Amikor szakállas királynő vezette Egyiptomot

Átírás

1 2015 július 06. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még Givenincs Amikor értékelve szakállas királynő Mérték 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Az ókori Egyiptom uralkodói szinte kivétel nélkül férfiak voltak. Bár a nők régensként a fáraók kiskorúsága idején, vagy az uralkodó feleségeként beleszólhattak a politikába, az észak-afrikai birodalom története során mindössze néhány esetben foglalhatták el a trónt. Az árulkodó őrlőfogdarabka Záhi Havvász, az Egyiptomi Régiségek Főtanácsának vezetője június 27-én fantasztikus hírrel 1. oldal (összes: 6)

2 állt a nyilvánosság elé. A kairói Egyiptomi Múzeumban tartott nemzetközi sajtótájékoztatón bejelentette, hogy száz százalékos bizonyossággal azonosították Hatsepszut királynő földi maradványait. Howard Carter (ülve), aki 1903-ban megtalálta a királynő maradványait A múmiát egy nemzetközi kutatócsoport által elvégzett DNS-elemzés és csontvizsgálat, valamint egy, a királynő nevét viselő temetkezési edényben talált őrlőfogszilánk elemzésével sikerült azonosítani. A Hatsepszut azonosítása szempontjából döntő fontosságú fogdarabkát még 1881-ben találták egy, a királynő nevét viselő kanópuszban, és kiderült, hogy tökéletesen illeszkedik a Hatsepszutként azonosított múmia felső állkapcsának egyik őrlőfogába. Az árulkodó őrlőfogdarabka Záhi Havvász, az Egyiptomi Régiségek Főtanácsának vezetője június 27-én fantasztikus hírrel állt a nyilvánosság elé. A kairói Egyiptomi Múzeumban tartott nemzetközi sajtótájékoztatón bejelentette, hogy száz százalékos bizonyossággal azonosították Hatsepszut királynő földi maradványait. A múmiát egy nemzetközi kutatócsoport által elvégzett DNS-elemzés és csontvizsgálat, valamint egy, a királynő nevét viselő temetkezési edényben talált őrlőfogszilánk elemzésével sikerült azonosítani. A Hatsepszut azonosítása szempontjából döntő fontosságú fogdarabkát még 1881-ben találták egy, a királynő nevét viselő kanópuszban, és kiderült, hogy tökéletesen illeszkedik a Hatsepszutként azonosított múmia felső állkapcsának egyik őrlőfogába. 2. oldal (összes: 6)

3 Hatsepszut Deir el-bahari-i halotti templomából előkerült szakállas ábrázolása Csak találgatni lehet, mi arra a régenst, hogy ne csak de facto, hanem jogilag is a birodalom első számú vezetőjévé váljon. Nyilvánvalóan szerepet játszhatott ebben becsvágya, mint ahogyan egy politikai, társadalmi vagy katonai válsághelyzet, vagy tekintve, hogy III. Thotmesz csak II. Thotmesz egyik mellékfeleségétől született fia volt a királyi vérvonal tisztaságának biztosítása is. A hatalomátvétel törvényességének igazolásához mindenesetre jelentősen hozzájárult, hogy az újdonsült uralkodó a nagyhatalmú Ámon-papok jóváhagyásával az egyik főisten, Ámon leányaként jelenhetett meg az egyiptomi nép előtt. Uralmát apjának tulajdonított idézetekkel is igyekezett legitimálni. Több, regnálása idején felirat szerint I. Thotmesz valójában Hatsepszutot jelölte ki utódjául, ez azonban valószínűleg nem több a valóság propagandacélból történő meghamisításánál. Hatsepszut uralkodóként a Maatkaré nevet vette fel. Az ábrázolásokon egyre férfiasabb alakban jelenítették meg, és a hivatalos ünnepségeken még rituális szakállt is magára öltött, jelezve, hogy szinte semmiben sem különbözik egy férfi uralkodótól. 3. oldal (összes: 6)

4 A kegyenc és a pornógraffiti Hatsepszut uralkodásának egyik legmeghatározóbb alakja főintézője, udvari építésze, Szenenmut volt. Az alacsony sorból származó, de tehetségének, valamint a királynő szimpátiájának köszönhetően az ország második legbefolyásosabb személyének pozíciójába felemelkedő Szenenmut pályája az amerikai álom óegyiptomi megfelelője. Bár Szenenmut már II. Thotmesz regnálása alatt is hivatalnokként tevékenykedett, karrierje Hatsepszut hatalomra kerülésével kapott igazi lendületet. Számtalan címe közül az Ámon-templom birtokigazgatói titulusa volt a legfontosabb, de az utókor elsősorban Hatsepszut főépítészeként ismeri. Nevéhez fűződik többek között Hatsepszut Deir el-bahariban található halotti templomának megépítése is, amelyre a későbbiekben külön is kitérünk. Érdekesség, hogy több épületben saját magát ábrázoló szobrokat is elhelyeztetett. Több szobortípus, többek között a nevelőt és a karjában tartott ifjú herceget (hercegnőt) ábrázoló ún. nevelőszobor is munkásságának köszönhetően jelent meg az egyiptomi kultúrában. Szenenmut sírkápolnája és kijelölt temetkezési helyének popmája és méretei is érzékeltetik, hogy milyen magas társadalmi státuszt ért el életében. Könnyen elképzelhető, hogy ehhez a szinte példátlan karrierhez az is hozzájárult, hogy egyes elméletek szerint Hatsepszut hálószobájába is bejárása volt. Erre utalhat az a falfirka is, amely feltételezhetően a főépítészt és az uralkodónőt ábrázolja félreérthetetlen helyzetben: az ókori graffitin a férfi hátulról teszi magáévá az előtte behajoló hölgyet. Hatsepszut többek között Szenenmut vezetésével számos nagyszabású építészeti beruházást hajtott végre, és ebben a tekintetben elődjeit, és számos utódját is túlszárnyalta. Ezek közül kiemelkedik a Deir el-bahariban saját magának emelt halotti templom, az Ámon tiszteletére építtetett Dzseszer-Dzseszeru, vagyis a Szentek szentje. A Luxorral szemben, a Nílus nyugati 4. oldal (összes: 6)

5 partján fekvő épület igazi mestermunka. A mészkőből épült, egymás felett elhelyezkedő teraszokból álló templom csarnokának falain található domborműveken Hatsepszut uralkodásának legfontosabb eseményeit többek között isteni származását bizonyítani hivatott születését ábrázolták. Hatsepszut uralkodásához halotti temploma mellett még számos építészeti műremek köthető: a Pakhet oroszlánistennő tiszteletére építtetett Beni Hasan-i (ma Speos Artemidos) sziklatemplom, Ámon isten karnaki templomának négy csodálatos gránitobeliszkje (amelyek közül kettő sajnos eltűnt), vagy a szintén Karnakban megépített vörös kápolna egyaránt közkedvelt turistalátványosságok. A királynő Egyiptom-szerte számos templomot is újjáépíttetett. Ókori Eldorádó Hatsepszut uralkodása néhány kisebb háborús konfliktustól eltekintve a béke és a gyarapodás időszaka, az ókori Egyiptom egyik aranykora volt. A királynő egyik legnagyobb, halotti templomának domborművein is megjelenített eredményének a regnálása nyolcadik évében az egyiptomiak által csak ta-netjernek, azaz az isten országának nevezett, titokzatos Punt földjére indított kereskedelmi expedíciót tartotta. Egyiptom és Punt kapcsolatai az Óbirodalom idejére nyúltak vissza, és a kereskedelmi céllal folytatott utazások a Közép- valamint Újbirodalom idején is gyakoriak voltak. Bár több történész is az Arab-félszigetet jelöli meg Punt lehetséges színhelyeként, a rejtélyes hely valószínűleg a Vörös-tenger partján helyezkedett el, feltehetőleg a mai Szomália, Dzsibuti vagy Eritrea területén. Az egyiptomiak többek között aranyat, ezüstöt, fahéjat, elefántcsontot, gyantát, egzotikus állatokat, állatbőröket, a bizonyos szertartásokhoz nélkülözhetetlen tömjént is, valamint gyökerestől kiásott mirhafákat is hazavittek Puntból. Cserébe tőröket, harci bárdokat, láncokat és díszgallérokat adtak a puntiaknak. Hiába a mesés gazdagság, és hiába állt Hatsepszut rendelkezésére rengeteg többek között Puntból hozott alapanyagból készített gyógykészítmény, a királynő számos betegséggel küzdött. A bonni egyetem kutatói egy Hatsepszutnak tulajdonított üvegcse tartalmát elemezve kiderítették, hogy a palackban bőrproblémák kezelésére szolgáló orvosságot tároltak. A többek között pálma- és szerecsendió-olajat tartalmazó folyadék azonban nem bizonyult a legjobb ellenszernek, mivel az üvegcsében a benzopirén, egy rákkeltő hatású aromás szénhidrogén maradványait is kimutatták. Ha Hatsepszut valóban a folyadékkal igyekezett enyhíteni bőrbetegségén, a gyógyszer nagyban hozzájárulhatott halálához, mivel a vizsgálatok szerint a királynő rákban szenvedett. A szakértők azt is megállapították, hogy Hatsepszut ötven éves kora körül, túlsúlyosan halt meg, és valószínűleg csontritkulás, diabétesz és ízületi gyulladás is kínozta, és több gyulladt foga is lehetett. Hiába a mesés gazdagság, és hiába állt Hatsepszut rendelkezésére rengeteg többek között Puntból hozott alapanyagból készített gyógykészítmény, a királynő számos betegséggel küzdött. A bonni egyetem kutatói egy Hatsepszutnak tulajdonított üvegcse tartalmát elemezve kiderítették, hogy a palackban bőrproblémák kezelésére szolgáló orvosságot tároltak. A többek között pálma- és szerecsendió-olajat tartalmazó folyadék azonban nem bizonyult a legjobb ellenszernek, mivel az üvegcsében a benzopirén, egy rákkeltő hatású aromás szénhidrogén maradványait is kimutatták. Ha Hatsepszut valóban a folyadékkal igyekezett enyhíteni bőrbetegségén, a gyógyszer nagyban hozzájárulhatott halálához, mivel a vizsgálatok szerint a királynő rákban szenvedett. A szakértők azt is megállapították, hogy Hatsepszut ötven éves kora körül, túlsúlyosan halt meg, és valószínűleg csontritkulás, diabétesz és ízületi gyulladás is kínozta, és több gyulladt foga is lehetett. mult-kor.hu Tisztelt olvasók! Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Flag Polgári Magazin facebook oldalát, a következő címen: - Minden "lájk számít, segíti a magazin működését! Köszönettel és barátsággal! 5. oldal (összes: 6)

6 Tisztelt olvasók! Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Flag Polgári Magazin facebook oldalát, a következő címen: - Minden "lájk számít, segíti a magazin működését! Köszönettel és barátsággal! Tweet (adsbygoogle = window.adsbygoogle []).push({}); Ajánló 6. oldal (összes: 6)