MUNKABALESETEK ÉS FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉSEK 4.1 A munkabalesetek társadalmi gazdasági költségeinek felmérése Tárgyszavak: munkabaleset; foglalkozási betegség; költségbecslés; gazdasági elemzés; költség/haszon elemzés; megelőzés. A munkavédelem szintjének emelése hasznos a vállalatok, a munkavállalók és a társadalom egésze számára. A balesetek és foglalkozási megbetegedések súlyos kiadásokat okozhatnak a vállalatoknak; különösen a kisvállalkozások esetében már egy-egy munkabalesetnek is a vállalat egészére nézve jelentős pénzügyi kihatása lehet. Sokszor mégis nehéz meggyőzni a munkáltatókat és a döntéshozókat az egészségesebb és biztonságosabb munkakörülmények hasznosságáról. A meggyőzés hatékony módja lehet olyan pénzügyi és gazdasági elemzések készítése, amelyek reális áttekintést adnak a balesetek teljes költségéről, illetve a balesetek megelőzésének hasznáról. A költségek és hasznok teljes köre magában foglalja a nyilvánvaló és a rejtett költségeket, mindazokkal a költségekkel együtt, amelyek könnyen megadhatók mennyiségileg, és azokkal, amelyeket csak minőségi fogalmakkal lehet kifejezni. Költség és haszon: kinek a számára? A munkabalesetek terhet jelentenek több fél számára is. A vállalatok gyakran nem viselik a foglalkozási megbetegedések, a munkabalesetek és a munkával összefüggő egészségromlás teljes költségét. A balesetek költséget okozhatnak más vállalatoknak, pl. alvállalkozóknak és a társadalom egészének is. A vállalat nem fizeti például az egészségügyi ellátás költségeit munkavállalói számára, vagy a rokkantsági nyugdíjat esetleg kollektív alapból fizetik. Az 1. ábra a munkabalesetek és a foglalkozási eredetű betegségek érintettekre gyakorolt hatásait foglalja össze.
munkavédelmi és foglalkozás-egészségügyi szolgálatok biztosítótársaságok vállalat (a menedzsment mint munkáltató) részvényesek egészségügyi ellátó rendszer munkabalesetek és foglalkozási eredetű betegségek ügyfelek egészségbiztosítási alapok munkavállalók a munkavállalók családjai más vállalatok 1. ábra A munkabalesetek és a foglalkozási eredetű betegségek hatásai Sok országban létezik olyan szabályozás, amely a költségeket valamilyen módon visszavezeti arra a cégre vagy arra a személyre, aki a költségeket okozta (ún. költséginternalizáció). Ez gazdasági ösztönzőként működhet jövőbeni sérülések vagy megbetegedések megelőzésére (1. táblázat). A munkabalesetek, foglalkozási eredetű sérülések és megbetegedések megelőzése nemcsak a költségeket csökkenti, hanem hozzájárul a vállalat teljesítményének javításához is. A munkavédelem sokféle módon kihathat a vállalat teljesítményére, például: Az egészséges munkavállalók termelékenyebben, és jobb minőségben végzik munkájukat. Kevesebb munkával összefüggő baleset és megbetegedés kevesebb betegszabadságot jelent, ez viszont alacsonyabb költséget és a termelési folyamatok kevesebb megszakítását eredményezi. A munkafolyamathoz optimálisan igazított és jól karbantartott munkaeszközök és munkakörnyezet magasabb termelékenységet, jobb minőséget és kevesebb egészségi és biztonsági kockázatot eredményeznek. A sérülések és betegségek csökkentése kevesebb kárt és alacsonyabb kártérítési kockázatot jelent.
1. táblázat A baleseti költségek internalizációjának leggyakoribb formái Forma Kártérítési követelések Jogi szankciók, bírságok Díjfizetési megkülönböztetés Betegszabadság fizetése Piaci elemek Elv vagy példák Munkavállalók vagy biztosítótársaságok kárigényt jelenthetnek be foglalkozási eredetű sérülések vagy betegségek miatt. A munkavédelmi felügyelőség pénzbírságot szabhat ki, változtatásokat követelhet vagy ideiglenesen leállíttathatja a termelést. Biztosítótársaságok vagy állami alapok megváltoztathatják a biztosítási díjakat a megnövekedett foglalkozási eredetű baleseti, sérülési vagy megbetegedési kockázat miatt. Kötelezettség a bér (részleges) fizetésére betegszabadság vagy munkaképtelenség idejére. Munkaerő-piaci jó hírnév, előny új munkatársak toborzásánál. Előny állami megrendelések elnyerésénél, ill. meghívásos pályázatoknál. A vállalati imázsra gyakorolt hatás. A balesetek megelőzésének költség/haszon felmérése vállalati szinten A gyakorlatban a két leggyakrabban előforduló felméréstípus a következő: Egyetlen baleset költségeinek, vagy egy adott időszak összes balesete költségeinek az értékelése. Ez rendszerint utólagos értékelés. Megelőző lépések gazdasági hatásainak felmérése (költség/haszon elemzés). Az ilyenfajta felmérést rendszerint egy beruházás megvalósíthatóságának felmérésére vagy alternatívák közötti választásra használják. A balesetek költségeiről készített felmérésnek vagy a megelőző intézkedésekhez készített költség/haszon elemzésnek nem szabad túl bonyolultnak lennie, fontos azonban a megfelelő előkészítés és módszertan. A maximális hatékonyság végett a gazdasági felmérésnek közös tevékenységnek kell lennie, amelyben részt vesznek a munkavállalók (vagy képviselőik), a munkavédelmi szakemberek, pénzügyi szakértők és döntéshozók. A becslést az alábbi öt lépésben lehet elvégezni:
1. lépés: Előkészítés Meg kell határozni az alábbiakat: a felmérés célja; kik az érdekeltek, melyek az érdekeik, milyen befolyásuk van; milyen eredményekre van szükség; mennyi idő szükséges a gazdasági felmérés elkészítéséhez. Fontos a megfelelő módszertan kiválasztása és valamennyi érintett fél bevonása. 2. lépés: A változók és mutatók kiválasztása Ki kell választani azokat a változókat: amelyek tükrözik a felmérés célját; amelyekre vonatkozólag található megfelelő adat (elfogadható erőfeszítéssel megszerezhető és megfelelő pontosságú); amelyeket az összes szereplő elfogad. 3. lépés: Adatgyűjtés Az alábbi forrásokat érdemes felhasználni az adatgyűjtéshez: a vállalat nyilvántartásaiból és könyvelési rendszeréből könnyen elérhető adatok; becslések epidemiológiai vizsgálatokból, külső adatforrásokból, extrapolációk a vállalati adatokból; szükség esetén új adatok generálása. 4. lépés: Értékelés és számítások A mennyiségileg meghatározott mutatókhoz és változókhoz pénzben kifejezett költségeket kell rendelni, majd az eredményeket érthető formában táblázatok, grafikonok vagy idősorok, összehasonlítások más vállalatokkal (benchmarking) bemutatni. 5. lépés: Az eredmények értelmezése és finomítása Az eredmények értelmezése és a következtetések levonása során: Utalni kell az elemzés kiinduló feltételezéseire, céljaira, a becslések korlátaira és az adatok minőségére; Elemezni kell a számított eredmények érzékenységét az egyes kiinduló feltételekre.
Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a gazdasági elemzések eredménye nagyban függ az alapfeltételezésektől és a felmérés körétől. A költségtényezőket és a számítási elveket minden ország adott nemzeti gyakorlatához kell igazítani. A költségtényezők leltára Nincs olyan univerzális költségtényező-jegyzék, amelyet minden felmérésben használni lehet, az elmélet és a gyakorlat alapján kialakult azonban a költségtényezőknek egy olyan csoportja, amely az alapját képezi minden ilyen jellegű áttekintésnek. Ezeket ki kell egészíteni vagy módosítani kell a felmérés céljától, az adott ország társadalombiztosításának szerkezetétől stb. függően. A költségtényezők jegyzékének összeállítása az egyik kulcstevékenység minden gazdasági felmérésben. A 2. és 3. táblázat költségtényezők olyan leltárát kínálja, amelyek kiindulási pontként használhatók az egyéni, illetve a társadalmi szinten jelentkező költségek felméréséhez. 2. táblázat A sérülésekkel és betegségekkel közvetlenül összefüggő változók áttekintése egyéni szinten Változó Leírás Hogyan fejezhető ki pénzértékben Egészség Kórházi ellátás (ágy-nap) Egyéb orvosi ellátás, például nem kórházi kezelés, gyógyszerek A biztosítás vagy a munkáltató által nem térített egészségügyi ellátás költségei Maradandó rokkantság Nem orvosi (pl. szakmai) rehabilitáció, lakóhely átalakítása Életminőség Várható élettartam, várható egészséges élettartam A kárigények és kártérítések mértéke Életminőséget is figyelembe vevő életév-számítási módszerek (pl. QALY, DALY) Gyász és szenvedés Az áldozatok, továbbá a rokonok és barátok Nincs megbízható módszer részéről Jelenlegi jövedelem kiesése Jelenlegi munkából és másodállásból származó jövedelem kiesése A jelenlegi jövedelem csökkenése, bérveszteség Potenciális jövőbeni jövedelmek elvesztése A biztosítások vagy kártérítések által nem fedezett kiadások Beleértve a másodállást is Példa erre a közlekedési költség, kórházba járás költsége, a halálesetből adódó költségek (pl. temetés) Különbségek a teljes várt jövőbeli jövedelem és a teljes kompenzáció vagy nyugdíj között Az áldozat és családja számára jelentkező minden egyéb költség öszszege (amelyekre nincs kompenzáció)
3. táblázat A sérülésekkel és betegségekkel közvetlenül összefüggő változók áttekintése a társadalom egészének szintjén Változó Leírás Hogyan fejezhető ki pénzértékben Egészséggel összefüggő költségek Egészség Halálos balesetek (létszám, a beteg életkora) Életminőség Gyász és szenvedés Veszteség a jelenlegi termelésben Ponteciális jövőbeni jövedelmek és termelés kiesése Kórházi ellátás (ágy-nap) Egyéb orvosi ellátás, például nem kórházi kezelés, gyógyszerek Maradandó rokkantság Nem orvosi (pl. szakmai) rehabilitáció, lakóhely átalakítása Várható élettartam, várható egészséges élettartam Életminőséget is figyelembe vevő életévszámítási módszerek (pl. QALY, DALY) Az áldozatok, továbbá a rokonok és barátok részéről Betegszabadság, hiányzás és rokkantság miatt kieső jövedelmek A tartós rokkantság teljes időtartama alatt elvesztett jövedelmek Nem az egészséggel összefüggő költségek és károk Betegszabadság stb. adminisztrációja (Balesetek miatt) megsérült eszközök A dolgozók munkaképtelensége és a baleset következményeinek elhárítása miatt kiesett termelés Az orvosi ellátás és rehabilitáció tényleges költségei A kártérítések és kompenzációk teljes összege A kártérítések és kompenzációk teljes összege A kártérítések és kompenzációk teljes összege A hiányzás időtartama alatt elvesztett jövedelmek teljes összege A várható rokkantsági időtartam alatt elvesztett jövedelem összege, ahol mind a jövedelmet, mind az időtartamot statisztikai adatok alapján becsülik Az erre a tevékenységre költött bérek teljes összege Pótlás költsége, piaci áron A kieső termelés piaci értéke A költség/haszon elemzés szerkezetileg mindig három részből áll: A beavatkozáshoz szükséges ráfordítások részletes áttekintése, az egyes költségtényezők szerepe. Figyelembe kell venni a fenntartás költségeit (pl. karbantartás) is.
A potenciális hasznok áttekintetése, az éves szinten jelentkező hasznok és/vagy megtakarítások összesítése. Csak az adott ráfordítással közvetlenül összefüggő hasznokat kell számításba venni. Pénzforgalmi táblázat éves vagy negyedéves lebontásban. A munkabalesetek költséghatásainak felbecslése több lépcsőből áll. Néhány hatás könnyen kifejezhető pénzben, olyan hatások számszerűsítése azonban, mint például a halálesetek, betegszabadság és forgalomkiesés további kidolgozást igényelnek. Az eredményeknek elsősorban a jövőre vonatkozó döntéseket kell alátámasztaniuk, de a felmérés fontos az okulás szempontjából is. Itt sem szabad megfeledkezni arról, hogy a gazdasági elemzések eredménye nagyban függ az alapfeltételezésektől és a felmérés körétől. A költségtényezőket és a számítási elveket minden ország adott nemzeti gyakorlatához kell igazítani. További információk Az Inventory of socioeconomic costs of work accidents (A munkabalesetek társadalmi-gazdasági költségeinek leltára) című teljes beszámoló elérhető angolul az Európai Munkavédelmi Ügynökség http://agency.osha.eu.int/publications/reports/ webterületén, ahonnan ingyen letölthető. A Munkavédelem gazdasági hatása az Európai Unió tagállamaiban című beszámoló áttekintést ad arról, hogyan függenek össze a gazdasági tényezők a munkavédelmi stratégia kialakításával az egyes tagállamokban. A beszámoló a http://agency.osha.eu.int/publications/reports/ címen található. Összeállította: Pál András Inventory of socioeconomic costs of work accidents. = Factsheets, European Agency for Safety and Health at Work, 2002. 27. sz. Landau, K.: Wirtschaftlichkeit und Nachhaltigkeit von Arbeitsschutzmaßnahmen. = ASU Protect, 2004. 1. sz. melléklet (58. k. 4. sz. 2004.) p. 13 15. Economic appraisal of preventing work accidents at company level. = Factsheets, European Agency for Safety and Health at Work, 2002. 28. sz.