İskor történeti áttekintés İskor: az emberiség történelmének legkorábbi, törzsi ( ısközösség ) keretek között zajló szakasza Prehisztorikus kor ( történelem elıtti ): az írás felfedezése elıtti korok elnevezése Szakaszai: Paleolitikum (ıskıkor, pattintott kıkor), kb. i. e. 15-10 ezerig tart: vadásztársadalmak, zsákmányoló életmód (vadászat, halászat, győjtögetés) Neolitikum (újkıkor, csiszolt kıkor), kb. i. e. 9000 és 3000 között: letelepült termelı életmód (földmővelés, állattenyésztés, szövésfonás, fazekasság) az elsı városok Réz és bronzkor: réz és bronz eszközök, egyes területeken kialakul az írás, az emberiség átlép az ókorba (Egyiptom, Mezopotámia) Vaskor: vasszerszámok, fegyverek
Az ıskori mővészet A mővészet mai felfogás szerinti kezdete. Mővészet mai jelentése (azaz fényőzési cikk, múzeumi mőtárgy) az ısi és a késıbbi korokban is, egészen a reneszánszig ismeretlen.
Egyenlıtlen fejlıdés: A föld különbözı pontjain nem egy idıben ért véget az ıskor, van ahol még a 20. században is törzsi keretek között éltek embercsoportok (Afrika, Dél-Amerika, Ausztrália bizonyos területei) Az ıskori és a ma élı természeti népeket is primitívnek nevezzük, pedig gondolkodásmódjuk néha sokkal összetettebb mint a mienk. Ezeknél az ısi népeknél sincs különbség épület és kép között hasznosság tekintetében: az épület védelmül szolgál, a képet, szobrot pedig azért készítik, hogy megvédje ıket a környezı világ titokzatos hatalmaitól. A kép és a szobor a varázslás eszköze, hitük szerint titokzatos erık laknak bennük.
Lascaux (Franciaország) és Altamira (Spanyolország) kb. 15 ezer éves barlangrajzok (Paleolitikum)
1886-ban és 1940-ben fedezték fel ıket Egy stílust képviselnek Jégkorszakból valók, rendkívül dinamikus és mővészi, pontos állatábrázolások Több ezer mamut, rénszarvas és bölény élethő ábrázolása A kép és a szobor itt is a varázslás eszköze, hitük szerint titokzatos erık laknak bennük.
Célja a vadászat sikerének megidézése, az állat rituális elejtése Kezek birtoklás jele A totemállat képét utánzó maszk viselése rituális szertartásokon, az állat megidézése, rituális átváltozás, melyben az egész törzs részt vesz: az elsı közösségi alakoskodó/színházi élmény
A sámán (varázsló) az elsı mővész természetfeletti erıkkel bíró gyógyító szent emberek a mővészet = mágia
Az állat képmásának varázserejében való hit máshol is tovább él: pl. totemállatok, mint a római farkas, a brit oroszlán, az ısmagyar turulmadár
İskori építészet Megalit építészet, Stonehenge - bronzkor Kıbıl épített naptár? (Csillagászati tudás: A téli és a nyári napfordulókor az építmény tengelyébe süt a nap)
Az elsı városok: ie. 6. évezred Catal-Hüyük, Törökország, Jeriko Mohendzso-Daro, India
Óbirodalom (i. e. 2635-2155), 3. évezred Középbirodalom (i. e. 2040-1785), 2. évezred eleje Újbirodalom (i. e. 1552-1070) Kései kor Az ókori Egyiptom Korszakok és földrajzi helyzet
3 ezer évig szinte változatlanul Egyiptom a Nílus ajándéka Csak néhány km kelet-nyugati, de több ezer km észak-déli irányban Öntözéses földmővelésen alapuló, nagy szervezettségő, hierarchikus társadalmi rend jellemezte fennálló kultúra
Az egyiptomi vallás Többistenhit, a totemizmus hatása, hogy állati és emberi jellemzık keverednek: pl. Anubisz a halottak sakálfejő istene A fáraó is isteni eredető Az óegyiptomi vallás egyik legfontosabb eleme a halotti kultusz, a túlvilághit A túlvilági élet hite, a lélek halhatatlanságának elképzelése alakítja kultúrájuk egészét (mumifikálás, síremlék építészet, képzımővészeti témák)
A tökéletesség mővészete a halotti kultusz szolgálatában A szobrász szó jelentése: éltetı Úgy hitték, hogy a test fennmaradása nélkül a lélek sem élhet tovább (mumifikálás), és hogy a fáraó képmásában is tovább él. Minden ami a sírokban ma látható, az csak a halott szellemének szól, hiszen halandó nem láthatta a temetés után nem igazi díszítésként lettek festve. A mővész nem gyönyörködtetni akart, hanem életben tartani! A képeknek és szobroknak nem szépnek, hanem tökéletesnek kellett lennie!
A szobrászat Egy nézetre készültek Mereven szimmetrikus, frontális ábrázolás, de élı szemek (kvarc berakás) Festett felületek Rahotep írnok és felesége Falusi bíró szobra Kaaper fıpap - Kairó Óbirodalom, i. e. 3. évezred A szigorú hagyományt követi, jellemzı alkati jegyeket tökéletesen megformálja a szobrász Az álló szobrokra jellemzı kilépı bal lábbal
A festészet Síkbeliség, nincs árnyékolás, szigorú ábrázolási hagyomány A legnagyobb felületek törvénye miatt a figura furcsa, kitekert képet mutat. Nofertari sírja Halastó, thébai sír, i. e. 1400 k. Pontos és részletes természetábrázolás Pl. medumi ludak, Óbirodalom Az írás, mint díszítés, kartusok (keretek) - nevek
Néhány érdekes kivétel: zenészek és siratóasszonyok A szigorú hagyományoktól csak alacsonyabb rangúak ábrázolásánál térnek el néha
A hieroglifák (szent véset) megfejtése Az egyiptomi írás megfejtése = az egyiptológia kezdete 1822, Champoglion Rosette-i kı, 1798-ban találták (Napoleon hadjárata és régészeti expedíciója)
Kiugró próbálkozás: Amarna kor, IV. Amenhotep (XVIII. dinasztia, új birodalom, Aton kultusza a sokistenhit elvetése, csak Atont a Napistent tisztelte, magát is Ekhnatonnak nevezte. Az eszményítés helyére realisztikus jellemzés, sıt néha a személyes jegyek karikatúraszerő túlzása lép Az Amarna kor
A szigorú stíluson is változtatott, sokkal modernebb felfogásban készültek a mőalkotások, de ez csak uralkodása alatt élt utána szó szerint kikaparták a faragványokból még az arcképét is Egyéb, pl. a vallási reformjait is eltörölték
Az építészet Monumentális templomépítészet Théba volt Ámon Napisten tiszteletének központja Ez volt a fıváros az Újbirodalom idején Itt épült a két legnagyobb Ámon-templom, mai nevükön Karnak és Luxor Lótusz fejezető oszlopok A karnaki és luxori templomot 3 km-es szfinxek szegélyezte felvonulási út köti össze
Dzsószer fáraó lépcsıs piramisa Az elsı hatalmas mérető sírépítmény, Szakkara, Óbirodalom III. dinasztia, i. e. 2600 körül 6 szintes Hatalmas kerítéssel vették körül
Gizai piramisegyüttes, Óbirodalom, i. e. 3. évezred közepe
Keopsz, Kefrén és Mükerinosz piramisa (Hufu, Hafré, Menkauré) ie. 3. évezred Oldalaik a 4 égtáj felé néznek, rendkívül pontos a tájolásuk hihetetlennek tőnı mérnöki bravúr, primitív eszközökkel való kivitelezés. A Fáraó égbe emelkedésének helye Szabad parasztok építették a földmővelés szüneteiben a Nílus áradásakor A legnagyobb: Kheopsz piramisa, eredetileg 146 m magas volt Kephrén piramisa ırzi az eredeti kıborítást a tetején
A nagy piramisok már az ókorban sem tudták megvédeni tulajdonosuk sírját, a kutatók üresen találták a sírkamrákat A késıbbi korok fáraói már nem piramisokba temetkeztek. Az Újbirodalom fáraói a Királyok Völgyében alakítatták ki sziklasírjaikat
A Királyok Völgye 62 sz. sírja
Tutanhamon sírjának felfedezése a Királyok Völgyében 1922 november 4. Az egyiptológia legnevesebb sírja és régészeti lelete Rövid és jelentéktelen uralkodás 18 évesen halt meg i.e. 1323-ban Neve kimaradt a késıbbi királylistákból, éppen ezért elkerülte az utódok és a sírrablók figyelmét.
Howard Carter régész már 6 éve kereste a sírt. A lelet bepillantást enged a fáraók temetkezési szokásaiba, gazdagságába 5 éves feltárás
A sírban az ókorban már jártak rablók (nagy rendetlenség) Több mint 5000 tárgy került elı épségben ékszerek bútorok, szobrok Kairóban ırzik a teljes leletanyagot
A sír elıtere
A szarkofág A múmia két aranyozott fa és egy színarany koporsóban fekszik. Az arcot ugyancsak színarany maszk fedte A három koporsó együttes súlya 1375 kg. A legbelsı, arany koporsó súlya 1110,4 kg!
Kincsek Csak a múmiára 143 aranyból készült ékszert helyeztek lazúrkı, alabástrom, arany, ezüst, ébenfa, türkiz és elefántcsont Az ötvös- és bútormővészet remekei Trónszékek, szobrok, kocsik,személyes tárgyak és bútorok
Szobrok Királyszobrok sokasága örökítette meg a fáraót éltetı Istenszobrok kísérık és védelmezık a túlvilági úton Tutanhamon túlvilági életét 413 usebti (szolgaszobrocska) volt hivatott segíteni: 365 az év minden napjára. Továbbá volt 36 munkafelügyelı, egyénként 10-10 napra, valamint 12 fıfelügyelı az év minden hónapjára
2005 - arcrekonstrukció
Sakkara múmia (2005-ben került elı)
Mezopotámia mővészete A Tigris és az Eufrátesz folyamköze, öntözéses földmővelés Asszír és sumér uralkodók Itt is gúlaszerő toronytemplomok zikkurát Ur, i. e. 2000. elıtt Építıanyaga tégla
Ur romjai a zikkuráttal
Istar kapu Babiloni Istár-kapu i. e. 570. k. Babilon városának északi kapuja volt Kék mázas téglaborítás Bikák és kígyósárkányok dombormővei A ma Berlinben látható kaput téglánként rakták össze a német régészek évtizedek munkájával
Kevés kıanyag, kevés szobrászati mő és maradandó épület Égetett agyagtáblák, agyagcserepek Az ékírás Könyvtárak, levelek, számlák, feljegyzések sokasága került elı
Bikafejes hárfa Urból, i. e. 2500. k. Sumér királysírból került elı (1927, Woolley) A halott királyt szolgáival (így muzsikusaival együtt) temették el A hangláda felületét kagylóból és színes kövekkel kirakott mozaik díszíti A hangszer elején aranyból vert bikafej van lazúrkı szemmel és szakállal A húrokat arany szegekkel rögzítették Bikakultusz (lásd: Kréta)
Lamassu (kapuırzı démon), i. e. 8. sz. Az asszír királyok palotáit (Dúr-Sarrukín) különös lények ırizték A több mint 4 m magas alabástrom szobrok, furcsa összetett lények: ember, bika, oroszlán, sas (evangélista szimbólumok János apokalipszisében) Két nézetük van (elıröl és oldalról), ezért 5 lábuk van
Kína Agyaghadsereg i.e. 3. sz. Despotikus állam Kína elsı császára (Csin dinasztia), a Nagy Fal építıjének nekropolisza 1974-ben találták Hszian mellett kútásáskor 8000 ember nagyságú sírszobor, katonák valódi fegyverekkel, 130 harci szekér 520 lóval, táncosok akrobaták, erımővészek és zenészek 700 ezer munkás! dolgozott a síron korabeli történeti leírások szerint Sorozatgyártás és finoman kivitelezett egyedi stílusú részletek is Maga a sír még feltáratlan