MEZOPOTÁMIA MŰVÉSZETE

Átírás

1 folyók közötti ország kr.e között A Tigris és az Eufrátesz közötti területen, Mezopotámiában az ókor folyamán sokszínű művészet jött létre: MEZOPOTÁMIA MŰVÉSZETE 1

2 MEZOPOTÁMIA CIVILIZÁCIÓK TERÜLETI ELHELYEZKEDÉSE A mai Irak területén a Tigris és Eufrátesz folyók közötti területeken élő népcsoportok letelepülésével kialakult kultúra. KORSZAKAI: Ósumer kor: Kr.e Akkád kor: Kr.e Újsumer kor: Kr.e Óbabiloni birodalom: Kr.e Hettiták: Kr.e Asszírok: Kr.e Újbabiloni birodalom: Kr.e Perzsa Birodalom: Kr.e NEM EGYSÉGES MEZOPOTÁMIA MŰVÉSZETE 2

3 Társadalomtörténeti fejlődés szempontjából: CIVILIZÁCIÓ! M I T Ő L? Sumer Dél-Mezopotámia ősi neve. Északon Akkádok éltek. Önálló városállamok élén saját uralkodók álltak. Legjelentősebb városállamok: 3

4 SAKRÁLIS ÉPÜLETEK: PALOTÁK ÉS TEMPLOMOK Minden városállam templomot épített saját védőistene tiszteletére. A tömör építmények belseje napon szárított vályogtéglából épült. A belső magot égetett téglából kirakott 2,5 m vastag fallal vették körül. A téglák kötő anyaga vízálló bitumen. Miért építették ezeket? 4

5 A zikkurat (toronytemplom vagy szent hegy) Nanna, a termékenység istennőjének épült. Ur Nammu uralkodása idején. Ur városának lakói úgy hitték, hogy a holdistennő leszáll a szentélyre, majd lesétál a lépcsőn és átmegy a közelben élló templomba. A 60 m X 45 m alaprajzú, három teraszból álló építmény négy sarkét a négy égtáj felé tájolták. Az egyre csökkenő teraszokat lejtős feljárókkal kötötték össze. A szertartási menet a középső főlépcsőn indult és egy boltíves kapuépítmény alatt áthaladva jutott el a legfelső szinten álló szentély kapujáig ég kapuja összekapcsolta az embereket az istenekkel. A befelé dőlő falakat függőlegesen kiemelkedő falsávokkal tagolták. Lehetséges, hogy szakrális szerepe mellett a legfelső teraszt obszervatóriumként is használták, a teraszok pedig a bolygókat jelképezték. Valószínű, hogy ezeket az építményeket azért építették magaslatra, mert őrtoronyként is funkcionált. MEZOPOTÁMIA Sziráki Sz Gábor URI ZIKKURAT KR.E KÖRÜL 5

6 UR EUFRATESZ MENTI TÁJKÉPE Az Ur-i III. dinasztia (kb. Kr. e. 21. sz.) öt uralkodója építtető tevékenysége számottevő. A dinasztiát alapító Ur-Nammu emeltette székvárosában az Ur-i zikkuratot. A mintegy 90 m magas, 62 x 43 m alapterületű építmény lépcsőzeteiből négyet épen találtak. Agyagtéglából épült, vastag fali vörösek voltak, szélesebb oldalán két oldalsó és egy, a falra merőleges lépcső vezetett a harmadik teraszra, melyen a kultikus helyiség állt. Legfelső szinten kisméretűtemplommal - rámpák SUMER DÉL MEZOPOTÁMIA 6

7 Térfedéseik: álboltozat: lépcsőzetesen egymás fölé helyezett téglarétegekből dongaboltozat: kőből íves áthidaló szerkezetek, valódi boltozatok 7

8 HOMLOKZAT: - HANGSÚLYOS KAPUZAT - FÉLKÖRÍVES BEJÁRAT MEZOPOTÁMIA Sziráki Sz Gábor 8

9 A szárnyas lamasszu jelképes feladata a palota lakóinak nyugalmának biztosítása, az ellenség elrettentése. A szarvdíszes fejfedő -tiara- az istenséghez való tartozás jelképe. Kedvelik a fantasztikus stilizált formákat, keverék lényeket, mitológiai démonalakokat. Jellemző a sematikus formaképzés, dekoratív hatásra törekvés. Lamassu Dur / Sarukin - Louvre SZOBRÁSZATA Az 5,6m magas kolosszus elölnézetből a nyugalom és az állandóság, oldalnézetből a mozgás, a tettrekészség érzetét adja. Lamasszu és Sédu az ókori mezopotámiai mitológia szinte kizárólag párban említett és ábrázolt alakjai, népszerű védőszellemek voltak. Bikatestű, szárnyas, emberfejű lényekként ábrázolták őket. Elsősorban templomok és paloták kapuinak őrzése volt a feladatuk, amit magasreliefábrázolásaik láttak el. 9

10 ÉSZAKON: AKKÁDOK / DÉLEN: SUMMÉROK Kiemelt szerepet kaptak a vallási szokásokhoz kapcsolódó ábrázolások. Az istenek és istennők emberi formát öltöttek, emberi módra viselkedtek. Az írásos feljegyzések mellett a pecséthengerek reliefjein, a domborműveken és a szobrokon is láthatjuk jellegzetes alakjaikat. Kr.e között 10

11 11

12 Sarrukín I. Sarrukín (Bibliai nevén Szárgon) a négy világtáj urának kiáltotta ki magát. Nevének jelentése az igaz, vagy törvényes király amiből felmerül az a gyanú, hogy trónfosztó volt. Sarrukín vagyok, az erős király, Agade királya. Enitum az anyám; apám nem ismertem. Apám testvérei a hegyet szeretik. Városom Azupiranu, mely Purattu partján fekszik. Enitum, anyám fogant engem, megszült engem titokban, sásból való kosárba helyezett, szurokkal zárta le kosaram fedelét, a folyóba vetett engem, mely nem lepett el, elsodort engem a folyó, Akkihoz, a vízkimerítőhöz vitt. Akki, a vízkimerítő kiemelt, mikor vedrét alámerítette. Akki, a vízkimerítő, fiává fogadott, felnevelt engem, Akki, a vízkimerítő, bizony kertészévé tett engem. Kertész-voltom miatt Istar (istennő) bizony belém szeretett. (Sarrukín legendája). I. e körül a birodalomalapító I. Sarrukín meghalt. NARÁM SZÍN PORTRÉJA MEZOPOTÁMIA Sziráki Sz Gábor Kr.e körülről származó, a ninivei ISTAR templom közelében talált, bronz, 30 cm magas, Bagdad, Iraki múzeumban található A király uralkodása alatt az Akkád Birodalom a fénykorát élte. A világmindenség uralkodójának tartotta magát. A portré készítésének célja az uralkodó hatalmának dicsőítése, és tekintély kifejezése. 12

13 VIASZVESZELYTÉSES ÖNTÉSI ELJÁRÁSSAL KÉSZÜLT Az állon szabályos kétágúra nyírt, majd befont és göndörített szakáll, a csigákba göndörített haj és a komoly arckifejezés, az uralkodó ábrázolás jellegzetességei Cire perdue (szirperdő) 1. Samot, homok, gipsz keverékéből elkészített portré tűzálló 2. Viasszal bevonják 3. Csőhálózatot építenek a megolvadó viasz és gázok elvezetésére 4. Agyaggal borítják 5. Kiégették 6. bel 13

14 Lagasban élő GUDEA sumer fejedelemről és főpapról számos szobor készült, melyeken imádkozás közben örökítették meg az uralkodót. GUDEA SZOBRA KR.E Kalcit, 62 cm Párizsban a Louvre-ben található Frontális ábrázolás Tömbszerű megformálás Méltóságos arckifejezés, nagy szemek Egyenes tartás, zömök test, széles váll lepelruhát díszítő ékírás 14

15 15

16 Sumer reneszánsz (Kr. e sz.) GUDEA papkirály szobra - Lagasz A III. Ur-i dinasztiához és az ezt követő Isin- Larsa-periódushoz kapcsolható. Az önálló városállamok vetélkedésének kora. A művészet minden téren az agadei korszak folytatása, a művészek rutinosabbakká váltak, merev konvenciók alakultak ki. A korszak végén megkezdődött a sumerok beolvadása. Lagas város művészete ismét virágzott Gudea korában. Gudeának rengeteg szobra került elő, mindent dioritból faragták. Gudea állva, ülve, imádkozás közben látható. A szobrok tömbszerűek, arányaikat maga a kő szabta meg. Merevségüket fokozza az arcvonások Zömök, kerek testformák egyénítettséget nélkülöző mivolta. Sematikus arcformálás Frontális, szimmetrikus szerkesztés Tömbszerű tömeghatás 16

17 Az ókori népek sokkal fejlettebb csillagászati ismeretekkel rendelkeztek, mint ahogy ezt manapság a hivatalos álláspont képviselői beállítják. A Nimrud-tábla az egyik bizonyíték arra, hogy ismerték az égitesteket és a Nibiru bolygót. A tábla egy hatalmas kőfaragvány, amelyet Törökországban fedeztek fel. Ezen a kőtáblán örökítették meg a Nibiru utolsó áthaladását. Manapság érthetetlennek tartják, hogy az ősi sumérok honnan is szerezték a csillagászati ismereteiket. Ahogy a képen is látható a Nimrud-tábla egy elég jelentős művészeti alkotás, amelyet azért elég körülményes lenne besöpörni a szőnyeg alá. A faragvány a törökországi Nimrud Dag-ban található monumentális szobrok társaságában tekinthető meg. NIMRUD-TÁBLA Az oroszlán csillagkép felett három bolygó látható a Mars, Merkúr és a Jupiter a csillagképtől jobbra pedig a Nibiru. A sumérok természetesen ismerték ezeket az égitesteket és azzal is tisztában voltak, hogy a keringésük hogyan viszonyul a Nibiruhoz. A sumér pecséthengereken ábrázolásokat találhatunk a Nibiru pályájának mozgásáról. Olyan kardinális csillagászati pontokat neveztek meg a sumérok, amelyek segítségével a Nibirut azonosítani lehet. 17

18 A Nimrud-táblán látható konstelláció érdekessége, hogy ötven évenként ismétlődik. A számítások szerint 2012-ben következik be az áthaladás, de ez csak akkor válik biztossá, ha 2009-ben a déli féltekén szabad szemmel is észlelhető lesz a Nibiru. 18

19 i.e k. Kőoszlop törvénytábla Mezopotámia művészetének sajátos szobrászati műfaja, tulajdonképp határkő, birtokadományozási okirat. 30 cm - 1 m magasságú, ovális vagy négyszögletes alapú, mindig kúpban végződő sztélék. Egyik oldalukon felirat, a másikon a jogügylet érvényét mágikus erővel biztosítani hivatott többsávos ábrázolás látható. HAMMURABI TÖRVÉNYSZTÉLÉJE 19

20 ÉKÍRÁS, ÍRÁSBELISÉG, LEVÉLTÁRAK 20

21 A pecsételő kövek elveszteni látszanak mitológiai szerepüket, a vésnökök egyes jeleneteket szabadon kiemeltek. 21

22 PECSÉTHENGER A pecsételő kövek vésetei állatokat, szertartásokat, épületeket ábrázolnak. Az akkád pecsételő köveken új stílus alakult ki a végtelenített kompozíció fokozatos absztrakttá válása során, az ún. brokát-stílus. Kudurru Erősen stilizált állatok jellemzik több sorba rendezve. A pecséthengereket és a reliefeket is sematizálódás jellemzi. Az alakok alig emelkednek ki a háttérből, tér nélkül, zsúfoltan helyezik el őket. Hammurápi-sztéléje Keselyű-sztélé Naram-szin sztéléje SZTÉLÉ FELIRATOK PECSÉTHENGEREK - ÍRÁSTÖRTÉNET 22

23 BABILON FALLAL KÖRÜLVETT NÉGYSZÖG ALAPRAJZÚ VÁROS, DERÉKSZÖGŰ ÚTHÁLÓZATTAL, KÖZÉPPONTBAN AZ URALKODÓI PALOTÁVAL, VÁROSKAPUKKAL, ZOMÁNCOZOTT TÉGLÁBÓL KIRAKOTT ÁLLATDOMBORMŰVEKKEL építőanyag: tégla, mozaik burkoló, mázas cserép lakóházak: részben emeletesek paloták: fogadórész, templom együttesek, lakosztályok templomtornyok, zikkuratok, tetején kisméretű templommal MEZOPOTÁMIA Sziráki Sz Gábor Városépítészet (Babilon) - négyszög alaprajz - derékszögű úthálózat - középpontban uralkodó palotájával - városkapuk, kapukon zománctéglából kirakott állat domborművek 23

24 Babilon rekonstruált falai Babilon felfedezése Újbabiloni Birodalom művészetét tudatos archaizálás jellemzi. Új életre akarták kelteni Babilón régi fényét: az írásjegyeket a régi formákhoz igazították, gyűjtötték a régi királyok építkezéseinek emlékeit, sőt ásatásokat is, régi sztélékből múzeumot rendeztek be. Az építészet hagyományait megtartották, például a zikkurat-építést. Mivel az asszír pusztítások után a régi városképet nem tudták visszaállítani, újat kezdeményeztek falrendszerrel, széles utcákkal, terekkel, kőhidakkal. A város súlypontjába mindig a zikkurat került. Motívumok: sárkány, bika, oroszlán, dekoratív virágok. Mezopotámia művészetének legszebb emléke a Babilón városkapuját díszítő Istár-kapu és a hozzá vezető felvonulási út ennek a korszaknak az emléke. 24

25 A falfelületeket domborművekkel díszítették. A kassúk téglarelieftechnikáját zománcfestékkel kombinálták. Ezzel alkották meg Babilónia leglátványosabb emlékeit. 25

26 Motívumok: sárkány, bika, oroszlán, dekoratív virágok. Mezopotámia művészetének legszebb emléke a Babilón városkapuját díszítő Istár-kapu és a hozzá vezető felvonulási út ennek a korszaknak az emléke. 26

27 ISTAR KAPU PERGAMON MUSEUM BERLIN i.e. VI. század vége 27

28 Perzsa építészet - karcsú oszlopos támasztás - kannelúrázott (merőleges vájatsorral ellátott) törzs - Bikafejes fejezet 28

29 MEZOPOTÁMIAI MŰVÉSZET SZOBRÁSZATI ALKOTÁSAINAK FŐBB JELLEMZŐI: SUMMER ASSZÍRIA BABILONIAK Anyaga: égetett agyag, kő. Jellemzői: Zömök, kerek testformák, sematikus arcformálás, természetes ábrázolásmód, frontális ábrázolás, szimmetrikus szerkesztés, tömbszerű tömeghatás. Anyaga: Arany, bronz, kő Jellemzői: Arcok nyugalmával ellentétes, túlfeszülő, tetterőt eláruló izomzat, erőt, nagyságot, fenséget érzékeltetnek, haj és méltóságot kifejező szakáll kidolgozása aprólékos, Kedvelik a stilizált keverék lényeket, DOMBORMŰVEK Harci jelenetek, Életképek, Vadászjelenetek, Jellemzői: Szalagszerű ábrázolásmód, jelzésszerű tájrészletekkel. Fogalmi és szimbolikus elemek beépítése a kompozícióba. Anyaga: Mázas cserepek,kő Jellemzői: Erőteljes felépítésű, fejlett izomzatú testábrázolások. Biztos rajztudás, Kiforrott technika Fazekas korong feltalálása, magas szintű alkalmazása 29

30 irnok asmarfigs 30

31 i.e k. Ur városbeli sírból BIKAFEJES HÁRFA A királysírok gazdag leletei: mesébe illő királynői ékszerek, nemes fémből készült, ékkövekkel díszített kardok, gyöngyház berakású hárfa. 31