A Kiskunlacháza Áporka Általános Iskolai és Egységes Pedagógiai Szakszolgálati Társulás Nevelési Programja

A Kiskunlacháza Áporka Általános Iskolai és Egységes Pedagógiai Szakszolgálati Társulás Nevelési Programja A 2008. január 31-i változásokkal módosított és kiegészített program

2 TARTALOMJEGYZÉK ISKOLÁNKRÓL 5 Az iskola története 5 Az intézmény adatai, Alapító Okirat 7 Az iskolai munka feltételei 9 Személyi feltételek 9 Tárgyi feltételek 10 NEVELÉSI PROGRAM 2004 11 I. Az iskolában folyó oktató-nevelő munka alapelvei, céljai, feladati eszközei 11 1. Pedagógiai alapelvek 11 2. A nevelő-oktató munka céljai 12 3. Oktató munkánk 14 Bevezető és kezdő szakasz (1-4. évf.) 15 Alapozó és fejlesztő szakasz (5-8. évf.) 16 4. Nevelő munkánk 18 5. A képzési rend 20 II. A nem szakrendszerű oktatás megszervezése az 5-6. évfolyamon 21 1. A Közoktatási törvény módosítása, nem szakrendszerű oktatás megszervezése 21 2. Nem szakrendszerű órák felosztása 21 3. Nem szakrendszerű oktatás bevezetésének célja 22 4. Kiemelt fejlesztési irányok, célzott készség képesség területek a 10-12 éves 23 korú tanulók vonatkozásában 5. A nem szakrendszerű oktatás személyi feltételei 24 III.A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 25 1. Nevelési célok 25 2. Pedagógiai feladataink 25 3. Nevelési módszerek 27 IV.A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 29 4. Az iskolai hagyományok rendszere 30 5. Szervezeti hagyományok 30 6. Iskolatörténeti hagyományok 31 7. Iskolai rendezvények 31 8. Az iskolai környezet alakítása 33 9. A település és az iskola kapcsolata 34 V.Magatartási, beilleszkedési, nehézségekkel kapcs. pedagógiai tevékenység 35 1. A problémák megelőzésével kapcsolatos pedagógiai tevékenység 35 2. A tanulásban lemaradó tanulók felzárkóztatását segítő program 37 3. Sajátos nevelési igényű tanulók 38 VI.A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő pedagógiai tevékenység 43 10. Tehetséggondozás a tanítási órán 44 11. Tehetséggondozás a tanórán kívül, szakköri keretekben 44

3 VII. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 45 1. Az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenysége 45 2. Az ifjúságvédelmi felelős feladatköre 46 3. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység 48 4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység 49 5. Iskolai munkarend 50 6. A HÁZIREND 52 I. A házirend hatálya 52 II. A házirend elfogadásának és módosításának szabályai 52 III. A tanulók jogai 53 IV. A tanulók kötelességei 53 V. Az iskolai életre vonatkozó szabályok 54 VI. Az iskola mindennapos szabályai 55 VII. Jutalmazási és büntetési formák 56 Zárórendelkezések, mellékletek 57 VIII. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program 58 1. Megelőző tevékenység 59 2. A tanulási kudarccal küzdő gyerekek segítése 59 3. A segítés stratégiája 59 4. Tevékenységeink a felzárkóztatáshoz 61 IX.A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység 63 1. Helyzetfeltárás 64 2. A hátrányok enyhítési lehetőségei 65 X.Az iskola egészségnevelési programja 66 1. Az egészségnevelési program célja 66 2. Az egészségneveléssel kapcsolatos célok az iskolában 67 3. Az egészségnevelés elemei 68 4. Egészségnevelés területei 68 -Mentális pszichikai egészség 68 -Fizikai aktivitás, mozgásszervi egészség 69 -Táplálkozás 69 -A helyes táplálkozási szokások kialakításának stratégiája 70 -Életmód 71 -Kommunikáció 71 5. A feladatok a célok megvalósitásához 72 6. Iskolai egészségmegőrző program 73 7. Egészégfejlesztés színterei az iskolában 73 8. Az egészségnevelés módszerei 74 9. A mindennapos testnevelés 75 XI. Környezeti nevelési program 75 1. Alapelvek 76 2. Célok 76 3. Feladatok 77 4. Színterek 78 5. A környezeti nevelés programja 81 6. Módszerek 82 7. Az értékelés formái 82

4 XII.A szülő, a tanuló és a pedagógus együttműködésének formái 83 1. Iskolahasználók az iskolai életben 83 Tanulói részvétel az iskolai munkában, DÖK 83 Szülői részvétel az iskolai munkában 86 A nevelőtestület szervezetei 89 2. Az iskola munkarendje 91 3. Az iskola belső információs rendszere 96 Záradék 98

5 ISKOLÁNKRÓL Az iskola története Intézményünk a 8515 fő lakosú Kiskunlacháza nagyközség egyetlen általános iskolája. Története az egykori két önálló falu egyesítésére nyúlik vissza. Jogelődje az 1950-ben egyesített Kiskunlacháza és Pereg I. illetve II. számú általános iskolája volt. Mindkét falurészben több kisebb régi épületben folyt az oktatás. Nagy előrelépést jelentett a Vörösmarty úti (1964), a Munkácsy téri (1966), később a Gárdonyi úti iskola (1976) felépülése, majd a gyermeklétszám növekedésével az első két épület bővítése. Intézményünk 1966-ban egy igazgatóság alá került. Ez elősegítette a községben az egységesebb oktatást, nevelést, ugyanakkor a szétszórt, egymástól távol levő épületekben zajló tanítás meg is nehezíti az egységes irányítást. A nagy társadalmi összefogás, a falu és az intézmény vezetőinek hatékony, felelős munkája eredményeként Kiskunlacháza nagyközség a környék egyik legkorszerűbb, legjobban felszerelt, szaktantermi rendszerrel működő iskolájával büszkélkedhetett. Intézményünk bázisiskolává lett, 1967-től több területi, megyei, országos rendezvény színhelye. Az általános képzés mellett ellátjuk a speciális tagozaton a sérült gyermekek fejlesztését is. Kezdetektől nagy figyelmet fordítunk a tehetséggondozásra. Munkánk eredményességét jelzi, hogy tanulóink évek óta jó helyezéseket érnek el a rendszeres helyi vetélkedők mellett a területi, megyei és országos versenyeken is. (Szaktárgyi versenyek, sportbajnokságok, sikeres nyelvvizsgák). Törekszünk az iskola egységes arculatának megteremtésére. Az eddig is kiemelkedő sport mellett a nyelvi -kommunikációs nevelés (anyanyelv, idegen nyelv), a számítástechnika, a matematika fejlesztése központi helyen áll programunkban, nem elhanyagolva a többi műveltségi terület fejlesztését sem. Az első osztályosok számára létrehoztunk egy képességfejlesztő osztályt, amely az óvoda és az iskola közötti átmenetet, beilleszkedést, az esetleges sikertelenségek elkerülését segíti. A kor követelményeinek megfelelve, szülői igényre már a 3. osztályban kezdjük az idegen nyelvek tanítását: angolt vagy németet. Felső tagozatosainknál idegen nyelvből minden évfolyamon kis létszámban heti 5 órában tanítjuk a tehetségesebb diákokat. Több tanítványunk már alapfokú nyelvvizsgát szerzett németből és angol nyelvből. Több alkalommal voltak nyelvi tanulmányúton gyerekeink Ausztriában és Angliában.

6 Nagy előrelépés történt a tanulási nehézségekkel, a magatartási zavarokkal küzdő gyermekek oktatásában-nevelésében. 6. éve kislétszámú fejlesztő osztályban tanítjuk az értelmileg ép, de valamilyen részképesség kieséssel, tanulási problémával küszködő gyermekeket. Iskolánkban foglalkozunk gyógytestnevelés oktatással is az egészségügyi, mozgásszervi problémával küzdő gyermekek számára. A beszédproblémás tanulókkal logopédus foglalkozik, valamint beszédfejlesztő pedagógusok. Fontos, hogy ez a képzés is felfejlődött iskolánkban. A magatartási zavarokkal, problémákkal küzdő tanulóinkkal iskolapszichológus foglalkozik. Iskolánk a 2000/200l-es tanévben társulási kapcsolatot létesített Áporka község általános iskolájával. Az iskolánkban jelenleg mintegy 900 diák tanul. Áporkán az osztálylétszámok alacsonyak, 5-15 fő közöttiek. Az iskola hiányszakos ellátottságát a kiskunlacházi és áporkai részről kölcsönösen átjáró pedagógusok biztosítják, így megvalósulhatott az órák szakszerű ellátása az áporkai társintézményben is. A társulás az oktató-nevelő munkát nem gátolja. Mindig törekedtünk arra, hogy iskolánk szerves része, formálója is legyen a falu kulturális életének. (Részvétel, aktív közreműködés a község programjain, szervezeteinek életében, együttműködés a szülőkkel, intézményekkel, hagyományőrző rendezvények). Az eredmények mellett gondjaink is vannak. A falu anyagi nehézségei miatt a fenntartó önkormányzat erőfeszítése ellenére is kevesebb jut az intézmény működtetésére, fejlesztésére. A berendezések egy része tönkrement, hiányos; a korábban korszerű eszközeink mára elavultak. Ismét szükségünk van arra a példamutató helyi összefogásra, amely intézményünket az elmúlt évtizedekben a legjobbak közé emelte. Erre a lehetőségek adottak. Továbbra is számítunk az önkormányzat felelős támogatására, a szülők, a helyi vállalkozók segítségére, tantestületünk minden tagjának felkészültségére, lelkiismeretes munkájára. Eddigi tapasztalataink azt mutatják, összefogással elérhetjük, hogy pedagógiai programunk színvonalas megvalósításával intézményünk megőrizze eddigi jó eredményeit és továbbfejlődve erősítse az iskola megtartó erejét.

7 Az intézmény adatai, Alapító okirat Az intézmény neve: Kiskunlacháza - Áporka Általános Iskolai és Egységes Pedagógiai Szakszolgálati Társulás Típusa: 8 évfolyamos általános iskola Székhelye: 2340 Kiskunlacháza, Munkácsy tér 1. Fenntartó: Kiskunlacháza Nagyközségi Önkormányzat Kiskunlacháza, Kossuth tér 1. Áporka Község Önkormányzata Áporka, Petőfi S. u. 32. Intézményi egységek, tagintézmények: Áporkai Iskola alsó, felső tagozat 2338 Áporka, Petőfi S. u. 78. Gárdonyi úti Iskola alsó tagozat 2340 Kiskunlacháza, Gárdonyi út 1. Vörösmarty úti Iskola alsó tagozat 2340 Kiskunlacháza, Vörösmarty út 12. Szent Imre úti Iskola speciális tagozat 2340 Kiskunlacháza, Szent Imre u. 58. A közoktatásról szóló 1993.évi LXXIX. Törvény, az 1999. LXVIII. törvénnyel és a korábbi módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege alapján az iskolában alapfokú nevelésoktatás folyik, ahol a tanuló az érdeklődésének, képességeinek és tehetségének megfelelően felkészül középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra, valamint a társadalomba való beilleszkedésre. Az alapfokú nevelés-oktatás 2 szakaszra tagolódik: 1-4. évfolyam és 5-8. évfolyam. Az iskola gondoskodik a tehetséggondozásról, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásáról valamint a gyerekek felügyeletéről. Ezen feladatát tanórán és tanórán kívüli tevékenységek keretében látja el. A sérült gyermekek oktatásával az iskola speciális tagozata foglalkozik. A sérült gyermekek két kategóriáját: debilis (enyhe értelmi fogyatékos -tanulásban akadályozott) és imbecillis középsúlyos értelmi fogyatékos (értelmileg akadályozott) tanulókat neveljük. A sajátos nevelési igényű tanulókkal integrált oktatási keretben egyéni fejlesztéssel, illetve kislétszámú képességfejlesztő osztályokban foglalkozunk. Diákjainkat a helyi vizsgálatokat követően a Tanulási Képességeket Vizsgáló Rehabilitációs és Szakértői Bizottság javaslata alapján vesszük fel a tagozatra, illetve biztosítjuk a számukra megfelelő fejlesztést.

8 Alaptevékenysége: 8520 Iskolai oktatás 801214 Nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás 801225 Fogyatékos tanulók nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó iskolai oktatása 8891 Oktatáshoz kapcsolódó kiegészítő tevékenység 805113 Napközi otthoni és tanulószobai ellátás 805212 Pedagógiai szakszolgálat Az intézmény jogállása: részben önálló jogi személy Vállalkozási tevékenységet nem folytat. A vagyon feletti rendelkezési jogosultság tekintetében Kiskunlacháza Nagyközség Önkormányzatának és Áporka Község Önkormányzatának Vagyonrendeletében foglaltak az irányadóak. Az intézményvezető megbízatása: Az intézményvezető, mint magasabb vezető kinevezése a vonatkozó központi jogszabályok alapján az Önkormányzat képviselőtestülete hatáskörébe tartozik. Az intézmény képviselete: Az intézmény képviseletére az intézményvezető jogosult. Távollétében a SZMSZ-ben foglalt helyettesítési rend az irányadó.

9 Az iskolai munka feltételei Személyi feltételek Az intézményegységek megoszlásának függvényében az alsó tagozatos tanítók 2 épületben tanítanak. Kiskunlacháza lacházi részén a Vörösmarty úti épületben, a peregi részen pedig a Gárdonyi úti épületben folyik a tanítás. A két épület közötti nagy távolság sok gondot jelent a tanulói beiskolázásnál. A felső tagozatos tanárok a Munkácsy téri iskolaépületben dolgoznak. Többen tanítanak mindkét alsó tagozaton, elsősorban a nyelvszakos (angol és német) pedagógusok valamint a testnevelés tantárgyak tanárai. A Szent Imre úti speciális tagozaton és Áporkán 1-8. osztályig járnak a tanulóink. Gyógypedagógiai végzettségű tanáraink a speciális tagozaton tanítanak. A tanárok jelentős része két felsőfokú végzettséggel rendelkezik, néhányan még ettől is többel. Az iskolában szakmai munkaközösségek működnek, a pedagógusok választotta munkaközösségvezető irányításával. A tantestület nyitott, innovatív, fogékony az új módszerek bevezetésére. Mind több tanár veszi igénybe a szakmai továbbképzéseket, másoddiplomát szerezve. Saját kezdeményezéssel több alkalommal szervezett körzeti továbbképzéseket a testület. A tanárok, tanítók szakmai felkészültsége jó és közülük egyre többet vezérel a megújulási készség. Iskolánk kiemelt részterületei, a modulok tanítása megkívánja, hogy a pedagógusok átképezhessék magukat. A differenciált fejlesztés követelménye szükségessé teszi a fejlesztő pedagógiai képesítés megszerzését. Az iskolaotthonos oktatás-nevelés feltétele a rendszeres konzultációs kapcsolattartás (más iskolák, szaktanácsadó) mellett a szakmai felfrissülés. A 7 évenként esedékes 120 órás továbbképzés követelményét szinte minden pedagógus teljesítette. A továbbképzési terv szerint folyt a beiskolázás. A tantestület 77 főből áll. A pedagógiai munkát segítők Az oktató-nevelő munkát főállású pszichológus, könyvtáros, szabadidő szervező, gyermekvédelmi felelős, logopédus, fejlesztő pedagógus kolléga segíti valamennyi intézményünket ellátva központi székhellyel. Az ügyviteli munkát 2 fő ügyviteli dolgozó látja el.

10 Tárgyi feltételek A település sajátos jellegéből adódóan 5 épületben folyik a tanítás. Az alsósok mind a lacházi, mind a peregi részen önálló épületben tanulnak, a felső tagozatosok a két településrész határán, a központi épületben. Az épületek, a környezet is megfelelő (tágas udvar, park, sportpálya.), de folyamatos karbantartásra, felújításra szorulnak. A legszükségesebb felújításokat apránként, részlegesen tudjuk elvégezni. Számítástechnikai szaktantermünk közadakozásból, illetve pályázati keretből és költségvetési pénzből jött létre. Iskolánk több számítógépes tanteremmel rendelkezik, s bekapcsolódtunk az Internet hálózatba is. Tárgyi eszköz felszereltségünk hiányossága az oktató-nevelő munka eredményességét veszélyeztetheti, de mindig törekszünk a megoldásra. Hasonló a helyzet a könyvtári felszereltségünknél, valamint a sportoktatás terén is van pótolnivaló. Ennek ellenére országos hírnevet kivívó atlétáink foglalkoztatását már az alsó tagozaton megkezdjük. Évfolyamonként csoportbontásban és DSE foglalkozásokon tartjuk a tehetséggondozást a sportban. Iskolánk a megye l. számú NAP (Nemzeti Atlétikai Program) bázisa lett. A tantermek (54 db) kihasználtsága eléri vagy meghaladja a 100 %-ot. A bútorzat cseréje részben megtörtént, tovább kell folytatni. Az étkezési feltételek biztosítása is egyre nehezebben oldható meg a megfelelő felszereltség hiányában.

11 NEVELÉSI PROGRAM I AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ OKTATÓ-NEVELŐ MUNKA ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI 1. Pedagógiai alapelvek Oktató-nevelő munkák során a személyiségfejlesztés érdekében az alábbi alapelveket tartjuk szem előtt: - A tanulókat az iskolának fel kell készíteni az önálló ismeretszerzésre és önművelésre. Ennek feltétele a szilárd alapkészségek kialakítása. - Az iskolában minden tanulónak esélyt kell kapnia szociokulturális hátrányainak leküzdésére. Ehhez hatékony felzárkóztató munkára van szükség. - Ugyanakkor a kiemelkedő képességű tanulóknak lehetőséget kell kapniuk tehetségük kibontakoztatására. - A tanulóink munkáját, fejlődését folyamatosan, rendszeresen ellenőrizzük és értékeljük. - Az emberi szuverenitás magába foglalja a tárgyi és személyes világunkban való eligazodás képességét. Ehhez fejlett kommunikációs képességre és viselkedéskultúrára van szükség. Ez mind a társadalmi beilleszkedésnek, mind az egyén boldogulásának alapvető feltétele. - A világban való eligazodás feltételezi legalább egy idegen nyelv elsajátítását. Iskolánk ezen a területen is megfelelő kínálatot nyújt. - Az általános társadalmi modernizáció és az életmód átalakulása megkívánja a lépéstartást az informatikai forradalommal. A megfelelő továbbtanulási irány, illetve pálya kiválasztása reális önismeret és életszemlélet kialakítását feltételezi. - A harmonikus személyiségfejlődés a testi és lelki egészséget egyaránt magába foglalja. - Alapvető értéknek tekintjük a szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzését, környezetünk megismerésének és megóvásának igényét. - Nevelő-oktató munkánkat úgy kell elvégeznünk, hogy minden intézkedésünkben, cselekedetünkben, döntésünkben a gyermek, tanuló minden felett álló érdeke érvényesüljön.

12 2. A nevelő-oktató munka céljai Pedagógiai tevékenységünk célja mindazoknak az intellektuális és emberi erkölcsi értékeknek a kialakítása tanítványainkban, melyek birtokában úgy tudják egyéni boldogulásukat, boldogságukat megteremteni, hogy az egyben szűkebb és tágabb közösségük javát is szolgálja. Ennek érdekében: Célunk az, hogy minden tevékenységünket az oktatás és nevelés területén egyaránt a gyerekek okos szeretete hassa át. Célunk, hogy a törvényben meghatározott oktatási szolgáltatásokat megfelelő színvonalon, s olyan formában biztosítsuk gyermekeink számára, hogy annak igénybevétele ne jelentsen nekik aránytalan terhet. Célunk az, hogy meglássuk, megláttassuk és továbbfejlesszük minden gyermekben személyiségének saját értékeit. Célunk az, hogy a tárgyi tudás mellé a gyermek megszerezze mindazokat a kommunikációs képességeket is, amelyek segítségével tudását önmaga és a mások számára hasznosítani tudja. A tehetség kibontakoztatása érdekében célunk az önbizalomnak, megmérettetés igényeinek és bátorságának, a versenyszellemnek a kialakítása, amely azonban nem mellőzheti a segítőkészséget és az együttműködési képességet. Célunk az, hogy elsősorban személyes példamutatással neveljük gyermekeinket toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartására. Célunk, hogy lehetőleg minden gyermek számára biztosítsunk képességeinek, érdeklődésének illetve további céljainak megfelelő programot, tevékenységi formákat. Kapjanak meg minden olyan segítséget, amely képességük, tehetségük kibontakozásához, személyiségük fejlesztéséhez, ismereteik állandó bővítéséhez és korszerűsítéséhez szükséges. Célunk, hogy gyermekeinket ne érje hátrányos megkülönböztetés (különbségtétel, kizárás, korlátozás, zaklatás). Törekvéseink, hogy minden egyes gyermek ügyében iskolánk, a nevelőtestület, az egyes pedagógusok méltányosan, humánusan, a körülmények körültekintő mérlegelésével, a többi gyermek, tanuló szempontjait is figyelembe véve, a lehetséges legkedvezőbb lehetőséget megválasztva döntsön, intézkedjen, hozzon határozatot.

13 Célunk a megfelelő identitástudat kialakítása (Helyünk a világban, kötődéseink; kapcsolódás Európához; élő idegen nyelvek ismerete). Célunk az egészséges életmód kialakítása, az egészségmegőrző technikák elsajátítása, készségszintre juttatása, egészségnevelő programok alkalmazása. Célunk, hogy a 8. osztály elvégzése után minden tanuló valamelyik középiskolában folytathassa tanulmányait. Célunk, hogy olyan színvonalon és mértékben biztosítsuk iskolánkban a tárgyi és személyi feltételeket, hogy gyermek és szülő egyaránt érezze: minden esélye megvan a gyermek értelmi és érzelmi fejlődésére. Alapelveink és fő céljaink alapján legalapvetőbb elvárásaink tanulóinkkal szemben, hogy képességeiknek megfelelően teljesítsenek. Legyen igényük fejlődni, jobb eredményeket elérni. Az iskolában mindig kulturált külsővel jelenjenek meg, a megfelelő higiéniai követelményeket tartsák be. Mind az osztály, mind az iskola közösségének aktív tagjai legyenek. Ennek megfelelően ezek megvalósítását tekintjük az ismeretek átadása mellett legfőbb feladatainknak. Az iskolában olyan légkört kívánunk teremteni, hogy tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek érdekében: A tanulók személyiségét tiszteletben tartjuk. A gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe. A tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük. Diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük. Minden gyerek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és az életének egyéb problémáiban. Az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségfejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből.

14 - A tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható továbbépíthető alapműveltséget nyújt. - Szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, tudásnak és munkának becsülete legyen. - Törekszünk a humánumra, az egyén és közösség iránti tiszteletre, a másság elfogadására. - Segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót, megelőzni és felismerni a rosszat, törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására. - Szeretnénk tanulóinkat megismertetni kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet. 3. Oktató munkánk A bevezető és kezdő szakaszban az alsó tagozat feladata az anyanyelvi nevelés alapozása ez a felső tagozatban folytatódik. Kiemelt feladat az olvasás készségszintre emelése, a pontos szövegértés kialakítása, a választékos beszéd iránti igény felkeltése, a beszédkultúra, a helyesírási kultúra, a helyesírási készség állandó fejlesztése. Iskolánkban jelenleg az angol és német nyelv oktatása folyik. Az idegen nyelv tanulása a 3. osztálytól kötelező, illetve felső tagozaton évfolyamonként csoportokban kiemelt óraszámban tanulják a nyelvet. Ötödiktől nyolcadik osztályig az idegen nyelvet differenciált csoportokban oktatjuk. Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink munkáját, fejlődését folyamatosan, rendszeresen ellenőrizzük, értékeljük. A gyermekek fejlődése szempontjából alapvető, hogy mind ők mind szüleik tisztában legyenek a gyermek éppen aktuális teljesítményével, magatartásával, szorgalmával. Fontos feladatunk elérni, azt hogy a pedagógusok oktató munkáját az átgondolt óravezetés, a módszerek változatos alkalmazása és igényes szemléltetés jellemezze. 8 évfolyamos iskolánk cél és követelményrendszere a következő szakaszokra osztható: 1-4. évfolyam:alsó tagozat 5-8. évfolyam: felső tagozat

15 Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza az első évfolyamon kezdődik és a nyolcadik évfolyam végéig tart. Négy része: - az első évfolyamon kezdődő és a második évfolyam végéig tartó bevezető szakasz, - a harmadik évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó kezdő szakasz, - az ötödik évfolyamon kezdődő és a hatodik évfolyam végéig tartó alapozó szakasz, és - a hetedik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó fejlesztő szakasz. Az iskola a tanulók, a szülők, a társadalom elvárásainak igyekszik megfelelni. Arculatát elsősorban az idegen nyelv, a matematika, a számítástechnika-informatika tantárgyak emelt óraszámban vagy az általánosnál korábbi évfolyamon kezdett tanítása révén kívánja kialakítani. - Az 1-2. évfolyamokon általános képzés folyik úgy, hogy valamennyi tanuló a lehető legmagasabb óraszámú magyar nyelv és irodalomoktatásban részesül. - 3. évfolyamtól a kötött óraszámokat továbbra is az eredeti osztálykeretben oktatjuk. - Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több pozitív személyiségjeggyel. Bevezető és kezdő szakasz (1-4. évfolyam) Az alapelvekben leírtak alapján az iskola egyik kiemelt feladata a szilárd alapkészségek kialakítása. Az anyanyelv tanítása során az 1-4. évfolyamban tanítók a tanulók már meglévő nyelvi tudását fejlesztik, tervszerűen alakítják, illetve gazdagítják az olvasást és a szóbeli és írásbeli nyelvhasználatot. Az osztály-, illetve órakeretben folyó tevékenységek feladata az anyanyelvi jártasságok, készségek, képességek fejlesztése. A szociális hátrányok és a tanulási nehézségek leküzdését segítő felzárkóztató tevékenységek az első osztálytól részben órarendbe illesztve történnek. A tanulók többféle módon kapnak lehetőséget tehetségük kibontakoztatására: Iskolánk egyes tantárgyak esetében a differenciált, csoportbontásos, illetve az általánosnál korábban kezdett oktatását biztosítja a tehetséges tanulók számára.

16 - A harmadik osztályban elkezdett nyelvoktatásban résztvevők az átlagosnál magasabb szinten léphetnek tovább nyolcadik osztályból. - Az 1. osztálytól informatika-, számítástechnika szakkör. - Egyéb, a gyermekek érdeklődéséhez igazodó szakkörök éves terv szerint. A tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését szolgálják a sportköri foglalkozások és külső egyesületekkel tartott kapcsolatok során egyéb sport, edzés. A szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzését, környezetünk megismerésének és megóvásának igényét egyrészt a környezetismeret tantárgy tanításának óráin, másrészt a séták, kirándulások alkalmával alakítjuk ki tanulóinkban. A kirándulások helyszíneit úgy tervezzük meg, hogy gyerekek évfolyamról évfolyamra egyre tágabb körben ismerhessék meg szülőföldjüket. Alapozó és fejlesztő szakasz (5-8. évfolyam) A tantervekben rögzített művelődési anyag feldolgozása során a tanulók alapvető készségeinek, képességeinek és gondolkodásának folyamatos fejlesztése elsődlegesen a tanítási órákon, valamint fakultációs foglalkozások keretében folyik. Az önálló ismeretszerzés, az állandó önművelés igényének, készségének és képességének kialakítása tanítási órákon, napközis foglalkozásokon, szakköri és fakultációs foglalkozásokon történik. A hátrányos szocio-kulturális helyzetű tanulók felzárkóztatása tanítási órákon és napközis csoportokban differenciálással valósul meg, valamint tanórán kívüli kiscsoportos foglalkozások szervezésével. A tehetséggondozást szolgálják a tanórán kívül szervezett szakkörök, fakultációs csoportok. A világban történő eligazodás képességének fejlesztésében fontos szerepe van az idegen nyelvek tanulásának. Az általános iskolában minden tanulónak egy idegen nyelvet kell tanulnia, ami a továbbhaladását biztosítja.

17 Az informatikai ismeretek megkönnyítik a tájékozódást a szűkebb és tágabb környezetben. Célunk, hogy minden általános iskolai tanuló részesüljön informatikai oktatásban, hogy a tanulók a számítógépet hasznos eszköznek tekintsék. Ennek érdekében: - Felhasználjuk a különböző tantárgyakban nyíló lehetőségeket. - Bővítjük az iskolai könyvtár állományát és szolgáltatásait. A speciális tagozat külön céljai: A tanulásban akadályozott fogyatékos tanulók oktatásának tantervi irányelveiben előírt, a helyi tantervben megfogalmazott közös, általános és részletes feladatok és követelmények szerinti nevelés-oktatás, a sérült tanulók személyiségének, szellemi és fizikai tehetségének valamint képességeinek a lehetőség legtágabb határáig való kifejlesztése. A hiányosan működő képességek korrekciója annak érdekében, hogy tanulóink a társadalom teljes értékű tagjaivá válhassanak. Az általános iskolai tanulók továbbtanulásának és helyes iskolaválasztásának megkönnyítése érdekében osztályfőnöki órák és a középiskolák által szervezett nyílt tanítási napok keretében bemutatjuk a választható iskolatípusokat. Segítjük a tanulók eligazodását a választott pálya, illetve középiskola szakmai és egészségügyi követelményeiben. Az egyes tantárgyakból igény szerint felvételi előkészítő foglalkozásokat szervezünk a 8. osztályos tanulók számára. Az általános iskolai tanulók harmonikus testi-lelki fejlődésének megalapozása fontos célunk. A családdal együttműködve kialakítjuk tanulóinkban a legfontosabb egészségmegőrző és betegség-megelőző szokásokat, felkészítjük őket az egészséget károsító dohányzás, alkoholés kábítószer fogyasztás veszélyeinek felismerésére. Az életkori sajátosságoknak megfelelően erősítjük bennük a rendszeres mozgás iránti igényt. Bővítjük a tanulók fizikai állóképességét, erőnléti állapotát fejlesztő tanórán kívüli foglalkozások körét. Környezetünk megismerésének és megóvásának igényét tudatosan alakítjuk tanulóinkban. A környezet védelmére és fejlesztésére, okos és mértéktartó felhasználására neveljük tanulóinkat a szaktárgyi és osztályfőnöki órák keretében. A nyári szünetben táborokat szervezünk.

18 A valahová tartozás tudatának elmélyítésére, az értékek megbecsülésére és védelmére, a nemzet, a haza és a szűkebb közösség hagyományainak megismerésére, ápolására és megbecsülésére nevelés fontos célunk. Szaktárgyi és osztályfőnöki órák, szakköri foglalkozások, kirándulások és diákönkormányzat által szervezett programok keretében a jelképek, a hagyományok és az értékek tiszteletére és védelmére neveljük tanulóinkat. 4. Nevelő munkánk Hazaszeretetre nevelés: Történelmünk megismerése, hagyományaink ápolása minden nemzedék életében fontos. A tanítási órákon kívül ezekre sok lehetőség adódik iskolánkban. Méltóképpen, műsorokkal emlékezünk meg nemzeti ünnepeinkről. Tanulóink az osztálykirándulásokon felkeresik hazánk legszebb tájait, történelmi, kulturális emlékhelyeit. Törekszünk arra is, hogy tanulóink a közvetlen lakóhelyük történelmével is megismerkedjenek. Esztétikai környezeti nevelés: Életkornak megfelelő, ízléses, de ismeretek megszilárdítását elősegítő teremdekoráció. Iskolánk esztétikus környezetének kialakítását tanulóinkkal együtt végezzük. Folyamatos az osztályok közötti teremverseny egyes tagépületeinkben, amely a tanulók aktivitására épít, személyiségük formálását is szolgálja. Ezen a területen is meghatározónak ítéljük a nevelői példamutatást. Erkölcsi nevelés: Minden tantárgy amit az iskola tanít, az erkölcsi nevelés eszközévé válik. Az osztályfőnöki órákon személyiségvizsgálati módszerek felhasználásával igyekszünk a tanulókkal megismertetni saját egyéniségüket, a közösség életét szabályozó alapelveket, normákat. Főbb vizsgálati módszereink.: családrajz, önjellemzés, szociometriai felmérés. Egységesen megköveteljük tanulóinktól a tisztelettudó, udvarias viselkedést. A magatartás és szorgalom értékelése évek óta kidolgozott szempontsor alapján történik, melyet havonta, félévkor és év végén szöveges értékeléssel fejezünk ki. Az új értékelési rendszerhez igazodunk a törvényi előírásoknak megfelelően.

19 Egészséges életmódra nevelés testi nevelés: Fontos nevelési terület. Tornaterünk és kistornatermünk teljes kihasználtsága, az alsó osztályosok és negyedikesek úszásoktatása, a délutáni sportprogramok, labdarúgó foglalkozások biztosítják a tanulóknak a rendszeres mozgás lehetőségét. A mindennapi mozgásra adnak lehetőséget a napi alsós, felsős sportfoglalkozások, a kosárlabda, a futball, az atlétika szakfoglalkozásai. Kimagasló eredményeinket kupák, érmek, vándorserlegek bizonyítják. Kiemelt feladatunk az egészségre ártalmas élvezeti és kábítószereket elutasító magatartás kialakítása. Különböző drog és alkoholfogyasztást megelőző programot hirdettünk. Sokat segítenek az iskolaorvosok és a védőnők, kik nagyon szoros kapcsolatot tartanak az iskolánkkal, részt vesznek alkalmankénti foglalkozásainkon. 5. Képzési rend A tanulói jogviszony Iskolánkba az a gyermek vehető fel, aki a nagyközségben és községben bejelentett lakhellyel - külföldi állampolgár esetében letelepedési engedéllyel- rendelkezik, a tárgyév május 31-ig betöltötte 6. életévét és iskolaérett. Ha a szülő kéri a tárgyév június 1. és december 31. között tankötelessé váló gyermek felvételét, indokolt esetben a nevelési tanácsadó szakvéleménye és az alsó tagozatos felvételi munkabizottság javaslata alapján az igazgató dönt a felvételről. Az 1. osztályos évfolyamon belüli osztályba sorolásról az iskolavezetés dönt. Az 1. évfolyamba való beiratkozáshoz az alábbi dokumentumok szükségesek: gyermek születési anyakönyvi kivonata áttelepülés esetén anyakönyvi kivonat magyar nyelvű fordítása és a szülők letelepedési engedélye az iskolaérettséget bizonyító óvodai szakvélemény a tárgyév június 1. és december 31. között iskolaéretté váló gyermek iskolaérettségét bizonyító nevelési tanácsadói határozat A tanuló az iskolával-a beíratás napjától- tanulói jogviszonyban áll. Az l. évfolyamtól lehetőséget biztosítunk a számítástechnika szakkör formájában, a 3. évfolyamtól az informatika 0,5 ill. 1 választható óra formában történő tanulására. 3. osztályban választható óra keretében tanítjuk az idegen nyelvet, 4.-ben tanórai keretben.

20 Ennek feltételei: a szülő kérelme, az osztálytanító véleménye. Továbbhaladás az iskolában - Az első évfolyamon a tanuló nem kap érdemjegyet és osztályzatot. Ha a tantervi követelményeket teljesíti, a tanév végén, jól megfelelt" vagy "megfelelt" értékeléssel kell minősíteni, és a tanulmányait a második évfolyamon folytatja. - Ha a tanuló a tantervi követelményeknek nem tesz eleget, az iskola igazgatója igazolja, hogy tankötelezettségét teljesítette, a tanuló munkája előkészítő jellegűnek minősül, és az első évfolyamon folytatja tanulmányait. - A negyedik évfolyam félévéig a tanulók félévi és év végi értékelése írásban, szöveges formában történik. Évismétlésre a szülőkkel történt egyeztetés alapján kerülhet sor. - A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor lép, ha az előírt tanulmányi követelményeket legalább elégséges (2) minősítéssel teljesítette. (4. évfolyam év végétől, addig értékelése szöveges formában, írásban történik. ) - Ha a tanuló a 4-8. évfolyam tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát köteles tenni. Ha az elégtelen osztályzatok száma meghaladja a hármat, a tanuló a nevelőtestület engedélyével tehet osztályozóvizsgát. - Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a kétszázötven órát, és mulasztásait a tanév végéig nem tudja pótolni, a tanítási év végén nem osztályozható, a továbbhaladáshoz osztályvizsgát tehet. - Az egyes évfolyamok tanulmányi követelményeinek teljesítéséről a tanuló bizonyítványt kap. A bizonyítvány közokirat. - A tanuló - szülői kérésre -a teljes oktatási időszak alatt egyszer az eredményesen befejezett évfolyamot megismételheti. A tanuló az iskolával a beiratkozás napjától tanulói jogviszonyban áll, jelenlétével a jogviszony létrehozását, illetve folytonosságát jelzi. A tanulói jogviszony megszűnik, ha a tanuló másik iskolában folytatja a tanulmányait (az átvétel napján).

21 II. A NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁS MEGSZERVEZÉSE AZ 5-6. ÉVFOLYAMON 1. A Közoktatási törvény módosítása, nem szakrendszerű oktatás megszervezése A közoktatásról szóló 1993.évi LXXIX. törvény (a továbbiakban kt.) 8. -a határozza meg a nevelő-oktató munka pedagógiai szakaszait. A bevezető és a kezdő szakaszban az 1-4. évfolyamon nem szakrendszerű oktatás keretében kell az oktatást megszervezni, míg az alapozó szakaszban az 5-6. évfolyamon részben nem szakrendszerű oktatás, részben szakrendszerű oktatás keretei között. Az oktatás szervezés hazánkban általánosan elterjedt gyakorlatán változtatott a kt. előírásait módosított 2003. évi LXI. törvény, amely előírja, hogy a kötelező tanórai foglalkozások 25-50 %-ában nem szakrendszerű oktatást kell szervezni az 5-6. évfolyamokon. A kt. 2006. évi LXXI. törvénnyel történt módosítása a nem szakrendszerű oktatásra az 5-6. évfolyamokon felhasználható időkeretbe bevonta a kötelező tanórai foglalkozások mellé a nem kötelező tanórai foglalkozásokat is. Az iskoláknak a helyi tantervükben kell meghatározni, hogy a kötelező és nem kötelező időkeret mekkora hányadát fordítják majd szakrendszerű és mekkora hányadát nem szakrendszerű oktatásra a törvényben meghatározott keretek között. Az 5. és 6. évfolyamon (az alapozó szakaszban) a rendelkezésre álló tanítási időkeret 25-50 %-át nem szakrendszerű oktatás keretében, az iskolai alapozó funkciók hatékonyságának a növelésére kell fordítani a kt.8. (3) alapján. A törvényhely arra ad lehetőséget, hogy az alapozó funkciók tanítása az alapozó szakaszban az 5-6. évfolyamon a korábbinál több időben folyhassék, és esélyt adjon arra, hogy eredményesebb is legyen. A kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozásokra rendelkezésre álló időkeret fennmaradó 75-50 %-ában pedig a korábbi évek gyakorlatához képest csökkent időben kezdődhet el, illetve folytatódhat a tantárgyi (szakrendszerű) tanítás az 5. és a 6. évfolyamon. 2. Nem szakrendszerű órák felosztása A közoktatásról szóló törvény 128. -ának (19) bekezdése alapján a 2008/2009-2010/2011. tanítási évben megszervezhető úgy is, hogy az e célra felhasznált idő csak az összes kötelező óra 20 %-át éri el (vagyis az 52. (3) bekezdés b) pontja szerinti 22,5 óra húsz százalékát heti 4 órát kell biztosítani). 20 % esetén csak a kötelező órákra vonatkoztatva: heti 4 óra (22,5 órának a 20 %-a 4,5 óra), évi 166,5 óra.

22 20 % esetén A kiemelt műveltségi területhez igazítva: 166,5 órából Matematikához 37 óra Magyar nyelv és irodalomhoz 37 óra Idegen nyelvhez 37 óra Vizuális neveléshez 37 óra Tanulás tanításához 18,5 óra 3. Nem szakrendszerű oktatás bevezetésének célja a Közoktatási törvény 2/A értelmezése szerint a helyi tantervnek biztosítania kell, hogy az alapfokú nevelés-oktatás pedagógiai szakaszában a bevezető és a kezdő szakaszban a tanítástanulás szervezése játékos formában, a tanulók közreműködésére építve, az érdeklődés felkeltésével, a problémák felvetésére, megoldáskeresésre, és a tanulási képességek fejlesztését szolgáló ismeretek elsajátítására irányuljon. Az alapozó és a fejlesztő szakaszban a tanulási terhelésnek a tanulói képességekhez igazodva kell növekednie. A nem szakrendszerű oktatás keretei között nincs szükség az átadásra kerülő ismeretrendszerek tantárgyi tagolására, így lehetővég válik, hogy az iskolai oktatás ezen szakaszában nagyobb lehetőséget kapjon az alapvető készségek, képességek fejlesztése a kulcskompetenciák alapján. A kt. 133. (1) bekezdése alapján, az ötödik évfolyamon első ízben a 200/2009. tanévben, majd azt követően az ötödik hatodik évfolyamokon felmenő rendszerben kell megszervezni a nem szakrendszerű oktatást. Szakrendszerű az oktatás, ha az egyes tantárgyakat, műveltségi területeket, tantárgyi modulokat (a továbbiakban együtt tantárgy) több, az egyes tantárgyak oktatására jogosító megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus tanítja. Nem szakrendszerű az oktatás, ha a tanulók részére a tantárgyakat, illetve a tantárgyak nagyobb körét egy, tanítói végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus tanítja. (kt. 121. (34).) Az alapozó funkció tartalmának és hatékonyságának a növelése elsősorban a magyar nyelv és irodalom, valamint a matematika műveltségi területeken (tantárgyaknál) látszik leginkább indokoltnak. A felmérések és a vizsgálatok, az alapkészségekben ezeken a területeken jeleztek leginkább problémákat. A magyar nyelv és irodalom tantárgy magában foglalja többek között

23 a kommunikációs képességeket, a szövegértés-olvasást, míg a problémamegoldás elsősorban a matematika tantárgyhoz köthető. 4. Kiemelt fejlesztési irányok, célzott készség képesség területek a 10-12 éves korú tanulók vonatkozásában Alapkészségek: olvasáskészség, íráskészség, elemi számolási készség, elemi rendszerező képesség és elemi kombinatív képesség. A 4. évfolyamos tanulók teljes körében végzett 2006. évi országos felmérés azt mutatja meg minden iskola számára, hogy hol tartottak a 4. évfolyam végén az adott iskolában, 2006-ban negyedik évfolyamon oktatott tanulóik az optimális használhatóság kritériumához képest. Megtudhatja minden iskola, hogy az adott értékelés pillanatában hol tartottak a vizsgált osztályai, illetve az adott iskola egésze, továbbá hogy a közoktatási rendszer többi szereplőjéhez képest melyek a szignifikáns eltérések. Fontos továbbá, hogy megtudhatták, mekkora utat kell még bejárni az optimális használhatóság kritériumának eléréséig. Az olvasáskészség, vagyis a szövegértő, élményszerző olvasás kritikus feltétele az optimálisan fejlett, optimális használhatóságú olvasáskészség (olvasástechnika). Amíg a betűző olvasáskészséget nem tudjuk gyakorlott olvasáskészséggé fejleszteni, addig az olvasásképesség, a szövegértés továbbra sem sajátítható el. Az íráskészség a kézírással működő írásbeli kifejezés, közlés kritikus feltétele, amely a tevékeny iskolai tanulás ma még nélkülözhetetlen eszköze. Gyakorlottság szerint kétféle íráskészség létezik: rajzoló és kiírt íráskészség. A jól működő rajzoló íráskészséggel a nyelv milliónyi szavának bármelyikét le tudjuk írni. Ez a fajta íráskészség azonban csak nagyon lassú, a betűk rajzolására koncentráló írást tesz lehetővé, gyakorlati célra használhatatlan. Mivel a 4-5. évfolyamon már használni kellene az íráskészséget, gyakorlatlansága miatt alig olvashatóvá esik szét. Épp ebből a problémából kiindulva célszerű lenne az iskolákban az 5., 6. évfolyamokon több gondot fordítani a kiírt íráskészség kifejlesztésére is. Az elemi számolási készség összefoglaló megnevezés alatt a számírás készségét, a mértékegység-váltás és a négy alapművelet 100-as számkörbeli készségeit értelmezzük. A felmérés eredményei lehetővé teszik az elemi számolási készség elsajátítási szintjének (kiépülésének, vagyis az összetevők elsajátításának) értékelését a 4. évfolyam végén a készség kiépülési kritériumához, valamint a közoktatás évfolyamain megvalósuló fejlődési folyamathoz viszonyítva. Belátható, hogy ezeknek az elemi készségeknek az optimális kiépülése és optimális

24 gyakorlottsága nélkül bizonytalan alapokra épül a matematika tanítása, a kutatások pedig azt mutatják, hogy ebben az életkorban az elemi számolási készség fejlettséges szorosan összefügg az intelligencia fejlettségével. Vagyis ezeknek az elemi készségeknek az optimális szintű elsajátítása kulcsfontosságú feladat. Ennek az a feltétele, hogy ismerjük az optimális elsajátítás kritériumait és az azokhoz viszonyítva elért szinteket, de ezek az adatok a 4. évfolyamos országos mérés iskolai jelentéseiből könnyedén kinyerhetők minden iskolában. Az elemi rendszerező képesség, (a Piaget-féle gondolkodási műveletrendszer írásbeli szintjét) az elemi kombinatív képesség (annak elemi írásbeli szintje) iskolai adatai szintén segíthetik az iskolai fejlesztőmunka irányainak kijelölését az egyes tanulóik vonatkozásában. Az alapozó funkciók között elsődlegesen az önálló tanuláshoz szükséges készségeket, képességeket tartjuk számon. Diagnosztikus felméréssel tájékozódunk, melynek célja az, hogy a pedagógiai döntések, beavatkozás, fejlesztés előtt a pedagógusok részletes információt szerezzenek arról, hogy a tanulók milyen feltételekkel kezdik a nevelés-oktatás adott szakaszát. A diagnózis a tanulók induló tudásának feltárása azért, hogy láthatóvá váljon, mire építhetünk. A 4. évfolyam végén történő diagnosztikus felmérés visszacsatolása a 6. évfolyam végén történik. A felmérésből megtudhatjuk, mennyire rendelkeznek a tanulók azokkal az ismeretekkel, készségekkel, képességekkel, amelyekre a tantárgy tanév eleji tanításának megkezdésekor vagy egy tantervi tematikus egység előtt támaszkodhatunk. A nem szakrendszerű oktatás lényege a képességfejlesztés: a lemaradt tanulók felzárkóztatása, a többiek esetében a tehetséggondozás. Ebből következik, hogy közben nem haladhatnak tovább a tananyag elsajátításában. 5. A nem szakrendszerű oktatás személyi feltételei Nem szakrendszerű oktatásban a tanár akkor taníthat, ha legalább százhúsz órás pedagógustovábbképzés vagy szakirányú továbbképzés keretében történő felkészülés keretében elsajátította a hat-tizenkét éves korosztály életkori sajátosságaihoz illeszkedő pedagógiai, pszichológiai ismereteket és az eredményes felkészítéséhez szükséges módszereket. E rendelkezéseket alkalmazni kell a szakkollégiumi végzettséggel nem rendelkező tanítókra is, azzal az eltéréssel, hogy a felkészülés során a tizenegy-tizenkettő éves korosztály neveléséhez és oktatásához szükséges ismereteket sajátítsa el.

25 Az átmeneti rendelkezések szerint a 2012/2013. tanítási év végéig az 5-6. évfolyamon, továbbá emelt szintű oktatás esetén, az első-negyedik évfolyamon, a nem szakrendszerű oktatásban pedagógus-munkakört tölthet be az a tanár, aki 2004. szeptember 1-jéig, legalább öt év gyakorlatot szerzett 1-4. évfolyamon. (Ktv. 128. (20) bekezdés) III. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK 1 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos nevelési célok 1. A tanulói személyiség kibontakoztatásának, a fejlődési lehetőségek minél teljesebb megvalósulásának segítése. 2. Testi, érzelmi, gyakorlati képességeinek fejlesztése. 3. Az esélyegyenlőség biztosítása 4. Az egyes tanulók fejlettségét, érdeklődését figyelembe vevő oktatás, nevelés. Olyan iskolai életmód megszervezése és működtetése, melyben a tanuló a nevelési folyamatnak nem tárgya, hanem alanya. A világ felé nyitott, a változó igényekhez alkalmazkodni tudó, erkölcsileg felelős emberek nevelése. A szociális és az individuális értékek közvetítése, a kettő egyensúlyának megteremtésével harmonikus személyiség kibontakoztatása. 2. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos pedagógiai feladataink Az iskolánk nevelési programjában és helyi tantervében képviselt értékek a követelmények teljesítése a tanulói személyiség minél teljesebb kibontakozását segíti elő. Pedagógiai programunkat úgy állítottuk össze, hogy az teret adjon a színes, sokoldalú iskolai élet megvalósulásának, és biztosítása a közösségek kialakítását. Így nyílik lehetőség tanulóink eredményes személyiségfejlesztő oktatására, műveltségük és világnézetük fejlesztésére. Az iskolai munkát, tanulást, játékot, úgy szervezzük, hogy fejlessze tanulóink önismeretét, együttműködési készségét, és eddze akaratát, miközben pedagógiai munkánk középpontjában tanulóink valamennyi személyiség-komponensének, az értelem, az érzelem, a fizikum és a jellem harmonikus és differenciált fejlesztése áll.

26 - Célunk a gyermekközösségeknek és az egyes tanulók személyiségének fejlesztése. Ehhez olyan iskolai pedagógia munkára van szükség, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás, a nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos fóruma is. - A személyiségfejlesztő oktatás csak akkor lehet eredményes, ha a tanítási-tanulási folyamat teret ad a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának, ha fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket, edzi akaratukat, ha hozzájárul életmódjuk, szokásaik fokozatos kialakításához. - Mivel minden gyermek különbözik a többiektől, a nevelő hatások pedig különböző módon érintik az egyes gyermekeket, így az egyénekhez igazodó nevelés lehet a leghatékonyabb. Ehhez a legfontosabb tulajdonságokat kell fejleszteni (pl.: önismeret, együttműködési készség, akarat, segítőkészség, empátia). Nevelési gyakorlatunkban a következő értékek és tartalmak jelentik a fejlesztés irányát. A hazával, a nemzettel kapcsolatos értékek: - A szülőföld, a haza megismerése, szeretete, a nemzeti kultúra megbecsülése. Az egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet kialakítása. - Más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk tiszteletben tartása. Törekvés az európai kulturális örökség megismerésére, befogadására. - Törekvés az intellektuális képességek, a kreativitás fejlesztésére, és az önálló tanulás képességeinek kialakítására. Az élet értékei: - Az élet tisztelete és védelme. - A természeti környezet megóvása, az élő és élettelen megismerése, a természet szépsége iránti fogékonyság, illetve az erre vonatkozó magatartás formálása. - Az egészséges és kulturált életmód iránti igény kialakítása. - Az önellátó képességek (tisztálkodás, testápolás, öltözködés, stb.) fejlesztése. - Az egészségvédő magatartás kialakítása (pl.: balesetek megelőzésének szokásai, egészségre káros szokások megismerése).

27 A műveltséggel, a munkával kapcsolatos értékek: - Önmagunk és környezetünk megismerésének igénye és az ezzel kapcsolatos motívumok kialakítása (tudásvágy, önfejlesztési igény, kötelességtudat, lelkiismeret, értékteremtés). - Törekvés a szorgalmas és eredményes tanulásra, a rendszerességre és az esztétikus munkára. A társas kapcsolatokra vonatkozó értékek: - A család tisztelete, a szülők és a nagyszülők megbecsülése. - A tartalmas emberi kapcsolatok iránti igény kialakítása. - A szociális értékrend kialakítására vonatkozó igény megteremtése. - Szociális készségek (empátia, tolerancia, konfliktuskezelés) tanítása, fejlesztése. - A felnőttekkel szembeni tisztelettudó magatartás elsajátítása. - A másik ember autonómiájának tisztelete, a kapcsolatokban a megbízhatóság, igazságosság, szolidaritás igényének kialakítása. - Kulturáltság a magatartásban és a kommunikációban, udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak, tulajdonának tiszteletben tartása. - A mindennapi kapcsolatokban fegyelem, önfegyelem kialakítása. 3. A személyiség fejlesztésének nevelési módszerei A követelés módszere: Reális, a tanulók teljesítőképességével összhangban álló követelés. Tiltás és parancs helyett kérés és tanács. A gyakoroltatás módszere: Érdeklődéskeltő, erőfeszítést igénylő tevékenységekkel valósítható meg. Fontos a motiválás, a változatosság, esetenként a játékos forma. A segítségadás módszere: Pozitív nevelő-növendék viszonyt feltételez. Ösztönzés; formái: elismerés, elmarasztalás, jutalmazás, büntetés. Fontos a jutalmazó jellegű hatások túlsúlya. Modell és példa biztosítása.

28 A tanulók személyes élményeinek, tapasztalatainak feldolgozása. A személyiségfejlesztés különböző szinteken valósítható meg: Osztályközösségi szinten megjelennek a tanulók közösségi problémái, fejlődési, életkori -specifikus -nehézségei, a család közösségből hozott problémák. A pedagógusra hárul a konfliktus-feldolgozási készség csoportszintű fejlesztése, a közösségi problémák megoldása, a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók fejlesztése. Az osztályfőnöki órák keretében alkalmazott módszerek differenciált megválasztása. ( csoportos és egyéni megbeszélés, korosztályi fejlesztő csoportok kialakítása, stb.) Tanulói szinten megjelennek a fejlődési zavarok (prepubertás, pubertás kor), az iskolai stresszekre adott reakció. Ezek javítása egyéni, pszichológusi, osztályfőnöki segítséggel, interjúkkal és csoportos tréningekkel történik, melyek a személyiség fejlesztésén túl a társas készségek fejlesztését, a kapcsolat és kommunikációs készség fejlesztését is eredményezik. Iskolánkban a tantárgyi és osztályfőnöki órák keretében is van mód e készségek kialakítására, fejlesztésére. Latencia kor (6-8 év) A gyerekek nagy része iskolaéretten kerül az első osztályba, hatalmas tudásvággyal, ismeret- és teljesítményigénnyel. A gyerek interperszonális kapcsolatait erősen meghatározza a számára fontos személyekhez -szülőkhöz, pedagógusokhoz- való kötődés. Az új követelményeknek való megfelelés számos képességbeli és személyiségbeli tényezőt igényel. Ezért az ebben az életkorban jelentkező problémák nagy része beilleszkedési nehézségekben, tanulási nehézségekben és magatartásproblémákban fejeződik ki. Szakszerű szűrővizsgálaton történik a veszélyeztetett vagy potenciálisan veszélyeztetett teljesítményzavarokkal küzdő gyerek felismerése, különös tekintettel a dyslexiás, dysgraphiás és dyscalculiás gyerekekre. Természetesen e szűrőmunka valamint a képességfejlesztő tevékenység is együttműködést kíván a pedagógus, fejlesztő pedagógus, logopédus stb. részéről egyaránt. Konzultációs lehetőséget biztosítunk a szülők számára, melynek célja az információcsere, a szülő megnyerése a preventív vagy korrekciós feladatokhoz szükséges nevelési módszerek alkalmazására és új nevelési stratégiák kidolgozására.