Technikatörténeti barangolás a Felvidéken A Kossuth Lajos Általános Iskola hetedikes diákjai három napon át ismerkedhettek meg a Felvidék híres településeivel, történelmi látnivalóival, technikai vívmányokkal, azok történetével, valamint a Felvidék környezeti szépségeivel. 1. nap Május 6-án a Kossuth Lajos Általános Iskola elől indultunk, mivel mindenki pontosan érkezett, sikerült a tervezett időpontban elindulnunk első úticélunk felé Pozsonypüspökibe, ez Pozsony délkeleti településrésze. Itt a Pozsonypüspöki Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolában tettünk látogatást, azzal a céllal, hogy megismerkedhessünk egy külhoni iskola mindennapjaival. Kedvesen fogadtak vendéglátóink, frissítővel és harapnivalóval vendégeltek meg bennünket.
Nem mentünk üres kézzel, könyveket és egy Kossuth-szobrot vittünk ajándékba. Az ajándékozás után először a felvidéki iskola igazgatónője mutatta be iskolájukat, majd András bácsi is bemutatta a mi iskolánkat a külhoni diákoknak és tanáraiknak. Az iskolalátogatás egy barátságos, gólokban bővelkedő focimérkőzéssel zárult. Innen Pozsonyba utaztunk, mely hagyományos magyar koronázóváros volt, jelenleg az 1993- ban létrejött Szlovák Köztársaság fővárosa, az ország kulturális, kereskedelmi és ipari központja. Amit tudni kell Pozsonyról, hogy évszázadokon keresztül itt tartották a magyar országgyűléseket ( a Pozsonyi Diétát ), a pozsonyi dóm pedig a magyar királyok koronázásának adott otthont.
Meglátogattuk a koronázások színhelyét a Szent Márton-dómot, sétát tettünk a Várhoz, illetve az Óvárosban megtekintettük az egykori országgyűlések házát, a Prímási Palotát, sétánk során útba ejtettük továbbá az Óvárosházát, az Operaházat, Cumilt, a kandikáló szobrot, és még sok más érdekességet.
Technikatörténeti érdekességként meglátogattuk az 1856-ban létrejött Gázművek Múzeumát (Pozsony különlegességei a gázlámpáktól a gázturbinákig). A történelmi pavilonban mely a múzeum fő kiállítóhelye - megismerkedtünk a gázműipar világtörténetével, a világítógáz gyártási folyamatának bemutatásával.
Késő délutáni, kora esti órákban érkeztünk a szálláshelyünkre, Felsőszeli településre. Az esti programok itt a Komlós Panzióban zajlottak. A házigazdáink jóvoltából otthonosan éreztük magunkat, gondoskodtak programokról és az étkezésről is. Az első estén kis ízelítőt kaptunk a gömöri tánc jellegzetességeiről, és módunkban állt ki is próbálni. 2. nap Reggeli után az egykori püspöki székhelyre, Nyitrára utaztunk: megnéztük a várnegyedet, a püspöki palota és székesegyház, a régi városháza és a Kis- és Nagyszeminárium épületeit.
A séta után Ógyallára utaztunk és megtekintettük a Csillagvizsgáló és Meteorológiai, Geofizikai Intézetet, melyet Konkoly-Thege Miklós alapított 1871-ben. Ez volt Közép-Európa első obszervatóriuma és meghatározó csillagvizsgálója is egyben.
Ezután ellátogattunk a Konkoly-Thege család 1859-ben épült sírkápolnájához, ahol néhány perces megemlékezést követően elhelyeztük iskolánk koszorúját. Majd tovább utaztunk Gútára a Kis-Duna régi medréhez, ahol a reformkori hajómalom műszaki műemlékét és Közép-Európa leghosszabb fahídját tekintettük meg. Mint minden hasonló régi műszaki berendezésnek, ennek is az a rendeltetése, hogy bemutassa a szerkezet ötletességét. Itt betekintést nyerhettünk arról, hogyan szerzik meg a malmok a munkájukhoz szükséges energiát a vízből anélkül, hogy ökológiai kárt tennének a tájban.
Ezt követően sétát tettünk a hajómalom környékén, így megismerkedhettünk annak természeti értékeivel. A tartalmas és nagyon szép kirándulás után a kora esti órákban érkeztünk vissza a szálláshelyünkre, ahol vacsora után élménytérkép rajzolása volt a feladat. Még ezzel sem volt vége az aznapi programoknak, az újra felgyülemlett energiákat egy kis sportolással vezethették le a diákok.
3. nap Reggel a korai kelés és összepakolás, a szobákban való rendrakás, majd a reggelizés után indultunk útnak. Az utolsó napon kirándulásunkat sétával kezdtük a Malonyai Arborétumban, mely a leggazdagabb és legértékesebb idegen eredetű, örökzöld faállománnyal bír. A terület domináns épülete a romantikus 1894-ben épült kastély jellegzetes toronnyal. A kellemes séta után tovább utaztunk Kistapolcsányra, ahol megálltunk a község büszkeségét jelentő kastélyánál. A várkastély a 15. században épült, többszöri átépítés után 1830-ban Hild József klasszicista stílusban tervezte át. A barokk és klasszicista művészet stílusjegyeit, illetve a történelmi vonatkozásokat idéztük fel a helyszínen.
Ezután továbbutaztunk az UNESCO Világörökségéhez tartozó Selmecbányára, amely az egykori Magyar Királyság egyik legjelentősebb bányavárosa volt. A középkorban évszázadokon át Magyarország legfontosabb ezüst- és aranybányái voltak itt. Virágkorát a 15. századtól a 18. századig élte. A világon először itt alkalmaztak puskaport a bányászatban (1627-ben). Selmecbányán elsőként természetesen a skanzent, a Természeti Bányamúzeumot látogattuk meg. A skanzen területén kiállított tárgyak megtekintésén kívül a látogatás részét képezte a földalatti leereszkedés. Az izgalmas földalatti kiállítás részei a különböző bányászati módszerek és a megszűnt bányai munkák működésének bemutatói mellett az egyedüli bányafelszerelések is, melyek a régi és újabb technikákat, valamint a rézbányászat technológiáját mutatják be.
A bányalátogatás után megnéztük az óváros nevezetességeit, melyek közül a város jelképét (szalamandra) is ábrázoló faliképsorozat mindenki tetszését elnyerte. Idegenvezetőnk elmesélte a város történetét, majd szabadfoglalkozás keretében a diákok saját maguk is felfedezhették a várost.
Az úton hazafelé a buszon játékos kvíz-verseny keretében felidéztük a három nap eseményeit, a legügyesebbeknek idegenvezetőnk apró ajándékokat adott át az utazási iroda nevében. E gazdag program után fáradtan, de elégedetten, és nagyon sok élménnyel érkeztünk Budapestre az esti órákban. A HATÁRTALANUL! programot az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő támogatta 1.230.990 Ft-tal. Hatvani Zoltán és Fohsz Tivadar képviselők, illetve a Kerti Rakoncátlanok Alapítvány támogatásai tovább fokozták a program színvonalas megvalósulását. Intézményünk nagyon fontosnak tartja, hogy megismertesse tanulóinkkal a határainkon túl élő magyarság történelmét, néprajzát, kulturális örökségét.