Horvátország 2018. JÚNIUS ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK Hivatalos megnevezés Horvát Köztársaság Államforma köztársaság Főváros Zágráb Terület 56 594 km 2 Népesség 4 292 095 fő (2017) Egy főre jutó GDP 14 608 USD Hivatalos nyelv horvát Hivatalos pénznem (kód) horvát kuna (HRK) Magyarország export rangsorában való helyezése 19. (209 országból) HORVÁTORSZÁG ORSZÁG-, ÉS SZUVERÉN KOCKÁZATI MINŐSÍTÉSEI MINŐSÍTÉSEK KOCKÁZATI BESOROLÁS Exim Országkockázati besorolás 4 (1-7) OECD Országkockázati besorolás 4 (0-7) S&P Szuverén minősítése BB+ STABIL kilátás Moody s Szuverén minősítése Ba2 STABIL kilátás Fitch Szuverén minősítése BB+ STABIL kilátás
A RELÁCIÓ EXIM BESOROLÁSA Horvátország országkockázati besorolása 4-es kategória stabil kilátássokkal, mely alapján a reláció finanszírozható és biztosítható. ORSZÁGKOCKÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ POLITIKAI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI KOCKÁZATOK Az ország 1991-ben kiáltotta ki függetlenségét az addigi egységes Jugoszláviától, azonban csak az ezt követő délszláv háború öt éves harcai után lett egységes területileg. A Horvát Köztársaság 2009 óta tagja a NATO-nak és 2013 óta pedig az Európai Uniónak. Az ország politikai kockázatai jelenleg közepesek, a folyamatos belpolitikai bizonytalanságok miatt. Az elmúlt években számos belpolitikai válság rázta meg az országot, melynek következményeként egyik meghatározó politikai párt sem tudott közvetlen többséget szerezni és ez által stabil kormányt alakítani. A legutóbbi, 2016. szeptemberi parlamenti választásokat követően a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) pártja nyerte a választásokat, azonban meghatározó többség hiányában koalíciós kormányt kellett alakítania, amely 2017 áprilisában hirtelen felbomlott a koalíciós pártok vitái miatt, és csak júniusban sikerült új koalíciós kormányt alakítania a HDZ-nek a liberális Horvát Néppárt (HNS) segítségével. Továbbra is magas azonban annak a kockázata, hogy ez a kabinet se lesz képes kitölteni mandátumát 2020-ig. A biztonságpolitikai kockázatok alacsonyak, miután Szerbiával is sokat javult az ország kapcsolata az elmúlt évek során, ugyanakkor több szomszédos állammal vannak tengeri határvitái, ugyanakkor ezek várhatóan diplomácia úton rendeződnek majd. Egy esetleges háború kirobbanásának kockázata alacsony, miután Horvátország 2009-óta tagja a NATO katonai szövetségnek. GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS ÉS ÜZLETI KÖRNYEZET KOCKÁZATAI Horvátország a korábbi Jugoszlávia egyik leggazdagabb tagköztársasága volt azonban az 5 éves délszláv háború rendkívül megviselte az ország gazdaságát, és ezáltal kimaradt a közép- és kelet európai nyugati beruházások korai hullámából. A 2000-es évektől kezdődően az ország folyamatos növekedési pályára állt a turizmusnak és a belső fogyasztás (ekkor erősödött fel fogyasztás alapú hitelek terjedés) bővülésének köszönhetően egészen 2008-as gazdasági válságig. A gazdaság szerkezetének szempontjából meghatározó a szolgáltató szektor (69,5%) túlsúlya, mely jelenleg az aktív munkaerő mintegy 70,4%-át foglalkoztatja. Horvátország gazdasági növekedéséinek kockázatai közepesek. Horvátország jobban megszenvedte a 2008-ban kirobbant pénzügyi válságot, mint térségbeli országok, melynek következményeként 2009-től recesszióba fordult az addig folyamatosan növekvő gazdaság. Az
országnak 2015-re sikerült csak kikerülnie a recesszióból és várhatóan középtávon 2% feletti növekedést produkálhat, amely azonban elmarad a válság előtti 4% feletti éves növekedéstől. 2018- ban a gazdaság várhatóan 2,7%-kal bővül éves szinten, melyet az exportforgalom és a belső kereslet növekedése és a turizmus hajt. A turizmus jelenleg is a GDP 20%-át adja körülbelül, mely ágazati koncentrációs kockázatokat hordoz magában. A növekedési kockázatok szempontjából kiemelendő, hogy az ország egyik legnagyobb vállalata az Agrokor (a cég a horvát GDP 15%-át adja és mintegy 60 ezer főt foglalkoztat) a csőd szélére került 2017-ben, továbbá hogy a munkanélküliség továbbra is 9% feletti. A monetáris politika területén alacsony kockázatokat azonosítunk az alacsony inflációs környezet miatt. Középtávon 1-2%-os inflációs pályát valószínűsítünk. A nemzeti valuta védelme érdekében szükség esetén a Horvát Nemzeti Bank könnyen be tud avatkozni a magas devizatartalékoknak köszönhetően. A közpénzügyek kockázata mérséklődött az elmúlt egy év során a csökkenő államadósság következtében (2016: 80,6%; 2017: 79%; 2018e: 75,1%), azonban továbbra is közepes kockázatok azonosíthatóak. Az államháztartás egyenlege a tavalyi 0,8% szufficit után 2018-ban várhatóan újra deficites lesz (2018e: -1,7%; 2019e: -1,9%). Az államháztartás szempontjából a legnagyobb kihívást továbbra is az ország rövid távú finanszírozása jelenti, mivel Görögországgal ellentétben, ahol 20-30 éves futamidejű kötvények forognak, Horvátország 10 éves futamidejű államkötvényeket bocsátott ki, ami magas kamatkiadásokat is eredményezett, mely miatt az ország jelenleg az államháztartási bevételek 6%-át költi kamatkiadásokra. Az üzleti környezet kockázatai mérsékeltek. Horvátország 2013-as csatlakozása óta nagymértékben törekszik az EU-s jogrendszer mihamarabbi átültetésére. Az infrastruktúra fejlett és folyamatos fejlesztés alatt áll. A külföldi tőkebeáramlás évről évre nő, köszönhetően a korábban megkezdett állami privatizációs politikának. A fizetési kockázatok mérsékeltek, a közigazgatás azonban rendkívül túlbürokratizált és magas a korrupció szintje. A korábbi kormányzat számos korrupcióellenes kampányt indított, melyek eredménye azonban egyelőre még nem látszik. A jelenlegi kormány eltökélt a bürokrácia méretének és a vállalatok működési költségeinek csökkentése mellett. KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLSŐ FINANSZÍROZÁSI POZÍCIÓK KOCKÁZATAI A külgazdasági kockázatok alacsonyak. A folyó fizetési mérleg pozíciója folyamatosan szufficites volt az elmúlt években (2016: 2,7%; 2017: 4,1%) és a nemzetközi tartalékok szintje is megfelelő. Az importfedezet szintje a konszenzusos 3 havi szint felett van (2018e: 5 havi importfedezet). Horvátország főbb exportcikkei a szállító eszközök, gépek, textíliák, vegyi anyagok, élelmiszerek, finomított kőolaj, míg gépeket, elektromos berendezéseket, vegyi anyagokat és élelmiszereket
importál. Az ország főbb exportpartnerei: Olaszország, Szlovénia, Németország, Bosznia- Hercegovina, Ausztria és Szerbia. Importpartnerei: Németország, Olaszország, Szlovénia, Ausztria és Magyarország. A PÉNZÜGYI RENDSZER FELÉPÍTÉSE ÉS KOCKÁZATAI A Bankszektor kockázatai jelentősek a magas nem teljesítő hitelek aránya miatt, mely 2017-ben 12,5%-ot tettek ki a teljes hitelállományon belül. Ugyanakkor az ország pénz- és tőkepiaca fejlett. A bankok tőkeellátottsága és tartalékaik megfelelőek. A nemteljesítő hitelek aránya is folyamatosan csökken a jegybanki intézkedéseknek köszönhetően. Az országban jelenleg 3 állami bank és mintegy 28 teljes körű jogosítvánnyal rendelkező pénzintézet működik többségük olasz és osztrák kézben van. AZ ORSZÁG 5 LEGNAGYOBB KERESKEDELMI BANKJA (ESZKÖZÁLLOMÁNY ALAPJÁN) 30% 25% 20% 15% 27,5% PIACI RÉSZESEDÉSÜK FORRÁS: CROATIAN NATIONAL BANK 22,3% 14,3% 10% 5% 7,4% 5,8% 0% Zagrebacka Banka dd Privredna Banka Zagreb dd Erste & Steiermärkische Bank dd Raiffeisenbank Austria dd Splitska Banka dd EXIMMEL FENNÁLLÓ KAPCSOLAT: Eximmel kapcsolatban álló további bankok listája: OTP Banka Hrvatska dd; Croatian Bank for Reconstruction & Development; Imex Banka dd.
FŐBB MAKROGAZDASÁGI MUTATÓK FŐBB MAKROGAZDASÁGI MUTATÓK 2016 2017 2018E 2019E 2020E Reál GDP növekedés (%) 3,2 2,8 2,7 2,9 3,0 Éves átlagos infláció (%) -1,1 1,1 1,7 2,0 1,9 Államháztartás egyenlege (GDP %) -0,9 0,8-1,7-1,9-2,0 Bruttó államadósság (GDP %) 80,6 79,0 75,1 71,6 67,9 Folyó fizetési mérleg (GDP %) 2,7 4,1 2,5 2,5 2,3 Nettó FDI (GDP %) 4,1 2,7 1,5 1,6 1,8 Importfedezeti mutató (hónap) 7,2 8,4 5,2 5,1 4,9 Forrás: IMF, E: előrejelzés SWOT ANALÍZIS ERŐSSÉGEK/LEHETŐSÉGEK Az Európai Unió tagjaként új piacok nyílnak meg az ország előtt; Állami privatizációk növelhetik az országba érkező külföldi tőkebefektetéseket; A megnyíló strukturális alapok felpörgethetik a gazdaságot; Megkezdett politikai és fiskális reformok; Alacsony inflációs környezet, javuló üzleti környezet. GYENGESÉGEK/VESZÉLYEK Belpolitikai bizonytalanságok; Az Agrokor vállalat kapcsolatos bizonytalanságok negatívan hatnak a belpolitikára és a gazdaságra is; Magas államháztartási hiány és államadóság; Túlbürokratizált, és nagy létszámú közigazgatás; Magas munkanélküliségi ráta; A nemteljesítő hitelek aránya továbbra is magas; Magas vállalati és önkormányzati eladósodottság.
ORSZÁGKOCKÁZATI FAKTOROK GRAFIKUS ÉRTÉKELÉSE HORVÁTORSZÁG VISZONYLATÁBAN POLITIKA ÉS BIZTONSÁGPOLITIKA ÜZLETI KÖRNYEZET GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS ÉS STRUKTÚRA KÖZPÉNZÜGYEK KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLSŐ FINANSZÍROZÁSI POZÍCIÓK MONETÁRIS- ÉS ÁRFOLYAMPOLITIKA BANKSZEKTOR FIZETÉSI TAPASZTALATOK 1 2 3 4 5 6 7 ELHANYAGOLHATÓ KOCKÁZAT > EXTRÉM KOCKÁZAT A MAGYAR-HORVÁT ÁRUFORGALOM ALAKULÁSA 2013-2018 KÖZÖTT MILLIÓ USD 2013 2014 2015 2016 2017 2018E Export 1485,1 1575,6 1494,7 1484,9 1794,3 1934,9 Import 452,6 558,5 478,7 518,5 667,3 735,9 Összes forgalom 1937,7 2134,0 1973,4 2003,4 2461,6 2670,9 Forrás: KSH; E: részleges adatok alapján készült saját előrejelzés MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZRT. MAGYAR EXPORTHITEL BIZTOSÍTÓ ZRT. 1065 Budapest, Nagymező u. 46-48. Tel.: 06 1 374 9100, 06 1 374 9200 Fax: 06 1 269 4476, 06 1 269 1198 Web: exim.hu Email: exim@exim.hu