Humánetológia Humán viselkedési komplex Miklósi Ádám Etológia Tanszék
Humán viselkedési komplex (Csányi 1999) Nem szekvenciális, hanem párhuzamos folyamatok az evolúcióban, egymástól részben független, de kölcsönható jellegek evolúciója I. Szociális viselkedésformák II. Szinkronizációs viselkedési mechanizmusok III. Konstrukciós képesség
Szocialitás Humán viselkedési komplex c2 Komponensek (megismerési viselkedés) c1 c3 Pl. Kötődés Gesztikulációs kommunikációs Szociális tanulás Stb.
Primáták csoportjainak evolúciós változása Átlagos csoportméret növekedése kb. 150 főre Funkcionális szerveződési szintek: Párok: pl. anya gyerek Családi csoport: 5-6 tag Banda: 30-50 fő (közös szociális identitás, személyes ismeret) Nexus: 150 fő Klán: 500 fő (időleges kapcsolat, közös szimbólumok) Morris: csoportméret becslése telefonnoteszből Katonaság Nagyobb neokortex nagyobb csoportméret (Dunbar) Nagyobb csoport összetettebb feladatok megoldására képes
I. Szociálitás Szociális vonzódás, zárt csoportok Csoportindividualitás (viselkedésbeli izoláció) Csoporthűség (csoportjelleg absztrakciója) Csökkent és szabályozott belső agresszió Idegengyűlölet (csoportok között nő az agresszió)
I. Szociális viselkedésformák Táplálékmegosztás Kiegészítő együttműködés Több funkciójú szexualitás (párköző, örömszerző funkcó), párosodás ösztuszon kívül, homosexualitás Szülői gondoskodás
Szociális ingerek: Taktilis Kurkászás, érintés (ölelés, simogatás) 30-50 fős embercsoportok: kurkászó beszélgetés, pletyka
Orális érintés, csók, csócsáló etetés: csimpánz ember Szociális ingerek: Taktilis Üdvözlés: kéznyújtás, csók, a here emelgetése
Szociális ingerek: Taktilis Harlow-féle deprivációs kísérletek: Szociális (pl. taktilis) ingerek teljes vagy részleges megvonása Szülés utáni együttlét Terápiás kutyák
Szociális ingerek: Olfaktórikus Férfi feromon(ok): androsztenol (Hónalj, nemiszervek: külső elválasztású apokrin mirigyek termelik) oxidáció hatására ( kellemetlen szagú ) androsztenon-ná alakul kellemes érzet, növeli a férfi szexuális vonzerejét férfiakra is hat (parfümök) (?) a menstruációs ciklus fogamzási időszakában csökkenő ingerküszöb (ilyenkor még az androszteron is vonzóbbnak hat)
Szociális ingerek: Olfaktórikus MHC: hisztokompabilitás gének T-sejtek felszínén lévő fehérjék Minél változatosabbak ezek a fehérjék, annál jobban tudunk védekezni a fertőzések ellen. Evolúciós érvelés: Érdemes olyan párt választani, aki a sajátunkétól eltérő allélokkal rendelkezik, utód fitnessze (rátermetség) nő Kísérlet: nők és férfiak mások által hordott pólókat szagoltak kellemességet kellett megbecsülni Eredmény: minél nagyobb a különbség az allélekben annál kellemesebbnek érezzük jobban emlékeztet korábbi/jelenlegi párunkra DE: fogamzásgátlót szedő nők erre nem képesek Beltenyésztés elkerülése és/vagy jobb védekezési esély az utódokban
Szociális vonzódás: Kötődés A szociális vonzódás (kötődés) etológiai elmélete (Bowlby) Funkció: gondozás védelem a ragadozóktól tanulási lehetőség Korai túlélés későbbi szociális kapcsolatok alapja Mechanizmus: Gyerek: Anya: anya/gondozó felismerése (imprinting?) szag, hang, méhen belül anyahiány felismerése vészjelző viselkedések (sírás) testi kontaktus, beszéd ( baba-beszéd ) odafigyelés
A kötődés meghatározása A kötődés közelségkeresés fenntartása egy másik egyed irányába, akit nem lehet a megfelelő szociális kategória egy másik egyedével helyettesíteni Funkció: Előny a túlélésben Evolúció: Evolúciós homológiák és konvergenciák Mechanizmus: Milyen mechanizmusok tartják fenn? Egyedfejlődés: Milyen öröklött/környezeti tényezők hatnak?
Szociális kapcsolat Kontaktus Kötődés mechanizmusa Veszély esetén: Aktív menekülés Felderítés Távolságszabályozás Veszély esetén: Menekülés akadályozva Szeparációs szorongás
Genetikai és környezeti tényezők hatása Csecsemő Kötődés Anya/Apa Temperamentum Kötődési tapasztalat Temperamentum (pl. Aktivtás, Reaktivitás, Érzelmi viselkedés, Szocialitás) Egyediség Szociális jellemzők Források Egyediség Szociális jellemzők Források Környezeti hatások
Kötődés kritériumai A kötődési személy (anya/apa) iránti preferencia Szeparációs viselkedés az anya távollétében Specifikus viselkedésformák mutatása (üdvözlés) az anya irányába a szeparációt követően Biztonságos hely felderítés során Biztonságos menedék veszély esetén (Rajecki et al 1978)
Szociális vonzódás: Kötődés A kötődés kísérletes kimutatása: Idegen Helyezet Teszt (Ainsworth 1969) 1. Felderítés aktiválása, távolságszabályozás - új környezet 2. Stressz aktiválása - új környezet - idegen megjelenése - szeparáció az anyától 3. Távolságszabályozás (Kötődési viselkedés) - újratalálkozás anyával
Emberi kötődési kategóriák Biztonságos (tipikus) kötődés (B): kifejezett kötődési viselkedés (emóciók +/-) Az anya nyugtató hatású Kiegyensúlyozott felderítő viselkedés Bizonytalan elkerülő kötődés (A): Nem mutat kötődési viselkedést (kevés neg. emóció) Testkontaktus és közelség kerülése az anyával Hiperaktív felderítés Bizonytalan - ambivalens kötődés (C): Erősen aktivált kötődési viselkedés és stressz szeparáció esetén Az anya nem tudja megnyugtatni Félelem és düh keveredése Csökkent felderítési aktivitás
Emberi kötődési kategóriák Dezorganizált kötődés (D) Sztereotipikus viselkedés és felderítés Anya megközelítése, de felúton megáll Inkompatibilis viselkedésformák közelség keresés az anyához Megdermedés (freezing) Félelem kimutatása az anya irányába A viselkedésnek nincs szerkezete Pszichopatológiai állapot
Emberi kötődési kategóriák Biztonságos B (50-70%) Bizonytalan (30+%) Elkerülő A (20-30%) Ambivalens C (<10%) Dezorganizált D (15-80%) van IJzendoorn, et al 1999 D- a pszichopatológiás állapot kialakulásának rizikója megnő (vesztesség/trauma/megrontás következménye)
Szociális vonzódás: Kötődés tipikus kötődés vagy adott környezethez való alkalmazkodás? interakció eredménye gyermek genetikai adottsága (temperamentum) környezet anyára gyakorolt hatása Eltérő arányok (pl. É-Németo. A típus jellemző) A kötődési kapcsolat fenotípusos alkalmazkodás: felkészít a későbbi kapcsolatokra... Evolúciós szerep: monogámia kialakulása Baráti kapcsolatok alapja A kötődés befolyásolhatja: szociális viselkedések jellegét (kooperativitás) későbbi kapcsolatok jellegét (férj/feleség, barát, gyermek)
Szociális vonzódás: Csoportképződés Felnőttek kötődése: csoportszerveződések férfiak csoportja (vadászat, politika stb) férfiházak, férfitársaságok (club) férfidominancia (feminizmus)
Szociális averzió Xenofóbia 5-6 hónapos korban Ismerős/idegen megkülönböztetés Ambivalens megközelítési viselkedés adaptivitás/funkció? Anyák is félnek az idegentől Szemkontaktus kerülés Rhesus-majmok: Agresszív hímek elkerülése
Egyén és a csoport viszonya Különbségek az állati és emberi csoportok között 1. Közös eszmék 2. Közös akciók 3. Közös konstrukció 4. Hűség 5. Csoportorganizmus
Vonzódás a csoporthoz Csoportidentitás generálása csoportok elkülönülése: egyedi szinten: öltözködés, hajviselet vis. interakciók szintjén: nyelv, rítus, kultúra kulturális szint: szabályok Szinkronizációs mechanizmusok (pl. imitáció ) Csoportidentitás fenntartása kulturális tanulás Csoporthoz tartozás
Xenofóbia csoportszinten Attitűdök és viselkedésformák a saját és idegen csoporttal szemben 1. Magukat erkölcsösnek és felsőbbrendűnek érzik 2. A saját csoport értékeit univerzálisnak és belsőleg adottnak tekintik. 3. Magukat erősnek tartják. 4. Elfogadják a gyilkosság elleni szankciókat. 5. Engedelmeskednek a saját csoport hatóságainak 1. Az idegen csoportot erkölcstelennek és alsóbbrendűnek tekintik 2. Az idegeneket gyengének tartják 3. Az idegen csoporttól megfelelő szociális távolságot tartanak. Az idegen csoportot gyűlölik. 4. Elfogadják az idegen csoportban elkövetett lopás vagy gyilkosság esetleges büntetlenségét, elfogadnak olyan saját szankciókat, amelyek a lopást és a gyilkosságot elősegítik 5. Nem engedelmeskednek az idegen hatóságoknak
6. A csoportjuk tagjaival együttműködnek. 7. Hajlandóak a csoport tagjai maradni 8. Hajlandóak harcolni és esetleg meghalni a csoportért Xenofóbia csoportszinten Attitűdök és viselkedésformák a saját és idegen csoporttal szemben 6. Nem működnek együtt az idegen csoport tagjaival 7. Nem hajlandóak az idegen csoport tagjaivá válni 8. Nem hajlandóak harcolni és meghalni az idegen csoportért 9. Háborúban erkölcsös dolognak tartják az idegen csoport tagjait megölni 10. Az idegen csoport mint rossz példa szolgál a gyermeknevelésben 11. A különböző problémákért az idegen csoportot vádolják 12. Félnek és nem bíznak az idegen csoportban