Arisztotelesz (384-322) Minden ember vagy Platón vagy Arisztotelész hívének született (F. Schlegel)
Arisztotelesz (384-322) Minden ember vagy Platón vagy Arisztotelész hívének született (F. Schlegel)
Élete Sztageira, Nikomakhosz a makedón király orvosa 18 évesen belép az Akadémiára, (8 vagy) 20 éven át (Platón haláláig) ott is marad Fülöp meghívására N. Sándor tanítója. N.S trónlalépése után: Athén, Lykeion, peripatetikus iskola term.tudományos, orvosi, történelmi tevékenység
Nagy Sándor tanítója
Merello: Nagy Sándor Arisztotelészre figyel
Világnézete alapelemei
Viágképe
Írásai akroamatikus és exoterikus iratok Logikai (Organon), term.tud-os, metafizikai, etikai (Nikomakhoszi Et., Eudémoszi Et., Magna Moralia, Politika, Az ethéni állam), poétikai (Retorika, Poiétika) mővek
Tudományelmélete teoretikus (matematika, fizika, teológia) praktikus (etika, politika) poétikus (retorika, poétika)
Természettudományok
Természettudományok
Természettudományok
Logika formális logika: a helyes következtetés (szillogizmus) szabályai kategóriák: az összekapcsolás nélkül kimondott szavak szubsztancia vagy minıség, mennyiség, viszony, hely, idı, helyzet, birtoklás, cselekvés, elszenvedés A mondatokká kapcsolt szavakból >> ítéletek (igaz / hamis) ítéletek összekapcsolása >> következtetés (szillogizmus)
Logika 2. alappélda: Minden ember halandó (Pmaj) Szókratész ember (Pmin) (M term. medius) középfogalom: ember (kiesik) Szókratész halandó (konklúzió) következtetések összekapcsolása >> bizonyíték dedukció: az általánostól az egyes felé indukció (epagogé) az egyestıl az általános felé haladás A tkppi korábbi általánost késıbb ismerik meg, mint a késıbbi különöst., a legkorábbi és legáltalánosabb nem biztonyítható (ELV). Az elv a bizonyítás közvetlen tétele, azaz semmilyen elızménye nincs A kizárt harmadik elve: Lehetetlen, hogy valamihez ugyanaz ugyanabban a tekintetben hozzá is tartozhasson meg nem is.
Kommunikáció-tan
Metafizika anyag és forma (hülé, eidosz morphé) >> A tárgyi világban csak együtt fordulnak elı. az anyag a tiszta potencialitás (dünamisz) a forma a tiszta aktivitás (energeia) A dolgok lényege jelenségeik sorrendjében van. A lényeg kibontakozása az entelekheia. (telosz, cél) A fejlıdés 4 oka (causa formalis, c. finalis, c. efficiens, c. materialis) Az anyag ellenszegülésébıl >> véletlen : accidentia
Isten Az isteni gondviselés teljesen egybeesik a természetes okok mőködésével (az entelekheia révén) Az elsı mozgató (primum mobile immotum). Minden mozgásnak van oka, ha nem akarunk végtelen regresszust, fel kell tételeznük egy olyat, melyet már semmi nem mozgat. Testetlen, oszthatatlan, tértelen, nem nélküli, szenvedélytelen, változatlan, tökéletes, örökkévaló. A világot nem teremti, hn mozgatja, de nem mechanikus erıként, hn teljes okként. Isten úgy mozgatja a világot, mint a szeretett tárgy mozgatja a szerelmest (Metaphysika, IX.7) Végcél, hajtóerı, forma, alapelv, summa, telosz, entelekheia. Tiszta energeia. Tiszta aktivitás, th soha sem cselekszik, tökéletes, th nem akar semmit.
Az emberrıl férfi és nı éles megkülönböztetése (Platónnal szemben!) Az ideális férfi (Etika IV,3) Az ideális nı (Politika I, 13)
Lélektana vegetatív, állati, ész a szellem receptív és alkotó
Etikája areté (lat: virtus): kiválóság, rátermettség (alkalmasság, képesség) inkább, mint a platóni erény Dianoetikus és erkölcsi erények
Jellemtana A boldogság feltétele az areté, a javak és a barátság. A kiválóság csak tapasztalat útján szerezhetı meg. tiszta ítélet, önuralom, vágyak arányának megtartása, felhasznált eszközök mővészi volta
Az arany középút (meden aga) Hiányos Etikai erény Túlzott halvérőség szelídség dühösség gyávaság bátorság vakmerıség szégyenlısség szemérem szemérmetlenség érzéketlenség mértékletesség mértéktelenség veszteség jogszerőség nyereség fösvénység nagyvonalúság tékozlás győlölet szeretet hízelgés gúnyos szerénység igazság fennhéjázás kishitőség nemes becsvágy felfuvalkodottság szőkkeblőség áldozatkészség pazarlás elpuhultság állhatatosság szenvedésben való eltompultság együgyőség belátás álnokság
Etika, jellemtan földi javak (a szők-ségtıl való mentesülés megadja a gondtól és mohóságtól való mentességet) barátság nagyobb szüksége van rá a boldog embernek mint a boldogtalannak, mert a boldogság megsokszorozódik, ha megosztjuk barátainkkal. fontosabb, mint az igazságosság, mert ha az emberek barátai egymásnak, az igazságosság fölösleges; de ha igazságosak, a barátság akkor is nyereség A barát: két test, egy lélek Akinek sok barátja van, annak nincs barátja.
Államtan család, magántulajdon Egy Kevés sok jó királyság arisztokrácia politeia Rossz türannisz oligarchia demokrácia