Antropogén hatásra bekövetkezett hidromorfológiai változások a Dráván Andrási Gábor Témavezető: Dr. Kiss Tímea SZTE, TTIK Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék 2014
Mintaterület
Szabályozások Kanyarulat-átvágások 1784-1848 : 62 helyen (182 km-rel rövidítették le) 1979-1982: vízvári Öreg-kanyar (193-197 fkm) (2 km-rel rövidítették le) 1993-1994: zalátai és drávasztárai kanyarok (108-111 fkm) (750 m-re rövidítették le)
Vízvári Öregkanyar 1979 1982 2003
Sarkantyúk és partbiztosítások Szabályozások
Sarkantyúk és partbiztosítások Szabályozások
Vízerőművek és tározók Forrás:http://realzoldek.hu/
Vízerőművek és tározók Horvárotszág: 1. 1975: Varasd (302 fkm) 2. 1982: Cakovec (278 fkm) 3. 1989: Donja Dubrava (254fkm) csúcsra-járatás 1 2 3
Vízerőművek és tározók Cakovec-i erőmű Donja Dubrava-i erőmű perlaki tározó
Vízerőművek és tározók Donja Dubrava-i erőmű perlaki tározó Őrtilos
Donja Dubrava-i erőmű Vízerőművek és tározók
Kavicsbányászat Magyarország Mára megszűnt mindkét országban!! Horvátország kevésbé volt ellenőrzött + illegális kavicskitermelés
Gola Kavicsbányászat
Vízállások alakulása Jellegzetes vízállások alakulása az őrtilosi vízmércén
Vízállások alakulása A napi vízállások alakulása az őrtilosi vízmércén
Napi vízállás változás
Napi vízállás változás
Árvizes napok száma Vízállások alakulása 1958 1960 1962 1964 1966 1968 1970 1972 1974 1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 2008 Az árvizek gyakoriságának alakulása 1958-1975: összesen 315 árvizes nap (18 nap/év), egy évben több árvíz 1976 óta: összesen 164 árvizes nap (5 nap/év) Az erőművek üzembe lépése utáni1-2 évben 1-2 árvizes nap feltöltés Vízerőművek vízjárás kiegyenlítő hatása 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 1. 2. 3. Évek
Vízállástartósságok alakulása Vízállások alakulása KV és KÖV vízállások gyakorisága nőtt drasztikusan csökkentek a vízszintek és tartósabbá is váltak
Vízállás (cm) Éves vízjárás módosulása az erőművek üzembe helyezése után 1975: Varasdi-tározó megnyitása - csökkentek a vízállások szélsőségei, - mérséklődtek a nagyvízi maximumok, eltűnt az őszi árvíz Vízállások alakulása Vízállás (cm) 250 200 150 100 50 0 Hónapok 1972-1974 1976-1978 Vizsgált időszak első és utolsó 15- éves időszaka 250 200 150 1958-1972 1995-2009 Átlagosan 130 cm-rel csökkent a vízszint 100 50 0-50 -100 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 Hónapok
Hordalékviszonyok alakulása A barcsi keresztszelvény alakulása (Horváth G., DDVIZIG) Meder bevágódása (0,8-1 m)
% Hordalékviszonyok alakulása szemcsemér et (mm) % 100 96,9 57,4 66,3 55,3 85,3 74,7 54,8 80,0 49,4 55,6 39,1 48,5 38,7 10 4,3 5,0 4,8 4,4 3,7 4,3 4,3 3,9 5,2 4,3 4,7 3,9 4,2 1 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 mérési pont Tározók Mura legnagyobb szemcseméret átlagos szemcseméret 25 20 15 25 1. Varasd felett 13. Barcs felett 20 15 10 10 5 5 0 1,41 2 2,83 4 5,66 8 11,31 16 22,63 32 45,25 64 90,51 mm 0 1,41 2 2,83 4 5,66 8 11,31 16 22,63 32 45,25 64 90,51 mm
Donja Dubrava Partpusztulás
Donja Dubrava Partpusztulás
Gola Partpusztulás
Gola Partpusztulás
Heresznye Partpusztulás
Heresznye Partpusztulás
Partpusztulás lepusztult anyag térfogata (m 3 /év) Bolhó Heresznye magaspart Heresznye alacsonypart 2003-2005 2005-2011 2003-2005 2005-2011 2003-2005 2005-2011 5670 2037 20 815 8093 19 510 23 806
A meder szélességének csökkenése Vízfelszín Mederszélesség Őrtilos-Barcs között (20-15. egység) a 1882-1968 -35 ha/év -1,7 m/év legjelentősebb szűkülés (- 53-75 %) 1968-1979 -63 ha/év -3,6 m/év 2007-re térben egységesebbé váló, 1979-2007 -23 ha/év -2,2 m/év keskenyebb Dráva meder jött létre Vízfelszín területének változása Folyásirány Mederszélesség alakulása Folyásirány
Mintaterület
A meder szélességének csökkenése A meder változásai a 13. egységben (149,1-138,9 fkm) Vízfelszín területe: 475 ha; Átlagos mederszélesség: 592 m Vízfelszín területe: 349 ha Átlagos mederszélesség: 442 m Vízfelszín területe: 309 ha Átlagos mederszélesség: 412 m Vízfelszín területe: 244 ha Átlagos mederszélesség: 300 m A kiegyenesített meder kiszélesedett a 20. században a vízszintcsökkenés és a kisvízi mederszabályozás miatt elkezdett leszűkülni átalakult a szigetek jellege
A szigetek számának és területének módosulása Szigetek száma kismértékben növekedett, DE területük jelentősen lecsökkent Szigetek jellegének átalakulása
A szigetek fejlődési állapotának alakulása
Szigetek fejlődési állapotának alakulása A szigetek és a meder változásai a 19. egységben (225,4-215,4 fkm) A meder folyamatosan szűkült, egységesebbé vált, a morfológia elszegényedett
Természetes úton formálódó szigetek Répás Sigetec
Cún Antropogén hatásra létrejött szigetek
Antropogén hatásra módosuló szigetek Drávatamási Felsőszentmárton
Összegzés Vízszabályozások hatása a Drávára: - bevágódás - csökkent a kis-, közepes- és nagyvizek szintje (kb. 100-130 cm-rel) - a napi vízjáték néhány cm-ről 100-150 cm-re növekedett (Őrtilosnál) - csapdázódik a tározókban a kavicsanyag A meder változásai: - a meder szűkült 513 m 256 m vízfelszín területe a felére csökkent: 4379 ha-ral - intenzív szűkülés 1882 után felső szakasz 1970-es évek (tározók megépítése után) alsó szakasz - partok pusztulása időszakos hordalék utánpótlás A szigetek változásai: - területük lecsökkent (2946 ha 1035 ha), számuk növekedett - a nagyobb szigetek közeledtek a parthoz vagy beleolvadtak, - a meder közepén zátonyból apróbb szigetek képződtek (csökkenő vízszintek és sarkantyúk erősödő hatása) A szigetek, mint élőhelyek zsugorodtak, zavaró hatásokra érzékenyebbé válhatnak A partba olvadt (nagyméretű) szigetek pedig elveszítették izolált jellegüket
Köszönöm a figyelmet! A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú "Nemzeti Kiválóság Program - Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program" című kiemelt projekt keretei között valósult meg.