Helyzetjelentés az európa 2020 dokumentumban kitűzött célok teljesüléséről. Dr. Nagy Henrietta, egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Hasonló dokumentumok
Az EU kohéziós politikájának 25 éve ( ) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól

EU források hasznosulása Kelet-Közép-Európában Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében

Térségi egyenl tlenségek

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program OKTÓBER 17.

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

TERÜLETI VONZÓKÉPESSÉG A DUNA RÉGIÓBAN ÉS HAZÁNKBAN ATTRACTIVE DANUBE

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Belső piaci eredménytábla

Bevándorlók Magyarországon: diverzitás és integrációs törésvonalak

Konjunktúrajelentés 2017

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP

várható fejlesztési területek

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, október 17.

Regionális Gazdaságtan II 3. Elıadás. A téma vázlata

KÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés. Közösségi jóllét Prof. Dr. Báger Gusztáv

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak között

A fenntartható gazdasági növekedés dilemmái a magyar gazdaságban. Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató

Az EU regionális politikája

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (GDP) TERÜLETI MEGOSZLÁSA 2005-BEN

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS szeptember VARGA MIHÁLY

Lisszaboni folyamat részjelentés: nem sikerült, új célok

Osztá lyozóvizsga te ma ti ka. 7. osztály

Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

Konjunktúrajelentés 2016 A DUIHK 22. Konjunktúra-felmérésének eredményei. 1 DUIHK Konjunktúrajelentés A felmérés számokban.

AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

Strukturális Alapok

A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban. Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet június 1.

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG

Borsod-Abaúj-Zemplén megyei fejlesztések aktuális állapota Riz Gábor országgyűlési képviselő, Borsod- Abaúj-Zemplén megye fejlesztési biztosa

EURÓPA Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

Egészség, versenyképesség, költségvetés

A földrajz szerepe a magyar gazdasági növekedésben

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5.

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

CENTRAL EUROPE Program TRANSENERGY: Termálvizek az Alpok és a Kárpátok ölelésében. TRANSENERGY Konferencia Budapest, szeptember 13.

Válságkezelés Magyarországon

A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai

RECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN

CSEHORSZÁG A HÓNAP KÜLDO ORSZÁGA RENDEZVÉNYSOROZAT CSEHORSZÁG ÉS SZLOVÁKIA PREZENTÁCIÓJA KISS KORNÉLIA KUTATÁSI IGAZGATÓ MAGYAR TURIZMUS ZRT.

Zöldenergia szerepe a gazdaságban

Dr. Bakonyi Péter c. docens

A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER

TÉRSZERKEZET, KELET-KÖZÉP-EURÓPÁBAN TÉRSZERKEZETI MEZŐK. Egri Zoltán PhD 1 - Tánczos Tamás PhD 2. egyetemi adjunktus, SZIE GAEK TC

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

Dr. Dávid Lóránt egyetemi tanár, SZIE, ELTE Dr. Varga Imre egyetemi docens, ELTE A MUNKAERŐPIAC TERÜLETI FOLYAMATAI NYUGAT-MAGYARORSZÁGON

Tervezett humán fejlesztések között különös tekintettel a hajléktalanok ellátására

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Hátrányos helyzetű járások és települések. Urbánné Malomsoki Mónika

Európai uniós forrású vállalati hitel- és kombinált hitelprogramok. MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. DR. NYIKOS GYÖRGYI IGAZGATÓ

Tájékoztatás Veszprém fejlesztési eredményeiről. Széchenyi Programiroda Őszi Konferenciasorozat

Versenyképességi tendenciák, gazdaságpolitika és értékek

A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

Lakásépítések ösztönzési lehetőségei a as programozási időszakban

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (TOP) PÁLYÁZATAINAK HELYZETE GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYÉBEN

A változatos NUTS rendszer

Környezetvédelmi Főigazgatóság

OPERATÍV PROGRAMOK

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs május 19. Óbudai Szabadegyetem

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Trendek és helyzetkép gazdaság és munkaerőpiac Magyarországon és Veszprém megyében

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP)

GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ. A NUTS rendszer

Magyarország energiaellátásának általános helyzete és jövıje

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28

ÉPÜLETENERGETIKAI CIVIL AKADÉMIA

MTVSZ, Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

A as programozási időszak

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

FELADATLAP. Kőrösy Közgazdászpalánta Verseny 2013/ forduló A gazdaságról számokban

OTP Consulting Romania OTP Bank Romania. Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, április 4.

3. melléklet: Innovációs és eredményességi mutatók Összesített innovációs index, 2017 (teljesítmény a 2010-es EU-átlag arányában)

A magyar regionális fejlesztéspolitika múltja, jelene és jövője

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai ban

ció Magyarországon gon 2009

A gazdaságstatisztika szerepe a munkaerőpiaci folyamatok elemzésében a Visegrádi Négyek körében. Dr. Lipták Katalin

A KOHÉZIÓS POLITIKA ÁTTEKINTÉSE EMBER LÁSZLÓ MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉSI FŐOSZTÁLY

Lépések a fenntarthatóság felé(?) NFFT-MTVSZ-műhelybeszélgetés. A humán erőforrások legfontosabb jellemzői. Jász Krisztina Budapest, május 10.

A női szerepek változásának időbeli, társadalmi meghatározottsága. Schadt Mária c. egyetemi tanár

Regionális gazdaságtan I. 4. Gyakorlat Innováció

Közlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében ) Kovács-Nagy Rita

Gazdasági tendenciák és az adózás összefüggései Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

Átírás:

Helyzetjelentés az európa 2020 dokumentumban kitűzött célok teljesüléséről Dr. Nagy Henrietta, egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

5 fő célkitűzés a 20-64 évesek körében a jelenlegi 69%-ról legalább 75%-ra kell emelni a foglalkoztatási szintet az uniós GDP 3%-át K+F-re kell fordítani teljesíteni kell a CO2 kibocsátás csökkentésére és az energiahatékonyság javítására kitűzött célokat az iskolából kimaradók arányát 10% alá kell csökkenteni, fiatalok 40%-a rendelkezzen felsőfokú oklevéllel 20 millióval csökkenteni kell a szegénység kockázatának kitett lakosok számát

1. Intelligens növekedés - K+F - e-közigazgatás - oktatás

az uniós GDP 3%-át K+F-re fordítani

2009-ben az EU27 átlag: 2,01% számos régióban a 0,5%-ot sem éri el (KKE) Csehország és Nagy-Britannia - nincs nemzeti cél kitűzve

70,00% 60,00% 50,00% 40,00% 30,00% 20,00% K+F állami finanszírozásból (2010) Összes K+F arányának változása a GDP-hez képest 2000-2010: Mo: 0,4%pont (javulás) EU átlag: 0,1%pont (javulás) EU min: -0,7%pont (visszaesés) EU max: 1%pont (javulás) 10,00% 0,00% Magyar érték EU átlag EU min EU max

250 Benyújtott szabadalmi kérelmek a lakosok számához viszonyítva (2008) EU27 index=100 236,9 A tudomány és technológia területén foglalkoztatottak aránya a teljes 35,00% foglalkoztatásból 30,00% (2010) 33,10% 200 25,00% 150 20,00% 17,50% 18,80% 100 100 15,00% 10,00% 12,60% 50 0 14,7 magyar érték 1,3 EU átlag EU min EU max 5,00% 0,00% magyar érték EU átlag EU min EU max

7% 6% 5% 4% A high-tech ágazatban foglalkoztatottak aránya a teljes foglalkoztatáshoz viszonyítva (2010) 5% 3,70% 7% Tudás-intenzív szolgáltatásokban alkalmazottak aránya a teljes 60% foglalkoztatáshoz viszonyítva (2010) 50% 40% 30% 35% 38,50% 55% 3% 2% 1,80% 20% 20% 1% 10% 0% magyar érték EU átlag EU min EU max 0% magyar érték EU átlag EU min EU max

It infrastruktúra Szélessávú kapcsolattal rendelkező háztartások aránya Magyarországon (2011) 61% (EU27 átlag 67%) Szélessávú kapcsolattal rendelkező vállalkozások aránya Magyarországon (2011) 84% (EU27 átlag 87%) Digitális vonal-lefedettség Magyarországon (2011) 98% (EU27 átlag 95,1%)

Versenyképesség, üzleti környezet Mo. komplex versenyképességi indexe (2010) 34,6 (0-100 skálán), EU átlag: 54,7 Vállalkozások működésének kedvező környezete (2011) 183 ország rangsorából 51.hely, EU átlag: 40,3 Vállalkozások indításához szükséges napok száma (2011) 4 (EU átlag: 13,7; EU min: 4; EU max: 32)

300% 250% 1 főre jutó gdp (PPS) 2011 1 főre jutó GDP növekedés éves 274% 6,00% átlagos üteme (2001-5,00% 2011) 5,30% 200% 4,00% 150% 3,00% 2,20% 100% 50% 66% 45% 2,00% 1,00% 1% -0,20% 0% magyar érték EU min EU max 0,00% -1,00% magyar érték EU átlag EU min EU max

E-Kormányzás (2010) Közhivatalokkal való online lakossági kapcsolattartás (a lakosság 28%-a) EU27 átlag: 32% (min: 7-max: 72%) Közhivatalokkal való online vállalati kapcsolattartás (a vállalkozások 71%-a) EU27 átlag 76% (min:50-max:95%)

az iskolából kimaradók arányát 10% alá csökkenteni

arányának alakulása a 18-24 év közöttiek körében 2001-2011 között A 18-24 év közöttiek közül az iskolából kimaradók aránya (2011) Magyar érték: -1,9%pont (romlás) EU átlag: -3,7%pont (romlás) EU min: -21% (romlás) EU max: 0,4% (javulás) EU max EU min EU átlag 4,50% 4,20% 10% 13,50% 29% 33,50% nemzeti EURÓPA 2020 célkitűzés 18-24 év közötti iskolából kimaradók aránya a korosztályból Általánosan gyengébb a helyzet, mint 2001-ben 10% magyar érték 11,20% 0,00% 20,00% 40,00%

EU27 átlag 14,0 legjobb helyzetben Lengyelország van, de a KKE is kedvező pozícióban van legkedvezőtlenebbek: Spanyolország, Nagy-Britannia, Románia, Bulgária

A fiatalok 40%-a rendelkezzen felsőfokú oklevéllel

EU27 átlag 33,4 legkedvezőtlenebb: Olaszország (!), KKE (kivétel Lengyelország) jó pozíció: Franciaország, Skandináv országok, Írország, Nagy-Britannia, Spanyolország északi része legmesszebb a kitűzött nemzeti céltól Portugália, Szlovákia, Ausztria régiói

70,00% 60,00% 50,00% 40,00% 30,00% 20,00% 10,00% 25-64 év közötti 68,50% lakosság végzettsége (2011) 26,60% 21,10% 18,20% 26,80% 14,90% 7,10% 39,30% 25-64 év közötti lakosság alapfokú végzettséggel 25-64 év közötti lakosság felsőfokú végzettséggel A 30-34 év közötti 70,00% lakosság felsőfokú 60,00% végzettsége (2011) 50,00% 40,00% 30,00% 20,00% 10,00% 0,00% 28,10% 40% 34,60% 30,30% 20,30% 49,40% 26,50% 60% 30-34 év közötti lakosság felsőfokú végzettséggel nemzeti EURÓPA 2020 célkitűzés 0,00% magyar érték EU átlag EU min EU max

2. Fenntartható fejlődés - energiapolitika - közlekedés

Klímaváltozás, energia 25,00% 20,00% 15,00% Az üvegházhatású gázok kibocsátásának változása (2005-2009) 24,40% 50,00% 45,00% 40,00% 35,00% Megújuló energiaforrások aránya a bruttó végső energiafelhasználásból (2009) 47,90% 49% 10,00% 5,00% 0,00% -5,00% magyar érték EU átlag EU min EU max magyar érték EU átlag EU min EU max 30,00% 25,00% 20,00% 15,00% 10,00% 13% 8,10% 20% 12,40% 10% 2009 nemzeti EURÓPA 2020 cél -10,00% -15,00% -14,10% -2,60% -14,10% 5,00% 0,00% magyar érték 0,40% EU átlag EU min EU max

Megújuló energiaforrások alakulása (2006-2009) Megújuló energiaforrások arányának változása az összes energiafelhasználásból: Mo: 3 %pont (javulás) EU átlag: 3,4 %pont (javulás) EU min: 0,2 %pont (javulás) EU max: 8,2 %pont (javulás)

Index=100 (hossz, területhez és népességhez viszonyítva) Közlekedés (2010) 350 300 305,8 EU max 11,8 99,3 250 200 150 100 169,2 91,4 100 100 227,8 autópályák sűrűsége (2008) vasútvonalak sűrűsége (2010) EU min EU átlag 0,7 7,1 88,2 92,9 vasúti személyforgalom a megtett utaskm %- ában közúti személyforgalom a megtett utaskm %- ában 50 0 magyar érték EU átlag 0 0 EU min EU max magyar érték 11,8 88,2 0 50 100

Szállítás, fuvarozás (2010) 100,00% 100% 90,00% 80,00% 70,00% 60,00% 50,00% 40,00% 75,10% 76,50% 38,10% 61,90% közúti teherszállítás a szállított tonnakm %-ában vasúti teherszállítás a szállított tonnakm %-ában 30,00% 20,00% 19,60% 17% 10,00% 0,00% 0,80% magyar érték EU átlag EU min EU max

3. Befogadó növekedés - demográfia - foglalkoztatás - munkanélküliség - szegénység alakulása 28

-Halvány sárga: + migráció, +természetes szaporulat -Citromsárga: +migráció, -természetes szaporulat -Halvány kék: -migráció, +természetes szaporulat -Középkék: +migráció -természetes szaporulat -Sötétkék: -migráció -természetes szaporulat

Népesség éves átlagos változása, 1000 lakosra (2000-2010) 20 15 15,5 10 5 3,6 népesség változása (éves átlag) 1000 lakosra 0 magyar érték EU átlag EU min EU max -5-10 -2,1-8

Születéskori várható élettartam, év (2010) 90 80 70 78,6 82,6 70,7 76,7 77,4 68 85,3 79,6 60 50 40 nők férfiak 30 20 10 0 magyar érték EU átlag EU min EU max

Magyar lakosság összetétele (2011) EU27 lakosságának összetétele (2011) 16,70% 14,60% 17,40% 15,60% 0-14 év közötti népesség aránya 15-64 év közötti népesség aránya 65 év feletti népesség aránya 0-14 év közötti népesség aránya 15-64 év közötti népesség aránya 65 év feletti népesség aránya 68,70% 67% EU MINIMUM ÉRTÉKEK (2011) EU MAX ÉRTÉKEK (2011) 70,00% 60,00% 50,00% 40,00% 30,00% 20,00% 10,00% 0,00% 13,40% 0-14 év közötti népesség aránya 64,70% 15-64 év közötti népesség aránya 11,60% 65 év feletti népesség aránya 80,00% 70,00% 60,00% 50,00% 40,00% 30,00% 20,00% 10,00% 0,00% 21,80% 0-14 év közötti népesség aránya 72,30% 15-64 év közötti népesség aránya 20,60% 65 év feletti népesség aránya

Foglalkoztatás alakulása 2001-2011 Éves átlagos változás: Magyarország: -0,6% (romlás) EU átlag: 0,5% (javulás) EU min: -1,6% (romlás) EU max: 2,7% (javulás) 20-64 év közöttiek foglalkoztatásának változása (2001-2011): Magyarország: -0,6%pont (romlás) EU átlag: 1,7%pont (javulás) EU min: -7%pont (romlás) EU max: 9,1%pont (javulás)

80,00% 70,00% 60,00% 60,70% 80% Aktív lakosság foglalkoztatási 68,60% 62,90% rátája 59,90% (2011) 75% 75% 80% nemek aránya közötti eltérés a foglalkoztatási rátában, 20-64 évesek körében (nőkférfiak), %pont különbség (2011) -11,9-12,7-35,4-1 50,00% 40,00% 30,00% foglalkoztatottak aránya a 20-64 éves korosztályból nemzeti EURÓPA 2020 célkitűzés 0 magyar -10érték -20 EU átlag EU min EU max 20,00% -30 10,00% -40 0,00% magyar érték EU átlag EU min EU max

a 20-64 évesek körében a jelenlegi 69%- ról legalább 75%-ra emelni a foglalkoztatási szintet

2011-ben az EU27 átlag: 68,6 legjobb helyzetben van Németország, Skandináv államok, Nagy-Britannia, Franciaország, új tagállamok közül Lengyelország elmarad Magyarország, Románia, Bulgária, mediterrán térség déli területei legközelebb a kitűzött célhoz a sunbelt övezet és a Ruhr-vidék területei Nagy-Britannia - nincs nemzeti cél

Munkanélküliségi ráta alakulása, %pont változás (2001-2011) 15 10 11,2 -Mo: romlás -EU átlag: romlás -EU min: javulás -EU max: romlás 5 0 5,2 1,1 magyar érték EU átlag EU min EU max munkanélküliségi ráta változása %pontban (2001-2011) -5-10 -8,6

nemek aránya közötti eltérés a munkanélküliségi rátában %pont különbség (nőkférfiak), 2011 25,00% 20,00% Munkanélküliségi 21,70% ráta (2011) -0,1 0,2-6,9 6,4 15,00% 10,00% 5,00% 10,90% 9,70% 5,20% 4,10% 4,20% 1,10% 9,20% munkanélküliségi ráta az aktív lakosság %-ában hosszútávú munkanélküliség az aktív lakosság %- ában 10 5 0 magyar érték -5-10 EU átlag EU min EU max 0,00%

Élethosszig tartó tanulásban való részvétel (2011) 35,00% 32,30% 30,00% 25,00% 20,00% 15,00% 10,00% 8,90% élethosszig tartó tanulásban való részvétel a 25-64 év közötti lakosság %-ában 5,00% 0,00% 2,70% magyar érték 1,20% EU átlag EU min EU max

20 millióval csökkenteni a szegénység kockázatának kitett lakosok számát az EU-ban

A szegénységnek kitett vagy a társadalomból kirekesztett lakosság arányának változása 2005-2010 Magyarország: -2 %pont (javulás) EU átlag: -2 %pont (javulás) EU min: -20 %pont (javulás) EU max: 5 %pont (romlás)

EU27 átlag 23,5 KKE blokk, Spanyolország, Olaszország déli régiói minden 3. embert fenyegeti az elszegényedés vagy társadalmi kirekesztődés legmesszebb a nemzeti céltól Olaszország déli régiói, Szicília

45,00% 40,00% 35,00% 30,00% 25,00% 20,00% 15,00% 10,00% Szegénységnek kitett vagy kirekesztett 41,60% társadalom aránya 38,70% (2010) 29,90% 25,30% 23,40% 19,30% 14,40% 13,80% szegénységnek kitett vagy kirekesztett társadalom aránya a teljes lakosságból (2010) nemzeti EURÓPA 2020 célkitűzés Anyagilag súlyos mértékben sújtottak 35,00% aránya a teljes 30,00% lakosságból (2010) 25,00% 20,00% 15,00% 10,00% 21,60% 8,10% 35% 5,00% 5,00% 0,50% 0,00% magyar érték EU átlag EU min EU max 0,00% magyar érték EU átlag EU min EU max

Általános gazdasági helyzet

1 főre jutó regionális GDP (2006) - 4 kvartilis értéke a vizsgált mutatókra - sötétzöld: minden mutató esetében a legjobb kvartilisben - sárga: minden mutató esetében a legrosszabb kvartilisben

Komplex vizsgált mutatók 1 főre jutó GDP (PPS) 1 alkalmazottra jutó GDP (PPS) Foglalkoztatottak aránya 55-64 év közötti foglalkoztatottak aránya K+F kiadások a GDP %-ában Regionális munkanélküliségi ráta eloszlása Hosszútávú munkanélküliségi ráta

7,00% 6,00% 5,00% 4,00% 3,00% 2,00% 1,00% 0,00% -1,00% -2,00% Inflációs ráta alakulása (2011) magyar érték 3,90% 3,10% EU átlag EU min EU max -1,60% 5,80% DEFICIT/SZUFICIT A GDP %-ÁBAN (2011) 6,00% 4,30% 4,30% 4,00% 2,00% 0,00% -2,00% -4,00% -6,00% -4,50% -8,00% -10,00% -12,00% -14,00% -13,10% harmonizált fogyasztói árak éves átlagos változása GDP-hez mért nettó plusz vagy hiány Folyó fizetési mérleg (2011) 10,00% 8,00% 6,00% 4,00% 2,00% 0,00% -2,00% -4,00% -6,00% -8,00% -10,00% -12,00% 180,00% 160,00% 140,00% 120,00% 100,00% 80,00% 60,00% 40,00% 20,00% 0,00% 1,40% -0,60% 80,60%82,50% -10,10% 6% 9,20% 165,30% GDP-hez mért folyó fizetési mérleg deficit/szuficit (%) BRUTTÓ ÁLLAMADÓSSÁG A GDP %-ÁBAN (2011) GDP-hez mért bruttó államadósság

Beruházások alakulása (2011) 25,00% 20,00% 16,70% 18,60% 24,60% Gdp-hez mért 20% közvetlen beruházás (2011) 15% 18% 13,80% 15,00% 10,00% 5,00% 0,00% 10,10% 2,90% 2,50% 1% 5,80% GDP-hez mért bruttó állóeszköz létrehozás GDP-hez mért bruttó állóeszköz létrehozás állami forrásból 10% 5% 0% -5% magyar érték 3,10% 2,90% 3% 1,80% EU átlag 0 EU min EU max GDP-hez mért nettó külföldi közvetlen tőkebeáramlás GDP-hez mért nettó külföldi tőkekiáramlás -10% -7,40%

Ágazati jellemzők

26,8 Foglalkoztatottak megoszlása Magyarországon, % 7,1 (2009) 23,1 mezőgazdaságban foglalkoztatottak (A+B) ipari foglalkoztatottak (C+D+E) építőiparban foglalkoztatottak (F) Foglalkoztatottak átlagos megoszlása az EU27-ben (2009) 28,6 5,7 17 7,6 mezőgazdaságban foglalkoztatottak (A+B) ipari foglalkoztatottak (C+D+E) építőiparban foglalkoztatottak (F) 10,4 25,1 7,5 kereskedelemben és közlekedésben foglalkoztatottak (G+H+I) pénzügyi közvetítő szolgáltatásban foglalkoztatottak (J+K) egyéb szolgáltatásban foglalkoztatottak (L-P) 15,5 25,6 kereskedelemben és közlekedésben foglalkoztatottak (G+H+I) pénzügyi közvetítő szolgáltatásban foglalkoztatottak (J+K) egyéb szolgáltatásban foglalkoztatottak (L-P)

30,00% 25,00% 20,00% Mezőgazdaságban 27,80% foglalkoztatottak aránya (2009) A mezőgazdaság 350,00 termelékenysége, 300,00 EU27=100 (2009) 250,00 314,50 15,00% 10,00% 5,00% 7,10% 5,70% 1,40% a teljes foglalkoztatottak %- ában 200,00 150,00 100,00 50,00 98,50 100,00 33,50 bruttó hozzáadott érték/foglalkoztatotta k száma 0,00% 0,00

30,00% 25,00% Iparban 28% foglalkoztatottak aránya (2009) 23,10% Az ipar 250 termelékenysége, EU27=100 (2009) 200 241 20,00% 17,50% 15,00% 10,00% 10,20% a teljes foglalkoztatottak %- ában 150 100 67,8 100 bruttó hozzáadott érték/foglalkoztatott ak száma 5,00% 50 36,7 0,00% 0

40,00% 35,00% 30,00% 25,00% 20,00% 15,00% 10,00% Egyéb szolgáltatásban 38,70% foglalkoztatottak aránya (2009) 29,10% 26,80% 16,30% a teljes foglalkoztatottak %- ában Egyéb szolgáltatási ágazat termelékenysége, 180,00 160,00 EU27=100 (2009) 140,00 120,00 100,00 80,00 60,00 40,00 73,20 100,00 38,40 160,10 bruttó hozzáadott érték/foglalkoztatotta k száma 5,00% 20,00 0,00% 0,00

Magyarország helyzetjelentés 2012. július (2009/2011-es adatok alapján)

Foglalkozatottak aránya, 20-64 év EU27, Mo cél: 75% 80 70 60 50 40 30 68,6 60,7 64,8 65,1 65,3 56,5 53,6 55,4 59,5 20 10 0

Elért változás a foglakoztatásban 2001-2011 (százalékpontban) EU27 1,8 (javulás) Magyarország -0,6 (romlás) Közép-Magyarország -0,7 (romlás) Közép-Dunántúl 0,3 (javulás) Nyugat-Dunántúl -3,7 (romlás) Dél-Dunántúl -0,7 (romlás) Észak-Magyarország -0,9 (romlás) Észak-Alföld 1 (javulás) Dél-Alföld -1,3 (romlás)

A 18-24 év közötti iskolából kimaradók aránya a 18-24 közötti népességből (2009/2011 Eu27, Mo cél: 10%) 16 14 12 10 8 6 4 2 0

40 35 30 Felsőfokú végzettségűek aránya a 30-34 év közöttiek körében (2009/2011 Eu27 cél: 40%, Mo cél: 30%) 25 20 15 10 5 0

2,5 K+F kiadások 2009 (EU27 cél: 3%, Mo: 1,8%) 2 1,5 1 0,5 0

Szegénységgel vagy társadalmi kirekesztéssel sújtott lakosság aránya (2010) EU27 cél 20% (jelenleg 24%) Magyarország cél 25 % (jelenleg 30%) Közép-Magyarországra van csak adat (eléri a célt 25%)

Az előző ciklusok tervezési tapasztalatai (2004-2006) forrásorientált tervezés (tehát nem stratégiai), a meglévő tervek átalakultak a forrásokhoz való hozzáférés lehetőségének megfelelően ahogy változtak a források, úgy módosultak a tervek

Mindkét ciklusban elkövetett hibák Koncentráció hiánya: Túl sok volt a cél és prioritás,egyik területen sem értünk el átütő eredményt,igazi strukturális változást Területi/regionális dimenzió és szempontok hiánya: NFT I.-ben 1 db ROP, utána több ugyan, de nem tükrözték a regionális sajátosságokat. A legfontosabb beavatkozási területek (pl. nagyvárosi térségek) sem kaptak tudatos figyelmet.

2014-től az ERFA források legalább 5%-át a fenntartható városfejlesztésre kell fordítani és a partnerségi szerződésben meg kell határozni azon városok legfeljebb húszas listáját, ahol az intézkedéseket végrehajtják. Integráció hiánya, koordinációs problémák: Alig voltak integrált projektek. A hagyományos területfejlesztési feladatok alárendelődtek a versenyképességi céloknak, pedig azok egymást erősíthetnék.

Sajáterő és a humán kapacitás hiánya az igazán rászorultaknál: Minél elmaradottabb egy régió, egy kistérség, annál kevesebb pályázat érkezett. Beruházásokban és nem az eredményekben való gondolkodást meg kell fordítani.

MEGVALÓSÍTÁSI, INTÉZMÉNYI HIBÁK Túlzott bürokrácia, bonyolult pályázati rendszer A kifizetések elhúzódása Megvalósítási problémákat okozott a nem megfelelő projekt-előkészítés. (A költségekben alul-, a kapacitásokban túltervezés jellemző. A beruházási költségekre koncentrálnak és a fenntartás másodlagos.)

Köszönöm a figyelmet!