Gazdaság, munkatermelékenység, bér Magyar Közgazdasági Társaság Munkaügyi, Logisztikai, Nemzetközi Gazdaság szakosztályainak konferenciája 2017. Június 8. Bod Péter Ákos, az MTA doktora, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára petera.bod@uni-corvinus.hu
Témáink Néhány közismert adat egyelőre kommentár, elemzés és javaslat nélkül A munkabér, termelékenység mint a) a közgazdaság-elmélet ügye; b) a munkaügy ügye; c) konjunktúra-elemzési változó. A tőke ügye Gazdaságpolitikai megfontolások. Felzárkózás? Felzárkóztatás? Kommentár a versenyhez valómagyar viszonyulásról
Amit mindenki tud: a magyar bér valóban olcsó euróban (azaz függ az adat az árfolyam-politikától!) Forrás: IHK, 2015-ös adatok
Amit sokan tudnak: foglalkoztatási viszonyokat tekintve nincs egyetlen Magyarország
Amit szintén lehet tudni: jövedelmi szint szerint sem homogén az ország Azaz nemcsak európai bérunió nincs, de magyar bérunió sem. És megyei PPP-t sem számolunk
Ami nem köztudomású: (kis)vállalataink nem eléggé termelékenyek, még térségi összevetésben sem
Ahogy a gazdaságelmélet és ideológia tekint a bérre, termelékenységre Solow: a versengő vállalatok a bért a munka határtermelékenységéhez igazítják: többet nem adnak, mert ráfizetnek, kevesebb esetén azt kockáztatják, hogy más cég elszipkázza az értéktermelő munkást. Feltételezi, hogy a termékek és a két termelési tényező(l, K) piacán tökéletes a verseny, minden szereplő árelfogadó, egyenlőértékek cserélnek gazdát. Erdős T kritikája (KSZ, 2017. május): nem biztos, hogy a bér annyi, mint a munka parciális hozama, és a verseny feltevése a bérezés területén életidegen: minimálbér, garantált bér, bérszerződések, szakszervezetek stb Akkor a bér erőviszony kérdése, ezért kellene erős szakszervezet, vagy ha nincs, állami intervenció kell. Pogátsa Z. Nem, a reálbér nem csak szándék kérdése, de valóban tele van a modern gazdaság (az átmenetben levőpedig főképpen) járadékszerű jövedelme elemekkel, mint a bér, mind a profit oldalon: ritkasági, szolidaritási bérjáradék, állami szabályozás (jó és rossz okból): Mihályi P Szelényi I
A munkajövedelmek aránya az iparban egy munkavállalóra jutó hozzáadott érték százalékában Roppant nagy kizsákmányolás avagy igen nagy a tőke aránya/hozama/hatékonysága 75 70 65 60 55 50 45 EU15 Poland Slovakia Hungary Czech Republic 40 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
A tőke ára: függ nagymértékben az ország (állam, szuverén) kockázatosságának megítélésétől Költséges az unortodoxia és az improvizálás Csehország: AA-; Szlovákia A+; Lengyelország BBB+
Fejlesztő és bővítő beruházásainkat tolják az uniós pénzek is, de az autonóm magánszektor nélkül nem halad eléggé a folyamat
Csak nálunk nem nőtt az átlagos termelékenység egy alkalmazottra jutó munkatermelékenység
A magyar és a régiós munkavállalók képzettségének, motiváltságának megítélése nem kiváló a német kamarák felmérése szerint
Amivel a német cégek elégedettek (a munkaerő képzettsége) és amivel nem (a jogbiztonság - jobbra) Forrás: Magyar-Német Kamara
Nem sok az, amennyit oktatásra fordítunk OECD, vásárlóerőt figyelembe véve,
Keveset költ az ország általános és középfokú oktatásra, de a kevésből amit lehet, kihoznak Az oktatás költséghatékonysága és szakmai eredményessége a PISA-jelentés alapján http://ec.europa.eu/economy_finance/publications/eeip/pdf/ip045_en.pdf
Az új idők új követelményeket támasztanak a munkaerővel szemben Amerikai foglalkoztatási arányok változása, készségcsoportok szerint Forrás: Deming, https://scholar.harvard.edu/files/ddeming/files/deming_socialskills_aug16.pdf
A mai foglalkoztatottak egy részének munkája géppel helyettesíthető
Drámai demográfiai változás zajlanak a peremtérségben A népességszám alakulása 1995-höz képest az EU-ban és néhány tagországban
A nyitottság, bizalom, kommunikációs és együttműködési képesség felértékelődik de a magyar társadalom értékrendje közel áll a balkáni-ortodox világéhoz Tárki, 2009
Akkor melyek a gazdaságpolitikai teendők? Első elv: ne árts. A törvények kiszámíthatatlansága fékezi a tőkeakkumulációs és a (termelékenységnövelő) beruházásokat. Oktatás: a humán ismeretek és készségek éppoly fontosak, mint a kalkulatív és műszaki jellegűek. Tanulásra való képességet, semmint a ma fennálló munkaerőhiány gyors feloldását ígérő praktikus készségeket kellene oktatni. Területi aránytalanságok tartós fennmaradása: a belső migrálást gátló tényezők (pl. a lakáspolitika, amely az új lakások építését és tulajdonlását támogatja, nem a rugalmas bérlési rendszert). Szervezeti konszolidáció: közepes cégből miként lehet nagyvállalattá válni és érdemes-e? Verseny: érték-e? Az állami hiperaktivitás lefojtja a gyengébbet, kevésbé termelékenyt kiszelektáló versenyt. Egyébként is ambivalens (de inkább ellenséges) a versennyel kapcsolatos társadalmi értékrend.