REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi Intézet és a Balassi Kiadó közreműködésével Készítette: Békés Gábor és Rózsás Sarolta Szakmai felelős: Békés Gábor 2011. július 1
ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B 7. hét Krugman (1991) kétrégiós modellje Békés Gábor és Rózsás Sarolta 1. Krugman modell 1.1. Termelési szerkezet Alapok Krugman 1991 modell http://www.koz-gazdasag.hu/images/stories/4per2/13-krugman.pdf Most BGM 3.3 fejezet Mai témák: kétrégiós modell Termelési szerkezet Rövid távú egyensúly Hosszú távú egyensúly Dinamika alapjai Krugman modell alapok Két régió van: 1,2: R1, R2 Két iparág: mezőgazdaság és ipar Mezőgazdaság dolgozók, állandó mérethozadék, régió 1 eladják régió 1 vagy 2. Nincs szállítási költség. Ipar: N 1 cég a R1-ben, N 2 cég R2-ben. Monopolisztikus verseny termelők versenyeznek, azonban van piaci erejük Ipari cikkek esetében van szállítási költség ha nem az adott régióban termelt jószágot adja el. Szállítási költség Szállítási költségek szükséges elem Samuelson (1952) jéghegy szállítási költség egy rész elolvad. Költség = ami nem érkezik meg = von Thünen: búza lepotyog a szekérről T > 1 egységnyi termék indul el azért h 1 egység megérkezzen. Előny: nincs külön szállítási iparág 2
Fogyasztók Fogyasztók: mezőgazdasági és ipari termék Mezőgazdasági termék homogén: Fogyasztókat nem érdekli hazai vagy import búzát esznek. Mivel nincs szállítási költség, árak is ugyanazok Ipari cikkek fogyasztása: változatosság fontos hazai és ha van, import termék is szállítási költség miatt, ua termék import drágább lenne de változatosság miatt, minden elérhető termékből szeretnénel valamennyit fogyasztani Dinamika mozgatórugója nominális vs reál érték bér a numeraire-ben kifejezett bér reál bér, amikor árszinttel korrigálunk = vásárlóerő mobil szektor (ipar) vs immobile szektor (mg) A mezőgazdasági munkások röghzöz kötöttek, nem mozognak de az ipari dolgozók mozoghatnak a két régió között (regionális vs nemzetközi modellek) ipari cégek is mozoghatnak régiók között elképzelhető, hogy az összes ipari cég és ipari munkás az egyik régióba települ 1.2. Földrajz belép: két régió Két régió BGM 3.7-3.9 fejezetek Két régió, kereslet és kínálati oldal szállítási költség. Kérdés: ki hol van? Két régió Dolgozók: γ az ipar, 1 γ a mezőgazdaságban L megoszlása a mezőgazdaságon belül: φ 1, φ 2, az iparban: λ 1, λ 2 3
Régió 1: termelés Mezőgazdasági munkások mennyisége: φ 1 (1 γ)l = mezőgazdasági kibocsátás(1:1) = mezőgazdasági bér jövedelem Ipar: a két régióban más viszonyok lehetnek: bérek W 1 és W 2 Árak: tekintsünk 1 terméket: ha az egyik régióban p 1 akkor a másikban ugyanez növelve a szállítási költséggel p 2 = Tp 1 Ipar mérete: függ az adott régióban lévő dolgozók számától Egy régión belül: cégek száma = munkaerő függvénye 1.3. Rövid távú egyensúly Egyensúly A lényeg a regionális mobilitás Egyensúly, dinamika A földrajzi gazdaságtan lényege Egyensúly rövid táv: adott munkaerő megosztás mellett hosszú táv: hosszútávú egyensúly, endogén munkaerő mozgás esetén dinamika (átmenet) leírása Rövid távú egyensúly Feltételek: mezőgazdasági munkaerő piac egyensúlyban élelmiszer mennyisége ipari munkaerő piac egyensúlyban termékek száma zero profit (mezőgazdaság: CRS, ipar: belépés) Jövedelem adott régióban = ipari bértömeg + mg bértömeg ugyanabban a régióban Árak: termelési költség, szállítási költség Régió 1: p 1, régió 2 Tp 1 vagyis, p 1 az f.o.b. (vagy gyárkapu) ár, Tp 1 pedig a c.i.f. (import) ár. Egyensúly feltételei Egyensúly meghatározó tényezői 1. helyi termék ára a helyi bér függvénye 2. az import termékek ára magasabb a szállítási költség miatt 3. helyi termékek száma a helyi ipar dolgozók számától fögg 4
Régió 1: árszint Feltesszük, hogy minden termék ára u.a egy régión belül, de eltérő a régiók között Mitől függ régió 1 árszintje? súlyozott átlaga a helyi és az import áraknak piac méret (magasabb N növeli az árszintet) külső tényezők (pl. termelési függvény, preferenciák) Egyensúly A béreket a termékpiaci egyensúly határozza meg. A kereslet mindkét régióból jön Kínálat = keresletek kínálat x 1 nem pontosan u.a. mint a kereslet. Miért? mert a szállítási költség veszteség (elolvad út közben) Bérek egyensúly A vállalatok száma (teljes kínálat) úgy alakul, hogy profitjuk pontosan nulla legyen egyensúlyi feltétel, addig jönnek új vállalatok, amíg pozitív a profit egyensúlyt ár helyett bérben keressük (markup árazás) Régió 1 bér magasabb ha nagyobb a piac (helyi + másik régió), alacsonyabb a szállítási költség. 1.4. Hosszú távú egyensúly Hosszú távú egyensúly A hosszú távú egyensúly meghatározó egyenletei: jövedelem, árszint, bér (ipar) és reálbér Ami ezek közül újdonság: reálbér az ipari bér korrigálva az árszinttel Hosszútávú egyensúly = ahol a reálbérek kiegyenlítődnek 1. Tétel. Hosszú távon a munkaerő mobil. Akkor van a két régiós világ hosszútávú egyensúlyban, ha a két régióban a reálbér megegyezik, hiszen ekkor nincs motiváció a munkaerő mozgásra. Egyensúlyi megoszlások Agglomeráció a régió 1-ben λ 1 = 1, λ 2 = 0 Agglomeráció a régió 2-ben λ 1 = 0, λ 2 = 1 Egyenletes megoszlás, a két régió teljesen egyforma. λ 1 = λ 2 = 0.5 5
1.5. Dinamika Földrajzi gazdaság modellje Földrajzi gazdaságtan modellje lényegi összetevők 1. növekvő skálahozadék (belső ipari terméken belüli IRS) 2. nem-tökéletes verseny (D S monopolisztikus verseny) 3. lokáció: telephely/régiók (R1, R2) 4. szállítási költség (T 12 ) 5. termelési tényező mobilitás (munkaerő reálbér miatt) Dinamika mozgatórugói Ipari munkások a reálbér alapján vándorolnak A hosszútávú egyensúly elérése, ha 1. a munkaerő megoszlása olyan, hogy w 1 = w 2 = w 2. minden munkaerő az egyik régióban van Dinamika mozgatórugói 2 Melyek a dinamikát (munkások mozgását) meghatározó közgazdaságtani tényezők? A modell bonyolult és nem lineáris... De a szimmetrikus egyensúlyban felfedezhetjük a főbb tényezőket: Az agglomerációt segíti 1. Árindex hatás 2. Hazai piac hatás (home market effect, HME) A szétterjedést segíti: 3. A verseny mértéke hatás A három hatás eredője határozza meg a dinamikát Árindex hatás Az árindex (I) esik, ha nő a piac mérete (N) Tehát a nagy piac azért előnyös, mert olcsóbbak az árak. Ez az agglomeráció árindex hatása (Azért olcsóbbak a termékek, mert (a szállítási költségek mellett) kevesebb terméket kell importálni.) 6
Hazai piac előnye hatás (HME) Nem-nulla szállítási költségek mellett a magasabb összjövedelemmel rendelkező (nagyobb GDP) piacon az arányosnál többféle termék lesz magasabb lesz az ipari munkaerú aránya is Ez a nagyobb hazai piac előnye hatás. Bizonyos paraméterek mellett van szállítási költség, és a termékek egymás helyettesítői ha a jövedelem 10%-kal nő, akkor 20%-kal többféle termék lesz elérhető. Verseny mértéke hatás Az előzőekben láttuk, hogy nagyobb piacon, alacsonyabbak az árak Azt is láttuk, hogy p i1 külső tényezőktől függ Alacsonyabb árindex (I 1 ) csökkenő kereslet (x i1 ) A nagyobb verseny (vagyis többféle termék), az alacsonyabb árindexen keresztül csökkenti az egyes termékek iránti keresletet. Ez a verseny mértéke hatás. Szimpla D-S hatások Hatások Verseny: Ahogy egy új cég jön, I csökken és csökken a kereslet, x is.(kereslet és MR görbe lefelé tolódik) Vagyis csökken a nyereség. Ez a hatás, ahogy láttuk az agglomeráció ellen dolgozik. Hazai piac méret: De az új cég új munkaerő-keresletet is hoz, ezáltal emelkedik a bér, és az új munkaerő megemeli a keresletet a helyi termékek irányába (kereslet és MR görbe felfelé tolódik). Ez a hatás önmagát erősíti és az agglomeráció mellett dolgozik. 7
Árindex hatás: Árindex csökken olcsóbb megélhetés, reálbér emelkedik, nominálbér csökken, MC csökken, nyereség nő, új cég beáramlás nő. Ez a hatás önmagát erősíti és az agglomeráció mellett dolgozik. Hatások 2 A három erő eredője határozza meg az egyensúlyt. Ha egy cég érkezik a dezagglomerált egyensúlyból Ha: profitja emelkedik, akkor a kezdeti egyensúly nem stabil, más cég is jön Ha: profit csökken, akkor érdemes visszatérni, stabil volt az egyensúly Fogalmak jéghegy szállítási költség rövidtávú és hosszú távú egyensúly földrajzi gazdaságtan modell összetevői árindex hatás hazai piac hatás verseny mértéke hatás 8