Kémiai átalakulások. A kémiai reakciók körülményei. A rendszer energiaviszonyai

Hasonló dokumentumok
Kémiai átalakulások. A kémiai reakciók körülményei. A rendszer energiaviszonyai

Kémiai átalakulások. A kémiai reakciók körülményei. Általános és szervetlen kémia 9. hét. Elızı héten elsajátítottuk, hogy

Energia. Energia: munkavégző, vagy hőközlő képesség. Kinetikus energia: a mozgási energia

Az egyensúly. Általános Kémia: Az egyensúly Slide 1 of 27

Kémiai reakciók. Kémiai reakció feltételei: Aktivált komplexum:

Kémiai reakciók sebessége

Energia. Energiamegmaradás törvénye: Energia: munkavégző, vagy hőközlő képesség. Az energia nem keletkezik, nem is szűnik meg, csak átalakul.

Az egyensúly. Általános Kémia: Az egyensúly Slide 1 of 27

Reakciókinetika. aktiválási energia. felszabaduló energia. kiindulási állapot. energia nyereség. végállapot

Reakciókinetika. Általános Kémia, kinetika Dia: 1 /53

c A Kiindulási anyag koncentrációja c A0 idő t 1/2 A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011

Kinetika. Általános Kémia, kinetika Dia: 1 /53

Az energia. Energia : munkavégző képesség (vagy hőközlő képesség)

ELTE II. Fizikus, 2005/2006 I. félév KISÉRLETI FIZIKA Hıtan 9. (XI. 23)

Termokémia, termodinamika

Általános kémia képletgyűjtemény. Atomszerkezet Tömegszám (A) A = Z + N Rendszám (Z) Neutronok száma (N) Mólok száma (n)

Termokémia. Hess, Germain Henri ( ) A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011

1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1

Reakciókinetika és katalízis

Reakciókinetika. Fizikai kémia előadások biológusoknak 8. Turányi Tamás ELTE Kémiai Intézet. A reakciókinetika tárgya

Reakció kinetika és katalízis

Spontaneitás, entrópia

KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont. HCl (1 pont) HCO 3 - (1 pont) Ca 2+ (1 pont) Al 3+ (1 pont) Fe 3+ (1 pont) H 2 O (1 pont)

Fizikai kémia 2 Reakciókinetika házi feladatok 2016 ősz

Reakciókinetika és katalízis

A feladatok megoldásához csak a kiadott periódusos rendszer és számológép használható!

4. változat. 2. Jelöld meg azt a részecskét, amely megőrzi az anyag összes kémiai tulajdonságait! A molekula; Б atom; В gyök; Г ion.

A metabolizmus energetikája

Spontaneitás, entrópia

ÁLTALÁNOS ÉS SZERVETLEN KÉMIA SZIGORLATI VIZSGAKÉRDÉSEK 2010/2011 TANÉVBEN ÁLTALÁNOS KÉMIA

Gázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (korlátok) Fókusz: a légzsák (Air-Bag Systems) kémiája

Katalízis. Tungler Antal Emeritus professzor 2017

Általános és szervetlen kémia 3. hét Kémiai kötések. Kötések kialakítása - oktett elmélet. Lewis-képlet és Lewis szerkezet

Kémiai reakciók 2 H 2 + O 2 = 2 H 2 O. Molekuláris szinten molekulamodellekkel:

(összefoglalás) a dőlt betűvel szedett dolgok csak kiegészítő jellegűek, de azért jó, ha tudjuk őket

Az enzimműködés termodinamikai és szerkezeti alapjai

REAKCIÓKINETIKA ÉS KATALÍZIS

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997

Kémiai reakciók. Közös elektronpár létrehozása. Általános és szervetlen kémia 10. hét. Elızı héten elsajátítottuk, hogy.

Gázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (limitációk) Fókusz Légzsák (Air-Bag Systems) kémiája

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2009/2010. Kémia I. kategória II. forduló A feladatok megoldása

Kémiai egyensúlyok [CH 3 COOC 2 H 5 ].[H 2 O] [CH3 COOH].[C 2 H 5 OH] K = k1/ k2 = K: egyensúlyi állandó. Tömeghatás törvénye

1. feladat Összesen: 10 pont. 2. feladat Összesen: 11 pont

1. feladat Összesen: 8 pont. 2. feladat Összesen: 11 pont. 3. feladat Összesen: 7 pont. 4. feladat Összesen: 14 pont

1. feladat Összesen: 15 pont. 2. feladat Összesen: 10 pont

Termodinamikai bevezető

VII. A KÉMIAI REAKCIÓK JELLEMZŐI ÉS CSOPORTOSÍTÁSUK

Reakciókinetika (Zrínyi Miklós jegyzete alapján)

KÉMIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

A termodinamikai rendszer energiája. E = E pot + E kin + U E pot =m g h E kin =½m v². U = U 0 + U trans + U rot + U vibr + U khat + U gerj

ÁLTALÁNOS KÉMIA. vetített anyag és egyéb infók helye!!!!!!!

Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása

Halmazállapotok. llapotok. Kristályos anyagok, atomrács

Gergely Pál - Erdőd! Ferenc ALTALANOS KÉMIA

Általános kémia vizsgakérdések

1. változat. 4. Jelöld meg azt az oxidot, melynek megfelelője a vas(iii)-hidroxid! A FeO; Б Fe 2 O 3 ; В OF 2 ; Г Fe 3 O 4.

Makroszkópos tulajdonságok, jelenségek, közvetlenül mérhető mennyiségek leírásával foglalkozik (például: P, V, T, összetétel).

Minta feladatsor. Az ion neve. Az ion képlete O 4. Szulfátion O 3. Alumíniumion S 2 CHH 3 COO. Króm(III)ion

Reakciókinetika és katalízis

6. változat. 3. Jelöld meg a nem molekuláris szerkezetű anyagot! A SO 2 ; Б C 6 H 12 O 6 ; В NaBr; Г CO 2.

Általános Kémia Gyakorlat II. zárthelyi október 10. A1

Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor)

Az anyagi rendszerek csoportosítása

Hevesy György Országos Kémiaverseny Kerületi forduló február évfolyam

Kémiai reakciók Műszaki kémia, Anyagtan I. 11. előadás

A felületi kölcsönhatások

A gáz halmazállapot. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011

a. 35-ös tömegszámú izotópjában 18 neutron található. b. A 3. elektronhéján két vegyértékelektront tartalmaz. c. 2 mól atomjának tömege 32 g.

KÉMIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Termokémia. Termokémia Dia 1 /55

16_kinetika.pptx. Az elemi reakciók sztöchiometriai egyenletéből következik a reakciósebességi egyenletük. Pl.:

Poliaddíció. Polimerek kémiai reakciói. Poliaddíciós folyamatok felosztása. Addíció: két molekula egyesülése egyetlen fıtermék keletkezése közben

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2010/2011. tanév Kémia I. kategória 2. forduló Megoldások

b./ Hány gramm szénatomban van ugyanannyi proton, mint 8g oxigénatomban? Hogyan jelöljük ezeket az anyagokat? Egyforma-e minden atom a 8g szénben?

Általános és szervetlen kémia 1. hét

1. Mi a folytonos anyagelmélet négy eleme? 2. Mi a Dalton-féle atomelmélet négy alaptétele (posztulátuma)? 3. Mi az SI mértékegység rendszer 7

FIZIKA I. Ez egy gázos előadás lesz! (Ideális gázok hőtana) Dr. Seres István

Általános Kémia GY, 2. tantermi gyakorlat

7. osztály Hevesy verseny, megyei forduló, 2003.

Minta feladatsor. Az ion képlete. Az ion neve O 4. Foszfátion. Szulfátion CO 3. Karbonátion. Hidrogénkarbonátion O 3. Alumíniumion. Al 3+ + Szulfidion

Az 2009/2010. tanévi ORSZÁGOS KÖZÉPISKOLAI TANULMÁNYI VERSENY első (iskolai) fordulójának. feladatmegoldásai K É M I Á B Ó L

I. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv: oldal) 1. Részletezze az atom felépítését!

FIZIKA I. Ez egy gázos előadás lesz! (Ideális gázok hőtana) Dr. Seres István

SZERVETLEN KÉMIAI REAKCIÓEGYENLETEK

Elektronátadás és elektronátvétel

Követelmények: f - részvétel az előadások 67 %-án - 3 db érvényes ZH (min. 50%) - 4 elfogadott laborjegyzőkönyv

FOTOKÉMIAI REAKCIÓK, REAKCIÓKINETIKAI ALAPOK

Curie Kémia Emlékverseny 2018/2019. Országos Döntő 9. évfolyam

KERÁMIATAN I. MISKOLCI EGYETEM. Mőszaki Anyagtudományi Kar Kerámia-és Szilikátmérnöki Tanszék. gyakorlati segédlet

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

KÉMIA TANMENETEK osztályoknak

2 képzıdése. értelmezze Reakciók tanult nemfémekkel

KÉMIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Szent-Györgyi Albert kémiavetélkedő Kód

XXIII. SZERVES KÉMIA (Középszint)

2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló KÉMIA. I. KATEGÓRIA Javítási-értékelési útmutató

A munkavégzés a rendszer és a környezete közötti energiacserének a D hőátadástól eltérő valamennyi más formája.

Hevesy verseny döntő, 2001.

Kémia OKTV 2006/2007. II. forduló. A feladatok megoldása

Átírás:

Kémiai átalakulások 9. hét A kémiai reakció: kötések felbomlása, új kötések kialakulása - az atomok vegyértékelektronszerkezetében történik változás egyirányú (irreverzibilis) vagy megfordítható (reverzibilis) csak az egymással érintkezı részecskék között mehet végbe Szimbolikus jelzése - reakcióegyenlettel (jobb- és baloldal nem felcserélhetı) A rendszer és a környezet értelmezése A rendszer: azok az egymással kölcsönhatásban lévı kémiai anyagok összessége, amelyeknek tulajdonságait vizsgálni kívánjuk Nyitott, amelynek határfelületén keresztül anyag és energia átáramolhat. Zárt, amelynek felületén anyagátadás nem mehet végbe. Izolált (adiabatikus), amelynek falán sem anyag, sem energia nem áramolhat át. A rendszer energiaviszonyai Belsı energia: a rendszer teljes energiakészlete (nem mérhetı, csak a változását lehet meghatározni) A belsı energia megváltozása zárt rendszerben a felvett vagy leadott hı (Q) és a rendszeren vagy a rendszer által végzett munka (W) E = Q + W 1

A rendszer energiaviszonyai A térfogati munka: a térfogat megváltozása miatt bekövetkezı munkavégzés W = - p V CaCO 3 + HCl CaCl 2 + H 2 O + CO 2 2 NaN 3(sz) 2 Na (sz) + 3 N 2(g) gázfejlıdési reakciókban A kémiai reakciók lejátszódhatnak állandó térfogaton: E = Q v állandó nyomáson: E = Q p + W állandó nyomáson mért reakcióhı - entalpiaváltozás H = Q p A kémiai reakció entalpiaváltozása: H = ΣH termékek ΣH kiind. a. Az entalpia: a rendszer által állandó nyomáson elnyelt vagy felvett hı A reakció során bekövetkezı hıváltozás Exoterm reakciók hı leadással járó folyamatok (a termékek energiatartalma kisebb, mint a kiindulási anyagoké) Mg (sz) + O 2(g) 2 MgO (sz) NO 2 + CO CO 2 + NO 2

A reakció során bekövetkezı hıváltozás Endoterm reakciók hı felvétellel járó reakciók (a termékek energiatartalma nagyobb, mint a kiindulási anyagoké) CaCO 3(sz) CaO (sz) + CO 2(g) standard entalpiaváltozás ( H o ): a termékek és a kiindulási anyagok is standard állapotban vannak (0,1 MPa nyomáson és 298 K-en) standard képzıdési entalpia ( H o k ): standard állapotú elemeibıl 1 mol standard állapotú vegyület képzıdésének entalpiaváltozása Elemek std. képzıdési entalpiája nulla. Ahol több allotróp módosulat is létezik, ott az egyik kiválasztotté (általában a legstabilabb) nulla. oxigén ózon, grafit gyémánt, bróm (f) bróm (g) Hess tétele: az állandó nyomáson mért reakcióhı csak a kiindulási anyagok és a termékek hıtartalomkülönbségébıl adódik, független a reakció lezajlásának útvonalától 3

Gibbs: az entalpiaváltozás két részbıl tevıdik össze az egyik rész szabadon átalakítható más energiafajtává - a rendszer munkavégzı képességét jelenti - szabadentalpia változás a másik rész nem alakítható át más energiává - ahhoz szükséges, hogy adott hımérsékleten tartsa a rendszert, biztosítsa annak rendezetlenségét - entrópia változás H = G + T S A kémiai folyamatok iránya: G = H - T S a szabadentalpia csökkenéssel járó folyamatok önként végbemennek vagy a csökkenés irányába tolódnak el entalpia növekedés és entrópia csökkenés sohasem játszódik le entalpia csökkenés és entrópia növekedés mindig lejátszódik hımérséklettıl függı a reakció lejátszódása G = 0 esetén egyensúlyi állapot van A reakció mechanizmusa - hogyan játszódik le - milyen elemi lépéseken keresztül megy végbe a folyamat CH 3 CH 2 OH + HCl CH 3 CH 2 Cl + H 2 O 1. CH 3 CH 2 OH + HCl CH 3 CH 2 OH 2+ + Cl 2. CH 3 CH 2 OH 2+ CH 3 CH 2+ + H 2 O 3. CH 3 CH 2+ + Cl CH 3 CH 2 Cl 4

A reakció mechanizmusa - molekularitás - az elemi lépés hány részecske kölcsönhatása révén megy végbe (leggyakrabban 2 részecske = bimolekuláris reakció) CH 3 CH 2 OH + HCl CH 3 CH 2 Cl + H 2 O bimolekuláris CH 3 CH 2 OH + HCl CH 3 CH 2 OH 2+ + Cl mono- CH 3 CH 2 OH 2+ CH 3 CH 2+ + H 2 O bimolekuláris CH 3 CH 2+ + Cl CH 3 CH 2 Cl a reakció sebessége: az egységnyi idı alatt egységnyi térfogatban átalakult reaktáns, vagy képzıdött termék mennyisége v = c / t a kémiai reakcióra jellemzı a kiindulási anyagok koncentrációjának folytonos csökkenése - a sebesség is csökken A 2 + B 2 2 AB v = k [A 2 ] [B 2 ] reakció sebességi állandó A reakciók sebességét meghatározó tényezık a reaktánsok koncentrációja a katalizátor minısége és mennyisége heterogén reakcióknál a fázishatárok fajlagos felülete A reakcióelegy hımérséklete 5

A reakciósebesség koncentrációfüggése, reakció rendősége A reakció rendősége: a sebességi egyenletben szereplı koncentrációk kitevıinek összege elemi reakciók esetén csak egész szám lehet meghatározása különbözı kiindulási koncentrációhoz tartozó felezési idı alapján elsırendő reakciók felezési ideje független a kiindulási koncentrációtól t 1 / 2 = ln 2 k Katalízis: olyan reakcióúton lejátszódó folyamat, amelyben kisebb aktiválási energia szükséges 2 H 2 O 2(f) 2 H 2 O (f) + O 2(g) HCOOH (f) H 2 O (f) + CO (g) a sebességi állandó és a hımérséklet összefüggése Arrhenius egyenlet k = A e E / RT Ütközési elmélet a reaktáns molekuláknak ütközni kell ahhoz, hogy a reakció lejátszódjon az E a aktiválási energiánál nagyobb energiával kell rendelkezniük a molekuláknak megfelelı irányban kell ütközniük 6

Átmeneti állapot elmélet megfelelı irányultságú molekulák ütköznek átmeneti aktivált komplex jön létre Az E a -nál nagyobb energiájú molekulák ütközése kell ahhoz, hogy termék képzıdjön Összetett kémiai folyamatok Egyensúlyra vezetı folyamatok: a kiindulási anyagok koncentrációja nem válik nullává, az egyensúly kialakulása után a reakciósebesség állandó értéket vesz fel Összetett kémiai folyamatok egyensúlyi állandó: a reakciósebességek hányadosa álladó a A + b B c C + d D v K = v keletkezı bomlási c d [C] [D] = a b [A] [B] Le Chatelier elv: a legkisebb kényszer elve - az egyensúlyi rendszer külsı hatásra olyan irányba tolódik, amely a külsı hatást legjobban mérsékelni tudja 7

Sorozatos reakciók a keletkezı termék további reakcióban vesz részt és a visszaalakulás mértéke elhanyagolható a folyamat bruttó sebességét a legkisebb sebességő lépés szabja meg k 1 k 2 k 1 >> k 2 k 1 << k 2 Láncreakció a reakció több, egymást követı lépésbıl áll H 2 + Cl 2 2 HCl a folyamatnak három szakasza különíthetı el: láncindítás, lánc fenntartás, lánczáró lépések láncindító lépés a legkisebb kötési energiájú molekula kötésének felbomlása gyökök képzıdése Cl 2 Cl + Cl klórgyökök képzıdése, megfelelı frekvenciájú fotonok hatására Láncreakció lánc fenntartó lépések a gyök úgy reagál egy másik molekulával, hogy helyette másik gyök keletkezik Cl + H 2 HCl + H H + Cl 2 HCl + Cl Cl + HCl H + Cl 2 lánczáró lépések a gyökök egymás közötti reakciója Cl + H HCl Cl + Cl Cl 2 H + H H 2 idegen termék 8