ÚTINAPLÓ MÓRI RADNÓTI MIKLÓS ÁLTALÁNOS ISKOLA TAGINTÉZMÉNYEI EGYMILLIÓ LÉPÉS A FELVIDÉKEN HATÁRTALANUL PÁLYÁZAT KERETÉBEN

Átírás

1 ÚTINAPLÓ MÓRI RADNÓTI MIKLÓS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS TAGINTÉZMÉNYEI EGYMILLIÓ LÉPÉS A FELVIDÉKEN HATÁRTALANUL PÁLYÁZAT KERETÉBEN SZEPTEMBER 15 SZEPTEMBER 19.

2 2014. szeptember 15. (hétfő) A Móri Radnóti Miklós Általános Iskola előtt találkoztunk osztálytársainkkal. Már mindenki nagyon várta, hogy elindulhassunk úti célunk felé, de először be kellett pakolnunk a csomagokat. A buszon aztán elkezdtünk ismerkedni a többi iskola tanulóival. Annyira belemerültünk a beszélgetésbe, hogy egyszer csak azt vettük észre, átléptük a határt. Mindenki ujjongott és tapsolt, hiszen végre Szlovákiába értünk. Ahogy azt az előkészítő órákon is megbeszéltük, a helységneveket a következő szakaszon szlovákul és magyarul is feltüntették. Első állomásunk a madari Édes Gergely Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola volt. Az iskola tanárai és diákjai egyaránt nagy szeretettel fogadtak minket. Az igazgatónő köszöntője után Összeköt minket a múlt címmel közös műsort adtunk elő, melyben szerepelt vers, dal és tánc is. Nagy élmény volt a közös szereplés, amit Édes Gergely szobrának megkoszorúzása tett teljessé. A tavaly ültetett barátságfát is megcsodáltuk, és természetesen az ajándékozásról sem feledkeztünk meg: ismét jó néhány könyvvel gazdagítottuk a madari diákok könyvtárát. A sport most sem maradhatott ki a programból: vegyes csapatokat alakítva focimeccsen vettünk részt. Nemsokára eljött a búcsú ideje. Köszönetet mondtunk a vendéglátásért, majd izgatottan folytattuk utunkat, hiszen alig vártuk, hogy megérkezzünk Bacsófalvára, a szálláshelyünkre. Megkerestük a szobánkat, kipakoltunk, majd felkutattuk a környéket, és folytattuk az ismerkedést diáktársainkkal. Végre eljött a vacsora ideje: a tejszínes csirke egyszerűen isteni volt! Este

3 megbeszéltük tanárainkkal a másnapi programot, elosztottuk a feladatokat (pl. naplóírás), majd elmentünk zuhanyozni. Utána következett az este legjobb része: a trécselés, amit sajnos- a takarodó szakított félbe. Izgatottan várjuk a következő napot! szeptember 18. (kedd) A kiadós reggeli után Selmecbányán folytattuk felvidéki barangolásunkat. Tanáraink csapatokra osztottak bennünket. Minden csapat kapott egy-egy menetlevelet és térképet, melyek segítségével megismerhettük a város legjelentősebb épületeit, műemlékeit, valamint a helyi érdekességeket. A menetlevélen szereplő feladatok és rejtvények segítségével próbára tehettük megfigyelőképességünket, rajztudásunkat is. Számos látnivaló kápráztatott el minket a városban pl. a Szentháromság szobor, a Városháza, Szent Katalin templom, Klopacska, Piargi kapu, az Óvár. Játékos barangolásunk végén közösen megkoszorúztuk a Líceum falán található Petőfi-táblát. A séta után egy térképen rögzítettük a megismert helyeket és összegyűjtöttük a városhoz kötődő híres magyarok neveit. Pl. Hell Miksa csillagász, Kosáry Domonkos történész, Faller Károly kohómérnök. A szállásunkon elfogyasztott ebéd után programunkat bányalátogatással folytattuk.

4 Az UNESCO által a világörökség részévé nyilvánított Selmecbányán megtekintettük a helyi múzeumokat, a botanikus kertet, a bányászati múzeumot. Bányalátogatásunk megkezdése előtt egy rövid kisfilm mutatta be számunkra az egykor a bányában folyó munkálatokat. Majd köpenyekkel és sisakokkal felszerelve leereszkedtünk a Bertalan tárnába, miközben 1300 m hosszú földalatti útvonalon haladtunk végig idegenvezetőnk segítségével, aki egykor szintén e bányában dolgozott bányászként. Földalatti túránk után a felszíni kiállításon sok érdekes információt tudhattunk meg a környék ezüst, arany és réz bányászatáról. Egész napos programunkat az esti Fele sem igaz történelmi vetélkedő a magyarságról - zárta. Ezen fárasztó, ám ismeretekben igen gazdag napon, a jóízűen elfogyasztott vacsora után, várt még ránk az első nap elkezdett útinapló megírása, a bejárt útvonal bejelölése a térképen és a 2. nap készült fotók rendezése. Fáradtan, de élményekkel gazdagodva tudhattuk magunk mögött a 2. napot is szeptember 17. (szerda) A mai nap korábban keltünk, hogy idejében el tudjunk indulni Bajmócra. Gyors reggeli után rögtön a buszra szálltunk és mintegy 2 órás utat tettünk meg. Az út során két rövid pihenőt tartottunk, mert a kanyargós utakat sokan nem bírták ki rosszullét nélkül.

5 Fél 11-re már a várnál voltunk, ahol a várfalakkal körülvett udvaron képeket készítettünk a csoportról. A kíváncsibbak megnézték, hogyan kell pénzt verni. Rövid várakozás után két csoportra osztottak bennünket, és negyed órás különbséggel elindultunk felfedezni a várat és az alatta lévő kriptát és cseppkőbarlangot. A másfél órás út során sok szép és érdekes helységen mentünk keresztül pl. zeneterem, kék szalon, lovagterem, vadászterem Mindegyik teremben kísérőink néhány mondatban felhívták a figyelmünket az érdekességekre. Legjobban a cseppkőbarlang tetszett mindenkinek, amelyről megtudtuk, hogy régen búvóhelynek használták. Az elhúzódó várlátogatás után sietnünk kellet a vár melletti étterembe, ahol kiadós és finom ebédet kaptunk. Ebéd után kaptunk fél óra szabadidőt, hogy mindenki ehessen egy fagyit és készítsünk néhány képet a várról, és a vár előtt álló Mátyás-fáról. Délutáni programunk Körmöcbányán a vár megtekintése lett volna, de sajnos, amire megérkeztünk a múzeumokat bezárták. A vár belső udvarában kialakított nagy park területén töltöttünk el egy órát, ahol próbáltuk kipihenni a sok buszozást. Fáradtan érkeztünk a szállásra, de a vacsora után jutott még az erőnkből arra, hogy egy közös játékban (activity ) vegyünk részt. Este 10 órára lezuhanyoztunk és elvonultunk szobáinkba.

6 2014. szeptember 18. (péntek) Reggeli után elindultunk Besztercebányára. A több mint egy órás út vidám hangulatban telt, zenét hallgatunk és énekeltünk. A város sétáló utcáján először meghallgattunk a fontosabb látnivalókról egy rövid előadást, majd szabad program keretében mindenki megtekinthette számára érdekes épületeket. A maradék időben ajándékokat vásároltunk az otthoniaknak, majd visszaindultunk Selmecbányára. A buszon az éneklés mellett, ördöglakattal foglaltuk le magunkat, melyet négy társunk meg is tudott oldani. Ebéd után rövid pihenőt tartottunk, majd közösen elmentünk a szállástól nem messze fekvő Bacsófalvi tóhoz. Itt egy akadályversenyen vettünk részt, melyben a csapatokat véletlenszerűen választották ki, így egy csapatba mindegyik iskolából kerültek ki diákok. Az akadályversenyen nyolc állomás volt, melyeken tanáraink találtak ki számunkra feladatokat. Az ügyességi versenyek mellett, számot adtunk az út során tanultakról is. A nyertes csapat virágkoszorút kapott. A verseny után sétáltunk a tó körül. Legnagyobb meglepetésünkre, bár az idő hűvösre fordult, többen is fürödtek a tóban. Nagy örömünkre találtunk egy vadasparkot, ahol sok érdekes állattal találkoztunk. Itt is eltöltöttunk egy órát, majd visszaindultunk a szállásra. Mindenki élvezte ezt a délutánt. Örültünk, hogy ezen a délután nem kellett buszba ülni, bár a gyalogtúra kifárasztott minket.

7 Vacsora után a hét során készített képekből visszaidéztük a helyeket ahol jártunk és a történeteket, melyeket átéltünk. Az este zárásaként egy ki mit tud játékon vettünk részt, melynek témája a négy nap volt. Lefekvés előtt, megbeszéltük a másnapi programot, majd elkezdtük a szobáink összepakolását, hogy másnap reggel idejében el tudjunk indulni. Sajnos ezen az estén is 10 órakor takarodót fújtak tanáraink szeptember 19. (péntek) Az utolsó reggelen nehezen ébredtünk, 8 órakor megreggeliztünk, majd elkezdtünk készülődni a hazautazásra. Sokáig tartott a pakolás, hisz nem mindent találtunk meg a saját szobánkban, néhány cuccunk elvándorolt. Fél 10-kor beültünk a buszba és búcsút intettünk a szállásnak. fél 11-re értünk Lévára, ahol először a vár romjait tekintettük meg. Sajnos nem mehettünk fel a várba, mert balesetveszélyes, bár néhányan megpróbálkoztak vele. Szigorú tanáraink visszaparancsoltak minket. Ez után két csoportra osztottak minket, majd így néztük meg várhoz kapcsolódó kiállítást. A kiállítás több témát ölelt fel, a fiuknak főleg a fegyverzetek bemutatója tetszett, a lányok az ékszereknél és a népviseleti ruháknál maradoztak le. Minden teremben rövid előadást tartottak nekünk, melyben voltak ismerős fogalmak az eddigi tanulmányainkból, és voltak számunkra újdonságok is.

8 Legnagyobb örömünkre fél 1-kor nagyadag pizzával leptek meg minket, és ezt az ebédet a vár tövében fogyasztottuk el. Ebéd után rövid pihenőt tartottunk, ahol felelevenítettük a hét legérdekesebb pillanatait. Ezután elindultunk haza. Hazafelé Madarnak mentünk, ahol az első napon ismerkedtünk meg az ottani magyar nyelvű iskolával. Rövid látogatásunk után elindultunk haza. Délután 5 órára haza is értünk, kicsit fáradtan, de sok élménnyel a szívünkben.