Európai polgárok 2016- ban: vélemények és elvárások, a terrorizmus és a radikalizálódás elleni küzdelem Az Európai Parlament tematikus Eurobarométerfelmérése TANULMÁNY Közvélemény-kutatási sorozat Kommunikációs Főigazgatóság Szerző: Jacques Nancy, Közvélemény-figyelő Osztály Közzétette: EPRS Európai Parlament Kutatószolgálata PE 570423-2016. június
TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 5 FŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK... 7 EURÓPAI ÉS NEMZETI EREDMÉNYEK... 15 I. AMI ÖSSZEKÖTI AZ EURÓPAIAKAT, FONTOSABB, MINT AZ, AMI SZÉTVÁLASZTJA ŐKET... 15 II. AZ EURÓPAI UNIÓ FELLÉPÉSEIRE VONATKOZÓ ELKÉPZELÉSEK ÉS ELVÁRÁSOK... 19 1. Az európai fellépésről alkotott elképzelés... 19 2. Mit akarnak az európaiak az EU fellépéseit tekintve... 20 3. Több az EU-ról, politikáról politikára... 21 III. TERRORIZMUS ELLENI KÜZDELEM... 37 1. Terrorista támadás fenyegetésének értékelése az országban... 37 2. A terrorista fenyegetés elleni hatékony küzdelem legmegfelelőbb szintje... 39 3. A legsürgetőbb intézkedések a terrorizmus elleni küzedelemben... 42 4. A legsürgetőbb intézkedések a radikalizmus elleni küzdelemben... 44 IV. A KÖZÖS VÉDELMI ZÁRADÉK... 47 1. A közös védelmi záradék ismerete... 47 2. A közös védelmi záradékra vonatkozó vélemény... 49 3
Technikai adatok Lefedettség: Népesség: Módszertan: Terepmunka: EU28 27 969 15 éves vagy ennél idősebb európai polgár Személyes interjú 2016. április 9 18., a TNS Opinion lebonyolításában Megjegyzés Felhívjuk az olvasók figyelmét, hogy a felmérés eredményei csupán becslések, amelyek pontossága az egyéb tényezők változatlansága mellett a minta nagyságán és a megfigyelt százalékos arányokon múlik. A mintegy 1000 interjú esetében (amely a tagállami szinten általában használt mintaméret) a tényleges százalékos arány azaz, ha a népesség egészét megkérdezték volna a következő konfidenciaintervallumokon belül változik: Százalékos 10% vagy 20% vagy 30% vagy 40% vagy 50% eredmények 90% 80% 70% 60% Hibahatár +/-1,9 pont +/-2,5 pont +/-2,7 pont +/-3,0 pont +/-3,1 pont 4
BEVEZETÉS Az Európai Parlament e tematikus Eurobarométer-felmérését a TNS Opinion végezte 2016. április 9. és 18. között az Európai Unió 28 tagállamában. Elsősorban az európaiaknak az uniós fellépésekkel kapcsolatos véleményére és várakozásaira, valamint a terrorizmus elleni küzdelemre és a kölcsönös védelmi záradékra összpontosít. Közzétételére nem sokkal azt követően kerül sor, hogy a britek az Európai Unióból való kilépésre szavaztak. Mint minden ilyen felmérés esetében, a vizsgálat során figyelembe kell venni a készített interjúk nemzeti, európai és nemzetközi hátterét. Mindenekelőtt nemzeti szinten tragikus kimenetelű támadásokra került sor 2016. március 22-én Brüsszelben, miután januárban és 2015 novemberében Franciaországban, 2015 februárjában Dániában, 2005 júliusában az Egyesült Királyságban és 2004 márciusában Spanyolországban is végrehajtottak terrortámadásokat az Európai Unió területén. A felmérést megelőzően számos választást és népszavazást tartottak. Február 26-án Írországban tartottak általános választásokat. Szlovákiában március 5-én szintén parlamenti választásokat tartottak, valamint március 10-én Németországban három regionális választásra is sor került (Baden-Württemberg, Rajna-vidék-Pfalz és Szász-Anhalt tartományban). Ausztriában április 24-én zajlott az elnökválasztás első fordulója. E felméréssel egy időben választási előkészületek folytak Cipruson, ahol 2016. május 22-én tartották a parlamenti választásokat, Észtországban, ahol az elnökválasztás tervezett időpontja augusztus 29-re esik, valamint Litvániában, ahol a következő parlamenti választásokra 2016. október 9-én kerül sor. Spanyolországban a december 20-i választások után nem sikerült a kormányalakítás, ami a 2006. június 26-án tartandó új választások bejelentéséhez vezetett. A közelmúltban az EU-ban számos népszavazást tartottak. Április 6-án a hollandok véleménynyilvánító népszavazás keretében ellenezték az EU és Ukrajna közötti társulási megállapodást, mindeközben 2015. december 3-án Dániában a többség elutasította az uniós igazságügyi és rendőrségi politikákban való megerősített részvételre irányuló javaslatot. 2016. április 17-én Olaszországban népszavazást tartottak a tengeri földgáz- és kőolajkitermelés megszüntetéséről. A szavazást érvénytelennek nyilvánították, mert a részvételi arány nem érte el az 50%-os küszöbértéket. Júniusban helyhatósági választásokat tartottak több olasz városban is, amelyek első fordulója június 5-re esett. Végül ne felejtsük el, hogy a brit kampány hivatalosan április 15-én kezdődött. 5
Folytatódik az EU egészét érintő tömeges migráció, amely az emberekre és a politikára egyaránt kihat. Ilyen körülmények között írták alá 2016. március 18-án az EU és Törökország közötti megállapodást. A nemzetközi híreket továbbra is a szíriai konfliktus és a migrációs válság uralja. Végezetül ki kell emelnünk a Panama-iratokat is, amelyeket 2016. április 3-án kezdtek el nyilvánosságra hozni. Az európai parlamenti Eurobarométer-felmérés eredményeinek vizsgálatából kiderül, hogy e háttéresemények némelyike jelentős hatással volt a megkérdezettek válaszaira. Felhívjuk az olvasók figyelmét, hogy az európai átlagot súlyoztuk, illetve a hat legnépesebb tagállam (Németország, Olaszország, Egyesült Királyság, Franciaország, Spanyolország és Lengyelország) teszi ki ezen átlag 70%-át. 6
FŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK I. FONTOSABB AZ, AMI AZ EURÓPAIKAT ÖSSZETARTJA, MINT AZ, AMIT SZÉTVÁLASZTJA ŐKET Az európaiak csaknem háromnegyede véli úgy, hogy fontosabb az, ami az európaiakat összetartja, mint az, ami szétválasztja őket. Uniós szinten minden negyedik válaszadóból csaknem hárman úgy vélekednek, hogy fontosabb az, ami az európaiakat összetartja, mint az, ami szétválasztja őket (74%, 2 százalékpontos növekedés 2014-hez képest). 19% nem ért egyet ezzel a kijelentéssel. Nemzeti szinten azon válaszadók száma, akik szerint fontosabb az, ami az európaiakat összetartja, mint az, ami szétválasztja őket, 22 tagállamban növekedett, és 12 tagállamban meghaladta a 80%-ot; a legmagasabb értéket 93%-kal Máltán (+9), 89%- kal Svédországban (+2), valamint 85%-kal Írországban (+2), Litvániában (+1) és Finnországban (+1) mérték. Ezzel ellentétben a kijelentéssel a legtöbben Görögországban (30%, +2), Franciaországban (29%, -2) és Ausztriában (28%, -2) nem értettek egyet. II. AZ UNIÓS FELLÉPÉSSEL KAPCSOLATOS VÉLEMÉNY/UNIÓS FELLÉPÉS IRÁNTI IGÉNY Függetlenül attól, hogy az európai polgárok mennyire tájékozottak az EU feladat- és hatásköreit illetően, érdekesnek ígérkezett megkérdezni őket elsősorban arról, hogy mi a véleményük a bizonyos területeken végrehajtott uniós fellépésekről, másodsorban pedig arról, mit várnak az EU-tól. Az eredmények tanúsága szerint az európaiak az uniós fellépéseket rendkívül elégtelennek tartják a felvetett tizenöt terület többsége esetében, valamint a polgárok túlnyomó többsége ezeken a területeken a jelenleginél nagyobb szerepvállalást vár az Uniótól. 7
1. Azok a területek, ahol elégtelennek tartják az uniós fellépéseket és ahol az EU részéről nagyobb szerepvállalást várnak A felmérés eredményeiből kitűnik, hogy az ezzel kapcsolatos felfogás szorosan összekapcsolódik a válságokkal és azokkal a jelentősebb eseményekkel, amelyekről az európai és a nemzetközi hírekből értesülhettünk. a. Először is a gazdasági és pénzügyi válság, annak társadalmi következményei és a kapcsolódó botrányok együttesen továbbra is komolyan foglalkoztatják az európaiakat. A felmérés tehát a következő eredménnyel zárult: a munkanélküliség elleni küzdelem tekintetében: a válaszadók 69%-a elégtelennek tartja az uniós fellépést, és 77%-uk jelentősebb fellépést vár az Uniótól; az adócsalás elleni küzdelem tekintetében: 66%-uk elégtelennek tartja az uniós fellépést, és 75%-uk jelentősebb fellépést vár az Uniótól; az egészségügy és a szociális biztonság tekintetében: 50%-uk elégtelennek tartja az uniós fellépést, és 63%-uk jelentősebb fellépést vár az Uniótól; a gazdaságpolitika tekintetében: 44%-uk elégtelennek tartja az uniós fellépést, és 52%-uk jelentősebb fellépést vár az Uniótól; a mezőgazdaság tekintetében: 43%-uk elégtelennek tartja az uniós fellépést, és 50%-uk jelentősebb fellépést vár az Uniótól. Az iparpolitika tekintetében azonban megoszlanak a vélemények az uniós fellépéseket illetően: 37% elégtelennek, 36% pedig megfelelőnek tartja. 47% véli úgy, hogy az EU-nak többet kellene tennie ezen a területen. b. Másodsorban a migrációs válság következményei közvetlenül érintik a válaszadókat. A válaszadók többsége elégtelennek tartja az uniós fellépést: a migrációs kérdésekkel kapcsolatban: 66%-uk elégtelennek tartja az uniós fellépést, és 74%-uk jelentősebb fellépést vár az Uniótól; a külső határok védelmével kapcsolatban: 61%-uk elégtelennek tartja az uniós fellépést, és 71%-uk jelentősebb fellépést vár az Uniótól. c. A külső fellépések, a biztonság, a védelem és az európai értékek tekintetében elégtelennek tartják az uniós fellépést. Azaz: 8
a terrorizmus elleni küzdelem tekintetében: 69%-uk elégtelennek tartja az uniós fellépést, és 82%-uk jelentősebb fellépést vár az Uniótól; a közös biztonság- és védelempolitika tekintetében: 51%-uk elégtelennek tartja az uniós fellépést, és 66%-uk jelentősebb fellépést vár az Uniótól; a demokrácia és a béke világszintű előmozdítása tekintetében: 51%-uk elégtelennek tartja az uniós fellépést, és 68%-uk több fellépést vár az Uniótól; a külpolitika tekintetében: 40%-uk elégtelennek tartja az uniós fellépést, és 50%-uk jelentősebb fellépést vár az Uniótól. d. Néhány hónappal az éghajlatváltozásról szóló, 2015. decemberi párizsi megállapodás aláírását követően a környezetvédelem továbbra is olyan területnek számít, ahol nagyobb szerepvállalást várnak az Uniótól. A környezetvédelem terén tehát: 52%-uk elégtelennek tartja az uniós fellépést, és 67%-uk jelentősebb fellépést vár az Uniótól. 2. Azok a területek, ahol megfelelőnek tartják ugyan az uniós fellépéseket, de az EU részéről nagyobb szerepvállalást várnak Ha az eredményeket uniós szinten nézzük, az uniós fellépést két területen tartják megfelelőnek/inkább megfelelőnek: a férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód tekintetében: a válaszadók 48%-a megfelelőnek tartja az uniós fellépést. Mindazonáltal 55%-uk nagyobb szerepvállalást vár e téren az Unió részéről. Az energiaellátás és az energiabiztonság tekintetében: 45%-uk megfelelőnek tartja az uniós fellépést; azonban 53%-uk nagyobb szerepvállalást vár az Uniótól III. TERRORIZMUS ELLENI KÜZDELEM Fenyegetve érzik magukat az európaiak a terrortámadásoktól? Véleményük szerint milyen szinten lehetne a leghatékonyabban küzdeni a terrorfenyegetéssel szemben? Milyen intézkedésekre van a legsürgetőbben szükség ezen a területen, illetve a radikalizálódás elleni küzdelemben? 1. A terrortámadás veszélyéről az adott országtól függően eltérően vélekednek Megkérdezték a válaszadókat, hogy egy egytől tízig terjedő skálán országukban hogyan értékelik a terrortámadás kockázatát. 9
Az európai szintű eredmények arról tanúskodnak, hogy az Unióban a válaszadók 40%-a nagynak tartja ezt a veszélyt (8 és 10 közötti pontot adtak egy egytől tízig terjedő skálán)). Nemzeti szinten a válaszadók abszolút többsége Franciaországban 64%-uk, az Egyesült Királyságban 55%-uk, Belgiumban pedig 50%-uk nagynak tartja a támadás veszélyét. Azon válaszadók aránya, akik rendkívül nagynak tartják ezt a veszélyt (10 pontot adva egy egytől tízig terjedő skálán) a franciák (29%), a britek (23%) és az olaszok (17%) körében a legmagasabb. A válaszadók 47%-a közepesnek tartja ezt a veszélyt (4 és 7 közötti pontot adtak egy egytől tízig terjedő skálán). Ezt a kockázatot a válaszadók abszolút többsége 14 tagállamban értékelte közepesnek: a legmagasabb arányt a Cseh Köztársaságban (63%), Luxemburgban (61%) és Hollandiában (60%) mérték. A terrortámadások veszélyét az európai polgárok 11%-a ítélte csekély mértékűnek. A válaszadók többsége Észtországban (53%), Szlovéniában (50%) és Lettországban (46%) vélekedett így. 10
2. A terrorfenyegetés elleni hatékony küzdelemhez a globális fellépés tűnik a legmegfelelőbb szintű fellépésnek Arra a kérdésre, hogy a terrorfenyegetés elleni leghatékonyabb küzdelemhez melyik szintet tartják a legmegfelelőbbnek, az európaiak a következő választ adták: 38%: globális szint, 23%: európai szint, 21%: nemzeti szint, 6%: helyi vagy regionális szint, és 10% egyszerre választotta az összes szintet. 3. A legsürgetőbb intézkedések a terrorizmus elleni küzdelemben Megkérték a válaszadókat, hogy határozzák meg, szerintük milyen intézkedésekre lenne a legsürgősebben szükség a terrorizmus elleni küzdelemben. Legfeljebb négy választ jelölhettek meg. Az egyes válaszokra vonatkozó legmagasabb értékek azt jelzik, hogy az európaiak valójában mennyire tájékozottak a terrorizmus elleni küzdelem módjairól folyó nyilvános vitát illetően. Az európai szinten leggyakrabban említett intézkedéseket az alábbiakban csökkenő sorrendben soroljuk fel: 42% 41% 39% 36% 35% 24% 23% 20% a terrorista csoportok finanszírozása elleni küzdelem a terrorizmus és a radikalizálódás okai elleni küzdelem az EU külső határainak megerősített ellenőrzése a tagállamok rendőrségei és hírszerzései, valamint az Europol az EU rendőrségi együttműködési hatósága közötti jobb együttműködés az Unión belüli fegyverkereskedelem elleni küzdelem megelőző intézkedés, hogy elkerüljék, hogy a radikalizálódott európai polgárok Európát elhagyva terrorista szervezetekhez csatlakozzanak, és még inkább annak megelőzése, hogy visszatérjenek az Európai Unióba hatékonyabb és elrettentőbb büntetőjogi intézkedések a tagállamok igazságügyi hatóságai és az Eurojust az EU igazságügyi együttműködési hatósága közötti jobb együttműködés 11
20% 15% 15% 13% 8% Szíria és a tágabb Közel-Kelet jövőjével kapcsolatban elfogadott közös uniós politika a terrorizmus áldozatainak segítése és támogatása a Schengeni Információs Rendszer (SIS), az eltűnt vagy keresett személyek európai adatbázisának jobb kihasználása annak biztosítása, hogy a terrorizmus elleni küzdelem céljából használt intézkedések tiszteletben tartsák az emberi jogokat és a jogállamiságot az európai légi utas-nyilvántartási adatállomány (PNR) véglegesítése A nemzeti szintű eredmények alapján a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos prioritások ugyanazon öt fő intézkedés között oszlanak meg. Következésképpen a terrorista csoportok finanszírozása elleni küzdelem volt a leggyakrabban említett intézkedés Cipruson (53%), Spanyolországban (51%), Finnországban (50%), Franciaországban (46%), Szlovéniában (43%) és Horvátországban (36%). Ugyanez jellemző Luxemburgra (46%) és Máltára (41%), azonban ezekben az országokban más válaszok is ugyanilyen magas pontszámot értek el. A terrorizmus és a radikalizálódás okai elleni küzdelem a leggyakrabban említett intézkedés Svédországban (56%), Németországban és az Egyesült Királyságban (mindkettő esetében 48%), Belgiumban (47%), Máltán (41%) és Írországban (40%). Az EU külső határainak megerősített ellenőrzése volt a leggyakrabban említett intézkedés a Cseh Köztársaságban (60%), Litvániában (58%), Lettországban (57%), Észtországban (56%), Bulgáriában (55%), Ausztriában és Romániában (mindkettő esetében 50%), Magyarországon és Szlovákiában (mindkettő esetében 47%), Portugáliában (46%) és Lengyelországban (42%). A tagállamok rendőrségei és hírszerzései, valamint az Europol az EU rendőrségi együttműködési hatósága közötti jobb együttműködés vezeti az intézkedések listáját Hollandiában (63%) és Dániában (52%). Az Unión belüli fegyverkereskedelem elleni küzdelem volt a leggyakrabban említett intézkedés Görögországban (49%), Luxemburgban (46%), Máltán (41%) és Olaszországban (38%). 12
4. A radikalizálódás elleni küzdelemmel kapcsolatos legsürgetőbb intézkedések Kifejezetten a radikalizálódás és az uniós polgárok terrorista szervezetek általi beszervezése elleni küzdelem tekintetében az Európai Parlament által javasolt új intézkedési listából választhattak a válaszadók. Legfeljebb 4 választ lehetett megadni. Ennek alapján az európai eredmények azt mutatják, hogy a válaszadók többségének véleménye szerint a társadalmi kirekesztés és a szegénység elleni küzdelem (39%) a legsürgetőbb intézkedés a radikalizálódás és az uniós polgárok terrorista szervezetek általi beszervezése elleni küzdelem szempontjából. Nemzeti szinten 28 tagállamból 23-ban ezt a választ adták meg az első helyen. Ezt a választ jelölte meg a válaszadók abszolút többsége Finnországban (60%), Svédországban (59%), Görögországban (57%), Portugáliában (55%), Cipruson (53%), Spanyolországban (52%) és Hollandiában (51%). Ezen túlmenően az európai polgárok által leggyakrabban említett intézkedések a következők voltak: 35% 32% 31% 26% 22% 22% 21% 20% 19% 19% a radikális weboldalak elleni küzdelem, valamint az illegális tartalmak eltávolítása az internetről és az online közösségi hálózatokról a fiatalok és a radikalizálódás kockázatának leginkább kitett csoportok körében figyelemfelhívó kampányok szervezése a különböző kultúrák és vallások közötti párbeszéd előmozdítása a megkülönböztetés és az iszlámellenesség elleni küzdelem a radikalizálódást és a terrorizmust leleplező információk terjesztése az interneten és az online közösségi hálózatokon a radikalizálódás megelőzését és leküzdését célzó speciális képzések biztosítása a tanároknak és a helyi érdekelt feleknek radikalizálódás elleni küzdelem a börtönökben iskolai beszélgetések korábbi külföldi harcosokkal, akiknek sikerült deradikalizálódni uniós tagállamok közötti eszmecsere a deradikalizálócióval kapcsolatos bevált gyakorlatokról a radikalizáció megelőzésével foglalkozó szervezetek számára nyújtott további támogatás 13
12% a radikalizáció megelőzésére és leküzdésére szolgáló ingyenes hívószámokkal kapcsolatos eszközök és személyzeti állomány megerősítése IV KÖLCSÖNÖS VÉDELMI ZÁRADÉK Jóllehet a kölcsönös védelmi záradék nagyrészt ismeretlen a lakosság körében, amikor tájékoztatták őket erről az eszközről, az széles körű támogatásra talált az európai polgárok körében. 1. A kölcsönös védelmi záradék ismerete Amennyiben egy uniós ország területét fegyveres támadás éri, az adott ország alkalmazhatja a kölcsönös védelmi záradékot, amelynek értelmében az összes többi tagállam köteles segítséget és támogatást nyújtani a rendelkezésükre álló valamennyi eszköz felhasználásával. A felmérés azt mutatja, hogy az európaiak 31%-a már hallott erről az eszközről: 19%-uk nem igazán tudta, hogy miről is van szó, azonban 12%-uk tisztában volt azzal, hogy a kifejezés mit takar. Nemzeti szinten a kölcsönös védelmi záradékot a legjobban Finnországban (a válaszadók 55%-a hallott róla), Svédországban (49%) és Bulgáriában (48%) ismerték. Másrészt az európaiak 68%-a soha nem hallott a fenti eszközről. Ez leginkább Görögországban (ahol a megkérdezettek 81%-a állította, hogy soha nem hallott róla), Cipruson és az Egyesült Királyságban (mindkettő esetében 80%), Franciaországban és Lettországban (mindkettő esetében 79%), valamint Spanyolországban (78%) volt megfigyelhető. 2. A kölcsönös védelmi záradékkal kapcsolatos vélemény Mikor megkérdezték az európaiakat, hogy véleményük szerint a kölcsönös védelmi záradék jó vagy rossz eszköz, egyértelmű többségük (85%) támogatta a záradékot. Nemzeti szinten a válaszadók közül a legtöbben Luxemburgban (94%-uk jó dolognak tartja), Máltán és Finnországban (mindkettő esetében 92%), valamint Belgiumban és Franciaországban (mindkettő esetében 91%) támogatták a kölcsönös védelmi záradékot. Velük szemben 8% szerint rossz a záradék, és 7% úgy nyilatkozott, hogy nem tudja. 14
EURÓPAI ÉS NEMZETI EREDMÉNYEK I. AMI ÖSSZEKÖTI AZ EURÓPAIAKAT, FONTOSABB, MINT AZ, AMI SZÉTVÁLASZTJA ŐKET a) Európai átlag QA9 Megmondaná kérem, hogy egyetért vagy nem ért egyet a következő kijelentéssel: ami összeköti a különböző EU tagállamok állampolgárait, fontosabb, mint az, ami elválasztja őket. (%) Nem tudja 7 (=) Összes 'Nem ért egyet' 19 (-2) Összes 'Egyetért' 74 (+2) (Különbség 2016. április - 2015. szeptember) 15
b) Országos eredmények QA9 Megmondaná kérem, hogy egyetért vagy nem ért egyet a következő kijelentéssel: ami összeköti a különböző EU tagállamok állampolgárait, fontosabb, mint az, ami elválasztja őket. (%) 16
EB85.1 Ápr. 2016 Különbs. 2016-2015 EB85.1 Ápr. 2016 Különbs. 2016-2015 EB85.1 Ápr. 2016 Különbs. 2016-2015 c) Országos változások QA9 Megmondaná kérem, hogy egyetért vagy nem ért egyet a következő kijelentéssel: ami összeköti a különböző EU tagállamok állampolgárait, fontosabb, mint az, ami elválasztja őket. (%) Összes 'Egyetért' Összes 'Nem ért egyet' Nem tudja EU28 74 +2 19-2 7 = MT 93 +9 4-6 3-3 CY 73 +8 24-7 3-1 BG 79 +7 14-3 7-4 PT 79 +7 14-7 7 = IT 70 +7 24-5 6-2 CZ 75 +6 21-5 4-1 HR 83 +5 13-4 4-1 ES 65 +5 27-6 8 +1 DK 84 +4 11-4 5 = HU 82 +4 14-5 4 +1 RO 77 +4 17 +1 6-5 LU 74 +4 19-7 7 +3 AT 69 +4 28-2 3-2 SI 82 +3 13-5 5 +2 EE 67 +3 20-6 13 +3 SE 89 +2 10 = 1-2 IE 85 +2 9-2 6 = DE 83 +2 13 = 4-2 BE 76 +2 20-3 4 +1 LT 85 +1 10-2 5 +1 FI 85 +1 11-1 4 = FR 62 +1 29-2 9 +1 SK 80 = 15 = 5 = NL 83-1 15 = 2 +1 PL 78-3 11-1 11 +4 UK 72-3 16 +1 12 +2 EL 67-4 30 +2 3 +2 LV 71-6 20 +4 9 +2 17
II. AZ EURÓPAI UNIÓ FELLÉPÉSEIRE VONATKOZÓ ELKÉPZELÉSEK ÉS ELVÁRÁSOK 1. Az európai fellépésről alkotott elképzelés a) Európai átlag QA10 Az alábbiak mindegyikére mit mondana, a jelenlegi EU fellépés túlzott, megfelelő/éppen jó vagy nem elégséges? (%)
2. Mit akarnak az európaiak az EU fellépéseit tekintve a) Európai átlag QA11 És az alábbiak mindegyikére, mit szeretne, ha az EU a jelenleginél kevésbé avatkozna be, vagy ha a jelenleginél jobban beavatkozna? (%) 20
3. Több az EU-ról, politikáról politikára a) A munkanélküliség elleni küzdelem Elképzelés az EU fellépésről QA10.3 Az alábbiak mindegyikére mit mondana, a jelenlegi EU fellépés túlzott, megfelelő/éppen jó vagy nem elégséges? Nem elégséges (%) Az EU fellépés iránti elvárások QA11.3 És az alábbiak mindegyikére, mit szeretne, ha az EU a jelenleginél kevésbé avatkozna be, vagy ha a jelenleginél jobban beavatkozna? A jelenleginél jobban (%) 21
b) Terrorizmus elleni küzdelem Elképzelés az EU fellépésről QA10.7 Az alábbiak mindegyikére mit mondana, a jelenlegi EU fellépés túlzott, megfelelő/éppen jó vagy nem elégséges? Nem elégséges (%) Az EU fellépés iránti elvárások QA11.7 És az alábbiak mindegyikére, mit szeretne, ha az EU a jelenleginél kevésbé avatkozna be, vagy ha a jelenleginél jobban beavatkozna? A jelenleginél jobban (%) 22
c) Az adócsalás elleni küzdelem Elképzelés az EU fellépésről QA10.13 Az alábbiak mindegyikére mit mondana, a jelenlegi EU fellépés túlzott, megfelelő/éppen jó vagy nem elégséges? Nem elégséges (%) Az EU fellépés iránti elvárások QA11.13 És az alábbiak mindegyikére, mit szeretne, ha az EU a jelenleginél kevésbé avatkozna be, vagy ha a jelenleginél jobban beavatkozna? A jelenleginél jobban (%) 23
d) A migráció kérdése Elképzelés az EU fellépésről A10.5 Az alábbiak mindegyikére mit mondana, a jelenlegi EU fellépés túlzott, megfelelő/éppen jó vagy nem elégséges? Nem elégséges (%) Az EU fellépés iránti elvárások QA11.5 És az alábbiak mindegyikére, mit szeretne, ha az EU a jelenleginél kevésbé avatkozna be, vagy ha a jelenleginél jobban beavatkozna? A jelenleginél jobban (%) 24
e) A külső határok védelme Elképzelés az EU fellépésről QA10.14 Az alábbiak mindegyikére mit mondana, a jelenlegi EU fellépés túlzott, megfelelő/éppen jó vagy nem elégséges? Nem elégséges (%) Az EU fellépés iránti elvárások QA11.14 És az alábbiak mindegyikére, mit szeretne, ha az EU a jelenleginél kevésbé avatkozna be, vagy ha a jelenleginél jobban beavatkozna? A jelenleginél jobban (%) 25
f) Környezetvédelem Elképzelés az EU fellépésről A10.6 Az alábbiak mindegyikére mit mondana, a jelenlegi EU fellépés túlzott, megfelelő/éppen jó vagy nem elégséges? Nem elégséges (%) Az EU fellépés iránti elvárások QA11.6 És az alábbiak mindegyikére, mit szeretne, ha az EU a jelenleginél kevésbé avatkozna be, vagy ha a jelenleginél jobban beavatkozna? A jelenleginél jobban (%) 26
g) Biztonság- és védelempolitika Elképzelés az EU fellépésről QA10.8 Az alábbiak mindegyikére mit mondana, a jelenlegi EU fellépés túlzott, megfelelő/éppen jó vagy nem elégséges? Nem elégséges (%) Az EU fellépés iránti elvárások QA11.8 És az alábbiak mindegyikére, mit szeretne, ha az EU a jelenleginél kevésbé avatkozna be, vagy ha a jelenleginél jobban beavatkozna? A jelenleginél jobban (%) 27
h) A demokrácia és béke előmozdítása a világon Elképzelés az EU fellépésről QA10.11 Az alábbiak mindegyikére mit mondana, a jelenlegi EU fellépés túlzott, megfelelő/éppen jó vagy nem elégséges? Nem elégséges (%) Az EU fellépés iránti elvárások QA11.11 És az alábbiak mindegyikére, mit szeretne, ha az EU a jelenleginél kevésbé avatkozna be, vagy ha a jelenleginél jobban beavatkozna? A jelenleginél jobban (%) 28
i) Egészségügy és szociálpolitika Elképzelés az EU fellépésről QA10.4 Az alábbiak mindegyikére mit mondana, a jelenlegi EU fellépés túlzott, megfelelő/éppen jó vagy nem elégséges? Nem elégséges (%) Az EU fellépés iránti elvárások QA11.4 És az alábbiak mindegyikére, mit szeretne, ha az EU a jelenleginél kevésbé avatkozna be, vagy ha a jelenleginél jobban beavatkozna? A jelenleginél jobban (%) 29
j) Gazdaságpolitika Elképzelés az EU fellépésről QA10.1 Az alábbiak mindegyikére mit mondana, a jelenlegi EU fellépés túlzott, megfelelő/éppen jó vagy nem elégséges? Nem elégséges (%) Az EU fellépés iránti elvárások QA11.1 És az alábbiak mindegyikére, mit szeretne, ha az EU a jelenleginél kevésbé avatkozna be, vagy ha a jelenleginél jobban beavatkozna? A jelenleginél jobban (%) 30
k) Mezőgazdaság Elképzelés az EU fellépésről QA10.10 Az alábbiak mindegyikére mit mondana, a jelenlegi EU fellépés túlzott, megfelelő/éppen jó vagy nem elégséges? Nem elégséges (%) Az EU fellépés iránti elvárások QA11.10 És az alábbiak mindegyikére, mit szeretne, ha az EU a jelenleginél kevésbé avatkozna be, vagy ha a jelenleginél jobban beavatkozna? A jelenleginél jobban (%) 31
l) Férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód Elképzelés az EU fellépésről QA10.9 Az alábbiak mindegyikére mit mondana, a jelenlegi EU fellépés túlzott, megfelelő/éppen jó vagy nem elégséges? Nem elégséges (%) Az EU fellépés iránti elvárások QA11.9 És az alábbiak mindegyikére, mit szeretne, ha az EU a jelenleginél kevésbé avatkozna be, vagy ha a jelenleginél jobban beavatkozna? A jelenleginél jobban (%) 32
m) Külpolitika Elképzelés az EU fellépésről QA10.2 Az alábbiak mindegyikére mit mondana, a jelenlegi EU fellépés túlzott, megfelelő/éppen jó vagy nem elégséges? Nem elégséges (%) Az EU fellépés iránti elvárások QA11.2 És az alábbiak mindegyikére, mit szeretne, ha az EU a jelenleginél kevésbé avatkozna be, vagy ha a jelenleginél jobban beavatkozna? A jelenleginél jobban (%) 33
n) Energiaellátás és energiabiztonság Elképzelés az EU fellépésről QA10.12 Az alábbiak mindegyikére mit mondana, a jelenlegi EU fellépés túlzott, megfelelő/éppen jó vagy nem elégséges? Nem elégséges (%) Az EU fellépés iránti elvárások QA11.12 És az alábbiak mindegyikére, mit szeretne, ha az EU a jelenleginél kevésbé avatkozna be, vagy ha a jelenleginél jobban beavatkozna? A jelenleginél jobban (%) 34
o) Iparpolitika Elképzelés az EU fellépésről QA10.15 Az alábbiak mindegyikére mit mondana, a jelenlegi EU fellépés túlzott, megfelelő/éppen jó vagy nem elégséges? Nem elégséges (%) Az EU fellépés iránti elvárások QA11.15 És az alábbiak mindegyikére, mit szeretne, ha az EU a jelenleginél kevésbé avatkozna be, vagy ha a jelenleginél jobban beavatkozna? A jelenleginél jobban (%) 35
III. TERRORIZMUS ELLENI KÜZDELEM 1. Terrorista támadás fenyegetésének értékelése az országban a) Európai átlag QA12 Kérem, mondja meg, hogy általában mit gondol, milyenek a terrorista támadások esélyei (ORSZÁGBAN) a jelen pillanatban. Kérem, használjon egy 1-től 10-ig terjedő skálát, ahol az 1 azt jelenti, hogy Ön azt gondolja, a támadások kockázata (ORSZÁGBAN) «nem létezik», a 10 pedig azt jelenti, hogy a kockázat «rendkívül magas». (%) Összes 'Alacsony kockázat' 11 Nem tudja 2 Összes 'Magas kockázat' 40 Összes 'Némi kockázat' 47
b) Országos eredmények QA12 Kérem, mondja meg, hogy általában mit gondol, milyenek a terrorista támadások esélyei (ORSZÁGBAN) a jelen pillanatban. Kérem, használjon egy 1-től 10-ig terjedő skálát, ahol az 1 azt jelenti, hogy Ön azt gondolja, a támadások kockázata (ORSZÁGBAN) «nem létezik», a 10 pedig azt jelenti, hogy a kockázat «rendkívül magas». (%) 38
2. A terrorista fenyegetés elleni hatékony küzdelem legmegfelelőbb szintje a) Európai átlag QA13 Véleménye szerint milyen szinten küzdhetünk a terrorista fenyegetés ellen a leghatékonyabban (ORSZÁGBAN)? (%) 39
b) Országos eredmények QA13 Véleménye szerint milyen szinten küzdhetünk a terrorista fenyegetés ellen a leghatékonyabban (ORSZÁGBAN)? (%) Európai szint (Az Európai Unió) (%) 40
Globális szint Európai szint (Az Európai Unió) Országos szint Helyi vagy regionális szint Mindegyik együtt (SPONTÁN) Nem tudja QA13 Véleménye szerint milyen szinten küzdhetünk a terrorista fenyegetés ellen a leghatékonyabban (ORSZÁGBAN)? (%) EU28 38 23 21 6 10 2 MT 41 34 17 3 2 3 HU 27 33 28 3 7 2 LU 40 32 13 5 8 2 SI 28 32 22 6 8 4 BG 25 31 20 4 16 4 NL 28 31 20 18 3 0 LV 26 30 26 9 5 4 LT 40 30 15 8 5 2 EL 34 29 28 2 6 1 AT 25 29 33 6 5 2 SK 32 29 22 5 9 3 FI 27 28 33 7 4 1 DK 40 27 15 9 7 2 DE 32 26 15 4 22 1 HR 25 26 28 10 9 2 EE 21 25 26 5 18 5 IE 28 25 31 11 2 3 CZ 40 24 28 4 3 1 ES 53 24 12 2 5 4 IT 38 24 21 2 13 2 RO 27 24 32 7 6 4 BE 41 23 14 6 15 1 PL 27 23 33 4 8 5 SE 33 21 22 18 6 0 PT 38 20 22 2 16 2 CY 40 19 18 15 7 1 FR 54 17 15 9 3 2 UK 41 14 29 9 5 2 41
3. A legsürgetőbb intézkedések a terrorizmus elleni küzedelemben a) Európai átlag QA14 Az Európai Parlament bizonyos intézkedéseket javasol a terrorizmus elleni küzdelemhez. Az Ön számára az intézkedések közül melyek tűnnek a legsürgetőbbnek? (MAX. 4 VÁLASZ) (%) 42
A terrorista csoportok finanszírozása elleni küzdelem A terrorizmus gyökerei és a radikalizmus elleni küzdelem Az EU külső határainak megerősített ellenőrzése Jobb együttműködés a tagállamok rendőrsége és hírszerzése és az Europol, az EU rendvédelmi koordinációs hatósága között Az EU-n belüli fegyverkereskedelem elleni küzdelem Megelőzés annak elkerülése érdekében, hogy a radikális európai állampolgárok távozhassanak azért, hogy terrorista szervezetekhez csatlakozzanak, és az EU-ba való visszatérésük jobb előrejelzése Hatékonyabb és elrettentő bűnügyi igazságszolgáltatási intézkedések Jobb együttműködés a tagállamok igazságügyi hatóságai és az Eurojust, az EU igazságügyi koordinációs hatósága között Közös EU-politika Szíria és a tágabb közelkeleti térség jövőjével kapcsolatban A terrorizmus áldozatainak megsegítése és támogatása A SIS, a Schengeni Információs Rendszer, az eltűnt vagy keresett személyek európai adatbázisának jobb alkalmazása Annak biztosítása, hogy a terrorizmus elleni küzdelem tiszteletben tartja az alapvető jogokat és a jogrendet A PNR, az európai utas-nyilvántartási adatállomány véglegesítése b) Országos eredmények QA14 Az Európai Parlament bizonyos intézkedéseket javasol a terrorizmus elleni küzdelemhez. Az Ön számára az intézkedések közül melyek tűnnek a legsürgetőbbnek? (MAX. 4 VÁLASZ) (%) EU28 42 41 39 36 35 24 23 20 20 15 15 13 8 CY 53 36 45 41 44 19 14 16 25 20 17 14 11 ES 51 44 27 32 45 19 29 14 18 19 6 12 5 FI 50 40 43 43 31 28 21 21 25 14 18 8 16 SE 50 56 21 54 25 43 17 24 31 11 17 19 5 DK 46 45 44 52 23 41 13 16 31 13 15 12 7 FR 46 41 45 38 41 28 22 24 17 16 18 9 12 LU 46 43 42 41 46 22 16 21 16 15 17 11 8 DE 45 48 36 44 34 22 26 26 27 11 15 12 7 LV 45 39 57 27 46 18 10 10 16 12 11 7 14 UK 44 48 35 35 26 31 14 14 15 21 10 15 5 SI 43 26 36 27 36 22 12 13 18 18 16 11 10 BG 42 33 55 31 34 24 17 19 27 12 13 15 8 CZ 42 44 60 31 38 15 15 12 17 10 21 12 7 PT 42 36 46 28 45 20 29 22 18 19 13 14 8 EL 41 28 44 34 49 17 24 16 28 23 17 24 6 MT 41 41 40 28 41 18 14 17 14 29 21 13 11 NL 41 60 33 63 25 40 12 23 27 9 19 13 8 AT 40 44 50 29 38 27 27 25 23 14 17 14 10 RO 39 29 50 32 41 17 14 20 19 20 13 14 10 SK 39 33 47 21 34 15 13 13 14 15 17 14 5 BE 38 47 36 43 35 33 20 28 20 13 19 12 9 IE 38 40 34 32 31 23 19 18 24 23 19 18 12 EE 36 35 56 42 33 18 11 17 19 10 19 7 10 HR 36 35 35 29 32 21 14 19 19 18 19 16 12 LT 36 27 58 27 46 14 14 16 12 19 14 11 9 IT 32 30 32 26 38 19 35 21 16 14 15 14 9 HU 31 41 47 37 23 18 30 22 15 12 15 13 5 PL 31 34 42 27 31 19 22 19 17 15 19 14 10 43
4. A legsürgetőbb intézkedések a radikalizmus elleni küzdelemben a) Európai átlag QA15 Most beszéljünk konkrétan az EU állampolgárok terrorista szervezetek általi radikalizálásáról és toborzásáról. Hogy érzi, az Európai Parlament által ebben a témakörben javasolt alábbi intézkedések közül melyek a legsürgetőbbek? (MAX. 4 VÁLASZ) (%) 44
A társadalmi kirekesztés és a szegénység elleni küzdelem A radikális honlapok elleni küzdelem, és az illegális tartalmak eltávolítása az internetről és az online közösségi hálózatokról Kommunikációs kampányok a fiatalok és a legsérülékenyebbek körében a tudatosság növelése érdekében a radikalizálódás kockázatairól A különböző kultúrák és vallások közötti párbeszédek elősegítése A diszkrimináció és az iszlámellenesség elleni küzdelem Különleges képzés a tanárok és a helyi érdekelt felek számára a radikalizálódás megakadályozása és az ellene való küzdelem érdekében A radikalizálódás és a terrorizmus elítélésének hangoztatása az interneten és az online közösségi hálózatokon A börtönökben történő radikalizálódás elleni küzdelem Beszélgetések az iskolákban olyan korábbi külföldi "harcosokkal", akiknek sikerült kikerülni a radikalizálódásból Többlet segély a radikalizálódást megakadályozó szervezeteknek Az EU tagállamok közötti megbeszélések a radikalizálódás megszüntetésére irányuló legjobb gyakorlatokról Az ingyenesen hívható számok eszközeinek és csapatainak megerősítése a radikalizálódás megakadályozása és az ellene való küzdelem érdekében b) Országos eredmények QA15 Most beszéljünk konkrétan az EU állampolgárok terrorista szervezetek általi radikalizálásáról és toborzásáról. Hogy érzi, az Európai Parlament által ebben a témakörben javasolt alábbi intézkedések közül melyek a legsürgetőbbek? (MAX. 4 VÁLASZ) (%) EU28 39 35 32 31 26 22 22 21 20 19 19 12 FI 60 37 34 47 28 21 26 13 11 20 23 8 SE 59 34 39 51 30 32 21 11 28 27 20 4 EL 57 24 32 37 25 31 17 13 24 23 24 13 PT 55 25 39 30 26 16 22 16 11 27 22 19 CY 53 24 37 40 35 36 12 9 27 19 23 9 ES 52 29 33 32 32 21 15 18 15 12 14 13 NL 51 43 35 41 37 37 23 19 26 20 13 9 LV 49 40 24 36 24 17 28 12 9 16 8 12 LT 49 27 19 32 27 19 20 11 9 19 12 12 DE 48 44 28 35 27 22 22 21 28 21 20 7 LU 46 44 38 30 27 22 24 26 14 16 16 10 RO 45 25 28 36 32 17 18 15 15 23 22 17 SI 45 23 28 34 37 11 15 5 13 19 14 7 MT 43 34 27 38 30 21 17 17 18 19 18 12 EE 40 33 25 30 29 17 23 9 11 14 8 7 FR 39 47 39 28 26 22 28 46 15 14 13 12 IE 38 33 31 33 28 22 22 19 28 19 24 14 AT 37 37 36 26 16 30 27 26 33 22 25 13 BE 35 39 30 36 28 29 20 35 21 23 17 14 HR 35 26 28 35 29 17 22 11 16 23 22 18 BG 33 29 33 26 31 20 25 10 14 21 30 14 HU 32 30 26 29 24 17 20 19 19 14 26 15 CZ 31 28 25 16 20 13 24 17 16 21 28 17 DK 31 40 32 46 26 25 23 37 26 34 16 10 SK 31 26 25 24 22 15 16 12 15 17 20 11 PL 30 28 27 22 20 20 19 13 20 19 21 16 IT 26 24 33 26 20 18 24 18 13 26 23 17 UK 26 42 33 33 26 23 22 17 26 16 16 10 45
46
IV. A KÖZÖS VÉDELMI ZÁRADÉK 1. A közös védelmi záradék ismerete a) Európai átlag QA16 Hallott valaha az EU tagállamai közötti kölcsönös védelmi záradékról? (%) Nem tudja 1 Igen, és pontosan tudja mi az 12 Igen, de nem tudja pontosan, hogy mi is ez 19 Nem 68 47
b) Országos eredmények QA16 Hallott valaha az EU tagállamai közötti kölcsönös védelmi záradékról? (%) 48
2. A közös védelmi záradékra vonatkozó vélemény a) Európai átlag QA17 A területén történt fegyveres agresszió esetén egy EU ország aktiválhatja a kölcsönös védelmi záradékot, amely szerint az összes többi EU tagállamnak Segítséget és közreműködést kell nyújtania, minden rendelkezésre álló eszközzel. Mit gondol, ez a kölcsönös védelmi záradék az EU tagállamai között...? (%) Összes 'Rossz dolog' 8 Nem tudja 7 Összes 'Jó dolog' 85 49
b) Országos eredmények QA17 A területén történt fegyveres agresszió esetén egy EU ország aktiválhatja a kölcsönös védelmi záradékot, amely szerint az összes többi EU tagállamnak Segítséget és közreműködést kell nyújtania, minden rendelkezésre álló eszközzel. Mit gondol, ez a kölcsönös védelmi záradék az EU tagállamai között...? (%) 50
51
Az Európai Parlament e tematikus Eurobarométer-felmérését a TNS Opinion végezte 2016. április 9. és 18. között az Európai Unió 28 tagállamában. Elsősorban az európaiaknak az uniós fellépésekkel, a terrorizmus elleni küzdelemmel és a kölcsönös védelmi záradékkal kapcsolatos véleményére és várakozásaira volt kíváncsi. Ez a dokumentum a Közvélemény-figyelő Osztály kiadványa Kommunikációs Főigazgatóság, Európai Parlament PE 570.423 ISBN 978-92-823-9243-0 doi 10.2861/462842 QA-02-16-466-HU-N Jelen dokumentum tartalmáért a szerző kizárólagos felelősséggel tartozik, és az abban megfogalmazott vélemény nem feltétlenül tükrözi az Európai Parlament hivatalos álláspontját. A dokumentum a képviselők és az EP személyzetének parlamenti munkájához készült. Európai Unió, 2016. 52