ÉPÍTÉSZK ÉS VÁLLALKOZÁSOK építészek és vállalkozások Centre Culturel Tjibaou Renzo Piano 1.
2. ÉPÍTÉSZK ÉS VÁLLALKOZÁSOK 1. a műhely-képzés (atelier) Beaux Arts az alkotó tevékenység hangsúlyozása közös munkavégzés adminisztráció, menedzsment, szervezés munkaellátottság biztosítása (kommunikáció) nagy gazdasági fellendülés az 1800-as évek végén: nagy irodák vagy kisebbek társulása partnerek, rajzolók, kiírók és adminisztrátorok nagy létesítmények rajzok száma: 3-5 000 db mindenhez műleírás és költségvetés ehhez 5-10 partner, több tucat rajzoló és kiíró egy átlagos felhőkarcoló (NYC Municipal B.) több száz engedélyezési terv több ezer kivitelezési és műhelyrajz
3. ÉPÍTÉSZK ÉS VÁLLALKOZÁSOK 2. nagy rajzterem, sok rajzmásolás, sok adminisztráció szakirodalom: hogyan kell megszervezni mindezt az irodák fenntartása nagy szakértelmet igényelt jól szervezett iroda fegyelmezett tervezés gazdaságos építés a szépség elemei... magán- és közintézményi megrendelők egyaránt fizethetnek lassan rajzolók építésztanoncok van aki fizetett, hogy dolgozhasson van akit egy bizonyos szintig nem fizettek heti 6 munkanap, számtalan túlóra fénymásolás először az 1880-es években az illusztrátorok nagy szerepe grafikák, perspektívák a művész státusza
ÉPÍTÉSZK ÉS VÁLLALKOZÁSOK építész és vállalkozó az építészirodák és a vállalkozók kapcsolata termékek beépítése, kapcsolat vállalkozásokkal építésvezetés, építész szakértők a megrendelők jobban kezdtek bízni a vállalkozókban a fővállalkozás rendszere az építészeket a második sorba kényszerítette a profitszerzés miatt sokszor változtak meg a tervek a kivitelezés során Gropius az USA-ban: a tervezés, kivitelezés és a gazdaságosság egyesülése a művészettel, tudománnyal és üzlettel a Bauhaus szelleme a Beaux Arts iskola vége korszerű, nagy irodák partnerek és hálózatok menedzsment csoport, projekt felelős mérnök (job captain) szakági csoportok szociális gondoskodás, focicsapat, üdülés 4.
5. ÉPÍTÉSZK ÉS VÁLLALKOZÁSOK 1. lehetséges munkakezdés: saját iroda - iroda társakkal - alkalmazott másoknál feladatstruktúra (Wéber László) 1. megbízás megszerzése 2. megbízás teljesítése 3. gazdálkodás, menedzsment 4. fenti folyamatok kiszolgálása ad 1: megbízások megszerzése ismeretségek, bedolgozás, alvállalkozás verseny, pályázat önállóan ad 2: teljesítés határidő, műszaki kifogások, tervellenőrzés, koordináció a szakágakkal, ad 3: gazdálkodás, menedzsment (ez hiányzik) ad 4: kiszolgálás (erőforrások és eszközök)
6. ÉPÍTÉSZK ÉS VÁLLALKOZÁS OK költségek Franciaországban 30 ezer euró egy iroda első éve 2. költségek Magyarországon (havi bontásban) berendezkedés: gépek, szoftverek, bútorok = cca. 3-5 millió Ft.- ha mindezt hitelbe, akkor a törlesztés kb. havi 3%, cca. 100 eft.- személyzet: 2 építész, 2 rajzoló, 1 adminisztrátor havi bérköltség: 2x450 + 2x350 + 250 = 1 850 eft.- rezsiköltségek: könyvelés 50 eft.-, irodabérlet (lakás + energia) 100 eft.-, utazás 50 eft.-, kommunikáció 50 eft.-, repi 30 ef mindösszesen havonta cca: 1 200 eft.- ez évente cca. 15 Mft-. ehhez évente cca. 33% adó, azaz összesen kb. 20 Mft-os tervezési bevételt kell felmutatni ez több mint 20 családi ház vagy pályázati nyeremény
7. ÉPÍTÉSZK ÉS VÁLLALKOZÁS OK kapcsolat szociológiai elemzés in situ egy megfigyelése feltételezés: az építészek (épületeket) terveznek (a vezető tervező két hónapig egy vonalat sem húzott az irodában...) módszer: a kommunikációs aktusok figyelése tevékenységek: kreatív (tervezés) produktív (termelés) az iroda a) tervezéssel b) tanácsadással foglalkozott tervezés 2 fő, 1 alkalmazott, 1 szerződéses (időszakos) tanácsadás 2 fő, 1 fő belsőépítész (szerződéses), 1 fő épületüzemeltetési és kivitelezési szakértő (alkalmanként, szerződéses) kisegítők: 1 fő adminisztrátor, 1 fő mindenes megfigyelt főbb jelenségek: időhiány, kapkodás, az adminisztrátor lázadása, a belső döntések adhoc jellege (pályázatok, munkák, stb.), nagyon sok idő és energia a munkák megszerzésére kommunikáció, kapcsolatépítés amatőr módon...(konfliktust okozva) folytonos gazdasági szükséghelyzet (régi szép idők...)
ÉPÍTÉSZK ÉS VÁLLALKOZÁS OK kapcsolat a fekete ember Jean Nouvel példája két cég: Jean Nouvel architecte és Ateliers Jean Nouvel az egyikben tulajdonos, a másikban jól fizetett alkalmazott az építészeti vállalkozásban folyik a koncepcionális tervezés, az Ateliers-ben pedig a dokumentumok létrehozása: szakágak, tenderés kiviteli tervek, műleírások... a 2007-es év számokban: 35 millió euró bevétel 85%-ban külföldről, 15%-ban Franciaországból havonta 900 000 euró bérköltség, a bevétel 35%-a külföldi munkák: mindig egy helyi építésszel szövetkezve, akinek megvannak a jogosultságai és ismeretei (Londoban pl. Sir Norman Foster) mindig a helyi szakági tervezőket igénybe véve (szabályozási, jogi és kivitelezési ismeretek a felelősség megosztása) felelősség => biztosítás egy átlagos magánberuházás esetében a tervezési díj 12-14%-a állami beruházások esetén a tízéves szavatosságért 8%-os díjérték 8.
Jean Nouvel Barcelona 9.
Jean Nouvel Paris 10.
köszönöm a figyelmet 11.