Archaikus művészet. A művészet kezdetei. Furcsa kezdetek

Átírás

1 A művészet kezdetei. Furcsa kezdetek TÖRTÉNETI KORSZAKOLÁS: A paleolitikum művészete: vadásztársadalmak kora (őskőkor kezdete: 2,5 millió évvel ezelőtt) Felső paleolitikum (Kr. e Kr. e ) éven keresztül állatszellemek uralta hiedelemvilág: barlangfestmények kora Neolitikum (Kr. e ) földművelés, állattenyésztés elterjedése Közel-Keletről Az alkotás funkciója: mágikus rituális cél A képmás varázserejébe vetett hit Archaikus művészet Kőidol, évvel ezelőtt Kéregfestményt készítő ausztrál bennszülöttek Az archaikus művészet konceptuális (fogalmi) művészet A barlangi művészetről alkotott hipotézisek: vadászmágia; sámán szertartások Lascaux-i barlang (részlet) Kr. e k.

2 A barlangi művészet fennmaradt alkotásainak döntő része (kb. 80%-a) a Magdaléni kultúra korában keletkezett: éve Altamira ( évvel ezelőtt) Őskori plasztika A Tuc d Audoubert barlang bölényfigurái Rénszarvasagancsból formázott bölény (kb. 10 cm, dárdavető töredék) ével ezelőtt Csontból faragott lándzsavető Kb évvel ezelőtt Őskori női idolok ( vénusz-szobrok ) Kr. e Termékenységi jelentéskör Az európai neolit-kori építészet A megalitikus kultikus építészet alapformái: menhir kőoszlop ; cromlech kősor Dolmen kőasztal Trilit három kő

3 A megalitikus kultikus építészet Stonehenge rekonstrukció A III. fázis alaprajza és tájolása Stonhenge, Kr. e k.- Kr. e Törzsi művészet Formai, technikai gazdagság A művészet története nem a technikai készség fejlődését mutatja, hanem az eszmék és szükségletek változásait Nigériai bronzszobor, XV. sz. Ausztrál törzsi művészet Maori fafaragás. XIX. sz. Inka agyagedény VI. sz. Sziklafestmények és geometrikus díszítésű csurunga kő

4 A közel-keleti folyamvölgyi államok (Kr.e. IV. évezredtől) Az ókori keleti birodalmak művészete Mezopotámia művészete Ur, mezopotámiai város a Kr.e. 3. évezred elején; központja a zikkurat, a holdisten, Nanna temploma (rekonstrukciós rajz) A zikkurat: A vihar hegyorma ; Kötelék ég és föld között Mezopotámia templomtípusa: a zikkurat

5 Mezopotámiai szobrászat (sumer, asszír) Mezopotámiai szobrászat (asszír) Kr.e k., Gudea enszi Kr. VII. sz. Asszír dombormű. Asszúrbanipál lovasserege Kr.e. VIII. sz., Horszabadi palota kapuőrző lamasszu Kr.e. VII. sz. Asszurbanipal egy szárnyas géniusz kíséretében Az egyiptomi templom Egyiptomi művészet: Művészet az öröklét számára Gombrich Az öröklét egyiptomi elképzelése: vallási ihletésű; az istenek erejének megújulásához és a halottkultuszhoz kapcsolódik Valószerűség és mértani szabályosság Edfu, Hórusz-templom (Kr. e. III. sz. Kr. I. sz.) Alaprajzában, tér- és tömegalakításában az óbirodalmi hagyományokat követi: szimmetriatengelyre felfűzött téregységek sorozata Edfu, Hórusz-templom

6 Portré-szobrászat a halottkultuszban A szobrász elnevezése: az, aki életben tart Szobrászat a halottkultuszban Női portré, Gizeh, Kr. e Férfi portré, Kr.e k. Kephrén fáraó és Hórusz Egyiptom, Kr.e k. Menkauré fáraó és felesége Kr.e k. Rahotep és Nofret sírszobra (Óbirodalom, Kr.e k.) Az egyiptomi domborműszobrászat Az egyiptomi síkművészet: tudatos művészi program eredménye; a háromdimenzióra utaló ábrázolási megoldások kiszelektálása. (Gombrich: Művészet és illúzió. Gondolat ) Naht felügyelő sztéléje Kr. e k., XI. dinasztia, a Középbirodalom kora Formai jellegzetességek: síkszerűség (két dimenzió), legnagyobb felületek törvénye, dekorativitás, sematizmus Kötélhúzó férfi ábrázolása. Masztaba dombormű az Óbirodalom korából, Kr.e k.

7 Az Amarna-kor művészete Ehnaton (IV. Amenhotep) fáraó (Kr.e ) monoteista vallási reformja Aton-kultusz (naphimnuszok) Egyiptomi festészet Az ismert, tudott dolgok ábrázolása pontos megfigyelés alapján: konceptuális művészet A művész feladata az ismeretek tökéletes vizuális megörökítése: konvenciók, sémák szerepe. Ehnaton portré-szobra Nofretete (befejezetlen) portré-szobra Sírkamra festmény, Kr. e k. Egyiptomi festészet Funkció: a sírkamrában az élet jellegzetességeinek ábrázolása Cél: nem az egyszeri jelenség, látvány megörökítése hanem a tipikus, időtlen esemény ábrázolása Formai jegyek: síkszerűség, kétdimenziós ábrázolás, stilizáció, dekorativtás KONCEPTUÁLIS művészet Sírkamra falfestménye az 1. sz. Thébai sírból (Kr.e. XIII. sz. eleje) Szennedzsem sírja, mitikus aratási jelenet Egyiptomi sírkamra festmény részlete. Khnumhotep sírja, Kr.e k. Kompozíciós sávok: különböző tér- és időbeli események; síkhatás, legjellemzőbb felületek ábrázolása

8 Ókori Kelet A nagy folyamok mentén - Tigris és s Eufrátesz között, k a Nílus N völgyv lgyében - megtelepült lt népek n gazdasági gi életének alapja a földművelés. A terület csapadékban szegény nagyszabású öntözőrendszerek Hatalmas munka rabszolgák k tömeget írányítás, fékentartf kentartás jól l szervezett központosk zpontosítás Zsarnokuralmi rendszer főtisztviselők, papság, hivatalnokok Elő Ázsia, Kisázsia, Afrika északkeleti vidékei

9 Legjelentősebb zsarnokbirodalmak: Egyiptom Mezopotámia Sumér r birodalom Babilónia Asszíria Perzsia Egyiptom Egyiptom a Nílus N völgyv lgyében fekszik, Afrika északkeleti részr szén. Éghajlata: sivatagi Földjét t a Nílus N évenkénti nti áradása teszi termékenny kennyé Területe gazdag kemény, jól j l megmunkálhat lható kőben építkez tkezéseknél átveszi a fa és s az agyag helyét Tudomány: Naptárrendszer (365 nap) Csillagászati szati ismeretek Nílus áradása Matematika, geometriai szerkesztések, sek, tízes t számrendszer fontos az építészetben Orvostudomány Írás: hieroglif, hieratikus, démotikusd

10 Az egyiptomi művészet m korszakai Archaikus kor i. e. IV. évezred végéig v tart (I.-II. II. dinasztia) Óbirodalom kora i. e (III.-IV. IV. dinasztia Főv.: F Memphisz) Középbirodalom i. e. III. évezred végétől v l a II. éve. közepk zepéig (XI.-XII. XII. din. Főv.: F Théba) Újbirodalom i. e. II. éve. Második M fele (XVIII.-XX. XX. din.) Késői i birodalom i. e. VII.-30. sz. (Kleopátra bukása) Az egyiptomi társadalom fáraó hivatalnokok papok hadsereg vezetői írnokok előkelők kézművesek közemberek parasztok rabszolgák

11 Képzőművészeti alkotásaik rendeltetésük szerint elsősor sor-ban a túlvilt lvilági életet szolgálj lják A A templomokban a domborművek s a szobrok az e világban szerzett érdemeket örökítik át t a túlvilt lvilágba. A A sírkamrs rkamrában a képek k az elhunytnak adják meg mindazt, amire a halál l utáni élet teljességéhez szüks ksége lehet. Jellemző,, hogy az emberi alak feje profilban, teste előln lnézetben,, lábai l szintén oldalnézetb zetből l látszanak. l Az egyiptomi építészet művészi m feladatai Templomok Sírépítmények Masztabák Piramisok Barlangsírokrok Lakóépületek Emléképítmények

12 MEZOPOTÁMIA Elhelyezkedése: Közel- Kelet -Tigris Eufrátesz völgye i.e sumerek és akkádok telepednek meg Főváros: Babilon Írás Hammurabi (i.e ) Törvénykönyve és művelődéstörténeti jelentősége Vallás Nevelés

13 Irodalom Gilgames-eposz sumer-akkád eposz. Az ókori keleti költészet legterjedelmesebb és legnagyobb művészi értékű eposza. Zene Építészet - Zikkurat

14 Az Óbabiloni Birodalom (Hammurapi és törvénye) Készítette: Fülöp Zoltán: Előzmények: - Nomád népvándorlások kora Mezopotámiában Kr.e ig tartott. Nomádokat akkoriban vonzzák a gazdag területek. Zagrosz-hegységnél tőrnek be. Elsőként a Guti népcsoport jön be és az Akkád birodalmat elsöprik, ami az 1. ország volt a Földön. - Majd a Sumér civilizáció megint feltámadt, de Kr.e ben az Amarru nomád nép jön és végleg elszállnak. Óbabilon kialakulása kr.e Óbabiloni birodalom kr.e Keletkezése: - Kr.e XVIII. századra Babilon uralkodói újra egyesítették Mezopotámia egész területét. - Az egyik legismertebb uralkodó Hammurapi volt, aki Kr.e as években uralkodott. A kor legjelentősebb törvénygyűjteményét állította össze. Amiből elénk tárulnak a jogilag és vagyonilag differenciált társadalmi sajátosságai. A törvénytábla 205 -ból áll. A törvény azért fontos egy államnak, hogy az állampolgárok biztonság érzését fokozza, Ami a belső rend szilárdításához fontos, de hogy be legyen tartatva a törvény kellett az igazságszolgáltató ág is, a bíróság. Ezek a törvények írott formában vannak, ami azt jelenti, hogy nem csak aznapra, hanem másnapra is érvényes volt, mellesleg az emberek tudták, hogy milyen bűncselekményért mit kapnak. Legfontosabb törvényei: 1 *Van bíróság, de ha valakit bizonyíték hiányában vádolsz meg, téged végeznek ki. 8 *Védi a magántulajdont. Lopás esetén x10-es, x30-osan kell kifizetned, de ha nem tudod kivégeznek.

15 15 *Társadalmi osztály kiderül: király-papság-szabadokmuskénumok(félszabadok)-rabszolga. 21 *Tetten érnek bármilyen bűncselekvény elkövetése közben, akkor nincs bíróság, helyben kivégeznek. 195 *Fiúnak tisztelnie kell az apját. Nem veheti el tőle a hatalmat és az örökséget *Talio-elv: Szemet-szemért, fogat-fogért. Rendkívül szigorú volt,de sikeres. A belső rend teljesen megszilárdult. - Törvényoszlop tetején van egy dombormű: relief. Despota uralkodó volt, hisz az oszlopon úgy ábrázolják hogy, fej magasságban van az istenükkel. Már nem kellett neki a királyitanács, mert egyedül döntött mindenről. Én ember vagyok az Isten szemében, de isten vagyok az emberek szemében 2. Bukása és újjá születése: Hammurapi Kr.e körül halt meg. Hettiták betörtek északon és győztek. Okok: - Civilizált korban övéjük volt az első lovas hadsereg. - Vas korszakban éltek ami x1000 olcsóbb mint a bronz. Hettiták tovább mentek. A Kassa népcsoport elfoglalta a területeket és megalapították Közép-Babilont. Ellenőrző kérdések Milyen nomád népcsoport vándorlásról tudunk a Kr.e es években? Melyik népcsoport tört be elsőnek és melyik államot támadta meg? Melyik uralkodó volt a leghíresebb a Kr.e XVIII. században, mettől-meddig uralkodott és hogy hívják a törvény táblán lévő domborúművet? Miért volt fontos ez a törvény? Mikor lett vége óbabiloni birodalomnak, és mi történt? Melyik népcsoport foglalta el a területet?

16 Palesztina és Főnícia -A Jordán folyómentén és a Holt-tenger vonalától a Földközi-tengerig húzódóhegyes vidék palesztina. -Ezt a földet kánaánnak nevezték. -A Kr.eXIII. században lépett szövetségre a 12 zsidó(héber) törzs. Készítette: Ákos László -ekkorez a terület Egyiptomi fennhatóság alatt állt. -történetének legfontosabb forrása a biblia. -Azótestamentum szerint Ábraháma mezopotámiai Úr városából menekült Kánaán felé. Idős korában született egy fia Izsák.Az ó gyermeke volt Jákob akinek 12 fia 12 zsidótörzset jelképezi. Az éhínség elől Jákob fiai Egyiptomba vándoroltak. A legkisebb testvár József jóvoltából szépen gyarapodtak de ezt az egyiptomiak nem nézték jószemmel ezért elrendelte a fáraó, hogy a zsidó gyermekeket öljék a Nílusba. Ekkor Mózest egy gyékénykosárban megtalálta a fáraóleánya élőkelőférfi lett belőle. Később egy konfliktusban vérei mellé állt és menekülnie kellett. A Sínaifélszigeten kóborolt amikor Jahve a zsidóisten égőcsipkebokor formában megjelent előtte és felszólította, hogy hozza ki a népét Egyiptomból. Mózes nagy nehézségek árán sikerült a zsidókat Kánaán földjére vezetnie de ő már nem léphetett be és isten törvényeket is adott a zsidóknak(tízparancsolat) -A zsidók legyőzték az őslakosokat majd a filiszteusok ellen harcoltak. Kr.eX.századraalakult ki a zsidóállam Jeruzsálem székhellyel. Dávid utóda, Salamon tette despotikussáa királyi hatalmat. Nevéhez fűződik a a jeruzsálemi templom megépítése. -Salamonhalála után az ország 2 részre szakadt: Az északi Izraelreés a déli Júdeára. A romlóéletkörülmények és a vezetőréteg eltávolodása Jahve kultuszától a lakosság elégedetlenségéhez vezetett. Ekkor léptek fel a látnokok akik magukat isten szóvivőjének mondták és maguk köré gyűjtötték a népet és Isteni büntetésről beszéltek. -Ésakkor a megerősödött Asszír birodalom elfoglalta Izraelt(Kr.eVII.század). Izrael lakosait Asszíriába hurcolták és Júdea csak nagy adófizetés és teljes behódolás árán menekült meg ettől a sorstól. Ekkor a vezetők kiegyeztek a próféta mozgalommal és csak Jahvéttisztelték és őt ismerték el egyetlen zsidó istennek.

17 Az újonnan megalakuló Újbabiloni birodalom hamar elfoglalta Júdeát és Jeruzsálemet majd a szentélyeiket lerombolták és Júdea lakóit Babilonba deportálták. (Kr.eVI.sz). Ennek az Újbabiloni birodalmat megdöntő perzsák vetettek véget akik hazaengedték a zsidókat,akik újjáépítették szentélyeiket. Ez alatt az idő alatt a zsidóhit tisztán egyistenhitéváltozott akik csak Jahvét ismerték el istenüknek -Főníciaa földközi-tengerésa Libanoni hegység között el található. -A csapadék lehetővétette itt az öntözés nélkül megteremjena gabona. -szőlőt,olajfát,fügét termesztette a domboldalakon.értékesfák teremtek meg itt pl:cédrus,libanoni tölgy. E két fa nélkülözhetetlen volt a hajóépítéshez és az építkezésekhez. -Föníciasziklás hegyek által elválasztott városállamokból állt, melyek között a közlekedés tengeri úton történt. A főbb városállamok a következők voltak: Akkra, Türosz, Szidón, Bübloszés Aradosz. Nem tudni, vajon a föníciaiak önállóetnikumként tekintettek-e önmagukra. Városállamaik politikailag önállóak voltak. -Főníciafontos kereskedelmi útvonalak találkozásánál feküdt -a partvidék lakói kihasználták a kedvező lehetőségeket és hajókkal bejárták a távoli vizeketéselvitték hazájukba a távoli kincseket a tenger fuvarozóiváváltak sorra alapították a kereskedelmi telepeket(karthagó) A kereskedők legmaradandóbb alkotása a hangjelölőírás volt. Kr.e 1100 táján Bübloszban dolgozták ki a 22 vonalas jelből álló írást. Ez az abc alapjai a héber és arab írásnak. -Föníciaifeliratokat számos, a Mediterráneumkörnyékén találhatókorábbi föníciai város és gyarmat területén találtak, mint például a ma LibanonbanelhelyezkedőBübloszban, és a tunéziaikarthágóban. A később felfedezett leletek az ókori Egyiptombantörtént használatot is igazolják.

18 Az ókori Kína tört rténete Kína az egyik legősibb civilizáció. A Sárga folyó évenkénti áradásai során lerakott termékeny hordalékon már az i. e. 6. évezredbenkialakult a földművelő életmód. Kína a világ legősibb folyamatos civilizációja, amely már az ókorban önálló kulturális egységet alkotott, és igen fejlettnek számított. Számos, Európában csak jóval később megismert találmány (iránytű, papír, nyomtatás, puskapor, porcelán, selyem) már az ókorban ismert volt Kínában. Az egységes birodalom (i.e. 221-es) megalakulása óta lényegében egységben, a különböződinasztiák vezetésével és a többi kultúrától elzárva fejlődött egészen a 19. századig, amikor is az angolok félgyarmati sorba taszították.

19 A mondabeli elsőkínai császár Huang Di(Huang Ti), i. e banalapította meg az elsőkínai államot a mai Pekingkörnyékén. Ezután kialakult a többi kínai királyság is. I. e. 221-re táján a Qin(Csin)állam Qin Shi Huangdi(Csin Si Huangti)vezetésével legyőzte a többi tizenegy nagy fejedelemséget, létrejött az egységes kínai állam. Ez a császárság sokféle etnikumot egyesített, de kifeléjól védhetővolt: keletről a tenger, délről az áthatolhatatlan erdőségek, nyugatról a hegyek határolták. Mindössze északról volt sebezhető. A nomádnépek támadásait kivédendőépült meg az i. e évszázad között a kínai nagy falerődrendszer, melynek egységesítése Zheng császár érdeme.

20

21 Ókori-Keleti civilizációk 1, Földrajzi viszonyok: Hol alakultak ki? a.) - termékeny félhold: olyan földrajzilag körülhatárolható terület, melyen a legkedvezőbbek voltak a termeléshez az éghajlati feltételek. Az Ókori-Kelet Összefoglalás. b.) - folyók mentén öntözéses földművelés (csatornák, gátak) Ókori- Keleti civilizáci ciók- földrajzi viszonyok folyók Tigris-Eufrátesz Nílus Indus-Gangesz Kék és Sárga folyó Földközi tenger civilizációk Mezopotámia: Sumerok, Akkádok, Babiloni birodalom. Egyiptom India Kína Fönícia, Palesztina

22 Ókori-Keleti civilizációk- kulturális örökség 2. Kulturális örökség: (általános) a.) - állam: olyan intézmény, melyben egy erre hivatott csoport irányítja a termelést (munkát) és az elosztást. b.) - írás: Egyiptom: hieroglifák képírás Mezopotámia: ékírás törvények (Hammurapi törvényei) Fönícia: 22 msh. álló hangjelölő írás c.) - építészeti emlékek Egyiptom: piramis, szfinx Mezopotámia: zikkurat (toronytemplom) Palesztina: Salamon temploma (Siratófal) Babilon: Istar kapu d, - vallás (általában sokistenhit - monoteizmus ) Izreal: zsidó - egyistenhit India: hinduizmus, buddhizmus e, - naptárak 3, Legjelentősebb kulturális értékek: Sumerok: templomgazdaság, ékírás, matematika, csillagászat, toronytemplomok

23 Ókori-Keleti civilizációk- kulturális örökség sumer ékírás Akkádok: az első birodalom: olyan államalakulat, mely leigáz más népeket, területüket pedig beolvasztja. Babiloni birodalom: Hammurapi törvénykönyve (Kr.e k.) Fönícia: gyarmatosítás, 22 msh. álló hangjelölő írás. Késztermék, pénz nyersanyag, munkaerő Ókori-Keleti civilizációk- kulturális örökség Ókori-Keleti civilizációk- kulturális örökség Egyiptom: piramisok, hieroglifák, matematika, csillagászat. 22 msh. álló föníciai írás Palesztina: zsidó vallás egyistenhit. Az európai kultúra a zsidó-keresztény erkölcsön alapul. (erkölcs a viselkedésünket befolyásoló, illetve annak megítélését segítő szabályrendszer.) piramis: gúla alakú, kultikus építmény, a fáraók temetkezési helye.

24 Ókori-Keleti civilizációk- kulturális örökség Kína: Nagy Fal, Cseréphadsereg, puskapor, iránytű, selyem, papír. Ókori-Keleti civilizációk- kulturális örökség India: kasztrendszer, hinduizmus, buddhizmus, arab számok, sakk