Szombathely, 2014.07.03. A turizmusfejlesztés hatása a településre Mórahalom példáján Martyin Zita egyetemi tanársegéd (doktorandusz)
A kutatás alapkoncepciója Fő kérdés: A fürdővárosok turisztikai fejlesztéseinek milyen hatása van a településre, a helyi gazdaságra, társadalomra? Felmerülő problémák: mérhetőség módszerek? hatás intenzitása életciklustól függ Forrás: Butler (1980) nyomán Jancsik (2011)
Alkalmazott módszerek Statisztikai adatok feldolgozása (KSH, Önkormányzatok, fürdők) Tartalomelemzés Kérdőíves felmérések fürdő látogatók: Mórahalom (311 db) Tiszakécske (289 db) Ada (280 db) lakosság: Tiszakécske (279 db) Mórahalom (283 db) Interjúk fürdővezetők, szakértők, polgármesterek (7 fő) adai lakosok (8 fő)
Mórahalom 47. SAVARIA URBANISZTIKAI elhelyezkedés fejlődési útja egyedülálló: 120 éve még nem önálló település ma: saját vonzáskörzettel rendelkező járási központ, Csongrád megye egyik legdinamikusabban fejlődő kisvárosa, vonzó turisztikai célpont
A településről 47. SAVARIA URBANISZTIKAI alig akad az Alföldön olyan település, ami hasonló fejlődést produkált Mórahalom Móra család Szeged része volt 1950-ig a 19. század elején ~210 család főként szőlőműveléssel foglalkoztak (címer) nagy szegedi árvíz szegediek kiköltözése a tanyavilágba Tisza Lajos: Alsó- és Felsőtanyára egy-egy közigazgatási központ létrehozása 1892: Alsóközpont (Mórahalom)
Alsóközpont és környékének lakossága 1930-ban már meghaladta a 6000 főt 1950: önálló község 1960. évi népszámlálás: 6142 fő (30% belterületi lakos) a lakosságszám jelentősen nem változott, csak a megoszlás (75% belterületi, 25% külterületi lakos)
A településről 47. SAVARIA URBANISZTIKAI foglalkoztatási szerk.: 60-as évek: a lakosság 80%-a földművesként dolgozott ma már jóval differenciáltabb turizmus a település mezőgazdaság-orientáltságról turizmusorientáltságra való átállását jól tükrözi pl. a szakképzés 1989: város a 90-es évektől egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a városban élő mezőgazdasági dolgozók összefogására van szükség Mórakert Szövetkezet napjainkra csőd ok: gazdasági válság, mg. válsága (turizmuspolitika?) 20 évvel a városi rang megszerzése után: Csongrád megye 2. legjelentősebb turisztikai célterülete
település kereskedelmi- és magánszálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma 2007 2008 2009 2010 Szeged 282 707 292 427 229 696 231 130 Hódmezővásárhely 34 899 30 294 33 891 23 034 Mórahalom 25 988 35 269 29 005 29 407 Szentes 24 816 27 018 25 565 26 006 Csongrád 13 224 13 817 13 258 6 247 Csongrád megye legnépszerűbb desztinációi az eltöltött vendégéjszakák alapján Forrás: KSH, TeIR alapján saját szerk.
Mórahalom fejlesztési prioritásai (IVS, 2008) Mórahalom a fenntartható növekedés városa Közigazgatási és adminisztratív kiszolgáló rendszer A Gazdaság (mezőgazdaság) Egészségügy és turizmus Humán infrastruktúra
Mire lehet építeni? termálvíz fürdő legnagyobb vonzerő természeti értékek (7 féle túraútvonal, 3 tanösvény) sport, rekreáció rendezvények, konferenciák (?)
A fürdő fejlesztése A fürdő ilyen volt (1964) és ilyen lett (2004)
Honnan, hova jutott? MÓRAHALMI GYÓGYFÜRDŐ BEFOGADÓ KAPACITÁS ÜZEMELŐ MEDENCÉK SZÁMA szezonon kívül 1998 2013 szezonon kívül főszezonban főszezonban 21 1020 2710 9793 2 5 16 21 ÜZEMELŐ SZAUNÁK SZÁMA 0 0 11 11 FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMA (gyógyászat nélkül) 5 8 59 81 MŰKÖDŐ VÁLLALKOZÁSOK SZÁMA 3 4 12 22
2001.08.03. 2013.06.18.
Változások a statisztika alapján A mórahalmi lakásállomány változása 2001-2011 Lakásállomány 2001: 2392 lakás 2011: 2658 lakás, építési boom: 2008-2009 (2 év alatt 135 lakás, míg előtte 10 év alatt 125) Lakónépesség 2001: 5550 fő 2011: 6067 fő Népesség struktúrája: országos (114,7%) < öregedési index 124,8% < regionális (127,2%) országos (-4,0) < természetes fogyás (-5,3) < regionális (-5,8); 1000 férfira 1061 nő jut forrás: KSH, TeIR alapján saját szerk. Munkaerőpiac: nő a szolgáltató szektorban foglalk. száma, nő a vállalkozások száma (2001: 400 2011: 1752 /egyéni vállalkozás 2001: 315 2011: 1583)
A fejlesztések hatása a statisztikák alapján jól látszanak a nagyobb fejlesztések hatásai a forgalomra (2004, 2005, 2011) a bevételekben még nagyobb változás (5 év alatt 5x-ére nőttek a bevételek) 450000 400000 350000 300000 250000 200000 150000 100000 50000 0 A fürdő vendégforgalmának alakulása (2003-2012) 70 552 121 292 197 815 vendégek száma (fő) 247 946 312593 313712 283 598 287585 425184 411992 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 forrás: Mórahalom Város Önkormányzata
A fejlesztések hatása a statisztikák alapján 2. 800 700 600 500 400 300 200 100 0 A szálláshelyek és férőhelyek számának A szálláshelyek és alakulása férőhelyek számának 2001-2009 alakulása 2001-2009 között szálláshelyek száma férőhelyek száma 682 623 438 339 220 155 128 106 38 7 10 12 18 25 37 57 71 79 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 év forrás: Mórahalom Város Önkormányzata + kereskedelmi szálláshely: Termál Panzió ***(2002) 52 fő Colosseum Hotel ****(2011) 174 fő >850 (évről évre nő - 1021)
A fejlesztések hatása a statisztikák alapján 3. 1000 lakosra jutó vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken 2526 (2010) vendégéjszakák száma összesen 29 407 (2010) (2008: 35 734) 40000 35000 30000 25000 20000 15000 10000 5000 47. SAVARIA URBANISZTIKAI Vendégéjszakák száma kereskedelmi szálláshelyeken Vendégéjszakák száma magánszállásadásban összes eltöltött vendégéjszaka 0 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 forrás: KSH TeIR
A fejlesztések hatása a statisztikák alapján 4. 10000 Az idegenforgalmi adóbevétel alakulása 2001-2009 között 9000 Az idegenforgalmi adóbevétel alakulása 2001-2009 idegenforgalmi adóbevétel (ezer Ft/év) 47. SAVARIA URBANISZTIKAI 8 725 8 660 8000 7000 6 345 6000 5000 4000 3 657 5 138 3000 2000 1000 0 1 515 613 2 18 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 forrás:mórahalom város Önkormányzata
Változások új lakóövezet lakások száma: 1991: 2221 db; 2001: 2392 db; 2011: 2658 db < 10 év, > 100 új ház, főként kisgyermekes családok csúcs 2009: épített lakások száma 71! 47. SAVARIA URBANISZTIKAI 2001.08.03. 2011.08.26. hagyományos területhasználati módok beépítés: Mórahalom-Fölsőváros
Átalakult funkciók 47. SAVARIA URBANISZTIKAI rendőrségi épület 2003-ig 2011-től 4*-os szálloda gyógyszertár, szakrendelő, lakások ma Kistérségi Egészégügyi Központ, fürdő gyógyászati bejárat
Megújulás buszváró 47. SAVARIA URBANISZTIKAI iskola rendezvényház park
Polgármesteri Hivatal 2012-ig 47. SAVARIA URBANISZTIKAI 2014.04.09. Elixír Medical Wellness Hotel *** 28 szoba, 57 férőhely 709 millió 700 ezer Ft 70% EU Városháza
A fürdő vonzáskörzete, látogatottsága 47. SAVARIA URBANISZTIKAI 2010 2012 válaszadók válaszadók 13% külföldi 39% külföldi Hányadik alkalommal jár a mórahalmi fürdőben? 1. Szeged (82) 1. Szabadka (29) 2. Mórahalom (14) 2. Szeged (25) 3. Szabadka (10) 3. Budapest (10) 4. Domaszék (6) 4. Kiskunhalas (10) 5. Budapest (6) 5. Mórahalom (9) 6. Baja (6) 6. Bátya (7) 7. Röszke (5) 7. Újvidék (7) 8. Ásotthalom (5) 8. Bácsalmás (6) 9. Hódmezővhely (5) 9. Szekszárd (6) 10. Kiskunhalas (4) 10. Zenta (6) A megkérdezettek főbb küldő települései 50% 45% 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% 2010 2012
A fürdő a látogatók véleménye tükrében 47. SAVARIA URBANISZTIKAI Kiemelt pozitívumok: medencék sokfélesége tisztaság vízminőség, gyógyhatás rendezett, szép környezet rendezvénymedence csúszdák Kiemelt negatívumok: túlzsúfolt kevés árnyék kis zöldterület kevés napozóágy Értékelje az alábbiakat 1-től 5-ig! tisztaság 4,75 környezet 4,83 személyzet 4,80 szolgálatások mennyisége 4,77 szolgáltatások minősége 4,79 medencék változatossága 4,85 szaunák változatossága 4,88 ár-érték arány 4,43 pihenőhelyek 4,20 gyógyvíz minősége 4,78
A fürdő a látogatók véleménye tükrében Szállás igénybevétele: 2010-ben 25-en (23-an Mórahalmon), 2012-ben 66-an (62-en Mórahalmon) a legtöbben magánszálláshelyen a fürdőzésen kívül egyéb programot is csinált: 2010-ben 68%, 2012-ben 57% (helyi rendezvények, látnivalók; Szeged; Ópusztaszer) 2010-ben több mint 70% nem tudott semmi mást, amit a fürdőzésen kívül Mórahalmon lehetne csinálni, 2012-ben már csak 42%
A lakosok véleménye Mórahalom megújult, megszépült, komfortosodott akik a turizmussal, vendéglátással kívántak foglalkozni mindenképpen nyertesei, de akár úgymond az ingatlantulajdonosok is, hisz az ingatlanuk értéke növekedett változással kapcsolatos konfliktus: parkoló autók; zaj; utak romlása sikeres: fürdő; szálloda; alapvetően az idegenforgalom közel élek a szállodához néha beszédbe elegyedek itt a vendégekkel: meglepő módon nagyon elégedettek nahát ezt tartom sikeresnek sikertelen: Cacao Club; csónakázó tó (Nagyszéksós) inkább maradt volna egy régi fajta mozi, minthogy egy kétes hírű ifjúsági klub a turizmus jövője a városban: külső tényezők függvénye (makrogazdasági helyzet, Szerbia (Vajdaság) fejlődése, fejlesztései)
Összegzés 47. SAVARIA URBANISZTIKAI adottságok kihasználása, tudatos fürdőfejlesztés sikeres egészségturisztikai célterület folyamatos fejlesztések nem csak a fürdőhöz kapcsolódóan idegenforgalmi funkció megjelenése turisztikai szerepkörhöz tartozó épületek számának növekedése (a városközpontban) vállalkozói kedv növekedése (vendéglátóegységek, üzletek, magánszálláshelyek) megújuló, egységesedő településkép vonzó kisváros lakosságszám növekedése a helyi lakosok elégedettek, élhető sikeres kisvárosnak tartják; a változások kisebb konfliktusokat hoztak magukkal; alapvetően büszkék a városra, identitásuk erősödött
Köszönöm a figyelmet! 47. SAVARIA URBANISZTIKAI