ETRUSZK MŰVÉSZET. i.e. VII-IV század. Sziráki Sz Gábor: Etruszk művészet

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ETRUSZK MŰVÉSZET. i.e. VII-IV század. Sziráki Sz Gábor: Etruszk művészet"

Nikolett Szilágyi
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 ETRUSZK MŰVÉSZET i.e. VII-IV század

2 ITÁLIA TERÜLETÉN i.e. II-I. évezred fordulóján több néptörzs telepedett meg déli területeken görög telepesek, latinok, északnyugaton Kis-Ázsiából etruszkok, azonban sokan még ma is úgy tartják, hogy itáliai őslakosok. Kultúrájuk a mocsaras Pó folyó völgyében a Villanova kultúrából alakult ki. Erős görög befolyás jellemzi kultúrájukat. Írásukat nagyrészt görögöktől vették át. Tizenkettes számrendszert használták. Gyógyítás területén magas fokú ismeretek jellemzik. Csillagászatot is magas fokon művelték.

etruszkok, azonban sokan még ma is úgy tartják, hogy itáliai őslakosok.

3 Kr.e.VII-VI. sz. Etruszk művészet tetőpontja a görög civilizáció hatása alatt fejlődött Közép Itália területének nagy részén: Rómát is magába foglalva

4 VALLÁSUK jellemzői Természeti erőket megszemélyesítő istenek Halottkultusz jellemzi, hittek a túlvilági életben, ezt igazolják a sírkamrákban talált bútorok, fegyverek, használati tárgyak. Sírépítmények festett falai, vagy plasztikus díszítései a túlvilági életből vett jeleneteket, vagy az etruszk mitológiából vett jeleneteket ábrázolnak.

5 sírőrző kentaur szobra nenfritből, kr. e (róma, villa giulia).

6 travertin szarkofágurna, perugiai műhelyből, kr. e. II. sz. (perugia)

7 szarkofág, fedelén házaspár alakjával, terrakotta, caere, kr. e róma, villa giulia két hasonló példány louvre, british museum

8 tarquinia, velthur partunus szarkofágja, kr. e (tarquinia).

9 Capanna KUNYHÓ URNA KR.E.8.SZ.

10 canopus-urna chiusiból (clusium) kr. e. VII. sz. vége (firenze)

11 ÉPÍTÉSZETÜK Utak Hidak Csatornák Erődítmények Sírépítmények: Kőalapra építkeztek, melyeket vulkanikus sziklákból faragtak. A négyszög, vagy kör alakú sírokat álboltozattal feddték, majd kúp alakú földhalommal borították be. Kerek alapú sír: TUMULUS A sírok a lakóházakat jelképezték. Lakóházaik központi helyiség a fedetlen átrium, melyhez két keresztirányú szárnnyal kapcsolódnak a lakóhelyiségek. A boltozatok építését is átvették tőlük a rómaiak. Építőanyagok: kő, fa, agyag. Épületszerkezetek: Álboltozatos lefedés (sírépítményeknél jellemző) Dongaboltozat Gerendás áthidalás Oszlopos sortámaszok

Kerek alapú sír: TUMULUS A sírok a lakóházakat jelképezték.

12 casale marittimo, halomsír (tholos) belső részlete (álboltozat), kr.e. VII. sz.

13 caere a tomba dei capitelli belseje kr.e. VII. sz. vége VI. sz. eleje.

14 Porta augusta

15 SZOBRÁSZATUK jellemzői Szobraik máz nélküli égetett agyagból (terrakottából), színes festéssel, továbbá bronzból készültek. Kissé merev, de realisztikus ábrázolás jellemzi, amit a színezés tesz még életszerűbbé. Jellegzetes terrakotta szobraik a fekhely alakú sírládákon található, lakomáknál fekve ábrázolt elhunyt házaspárok alakjai. Olyanok mint az életben, kedélyesek, mosolyognak. Az elmúlás komor hangulata helyett a túlvilági életbe vetett bizalmat fejezik ki. A bronztárgyak felületét többnyire véséssel alakították ki. Azonban ismerték a trébelés fémdomborítás és a filigrán technikáját.

Jellegzetes terrakotta szobraik a fekhely alakú sírládákon található, lakomáknál fekve ábrázolt elhunyt házaspárok alakjai.

16 ülő alak terrakotta szobra caerei sírból kr. e. VII. sz.

17 malavolta-fej terrakotta szobor töredéke a veii portonaccio szentélyből, kr.e k.

18 a satricumi mater matuta templom terrakotta antefixe (szatír és mainasz) kr. e (róma, villa giulia).

19 a satricumi mater matuta templom terrakotta antefixe (szatír és mainasz) kr. e (róma, villa giulia)

20 Pyrgoi templom terrakotta oromcsoport (heten thébai ellen) kr. e (róma, villa giulia)

21 veii apollón szobor i.e

22 Ficoroni cista Kr.e. 300 körül bronz kozmetikai szerek, ékszerek tárolására alkalmas henger alakú, lábakon álló edény

23 Ficoroni - cista

24 Heracles, Iolaus and Eros- _Cista_Ficoroni_footo

25 Ficoroni Cista

26 Szónok Aulus Metellus Kr.e. II-I. sz. bronz Firenze Museo Archeologo

27 Aulus Metellus

29 Kr.e körül Bronz Capitoliumi farkas Róma Capitolino Museum Romolus es Remus Mars isten és Vesta szűz fiait a Tiberisen egy kosárban a farkas találta meg, felnevelte, és a felnőtt Romolus alapította meg Rómát, Kr.e.753.

30 kisbronz harcos-alak, talán használati tárgy eleme, valószínűleg clusiumi műhelyből, kr. e (firenze).

31 FESTÉSZETÜK Kiemelkednek a falfestészeti emlékek. Fejlett rajztechnikával vakolatba karcolt körvonalú, élénk színű festmények. Temetési szertartásokat és mitológiai jeleneteket ábrázolnak. Korai falképeik sasfejű, oroszlántestű, szárnyas sírörző állatfigurái a mezopotámiai ábrázolásokkal mutatnak rokonságot. Később köznapi, vidám jeleneteket festettek.

32 tarquinia, tomba della caccia e della pesca ( halászat és vadászat sírja), freskórészlet, kr. e

33 Tarquinia bikák sírja - freskórészlet, kr. e

34 orvieto, tomba golini, túlvilági lakoma ill. triumphus ábrázolásával, kr.e k

35 orvieto, tomba golini, túlvilági lakoma ill. triumphus ábrázolásával kr.e

36 tarquinia, tomba dell orco i, freskór zlet velia spurinai alakjával, kr.e. IV. sz. eleje

37 tarquinia, tomba delle leonesse ( nőstényoroszlánok sírja ), részlet, kr. e. 520 k.

38 vulci, tomba françois, freskórészlet trójai foglyok kivégzésének jelenetével, kr.e k

39 tarquinia, tomba del triclinio a triclinium sírja freskórészlet fuvolás ifjú alakjával, kr.e

40 tarquinia, tomba dei tori bikák sírja, freskórészlet achilleus és troilos, kr. e. 540 k.

Hasonló dokumentumok

Ókori Itália művészete

Ókori Itália művészete Etruszk művészet Történelmi háttér Néperedet: a) keletről b) helyi eredet c) északi beáramlás d) mindezek együtt Villanova-kultúra után etruszk városok: Veii, Tarquinia, Caere/Cerveteri