Minek nevezzelek?! Gyógyszertár. a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének Kiadványa

Minek nevezzelek?! Nem írom azt, hogy paradigmaváltás van, mivel az már olyan gyakori az utóbbi idôben, hogy pont a fogalom lényege vált hiteltelenné. Nem írom azt sem, hogy koncepcióváltás, mivel ez valami stabil szakmai célkitûzést feltételez, amit nem látok, illetve ami jól látható az meg nem szakmai. Azt sem írhatom, hogy fordulat, mivel abban az elfordulás szögétôl függôen a szembenállás és a hátat fordítás is benne foglaltatik. Azt meg végképpen nem írom, hogy reform az amit megélünk, mivel errôl meg Pistike, a kiváló kisdobos jut eszembe. Tudjuk, aki átkísérte a vak nénit a túloldalra. Jóllehet a néni nem akart átmenni, de Pistikének (különféle okokból) kellett a piros pont. Hát a néni át lett kísérve és punktum. Sajnos visszajönni nem tud, így hát ott is marad. Most mindenki eldöntheti, kik a szereplôk. Ne sokat vívódjon, ha nem megy, kérjen telefonos segítséget (legfeljebb Pistikét nehéz kiötleni, de biztosíthatok mindenkit, hogyha a gyakori fiúnevek között keresgél, bízvást megtalál legalább három Pistikét). Engedje meg nekem a kedves Olvasó, hogy csak szerényen, elengedhetetlen súlypontváltásként aposztrofáljam gondolataimat. Nagyon is tudjuk, hogy mi történik környezetünkben. Valljuk be, viszont arról, hogy így alakult, magunk is tehetünk. Tudtuk, hogy megérdemelt, de kivételes helyzetbe kerültünk akkor, amikor diplománknak köszönhetôen visszakaptuk a gyógyszerellátás mûködtetésének lehetôségét. Tudtuk, hogy a kihívásnak meg kell felelni, és szélsebesen kell építkezni. Tudtuk, hogy globalizálódik a világ. Tudtuk azt is, hogy bôvül az Európai Unió, ami (t.k.) a tôke és a munkaerô szabad áramlását (is) eredményezi. Tapasztaltuk, hogy az egészségügyi ellátó rendszer finanszírozása katasztrófa felé közeleg, ami elôször a magasabb ellátási szintek mûködési zavarában nyilvánult meg, de tudtuk, hogy eléri az alapellátást is. Mentségünk lehet abban, amit csak utólag tudtunk meg. Többek között azt, hogy az ellátó rendszer szereplôi, de akár a társadalom nélkül, képviseleti kisebbségbôl is lehet alapvetô változásokat generálni, azokat törvényesíteni. Tudjuk már azt is, hogy elvárható döntés-elôkészítôi gyakorlat része a döntést követô napon hajnali négykor e-mailen megkapott joganyag aznap déli határidôre való testületi véleményezése. Megismertük már azt a gyakorlatot is, amelyik a fô csapásirányok törvényi szabályozásából kizár, de arról, hogy a kupak piros legyen vagy zöld, felelôs véleményünket kéri. Tudjuk már azt is, hogy a jogszabálynak meg sem kell jelennie ahhoz, hogy hatályba lépjen. De már azt is tudjuk, hogy fizetôs továbbképzésen (+ ebéd) utólag megismerhetjük a döntéseket és a döntéshozókat (akiknek egyébként oly drága az ideje, hogy pár ezer diplomásra sem jut belôle), demonstrálandó a párbeszéd realitását. És már azt is nagyon tudjuk, hogy erôbôl, folyamatos és agresszív kommunikációval hogyan lehet bizalmatlan légkört teremteni, átmosni az agyakat. De sajnos nincs mentségünk arra, amit tudtunk. Tudtuk, hogy kimegy alólunk a gazdaság. Tudtuk, hogy az egészségügyben a szakmai és lehetôleg a nemzeti befektetôket kell mindenáron preferálni a tulajdonszerzésnél. Tudtuk, hogy az egészségpiac és a gyógyszerpiac egyszer felkelti a nemzetközi pénzügyi befektetôk érdeklôdését. Tudtuk azt is, hogy csak akkor marad miénk a patika és a gyógyszerellátás, ha szakmai felkészültségünk mellett gazdaságilag is erôsek vagyunk. Tudtuk azt is, hogy erre mik a módszerek. Ki is próbáltuk, de félbehagytuk. Mindig is tudtuk, hogy a kiegyensúlyozott, stabil tulajdon, az ismeretek bôvítése és az intellektus a szakma fejlesztésének mozgatóereje. Tudtuk, hogy el- és megfáradunk és közösen kell nevelni az utánpótlást. Tudjuk, hogy racionalizálni kell az egészségügyi kiadásokat. Tudjuk, hogy egészségügyi költségrobbanás van. Tudjuk, hogy közelíteni kell a szakmailag indokolt és a gazdaságilag megengedhetô mozgástereket. Tudjuk, hogy át kell gondolni a biztosítói finanszírozás lehetôségeit (ami nem szükségszerûen bár, de elszállt, de az egy másik írás témája lenne, hogy miért és hol). Most már azt is tudjuk, hogy hogyan lehet elbánni velünk, hogyan tudunk elbánni magunkkal. Remélem, most már elég okosak és tapasztaltak vagyunk. Tudunk súlypontot váltani. Nem várjuk a külsô segítséget, hanem egymás kezét keressük, hogy átmenjünk biztonságban a másik oldalra, mert mögöttünk már piros a lámpa. Dr. Mikola Bálint Gyógyszertár a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének Kiadványa Felelôs kiadó: dr. Mikola Bálint Szerkeszti a szerkesztô bizottság: Hankó Zoltán (szerkesztésért felel), dr. Feller Antal, dr. Herczeg János, Mátyásné Simon Zsuzsa, dr. Mikola Bálint, dr. Samu Antal, Sándor Árpád, Schlégelné Békefi Csilla, dr. Simon Kis Gábor, dr. Varga Imre A MOSZ címe: 1134 Budapest, Huba utca 10. Telefon: 236-0974 E-mail: gyogyszertar@gmrt.hu ISSN 1588-8231 Nyomdai elôkészítés: Recsi István Nyomda: Innova 2000 Innovariant Nyomda Hirdetésszervezô: G-Management Rt. 1134 Bp., Huba u. 10. Telefon: 320-4848 E-mail: info@gmrt.hu Ára: 1000 Ft + 20% ÁFA Gyógyszertár VI. évf. 2. szám 1

Elnöki beszámoló a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége 2007. március 4-i közgyûlésére I. A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége a 2006. évben is az Alapszabályban rögzített feladatok és célkitûzések mentén dolgozott. Alapvetô vezérfonalnak tartjuk a közforgalmú gyógyszertárak mûködtetéséhez szükséges szakmai, gazdasági, jogi és etikai feltételek megteremtésének elôsegítését, a gyógyszertárak, mint gazdálkodó szervezetek érdekeinek védelmét. Jelentôs erôfeszítéseket vállaltunk a gyógyszerellátás szakszerûségének megôrzése, biztonságának fenntartása, a szakmai színvonal fejlesztése érdekében. Határozott lépéseket tettünk a gyógyszerészi gondozási programok felépítése, a gyógyszertárak egészségcentrummá fejlesztése érdekében. Létrehoztuk a gyógyszeres terápia menedzselése elsô hazai fórumát. Tevékenységünk kiemelt szempontja volt, hogy a közvetlen lakossági gyógyszerellátásban dolgozó különösen a személyi joggal rendelkezô gyógyszerészek lehetôségei és jogai szakmai felelôsségüknek és kötelezettségeiknek megfelelôen érvényesüljenek a gyógyszerellátást mûködtetô társaságok gazdasági/tulajdonosi szerkezetében. Kölcsönös elônyökön alapuló együttmûködésre törekedtünk a célkitûzéseinkkel alapvetôen egyetértô gyógyszerész- és orvosszakmai szervezetekkel. Folyamatos, konstruktív párbeszédet és véleménycserét tartottunk fenn a parlamenti politikai pártok szakpolitikus csoportjaival. Ezzel szemben az egészségügyi kormányzattal való együttmûködésre irányuló, rendkívül idôigényes és áldozatos erôfeszítéseink jórészt sikertelenek voltak, a befolyásolás és érdekérvényesítés lehetôsége minimálisra szûkült. II. A beszámolási idôszakban az egészségügyi és a gyógyszerellátás mûködését meghatározó jogalkotás rendkívüli mértékben felgyorsult. Korábban soha nem tapasztalt módszerek váltak gyakorlattá a jogegyeztetésben, amely kormányzati módszernek számos gyógyszerész-, és orvos-szakmai, korábban megdönthetetlennek hitt stratégiai pozíció esett áldozatul. A gyógyszerészet számára kapaszkodók maradtak ugyan, de jelentôs kérdésekben a teljes gyógyszerészi érdekartikuláció minden jogi és technikai lehetôségének igénybevétele ellenére kudarcot vallottunk. Egyértelmûvé vált a döntéshozatal részérôl a gazdasági pozíciók priorizálása, amely elsôbbséget sem szakmai, sem ellátási, sem szociális érvek nem tudtak megingatni. A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége tagsága folyamatos aktivitással kísérte figyelemmel a beszámolási idôszak eseményeit, felelôs részt vállalva a gyógyszerellátás környezete formálásában. Örvendetesen bôvült a taglétszámunk. A Szövetség országos szervei, az Elnökség és az Országos Választmány a tervezettnél gyakoribb munkamegbeszélésein folyamatosan A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége szervezeti fórumai Megnevezés Idôpont Helyszín 2006. évi II. elnökségi ülés 2006. február 10., 10.00 óra MOSZ Iroda, Budapest, Huba u. 10. MOSZ Budapesti Területi Szervezetének vezetôség választó gyûlése 2006. február 22., 15.00 óra Budapest, Hotel Éden I. Választmányi ülés 2006. március 3., 11.00 óra Siófok, Hotel Azúr MOSZ Közgyûlés 2006. március 5., 11.00 óra Siófok, Hotel Azúr II. Nyílt választmányi ülés 2006. május 13., 14.30 óra Lillafüred, Hotel Palota III. Választmányi ülés 2006. június 9., 10.00 óra Budapest, Hotel Ében MOSZ elnökségi ülés 2006. augusztus 3., 15.00 óra MOSZ Iroda, Budapest, Huba u. 10. MOSZ elnökségi- és választmányi ülés 2006. szeptember 19., 10.00 óra Budapest, Hotel Benczúr V. Választmányi ülés 2006. október 6. Siófok, Hotel Ezüstpart MOSZ közgyûlés 2006. október 8. Siófok, Hotel Ezüstpart VI. Választmányi ülés 2006. október 26., 10.00 óra Budapest, Hotel Ibis különtereme Rendkívüli Országos Választmányi ülés 2006. november 22., 16.00 óra Budapest, Hotel Ibis különtereme MOSZ elnökségi ülés 2006. december 16. Budapest, Semmelweis Egyetem I. Választmányi ülés 2007. január 27., 16.30 óra Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Díszterem 2 Gyógyszertár VI. évf. 2. szám

A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége 2007. évi szakmai rendezvényei Idôpont Elnevezés Helyszín Kreditpont Január 26-28. Gyógyszeres terápia menedzsment Debrecen 20 pont Február 24-25. Diabetes I-II-III. Budapest 30 pont Március 2-4. Gyógyszerellátás aktuális kérdései Siófok 10 pont Március 30 április 1. Dislipidemia Debrecen Április 13-15. Dislipidemia Budapest Április 20-22. Dislipidemia Szeged Április 27-29. Dislipidemia Pécs Május 4-6. Dislipidemia Sopron Május 4-6. Diabetes I-II-III. Budapest 30 pont Május 18-20. Generikus gyógyszerek Galyatetô 26 pont Október 11-14. Gyógyszerészek Országos Kongresszusa Siófok Október 12. Ifjúsági Fórum (GYOK) Siófok Október 27-28. Diabetes IV. Budapest 32 pont November Vital World Budapest December 7-9. Kommunikáció és marketing Sopron áttekintette a gyógyszerellátás és a gyógyszertár-mûködtetés helyzetét. Minden stratégiai kérdést megtárgyalt (olykor több alkalommal is) és nagy súlyt fektetett a tagság informálására és bevonására a végleges álláspontok kialakításában. Ebben a környezetben született a MOSZ Budapesti Deklarációja és az azt követô június 23-i Gyógyszerészi Reprezentációk Elsô Közös Fóruma, valamint így került sor a december 16-i Országos Gyógyszerész Konferenciára. Ezek az események a szakmatörténet kiemelkedô pontjai voltak és maradnak a jövôben is. Mondanivalójuk és resuméjük amellett, hogy közösségi álláspontok kialakítását segítették muníciót adnak a jövôbeni lépéseink stratégiájához és módszereihez egyaránt. Az elmúlt évben rendezett, akkreditált szakmai és szakmapolitikai programjainkon közel ötezer gyógyszerész kollegánk vett részt. Ezek a fórumok szakmai felkészültségünk javítása mellett számos lehetôséget adtak a gyógyszerellátással összefüggô kérdések széleskörû megvitatására is. Korábbi kedvezô tapasztalatainkkal összhangban minden rendezvény adta alkalmat megragadtunk a szakmapolitikai véleménycserére. Rendkívüli eredményeket hozott a beszámolási idôszak fô szakmai célkitûzése, a gyógyszerészi gondozási programok fejlesztése területén. A Diabetes Gyógyszerészi Prevenció Program elsô éve sikeresen zárult. A programban 401 gyógyszertár vett és vesz részt, 1379 fôt képeztünk ki 12 alkalommal szervezett továbbképzésen a feladat magas szakmai színvonalon történô ellátására. Több mint 20 ezer dokumentált vércukorszint mérés történt. III. Az elmúlt idôszak tanulságai módszerváltást sürgetnek a gyógyszerészi, a gyógyszerellátás területét érintô érdekérvényesítô munkában. Figyelemmel az egészségügyi kormányzat hangsúlyváltásaira is, mindent meg kell tennünk gazdasági szerepünk erôsítésére, gyógyszerészi tevékenységünk, szakértelmünk vezetô pozicionálására, ennek mûködtetési feltételeinek megteremtésére. Fel kell újra vállalnunk a lassan évtizedes, agonizáló, gazdasági társaságokban való hatékony szerepvállalásunkat, a gyógyszerpiacban betöltött gazdasági szerepünk jelentôs bôvítését, stabilizálását. Folytatni kell az egészségügyi ellátó rendszerben, de különösen a gyógyszerellátásban a nemzeti szakmai vállalkozói kör szerepvállalásának erôsítését. Új módszert kell kialakítanunk a jog-egyeztetésre, ki kell kerülnünk a mókuskerékbôl. Folytatni kell a MOSZ Budapesti Deklarációja -ban megalapozott gondolatot a gyógyszerészi reprezentációk érdekérvényesítô gyakorlata harmonizációjában. Tisztázni kell a felvállalt szakterületeket, hogy a potencírozó szinergizmus hatékonyságával tudjunk dolgozni. Folytatni kell a gyógyszerészi gondozási tevékenységet, fejleszteni a metabolikus szindróma programot, kiteljesíteni a szûrôvizsgálatokat és egészségcentrumot építeni a gyógyszertárakból. Mindezekhez kérek alkotó, kiegyensúlyozott és etikus légkört, felkészült és aktív segítôtársakat. Dr. Mikola Bálint elnök Közepes forgalmú (11,5 m/hó) gyógyszertár tehermentes, saját tulajdonú, kertes ingatlanban személyi jog átadással eladó. Telefon: 06 30 382-0377 Gyógyszertár VI. évf. 2. szám 3

Fôtitkári beszámoló a MOSZ 2007. március 5-i közgyûlésére A 2005. októberi választáson a MOSZ tagsága a fôtitkári feladatok ellátásával bízott meg. Alapszabályunk értelmében ez az ügyviteli teendôk ellátásával jár. A jelenlegi bizonytalan egzisztenciális és jogszabályi környezetben rendkívül fontosnak éreztük, hogy a Szövetség olyan önálló érdekképviseletté fejlôdjön, amely alkalmas arra, hogy a gyakorló gyógyszerészeknek segítséget tudjon nyújtani a mindennapi feladataik ellátása során. A fôtitkár feladata, hogy az ehhez szükséges stabil anyagi hátteret megteremtse és tervezhetô, kiszámítható gazdálkodást folytasson. Ennek érdekében felülvizsgáltuk a költségvetés bevételi és kiadási oldalát, meglévô szerzôdéseinket és a díjfizetések gyakorlatát. Elsô lépésként olyan könyvelô céggel kötöttünk szerzôdést, amelytôl az eddigi gyakorlattól eltérôen naprakész nyilvántartás várható. Tekintettel arra, hogy a költségvetésben a legnagyobb kiadási tétel a Gyógyszertár c. újsággal kapcsolatos, megpróbáltunk árajánlatokat bekérve kedvezôbb feltételekkel szerzôdni. Sikerült olyan új nyomdát találni, amely az elôzônél lényegesen jobb anyagi kondíciók mellett vállalta a már megszokott színvonalú nyomdai tevékenységet. Díjhitelezési szerzôdést kötöttünk a postával, így a szintén jelentôs összeget kitevô postaköltség is közvetlenül a teljesítés után jelentkezik, ezáltal jobban tervezhetô. A lapkiadói tevékenységet is a Szövetség végzi, ennek okán került sor az újságkiadással kapcsolatos többi szerzôdés felülvizsgálatára és megújítására. Az irodát változatlanul a GM Zrt. mûködteti. Tagnyilvántartásunk naprakész, a vonalkódos tagsági kártya is megfelel az elvárásoknak. Taglétszámunk folyamatosan növekszik, a tagdíjfizetési kötelezettségének csaknem mindenki eleget tesz. A költségvetés egyensúlyának megteremtése, esetleges tôketartalék felhalmozása mellett kiemelkedô szempont a szövetség likviditásának biztosítása. Ennek érdekében történtek részben a fent említett, a kiadási tételek ütemezését célzó intézkedések. A bevételi oldalra befolyó összegek folyamatossá tétele érdekében változtattunk az újság elôfizetés gyakorlatán. A laptulajdonosi pozíció lehetôvé tette, hogy a pénz közvetlenül a Szövetség számlájára folyjék be. A díjbekérô technika alkalmazásával a ki nem fizetett számlák könyvelését könnyítjük. A tagdíjak esetében is ezt a megoldást szeretnénk választani. Legtöbb bevételünk a rendezvényekbôl származik, melyek 2006-ban változatlanul sikeresek voltak. Az eddigi tapasztalattól eltérôen a regionális továbbképzéseink is pozitív eredménnyel zárultak. Törekedtünk arra, hogy a rendezvényeket követô 6 héten belül az elszámolás megtörténjen. Folyamatosan szeretném a Szövetség szolgáltatói tevékenységét erôsíteni. Szeretném, ha a Szövetség honlapja a napi események magyarázó közlésén túl, egyfajta találkozási pontja lenne a Szövetség tagjainak, feldolgozva, magyarázva, értelmezve a mindennapok feladatai során felmerülô akár szakmai, akár az egzisztenciánkat érintô kérdéseket is. Szeretném, ha a szövetség irodája kifogástalan mûködésével megkönnyítené az Elnökség munkáját, tagjaink számára pedig mindig elérhetô és mindenben segítséget nyújtó tudna lenni. Külkapcsolatunk egyre bôvül, és sorolhatnám tovább a feladatokat, célkitûzéseket, melyekhez mint a háborúhoz sok-sok pénzre van szükség. Nincs könnyû helyzetben a Szövetség, amikor kb. 30 M Ft-os költségvetésbôl ennyi elvárásnak próbál meg eleget tenni. Meglátásom szerint a megnövekedett igényeknek, a magasabb szintû elvárásoknak megfelelô, az eddiginél színvonalasabb tevékenységért magasabb költséggel kell számolni. 2007-ben további új lehetôségek keresésével olyan financiális háttér megteremtésére törekszünk, amelybôl az elôzôekben említett többletkiadásokat fedezni tudjuk. Szeretnék olyan megalapozott gazdasági helyzetet teremteni, hogy a Szövetség tagjai számára a tagsági viszonyhoz fûzôdô, akár anyagi elônyökkel is járó lehetôségeket tudjunk biztosítani. Csejtei Marianna fôtitkár 4 Gyógyszertár VI. évf. 2. szám

Az elsô Gyógyszeres Terápia Menedzsment konferencia után A Debreceni Tudományegyetem adott otthont 2007. január 26-28. között a hazánkban elsô alkalommal megrendezett Gyógyszeres Terápia Menedzsment (GYTM) továbbképzô konferenciának, melynek kiemelt témája a GYTM kérdéskörének bemutatása mellett a civilizációs (nép)betegségnek számító Metabolikus Szindróma (MS) volt. A Magángyógyszerészek Országos Szövetségének rendezésében és a Debreceni Egyetem Orvos és Egészségtudományi Centrum Gyógyszerésztudományi Karának fôvédnöksége mellett megrendezett tanácskozáson az említett témák több mint 30 jeles hazai szakértôje tartott magas szintû elôadást, ezáltal megismertetve a kongresszus résztvevôit az említett témakörök legújabb hazai és nemzetközi eredményeivel, legmodernebb szemléletével. Amennyiben röviden át kívánjuk tekinteni ennek az újszerû, 3 napos rendezvény létrejöttének a szakmai hátterét és fontosságát, a következôket érdemes elmondanunk. Az elmúlt évek során a gyógyszerészet nemzetközi fejlôdési tendenciáinak figyelembe vételével, valamint a hazai társadalmi és egészségügyi szakmák részérôl megfogalmazódott igényeknek és elvárásoknak megfelelôen Magyarországon is megkezdôdött a közvetlen lakossági gyógyszerellátás területén a kognitív gyógyszerészi szolgáltatások gyakorlati megvalósítása. A klinikai gyógyszerészettôl, a betegközpontú gondozás szemléletén keresztül a gyógyszerészi gondozás fogalomkörének elméleti és gyakorlati fejlesztésén át már igen jelentôs utat tettünk meg egy új tevékenységi kör az ún. Gyógyszeres Terápia Menedzsment (GYTM) filozófiájának megjelenéséig. A GYTM egy megkülönböztetett szolgáltatás vagy szolgáltatások csoportja, amely egyénre szabott módon képes optimalizálni a terápia kimenetelét. A GYTM során a gyógyszerészek egy interdiszciplináris team tagjaiként a gyógyszerhatás(ok), mellékhatások, interakciók, compliance stb. monitorozásával olyan szolgáltatásokat nyújtanak, amelyek célja egy magas szakmai színvonalú, biztonságos, az elérhetô legoptimálisabb és egyben költséghatékony gyógyszeres terápia megvalósítása, a betegek életminôségének javítása. A végcél tehát az egyénre szabott, lehetôségekhez mért legjobb, leghatékonyabb és legolcsóbb gyógyszeres terápia megvalósítása, az elérhetô legminimálisabb komplikáció mellett. A GYTM szolgáltatásoknak köszönhetôen a betegek életminôségének javítása mellett a gyógyszeres terápia biztonságosabbá, hatékonyabbá és nem utolsó sorban költséghatékonyabbá válik. A betegek idôben fordulnak orvoshoz és ezzel is jelentôsen csökkenhet az egészségügyi ellátás költsége, az esetleges kórházi ápolások száma és idôtartama is, valamint a betegségek miatti munkakiesések, távolmaradások gyakorisága. A GYTM tudományos bizonyítékokon alapuló, protokollokra épülô és betegcentrikus feladatai elsôsorban az öngyógyítás-öngyógyszerezés, a jelentôs betegpopulációt érintô (pl. hypertonia, diabetes stb.) krónikus megbetegedések és a generikus program területeire terjed ki. Ilyen kitüntetett figyelmet érdemel a metabolikus szindróma és annak terápiája is, mely terület a GYTM kérdései mellett a debreceni kongresszus kitüntetett témaköre volt. Elsôként talán 1988-ban figyeltek fel arra, hogy azoknál az egyéneknél, akiknél a metabolikus rizikófaktorok együttesen jelen voltak, a kardiovaszkuláris betegségek jóval gyakrabban fordultak elô. Ennek köszönhetôen került az orvostudomány szótárába a metabolikus szindróma, mint új fogalom. A metabolikus rizikófaktorok közül a visceralis obesitast jellemzô haskörfogatot kell kiemelnünk a legújabb szemlélet alapján és a definíciója szerint minden olyan egyén metabolikus szindrómásnak tekinthetô, akinél emelkedett haskörfogat mellé még két egyéb rizikófaktor társul, mint amilyen (a) a hypertrigliceridaemia, (b) az alacsony szérum HDL, (c) hypertonia, (d) inzulinrezisztencia vagy az emelkedett vércukor szint. Egyes felmérések szerint a felnôtt lakosság mintegy 30-40%-át érintô megbetegedés ill. (nép)betegség megelôzése, valamint a kialakult betegség megfelelô kezelése biztosíthatja csak azt, hogy jelentôs mértékben csökkentsük a betegséghez társuló, nagy gyakorisággal elôforduló kardiovaszkuláris morbiditást és mortalitást. Ezen a területen kívánna a GYTM mint új gyógyszerészi tevékenységi kör feladatot vállalni, hiszen a jelentôs populációt érintô megbetegedések, mint pl.: a metabolikus szindróma mielôbbi felismerése és az érintett egyének idôben történô kezelése népegészségügyi jelentôségû kérdés. Ezzel összhangban, holisztikus szemléletû megközelítéssel ezt támasztja alá a nemzetközi gyakorlat is a GYTM-szolgáltatás Gyógyszertár VI. évf. 2. szám 5

tehát kiegészülhet a népegészségügy szempontjából is fontos egészségfejlesztô, egészségtudatos életvitel megvalósítását célzó edukációs feladatokkal is. A gyógyszerész szakma számára megfogalmazott új tevékenységi kör létrehozása, kidolgozása, képzési és gyakorlati programjainak megvalósítása, anyagi elismertetése még ha alapjaiban a gyógyszerészi gondozás filozófiájára épül is jelentôs kihívást jelent. A fentiek figyelembe vételével a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének vezetése, a Debreceni Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karával karöltve döntött úgy, hogy a gyógyszerellátás különbözô területén érintett oktató és gyakorló gyógyszerészek, orvosok, más egészségügyi szakemberek bevonásával hazánkban elsôként, egy közös konferencia keretei között teremt fórumot a GYTM területén eddig elért eredmények és a jövôvel kapcsolatos elméleti és gyakorlati elképzelések megvitatására. Emellett a tanácskozáson megvitatásra került, hogy a megújulás lehetôségeként felvázolt GYTM hogyan lehet képes a hazai körülmények között a gyógyszerészi tevékenységek körét kiszélesíteni, magát a szakmát megújítani és elindítani az új évszázad kezdetén. Prof. Dr. Halmos Gábor a Tudományos Bizottság elnöke és Dr. Samu Antal a Rendezô Bizottság elnöke A MOSZ választmányi ülése és szakmapolitikai fóruma Debrecenben A Gyógyszeres Terápia Menedzsment konferencia részeként, a konferencia második napján délután a MOSZ szakmapolitikai fórumot rendezett, mely egyben az Országos Választmány ülésének is helyet adott. A Fórum levezetô elnöke dr. Mikola Bálint MOSZ elnök a gyógyszer-gazdaságossági törvény elfogadását követôen kialakult helyzetet értékelte szakmai, gazdasági és szakmapolitikai szempontból. Az ezt követôen kialakult igen aktív diszkuszszióban számos olyan gyakorlati probléma került felszínre, amely az orvosbeteg-gyógyszerész kapcsolatrendszer mindennapi zökkenômentes mûködését akadályozza, de amelyek a jogalkotó, a finanszírozó illetve a szakhatóság egy kis odafigyelésével megelôzhetôek illetve kezelhetôek lennének. Különösen kemény kritikák fogalmazódtak meg a január közepére az új támogatási rendszer bevezetése kapcsán kialakult helyzet, valamint a generikus programmal kapcsolatos kevésbé szakszerû intézkedések miatt. Beszámoló az EuroPharm Forum munkakonferenciájáról A fórumon beszámoló hangzott el az új törvényhez kapcsolódó miniszteri rendeletek tervezeteirôl, továbbá tájékoztatót hallgathattak meg a jelenlévôk az Europharm Forum szervezeti struktúrájáról, tevékenységérôl és programjairól. Ez utóbbi elôadás (dr. Hankó Balázs) képet adott arról is, hogy az Europharm Forum munkájában a magyar gyógyszerészek tevékenysége és jelenléte mennyire meghatározó. A Forum munkájában a kezdetektôl fogva részt vesznek a magyar gyógyszerészek (az elmúlt másfél évtizedben dr. Vincze Zoltán, dr. Samu Antal, dr. Szabó Sándor, dr. Zalai Károly, dr. Hankó Balázs, dr. Soós Gyöngyvér és dr. Doró Péter), és jelenleg is van magyar tagja az elnökségnek illetve programfelelôse a különbözô szakmai programoknak. A MOSZ, az MGYT és az MGYK is tagsági viszont létesített az Europharm Forummal. A MOSZ Fórumának végén az Országos Választmány tagfelvételi kérelmekrôl döntött. (MOSZinfo) Az EuroPharm Forum (EPF) által 2007. február 13-14. között megrendezett munkakonferencia a WHO prioritásoknak megfelelô programok gyakorlati megvalósításának kezdô lépéseit kívánta szolgálni. A munkakonferencia helyszíne az EuroPharm Forum új titkárságának köszönhetôen a Koppenhágához közel esô Hillerod kisváros Pharmakon továbbképzési központjában volt. A programra 14 ország küldte el összesen 28 résztvevôjét. Magyarországot a MOSZ (dr. Samu Antal és dr. Hankó Balázs) és az MGYT (Doró Péter) képviselte. Az Europharm Forum programjáról A konferencia részletesebb beszámolója elôtt érdemes áttekinteni azt a változási folyamatot, ami az EuroPharm Forumban zajlik 2004 óta. A 2005-ös rigai konferencián a tagországok kifejezték azon kérésüket, hogy a már kifejlesztett szakmai programok, irányelvek mellett a gyógyszerészet új kihívásainak megfelelô protokollokra is szükség van (gyógyszerhamisítás, mentális betegségek, onkológiai gondozás, madárinfluenza stb.). Ezek alapján készítette elô a tavaly októberi közgyûlésre a szervezet elnöksége a teljes programszervezeti megújulást (programkoordinátorok munkacsoport moderátorok munkacsoportok) (1. táblázat, részletesebben lásd a Gyógyszertár 2006. évi november-decemberi számát). Ebben Magyarországnak kiemelt szerep jutott, hiszen mindamellett, hogy minden munkacsoportba delegáltunk gyógyszerészeket, a legösszetettebb területen (krónikus betegségek) a programkoordinátori feladatokat az elnökség decemberi döntése alapján dr. Samu Antal látja el. Az EPF elnöksége decemberi ülésén a már kidolgozott protokollok szerint, továbbá a WHO és a nemzeti gyógyszerészeti szervezetek elvárásának megfelelôen az egyes területeket három kategóriába sorolta (kiemelt jelentôségû program, kidolgozott program, jelenleg kisebb jelentôségû program) (2. táblázat). Továbbá az asztma és allergia 6 Gyógyszertár VI. évf. 2. szám

program összevonásra került a légúti betegségeket komplexen átfogó programba, a stroke program nem került meghirdetésre és a palliatív gondozás és a daganatos betegségek program szintén összevonásra került. Az Europharm Forum konferenciája 1. táblázat AZ EPF programjainak felépítése (2006. októberi közgyûlés) Fôprogram Munkacsoport 1.1. Biztonságos gyógyszerhasználat (a kérdezzen 1. Biztonságos gyógyszerelés gyógyszerérôl programból kiindulva) 1.2. Öngyógyszerelés 2.1. Kardiovaszkuláris rendszer betegségei 2.1.1. Hipertónia 2.1.2. Stroke 2.2. Légúti betegségek 2. Krónikus betegségek 2.2.1. Asztma 2.2.2. Allergia 2.3. Diabetes 2.4. Mentális zavarok 2.5. Daganatos betegségek 3.1. Anyagcsere paraméterek ellenôrzése 3. Nem fertôzô betegségek megelôzése 3.2. Dohányzás 3.3. Elhízás 3.4. Alkoholfogyasztás 4.1. HIV/AIDS 4. Fertôzô betegségek 4.2. Antibiotikum rezisztencia 4.3. Madárinfluenza 4.4. Szexuális úton terjedô betegségek 5.1. Egészségügyi rendszerek 5. Minôségügy 5.2. Gyógyszerhamisítás 5.3. Információs rendszerek 6. Palliatív gondozás 7. Oktatás A Pharmakon továbbképzô központban tartott munkakonferencia egyrészt ezen új szakmai struktúrának a bemutatását célozta, továbbá meg kívánta ismertetni a résztvevôkkel az egyes munkacsoportok részére létrehozott zárt webfelületen belüli kommunikáció módját. A konferencia lehetôséget kívánt biztosítani az újonnan szervezôdô munkacsoportoknak, hogy tagjaik egymással találkozva megalkossák az elkövetkezendô két év programját, melynek végsô célja az eddigiekhez hasonló protokollok kidolgozása az EPF tagszervezeteinek részére. A konferencia hivatalos kezdete elôtt Eeva Teräsalmi vezetésével a programkoordinátorok és munkacsoport-moderátorok részére volt egy zártkörû megbeszélés. Majd Inger- Lise Eriksen az EPF elnök asszonya hivatalosan is megnyitotta a konferenciát. A délelôtt folyamán két plenáris elôadás hangzott el. Elsôként Dick Tromp az EPF elnökségi tagja, FIP alelnök, a holland Gyógyszerészi gondozás minôségbiztosítási tanszék vezetôje, ismertette a Forum által 2005-ben kidolgozott CD-t. A CD mindamellett, hogy tartalmazza valamennyi kidolgozott protokollt, továbbá az egyes országokban futó programokat, gyakorlati, praktikus segítséget nyújt a tagszervezeteknek a gyógyszerészi szolgáltatások projektmenedzsmentjéhez. Továbbá egy esettanulmányként megtalálható, hogy a kérdezzen gyógyszerérôl szolgáltatást hogyan sikerült Finnországban bevezetni. Dick Tromp, mint a projektmenedzsmentben tapasztalt elôadó kérte a munkacsoportokat, hogy programjaik tervezésénél a CD-n megtalálható szempontokat is vegyék figyelembe, hiszen mint említette a gyógyszerészek mindent azonnal 100%-osan egy lépésben akarnak megvalósítani, ez azonban lehetetlen, így sokkal több idôt kell tölteni a tervezéssel. A délelôtt második elôadójaként, Lotte Stig Haugbølle az EPF menedzsere mutatta be, hogy hogyan kell használni a zárt webfelületet, és ismertette a webfelület használat általános és etikai szabályait. A délutáni programban Ivana Silva tartott egy bevezetô elôadást az EPF egyik kiemelt témájában: a gyógyszerész szerepe az elhízás megelôzésében és kezelésében. Majd a résztvevôk 5 munkacsoportra oszlottak, és minden egyes munkacsoport feladata az volt, hogy a délután hátralévô részében (5 órában) próbáljanak meg egy gyógyszerészi programot kidolgozni az elhízás területén. Természetesen nem az volt a cél, hogy a majdan az EPF keretein belül megalkotandó protokollt egy délután alatt dolgozzák ki a résztvevôk, hanem egyrészt az, hogy a gyakorlatban is próbálják meg- 2. táblázat Az EPF programok prioritásuk szerint, programkoordinátorok és munkacsoport moderátorok megnevezésével Fôprogram Munkacsoport Prioritás 1.1.Biztonságos gyógyszerhasználat 1. Biztonságos gyógyszerelés (a kérdezzen gyógyszerérôl programból kiemelt jelentôségû (Eeva Teräsalmi - Finnoország) kiindulva) (Eeva Teräsalmi Finnország) 1.2. Öngyógyszerelés kidolgozott program 2.1. Kardiovaszkuláris rendszer betegségei (Suzete Costa Portugália) kidolgozott program 2.2. Légúti betegségek kidolgozott program (Dick Tromp Hollandia) 2. Krónikus betegségek 2.3. Diabetes (dr. Samu Antal kidolgozott program (Kirsten Pultz Dánia) Magyarország) 2.4. Mentális zavarok kiemelt jelentôségû (Simon Bell Finnország-Ausztrália) 2.5. Daganatos betegségek (Ingunn Björnsdottir Izland) kiemelt jelentôségû 3.1. Anyagcsere paraméterek ellenôrzése kisebb jelentôségû 3.2. Dohányzás 3. Nem fertôzô betegségek kidolgozott program (Eeva Teräsalmi Finnország) megelôzése 3.3. Elhízás (Suzete Costa Portugália) kiemelt jelentôségû (Brendan Hayes Írország) 3.4. Alkoholfogyasztás kisebb jelentôségû 4.1. HIV/AIDS kisebb jelentôségû 4.2. Antibiotikum rezisztencia kisebb jelentôségû 4. Fertôzô betegségek 4.3. Madárinfluenza (Florence Petit Franciaország) kiemelt jelentôségû (Florence Petit Franciaország) 4.4. Szexuális úton terjedô betegségek kisebb jelentôségû 5.1. Egészségügyi rendszerek kiemelt jelentôségû (Dick Tromp Hollandia) 5. Minôségügy 5.2. Gyógyszerhamisítás (Dick Tromp Hollandia) kiemelt jelentôségû (Luc Besancon Franciaország) 5.3. Információs rendszerek kisebb jelentôségû 6. Oktatás (Ivana Silva Portugália) kiemelt jelentôségû Gyógyszertár VI. évf. 2. szám 7

valósítani a délelôtti elôadásban a programtervezésrôl hallottakat, másrészt pedig a munka során a webfelületet alkalmazva megbarátkozzanak annak használatával. A munkacsoportokban résztvevôk elôször ismertették, hogy saját országukban milyen gyógyszerészi szolgáltatásokat nyújtanak az elhízás megelôzése és kezelése kapcsán a betegeknek, majd a program elôkészítésének lépései után, az interneten kellett már meglévô szakmai anyagokat keresni, végezetül pedig összeállítani nagyvonalakban a protokollt. Másnap reggel minden munkacsoport egy-egy képviselôjének kellett beszámolnia az elôzô nap eredményérôl. A második napon a délelôtt folyamán szintén két plenáris elôadás hangzott el. Elsôként Kirsten Pultz a diabetes programok felelôse tartott elôadást, Ne találd fel újra a kereket amit az eddigi protokollokból tanultunk? címmel. A délelôtt második elôadója, Lotte Stig Haugbølle az új munkacsoportokkal szembeni elvárásokat ismertette, illetve elmondta, hogy az EPF és a menedzser mivel tudja segíteni munkájukat. A délután folyamán a jelentkezôk a regisztrációnál jelzett preferenciáik szerint vettek részt az egyes kiemelt jelentôségû témákat felölelô munkacsoportokban (biztonságos gyógyszerhasználat, mentális zavarok, egészségügyi rendszerek, gyógyszerhamisítás, oktatás). A munkacsoportok közül a mentális zavarokkal foglalkozó munkacsoportot dr. Samu Antal vezette. A konferencia zárásaként a munkacsoportok tartottak rövid beszámolót megbeszélésükrôl és az elkövetkezendô két évben általuk tervezett feladatokról. A konferenciát értékelve az alábbi megállapítások tehetôk. A konferencia elérte a kívánt célt, azaz sikerült megismertetni a résztvevôkkel az EPF szakmai programjainak új struktúráját, és elindult hat munkacsoportban a szakmai munka. Azonban minden résztvevô ország képviselôjének feladata, hogy az egyes munkacsoportokban az országának részvételét katalizálja. Továbbá ismételten rádöbbenhettünk arra, hogy egy program sikeréhez nem elegendô a magas színvonalú szakmaiság, hanem a projektmenedzselés egy külön feladat. Ez azonban tervezhetô. Számunkra ismételten lenyûgözô és egyben elgondolkodtató volt, hogy egy olyan, a dán gyógyszerészeti szervezet tulajdonában lévô oktatási-továbbképzô, tudományos, módszertani centrumban lehettünk, ahol optimálisak a munkakörülmények (kisebb-nagyobb méretû tantermek, kifogástalan számítógépes ellátottság, külön informatikai terem), jó színvonalú a szállás, kifogástalan az étterem, és mindez egy nagy épületkomplexumban. Dr. Hankó Balázs Magángyógyszerészek Országos Szövetsége Missziós nyilatkozat A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége 1991-ben a gyógyszerészek civil szervezôdése során jött létre a gyógyszerészet új ars poeticajának megfogalmazása, a gyógyszerészi hivatás fejlesztése és társadalmi megbecsülése elômozdítása érdekében. Érdekérvényesítô tevékenységünket a nemzetközi szakmai folyamatokra is figyelemmel tényszerû adatokra, elemzésekre és következtetésekre támaszkodva, a gyógyszerészet stratégiai érdekeit szem elôtt tartva végezzük. Kiegyensúlyozott kapcsolatot alakítottunk ki és tartunk fenn a mindenkori állami-, szakmai irányítás vezetôivel, egészségügyi- és civil szervezetekkel egyaránt. Filozófiánk homlokterébe tartozik a magángyógyszertárak mûködési feltételeinek javítása, a kiszámítható szakmai-, gazdasági- és jogi környezet megteremtése. Kiemelkedôen fontosnak tartjuk a gyógyszerpiac szereplôivel, a gyógyszergyártók és nagykereskedôk szervezeteivel való érdekazonosság hangsúlyozását, a harmonikus szakmai és gazdasági együttmûködést. Tudatosan törekszünk a gyógyszerészi érdekek megfogalmazására, tagságunk tájékozottságának növelésére, felkészültségének javítására. Célkitûzésünk a gyógyszertárak szakmai-, gazdasági-, jogiérdekérvényesítésének és az egyéni érdekérvényesítésnek magas szintre való fejlesztése. Törekszünk a gyógyszerészet társadalmi presztizse növelésére, a szakmai szolgáltatások színvonala emelésére. Fontosnak tartjuk a betegek életminôsége javítását, a gyógyszerész gyógyszerterápiás tanácsadó szerepének növelését, a betegorientált gyógyszerészet elterjesztését. Elôsegítjük a gyógyszerészeti szakterületek érdekérvényesítési gyakorlata harmonizációját, felvállalva a gyógyszertárak és azok mûködtetésével összefüggô kérdések képviseletét. SZÖVETSÉG A MAGÁNGYÓGYSZERÉSZETÉRT 8 Gyógyszertár VI. évf. 2. szám

A 2006. év patikája a jánoshalmai Benkô Patika A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége által meghirdetett 2006. ÉV PATIKÁJA pályázatának nyertese a Benkô Patika (Jánoshalma) lett. A pályázatot Megújulással a hatékonyságért tartalmi változást mutató alcímmel ajánlották a pályázóknak. Ebbôl az alkalomból szeretném bemutatni gyógyszertárunkat, bár a forma mellett döntô szerepet kapott a tartalom is! Gyógyszertárunk 1992-ben kezdte meg mûködését jogelôd nélküli patikaként. 1995. szeptember 1-vel tulajdonos- és vezetôváltással lépett be a gyógyszerellátás rendszerébe a Benkô Patika, amely azóta biztosítja a város betegei részére a gyógyszereket, gyógyászati segédeszközöket, gyógytermékeket, valamint a gondozási tevékenységet. Ehhez egy holisztikus gyógyszerészi és gyógyszerellátási szemlélet meghonosítása vált szükségessé. Ennek a szemléletnek az elfogadása ugrásszerû fejlôdést eredményezett, melynek egyik alapját a patika Missziós nyilatkozat -ában lefektetett cél adta, mely szerint minden intézkedésünk célja a betegek jólétének biztosítása, vagy annak elérésében való segítségnyújtás. Ennek megvalósításához a folyamatos és mindenki számára kötelezô jellegû tanulás, továbbképzés vált szükségessé. Gyors fejlôdésünk tette indokolttá és megalapozottá egy új, nagyobb és célszerûbb szervezési megoldásokat lehetôvé tevô gyógyszertár kialakítását, megindítását. Ez valósult meg két évi tervezés után 2000. november 7-én. Egy 300 m 2 -es modern gyógyszertárat indítottunk meg, amely mindenben megfelel a XXI. századi és az európai uniós követelményeknek. Munkatársaim elfogadták a tanulást alapfeltételnek. Laboránsunkat beiskoláztuk a Szegedi Gyógyszerésztudományi Kar szervezésében megindított 2 éves Gyógyszertári asszisztensképzô tanfolyamra, melyet jeles eredménnyel végzett el. Ugyanitt végzett egyik új fiatal dolgozónk is, aki még elvégezte a szakasszisztensi tanfolyamot is. Még két asszisztensünk szerezte meg a szakasszisztensi képesítést. Ezen kívül két asszisztensünknek sikerült megszerezni a Gyógyászati segédeszköz forgalmazó bizonyítványt is. Gyógyszerészeink szakgyógyszerészek. Az iskola- és tanfolyamrendszerû tanulás, továbbképzés mellett szakkönyvtárunk is segít felkészültségünk szintentartásában, növelésében, melyben már több mint 360 kötet könyv található. Az állandó tanulás lehetôvé tette patikánk minôségbiztosítási rendszerének fejlesztését, melyre nagy súlyt fektettünk és ennek eredményeként 2003-ban elnyertük az ISO minôsítést. Ezt 2006-ban megújítottuk. Ezek alapján állíthatom, hogy kollektívánk jól felkészült és lehetôvé vált olyan tevékenység meghonosítása, amelyet missziós nyilatkozatunkban célként jelöltünk meg. Gyógyszertárunkban a betegekkel való foglalkozás, gondoskodás, gondozás már 1995-tôl az új szemlélet bevezetésétôl természetessé vált. Ehhez tartozik a prevencióra való odafigyelésünk, amit folyamatosan végzünk a tára mellett, de a Jánoshalmai Önkormányzat Egészségügyi Bizottsága felkérésére 2003 óta szûrések formájában is segítséget nyújtunk a város lakosságának, ahol vércukorszint-, vérnyomás-, koleszterinszint-, testzsírtömeg és BMI-indexmérést végzünk. Az onkológiai betegekkel való foglalkozást 1995-ben kezdtük, amelyet a kiskunhalasi Ilko Klub és Mamma Klub betegei is igénybe vettek. Az új patikánkban kialakított ún. oktatótermünkben már a különbözô klubok foglalkozásainak is helyet biztosítunk. 2001-ben így vált lehetôvé, hogy a városunkban mûködô Cukorbetegek Klubja rendszeresen itt tarthatja meg a foglalkozását. A szûréseink során szerzett tapasztalatok szinte szükségszerûvé tették a különbözô gyógyszerészi gondozási programokban való részvételünket. Elsôként a gyógyszerészi cukorbeteg-gondozást indítottuk el patikánkban, amelyet 2005. november 14- tôl protokoll szerint végzünk és küldjük el a modellkísérleti adatokat feldolgozó központba az adatlapokat. Ebben szerepel annak a 21 esetnek az ismertetése, amit eddig még ismeretlen, nem kezelt cukorbeteg gyanús emberek kiszûrésérôl szólnak. Lehetôvé vált idôben orvoshoz fordulniuk. A kezelt, már ismert cukorbetegek is szívesen jönnek hozzánk a vércukorszintjük ellenôrzésére és a tanácsadásunkra. Akiknél normál értéket találunk, megnyugvással mennek el patikánkból. A magas vérnyomás gondozásába is bekapcsolódtunk, ahol a találkozások és beszélgetések, tanácsaink hatására mind a compliance, mind a vérnyomásértékek effektív javulása érzékelhetô. A fejfájás és napégés (OTC gyógyszerelés) felmérésében is részt vettünk és a vártnál nagyobb volt a visszhangja. Többen hivatkoztak a késôbbiekben az elhangzottakra. Ez nagyon jó! Az onkológiai betegek gondozását is tovább folytatjuk. A gyógyászati segédeszközök és a terápia kiegészítése esetében megfelelô egyéb termékeket, készítményeket ajánlunk. Patikánk építészeti, szervezeti rendszere, eszközparkunk, könyvtárunk és végzettségeink sokrétûsége a biztosítéka annak, hogy nemcsak a betegellátást, hanem a gyógyszerészi gondozást is magas szinten tudjuk biztosítani a betegek jobbulása érdekében. Alapelvünk e József Attila idézet: Dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes. Benkô Zsolt Gyógyszertár VI. évf. 2. szám 9

Az árrés-rendelet margójára A társadalombiztosítási támogatással rendelhetô gyógyszerek kereskedelmi árrésérôl szóló 5/2007. (I. 24.) EüM rendelet újból rendezi és egyúttal megerôsíti a gyógyszertárak esetében azt a gazdasági ellehetetlenítô állapotot, ami még a Fidesz kormány idejére nyúlik vissza. Tudniillik akkor vezették be a drágább (jelen rendelet szerint 5001 Ft-nál többe kerülô nagykereskedelmi árú) gyógyszerek esetében a %-os árrés helyett a fixesített forint összegû árrést. A gyógyszer-nagykereskedelem vonatkozásában egyébként nagyon helyesen továbbra is megmarad a %-os árrésrendszer, a drágább gyógyszereknél egységesen 5 % az árrés mértéke. Közgazdasági nonszensz, ha bármilyen vonatkozásban és területen a nagykereskedelmi árrés meghaladja a kiskereskedelmit, hacsak nem húzódik meg a rendelkezés mögött valamilyen egyéb szándék. Ez a szándék az egészségügyi miniszteri rendelkezések, valamint a versenyhivatali fellépések fényében vált egyértelmûvé. A kisvállalkozás formájában mûködô és jelenleg még magyar kézben lévô gyógyszertárak erkölcsi lejáratása és gazdasági ellehetetlenítése a cél. Mivel ez a folyamat nem zajlott le viharos gyorsasággal, ezért újabb és újabb kezdeményezések látnak napvilágot. Például komoly érvágás a magángyógyszerészek számára az OTC gyógyszerek kivitele a patikákból. A 20%-os átlagárrésû vénynélküli szerek némi biztonságot jelentettek a gyógyszertáraknak, mert ezzel lehetett kompenzálni a receptköteles gyógyszerek forgalmazásánál jelentkezô anyagi veszteséget. Szélsôséges példán keresztül (ami egyébként konkrét, ha szükséges megadható a gyógyszer neve, kiszerelési egysége, pontos ára) érzékeltethetô ez a több mint felháborító állapot. A példaként felhozott gyógyszer ára 2 millió Ft, a nagykereskedelmi árrés ennek 5%-a azaz 100.000 Ft, amíg a gyógyszertár árrése írd és mondd 850 Ft! Ha a Versenyhivatal illetékesének érvelését veszem alapul, hogy a gyógyszer olyan, mint a kifli, akkor ki forgalmazná a diplomás és a betegellátásra maximálisan elkötelezett gyógyszerészeken kívül ezt a gyógyszert ezért az árrésért? Melyik ékszerüzlet tartana gyémántgyûrût, ha az ár 0,043% árrést tartalmazna, de mondhatnék autószalont, számítógép-forgalmazót vagy élelmiszerüzletet is. Meddig lehet még a gyógyszerészek hivatástudatával visszaélni?! Úgy látszik, nem elég ez a tudatos anyagi tönkretétel mert közben folyik a szisztematikus erkölcsi lejáratás is. A pénzéhes patikusok direkt várakoztatják a betegeket a gyógyszertárakban, ezért (is) kénytelen a kormány a gyógyszerellátást liberalizálni, holott az egészségügyi miniszteri rendelkezések okozzák a patikai sorban állásokat. Miért a gyógyszerészeknek kell utólag ellenôrizni egyébként egy teljesen megbízhatatlan GPRS rendszeren keresztül a betegek társadalombiztosítási jogosultságát a patikákban? A logika azt diktálná, hogy az orvos fel se írja a receptet a betegnek, ha nem jogosult rá. Na de akkor nem lehetne a sorban állásra hivatkozni, nem lehetne képeslapokat osztogatni patika elôtt sorban álló betegek képével és minisztériumi ígérettel, hogy ezt a helyzetet meg fogják szüntetni. Talán nem kellett volna mesterségesen elô sem idézni ezt a képtelen helyzetet és aztán ráfogni a gyógyszerészekre, akik ilyen megdöbbentô arcátlanság láttán teljesen lemerevedtek és akcióképtelenné váltak. Ezt a helyzetet az egészségügyi kormányzat sorozatosan kihasználja újabb és újabb erkölcsi lejáratásokra. Miközben a gyógyszertárakat gazdaságilag a csôd szélére sodorták, a Versenyhivatal is beszáll az erkölcsi lejáratósdiba: árkartellrôl meditál. A rágalomhadjárathoz felhasználja az Országos Kereskedelmi Szövetséget, ahol beígérték, hogy 36.000(!) helyen fognak gyógyszert árulni. Úgy látszik, a lejárt szavatosságú élelmiszerek és a romlott húsok árusítása nem elégíti ki ôket, nyitni kéne a hamisított gyógyszerek vonalára is, aminek reális veszélyére egyébként dr. Kovács László EU biztos hívta fel nyomatékosan a figyelmet. Eddig Magyarországon ilyen probléma nem merült fel, mert egyrészt diplomás szakemberek végezték a gyógyszerforgalmazást, másrészt az ÁNTSZ szisztematikusan, szakmailag ellenôrizte a 2700 gyógyszertár munkáját. 36.000 helyet képtelenség az ÁNTSZ jelenlegi apparátusával ellenôrizni, de annak érdekében, hogy még bizarrabb legyen a helyzet, meg is szüntetik az ÁNTSZ ellenôrzési és hatósági jogkörét. Ha a gyógyszer nem különleges áru, hanem ugyanolyan fogyasztási cikk, mint a kifli, akkor mire föl jelenik meg ez az árrésrendelet hiszen a fogyasztási cikkek szabadárasak Magyarországon, ahol nincs az Tekintettel arra, hogy azokban az országokban ahol megnyílt a gyógyszertáron kívüli forgalmazás lehetôsége ezzel egyidôben növekedett a gyógyszer mellékhatások okozta ártalmak valamint a nem megfelelô alkalmazásból adódó egészségkárosodások és kórházi kezelések száma árrés szabályozva, rögzítve. Döntsék már el az illetékesek hova tartozik a gyógyszer, ne mindig azt a kategóriát vegyék elô, amivel többet árthatnak a magyar gyógyszertáraknak és az egész gyógyszerügynek. Vagy pillanatnyilag a költségvetés kímélése a fô cél? Micsoda fennkölt egészségpolitikai reformintézkedés! 10 Gyógyszertár VI. évf. 2. szám

A 300 Ft-os ún. dobozdíjról a betegek azt hiszik, hogy ez a gyógyszertár haszna. Tudatosítani kell a betegekben, hogy ezt a pénzt a patikától elvonják. A többi reform intézkedés is a betegek zsebébôl szedi ki a pénzt. Tényleg a beteg érdeke, hogy 50 milliárd Ft-tal többet fizessenek a gyógyszereikért és még álljanak sorba is érte? Küldözgessék ôket ide-oda a patikák és az orvosi rendelôk között az elnagyolt, szakmailag dilettáns egészségügyi minisztériumi rendelkezések miatt? A gyógyszerészek sztrájkmozgolódása idején az egészségügyi miniszter sürgôsen deklarálta, hogy a gyógyszertár egészségügyi intézmény, ahol tilos(?) sztrájkolni. Ezen az alapon a gyógyszert árusító benzinkút is egészségügyi intézmény? Vagy az orvosegyetemen szerzett gyógyszerész diploma és a többi fogyasztási cikktôl eddig megkülönböztetô jogszabályrendszer az oka az egészségügyi intézmény jellegnek? Akkor tartsák is meg ezeket a jogszabályokat és ne engedjék szabadjára a gyógyszerellátást, aminek veszélyeivel az egészségügyi miniszter maga is tisztában van. Saját rendelete (Az emberi alkalmazásra kerülô gyógyszerek forgalomba hozataláról szóló 52/2005. (XI.18.) EüM rendelet módosításáról) indoklásában a következôket írja: Tekintettel arra, hogy azokban az országokban ahol megnyílt a gyógyszertáron kívüli forgalmazás lehetôsége ezzel egyidôben növekedett a gyógyszer mellékhatások okozta ártalmak valamint a nem megfelelô alkalmazásból adódó egészségkárosodások és kórházi kezelések száma Mi folyik ebben az országban és kiknek az érdekében? Hogy nem a magyar lakosság érdekében, az biztos! Hiszen tudatosan veszélyeztetik a lakosság egészségi állapotát. Ez lenne a reform?! Ez a minél rosszabb annál jobb helyzet csak a külföldi nagybefektetôi érdekeket szolgálja. Azoknak a külföldi nagybefektetôknek az érdekét, akiktôl nem illik Magyarországon adót szedni. Ahol külföldi segítséggel tönkretették a teljes magyar ipart, szétzüllesztették a mezôgazdaságot. Most a gyógyszerellátás van soron? Ha a kormány más tagjának nem is, de a pénzügyminiszternek érdekében állna a magyar magángyógyszerészek megvédése, mert ez a réteg pontosan és reálisan adózik, hiszen a forgalmát még ha akarná se tudná letagadni a gyógyszertár, mert térítési díjért lényegében hitelbe adja oda a gyógyszert a betegnek és a fennmaradó részt utólag az OEP-tôl vasalja be tételes kimutatások alapján. Magyarán: a gyógyszertárak hiteleznek az OEP-nek és nem az állam tartja el a patikákat, amit oly elôszeretettel hangoztatnak az ún. illetékesek. A támogatást a beteg kapja, aki viszont évtizedeken keresztül elôre fizeti a járulékokat. Ezen a téren is abba kellene hagyni a ködösítést az ingyenes ellátásról. Az életszínvonal drasztikus mértékû csökkentése elérte az egészségügyi ellátást is. Ezen belül a gyógyszerellátás terén eddig soha nem tapasztalt mértékben hárítják a betegekre a terheket. Közben az Egészségügyi Minisztérium Amit a gyógyszertárakról tudni érdemes c. bulletinje arra biztatja a betegeket, hogy gyógyuljon olcsóbban. Úgy látszik az arcátlanságnak nincs határa! A 300 Ft-os ún. dobozdíjról a betegek azt hiszik, hogy ez a gyógyszertár haszna. Tudatosítani kell a betegekben, hogy ezt a pénzt a patikától elvonják. A többi reform intézkedés is a betegek zsebébôl szedi ki a pénzt. Elterelô hadmûveletként is felfogható a gyógyszerész társadalom ellen indított erkölcsi lejárató kampány. A gyógyszerészek saját arculatuk megôrzése érdekében lépjenek fel ez ellen, ne legyenek ebben az ámokfutásban partnerei még passzív rezisztencia formájában sem a jelenlegi egészségügyi kormányzatnak. Szóban és írásban is fel kell világosítani a lakosságot, hogy a gyógyszerészek ugyanolyan szenvedô alanyai a reformnak, mint a betegek. Dr. Simon Kis Gábor okleveles közgazdász, okleveles gyógyszerész A soproni gyógyszerészt keres! Pályakezdôk jelentkezését is várjuk! Amit kínálunk: versenyképes jövedelem (nettó: 200 000 Ft), szolgálati lakás, cafetéria rendszer, további tanulmányok támogatása, fiatalos team, változatos munkakör (gyógysz. gond.) Érdeklôdni: Horváth Csaba gyógyszertárvezetônél a (99) 312-437, ill. a (20) 9730-062 telefonon, vagy az allomaspatika@chello.hu e-mail címen lehet. Vidéken, huszonkét millió havi nettó forgalmú gyógyszertár személyi-jog átadással eladó. A gyógyszertárhoz Észak-Magyarországon két fiók és két kézi gyógyszertár tartozik. Bôvebb információt, vételi ajánlat tétele mellett, az alábbi e-mail címen adunk: patika89@citromail.hu Gyógyszertár VI. évf. 2. szám 11

Már látszik az alagút...melybe gôzerôvel haladnak a magyar, független, gyógyszerészi tulajdonú kisvállalkozások. A miértre e lap hasábjain is kimerítô és szakszerû válaszokat kaptunk. Az esetleges kétkedôknek ott vannak a szépszámú külföldi példák. Ahol a gyógyszerkiskereskedelmi piacot liberalizálták, ott néhány éven belül oligopol struktúra, egyenetlen patikahálózat és csökkenô szakmai színvonal jött létre (lásd a német kollegina élménybeszámolóját a Hírmorzsákban). Sajnos, mindez egy átpolitizált és megtizedelt ANTSZ szervezettel és egy gyenge, valódi jogosítványokkal nem rendelkezô Vannak külföldi példák, ahol a nagy tekintéllyel bíró fogyasztóvédelmi hatóságok emelték fel szavukat a féktelen patikaliberalizációs törekvések ellen, nyilván nem a patikusok védelmében. Nálunk ugyanezt a szervezetet használják megfélemlítésre. fogyasztóvédelmi szervezettel párosul. (Vannak külföldi példák, ahol a nagy tekintéllyel bíró fogyasztóvédelmi hatóságok emelték fel szavukat a féktelen patikaliberalizációs törekvések ellen, nyilván nem a patikusok védelmében. Nálunk ugyanezt a szervezetet használják megfélemlítésre.) Az állami árszabályozás megszûntével csak ideig-óráig lehetett árversenyt tapasztalni. Ne legyünk naivak, a döntéshozókat mindezekrôl nem kellett meggyôzni, tudják jól, hogy mi lesz a döntésük következménye. A hazai patikákra leselkedô veszélyeket szakértôink kíméletlen tárgyilagossággal elemezték. Az alábbiakban néhány, véleményem szerint nem megfelelô hangsúlyt kapott tényezôre hívnám fel a figyelmet. A jelenlegi állás szerint semmi sem menti meg az országot a több biztosítós modell bevezetésétôl. Egy fejlett jóléti demokráciában talán még lenne is létjogosultsága egy ilyen rendszernek, de hazánk sem nem fejlett, tömeges jólétet sem tapasztalni és a képviseleti demokráciáról is más az elképzelésünk. A régi-új üzleti biztosítók akár területi, akár más szisztémában is mûködnének, nyilván a bevételi oldalon jelentôs korlátozásokkal találják szembe magukat. A biztosítási díjak meghatározásában és a biztosítotti kör megválogatásában továbbra is jelentôs állami szabályozásra kell számítaniuk. Csak remélhetjük, hogy a felálló biztosításfelügyeleti hatóság nemcsak a biztosító-biztosított kapcsolatban kap komoly hatásköröket, hanem a biztosítószolgáltató kapcsolatrendszerben is komoly jogosítványokkal bír majd. Külföldi példákból is látható, hogy a bevételek növelésének vagy a költségek csökkentésének egyetlen járható útja a szolgáltatói oldal (patikák, kórházak stb.) kíméletlen versenyeztetése. Ez patikai szintre bontva azt jelenti, hogy attól a szolgáltatótól vesznek csak egészségügyi szolgáltatást (gyógyszert) aki kellôképpen olcsón adja, vagy valamilyen technikával bevételei egy részét visszajuttatja a biztosítónak. Ez lesz igazán a még talpon maradt független gyógyszertárak kiszolgáltatottságának idôszaka! Innentôl kezdve a variációk száma szinte végtelen. Van ország, ahol a magánbiztosító meghatározó tulajdonnal bír egy viszonylag széles terápiás palettát kínáló gyógyszergyárban, mely egyúttal résztulajdonosa egy országos lefedettségû patikaláncot birtokló nagykereskedésnek is. Elképzelhetjük a biztosított választási szabadságát a gyógyszeres terápiájában. De találunk példát arra is, hogy a magánbiztosító exkluzív szerzôdést köt orvosi szervezetekkel, melyek a felírt recepteket minden egyes eladott doboznak tartalmaznia kell az elvégzett és befektetett munka értékét, sôt egy picivel többet is, hiszen nem azért vállalkoztunk, hogy legyen egy munkahelyünk. egy preferált internetes patikához küldik. Egy biztos, ebben a sokszereplôs játszmában valakinek nem osztanak majd lapot: a saját patikájában a tára mögött álló, munkatársainak és betegeinek felelôsséggel tartozó patikáriusnak. Internet. A DrogerieMarkt német bolthálózatának most engedélyezték, hogy receptek begyûjtésével foglalkozzon. A fôleg krónikus receptekre vadászó multi egy internetes csomagküldô patikával áll szoros kapcsolatban. Természetesen ügyeleti szolgálattal, magisztrális gyógyszerek elkészítésével, magasan kvalifikált személyzet foglalkoztatásával és egyéb költségintenzív úri huncutságokkal továbbra sem kíván bajlódni. Az maradjon a patikák kiváltsága! Néhány magánbiztosító vezetôje már a DM menedzsmentjével reggelizett, adták hírül a mértékadó lapok! Csak a tisztánlátás kedvéért: a külföldi tulajdonú részvénytársaságok beengedésével és a többes tulajdonlás engedélyezésével képviselôink megágyaztak a fenti jelenségek gyors megvalósulásához! Látható, hogy mi minden függ a több-biztosítós modell törvényi kereteitôl. Sajnos az eddigi törvénykezési gyakorlatból kiindulva félô, hogy a szabályokat a ringbe szálló biztosítók jogászai írják. Választott(?) képviselôinknek csak egy dolga marad: megnyomni a (nekik) megfelelô gombot. Nem lenne teljes azonban az írás, ha nem szólnék a véleményem szerint követhetô és talán kárenyhítô stratégiákról. Aki most a fáradtságos munkával kinevelt, és összeszokott személyzet egy részének elbocsátásával, netán a szolgáltatások szakmai színvonalának szûkítésével próbálja költségeit csökkenteni, szerintem nem jár jó úton. A késôbbiek során mindezek újbóli felépítése sokkal nagyobb áldozatokat kíván. Sôt, bizonyos szolgáltatások (MOSZ Diabetes Prevenció, kamarai hipertónia program) bevezetésével vagy felfuttatásával talán elônyösebb pozícióba kerülünk a biztosítói szerzôdéskötés során. Természetesen a döntéseket minden esetben a józan mérlegelés, igényfelmérés és a vállalkozás pénzügyi helyzetét és lehetôségeit ismerô szakember tanácsai segítségével kell meghoznunk. Az új, szabadabbá vált árképzés lehetôségeket is kínál, melyekkel nemcsak szabad, hanem bizonyos esetekben kell is élni. Most döbbenünk csak rá, hogy sokszor a semmiért dolgoztunk. Talán vitatható, de vallom, hogy minden egyes eladott doboznak tartalmaznia kell az elvégzett és befektetett munka értékét, sôt egy picivel többet is, hiszen nem azért vállalkoztunk, hogy legyen egy munkahelyünk. Okosan és a jó ízlés határait nem átlépve bátran élhetünk a marketing igazán széles eszköztárával is. Az eladás mûvészetének gyakorlása során megtalálhatjuk az üzletember és a gyógyszerszakértô közötti arany középutat. Ez egy kútkezelônek vagy a hipermarket pénztárosának úgysem sikerülhet. Horváth Csaba 12 Gyógyszertár VI. évf. 2. szám

Szubjektív csúsz(tat)ásgátló A média témáiból a költségvetési hiány és a gyógyszerészet, valamint ezek összekapcsolhatóságai (gyógyszer-gazdaságossági törvény) érintenek és érdekelnek. Az ország pénzügyi problémái megoldására való törekvést természetesnek veszem. A gyógyszeripar plusz adóztatása csökkentheti a költségvetés (benne a gyógyszerkassza) hiányát, de ez nem érinti a gyógyszertárak mûködését. Ha bizonyos gyógyszerek támogatása kisebb lesz, az javítja a gyógyszerkassza helyzetét, de növeli a lakosság kiadását, a gyógyszertárak jövedelmezôségén nem változtat. Ha megszûnik az ingyenes gyógyszer, az kedvezô lesz az OEP-nek, de kedvezôtlen a lakosságnak, és a gyógyszertárak pénzügyi eredményére közvetlenül nincs hatása. Tíz évvel ezelôtt a patikák privatizációját tartották példaértékûnek. A patikákért mindenki fizetett, még az is, aki a szüleitôl, nagyszüleitôl elállamosított gyógyszertárat vásárolta vissza. Még ilyen esetekben is voltak licitálások, mert az vásárolhatta meg a gyógyszertárat, aki többet ígért érte. Már öt évvel ezelôtt is elismeréssel nyilatkoztak, hogy az egészségügyben egyedül a gyógyszerellátás kifogástalan. A gyógyszertárakon kívüli árusításhoz én is tudok egy nyomós érvvel szolgálni: a pénzügyi intézkedések kicsit fájni fognak, de a patikán kívül kapható tablettától a fájdalmak megszûnnek, ha beveszi? Komoly ellenvéleményt saját tapasztalatból tudok közölni. Pályámat 1958-ban Szerencsen kezdtem. Az egyik beteg epefájdalmára kért egy megszokott, vény nélkül is kiadható gyógyszert. Emlékeztem, hogy neki hetenként készítem a pilocarpinos szemcseppet. A görcsoldó tablettában tropán-vázas alkaloida só volt, ami antagonista hatású a miotikus szemcseppel szemben. Más gyógyszert ajánlottam, attól elmúlt az epegörcse, de a migrénes fejfájása is megszûnt, aminek okát korábban a debreceni klinikán sem találták. A változások miatt a gyógyszertárak forgalma néhány %-kal csökkenhet, ami veszteség a patikusoknak, de abból a költségvetésnek nem nyeresége lesz. Jelenleg is több kisforgalmú vidéki gyógyszertár kap támogatást, különben mûködésképtelen lenne. Várható, hogy még többen igényelnek majd jogosan támogatást a gyógyszerkasszától, veszteséget jelentve a költségvetésnek. Smirglizzük tovább a csúsztatásokat: ha a patikákban árusítanak testápoló szereket, árusíthassanak az egyéb boltok is gyógyszereket Emlékeztetnék, hogy az államosított patikákban és korábban a gyógyszertárakban nem tartottak kozmetikumokat és testápoló szereket. A privát gyógyszertárak mûködését veszélyeztette, hogy a mindenkori kormányzat csökkentgette a gyógyszerek árrését. Ellentételként javasolták a testápolók és egyéb termékek forgalmazását, mert azok ára és árrése a szabadáras kategóriába tartozik. A közelmúltban, az egyik napilapban, nyílt levél formában közölt hirdetést egy szervezet testápoló szerek áruházi és gyógyszertári áráról. Tisztességesnek azt tartottam volna, ha a gyógyszertárak beszerzôi árát is feltüntetik ( az igazat mondd, ne csak a valódit. ). Egy gyógyszertárnak sem szállít kis tételben a gyártó olyan alacsony áron, amilyenen egy áruházlánc nagy tételben vásárol. A megnevezett termékek bármelyikét drágábban kapja a patika a szállítótól, mint az áruházi eladási ár. Becstelen csúsztatás a patikákra az uzsoraár látszatát rákenni! Kaptak még súlyosabb vádat is a gyógyszertárak. Egy, a csalások leleplezésével foglalkozó TV-mûsor végén rejtett kamerás felvételt mutattak. A reklámelméletben ezt nevezik a 25. filmkockának, utalva arra, mintha a patikusok is csalók lennének. A mûsor végérôl hiányoltam a politikai hirdetést láttak feliratot. Csúszhat ilyen mélyre valakinek a jelleme? Lakosságunk egészségkultúrája elismert: minden család tart tartalékban láz- és fájdalomcsillapítót, görcsoldót, vagy amire gyakrabban szükség van. Ezeket a gyógyszereket általában napközben beszerzik. Tudják mi mire való, a gyógyszerészek tanácsát is megfogadják. Feleségem is, én is, vidéken is, Budapesten is voltunk éjszakai ügyeletben. Általában recepttel jöttek sürgôs gyógyszerért, igen ritkán kértek vénynélküli gyógyszert, pedig akkoriban még nem volt elôírva a csengetési felár. Elismerem, elôfordulhat esetleg 1%-os gyakorisággal, hogy valakinek olyan helyen és olyan idôpontban lehet szüksége fájdalomcsillapítóra, ahol nincs a közelben patika. Erre hivatkozva nagyon sántító csúsztatás egy eddig jól mûködô jogrendszer felborítása. Hihetô, hogy egy kis létszámú településre, ahová hetenként egyszer jár orvos, megszûnik a posta, bezár az iskola, mert a mûködése nem rentábilis, feltétlenül kell gyógyszertár? Folytatom tovább az ár és az árrés magyarázatát. A nem vényköteles gyógyszerek árközlése eddig a Kamara jogkörébe tartozott és országosan egységes árak voltak. Ezek ezután a maximált áras kategóriába, szabad árréssel tartoznak. Reklámozás szándéka nélkül felsorolok néhány közismert készítményt a decemberi fogyasztói árral és az árrésrendelet által maximált árrésszázalékkal: Aspirin 500 mg tabl. 10x, 399,- Ft, 26,25%; Kalmopyrin tabl. 12x 528,- Ft, 26,03%; Fenistil gél 30 g 719,- Ft, 23,38%; Vitamin C 200 mg filmtabl. 20x, 421,- Ft, 26.08%. Ezen készítmények eladásakor a vevô azonnal készpénzzel fizet. Egészen más a helyzet a csak gyógyszertárban, vényre, támogatással rendelhetô készítmények esetén. A számítógépben elôször rögzíteni kell a vény számát és beírni a gyógyszer nevét, mennyiségét, majd beírni a 9 jegyû TAJ számot és a BNO jelet, esetenként ellenôrizni a közgyógy igazolvány érvényességét, azonosítani az orvosi pecsét számát. Ezek valódiságát az OEP adatbázisával az állandó telefonkapcsolaton keresztül ellenôrizni kell. További szigorú adminisztrációs feladat Gyógyszertár VI. évf. 2. szám 13

Gyógyszertár, személyijog-átadással eladó. Telefon: 06 82 314-364 06 30 209-4522 (Kaposvár, Dózsa György u. 11.) a daganatos betegek részére rendelhetô különleges fájdalomcsillapító tapaszok beszerzése és nyilvántartása. Mindezért receptenként 2,- Ft, azaz kettô forint díjazás illette meg a gyógyszertárat, de jogszabály ezt is megszüntette. Soknak tartották? Vagy rádöbbentek, hogy milyen megalázóan kevés? Mindeközben a bevásárló parkolóiban sok 20 forinttal otthagyott kocsit lehet látni és a kéregetô hajléktalan is a 20 forintosnál kisebb érmét az adakozóhoz vágja. A gyógyszertárak hasznát irigylôknek javasolható lenne, hogy stopperórával számítsák ki a gyógyszerész órabérét Szintén a reklámozás óhaja nélkül sorolom fel néhány támogatott készítmény árát és árrés %-át: Eprex 4000 NE inj. 77.320,- Ft, 1,17%, Comtan 200 mg 28x tabl. 24.100,- Ft, 3,84%, Copegus 200 mg 42x tabl. 47.760,- Ft 1,90%, Durogesic 50 mg 5x TTS 16.161,- Ft 5,85%, Fentanyl 50 mg 5x TTS 11.576,- Ft, 8,35%, Femara 2,5 mg 30x tabl., 32.886,- Ft, 2,79%, Orungal 100 mg 28x kapsz. 11.921,- Ft 8,10%, Pegasys 180 mg 1x inj., 59.325,- Ft 1,53%, Plavix 75 mg 28x tabl., 13.168,- Ft, 7,27%, Seroquel 200 mg 60x tabl., 28.200,- Ft, 3,27%. A támogatásban részesülô gyógyszerek után az OEP legjobb esetben is csak 2 hét után fizeti meg a támogatást a gyógyszertáraknak. Kétszeres diszkriminációnak is tekinthetjük a késedelmes fizetést és az alacsonyabb árrés%-ot együtt hárítani a gyógyszertárakra, míg a magasabb árrésszázalékú készítmények hasznából mások azonnal részesülhetnek? A politikai rendszerváltás elôtt a gyógyszertörzskönyvezés Magyarországon szelektív módon történt, azaz egy hatóanyagból csak egy készítményt forgalmaztak, a gyógyszerek száma 700 körüli volt. Napjainkban korlátlan a törzskönyvezés, a több ezres gyógyszerválaszték közelíti a fejlett nyugati országok kínálatát, mert ez európai gyakorlat. Problémát a terápiában várható szelektivitás okozhat. Azonos hatóanyagú készítmények közül csak a legolcsóbb generikumot rendelheti az orvos. Ez most hungaricum lesz. Az intézkedés csökkentheti a gyógyszerkassza hiányát, de a többi készítmény gyártói, importôrei diszkriminatív megkülönböztetés miatt kérhetnek jogi állásfoglalást. Hozzáértô okos rendelkezéssel ezt a problémát meg lehetne oldani. Nem terhelné a gyógyszerkasszát, nem sérülne a gyártók termékeinek egyenlô elbírálási joga és a gyógyító orvos terápiás szabadsága, sôt a beteg is választhatna az árak ismeretében a neki megfelelô hasonló gyógyszerek közül. Rejtély, hogy e témában kiknek milyen érdeke fûzôdik a szabadpiaci verseny korlátozásához? A Gazdasági Versenyhivatal itt nem lát ellentétet? Nemrégen volt sajtóhír, hogy több tonnányi hamis gyógyszert foglaltak le és semmisítettek meg a vámosok. Csak érintôlegesen kerül szóba a patikán kívüli esetlegesen hamis gyógyszerek beszerezhetôsége. Nagyon fejlett a nyomdatechnika: bankjegyet, bankkártyát, mosóporos zacskókat, sôt élelmiszeres csomagolóanyagot is könnyen tudnak hamisítani. A zug-tablettagyártás sem okoz problémát. Idézném dr. Bayer István professzor ide vonatkoztatható írását (hat évig volt ENSZ alkalmazott, a világ kábítószer ellenôrzésében vezetô szerepet töltött be): 70 évvel ezelôtt jelent meg a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter 21.000/1936 sz. rendelete a gyógyszerek és gyógyszerfélék kereskedelmi forgalmáról, amely a drogériákban betiltotta a gyógyszerkülönlegességek árusítását. A rendelet kiadását az indokolta, hogy megszûnt a gyógyszertárak évszázados gyógyszerelôállítási monopóliuma: egyre nagyobb számban kerültek forgalomba gyógyszerkülönlegességek, melyek minôségét és forgalmazásának szabályozását sem az érvényben lévô törvények és rendeletek, sem a gyógyszerkönyvek rendelkezései nem biztosították. Magyarország az elsôk között volt Európában, ahol a gyógyszerkülönlegességek törzskönyvezésére sor került (1933-ban), de csak évtizedeken át tartó viták és gyógyszerész-drogista háborúk után vált egyértelmûvé, hogy a gyógyszerkülönlegességek minôsége csak akkor biztosítható, ha azok elôállítása, importja, nagykereskedelme és kiskereskedelme szigorúan szabályozott és ellenôrizhetô. Ezért a 70 évvel ezelôtt kiadott rendelet integráns részét képezte a gyógyszerellenôrzési rendszer hatékony mûködését biztosító intézkedéseknek. A 70. évforduló alkalmával meg lehet állapítani, hogy a gyógyszerek gyógyszertáron kívüli árusításának betiltása döntô fontosságú szerepet játszott abban, hogy Magyarországon a más országokat súlyosan érintô hamisított és nem megfelelô gyógyszerek forgalmazására nem kerülhetett sor. A hozzáértô lelkiismeretes szakemberekben felmerül a kételkedés, amikor a beszerzési helyek száma megtízszerezôdhet, sôt még több is lehet, laikusok vesznek részt a tevékenységben, az ellenôrzés végzésére hívatott ÁNTSZ létszámát miért éppen most csökkentik. Ez véletlen tudatlanság, vagy fondorlatos elôrelátás? Molnár miniszter úr intézkedését nem lehetne foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetésnek is minôsíteni? A másik vitatott kérdés a gyógyszertárnyitás liberalizálása. Érvelési indok az évszázados gyógyszerész privilégiumok megszüntetése. Ezt 1950-ben a Rákosi Ratkó páros már megtette. Az állam törvénytelenül elkobozta a patikákat, akkor nem egyeztettek az érdekvédôkkel. A patika a személyi joggal együtt tulajdon. A tulajdont az Alkotmány védi. Most finomabb, jogszabályokkal aláaknázott módszer készül, de a gyújtózsinór végének birtoklását már megelôlegezték a kereskedelmi láncoknak. Magyarországon évszázados tapasztalat, hogy kb. 5000 lakos vásárol annyi gyógyszert, ami egy gyógyszertár mûködését biztosítja. A gyógyszertárak helyét vidéken a megélhetés, a gyógyszerészek elôzetes felmérése befolyásolta. Városokban is volt/van hely és helyzet-kitapogatás Vitás esetekben a Kamara foglalt állást. Most ennek a kiiktatása a célpont. Elsô lépés a kötelezô tagság megszüntetése, azután a jogosítványok elvétele. Az egészségügyi kamarák kasztrálásával kapcsolatban a kellemetlen bírálatok elfojtását sejtem. Egy irodalmi üzenetet idéz fel. 1956 tavaszán jött a jelzés a kollégiumba (ahol akkor laktam), hogy menjünk a Nemzetibe, különös esemény várható. Akkor játszhatták újra a Tragédiát. Lucifer a szöveg szerint bírálta az alkotót a mûvének hiányosságai miatt. Majd megszólalt az ÚR hangja (Gáti József) Rákosi akcentusával: Csak hódolat illet, nem bírálat! Véletlen ez az én rossz áthallásom? 14 Gyógyszertár VI. évf. 2. szám

Mind a gyógyszerek gyógyszertáron kívüli árusítását, mind a gyógyszertárnyitás szabadabbá tételét a Gazdasági Versenyhivatalra való hivatkozással a piacgazdaság versenyszemléletével indokolja Molnár miniszter úr. Ebben a küzdelemben olyan helyzetben érezheti magát a gyógyszerészet, mint amikor a ringben az egyik versenyzônek hátra kötik a kezét, de elvárják, hogy ne kerüljön a padlóra. A gyógyszerészek humánus, samaritánus szemléletûek. A bajba jutottakat, segítségre szorulókat támogatják. Nem akarják egymást legyôzni, tönkretenni, megsemmisíteni. Példa erre, hogy a vészkorszakban büntetés ellenére is alkalmaztak szellemi foglalkozástól eltiltott kollégákat. Több helyen az új vezetô titokban is óvta tulajdonukat. Példázza ezt a szemléletet az a történet is, amelyet Nikolics professzor úrtól hallottam: 1949-ben szûkös volt a patikai jövedelmezôség, különösen vidéken a TSZ-esítések miatt. A soproni kollégák megtudták, hogy egy Sopron melletti kollégának alig van forgalma és a családja éhezik. Ezért az Erzsébet, a Kereszt, a Megváltó és az Oroszlán tulajdonosai összebeszéltek, hogy az állatgyógyászati magi vényeket mind odaküldik. A Magyar Gyógyszerész Kamara választott szakmai érdekképviselet. Több feltétel mellett eddig az kaphatott személyi jogot gyógyszertár létesítésre, aki tagja a Kamarának. Akit szakmai szabályszegés miatt a bíróság elmarasztalt, kizárták a kamarából, elvesztette a személyi jogát. Tehát a Kamara egy szigorú szabályozó, ellenôrzô funkciót is ellát. A Kamara hirdette ki a nem támogatott gyógyszerek árát és ez országosan azonos volt minden patikában, hasonlóképpen a kormányzat által megállapított gázárhoz vagy villanyáram díjhoz. A támogatásban részesülô gyógyszerek árát is egészségügyi hatóság állapítja meg. Ügyes építész-technikus el tudja készíteni egy hétvégi ház építési tervét, az engedélyt adó hatóság azonban csak kamarai tagsággal rendelkezô mérnök aláírására ad engedélyt a megvalósításra. Ugyanez vonatkozik vezetékes gáz bekötésére is. Ingatlan adásvételi szerzôdést bármelyik jogvégzett személy (jogtanácsos, bíró, ügyész) el tudna készíteni. A földhivatalok viszont csak kamarai tagsággal rendelkezô ügyvéd, vagy közjegyzô aláírásával fogadhatják el azt. Molnár miniszter úr feudális privilégium -nak tekinti, hogy csak kamarai tag nyithat gyógyszertárat, ezért megszünteti a kötelezô kamarai tagságot. Pedig a Kamara szervezi és ellenôrzi tagjainak a rendszeres továbbképzéseken való részvételét. Aki nem szerzi meg az elôírt kredit pontokat, nem dolgozhat gyógyszertárban. Ha nem kötelezô a továbbképzés, ha nem kötelezô a kamarai tagság, a szakmai színvonal csökken. Ez az ellentmondó diszkrimináció a jogállamiság gyengítésére utal, tehát úgyszintén a foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés témakörébe sorolható. Visszatérek az elemzett jogszabály nevére: gyógyszer-gazdaságossági törvény. Sem a patikanyitás, sem a gyógyszerbeszerzés liberalizálása egyetlen forint megtakarítást sem jelent a gyógyszerkasszának, a költségvetésnek. Mindez csak összekapcsolt csalétek ( gumicsont ) a lakosságnak, hogy ne nagyon fájjon a megszorítás. Amíg erre figyelnek, nem foglalkoznak a nagyobb problémával. Miért történik mégis ez a hosszú ideje tartó politikai média-tematizálás? A tavaszi kampánytámogatásért valakik elkötelezték magukat. Dilettáns becsüs cserélte el egy tál lencséért a tisztességét. Most döbbentek rá, hogy helyette zsákbamacskát kaptak, amiben csak pünkösdi királyság volt. Az 1980-as évek közepén 100 foglalkozási ág népszerûségét vizsgálták. A tûzoltók, mozdonyvezetôk után a gyógyszerészek voltak a 3. helyen, mert az elvégzett munka után nem tartották a markukat. Tudakolták a lakosság véleményét befolyásolók sorrendjét is. Az orvosok, tanárok után szintén a 3. helyen voltunk... Dr. Antall József, az Orvostörténeti Múzeum fôigazgatója tagja volt az MGYT Gyógyszerésztörténeti Szakosztály vezetôségének. Állást foglalt a patikák államosításának jogtalanságáról: az 1990-es országgyûlési választáson négy gyógyszerész is képviselô lett és a MDF nyerte meg a választást. 2001-ben mások szabálytalansága miatt Mikola miniszter úrék kollektíven büntették a gyógyszerészeket. Receptek hátuljára ragasztgattuk a kötszerek (mint gyógyászati segédeszközök) másod-vonalkódjait (gondolataimat közölte a Gyógyszerészet 2002. februári száma.) Sérelmeztük, hogy a gyógyszerkassza hiányzó milliárdjait a tizedespont jobb oldalán kerestetik a gyógyszerészekkel. Levelemet elküldtem a Miniszterelnöki Hivatalba is. Valakitôl kapott névtelen levélben céloztak a meglepô választási eredmény esetleges kapcsolatára... 2006. augusztus és szeptember hónapban még nem minden koalíciós képviselô támogatta Molnár miniszter úr gyógyszerész-ellenes elképzeléseit. Az erôs sajtó-tematizálás hatására nem valószínûsíthetô, hogy a patikusok Molnár úr pártja mellett kampányoltak volna. Ismét meglepô eredmény született az önkormányzati választásokon... Mennyire más lett ez a sikeres szakma? Fondorlatosan próbálják a gyógyszerészek népszerûségét lejáratni és érvelésünket hamis csúsztatásokkal megcáfolni. Elhitetni a lakossággal, hogy a gyógyszerészek lakosságellenesek. Lehet, hogy politikai bosszú áldozata lesz a gyógyszerészet, vagy ez csak az én szubjektív tévedésem? Intézkedései miatt Molnár Lajos miniszter úr is számíthat arra, hogy 10 20 év múlva a gyógyszerészek Ratkó Annához hasonlóan fogják emlegetni. Dr. Tóth Barna gyógyszerész Állás, lakással Gyógyszerész munkatársat (házaspárt is) keres a lajosmizsei székhelyû, 1991-ben alapított Familia Patika, azonnali belépéssel. A munkakör ellátásához új, 2 szoba összkomfortos (54 nm) lakást biztosítunk a gyógyszertár épületében. (06 70 211-7318 vagy 06 70 277-5552) Dr. Mikola Bálint Gyógyszertár VI. évf. 2. szám 15

Nyomós ok Az elmúlt nyolc hónapban a magát elôszeretettel magyar liberális pártként meghatározó politikai csoportosulás emblematikus személyiségévé nôtte ki magát a jelenlegi egészségügyi miniszter, aki a sajtóbeli megnyilvánulások szerint mind ez idáig mindenben élvezi pártja bizalmát és támogatását. A miniszter legutóbbi intézkedései azonban még a leghûségesebb, legelfogultabb és végletekig lojális híveket is el kellett gondolkoztassák azon: vajon milyen eszmerendszer jegyében születnek a miniszteriális intézkedések? Próbáljuk megfejteni a talányt. A gyógyszer-gazdaságossági törvény felhatalmazása alapján megszületett miniszteri rendelet felsorolta azt a harmincvalahány gyógyszercsoportot, amelyek gyógyszertáron kívül is forgalmazhatók. Nem véletlen a kiemelés: a gyógyszer-gazdaságossági törvény 67. -a a feltételes módot használja, sôt a részletes szabályozás megalkotására vonatkozó felhatalmazó rendelkezés is úgy fogalmaz, hogy az egészségügyért felelôs miniszter felhatalmazást kap arra, hogy a gyógyszertáron kívül forgalmazható gyógyszerek kiválasztásának szakmai szabályait, forgalmazásuk személyi és tárgyi feltételeit, valamint készletezésük rendjét rendeletben szabályozza. A rendelet rendkívüli gyorsasággal megjelent és az OGYI a tényleges lista összeállítására és megjelentetésére rendelkezésére álló 30 napot olyannyira nem használta ki, hogy szinte a rendelet megjelenésével egyidejûleg feltette a honlapjára a gyógyszertáron kívül forgalmazható termékekre vonatkozó listáját. Az egészségügyi miniszter és a közvetlen irányítása alatt mûködô apparátus tehát elismerésre méltó és ritkán tapasztalható gyorsasággal végezte a feladatait. Nem így a rendszer többi szereplôje. Az Országos Kereskedelmi Szövetség fôtitkára néhány hónappal ezelôtti sajtónyilatkozataiban saját felméréseire hivatkozva még 36 ezer gyógyszert árusító üzletet vizionált, de a boltosok csak nem akartak kötélnek állni: a hírek szerint túl szigorúra sikeredett a szabályozás. Az a szabályozás, amelyik pl. ugyan a gyógyszerekkel kapcsolatos bolton belüli tevékenység személyi felelôsének megnevezésére kötelezi a boltvezetôt, de a kiskereskedelmi qualified person -nal szemben még a nyolc általános sikeres elvégzésének követelményét sem támasztja. Továbbá a szabályozás szerint a boltban önálló tárhelyet kell biztosítani a gyógyszereknek (mint a tejnek vagy a kenyérnek), eladó közremûködését kell igénybe venni (hasonlóan a húsfélék árusításához), valamint egy közelebbrôl meg nem nevezett információs rendszert kell kialakítani. A kereskedôk fanyalgására a miniszter gyorsan reagált egy boltosoknak tartott szakmai továbbképzésen: ha túl szigorúnak érzik is a szabályozást, az ellenôrzéstôl nem kell tartaniuk, mert az rugalmas lesz. A gyógyszergyárak is komoly fejtörést okoztak az egészségügyi vezetésnek, mert voltak köztük olyanok, amelyek a gyógyszereiket nem akarták gyógyszertáron kívül is forgalmazni, sôt olyanok is akadtak, amelyek levetették az OGYI listájára velük nem egyeztetett módon felkerült termékeiket. Több gyár döntött így. Volt, amely szakmai okokkal magyarázta a lépését, de a nagynyilvánosság elôtt igazán frekventált helyzetbe csak az egyik magyar gyógyszergyár került, amelynek többször kellett bizonygatnia, hogy nem a gyógyszerészek fenyegetése tántorította el a gyógyszertáron kívüli gyógyszerforgalmazástól, hanem a józan gazdasági számítás. A miniszter ismét gyorsan reagált és azt mondta: ha nem hajlandó a gyáripar önként igazodni a kor szelleméhez, akkor kötelezni fogja arra, amit ô jónak tart. És nemcsak szólt, hanem lépett is: azonnali rendelet-módosítással vonta meg a gyáraktól a mérlegelés jogát és tette kötelezôvé számukra a listára feltett gyógyszerek gyógyszertáron kívüli forgalmazását. Egyéni vállalkozások és gazdasági társaságok átalakulásának teljes körû lebonyolítását vállaljuk. Információ: Kerekes Csaba, HoKe Bt., 8200 Veszprém Bajcsy Zs. E. u. 8. Tel.: (88) 410-941, (30) 947-5959 Most ne foglalkozzunk a történet elsô részével, tehát hogy a miniszternek van-e joga az ellenôrzô hatóságok ellenôrzési gyakorlatának a közvetlen befolyásolására. Egyrészt Magyarországon élünk. Másrészt van már erre vonatkozó tapasztalatunk is, hiszen pl. egészen biztosak vagyunk abban, hogy az országos tiszti fôgyógyszerész nem önmagától világosodott meg az ôszi gyógyszerész demonstrációk idején, amikor egyszerre szállták meg az ellenôrök a gyógyszertárakat az országban, és bizonyára nem a saját keretébôl kellett finanszíroznia az ellenôrök gyógyszertárakba szállításának taxiköltségét sem. Harmadrészt viszont és gondolatmenetünk szempontjából ez a lényeges az ellenôrzések rugalmas kezelése elvileg beleillik abba a képbe, amit az egyszerû halandó a liberális és neoliberális államirányításról gondol. És ez még akkor is igaz, ha a gyógyszerbiztonságot szem elôtt tartó patikusként az ember minderrôl másként vélekedik, fôként az elmúlt hónapok élelmiszerbotrányainak ismeretében. Érdemes lehet viszont azt az intézkedést (rendelet-módosítást) jobban szemügyre venni, amely a gyárakat kizárja annak eldöntésébôl, hogy termékeik gyógyszertáron kívül is forgalmazhatók legyenek-e vagy sem. Több kérdés is adódik. Értelmezheti-e a piac önálló döntési joggal rendelkezô szereplôjének törvény által nyújtott lehetôséget kötelezettségként a miniszter? Hadd fogalmazzak még pontosabban: értelmezheti-e a piac önálló döntési joggal rendelkezô szereplôjének törvény által nyújtott lehetôséget kötelezettségként egy magát liberálisnak tételezô miniszter? Hogyan illeszkedik ez a döntése abba a szinte dogmaként értelmezett liberális/neoliberális gazdaságszervezési alapvetésbe, miszerint a piaci szereplôk konkrét gazdasági döntéseit a legminimálisabb mértékben sem szabad jogszabályok által megszabott keretek közé zárni? Hogyan illeszkedik ez az intézkedés ahhoz a hármas törekvéshez, mely a privatizációban, a liberalizációban és a deregulációban (kiemelés a szerzôtôl) látja a hatékony piaci mûködés feltételeit? Hiszen e sorok írója még úgy tanulta, hogy a liberális tanok szerint az állam a piac mûködéséhez szükséges keretszabályok megalkotásával és a szabályok betartásának ellenôrzésével segíti a közjó érvényesülését, és minden olyan direkt állami beavatkozást mereven elutasít, ami a piaci szereplôk gazdasági döntéseinek, piaci magatartásának közvetlen irányítását, befolyásolását célozza! Biztos vagyok abban, hogy a liberalizmus/ neoliberalizmus eszmerendszerét illetôen a jelenlegi egészségügyi miniszter e sorok írójánál lényegesen tájékozottabb, hiszen kormányba delegált tagja annak a pártnak, amely magát liberálisnak vallja. Sôt azt is joggal feltételezhetem, hogy nemcsak az ismeretei gazdagabbak, hanem a liberális eszmerendszer meggyôzôdéses híve, továbbá a liberalizmus a gondolkodásának és a személyiségének is része. Hiszen hitem szerint belsô meggyôzôdés nélkül egy eszmerendszer mellett az ember olyan nyíltan soha nem vállalhat elkötelezettséget, hogy ennek jegyében magas kormányzati tisztséget is betöltsön. Ha tehát ez esetben a deklarált eszmerendszerrel és saját elveivel ellentétes döntést hozott, akkor annak nagyon súlyos és nyomós oka kellett legyen... lhz 16 Gyógyszertár VI. évf. 2. szám

Interjú Major Ferenccel a Béres Gyógyszergyár Zrt. vezérigazgatójával Az elmúlt hetekben nem pontosan meghatározható okok miatt a Béres Gyógyszergyár a média figyelmének központjába került, annak ellenére, hogy rajta kívül még számos gyógyszergyártó cég azzal a kérelemmel fordult az Országos Gyógyszerészeti Intézethez (OGYI), hogy termékeiket vegye le a patikán kívül árusítandó gyógyszerek listájáról. Az Országos Kereskedelmi Szövetség azzal vádolta a Magyar Gyógyszerész Kamarát, hogy bojkottálni kívánja azokat a gyártókat, amelyek termékeiket a patikákon kívül is forgalomba hozzák. Azóta az egészségügyi miniszter egy rendeletmódosítást írt alá, miszerint a patikán kívüli forgalmazáshoz nincs szükség a gyártó egyetértésére. A szaktárca döntését az EU többi tagállamában már elfogadott szabályozásra alapozta. A Béres Gyógyszergyár Zrt. vezérigazgatója Major Ferenc elmondta, hogy nincs tudomásuk arról, hogy a gyógyszerészek bármilyen nyomást gyakoroltak volna rájuk és a gyógyszertáron kívüli forgalmazás visszavonásáról tisztán üzleti érdekbôl döntöttek. Kapott-e a Béres Gyógyszergyár Zrt. valamilyen fenyegetést a Magyar Gyógyszerész Kamarától vagy a gyógyszerészektôl arra vonatkozóan, hogy ha a cég a patikákon kívül is értékesíti gyógyszereit, akkor a gyógyszerészeknél ezek a készítmények tilalomlistára kerülnek? Nem kaptunk fenyegetést sem gyógyszertáraktól, sem a Kamarától, de még erre utaló magatartással sem találkoztunk. Ezzel kapcsolatban szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy nekünk 2002 óta vannak olyan termékeink, amelyeket forgalmazunk patikákon kívül is, noha értékesítésüket korábban a gyógyszertárakban kezdtük. Ezek étrendkiegészítôk és gyógyhatású készítmények, mint például az Actival, a Béres Egészségtár termékcsalád, vagy a gyógyhatású Béres Csepp. Emiatt sem a Kamara, sem a gyógyszerészek nem gyakoroltak ránk semmilyen nyomást akkor és azóta sem. Nyilvánvalóan megértették, hogy erre a lépésre azért kényszerültünk, mert a tôkeerôs nemzetközi gyógyszergyártók által diktált versenyben ezzel tudtunk pillanatnyi versenyelônyt teremteni saját márkáink számára. Ugyanakkor, pont a gyakorlati tapasztalatok alapján, jól ismerjük e kereskedelmi csatornák mûködésének feltételeit és annak költségszintjét. Elemzéseket és gazdasági számításokat végeztünk arra vonatkozóan, hogy milyen bevétel érhetô el a zártrendszerben forgalmazásra kerülô gyógyszereink esetében. Miután itt arról van szó, hogy az új elárusító helyeken nincs szakképzett eladó, aki ajánlani tudná a termékeket, a betegnek magának kell döntenie arról, hogy például melyik fájdalomcsillapítót, vagy lázcsillapítót választja. Modellfeltevésünk azon alapult, hogy ezen feltételrendszer mellett vajmi kevés bevételre számíthatunk, fôleg az olyan termékekkel, márkákkal szemben, amelyeknek folyamatos a reklámozása a nagy médiákban. Röviden, a bevétel nem nyújtana fedezetet a költségekre. A pilisszentiváni gyógyszertárba részmunkaidôs gyógyszerészt keresünk. Telefon: 06 30 922-8990 Mi a véleménye arról, hogy az egészségügyi miniszter aláírta azt a rendeletet, amely szerint a gyógyszergyártók nem szólhatnak bele, hogy termékeiket hol árulják? Nem gondolja úgy, hogy a szaktárca ezzel beavatkozik a piaci feltételekbe? Errôl azt gondolom, hogy a Béres, mint ahogyan eddig is, ezután is jogkövetô magatartást fog tanúsítani. Akkor is jogszerûen jártunk el, amikor kértük termékeink levételét a patikán kívüli forgalomba kerülô készítmények listájáról. Ez jogszabály adta jogunk volt, amit a 44/2006. sz. egészségügyi miniszteri rendelet úgy fogalmaz meg, hogy csak a gyártó egyetértésével kerülhet fel termék a listára. Az egészségügyi miniszter ezt a rendeletet módosította, megszüntette a gyártók elôzôekben említett egyetértési jogát. Nyilvánvaló azonban, hogy azt a gazdasági-kereskedelmi folyamatot, hogy a gyógyszer-nagykereskedôk illetve a gyártók meg tudnak-e állapodni a különbözô kereskedelmi csatornákkal, a szaktárca nem képes befolyásolni. Arról a tényrôl, hogy Béres gyógyszerek kerültek az elsô MOL kutakhoz, mi is csak a sajtóból értesültünk. Arról van tehát szó, hogy az adott gyógyszer-nagykereskedô a saját készletébôl saját költségére állapodott meg a forgalmazóval. Egyértelmû, hogy jelenleg csak szórványos, teszt-jellegû értékesítésrôl van szó, és amint ezt ki kívánják terjeszteni, valakinek benyújtják a számlát tehát visszatérünk az alapproblémához. Az Ön által korábban említett üzleti modellben milyen feltevésekkel éltek azzal kapcsolatban, hogy a piacnyitás milyen hatással lehet a fogyasztói árakra? A mostani piacnyitás azt a közgazdasági tézist helyezi a középpontba, hogy az értékesítési helyek számának növekedése miatti nagyobb verseny a végsô fogyasztónak fog kedvezni, mert ez árcsökkenést eredményez. Ezzel kapcsolatban azonban kénytelen vagyok kétségeknek hangot adni. Jelen esetben arról van szó, hogy a piacnyitás a történelmileg olcsó, azaz hatóságilag alacsonyan tartott árrésû, hagyományos gyógyszerellátási láncból egy költségesebb, más szemléletû és más kereskedelmi feltételeket alkalmazó kereskedelmi csatorna felé történik. Tény az, hogy a hagyományos gyógyszerellátási láncban (gyártó gyógyszer-nagykereskedô gyógyszertár) jellemzôen 30-35 százalék haszonkulcs Gyógyszertár VI. évf. 2. szám 17

jön rá a gyártó elsô értékesítési árára a kérdéses termékkörben. Az új forgalmazási helyeken, elsôsorban a láncba szervezett kiskereskedelmi hálózatoknál, amennyiben az étrendkiegészítôkhöz hasonló kereskedelmi feltételeket alkalmaznak, ez akár a duplájára is növekedhet. Itt szeretném felhívni a figyelmet Csehák Judit korábbi egészségügyi miniszter ezzel kapcsolatos véleményére (Magyar ATV, Friderikusz Most, 2007. január 24. a szerk.). A mértékadó egészségpolitikus ezzel a kérdéssel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy tekintettel arra, hogy a gyógyszer-gazdaságossági törvény ebben a gyógyszerkörben felszabadítja a korábban hatóságilag maximalizált árréseket, a gyógyszerészek is élhetnek azzal a lehetôséggel, hogy az új kereskedelmi csatornákhoz hasonlóan magasabb árréseket alkalmazzanak. A politikus asszony is elismerte, hogy ez a folyamat valószínûleg gyógyszerár-növekedéshez fog vezetni ebben a termékkörben, és tulajdonképpen csak a szélesebb választék, a több helyen vásárolhatóság adhat valamelyes ellentételezést a magasabb árért. Miként élték meg, hogy a Béres Zrt. a szakmapolitikai viták kereszttüzébe került? A napokban adták át az Év üzletembere díjakat, amelyeket az Ernst and Young nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó cég hirdetett meg világszerte és Magyarországon is. Társaságunk elnöke Dr. Béres József nyerte el A példakép díjat. A Béres fogyasztói szavazás alapján volt már az évszázad vállalata, 2006-ban a Budapest Klub nekünk ítélte az üzleti etikai díjat. Ezt azért tartom fontosnak kiemelni, mert ezek a társadalmi elismerések is alátámasztják azt, hogy a Béres milyen értékeket képvisel, milyen etikai normák szerint mûködik. Természetesen mint üzleti vállalkozás rendelkezik gazdasági-üzleti célokkal, és gazdasági érdekeit hangsúlyozottan jogkövetô módon képviseli is. Az ilyen módon történô gazdasági érdekérvényesítési képességünk, valamint az elsôsorban humanitárius és karitatív tevékenységünkben megnyilvánuló társadalmi felelôsségvállalásunk teszik lehetôvé, hogy az egyre fokozódó piaci versenyben állni tudjuk a sarat. Mindenkinek világosan kell látnia, hogy a Béres számára a magyar piac a nagybetûs piac, nem pedig csak egy kis piac valahol Közép-Európában, vásárlóink a magyar emberek és legfontosabb kereskedelmi partnereink a magyar patikák. (-) Gyógyszerészként Angliában 2006 áprilisában álltam munkába gyógyszerészként a Boots The Chemists-nél. Az elsô három hónapot felkészüléssel töltöttem, melynek során behatóan kellett tanulmányoznom az angliai gyógyszerellátási rendszert, és a betanulást vizsgával zártam. Azóta teljes jogú gyógyszerészként dolgozom. A brit gyógyszerellátás rendszerérôl A magyar és a brit egészségügyi ellátó rendszer alapjai megegyeznek: mindenki, aki keresettel rendelkezik, annak függvényében bizonyos összeget befizet a közös kasszába, amibôl fedezik az egészségügyi ellátását, függetlenül a befizetett összegtôl. A pénz elosztását a National Health Service (NHS) végzi, amely az Egészségügyi Minisztérium (Department of Health) közvetlen irányítása alá tartozik. (Az NHS állami egészségügyi rendszer, melyet adóból finanszíroznak, a magyar egészségügy társadalombiztosítási alapon mûködik és járulékbevételek képezik a mûködés finanszírozási alapját. a szerk.) A lakossági gyógyszerellátás feladatát itt is elsôsorban a közforgalmú gyógyszertárak végzik. A patikaalapításnak nincs lakosságszámhoz kötött korlátja, sem távolsági szabályozás, de gyógyszertárat mûködtetni csak gyógyszerész felügyeletével lehetséges. Ha bemegyünk egy patikába, a látvány kicsit meghökkentô. Inkább hasonlít egy nagy illatszerbolthoz, mint a mi fogalmaink szerinti gyógyszertárhoz. A képeslaptól kezdve az újságokon keresztül a babaruháig mindent lehet kapni, de van fénykép-sarok, parfümés kozmetikai tanácsadó pult is, és persze egy (pontosabban kettô) gyógyszerkiadó tára is. Ez két részbôl áll: az egyik, ahol a nem receptköteles gyógyszereket lehet megvenni (Healthcare counter), itt egészségügyi asszisztensek dolgoznak (healthcare assistant, HCA), a másik rész a tulajdonképpeni tára, ahol a betegek kiválthatják a receptre felírt gyógyszereket. Itt dolgoznak az expediáló szakasszisztensek (dispenser), illetve a gyógyszerészek. A betegek számára a gyógyszerész bármikor elérhetô, aki tanácsot, felvilágosítást ad, ebben tehát nem különbözik az otthoni feladatkörtôl. Annyiban viszont igen, hogy a gyógyszerésznek sokkal többféle egészségügyi problémával kell szembenéznie, mivel a társadalom többet vár a patikai szolgáltatásoktól, mint Magyarországon. A különbözô csecsemôtápszerek használatáról például, vagy a napozószerek biztonságosságáról az emberek elôször a gyógyszerészt kérdezik meg, és nem más (nemcsak) egészségügyi szakembert. Mivel a háziorvosi ellátáshoz csak idôpont-egyeztetés után lehet hozzájutni (általában 2 napra elôre lehet idôpontot kapni, ha nem vészhelyzetrôl van szó), ha bárkinek bármilyen panasza van (allergiás bôrtünetektôl 2-3 éves gyerek lázas hasmenéséig), a betegek általában elôbb keresik fel a patikát, mint az orvosi rendelôt. Éppen ezért, az itteni gyógyszerészek felkészültsége sokkal szélesebb körû, mint a magyarországi kollégáké, ugyanekkor ez nem feltétlenül jelent magasabb szakmai tudásszintet. A gyógyszerészek számára kötelezô a kamarai tagság (Royal Pharmaceutical Society Great Britain of Great Britain, RPSGB), errôl minden egyes gyógyszerész bizonyítványt kap, amit kötelezô jól látható helyen elhelyezni a patikában. A gyógyszerészképzés itt is öt éves egyetemi oktatást foglal magában. A negyedik év elvégzése után a gyógyszerészjelöltek egy évet államvizsgásként (Preregistration Trainee) dolgoznak kórházi és közforgalmú patikákban, ahol általában szakasszisztensi feladatokat látnak el. Az utolsó év során további képzéseken vesznek részt, majd júniusban államvizsgáznak. A gyógyszereket eladhatóságuk szerint négy csoportba sorolják az 1968-as Gyógyszertörvény értelmében (Medicines Act, 1968). Általánosan eladható gyógyszerek (General Sale List Medicines, GSL). Ezeket a készítményeket nem kötelezô gyógyszerész felügyelete mellett árusítani, így bárhol hozzáférhetôk (benzinkutaknál, élelmiszer-üzletekben stb.). Ide tartoznak pl. a kis kiszerelésû aszpirin-, ibuprofen-, paracetamol-tartalmú készítmények, amelyekben a hatóanyag összmennyisége nem éri el a törvényben meghatározott szintet. Csak gyógyszertárban, általánosan árusítható készítmények (Parmacy Only Medicines). Ezeket a gyógyszereket csak patikában lehet értékesíteni, de nem kell gyógyszerész felügyelete az eladáshoz, ezért ezek a készítmények szabad polcon állnak. Csak gyógyszertárban árusítható készítmények (Pharmacy Medicines, P). Ezeknek az értékesítéséhez gyógyszerész felügyelete szükséges, habár ezek sem receptköteles készítmények. Gyógyszerész-szakmai felügyele- 18 Gyógyszertár VI. évf. 2. szám

tet természetesen nem lehet minden egyes kiadott doboznál megvalósítani, de az asszisztens-képzés folyamata biztosítja, hogy minden beteg a számára megfelelô készítményt kapja meg. A kötelezôen feltett kérdések (kinek lesz a készítmény, mik a tünetek, mióta vannak, használt-e már valamit a tünetek enyhítésére, szed-e más gyógyszert) elhangzása után az asszisztens fel tudja mérni, hogy szükséges-e a gyógyszerész véleményét kikérni. Ha bármilyen probléma merül fel (pl. más gyógyszert is szed, várandós), azonnal be kell vonni a gyógyszerészt is a készítmény értékesítésébe. Sok készítmény, ami Magyarországon receptköteles, itt recept nélkül kapható (pl. szteroidos orrspray-k, szumatriptán, amorolfin körömlakk, hidrokortizon-kenôcs maximum 15 g-os, 1%-os kiszerelésben, kodein és paracetamol tartalmú készítmények). Receptköteles gyógyszerek (Prescription Only Medicines, POM). Receptírási joggal rendelkezô személyek rendelése alapján, szabványosított nyomtatványon rendelt készítmények. Receptírási joggal nemcsak az orvosok és fogorvosok rendelkeznek, hanem bizonyos nôvérek, gyógyszerészek is (az egyszerûség kedvéért a továbbiakban orvosként említek mindenkit, akinek van receptírási joga). A receptek színe nem egységes, a különbözô színek másmás kibocsátóra utalnak (a háziorvosoké és kórházi orvosoké zöld, a nôvéreké lila, a fogorvosoké sárga, a kék recepteket pedig kábítószer-leszoktató programban résztvevô betegeknek állítják ki). A receptek a felírás napjától 6 hónapig érvényesek, kivéve a kábítószeres recepteket, amelyek csak 28 napig. Nem minden orvos rendelhet minden készítményt az NHS terhére, ezért sokszor írnak magánrecepteket, amiért a betegnek teljes árat kell fizetnie (leggyakoribbak a potencianövelô készítmények). Ám nemcsak gyógyszereket lehet rendelni az NHS terhére, mert pl. érzékeny bôrûek számára bizonyos napozó szerek, vagy gluténmentes élelmiszerek is támogatást élveznek. A támogatott készítmények köre sokkal szélesebb, mint Magyarországon, habár sokkal kevesebb készítmény van forgalomban (azonos hatóanyaggal csak két-három generikum közül válogathatunk.) A betegek nem fizetnek térítési díjat, tulajdonképpen minden gyógyszer vagy készítmény, amit az orvos az NHS terhére rendel, ingyenes. Egy recepten több készítmény is rendelhetô, ezt darabnak (item) nevezik. Fizetni minden egyes darabért kell, függetlenül a dobozszámtól, ez jelenleg 6.65. Tehát, ha a recepten két készítmény van, összesen 13.30-at, és így tovább. A betegek többsége azonban nem fizet receptdíjat, mert sokan jogosultak mentességre. Ilyenek pl. a 16 év alattiak, a 60 év felettiek, a várandósok, illetve a kismamák a baba 1 éves koráig, valamint bizonyos betegségekben szenvedôk (pl. cukorbetegek), vagy akik jövedelemtámogatást kapnak stb. A gyógyszerészeknek lehetôségük van bizonyos esetekben (kényszerhelyzetben) receptköteles gyógyszereket recept nélkül kiadni (Emergency Supply). Ez alól a kábítószerek kivételt képeznek. Ezt kérheti a beteg is, de az orvos is. A gyógyszerésznek meg kell bizonyosodnia róla, hogy tényleg nincs-e lehetôség receptet szerezni (pl. szombaton délután), és a beteg kérésére legfeljebb 5 napi adagot lehet kiadni. Ha orvos kéri a sürgôs kiadást, bármilyen mennyiséget ki lehet adni, de ezt követôen 72 órán belül köteles elküldeni a receptet a patikába. Az expediálásról A beteg bejön a gyógyszertárba, bemutatja a receptet a táránál, ahol megkérdezzük tôle, hogy kell-e fizetnie(!). Ha igen, kifizeti a díjat, ha nem, ki kell töltenie a recept hátoldalán lévô nyilatkozatot, hogy melyik pont értelmében mentesül a fizetés alól, melyre különbözô igazolványok szolgálnak bizonyítékul. Az orvosok általában nem is tudják, ha a beteg mentes a receptdíj fizetése alól. Ezután a beteg adatait kell ellenôrizni (név, cím, születési dátum), majd megkérjük a pácienst, hogy jöjjön vissza 10-15 perc múlva, attól függôen, hogy hány recept vár expediálásra (a várakozási idô akár fél óra is lehet). Ezalatt a beteg el tud menni bevásárolni (a Boots-ban nem nehéz találni vásárolni valót), de meg is várhatja, amíg elôkészítjük a gyógyszereket. Kígyózó sorok viszont nincsenek, ami megkönnyíti a munkavégzést. A gyógyszereket hatóanyag alapján rendelik az orvosok. Ha az orvos ragaszkodik egy bizonyos készítményhez, akkor a speci nevet tünteti fel a recepten, ebben az esetben a rendelt generikumot kell kiadni, azt mással helyettesíteni nem lehet. Az asszisztens elôhívja a számítógépes nyilvántartásból a beteg adatait és korábbi gyógyszerelését a név és születési dátum alapján. Ha a beteg még nem járt az adott patikában, az egész társaság számítógépes rendszerén belül lehet keresni az adatokat. Ha még soha nem járt Boots-ban, új nyilvántartási lapot kell létrehozni (név, cím, születési dátum, orvos neve, rendelôje). A nyilvántartásba (Patient Medication Record, PMR) az asszisztens felveszi a receptet felíró orvost és rendelôjét, a recepten lévô gyógyszereket és a pontos adagolási utasítást. Amikor ezzel végzett, címkéket nyomtat ki, amelyen szerepel a hatóanyag, az erôsség, a darabszám, a pontos adagolás és a beteg neve. Ezek után kezdôdik az expediálás: az asszisztens a polcról kiválogatja a gyógyszereket és felragasztja a címkéket, majd szignál minden egyes dobozt. A recepten jelöli a kiadott készítményt és mennyiséget (endorsing). Gyakori, hogy az orvos nem teljes doboznak megfelelô mennyiséget rendel, ilyenkor a rendelésnek megfelelô számú tablettát kell kiadni, amihez meg kell bontani az eredeti csomagolást. Elôfordul, hogy a beteg különbözô gyártótól származó készítményt kap, pl. különbözô színû kapszulákat vagy tablettákat az azonos készítmény kiadásakor. Ilyenkor felhívjuk a beteg figyelmét az eltérésre, és általában nem okoz gondot számukra, hogy a kapott 20 tablettából 15 sárga, a maradék 5 pedig fehér színû. Ez bennem számtalan gyógyszer-biztonsággal kapcsolatos kérdést vet(ett) fel, amelyeket fel is tettem, de csak azt a választ kaptam a brit kollégáktól, hogy nem kell aggódni. (A szintén a patikában dolgozó svéd kollégám egyetért velem.) Mivel a lejárati dátumokat viszonylag gyakran ellenôrizzük, szinte kizárt, hogy lejárt készítmény kerüljön ki a patikából. Természetesen vannak olyan gyógyszerformák, amelyek nem bonthatók (aerosolok, kenôcsök, special container-nek nevezik), ezeket vagy eleve darabszámra rendelik, vagy pedig a legközelebbi mennyiséget kell kiadni (pl. 100 gramm rendelése esetén kiadható a 120 grammos kiszerelésû kenôcs, de 2x60 gramm is). Ezek után lép színre a gyógyszerész, aki ellenôrzi a recept alaki kellékeit (beteg neve, kiállítás dátuma, orvos aláírása) és a gyógyszereket: hatóanyagot, erôsséget, darabszámot, adagolást. Szakmai elvárás, hogy az interakciókat fel kell ismerni (ezeket egyébként a számítógép is jelzi), illetve az adagolási utasításokat és a dózist is pontosan ellenôrizni kell, fôleg gyermekek esetében. Az ellenôrzés végén a gyógyszerész is aláírja a dobozt. Az expediálás végeztével a beteg gyógyszereit külön zacskóba kell tenni és a beteg nevével ellátott címkével le kell zárni. Amikor a beteg visszajön, a név és cím bemondása után kerülnek a gyógyszerek kiadásra. Mivel az expediálás során legalább két különbözô személy kezén megy keresztül a gyógyszer, a téves gyógyszer-kiadás szinte kizárható, illetve az (utólagos) recept ellenôrzésre (retaxa) sincs szükség. A kiadási rendszer maga teszi lehetôvé, hogy pl. a rendszeresen szedett gyógyszereket házhoz lehessen szállítani, vagy a beteg megteheti, hogy csak egy késôbbi idôpontban jön vissza a gyógyszerekért, és nem kell kivárnia az expediálási folyamatot. Interneten is lehetséges gyógyszereket rendelni (vásárolni), ebben az esetben a gyógyszerésznek meg kell bizonyosodnia róla, hogy a beteg adataihoz harmadik személy nem férhet hozzá. Továbbá a kiadott készítmény mellé minden szükséges információt is meg kell kapnia a betegnek. 2005. január 1. óta minden patikában szabványmûveleti utasítás (Standard Operating Procedure, SOP) alapján végzik a mindennapi munkát, fôleg az expediálást, de pl. a lejárt vagy leselejtezett készítmények megsemmisítését is. Magisztrális gyógyszerkészítés jóformán nincs, nincs is erre megfelelô berendezés, vagy helyiség. Ritkán érkezik egy-egy magis recept, ezeket egy központi laborba küldjük el, ahol elkészítik és visszaküldik a patikába. Ez általában egy-két hetet vesz igénybe. Az elszámolásról Az elszámolási rendszer kicsit nehézkesebb az otthoninál, mert az Egyesült Királyságban nem számítógépen keresztül folyik az elszámolás, hanem papíron. A recepteket ugyanis nem rögzítjük számítógépen, csak a betegek adatait és gyógyszerelését visszük fel. Minden nap végén összesítjük a recepteket és a darabszámot, amit egy naplóban ve- Gyógyszertár VI. évf. 2. szám 19

zetünk, évekre visszamenôleg, és minden egyes nap forgalmát összehasonlítjuk az egy évvel azelôttivel. A hónap végén ezeket a darabszámokat is összesítjük. A recepteket a felíró orvosok szerint csoportosítjuk, és a hónap végén elküldjük a Recept-Elszámoló Hatósághoz (Prescription Pricing Authority, PPA), ahol az egész havi forgalmat átnézik és beárazzák a recepteket. Az árakat a havonta hivatalosan kiadott Gyógyszer Árlista (Drug Tariff) alapján állapítják meg (ez a lista könyv formájában jelenik meg és minden gyógyszer-készítmény és segédeszköz árát tartalmazza). Ha valamelyik készítmény esetében a patika nem jelölte egyértelmûen a kiadott készítményt vagy a kiadott mennyiséget, a PPA visszaküldi helyesbítésre (és nem azonnal vonják le a visszatérítendô összegbôl). A recepteket a PPA archiválja, és nem a gyógyszertárnak kell ezzel foglalkoznia. A gyógyszertárak feladatairól Nem csak a gyógyszerforgalomból van bevétele a patikáknak. 2005 áprilisában lépett életbe az Új Szerzôdés (New Contract), ami összesíti a gyógyszertárak, mint egészségügyi intézmények feladatait. Mint Magyarországon, itt is szerzôdésben rögzíti az NHS és a gyógyszertár a szolgáltatási feltételeket. Az Új Szerzôdés egy háromszintû ellátási rendszert vezetett be. Az alapszintû ellátás (Essential Services) minden patikára nézve kötelezô, ennek részei: A gyógyszerek expediálása (Dispensing of Medicines). Ismételt expediálás (Repeat Dispensing). Az orvosnak lehetôsége van ismételt kiadást kérni az adott készítmény esetében, ilyenkor külön receptet állít ki az orvos minden egyes ismétléshez. Akár egy évre elôre is lehet így gyógyszert rendelni. A lakossági gyógyszer-hulladék begyûjtése és ártalmatlanítása. Közegészségügyi feladatok ellátása (Public Health), fôleg gyógyszerelési- és életmód-tanácsadás, illetve részvétel az államilag szervezett egészségügyi kampányokban (dohányzásról való leszoktatás, vérnyomás-ellenôrzés, szív-érrendszeri betegségekkel, illetve cukorbetegséggel kapcsolatos tanácsadás stb.). Betegek továbbküldése más egészségügyi ellátóhoz (Signposting). Ha a gyógyszerész úgy látja, hogy a beteg további szakellátásra szorul, tovább kell küldeni pl. háziorvoshoz, szakorvoshoz, ortopédushoz stb. Otthoni gyógyszereléssel kapcsolatos tanácsadás (Support of Self-care). Fogyatékosok segítése (Helping People with Disabilities), újdonság a beszélô címke, amely a gyengén látókat segíti. A gyógyszerész hangfelvételként rögzíti az adagolási utasításokat egy chip-kártyán. (Ez még nem elérhetô szolgáltatás). Klinikai szabályozás (Clinical Governance). Ez tulajdonképpen a Good Pharmaceutical Practice (GPP) alapelveit foglalja magában: SOP-k alapján kell dolgozni, a felmerülô hibák jelentése, tanulságok levonása, a folyamatos szakmai továbbképzésben való részvétel, a betegek elégedettségének felbecsülése és értékelése. A következô fokozat az Emelt Szintû szolgáltatásoké (Advanced Services). A gyógyszerészek csak külön tanfolyam elvégzése után szerezhetnek jogosultságot e szolgáltatások nyújtására és a patikát is akkreditálni kell. Ezért az NHS külön díjat fizet az adott gyógyszertárnak. Ezek közül a legfontosabb a gyógyszerszedés áttekintése (Medicines Use Review, MUR), melynek során a gyógyszerész elôre megbeszélt idôpontban leül a beteggel, és áttekinti a gyógyszerszedési szokásait, minden egyes készítménnyel kapcsolatos tapasztalatait, felméri az együttmûködést (compliance). Az eredményrôl értesíti a háziorvost is, aki így a késôbbiekben megváltoztathatja a gyógyszerelést. A harmadik szint a Kiemelt Szolgáltatások (Enhanced Services), amelyek ellátására a patika külön szerzôdik az NHS-szel. A szolgáltatások pénzügyi támogatására egy külön keretösszeg áll rendelkezésre, melynek felhasználásáról az NHS helyi szervezete dönt. Ezek közé tartozik, pl. a felügyelet alatti gyógyszerszedés kábítószer-leszoktató programban résztvevô betegeknek, ingyenes esemény utáni tabletta kiadása recept nélkül. Amikor úgy döntöttem, hogy külföldi tapasztalatszerzésre vállalkozom, nem gondoltam, hogy egyszerû dolgom lesz. Arra, ami itt fogadott, viszont semmiképpen nem számítottam. Az elsô hónapomat a felocsúdással töltöttem: nagyon nehéz volt átváltani az otthoni félig fizetôs, félig támogatott rendszerrôl az itteni teljes támogatásra. Ám lassan, de biztosan beleszoktam az újdonságokba, és most már teljes biztonsággal látom el a gyógyszerészi feladatokat. Köszönetet szeretnék mondani Stephen Fultonnak, aki oktató gyógyszerészként irányította a felkészülésemet, minden segítségért és magyarázatért. Férjemnek is szeretnék köszönetet mondani értékes tanácsaiért. Stockton-on-Tees, Egyesült Királyság, 2006. december 17. Perjés Éva gyógyszerész Felhasznált irodalom: Pharmaceutical Services Negotiating Committee, www.psnc.org.uk, Pharmacy Services. The National Health Service-an overview, a Guide for Preregistration Trainees www.rpsgb.org.uk/pdfs/preregnhsbrief.pdf Medicines, Ethics and Practice: A Guide for Pharmacists, 29. kiadás, 2005. július. Kiadó: Royal Pharmaceutical Society of Great Britain. British National Formulary (BNF), kiadó: British Medical Association és a Royal Pharmaceutical Society of Great Britain. Amerikai álom magyar valóság, amerikai valóság I. rész magyar álom A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége és a Tennessee Egyetem (University of Tennessee Health Science Center) közötti nemzetközi csereprogram keretében négyhetes tanulmányúton vettem részt kolléganôimmel, dr. Márkus Ritával és Tompos Annával az Egyesült Államokban. Látogatásunk során japán és thaiföldi kollégákkal együtt kaptunk betekintést Tennessee Állam egészségügyi rendszerébe. Három hetet töltöttünk a Mississippi partján fekvô Memphis-ben, majd egy hetet az állam keleti részén lévô Knoxville-ben. Az elmúlt években a csereprogram lehetôséget biztosított a magyar gyógyszerészeknek, hogy megismerjék az USA egészségügyi rendszerét, valamint hogy a tennessee-i gyógyszerésztan-hallgatók hazánkba látogathassanak. Magyarország igen népszerû úti cél az amerikai diákok között, de sajnos nem elsôsorban kiváló egészségügyi rendszerünk miatt, hanem fôleg turisztikai szempontból, mert Magyarországról indulva több európai országot is meg tudnak látogatni a diákok, valamint a színvonalas vendéglátásnak köszönhetôen (a MOSZ jóvoltából). 20 Gyógyszertár VI. évf. 2. szám