas t llalkozás is megfizeti a munkaerő-piaci járulj rulék foglalkoztatói i részr szét. A munkavállal llalói i járulj rulékfizetést érintő szabály: A munkavállal llalói i járulj rulékfizetési kötelezettsk telezettség g nem vonatkozik arra a személyre, aki szolgálati lati nyugdíjban részesr szesül, vagy arra jogosulttá vált. Aki szolgálati lati nyugdíjra jogosulttá vált és foglalkoztatója az egyéni llalkozókról és s az egyéni cégrc gről l szóló törvény hatálybal lybalépését megelőzően en nem vonta le a munkavállal llalói járulékot, azt a törvt rvény hatálybal lybalépésétől l a magánszem nszemélytől l visszamenőleg követelni k nem lehet. 6

A biztosított tott járulj rulékfizetési kötelezettsége A biztosított: tott: 4% természetbeni, 2% pénzbeli p szségbiztosítási si és 1,5 százal zalék k munkaerő-piaci járulj rulék (együtt: szségbiztosítási- és s munkaerő-piaci járulj rulék), valamint 9,5 százal zalék k nyugdíjj jjárulék, a magánnyugd nnyugdíjpénztár tagja 1,5 százal zalék k nyugdíjj jjárulék és s 8 százal zalék k tagdíj fizetésére kötelezett. k A járulj rulékfizetési felső határ összege napi 20420 forint, éves szinten 7 453 300 forint. Az szségügyi gyi szolgáltat ltatási járulék A kiegész szítő kenységet folytató egyéni vállalkozó.. A kiegész szítő kenységet folytató társas llalkozó után n a társas t llalkozás, valamint a Tbj. 39. (2) bekezdésében ben meghatározott személy által fizetendő szségügyi gyi szolgáltat ltatási járulj rulék összege napi 165 forint, havi 4950 forint. A biztosított tott szségbiztosítási- és s munkaerő-piaci valamint a nyugdíjj jjárulék k fizetési kötelezettsk telezettség g alóli li mentessége: Nem kell szségbiztosítási- és s munkaerő-piaci járulj rulékot, illetve nyugdíjj jjárulékot fizetni a járulj rulékalapot képezk pező természetbeni juttatás s adóalapk alapként megállap llapított értékének személyi jövedelemadj vedelemadóval val növelt n összege után Nem terheli szségbiztosítási- és s munkaerő-piaci járulj rulék a jubileumi jutalmat, a végkielv gkielégítést, az újrakezdési támogatást, a szabadságmegv gmegváltás s jogcímen kifizetett juttatást, a határozott időtartam tartamú jogviszony megszüntet ntetése esetén n a Munka TörvT rvénykönyve nyve 88. - ának (2) bekezdése és s a közalkalmazottak k jogáll llásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvt rvény 27. -ának (2) bekezdése alapján n kifizetett összeget. A pénzbeli p rulékot nem kell megfizetni a külön k n jogszabály szerinti prémium miumévek program, illetőleg leg a különleges k foglalkoztatási állomány keretében járój juttatás s után. 7

Munkaerő-piaci járulj rulék k (1,5 %) fizetésére nem kötelezett k az a magánszem nszemély, aki: szövetkezet tagja, kivéve, ve, ha a szövetkezet kenységében munkaviszony keretében működik m közre, k a tanulószerz szerződés s alapján n szakképz pző iskolai tanulmányokat nyokat folytató tanuló, az álláskeresési si támogatt mogatásban részesr szesülő személy, a díjazd jazás s ellenében munkavégz gzésre irányul nyuló egyéb b jogviszony keretében (bedolgozói, megbízási szerződés s alapján, egyéni llalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban, segítő családtagk dtagként) személyesen munkát t végzv gző személy, az egyházi szolgálatot latot teljesítő egyházi személyt, szerzetesrend tagja, a mezőgazdas gazdasági gi őstermelő, alapítv tvány, társadalmi t szervezet, társadalmi t szervezetek szövets vetsége, társasht rsasház közösség, egyesület, köztestk ztestület, kamara, gazdálkod lkodó szervezet választott v tisztségvisel gviselőjét, szövetkezet vezető tisztségvisel gviselője, tovább bbá a Munkavállal llalói i Résztulajdonosi R Program szervezeteinek, az önkéntes ntes kölcsk lcsönös biztosító pénztárak, a magánnyugd nnyugdíjpénztárak választott tisztségvisel gviselője, a helyi (települési) önkormányzat nyzat választott v képviselk pviselője (tisztségvisel gviselője), társadalmi t megbízat zatású polgármester. Mentesül l a biztosítottat tottat terhelő 1,5 százal zalékos mértm rtékű munkaerő-piaci járulj rulék k megfizetésének kötelezettsk telezettsége alól: l: az az egyéni és s társas t llalkozó,, aki közép-k vagy felsőfok fokú oktatási intézm zményben nappali rendszerű oktatás s keretében tanulmányokat nyokat folytat, vagy a llalkozói kenysége mellett munkaviszonnyal is rendelkezik, az a foglalkoztatott, egyéni és s társas t llalkozó,, aki saját t jogú nyugdíjas vagy a társadalombiztost rsadalombiztosítási si nyugellátásr sról l szóló jogszabályban meghatározott reá irányad nyadó öregségi gi nyugdíjkorhat jkorhatárt rt betölt ltötte. tte. A biztosítási si kötelezettsk telezettség g alá tartozó magánszem nszemély járulj rulékfizetési kötelezettsk telezettsége Az 5. (3) bekezdésében ben említett személy a járulékalapot képezk pező jövedelme után társadalombiztosítási si járulj rulékot, nyugdíjj jjárulékot (tagdíjat) és s szségbiztosítási- és munkaerő- piaci járulj rulékot fizet. Egyidejűleg fennáll lló több biztosítási si jogviszony Több biztosítási si kötelezettsk telezettséggel járój jogviszony egyidejű fennáll llása esetén n a járulj rulékalap után n mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni a társadalombiztost rsadalombiztosítási si járulj rulékot, a nyugdíjj jjárulékot (tagdíjat) és s az szségbiztosítási- és s munkaerő-piaci járulj rulékot. Nem változott, v ha a biztosított tott legalább heti 36 órás foglalkoztatással járój munkaviszonnyal rendelkezik, az egyidejűleg fennáll lló,, biztosítási si kötelezettsk telezettség g alapjául szolgáló további jogviszonya alapján n nem fizet a 19. (3) bekezdésében ben meghatározott pénzbeli p rulékot. A heti 36 órás foglalkoztatás s megállap llapításánál l az egyidejűleg fennáll lló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani. A Tbj. 31. -a (3)-(4) (4) bekezdésének alkalmazásánál l heti 36 órás foglalkoztatásnak kell tekinteni azt a munkaviszonyt is, amelyben a munkáltat ltató a válsv lság g megoldására indított program keretében, munkaidő-szervez szervezési si intézked zkedéssel csökkentett munkaidőben - átlagosan legalább heti 20 órában - foglalkoztatott munkavállal llalóra tekintettel munkahelymegőrz rző támogatásban részesr szesül. 8

Az egyéni és s társas t llalkozók járulékfizetését érintő változások Az egyéni llalkozókról és s az egyéni cégrc gről szóló 2009. évi új j törvt rvénnyel összefüggő változások Segítő családtag: az egyéni llalkozónak, az egyéni cég c és s a jogi személyis lyiséggel nem rendelkező gazdasági gi társast rsaság tagjának közeli k hozzátartoz tartozója, aki a vállalkozásban személyesen és s díjazd jazás ellenében nem munkaviszony keretében munkát t végez, v kivéve ve a saját t jogú nyugdíjast és s az özvegyi nyugdíjban részesülő olyan személyt, aki a reá irányad nyadó öregségi gi nyugdíjkorhat jkorhatárt rt betölt ltöttette Társas llalkozás, társas t llalkozó A Tbj. alkalmazásában társas t vállalkozásnak minősül l az egyéni cég c Az egyéni cég c g tagja társas t llalkozó (Figyelem! jogviszony) Az egyéni cég c g tagja esetében a társas t vállalkozó biztosítási si kötelezettsk telezettsége az egyéni cég c g tagjává válás s napjától l az egyéni cégben c fennáll lló tagság megszűnésének nek napjáig áll fenn. 9

A társas t llalkozások és s társas t llalkozók járulékfizetési kötelezettsk telezettsége A társas t llalkozás s a biztosított tott társas t llalkozó után n a társadalombiztosítási si járulj rulékot a társas t llalkozó személyes közreműködésére tekintettel kifizetett (juttatott) járulj rulékalapot képező jövedelem, de havi átlagban legalább a társas t vállalkozó kenységre jellemző kereset után n fizeti meg. Ha a járulékalapot képezk pező jövedelem nem éri el a kenységére jellemző keresetet, a foglalkoztató a bevallásban - a tényleges t járulékalapot képezk pező jövedelem feltüntet ntetésével - bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztost rsadalombiztosítási si járulj rulékot a járulj rulékalapot képezk pező jövedelem, de legalább a minimálb lbér r alapulvétel telével fizeti meg. Ha a járulj rulékfizetési kötelezettsk telezettség g nem áll fenn egy teljes naptári hónapon át, egy naptári napra az előzőek ek szerinti összeg harmincad részét t kell figyelembe venni. A biztosított tott társas t llalkozó a nyugdíjj jjárulékot (tagdíjat) és s az szségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulj rulékot fizet. A nyugdíjj jjárulék k (tagdíj) és s az szségbiztosítási- és munkaerő- piaci járulj rulék k alapja megegyezik a társadalombiztost rsadalombiztosítási si járulj rulék alapjával - ide nem értve az Szja tv. 69. -a szerinti természetbeni juttatás s adóalapk alapként megállap llapított értékének személyi jövedelemadóval val növelt n összegét. Az egyéni llalkozókat kat érintő új j szabályok A Tbj. alkalmazásában egyéni llalkozónak minősül egyebek mellett- az új j törvt rvény szerinti egyéni llalkozói i nyilvántart ntartásban szereplő természetes személy Az egyéni llalkozó biztosítási si és s járulj rulékfizetési kötelezettsége: az egyéni llalkozói nyilvántart ntartásba való bejegyzés s napjától l az egyéni llalkozói i nyilvántart ntartásból l való törlés napjáig tart. Szünetel a biztosítási si egyebek mellett- az egyéni vállalkozói i kenység g szünetel netelésének nek ideje alatt. Az egyéni llalkozók k járulj rulékfizetési kötelezettsége A biztosított tott egyéni llalkozó a társadalombiztost rsadalombiztosítási si járulj rulékot az Szja tv. 16. (4) bekezdésében ben meghatározott llalkozói i kivét, de havi átlagban legalább a a kenységére jellemző keresetet után fizeti meg. Átalányadózó esetén n az átalányban megállap llapított jövedelemj vedelem,, de havi átlagban legalább a kenységre jellemző kereset után kell a társadalombiztost rsadalombiztosítási si járulékot megfizetni. Ha a llalkozói i kivét, illetve az átalányban megállap llapított jövedelemj nem éri el a kenységre jellemző keresetet,, az egyéni llalkozó a bevallásban - a tényleges t járulékalapot képezk pező jövedelem feltüntet ntetésével - bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztost rsadalombiztosítási si járulj rulékot a tényleges t járulékalapot képezk pező jövedelem, de legalább a minimálb lbér alapulvétel telével fizeti meg. Az egyéni llalkozó a nyugdíjj jjárulékot (tagdíjat) és szségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulj rulékot a társadalombiztosítási si járulj rulékalap figyelembevétel telével fizeti meg, a nyugdíjj jjárulékot (tagdíjat) azonban legfeljebb a járulj rulékfizetési felső határig. 10

Eva adózó egyéni llalkozó járulékalapja Az egyszerűsített llalkozói i adó szabályai szerint adózó (a továbbiakban: eva adózó) biztosított tott egyéni llalkozó a 19. (1)-(3) (3) bekezdésében ben meghatározott járulj rulékokat (tagdíjat) kenységre jellemző kereset után fizeti meg. Az eva adózó egyéni llalkozó a bevallásban a tényleges t jövedelmj vedelmének feltüntet ntetésével bejelentést tehet arról, hogy a járulékot (tagdíjat) a tényleges t jövedelme, j de legalább a minimálb lbér r alapulvétel telével fizeti meg. Kiegész szítő kenységet folytató vállalkozónak nem kell szségügyi gyi szolgáltat ltatási járulj rulékot fizetnie arra az időtartamra, amely alatt: Keresőképtelen, gyermekgondozási segélyben részesr szesül, Fogvatartott, Ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagsága ga szünetel, Egyéni llalkozóként kenysége szünetel Többes jogviszonyban álló egyéni llalkozó járulékfizetési kötelezettsk telezettsége A társadalombiztost rsadalombiztosítási si járulj rulék, a természetbeni rulék, a b) pontban említett llalkozó esetén n a természetbeni és s pénzbeli p szségbiztosítási si járulék, valamint a nyugdíjj jjárulék k (tagdíj) alapja a ténylegesen elért járulj rulékalapot képezk pező jövedelem, eva adózó egyéni llalkozó esetében az Eva tv.-ben meghatározott adóalap alap 4 százal zaléka, átalányadózó egyéni llalkozó esetében az átalányban megállap llapított jövedelem, j ha a) az - átalányadózónak nak nem minősülő - egyéni llalkozó,, a társas llalkozó legalább heti 36 órás s foglalkoztatással járój munkaviszonyban is áll, vagy b) az egyéni llalkozó,, a társas t llalkozó közép- vagy felsőfok fokú oktatási intézm zményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat. nyokat. A heti 36 órás s foglalkoztatás s megállap llapításánál l az egyidejűleg fennáll lló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani tani. 11

ŐSTERMELŐK A mezőgazdas gazdasági gi őstermelő - ideértve a kenységét t a tárgyévben kezdő mezőgazdas gazdasági gi őstermelőt t is - a minimálb lbérnek megfelelő összeg után n fizeti meg - a 24 százal zalék k nyugdíj-biztos biztosítási, si, - a 1,5 százal zalék k természetbeni és - a 0,5 százal zalék k mértm rtékű pénzbeli szségbiztosítási si járulékot, valamint - az egyéni járulj rulékok közül k l a 4 százal zalék k természetbeni, - a 2 százal zalék k pénzbeli p rulékot, és - a 9,5, magánnyugd nnyugdíjpénztári tagság g esetén n 1,5 százal zalék k nyugdíjj jjárulékot (tagdíjat). Az őstermelő a jövőben j sem fizet munkaerő- piaci járulj rulékot! Az a mezőgazdas gazdasági gi őstermelő,, akinek az e kenységéből l származ rmazó,, tárgyt rgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladja meg a 8 millió forintot: az őstermelői i kenységből l származ rmazó,, tárgyt rgyévet megelőző évi bevétel telének 20 százal zaléka után n 4 százal zalék mértékű természetbeni rulékot és - a nyugdíj-biztos biztosítási si járulj rulékot is magában foglaló - 9,5 százal zalék k nyugdíjj jjárulékot fizet. Ha a mezőgazdas gazdasági gi őstermelő magánnyugd nnyugdíjpénztár tagja, akkor 2,3 százal zalék k tagdíjat és s 7,2 százal zalék nyugdíjj jjárulékot fizet. Az Szja tv. szerinti mezőgazdas gazdasági gi kistermelőre re vonatkozó bevételi értékhatár r számításánál figyelmen kívül k l kell hagyni a jogszabály vagy nemzetközi zi szerződés s rendelkezése alapján n folyósított, egyébk bként bevételnek számító támogatást. Hatályba lépésl A járulj rulékmértékekre vonatkozó módosított szabályt a 2010. január r 1-jétől 1 megszerzett jövedelmekre j és s keletkezett járulékfizetési kötelezettsk telezettségre kell alkalmazni, azzal, hogy a 2010. január r 10- éig megszerzett jövedelmekre j a 2009. december 31-én n hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. 12

Egészs rulás Az rulás s fizetésére vonatkozó 2010. január r 1-jétől 1 l hatályos előírások egy része r már m r az egyes adó- és járuléktörvények módosm dosításáról l szóló 2008. évi LXXXI. törvt rvényben kihirdetésre kerültek. Szintén az rulás s tekintetében tartalmaz előírásokat az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról l szóló 2009. évi LXXVIII. törvt rvény is. Egészs rulás 2010. január r 1-jétől 1 l megszűnik a tételes t teles eho (a december havi kötelezettsk telezettséget januárban be kell fizetni!) A 11 %-os% eho 27 %-ra% emelkedik és módosulnak a százal zalékos mértm rtékű rulás s alapjául szolgáló jövedelmek is. FONTOS! A 2009. december 31-éig hatályos rendelkezések szerint a magánszem nszemélyt az adóé óévben megszerzett llalkozásból l kivont jövedelme, j értékpapír-kölcsönzésb sből megszerzett jövedelme, j osztalékj kjövedelme, árfolyamnyereségből l származ rmazó jövedelme és s ingatlan bérbeadb rbeadásból l származ rmazó jövedelmével vel a törvt rvényben előírt egyéb b feltételek telek teljesülése se esetében akkor terheli 14 százal zalék k szségügyi gyi hozzájárul rulás, ha az említett jövedelmekkel j összefüggésben bevallási kötelezettsk telezettség g is felmerül. Ez az előírás s az Szja tv. rendelkezéseivel nem minden esetben van összhangban. Az Szja tv. 11. (3) bekezdés s d) pontja szerint a magánszem nszemély nem köteles k bevallani: az értékpapír-kölcsönzésb sből l származ rmazó jövedelmet, az osztalékb kból származ rmazó jövedelmet, az árfolyamnyereségből l származ rmazó jövedelmet, a llalkozásból l kivont jövedelmet, j valamint - az osztalékra vonatkozó szabályok szerinti adókötelezetts telezettség g esetén - az életjáradékból l származ rmazó jövedelmet, ha az adóé óévben ilyen jogcím( m(ek)en megszerzett összes jövedelem j nem haladja meg az 100 ezer forintot és s az adót t a kifizető levonta, Ebben az esetekben a magánszem nszemély bevallási kötelezettsk telezettség g hiány nyában rulás s fizetésére sem kötelezett. k A hatályon kívül k l helyezett szövegr vegrész eredmények nyeként nt megszűnik ez az ellentmondás. Ennek a szabálynak a módosm dosításával függ f össze az Eho tv. 11/A. (4) bekezdésének módosm dosítása sa is. 13

FONTOS! 2010. január r 1-jén 1 n az Eho.. 11/A. -ának (4) bekezdése helyébe a következk vetkező rendelkezés s lép: l Ha a magánszem nszemély a 3. (3) bekezdésében ben foglaltak szerint rulás fizetésére kötelezett, k vagy visszaigényl nylési jogosultságát t gyakorolja, az adóé óévről l köteles k bevallást benyújtani. Nem kell az szségügyi gyi hozzájárul rulást a magánszem nszemélynek bevallania, ha a kifizető az rulást levonta, és s a magánszem nszemély az Szja tv. vagy az Art. alapján n nem köteles k bevallás s benyújt jtására. A magánszem nszemély 14 %-os% eho kötelezettségét érintő kedvező szabályok 2009-évre átmeneti szabály a hozzájárul rulás-felső határral összefüggésben 2010-től l a a 450 ezer forint felső határn rnál l nem a foglalkoztató,, hanem a biztosított tott által fizetett rulékot, Ekho adózás esetében az Ehko tv. 9. (1) bekezdése szerinti azaz a magánszem nszemélyt terhelő ehko-ból az 1,6 százal zalék k természetbeni szségbiztosítási si járulékrészt lehet figyelembe venni!! A 27 százal zalékos mértm rtékű szségügyi gyi hozzájárul rulás s alapja A kifizető, kifizető hiány nyában vagy, ha a kifizető az adóel előleg leg alapját képező jövedelem után n adót t (adóel előlegest) legest) nem köteles k magállap llapítani a jövedelmet j szerző magánszem nszemély 27 százal zalékos mértékű rulást fizet az adóé óévben kifizetett, juttatott, a személyi jövedelemadj vedelemadóról l szóló 1995. évi CXVII. törvt rvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti a) összevont adóalapba alapba tartozó jövedelemnél aa) az adóel előleg-alap számításn snál figyelembe vett jövedelem, j ab) a llalkozói i kivét és s a kivétkieg tkiegészítés együttes összegének,, illetve a személyes közremk zreműködői i díj d és s a személyes közreműködőidíj-kiegész szítés együttes összegének, de legfeljebb a llalkozóra irányad nyadó,, Tbj.-ben ben meghatározott kenységre jellemző kereset tárgyt rgyévi összegének a llalkozói jogviszonyra tekintettel a tárgyt rgyévre bevallott nyugdíjj jjárulék k járulj rulék alapját t meghaladó része, (EKHO adózási mód m d esetén n nem kell alkalmazni!) b) külön n adózó jövedelmek közülk ba) a természetbeni juttatások adóalapk alapként meghatározott értéke, bb) a kamatkedvezményb nyből l származ rmazó jövedelem, bc) az egyösszeg sszegű járadékmegváltások, bd) a kisösszeg sszegű kifizetések után. 14

A társas t llalkozásokat érintő új j szabály szerint: Az egyszerűsített llalkozói i adó hatálya alá nem tartozó,, Szja tv. szerinti társas t llalkozás s 27 százal zalékos mértm rtékű szségügyi gyi hozzájárul rulást fizet azon összeg után, amelyet a számvitelr mvitelről l szóló törvény szerint a llalkozás kenységében személyesen közreműködő tag részére osztalékk kként, részesedr szesedésként meg lehetett volna állapítani, ki lehetett volna fizetni, de legfeljebb a pozitív v adózott eredmény tag részesedr szesedésével arányos részes r után. Az így megállap llapított szségügyihozzájárulás-alap nem lehet több, t mint a Tbj.-ben ben meghatározott kenység g piaci értékének azon része, amely meghaladja a llalkozói i jogviszonyra tekintettel bevallott nyugdíjj jjárulék-alap és s az (1) bekezdés ab) alpontjában meghatározott rulás-alap együttes összegét. Nem fizet a magánszem nszemély ehot az osztalék k azon része r után amelynek megfelelő összeg után n a megelőző adóé óévbe (ek( ek)ben a társas llalkozás s az előzőekben ekben meghatározott ehot fizetett. Hatály Az előző rendelkezést a llalkozás s 2010. évi üzleti év v mérleg m szerinti eredménye alapján n kell alkalmazni, a fizetési és bevallási kötelezettsk telezettséget a beszámol moló közzétételére előírt határid ridőt t követk vető hónap 12-éig kell teljesíteni. teni. Az eho alap változv ltozásával összefüggő új j szabály A kifizetőt és s a bérbeadb rbeadó természetes személyt nem terheli a 27% szségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség g az ingatlan bérbeadb rbeadásból származ rmazó jövedelem után, ha a bérbeadb rbeadó bérleti díjbd jból l származ rmazó bevétel telére az önálló kenységből l származ rmazó jövedelemre irányad nyadó szabályokat alkalmazza. (továbbra is 14%-os eho alap) 15

Nem kell megfizetni a százal zalékos mértm rtékű rulást: a táppt ppénz, baleseti táppt ppénz, terhességi gi-gyermekágyi gyi segély, gyermeknevelési támogatt mogatás, gyermekgondozási díj, d az adóterhet nem viselő járandóság, a magánnyugd nnyugdíjpénztár és s az önkéntes ntes kölcsk lcsönös biztosítópénzt nztár által szolgáltat ltatásként kifizetett összeg, a kedvezményezett részr szére az Mpt.. 28. (1) bekezdésének a) pontja alapján n fizetett összeg, az önkéntes ntes kölcsk lcsönös s biztosítópénzt nztár megszűnése se esetén n a tag részr szére teljesített tett adóköteles pénztp nztári kifizetés, valamint a volt pénztártagnak a társadalombiztost rsadalombiztosítási si nyugdíjrendszerbe törtt rténő visszalépése se miatt visszafizetett magán-nyugd nyugdíjpénztári tagdíj-kieg kiegészítés, s, a kifizető által megállap llapított és s folyósított társadalombiztost rsadalombiztosítási si ellátás, valamint a szociális ellátásnak nem a kifizetőt t terhelő összege, az önkéntes ntes kölcsk lcsönös s biztosítópénzt nztár által a magánszem nszemély javára jóváíj áírt támogatt mogatói i adomány, az Önkéntes ntes KölcsK lcsönös s Biztosító Pénztárakról l szóló 1993. évi XCVI. törvt rvény 51/C. -ában meghatározott szolgáltat ltatás, az iskolai szövetkezet és s az iskolai szövetkezeti csoport nappali rendszerű oktatás s keretében tanulmányokat nyokat folytató tanuló,, hallgató tagjának az iskolai szövetkezet, illetve az iskolai szövetkezeti csoport kenységében kifejtett személyes közremk zreműködéséért a törvt rvény hatálybal lybalépését t követk vetően en kapott ellenszolgáltat ltatás s után. A kifizetőt és s a bérbeadb rbeadó természetes személyt nem terheli 27 %-os% mértm rtékű szségügyihozzájárulás-fizet fizetési kötelezettség g az ingatlan bérbeadb rbeadásból l származ rmazó jövedelem után, ha a bérbeadb rbeadó bérleti díjbd jból l származ rmazó bevétel telére az önálló kenységből l származ rmazó jövedelemre irányad nyadó szabályokat alkalmazza. AZ E101-es igazolással rendelkező személy jövedelem j után nem kell rulást fizetni!!! Eltérő üzleti éves adózókat érintő átmeneti rendelkezés A 2009-ben kezdődő,, naptári évtől l eltérő üzleti év v esetén n a reprezentáci ció és s az üzleti ajánd ndék k utáni szségügyi- hozzájárul rulás-fizetési kötelezettsk telezettségre az Eho.. 2009. december 31-én n hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. Vagyis nem 27, hanem 11 százal zalék k a fizetendő eho mértéke. 25 százal zalékos mértm rtékű rulás Az átalányadózást választv lasztó mezőgazdas gazdasági gi kistermelő által fizetendő százal zalékos mértékű rulás s az átalányadó (átalányadó-előleg) leg) 25 százal zaléka. Ez a rendelkezés s 2010-től l hatályon kívül k helyezésre kerül, figyelemmel az szja. tv. változására. 16

Egyéb b kötelezettsk telezettségek A rehabilitáci ciós s hozzájárul rulás s mértm rtéke 964 500 Ft/fő/év. Az emelés s célja c a megváltozott munkaképess pességűek ek foglalkoztatásának ösztönzése. A kötelezk telező foglalkoztatási szint nem változik v (5%). A kulturális lis járulj rulék k kötelezettsk telezettség g megszűnik. Változik a START- program Felsőfok fokú végzettséggel ggel rendelkező pályakezdő esetében a START- kártya érvényességi időtartama egy év, de legfeljebb a kiáll llítás s keltétől l az igényl nylő 30. életévének betölt ltéséig terjedő időszak. A kedvezményes foglalkoztatás s ideje alatt, 9 hónapon h át t 10, a fennmaradó 3 hónapra h 20 %-os% mértm rtékű közterhet kell fizetni a bruttó munkabér r után n közteherkk zteherként. A kedvezmény továbbra is legfeljebb a minimálb lbér r kétszeres k összegének megfelelő járulékalap után érvényesíthető. Köszönöm m a figyelmet 17