MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK
MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet és a Balassi Kiadó közreműködésével.
ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK Készítette: Fertő Imre Szakmai felelős: Fertő Imre 2011. június
MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK 5. hét A kereskedelmi árrés Fertő Imre
Irodalom Tomek, W. G. Robinson, K. (2003): Agricultural Product Prices. Cornell University Press, 6. fejezet Hudson (2007): Agricultural Markets and Prices. Blacwell, 4. fejezet Ferris. J. N. (1997): Agricultural Prices and Commodity Market Analysis. McGraw Hill, 5. fejezet Schrimper, R. A. (1995): Subtleties Associated With Derived Demand Relationships. Agricultural and Reseurce Economic Review, October, 241 246. Wohlgenant, M. (2001): Marketing Margin: Empirical Analysis. In. Gardner, B. L. Rausser, G. C. (szerk.): Handbook of Agricultural Economics 1B. North- Holland, 934 970.
A kereskedelmi árrés elmélete A kereskedelmi árrés megközelítései A kereskedelmi árrés empirikus mérése A kereskedelmi árrés típusai és változásai Árrugalmasságok és kereskedelmi árrés Piacszerkezet és kereskedelmi árrés
A kereskedelmi árrés megközelítései A termelők és a fogyasztók nem találkoznak közvetlenül egymással, marketing rendszer van közöttük Kereskedelmi árrés (MM) A fogyasztók által fizetett ár és a termelők által kapott ár közötti különbség A marketing rendszer szolgáltatásainak költségei (szállítás, csomagolás, bérek, inputok, profit stb.) MM kifejezhető százalékosan abszolút értékben MM Csak az árkülönbséget mutatja, a mennyiségről nem ad információt
A kereskedelmi árrés P S d S p Kereskedelem Árrés Termelő D d D p Q
A kereskedelmi árrés P S m ATC ATC AVC P r -P f D r Q ms Q 0
A kereskedelmi árrés empirikus mérése Marketing számla: Különbség az élelmiszerre fordított fogyasztói kiadások (kivéve import, italok, tengeri termékek) és a termelőknek kifizetett érték között A változásokra reagál az árakban, termék mennyiségben, a termékösszetételben és marketing szolgáltatások mennyiségében Piaci kosár-megközelítés: A kereskedők fix kosara költségeinek változását méri A költségváltozások kizárólag az árváltozások eredményei
A kereskedelmi árrés empirikus mérése A termelő-kereskedő ár különbség A termelők arányával mérik az egyes termékek értékében Ekvivalens értékben kell mérni Példa 2.5 kg vágómarha élősúlyból lesz 1 kg hasított marhahús A hasított marhahús ára = 8.40/kg átlagosan Az élőállat ára = 1.20/kg élősúlyként A termelő-kereskedő árkülönbség = 5.40/kg hasított marhahúsban kifejezve (8.40 2.5*1.20) Stilizált tény: A termelők részesedése csökken idővel
A tej termelői- és fogyasztói ára 250 50% 45% 200 40% 35% 150 30% 25% 100 20% 15% 50 10% 5% 0 0% jan.06 márc.06 máj.06 júl.06 szept.06 nov.06 jan.07 márc.07 máj.07 júl.07 szept.07 nov.07 jan.08 márc.08 máj.08 júl.08 szept.08 nov.08 jan.09 márc.09 máj.09 júl.09 szept.09 termelői ár fogyasztói ár termelő ár/fogyasztói ár
A sertéshús termelői- és fogyasztói 300 ára 250 200 HUF/kg 150 100 50 0 jan.92 júl.92 jan.93 júl.93 jan.94 júl.94 jan.95 júl.95 jan.96 júl.96 jan.97 júl.97 jan.98 kereskedelmi ár júl.98 jan.99 júl.99 jan.00 júl.00 termelői ár jan.01 júl.01 jan.02 júl.02 jan.03 júl.03 jan.04 júl.04 jan.05
A farmerek aránya változásának értelmezése A nagy kereskedelmi árrés rossz? A fogyasztási szerkezet átalakulása a magasabb hozzáadott értékű és fogyasztásra kész termékek felé (marketing költségek nőnek) A tényező termelékenység-növekedése gyorsabb a mezőgazdaságban mint az iparban, egyedül hagyva a szolgáltatásokat A növekvő piaci erőfölény miatt Ezt mutathatja, hogy a termelői árak csökkenése nem jelentkezik a fogyasztói árak csökkenésében
MM változásai MM-t nem az elsődleges D és S határozza meg, hanem a származtatott D és S Miért? Mi határozza meg az elsődleges D és S változását? Hogyan befolyásolják a az elsődleges D és S változásai a marketing költségeket? Elsődleges D Jövedelem Lakosság Más jószágok ára Ízlés Elsődleges S Más termékek ára és profitja Technológia Input költségek Időjárás
A kereskedelmi árrés változásai A származtatott D és S változásai kapcsolódnak a MM-t meghatározó tényezőkhöz Szállítási költség Feldolgozási költség Feldolgozási technológia Begyűjtési költségek Ezért a MM változásai a származtatott D és S változásaira reagálnak Hogyan? ΔMM=P r -P f
Például a szállítási költségek növekedése P S d S d S p Növekvő szállítási költség Növekvő MM Q Árrés P f P r D d D p Q* Q D d Q
Az MM változásának hatásai A szállítási költség növekedésének hatásai a fogyasztóra és a termelőre függ S és D relatív árrugalmasságától Példa Ha D árrugalmatlanabb mint S Ha S árrugalmatlanabb mint D
Tökéletesen árrugalmatlan D P S d S d S p Árrés D d =D p Q Q
Tökéletesen árrugalmatlan S P S d =S p Árrés D d D p Q D d Q
MM típusai Konstans MM MM=c, ahol c 0 és konstans Párhuzamos D görbék E d =E r (P d /P r ) ahol, E d : a származtatott D árrugalmassága E r : az elsődleges D árrugalmassága P d : származtatott termelői ár P r : kereskedelmi ár Bizonyítás: Bármely ΔQ-ra, ΔP r =ΔP f és Q r =Q f E d /E r =dq/dp r *P r /Q*d P f /dq*q/p f =P d /P r Tulajdonságok Ha P d /P r <, E d >E r D d árrugalmatlanabb mint a D p Nagyobb MM nagyobb különbséget jelent az árrugalmasságokban a termelői és a kereskedelmi szint között
MM típusai Fix %-s MM MM=aP r, ahol 0 a 1 E d =E r Bizonyítás: Ha P r =kp f, ahol k egy konstans és Q r =Q f E r =dq/dkp f *kp f /Q=dQ/dP f *P f /Q=E d
Százalékos MM Marketing cég magas fix ktg + skálahozadék S r MC 1 MM ATC 1 MC 2 D r AVC 1 ATC 2 AVC 2 S f D f
MM típusai Az abszolút és százalékos MM kombinációja MM=c+aP r, ahol c>0 és 0 a 1 Az egységnyi MM csökken az árral, amikor piacra kerülő mennyiség nő E d =E r (1-(c/(1-a)*P r )
Kombinált MM Marketing cég magas fix ktg + nagy VC S r Az árak volatilisebbek farm szinten mint a fogyasztói szinten S f MC M M AVC D r D f
Árrugalmasságok és MM változás R f =1/(1+(P r *E s )/P f * E d )), ahol R f = a teljes árváltozás farm szinten Bizonyítás: Ha ΔMM= ΔP r - ΔP f, akkor a %-s változás farm szinten R f = ΔP f /(ΔP f +Δ P r )=dp f (dp f +dp r ) De E d =dq/dp r *P r /Q és E s =dq/dp f *P f /Q Ezért dp r =dq/e d *P r /Q és dp f =dq/e s *P f /Q Ezért R f =dq/e s *P f /Q/((dQ/E d *P r /Q)+dQ/E s *P f /Q)) dq/q-val egyszerűsítünk és * E s /P f R f =1/(1+(P r *E s )/P f * E d ))
Árrugalmasságok és MM változás R f =1/(1+(P r *E s )/P f * E d )), ha E s =0, akkor R f =1, a termelők fizetik teljesen MM változását E d =0, akkor R f 0, a fogyasztók fizetik teljesen MM változását E s = E d, R f = P f /(P f +P r ) E s > E d, R f <P f /(P f +P r ) E s < E d, R f >P f /(P f +P r )
X: alaptermék Ikertermék X 1 és X 2 ikertermékek W 1 és w 2 fix arány per egység az X-ben X 1 =w 1 X, X 2 =w 2 X P 1 és P 2 az ikertermékek egységárai E x =(P 1 w 1 +P 2 w 2 )/(1/E 1 (P 1 w 1 )+(1/E 2 (P 1 w 2 ) Ha P 1 w 1 vagy P 2 w 2 =0, akkor E x =E 1 vagy E 2
MM és a tökéletlen verseny P S r S f S r : kereskedő S f : termelő S m S m :MM S r -S f =S m Árrés MR=MC D r MR c Q* Q D f Q
Összefoglalás A kereskedelmi árrést a két piaci szint közötti különbséggel definiáljuk Az elméleti modellek azt sugallják, hogy az árrés függ: A tényező árak változásától A marketing szektor hatékonyságától A mezőgazdasági termékek kínálatának változásaitól A végső kereslet változásaitól A feldolgozó és kereskedelmi szektorban megfigyelhető tökéletlen verseny hatása az árrésre nem egyértelmű