A nemzetközi jog fogalma és története Komanovics Adrienne Pécs, 2012 Komanovics Adrienne, 2012 1
A nemzetközi jog fogalma Komanovics Adrienne, 2012 2
A nemzetközi jog fogalma: A nemzetközi jog a nemzetközi közösség tagjai, elsősorban az államok közötti kapcsolatokat szabályozó, az államok és a nemzetközi jog más alanyai által létrehozott jogi normák rendszere. A nemzetközi jog alanyai A nemzetközi közösség A nemzetközi jog tárgya A nemzetközi jog jogi jellege A nemzetközi jogrend Komanovics Adrienne, 2012 3
A nemzetközi jog eredete Ius gentium Ius fetiale A nemzetközi jog elnevezés NEMZETKÖZI JOG: Ius gentium ius inter gentes international law / internationales Recht / derecho internacional, stb. ÁLLAMKÖZI JOG: Law of nations /Völkerrecht /derecho de gentes, stb. Komanovics Adrienne, 2012 4
1. A nemzetközi jog alanyai Komanovics Adrienne, 2012 5
A nemzetközi jog alanyai Államok Nemzetközi szervezetek Népek Természetes személyek Jogi személyek Komanovics Adrienne, 2012 6
Állam Eredeti és korlátlan Az állam el nem ismerése egyes jogokat, kötelezettségeket korlátozhat Erga omnes Nemzetközi szervezet Jogalanyisága a nemzeti jogrendszerekben Jogalanyisága a nemzetközi jogban Származékos és korlátozott (funkcionális) A Nemzetközi Bíróság tanácsadó véleménye: Bernadotteügy (Az ENSZ szolgálatában elszenvedett károk miatti kártérítés ügy, 1949) Relatív / Erga omnes Komanovics Adrienne, 2012 7
Bernadotte-ügy Élhet-e az ENSZ nemzetközi igénnyel? Rendelkezik-e jogalanyisággal? ENSZ Alapokmánya nem rendelkezik erről Bennrejlő jogok (implied powers) Érvényesítheti-e igényét nem tagállammal szemben? Objektív jogalanyiság (erga omnes) Komanovics Adrienne, 2012 8
A nemzetközi jog alanyai Államok Speciális helyzet: el nem ismert államok Nemzetközi szervezetek Népek A népek önrendelkezési joga Természetes személyek Az emberi jogok védelme A delicta iuris gentium elkövetőinek felelősségre vonása Jogi személyek NEM nemzetközi jogalany: az emberiség; Komanovics Adrienne, a jövı 2012nemzedék 9
A nemzetközi jog alanyainak összehasonlítása Nemzetközi jogalanyiság Eredeti vagy származékos Terjedelme Relatív / erga omnes Állam eredeti teljes / korlátlan erga omnes Nemzetközi szervezet származékos korlátozott erga omnes relatív Természetes személy eredeti korlátozott erga omnes relatív Jogi személy származékos korlátozott relatív Nép eredeti korlátozott erga omnes Komanovics Adrienne, 2012 10
A nemzetközi jogalkotásban való részvétel Államok Nemzetközi szervezetek Jogi személyek???? Angol-iráni olajper (1951, 1952) Állam és külföldi jogi személy közötti szerződés Koncessziós szerződés NEM nemzetközi szerződés Komanovics Adrienne, 2012 11
2. A nemzetközi közösség sajátosságai Komanovics Adrienne, 2012 12
A nemzetközi közösség sajátosságai Egyetlen nemzetközi közösség létezik Másodlagos Alacsony létszám Nagyfokú heterogenitás Nem rendelkezik hatalommal Decentralizált jelleg Komanovics Adrienne, 2012 13
3. A nemzetközi jog tárgya Komanovics Adrienne, 2012 14
A nemzetközi jog tárgya A nemzetközi jog tárgyának bővülése Kodifikálás és jogfejlesztés Egyre növekvő számú norma Erőszak általános tilalma humanitárius jog fejlődése Az állami szuverenitás összezsugorodik Rendezni kell a nemzetközi jog és a belső jog viszonyát Komanovics Adrienne, 2012 15
A nemzetközi jog funkciói Állandó Nemzetközi Bíróság, Lotus ügy (1927) A nemzetközi jog a független államok közötti kapcsolatokat szabályozza ezen független közösségek együttélése vagy közös célok megvalósítása érdekében. Komanovics Adrienne, 2012 16
Lotus ügy Komanovics Adrienne, 2012 17
under international law everything which is not prohibited is permitted. In other words, under international law, every door is open unless it is closed by treaty or by established Custom. Lotus case Komanovics Adrienne, 2012 18
A nemzetközi jog funkciói Állandó Nemzetközi Bíróság, Lotus ügy (1927) A nemzetközi jog a független államok közötti kapcsolatokat szabályozza ezen független közösségek együttélése vagy közös célok megvalósítása érdekében. Komanovics Adrienne, 2012 19
A nemzetközi jog funkciói Államok együttélése Tilalmak (erőszak tilalma, beavatkozás tilalma, szuverén egyenlőség, stb.) Államok közötti együttműködés Pozitív kötelezettségek Komanovics Adrienne, 2012 20
A nemzetközi jog alapja Formális megközelítés Voluntarista felfogás Önkorlátozási elmélet Vereinbarung elmélet Normativista iskola Tartalmi elemek Természetjogászok Szociológiai iskola Marxista ideológia Komanovics Adrienne, 2012 21
4. A nemzetközi jog jogi jellege Komanovics Adrienne, 2012 22
A nemzetközi jog jogi jellege A jogi jelleg ellen szóló érvek A nemzetközi jog szabályait nem tartják be Nincs szankció Nincsenek hatalmi ágak A jogi jelleg mellett szóló érvek A nemzetközi jog szabályait az államok általában betartják A szabályok betartása és megsértésük szankcionálása nem csak a nemzetközi jogban problematikus Kivételes a nemzetközi joggal való nyílt szembehelyezkedés Komanovics Adrienne, 2012 23
5. A nemzetközi jogrend (a) Hierarchia (b) Fragmentáció Komanovics Adrienne, 2012 24
Hierarchia a nemzetközi jogban Horizontális alapok A nemzetközi szerződések közötti kapcsolat Nemzetközi szerződés nemzetközi szokásjog Változás: a hierarchia megjelenése ENSZ Alapokmány Az 1969. évi bécsi egyezmény A nemzetközi ius cogens Komanovics Adrienne, 2012 25
Hierarchia: Az ENSZ Alapokmánya Az ENSZ Alapokmányának elsőbbsége Ha az Egyesült Nemzetek tagjainak a jelen Alapokmányból folyó és bármely egyéb nemzetközi megállapodásból eredő kötelezettségei összeütköznének, az Alapokmányból folyó kötelezettségeket illeti az elsőbbség. (103. cikk) Az ENSZ BT határozatainak elsőbbsége Lockerbie ügy ENSZ Alapokmány 1971. évi montreali egyezmény Komanovics Adrienne, 2012 26
ENSZ Alapokmány más nemzetközi szerződés Alapokmány (BT határozat) elsőbbsége ENSZ Alapokmány nemzetközi szokásjogi szabály Alapokmány (BT határozat) elsőbbsége ENSZ Alapokmány ius cogens norma Alapokmány (BT határozat) érvénytelensége Komanovics Adrienne, 2012 27
Hierarchia a nemzetközi jogban Az ENSZ Alapokmányának elsőbbsége Az ENSZ BT határozatainak elsőbbsége Az 1969. évi bécsi egyezmény a nemzetközi szerződések jogáról A rendszertani értelmezés Ius cogens-be ütköző szerződések A ius cogens megjelenése Következmények: 1969. évi bécsi egyemény: a szerződés érvénytelensége; a szerződések megszűnése A normák tartalma Komanovics Adrienne, 2012 28
Regionális nemzetközi jog Amerikai regionális nemzetközi jog Iszlám regionális jog Afrikai regionális jog Európai regionális jog Komanovics Adrienne, 2012 29
6. A nemzetközi jog és az Európa-jog viszonya Komanovics Adrienne, 2012 30
1. Az alapító szerződések 2. Jogalanyiság 3. A jogalkotásban való részvétel: 4. Jogalkalmazás, végrehajtás Komanovics Adrienne, 2012 31
1. Az Európai Unió alapító szerződései A nemzetközi szerződések joga vonatkozik rájuk, lényeges eltérésekkel Sui generis jelleg Sajátos szabályok: értelmezés, módosítás, megszűnés Sajátos: a szerződések terjedelme és tartalma ENSZ Alapokmány elsőbbsége Komanovics Adrienne, 2012 32
2. Az Európai Unió jogalanyisága Származékos Korlátozott Komanovics Adrienne, 2012 33
3. Az EU részvétele a nemzetközi jogalkotásban Nemzetközi szerződések kötése Vegyes szerződések kötése Az EU és a tagállamok is részes felek Hatásköri problémák Komanovics Adrienne, 2012 34
4. Jogalkalmazás Dekonnexiós klauzula Fogalom A végrehajtással kapcsolatos viták rendezése Az uniós jog részének minősülő nemzetközi szerződések értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatos viták rendezése MOX ügy (Sellafield ügy) [Nemzetközi Tengerjogi Törvényszék] Iron Rhine ügy [Állandó Választott Bíróság] Felelősség Tagállamok közötti vita Jogsértés következményei Harmadik államokkal szemben: szankciók Vegyes szerződések hatáskörmegoszlás Komanovics Adrienne, 2012 35