Szekszárd MJV IVS A Város egészére vonatkozó rövid helyzetértékelés IVS 2. fejezet 1. oldal a 164-ből
Tartalom Tartalom 1...3 1.1 Gazdaság...3 1.1.1 A szekszárdi vállalkozások összegzése ágazati szerkezet szerint...3 1.1.2 Vállalkozások helyzete...5 1.1.3 K+F helyzete...12 1.1.4 Turizmus...15 1.1.5 Helyi gazdaságfejlesztés eszközei...22 1.1.6 Információs társadalom...26 1.1.7 Külsı elérhetıségek...26 1.2 Társadalom...29 1.2.1 Demográfia...29 1.2.2 Képzettség-mőveltség...33 1.2.3 Foglalkoztatás jövedelmi viszonyok...35 1.2.4 Egészségi állapot...39 1.3 Környezet...42 1.3.1 Természeti környezet...42 1.3.2 Épített környezet...54 1.3.3 Lakásállomány...103 1.4 Közszolgáltatások...108 2. oldal a 164-ből
VÁROSI LÉPTÉKŐ FEJEZETEK 1 1.1 Gazdaság 1.1.1 A szekszárdi vállalkozások összegzése ágazati szerkezet szerint A Szekszárdon mőködı vállalkozások nemzetgazdasági ágak szerinti besorolását az alábbi táblázat tartalmazza: Mőködı vállalk. száma a mezıgazd., vadgazdálk., erdıgazdálk., halgazdálk. nemzetga.ágakban (A+B gazda. ág, az során, a vállalk. demográfia szerint) (db) Mőködı vállalk. száma a bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia, gáz-, gız-, vízellátás nemzetg.ágakban (C+D+E gazd.ág, az során, a vállalk.demográfia szerint) (db) Mőködı vállalkozások száma az építıipar nemzetgazdasági ágban (F gazd.ág, az során, a vállalkozási demográfia szerint) (db) Mőködı vállalkozások száma a kereskedelem, javítás nemzetgazdasági ágban (G gazd.ág, az során, a vállalkozási demográfia szerint) (db) Mőködı vállalk.száma a szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás nemzetga. ágban (H gazd.ág, az során, a vállalk. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 85 97 99 86 85 84 76 339 351 336 352 342 343 334 295 290 303 349 357 364 355 954 929 945 879 834 829 805 142 133 125 140 146 137 129 3. oldal a 164-ből
demográfia szerint) (db) Mőködı vállalk.száma a szállítás, raktározás, posta, távközlés nemzetg. ágban (I gazd.ág, az során, a vállalk. demográfia szerint) (db) Mőködı vállalkozások száma a pénzügyi közvetítés nemzetgazdasági ágban (J gazd.ág, az során, a vállalkozási demográfia szerint) (db) Mőködı vállalko.száma az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás nemzetg.ágban (K gazd.ág, az során, a vállalk. demográfia szerint) (db) Mőködı vállalkozások száma az oktatás nemzetgazdasági ágban (M gazd.ág, az során, a vállalkozási demográfia szerint) (db) Mőködı vállalkozások száma az egészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ágban (N gazd.ág, az során, a vállalkozási demográfia szerint) (db) Mőködı vállalk. száma az egyéb közösségi, személyi szolgált.nemzetg.ágban (O gazd.ág, az során, a vállalk. demográfia szerint) (db) 163 154 162 179 159 152 150 121 131 141 140 136 156 167 952 1 009 1 025 1 112 1 102 1 063 1 068 74 84 96 116 128 140 144 96 123 132 136 159 159 160 170 186 193 253 256 270 253 Szekszárd - Vállalkozások száma nemzetgazdasági áganként Forrás: KSH T-STAR adatbázis 4. oldal a 164-ből
A táblázat és az alátámasztó grafikon alapján megállapítható, hogy jelentısen bıvült az építıipar, a pénzügyi közvetítés, az ingatlanügyletek, valamint az egyéb szolgáltatások aránya a folyamatok egybeesnek az országos folyamatokkal. Megállapítható hogy Szekszárd különösen az ingatlanfejlesztés terén lépést tartott az országos folyamatokkal, kedvezıen alakította át gazdasági szerkezetét. 1.1.2 Vállalkozások helyzete Az alábbi táblázat mutatja be a vállalkozások számát területi összehasonlításban. Mőködı vállalkozások száma Régióban Mőködı vállalkozások száma Megyében Mőködı vállalkozások száma Kistérségben Mőködı vállalkozások száma Szekszárdon Mőködı vállalkozások száma Régióban Mőködı vállalkozások száma Megyében Mőködı vállalkozások száma Kistérségben 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 53 567 55 985 57 625 61 530 61 925 62 079 61 686 13 144 13 757 14 310 15 161 15 164 14 987 14 790 5 763 6 000 6 186 6 559 6 509 6 476 6 359 3 391 3 487 3 557 3 742 3 704 3 697 3 641 2000. 104,51 % 104,66 % 104,11 % 2001. 102,93 % 104,02 % 103,10 % 2002. 106,78 % 105,95 % 106,03 % 2003. 2004. 2005. 100,64 100,25 99,37% % % 100,02 98,83% 98,69% % 99,24% 99,49% 98,19% 5. oldal a 164-ből
Mőködı vállalkozások száma Szekszárdon 102,83 % 102,01 % 105,20 % 98,98% 99,81% 98,49% Mőködı vállalkozások dinamikája Forrás: KSH T-STAR adatbázis A mellékelt táblázatból megállapítható hogy A Szekszárdi vállalkozások aránya az elmúlt 7 ben nem változott számottevıen a kistérségi, megyei, és régiós vállalkozások arányához. Ezt alátámasztják a dinamikai mutatók is. A Szekszárdon mőködı vállalkozások fıbb mutatóit az alábbi táblázat foglalja össze: Regisztrált vállalkozások száma (átalakulásra kötelezett és megszőnı gazdálkodási formákkal együtt, végén) (db) Mőködı vállalkozások száma (átalakulásra kötelezett és megszőnı gazdálkodási formákkal együtt, az során, vállalkozási demográfia szerint) (db) Mőködı jogi személyiségő vállalkozások száma (átalakulásra kötelezett gazdálkodási formákkal együtt, az során, vállalkozási demográfia szerint) (db) Mőködı jogi személyiség nélküli vállalkozások száma (megszőnı gazd. formákkal együtt, az során, vállalkozási demográfia szerint) (db) Mőködı egyéni vállalkozások száma (az során, vállalkozási demográfia szerint) (db) 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 5 637 5 751 5 852 5 931 5 995 6 027 6 045 3 391 3 487 3 557 3 742 3 704 3 697 3 641 670 666 715 728 753 801 814 2 721 2 821 2 842 3 014 2 951 2 896 2 827 1 968 1 993 1 972 2 103 2 042 2 002 1 951 Mőködı vállalk. száma a mezıgazd., 85 97 99 86 85 84 76 6. oldal a 164-ből
vadgazdálk., erdıgazdálk., halgazdálk. nemzetga.ágakban (A+B gazda. ág, az során, a vállalk. demográfia szerint) (db) Mőködı vállalk. száma a bányászat, 339 351 336 352 342 343 334 feldolgozóipar, villamosenergia, gáz-, gız-, vízellátás nemzetg.ágakban (C+D+E gazd.ág, az során, a vállalk.demográfia szerint) (db) Mőködı vállalkozások száma az 295 290 303 349 357 364 355 építıipar nemzetgazdasági ágban (F gazd.ág, az során, a vállalkozási demográfia szerint) (db) Mőködı vállalkozások száma a 954 929 945 879 834 829 805 kereskedelem, javítás nemzetgazdasági ágban (G gazd.ág, az során, a vállalkozási demográfia szerint) (db) Mőködı vállalk.száma a szálláshelyszolgáltatás, 142 133 125 140 146 137 129 vendéglátás nemzetga. ágban (H gazd.ág, az során, a vállalk. demográfia szerint) (db) Mőködı vállalk.száma a szállítás, 163 154 162 179 159 152 150 raktározás, posta, távközlés nemzetg. ágban (I gazd.ág, az során, a vállalk. demográfia szerint) (db) Mőködı vállalkozások száma a 121 131 141 140 136 156 167 pénzügyi közvetítés nemzetgazdasági ágban (J gazd.ág, az során, a vállalkozási demográfia szerint) (db) Mőködı vállalko.száma az 9 278 10 359 11 614 13 149 13 678 13 779 13 778 ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás nemzetg.ágban (K gazd.ág, az során, a vállalk. demográfia szerint) (db) Mőködı vállalkozások száma az 942 1 153 1 433 1 734 1 898 2 095 2 247 oktatás nemzetgazdasági ágban (M gazd.ág, az során, a vállalkozási demográfia szerint) (db) Mőködı vállalkozások száma az 1 741 1 902 1 999 2 020 2 110 2 146 2 179 egészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ágban (N gazd.ág, az során, a vállalkozási demográfia szerint) (db) Mőködı vállalk. száma az egyéb 3 060 3 339 3 409 4 263 4 395 4 416 4 380 közösségi, személyi szolgált.nemzetg.ágban (O gazd.ág, az során, a vállalk. demográfia szerint) (db) Szekszárd Mőködı vállalkozások száma Forrás: KSH T-STAR adatbázis Szekszárdon a regisztrált vállalkozások száma 2002-ig folyamatosan növekszik. Majd az országos gazdasági lassulás ütemének megfelelıen csökken a regisztrált vállalkozások számának növekedési üteme. 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. Regisztrált vállalkozások növekedésének mértéke (%) Szekszárd Regisztrált vállalkozások dinamikája Forrás: KSH T-STAR adatbázis 2002. 2003. 2004. 2005. 103,38 104,18 102,02 101,76 101,35 101,08 100,53 100,30 7. oldal a 164-ből
Az alábbi táblázat a vállalkozások számának alakulását mutatja be: 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. Regisztrált vállalkozások száma (db) 5 234 5 411 5 637 5 751 5 852 5 931 5 995 6 027 6 045 Regisztrált egyéni vállalkozások száma (db) 3 381 3 372 3 571 3 623 3 663 3 720 3 753 3 758 3 739 Regisztrált társas vállalkozások száma (db) 2 066 2 128 2 189 2 211 2 242 2 269 2 306 Szekszárd Vállalkozások száma Forrás: KSH T-STAR adatbázis 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. Regisztrált vállalkozások száma (db) 5 234 5 411 5 637 5 751 5 852 5 931 5 995 6 027 6 045 Regisztrált jogi személyiségő vállalkozások 839 894 894 897 922 925 948 982 1 010 száma (db) Regisztrált jogi személyiség nélküli 4 395 4 517 4 743 4 854 4 930 5 006 5 047 5 045 5 035 vállalkozások száma (db) Szekszárd Vállalkozások száma Forrás: KSH T-STAR adatbázis 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. Mőködı vállalkozások száma (db) 3 391 3 487 3 557 3 742 3 704 3 697 Mőködı társas vállalkozások száma összesen (db) 1 423 1 494 1 585 1 639 1 662 1 695 Mőködı jogi személyiségő vállalkozások száma (db) 670 666 715 728 753 801 Mőködı korlátolt felelısségő társaságok száma (db) 622 621 670 682 704 759 Mőködı részvénytársaságok száma (db) 19 15 16 13 13 10 Mőködı szövetkezetek száma (db) 15 13 9 10 12 8 Mőködı jogi személyiség nélküli vállalkozások száma (db) 2 721 2 821 2 842 3 014 2 951 2 896 Mőködı betéti társaságok száma (db) 707 790 836 880 878 864 Mőködı egyéni vállalkozások száma (db) 1 968 1 993 1 972 2 103 2 042 2 002 Szekszárd Mőködı vállalkozások száma Forrás: KSH T-STAR adatbázis Szekszárd bevétele 2006-ban 10,1 milliárd forint volt. Ennek 17 százalékát tette ki a helyi adó, azaz körülbelül 1,7 milliárd forintot. Helyi adót 4300-an fizetnek a megyeszékhelyen. A város életében legjelentısebb szerepet játszó cégek: Tolnatej Zrt., OTP Bank NYRT, BHG- Szekszárd Alk. Kft., Van de Velde Kft., JAKO Fémárugyár Kft, Prettl Hungária Kft., Samsonite Hungária Bırönd Kft., Spinner Hungária Kft., Tesco-Global Áruházak Zrt., Ferropatent Zrt., Tolnagró Kft., CABTEC Szekszárd Kft., QSCH Kft., Tarr Kft., Szekszárdi Víz- és Csatornamő Kft., Marley Magyarország Kft., Erste Bank Hungary Rt., Szekszárdi Nyomda Kft., E.ON Dél-Dunántúli Áramszolgáltató Zrt., MOL Földgázszállító Zrt., Alfa- Nova Kft., Raiffeisen Bank Zrt., Kereskedelmi és Hitelbank Nyrt., Magyar Posta Zrt. helyi adócsoport, Sygnus Kft., Südleasing Kft., Szekszárdi Mezıgazdasági Zrt., Provident Pénzügyi Zrt., Axel Springer Magyarország Kiadói Kft., Alisca Terra Kft., Mecsek Füszért Zrt., CIB Bank Zrt., Allianz Hungária Zrt., MKB Bank Zrt., Jürgenhake Magyarország Kft., Cerbona Kft., Zomba és Vidéke Takarékszövetkezet, Pegaso Linea Italia Kft., Szekszárd- Paksi Vízgazdálkodási és Környezetvédelmi Kft., Szekszárdi Vagyonkezelı Kft., OTP- 8. oldal a 164-ből
Garancia Biztosító Zrt. Tolna Megyei Igazgatóság, Sió-Trans Kft., C & A Mode Kft., Tetı- Plusz Kft., Pannon GSM Távközlési Rt. Cégek, amelyek sokat tesznek a városért: Opel Gemenc Autócentrum, CPH Automatizálás és Légtechnika, Alisca Bau Építıipari Kft, Gemenc Volán, Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, UNICREDIT Bank Hungaria, Citibank Rt., Márker Kft., Elektrolit Kft., Solvaro Kft., SZ+C Stúdió Kft., Brico Store, T-Mobile Magyarország Zrt. 9. oldal a 164-ből
Kiskereskedelem 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. Kiskereskedelmi üzletek száma 826 888 947 954 936 960 939 961 (humán gyógyszertárak nélkül) (db) Egyéni vállalkozás által üzemeltetett 322 330 346 342 326 322 300 kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül) (db) Szekszárd Kiskereskedelmi üzletek száma Forrás: KSH T-STAR adatbázis Szekszárdon a kiskereskedelmi üzletek száma folyamatosan növekszik, azonban ezek mőködtetése jellemzıen társas vállalkozási formában történik. Kimutatható az egyéni vállalkozások által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek számának csökkenése, amely hátterében a gazdálkodási forma átalakulás, illetve a tıkehiány van. 10. oldal a 164-ből
Szekszárd Kiskereskedelmi üzletek megoszlása tevékenység szerint Forrás: KSH T-STAR adatbázis 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. Kiskereskedelmi üzletek száma (humán 826 888 947 954 936 960 939 961 gyógyszertárak nélkül) (db) Vendéglátóhelyek száma (db) 161 181 193 193 200 193 188 188 Szekszárd Vendéglátóhelyek száma Forrás: KSH T-STAR adatbázis A multinacionális bevásárlóközpontok jelenléte még nem érzékelhetı statisztikailag a kiskereskedelmi üzletek számának csökkenésében, mivel a TESCO 2007.12. hóban nyílt meg. Szekszárdon jelenleg az alábbi kiskereskedelmi nagyáruházak mőködnek: Aranyház Bevásárlóközpont üzletek, szolgáltatók Szekszárd, Arany János u. 31 Bricostore kertészet, barkácsáru, építıanyag, szaniter, Szekszárd, Tartsay dekoráció, burkolóanyag, faáru, festék Vilmos u. 38 Kertechk Áruház mőszaki cikkek, háztartási gépek Szekszárd, Flórián u. 4 Kényelem Bútor bútor, lakberendezés Szekszárd, Arany Áruház János u. 4 Korzó Áruház ruházat, méteráru, rövidáru, játék, cipı, Szekszárd, Augusz illatszer Imre u. 5 11. oldal a 164-ből
OBI áruház lakásfelszerelés, mőszaki cikk, építıanyag, Szekszárd, Tartsay kertépítés Vilmos u. 89 TESCO áruház hipermarket Szekszárd, Tartsay Vilmos u. 40 TESCO szupermarket élelmiszer áruház Szekszárd, Arany János u. 31 Aranyház 1.1.3 K+F helyzete Az IGYFK Gazdaságtudományi Intézetében 3. e folyik Turizmus-Vendéglátás BsC képzés és 6 e szakmenedzser program. Egyelıre kikristályosodott, markáns intézeti kutatási profil nem alakult ki. Természetesen oktatókhoz kötıdıen, személyes elıéletük és érdeklıdésük, valamint szakmai elımenetelük érdekében tudományos tevékenységek folynak és az utóbbi ekben a hallgatói aktivitásra is épülnek munkák. Ennek alapján a fıbb kutatási területek és kompetenciák: Bor, borturizmus, bormarketing, kistérségi fejlesztések Turisztikai létesítmények megvalósíthatóságának, mőködési hatékonyságának mérése, elemzése, értékelése Turizmusfejlesztési stratégiák, marketingstratégiák készítése, komplex integrált tervezés Különbözı témákban terepmunkák, terepi felmérések, kérdıívezés Védett területek hasznosítása a turizmusban, ökoturizmus fejlesztésének sajátos szempontjai, marketing- és management specifikumai /e témakörben nemzetközi programban vettünk részt: ITACA, Improving Tourism Actions in Cadses Area, Community Initiative: INTERREG III.B (2000-2006)/ A projekt angol nyelvő kutatási eredményeket összefoglaló kötete megjelent, címe: Marketing and Management of Tourism in Natural Protected Areas (Project No. 5D045) June 2008. Az intézeti kutatási profil kialakításának eddig megtett lépései: 2006-ban rendeztük elsı konferenciánkat, melynek eredményei tanulmánykötetben jelentek meg, mely egyben az elsı helyi kiadású tankönyvünk is egyben és számos társintézményben használják az oktatásban, 2007-ben nemzetközi konferenciát rendeztünk angol, svéd, portugál, amerikai, olasz, német, román és horvát résztvevıkkel. A kétnyelvő kötet megjelenését most készítjük elı. Ezzel a nemzetközi tudományos közéletben is meg tudunk jelenni, emellett Szekszárdot és a megyét is ismertebbé tesszük, hiszen több dolgozat témája és szerzıje helyi. 12. oldal a 164-ből
A jelenlegi helyzetben noha nem specifikusan kutatási tevékenység -, de eredményes munkánk elıfeltételeit teremtette meg az intenzív partnerkapcsolatok kialakítása érdekében elvégzett munka. (A pedagógiai fıiskolai múlt mellett új, versenyképes, a gazdasági élethez és a város, a megye fejlesztési elképzeléseihez illeszkedı, a gazdasághoz szorosan kötıdı új szak és annak megismertetése alapvetı fontosságú.) E területen jelentıs eredményeket értünk el, eddigi programjaink a partnerek jelentıs támogatásával valósúlhatott meg, több együttmőködési megállapodás a közeljövıben megtörténik, illetve a folyamat felgyursul hiszen a 7. szemeszter végzıseink, szakmai gyakorlatos féle, így tovább erısödik és szélesedik formalizált kapcsolatrendszerünk a régión kívül is. A jövı feladata, hogy a markáns kutatási profil kialakulhasson. Logikus lenne, hogy a meglı szakirányaink mentén alakuljanak ki ezek: ökoturizmus, település- és térségfejlesztés. Az elıfeltételek részben adottak, bár az objektív és szubjektív feltételek kialakítása az intézeti kompetenciákon túlmutatnak. Megállapítható összegzésként, hogy meglı hazai és nemzetközi kapcsolatainkat is figyelembe ve és hallgatóinkra is építve jelentıs az a tudásbázis, mellyel partnerek tudunk lenni a város és a térség elıtt álló feladatokban. Szekszárdon jelentıs a klaszteresedés. A faipari klaszter 2006. végén kezdte el Bürostar nevő saját ablaktípusát fejleszteni. A cél az volt, hogy az őrkutatásban kifejlesztett reflektorfóliát, mint árnyékolót beépítsék egy gondozásmentes passzívház ablakba. A reflektorfólia egy mőanyag fólia vékony ezüstfüsttel borítva. Redınyként lehet feltekerni, ha nem süt a nap. Kívülrıl tükörként veri vissza a napsugarakat, bentrıl viszont ki lehet látni rajta. Ez az ideális anyag a monitoros munkahelyek leárnyékolásához. A fényt egyenletesen szőri, a napsugarak max. 8%-a halad át rajta az ezüstréteg vastagságának függvényében. Munkavédelmi elıírások kötelezik a munkáltatókat, hogy az irodákból szabad kilátást kell biztosítsanak, de a monitor nem tükrözıdhet és nem lehetnek nagy kontrasztok a háttérrel. Terjed is nyugaton a használata, de vagy az üvegen belül helyezik el, vagy a hıszigetelı üveg két táblája közé. Ha az üveg szoba felıli oldalára teszik, nem tökéletes a hısugarak visszaverése. Ha viszont a hıszigetelı üveg belsejébe kerül, hibás ragasztás esetén párásodik az üveg, üvegtöréskor pedig túl nagyok a javítás költségei. Nagyon erıs napsütésnél átmelegszik a belsı üvegtábla is. A klaszter szakemberei úgy próbálják elhelyezni a fóliát, hogy az a hıszigetelı üveg külsı oldalán, de egy harmadik, különálló üvegtábla védelmében helyezkedjen el. A roló elektromos mőködtetéső, hogy automata vezérlés irányíthassa. Ha az irodaház valamelyik oldalán kisüt a nap, bezáródnak a redınyök, védve a dolgozók szemét és kímélik a klímaberendezéseket, a környezetet. Egy sor prototípus készült és már közel 13. oldal a 164-ből
állnak a szakemberek a megfelelı felépítéshez. Olyan fa ablak lesz, amit kívülrıl egy alumínium burkolat véd az idıjárástól. Ez a burkolat nyitható, ebben kap helyet a védı üvegtábla. A roló így bekerülhet a legideálisabb helyre, a hıszigetelı üveg külsı oldalára. A termék szabadalmaztatása után kimondottan az irodaházak szegmensében kerül értékesítésre. Innovációs termékek:"revo" ablakmárka és "Effect" irodabútor: A fenti szempontokat figyelembe ve kereste meg a Danubia Faipari Klaszter a német FensterGegg Kft-t, melynek Revo nen futó márkája csaknem az összes felsorolt kihívásra egyszerre ad választ. Nem véletlen, hogy a Revo 2007-ben elnyerte a Német Szövetségi Innovációs Nagy-díj 2007 - et. A Revo újdonsága egyszerő, de rendkívüli. A tokot szélesebb anyagból készítik, így a szárny beintegrálódik a tokba, az üveg a toknak csukódik neki. Ha a tokot eltakarjuk a ház szigetelésel, akkor kívülrıl csak az üveg látszik. Ezzel egy összeteszthetetlenül egyedi dizájn keletkezik és eltőnik minden, az idıjárásnak kitett felület. Nincs szükség semmilyen utólagos ápolásra, festésre. Az ablak teljesíti a passzívházakhoz szükséges maximálisan megengedett hıátbocsájtási tényezıt Uw=0,75W/m2K és inteligens vezérléssel ellátott elektromos reluxa szerelhetı a külsı légrésbe. /3rétegő üvegezés esetén/ A Revo -t 25 es szabadalom védi az utánzások ellen. A licencszerzıdés aláírás elıtti stádiumban van, a Danubia Faipari Klaszter fogja gyártani Magyarországon a Revo -t, és kizárólagos értékesítési jogokkal is a klaszter fog rendelkezni. A gyártáshoz szükséges szerszámcsomag megvásárlására is 2009. elején majd sor. Az irodabútor projektben a klaszter már levédette a közös fejlesztésben készülı, rendkívül variálható, a vevık között népszerő termék nevét. Az effect bútorcsalád már több nagy munkát elnyert, gyártása jelenleg is folyamatos. Fı feladat a termelékenység és a minıségi színvonal növelése, valamint a termék megismertetése terén jelentkezik. Ezért a klaszter 2009 elején erre a feladatra vásárolja meg a már korábban említett Homag Venture 20M CNC megmunkáló központot. Ezzel Dél- Dunántúlon egyedi színvonalú CNC gyártósor jön létre, mely táblafelosztóból, megmunkáló központból és élzáróból áll össze. 2005.december 14-én 20 alapító taggal, köztük a Szekszárdi Ipari Park Kft.-vel, megalakult Szekszárdon a Szekszárdi Autóipari Alkatrész-beszállítók Klasztere. 14. oldal a 164-ből
A tagok együttmőködése lehetıvé teszi, hogy kedvezıbb árakat és közös beszerzési vonalakat alakítsanak ki. A város vezetésének nem titkolt szánkéka, hogy a Klaszter jelenlétének következtében új cégek telepedjenek le Szekszárdon, illetve az Ipari Parkban. Az Ipari Park számára rendelkezésre álló területek kiválóan alkalmasak lehetnek új autóipari alkatrészgyártó cégek letelepülésére, a térségben amúgy is jelentıs autóipari alkatrészgyártás húzóágazattá történı fejlesztésére, ezáltal új munkahelyek teremtésére. A Klaszter nyitott az ágazathoz kötıdı vállalkozások, valamint a szakmai és támogató szervezetek számára, és lehetıvé teszi, hogy azok tagként a Klaszterhez csatlakozzanak, annak munkájában részt vegyenek. A K+F tevékenység fejlesztése az egyik kitörési pontot jelenti Szekszárd számára. Az IVS 4. fejezetében a Stratégia alkotás kapcsán bemutatjuk, hogy a város jövıbeli stratégiájának egyik alap pillére a K+F tevékenység megerısítése, és fejlesztése. A szükséges intézkedéseket a hivatkozott fejezet tartalmazza. 1.1.4 Turizmus A Dél-Dunántúli Régió Turizmus Stratégiai Fejlesztési Programja1 meghatározza a turisztika stratégiai irányait. Az alábbi turisztikai magterületek kerültek meghatározásra, amelyek a legfıbb potenciált jelenthetik a régió turizmusának jövıjében: 1 Forrás: Dél-Dunántúli Régió Turizmus Stratégiai Fejlesztési Programja 15. oldal a 164-ből
Szekszárd a Duna-mente turisztikai magterület központjában helyezkedik el. A Duna-mente jelenleg csekély mértékben részesedik a régió turizmusából. A jövıképben a térséget elsısorban a borturizmusra, és emellett a vízhez kapcsolódó turizmusra épülı desztinációként lehet elképzelni. A már meglı borutak, valamint a Duna ehhez kiváló alapot biztosítanak. A térségben található kulturális és népmővészeti értékek a borra felfőzhetık, így aki végighalad a borút mentén, számos kiegészítı programlehetıséget talál magának. A térségben egyedi vonzerıként szolgál a Paksi Atomerımő. Paks tekintetében cél lehet a város bevonása a minıségi konferenciaturizmusba, így a célállapotban a városban illetve közelében egy nagyobb kapacitású, magas színvonalú konferenciaszálloda is szerepel. Az alábbi táblázatban kerültek összefoglalásra a fı turisztikai fejlesztési területek: 16. oldal a 164-ből
Ökoturizmus A régióban két nemzeti park található: a Duna-Dráva Nemzeti Park teljes területe és a Balatonfelvidéki Nemzeti Park egy kisebb, somogyi része. A térség ökoturisztikai szempontból különösen kedvezı adottságokkal rendelkezik. A Duna-Dráva Nemzeti Parkhoz négy tájvédelmi körzet és természetvédelmi terület tartozik. A fı ökoturisztikai látványosságok mellett még számtalan természetvédelmi oltalom alatt álló parkban, arborétumban és erdıben, és további Natura 2000 területen figyelhetı meg a gazdag flóra és fauna. Vízi turizmus A vízi turizmus a nyári idıszak kedvelt üdülési és aktív idıtöltési formája, amely magában foglalja a strandolást, a különféle vízi sportok őzését (ezen belül elsısorban a csónakázást, kajak-kenuzást, vitorlázást), valamint a sétahajózást. A Dél-Dunántúli Régió folyóvizei, tavai, mesterséges strandfürdıi kellemes nyári idıtöltést biztosítanak a strandoláshoz és a vízi sportok őzéséhez. A Duna teljes magyarországi szakaszán szabályozott és hajózható, a nagymérető személy- és teherhajók közlekedése miatt elsısorban a holtágak alkalmasak a vízi turisztikai szerepkör betöltésére. A Duna holtágai, homokzátonyai fürdızésre is alkalmasak. 17. oldal a 164-ből
Vadászturizmus A Dél-Dunántúli Régió Magyarország egyik legkedveltebb, hatalmas területő és jelentıs vadállománnyal bíró területe. Fı vadászati területek: Gemenc, Zselic, Belsı-Somogy, Gyulajierdı. A vadászatszervezés jól mőködik a térségben: a vadászatokat vadásztársaságok, erdıgazdaságok szervezik. Ezek a vadásztatás mellett szállást, étkezést, trófeakikészítést és egyéb kiegészítı szolgáltatásokat is nyújtanak, bemutatókat, szakmai továbbképzéseket is szerveznek. A vadásztársaságok területei szinte a teljes régiót, annak minden kistérségét lefedik. Kerékpáros turizmus A Dél-Dunántúli Régió domborzata változatos, így a látogatók számára különbözı nehézségi fokú, hosszú és vonalvezetéső kerékpáros túralehetıségek kínálkoznak: a folyók közelében sík, könnyen biciklizhetı, a domb- és hegyvidékeken komoly meredekségő, hegyi utak várják a túrakerékpárosokat. Borturizmus Napjainkban a borturizmus egyre nagyobb népszerőségnek örvend, önálló turizmusággá nıtte ki magát. A Dél-Dunántúli Régió jelentıs mezıgazdasági kultúrája a szılıtermesztés és a bortermelés: az ország 22 borvidékébıl 5 található itt, köztük a világhírnnek örvendı Villányi és Szekszárdi Borvidékkel. Az ország bortermelésének 13,6%-át a régióban állítják elı, ezen belül a minıségi borok aránya a megtermelt bor mennyiségéhez viszonyítva kiemelkedıen magas. Rendezvények, fesztiválok A turizmusfejlesztésben a rendezvények kettıs célt szolgálnak: bizonyos programok nagyfokú attraktivitással rendelkeznek, ezáltal önálló vonzerıértéket hoznak létre, míg más, jellemzıen kisebb jelentıségő rendezvény a programcsokor színesítését, a tartózkodás élményjellegét növeli. A Dél-Dunántúli Régió rendezvénykínálatában elsısorban térségi, regionális jelentıségő programok szerepelnek, de megrendezésre kerül néhány nagyobb, országos hatókörő esemény is. Utóbbiak között országos versenyek és speciális témájú fesztiválok, valamint kifejezetten a nagyközönségnek szóló turisztikai rendezvények is megtalálhatók. 18. oldal a 164-ből
Hivatásturizmus (MICE) A nemzetközi trendeket követve az elmúlt ekben hazánkban is felélénkült a hivatásturizmus. Az üzleti célú utazások között megkülönböztethetünk konferenciákat, szakmai találkozókat, továbbképzéseket, vállalati csapatépítı tréningeket, incentív utakat, stb. Valamennyi esetében elvárás a színvonalas konferencia- és meetingtermek, üzleti szolgáltatások, valamint minıségi szolgáltatásokat nyújtó szálláshelyek és vendéglátó egységek rendelkezésre állása. Ezen kívül megfigyelhetı az üzleti és az egészségturizmus összefonódása is. Egyre többen választják néhány napos programként egy-egy borvidék felfedezését. A város adottságai ezen a téren jók: a borászok közül egyre többen készülnek fel vendégfogadásra, ám ezek a szolgáltatások egymástól elszigetelten mőködnek. A kölcsönhatások erısítésében és a koordinációban nagy szerep hárulhat a város új társaságára. A kft. feladatai között szerepel, hogy a megújuló testvérvárosi kapcsolatokban rejlı turisztikai lehetıségeket minél jobban kihasználja. Több partnertelepülés részérıl felmerült ugyanis az igény, hogy szervezett kereteket adjanak az eddigi egyéni utazásoknak. Szekszárdi Borvidék Borút Egyesület 2 1999. június 11-én alakult meg, azzal a céllal, hogy mőködésel elısegítse a szekszárdi történelmi borvidék kulturális örökségének megóvását, kultúrájának megırzését és továbbvitelét, valamint a térség idegenforgalmának fellendítését, a Szekszárd környéki térség fejlesztését. A szervezet arra törekszik, hogy a borvidéki településeken élık együttmőködésének szervezésel elımozdítsa a minıségi bortermelést és a borhoz kapcsolódó mővészeti és építészeti, gasztronómiai és egyéb kulturális értékek védelmét, a fenntartható fejlıdés szempontjait szem elıtt tartva. Az egyesület 64 taggal alakult. A tagok között egyaránt találhatók magánszemélyek, családi borászatok, nagyüzemek, hegyközségek és utazási irodák és önkormányzatok. Alapítását az az egyre sürgetıbb igény vezette, hogy a Kétytıl Bátáig húzódó, Magyarország egyik legrégibb borvidékeként számon tartott térség égetı gazdasági-társadalmi problémáinak megoldását, a hagyományokra támaszkodva, azokat jó irányban továbbfejlesztve, a megváltozott gazdasági és kulturális igényekhez, követelményekhez alkalmazkodva segítse. Létrehozására már 1995. óta történtek próbálkozások, de különbözı érdekütközések és a pénzhiány a megvalósítást mindaddig akadályozták. 1999-ben azonban egy PHARE pályázat lehetıséget adott arra, hogy a dél dunántúli történelmi borvidékeken mőködı egyesületek, 2 Forrás: Szekszárdi Borvidék Borút Egyesület 19. oldal a 164-ből
együttmőködés keretében olyan jelentıs támogatáshoz jussanak, melybıl a tervezett, vagy még csak kezdetlegesen mőködı borutakat létrehozhassák, illetve a nemzetközi elvárásoknak megfelelı színvonalra fejleszthessék. A pályázat gesztora az akkor már mőködı Villány-Siklósi Borút Egyesület volt. A további együttmőködık a szekszárdin kívül a zalai, a dél-balatoni, a pécsi és a tolnai borvidékek borkultúrát ápoló szervezetei voltak. Az e szervezetek támogatásával megalakult egyesületeknek, borutaknak a mai napig ezek az egykori együttmőködı partnerek, ma társszervezetek, az elsı számú szervezeten kívüli, szakmai kapcsolatai. A pályázat eredményeként, a 2000. i Szekszárdi Szüreti Fesztivál alkalmával hivatalosan is megnyitották a borutat, amely a klasszikus borutak kategóriájába tartozik. Az elsı minısítést követıen 16 minısített borútállomás várta a turistákat a borúton. Jelenleg 35 a minısített állomások száma. A borút által nyújtott turisztikai termékek az alábbiak: - Borkóstoltatás, borbemutató, pinceséta, barrique-pince látogatása, szabadtéri borkút, bortrezor, pálinkakóstoltatás - Tájjellegő ételek, reneszánsz konyha, királyi ételek, melegkonyhás vendéglátás, - Néprajzi magángyőjtemény, sárközi lakodalmas, babamúzeum, pálinkatörténeti bemutató, csipkegyőjtemény, - Leányvárban löszbe vájt pincék látogatása, - A borvidék mese-, és mondavilágának felelevenítése, - Kerámiamőhely látogatása, mézeskalács-bábok, mézes sütemények, gyertyák, kismesterségek bemutatása, - Szállodai szálláshely, kastélyszálló, szállás borászoknál rendezvények. Ugyancsak fontos, hogy a vállalkozás aktív szerepet játsszon a városi rendezvények szervezésében, színvonalas lebonyolításában, új rendezvények létrehozásával további lehetıségeket teremtsen a városban eltöltött vendégéjszakák számának növelésére. A város jelen pillanatban nem képes egy hétvégénél tovább a térségben tartani és tartalmas programmal szolgálni az idelátogatóknak. Ezért is fontos, hogy a turisztikai kínálatot a bor mellett új tartalmakkal egészítsük ki. Ilyen látványosság lehet például a Gemencben, Európa legnagyobb ártéri erdejében tervezett ökoturisztikai centrum és A természet vad erıi interaktív tematikus park. Az országosan is egyedülálló, mintegy 22 hektáros 20. oldal a 164-ből