TARTALOMJEGYZÉK. Elıszó a magyar kiadáshoz 13 Elıszó az angol kiadásokhoz 15 Rövidítések Bevezetés Az Ószövetség ihletettsége 29

Átírás

1 TARTALOMJEGYZÉK Elıszó a magyar kiadáshoz 13 Elıszó az angol kiadásokhoz 15 Rövidítések Bevezetés Az Ószövetség ihletettsége 29 ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS 3. A héber kéziratok és a korai fordítások Ószövetségi szövegkritika Az ószövetségi kánon A Pentateuchos forráselméletének története A Pentateuchos forráskritikai megközelítése a 20. században A Pentateuchos szerzısége Szövegváltozatok és duplikátumok mint a forrásfelosztás kritériumai Kései szavak és aramaizmusok mint a forrásfelosztás kritériumai A próféták elıtti és a próféták korabeli zsidó történelem wellhauseni rekonstrukciója A papság korabeli zsidó történelem wellhauseni rekonstrukciója A Pentateuchos régiségét bizonyító régészeti leletek 199 MÁSODIK RÉSZ RÉSZLETES BEVEZETÉS 14. Genesis Genesis (folytatás) Exodus Leviticus és Numeri Deuteronomium Józsué, Bírák és Ruth könyve Sámuel 1. és 2. könyve, Királyok 1. és 2. könyve Bevezetés a prófétai könyvekbe: Abdiás, Jóel és Jónás Ámósz, Hóseás és Mikeás Ézsaiás Ézsaiás (folytatás) Náhum, Zofóniás és Habakuk Jeremiás és Jeremiás siralmai Ezékiel 445

2 28. Dániel Dániel (folytatás) Fogság utáni történeti könyvek: Krónikák 1. és 2. könyve, Ezsdrás, Nehémiás és Eszter könyve A fogság utáni próféták: Haggeus, Zakariás, Malakiás Bevezetés a héber költészetbe A Zsoltárok könyve A bölcsességirodalom könyvei: Jób és a Példabeszédek könyve Prédikátor könyve és Énekek éneke 567 FÜGGELÉK Az Ószövetség kronológiája 591 Anakronizmusok és történelmi pontatlanságok a Koránban 595 Anakronizmusok és történelmi pontatlanságok a Mormon könyvében 601 A Holt-tengeri barlangokból származó bibliai kéziratok jegyzéke 605 EXKURZUS A beteljesedett prófécia mint az isteni ihletettség bizonyítéka 613 Az eblai leletek 621 Liberális tudomány a 20. században 623 MUTATÓK Válogatott irodalomjegyzék 639 Tárgymutató 643 Névmutató 649 Bibliai részek mutatója 653 KÉPEK Korai szövegváltozatok 57 Qumrán 104 A Rosetta-kı 140 Cin pusztája 142 Tutanhamon fáraó trónusa 173 Történelmi áldozóhalom 174 A szarvas oltár 176 Babiloni határkı 200 Az egyiptomi Halotti könyv 205 Merneptah Izráel-sztéléje 208 Az úri nagy zikkurat 251 III. Szeszósztrisz 255 A héliopoliszi obeliszk 256 A hikszoszok 258 A Karnaknál talált Hatsepszut-sztélé 263 III. Tutmózesz obeliszkje 269

3 IV. Tutmózesz szfinxe 272 A Sínai-hegy 279 Kánaáni áldozati oltár 307 A Gibeon tava 313 Jezréel völgye 314 Sikem 320 A tel-dáni áldozóhalom 323 A régi jebúszi fal helye 326 Tábór hegye 328 A filiszteusok 330 II. Szargon 349 A Szanhérib-henger 350 Az Uzzijjá-tábla 351 A Silóah-alagút felirata 351 Elizeus forrása 356 A petrai áldozóhalom 365 A Círus-henger 399 Nabukadneccar téglái 404 A Mésa-kı 406 Baalnak szentelt maccébót vagy kıoszlopok 410 Judea Capta 416 A Szolgára található utalások Ézsaiás könyvében 418 Nebukadneccar Istár-kapuja 421 A nagy szfinx 424 A hetedik századi Ninive 425 Ezüst tetradrachma I. Ptolemaiosz képmásával 427 Lákis 436 Ezüst tetradrachma I. Ptolemaiosz képmásával 437 Ezüst sztatér Tíruszból 447 Tírusz romjai 448 Középmérető bronz pénzérme 451 Nagy Dárius ezüst sziglosza 460 Nagy Dárius 461 Tetradrachma a Szeleukida Birodalom idejébıl 473 Xerxész vagy Ahasuérus képmása 476 Tetradrachma Lüszimakhosz idejébıl 477 Ezüstdénár Nagy Pompeius arcképével 478 Salamon kapuja, a Hácórnál levı fal 489 Sekel az elsı felkelés idejébıl 490 A Nehémiás által épített fal 494 Arany sztatér Apollón képmásával 495 Tetradrachma az elefántbırbıl készült fejdíszt viselı Nagy Sándorral 498 Lüszimakhosz által veretett tetradrachma Nagy Sándor arcképével 498 Eszter palotája 500

4 Bronz lepton a júdai királyságból 509 Tetradrachma I. Szeleukosz idejébıl 510 Tetradrachma III. Antiokhosz Szeleukida Birodalmából 511 Tíruszi ezüst sekel 579 TÁBLÁZATOK Héber szavak átírása 20 A sémi nyelvek osztályozása 25 Biblián kívüli történetírók 35 Egyéb ókori iratok összehasonlítása 36 Mit tegyünk, ha a Bibliában szembetaláljuk magunkat egy problémával? 45 A legkorábbi kéziratok 53 A 12 leggyakoribb másolási hiba 72 A szövegkritika kánonjai 76 Korai zsidó iratok 80 A kanonicitás feltétele 98 A liberális kritika ismertetıjelei 130 Ritka szavak 164 A kiejtések összehasonlítása 169 Világbirodalmak a Bibliában 196 Nagyobb régészeti korok 207 Az Ószövetséget igazoló régészeti bizonyítékok 212 A teremtés napjaival kapcsolatban felállított elméletek 222 A lévita-törvények alapgondolatai 285 A hét ünnep 286 A véresáldozat hat fajtája 289 A Deuteronomium alapgondolatai 299 Vallási szertartások 309 Izráel bírái 325 Rokon-Megváltó, mint a Messiás elıképe 334 Asszíria királyai 346 Csodák az Ószövetségben 358 A próféták világa Jónás és a Zsoltárok könyve összehasonlítása 378 Ámósz és a Tóra viszonya 385 Kulcsfontosságú Messiás-próféciák az Ószövetségben 417 Babilónia/Káldea királyai 433 A birodalmak története 475 A Krónikák kanonikus könyveken kívüli forrásai 486 A Méd-Perzsa Birodalom királyai 496 Fogság utáni ünnepek 503 A Zsoltárok könyvének felosztása 523 A Zsoltárok könyvében szereplı szakkifejezések 534 A Messiás-zsoltárok 536

5 A bölcsességre használt kifejezések 554 Az Énekek éneke értelmezésének elméletei 578 TÉRKÉPEK A patriarchák kora 260 Az egyesült Zsidó Királyság Dávid és Salamon alatt 267 Az 1983-ig feltárt régészeti lelıhelyek elhelyezkedése 275 Józsué honfoglalása után a tizenkét törzsnek kiosztott területek határai 317 A királyság elıtti Izráel 327 Izráel korai királysága 342 A kettıs királyság Kr. e. 931 után. Az északi és a déli királyság 353 Izráel a 9. században 362 Jeruzsálem 393 Izráel és Júda fogságba vitele 443 A babiloni, méd és líd királyságok 443

6

7 BEVEZETÉS segítı 1 írott kijelentése, és amely számos, tévedhetetlen bizonyítékkal igazolja isteni A SZENT BIBLIA MÁS, mint a világ összes többi könyve. Ez az egyetlen könyv, mely úgy mutatkozik be, mint az egyetlen igaz Istennek az embert az üdvösségre ihletettségét. Jóllehet több más vallási irat is, mint pl. a muzulmánok Koránja állítja, hogy Isten saját szavait tartalmazza, valójában azonban sehol nem találunk bennük olyan önigazoló bizonyítékokat, mint a Bibliában (pl. a beteljesedett próféciák). Mivel a Biblia Istennek az emberre vonatkozó szent akaratát tartalmazza, nagyon fontos, hogy pontosan megértsük a benne található kijelentéseket. Semmiképpen sem célravezetı úgy magyarázni a Szentírás szavait, mintha olyan, ma élı és mai nyelveket beszélı embereknek írták volna, akiknek huszadik századi problémákkal kell szembenézniük. Természetesen a Biblia ma is Isten üzenetét közvetíti, és ugyanolyan fontos napjainkban is, mint amilyen volt a zsidók számára az ókorban. Az üzenet azonban óhéberül íródott le, és mindenekelıtt egy régmúlt kor embereihez szólt, akiknek saját koruk eseményeivel és kihívásaival kellett szembenézniük. Nem értelmezhetjük helyesen az ısi isteni kijelentésekben fellelhetı, változhatatlan alapelveket, ha elıször nem vesszük számba azokat a gondokat és problémákat, melyek Isten népe elıtt tornyosultak abban az idıben, amikor Isten szólt hozzájuk. A Szent Biblia mint egy rendelkezés-győjtemény közvetlenül attól az Alkotótól származik, aki elıször kigondolta, majd létrehozta az emberi nemzetséget. Ha valaki valamilyen gépet, szerkezetet vásárol, elıször gondosan tanulmányoznia kell a használati utasításban, hogy hogyan kell a gépet összeszerelni és beindítani, mert különben az nem fog mőködni, sıt szerencsétlenséget is okozhat. Ugyanígy az embernek is, aki - az összes szellemi és fizikai adottságával együtt egy csodálatosan megalkotott teremtmény, szüksége van egy könyvre, melynek tekintélye van, és olyan kérdésekre ad választ, hogy pl. Mi végre vagyunk itt a földön? Mi különböztet meg minket más fajoktól? Mi az emberi lét értelme? Az utóbbi kérdésre alapvetıen két lehetséges válasz adható. Errıl a Genesis 3. fejezetében olvasunk. Ádám és Éva itt még boldog közösségben éltek Istennel, aki a saját gyermekeinek teremtette ıket: odaszánták magukat Isten szolgálatára, elkötelezték magukat az dicsıségéért; élvezték a tökéletes biztonságot és bıséget. Életük határozott és világos célja az volt, hogy mindörökké Istent dicsıítsék és benne gyönyörködjenek. Mivel azonban szabad akarattal rendelkezı erkölcsi lények is İ voltak, szembesülniük kellett egy másik életcéllal is, melyet a Sátán kígyó alakú követe oly meggyızıen tárt eléjük. Azt sugalmazta nekik, hogy Isten nem ıszintén, nem saját magukért szereti ıket. Azért tiltotta el ıket a jó és gonosz tudásának a fájától, hogy kihasználhassa ıket. Az a vád is elhangzott, hogy az Úr megfosztotta ıket

8 attól az alapvetı joguktól, hogy azt tegyék, amit saját érdekük megkíván, és azt követeljék, ami jár nekik. A Sátán olyan életet kínált, ahol az ember élhet saját magának, keresheti a saját boldogságát, és felkapaszkodhat a jó és a gonosz isteni tudásának a szintjére. Amikor Éva a saját életére nézve elfogadta ezt az énközpontú alapelvet, sıt Ádámot is rávette, hogy együtt szálljanak szembe Istennel és az szent akaratával, akkor a bőneset után - az Isten és az ember közötti szeretetkapcsolat megszakadt és gyökeresen megváltozott. Ádámot és Évát, akik hiába próbáltak elrejtızni a bokrok között a Teremtı tekintete elıl, Istennek kellett megkeresnie, majd beismerésre és megbánásra segítenie. Ezután következett az Édenbıl való kiőzetés, amikor az ember egy kegyetlen külvilágba került, ahol kemény munka és szenvedés várt rá. A Sátán gyızelmét azonban Isten ellensúlyozni tudta a megváltás meghirdetésével: az 1Móz 3:15-ben jelentette ki elıször Évának, hogy eljön a nap, amikor az asszony messiási leszármazottja széttapossa a sátáni kígyó fejét, és tökéletesen eleget tesz az bőneikért az áldozati oltáron. A bırök, melyek az elsı emberpár testét takarták, leölt állatoktól származtak, és Ábel késıbbi bárányáldozata is az oltáron világosan utal arra, hogy Ádám családja hitte és várta a megváltást, amit az Úr Jézus vitt véghez értük és hívı leszármazottaikért a Kálvária hegyén. A modern tudományos kutatás elvetheti ugyan a Genesisnek ezt a leírását mint gyerekes mítoszt, de a tény attól még tény marad: az emberi nemzetség minden tagjának választania kell az Éva elé tárt két lehetıség közül. Vagy igaz az, hogy Isten minket, embereket arra teremtett, hogy szeretetközösségben İvele az dicsıségére éljünk, vagy nem, és akkor félretéve Istent, a saját énünket helyezzük mindenek fölé mint a legnagyobb értéket. Más logikus választási lehetıségünk nincs. Ezért ha valaki másokért vagy a társadalomért vagy az egész emberiségért szánja is oda magát, ennek az odaszánásnak csak akkor van értéke és értelme, ha úgy tekintünk az emberi fajra mint Isten gyermekeire. Amint elutasítjuk a Biblia tekintélyét és szavahihetıségét, elveszítjük azt a szilárd alapot, amelyre hivatkozva egyáltalán beszélhetünk az emberi lények értékérıl. Azok, akik magukat fölébe helyezik Istennek, és az univerzum legfontosabb személyiségének gondolják magukat, az erkölcsi beszámíthatatlanság bőnébe esnek, és számukra a Szent Biblia, a Rendeletek Könyve teljességgel elveszti jelentıségét. İ ı İ