A közoktatást érintő munkaügyi változások 2012.02.19. ELŐADÓ DR. GÁSPÁRNÉ DR. SZOKOL MÁRTA ÜGYVÉD
Munkaügyi jogszabályváltozások a közoktatásban A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (Kt.) Többlettanítás elszámolása (1. számú melléklet Harmadik rész II/18.) A Munka Törvénykönyve 1992. XXII. Törvény (Mt.) gyermek utáni pótszabadság (Mt. 132. (2)bek.) szülési szabadság (138. (1) bek.) munkaidő-kedvezmény vis maior alapján (Mt. 138. (7) bek.) A gyermekgondozás, ápolás céljából igénybevett fizetés nélküli szabadság miatti távollét időtartamára járó szabadság mértéke (130. (2) be. c) pont 211. (5), (5a) és (6a) bekezdés). A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIIII. Törvény (Kjt.) a nyugdíjas fogalma (Kjt. 37/B. ) felmentési jogcímek (Kjt. 30. ) vezetők pótszabadsága (Kjt. 58. ) jubileumi jutalom (Kjt. 78. ) munkáltatói kölcsön a végtörlesztéshez (Kjt. 78/B. ) A prémiumévek programban résztvevő jogviszonyának megszűnése (2004. évi CXXII. Törvény) 2
TÖBBLETTANÍTÁS ELSZÁMOLÁSA Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény (Kt.) 1. számú melléklet Harmadik rész II/18. pont: 18..A többlettanításért járó óradíj csak akkor fizethető ki, ha a pedagógus az elszámolási időszakra eső kötelező óraszámát teljesítette. E rendelkezés nem alkalmazható, ha a pedagógus azért nem teljesítette a heti kötelező óraszámát, mert az Mt. 151. (2) bekezdésében megjelölt okból volt távol vagy keresőképtelen volt, vagy a nevelési-oktatási intézmény vezetője utasítása alapján a II. 7. b) pontban meghatározott, pedagógus-munkakörrel összefüggő feladatot látott el. A heti kötelező óraszám mértékének meghatározása nem jelent munkaidő-beosztást, nem jelent heti munkaidőkeretet. A teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén csupán a teljesítendő tanítási órák számát határozza meg a közoktatásról szóló törvény ugyanúgy, ahogy az Mt. 117. /B. -a, a teljes munkaidő mértékét napi nyolc, heti negyven órában írja elő. A munkaidő-beosztására vonatkozóan sem a közoktatási törvény sem végrehajtási rendelete speciális rendelkezéseket nem tartalmaz, ezért az Mt. közalkalmazottakra is irányadó előírásait kell segítségül hívnunk. A munkaidő-beosztást a munkáltató határozza meg. 3
Az alábbi távollétek időtartama alatt a pedagógusnak nincs munkavégzési kötelezettsége ezen távollétek időtartamára az Mt.-ben foglaltak szerint jogosult díjazásra, illetve keresőképtelenség esetén táppénzre: o keresőképtelenség o állampolgári kötelezettség teljesítése o közeli hozzátartozó halálakor legalább 2 nap o a kötelező orvosi vizsgálat (ideértve a terhességgel összefüggő orvosi vizsgálatot is); o a véradás o a munkaszüneti nap o a szabadság ( o o o a szoptatási munkaidő-kedvezmény a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott munkavégzés alóli felmentés időtartamára ( Pl. Mt. 103. -a (4) bekezdése értelmében a munkavállaló köteles (4) A munkavállaló - munkabérének és költségeinek megtérítése mellett - köteles a munkáltató által kijelölt tanfolyamon vagy továbbképzésen részt venni, és az előírt vizsgákat letenni, kivéve, ha ez személyi vagy családi körülményeire tekintettel reá aránytalanul sérelmes ) vagy ha az intézmény vezetője utasítására az intézmény nevelési programjának, felülvizsgálatával összefüggő, pedagógiai programjának kidolgozásával, diákönkormányzatot segítő, kulturális nevelőtanári, a gyermekek, tanulók felügyeletével összefüggő, kollektív szerződésben meghatározott feladatokat látott el. A távollétek alatt tervezett túlóráit nem tartja meg, ezért arra díjazás sem jár, munkavégzési kötelezettség hiányában pedig az elmaradt kötelező óráit sem kell pótolnia. 4
A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben szóló 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 2011. október 15-én hatályba lépett 16. -a érelmében a pedagógust óradíj csak akkor illeti meg, ha a munkakörére előírt kötelező óraszámánál, a rendes munkaidőn belül a munkáltató elrendelése alapján többet tanít. Összhangban a Közoktatási törvény módosításával, törlésre került a tanítási időkeret alapján történő többlet tanítás mértékének megállapítására vonatkozó rendelkezés. Az óradíj összegének meghatározásánál az osztószámra irányadó rendelkezések nem változtak. 5 5
ÚJ rendelkezés Ha a rendes munkaidején belül az elrendelés következtében a pedagógus a kötelező óraszámán felül heti 10 óránál többet tanít, akkor a tíz órát meghaladó többlettanításért az egyébként járó óradíját további 25%-kal meg kell emelni. Ez az óradíj magában foglalja a tanítási órán kívüli munkaköri feladatok rendkívüli munkaidőben történő ellátásáért járó díjazás összegét is. Havi munkaidőkeret alkalmazása esetén mértéke a következők szerint határozható meg: (heti kötelező óraszám egyötöde szorozva a tanítási napok számával) plusz ( tanítási napok szorozva a heti tíz óra egyötödével azaz kettő órával). Pl. ha a tanítási napok szám 22 és a pedagógus kötelező óraszáma is 22 akkor (22 x (22:5) = 96,8 + (2 óra x 22) = 140,8 óra, azaz a 96,8 és a 140,8 óra közötti tanításért óradíjat, míg a 140,8 órán felüli tanításért az egyébként járó óradíj 25%-kal megemelt összege jár. (Korábban a két hónap alatt 86 óránál többet tanított akkor illette meg a megemelt óradíj.) Ha a pedagógus által teljesített tanítási órák száma meghaladja a teljes (heti 40 óra) munkaidőt, a többlet tanításért az egyébként járó óradíját 50%-kal meg kell emelni. Ez az óradíj szintén magában foglalja a rendkívüli munkavégzésért járó díjazást, beleértve a tanítási, foglalkozási órán kívüli munkaköri feladatok ellátásáért járó díjazást is. Nem alkalmazhatók a fentiekben foglaltak, ha a pedagógus a munkaidő-beosztásából követhetően a tanítási órán, óvodai és kollégiumi foglalkozáson kívüli munkaköri feladatait rendkívüli munkaidőben látja el és díjazását az Mt. 147. -ának (2) bekezdése alapján állapítja meg a munkáltató. 6 6
A GYERMEK UTÁNI PÓTSZABADSÁG Az Mt. 132. -a (2) bekezdésének módosítása értelmében 2012. január 01. napjától kezdődően a gyermek utáni pótszabadság, 16 év alatti gyermeke után a munkavállalónak jár. A továbbiakban nincs szükség a szülők nyilatkozatára, ha mindkét szülő munkavállaló, akkor mind a ketten jogosultak a pótszabadságra. A törvény a jogosultság feltételeként nem írja elő a gyermek saját háztartásban történő nevelését, ezért álláspontom szerint a gyermek utáni pótszabadság, az elvált, vagy külön élő szülőt is megilleti. Csak emlékeztetőül. A gyermek utáni pótszabadság mértéke nem változott egy gyermek után kettő, két gyermek után négy, három és több gyermek után összesen hét munkanap. A jogosultság első ízben a gyermek születésének évben, utoljára pedig abban az évben illeti meg a munkavállalót, amikor gyermeke a 16. életévet betölti. 7
SZÜLÉSI SZABADSÁG Ugyancsak a 2010/18/EU Irányelvvel összhangban a szülési szabadság 2012. január 1. napjától kezdődően azt a nőt is megilleti, aki a gyermeket örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette. A szülési szabadság időtartamát a kifejezetten munkavégzéshez kötött jogosultságok kivételével munkában töltött időnek kell tekinteni. A szülési szabadságról visszatérőnek az illetményét, az azonos munkakörrel és gyakorlattal rendelkező munkavállalók részére időközben megvalósított átlagos éves bérfejlesztésnek megfelelően módosítani kell. Ha nincs azonos munkakörben foglalkoztatott dolgozó, akkor a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos éves bérfejlesztés az irányadó. (Mt. 138. (1) és (1a) bek, 84. ) 8
MUNKAIDŐ-KEDVEZMÉNY VIS MAIOR ALAPJÁN A 2010/18/EU Irányelvnek való megfelelést szolgálja az Mt. 138. -ának alábbi (7) bekezdéssel történt kiegészítése (7) A munkavállaló mentesül rendelkezésre állási vagy munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét időtartamára. A munkaidő-kedvezmény tartamára távolléti díj jár. A módosítás azonban nem tartalmaz az igénybevétel feltételeire részletes szabályokat, nem határozza meg azt sem, hogy ezen munkaidő kedvezmény évente hány esetben és/vagy mennyi időre vehető igénybe. Az Irányelv 7. szakaszának 2. pontja felhatalmazta a tagállamokat ezen részletes szabályok illetve korlátozások meghatározására, de erre ez idáig nem került sor. 9
A gyermek gondozása céljából igénybevett fizetés nélküli szabadságra járó szabadság A gyermek gondozása céljára adott fizetés nélküli szabadság első éve helyett csak a fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára jogosult a munkavállaló szabadságra. Ezen rendelkezést a módosítás 2011. augusztus 1-jei hatályba lépését követően kezdődő fizetés nélküli szabadságra lehet alkalmazni. A fizetés nélküli szabadság megszűnését követően, az első hat hónapjára járó szabadságot a felek megállapodása alapján pénzben is meg lehet váltani. A szabadság pénzbeli megváltásáról szóló megállapodás 2011. augusztus 1-jét követően lejáró fizetés nélküli szabadság megszűnésekor köthető. 10
A SZABADSÁG KIADÁSA A SZABADSÁG KIADÁSA AZ ESEDÉKESSÉG ÉVÉBEN A szabadságot kettőnél több részletben nemcsak a közalkalmazott kérésére lehet kiadni, hanem akkor is, ha azt a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdeke, működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok indokolja. Ez esetben is megilleti a közalkalmazottat naptári évenként egyszer legalább tizennégy naptári napi távollétet biztosító szabadság kivéve, ha a felek eltérően állapodnak meg. A nevelő-oktató munkát végzők pótszabadságára jogosult dolgozó esetében azonban a Kjt. 59. -a értelmében a szabadságot a munkáltató a közalkalmazott kérése nélkül legfeljebb négy részletben is kiadhatja. A 138/1992. (X.8.) korm. rend. 10. -a értelmében (2) A pedagógus szabadságát - a tizenhat évesnél fiatalabb gyermek után járó pótszabadság kivételével - elsősorban a nyári szünetben, óvodákban a június 1-jétől augusztus 31-ig tartó időszakban kell kiadni. Ha a szabadság a nyári szünetben nem adható ki, akkor azt az őszi, téli vagy a tavaszi szünetben, a szünet munkanapjait meghaladó szabadságnapokat pedig a szorgalmi időben, illetve a nevelési év többi részében kell kiadni. 11
SZABADSÁG KIADÁSA AZ ESEDÉKESSÉG ÉVÉT KÖVETŐEN (Mt. 134. ) Munkáltató oldalán felmerült okból Az esedékesség évét követő év március 31-ig kollektív szerződés rendelkezése alapján június 30- ig ha azt: kivételesen fontos gazdasági érdek (legfeljebb a rendes szabadság egynegyedét) Mt. 134. (9)munkaszervezéstől független olyan körülményt kell érteni, amelynek felmerülése esetén a rendes szabadságnak az esedékesség évében teljes mértékben történő kiadása a munkáltató gazdálkodását meghatározó módon hátrányosan befolyásolná működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok Mt. 134. (8) baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetőleg elhárítása érdekében - szükséges. indokolja. A közalkalmazott oldalán felmerült okból Ha a szabadság kiadására a közalkalmazott betegsége vagy személyét érintő más elháríthatatlan akadály miatt az esedékesség évében nem került sor, és ha az akadályoztatás időtartama egybefüggően a 183 napot elérte vagy meghaladta, akkor az akadályoztatás megszűnésétől számított nem 30 napon, ha nem, akkor 183 napon belül kell azt kiadni. 12
Fizetés nélküli szabadság megszakításának előzetes bejelentése Az Mt. 138. -ának (5) bekezdése értelmében (5) A munkavállalót fizetés nélküli szabadság illeti meg a) a gyermek harmadik életéve betöltéséig, a gyermek otthoni gondozása céljából; b) a gyermek tizedik életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama alatt, feltéve, hogy a munkavállaló a gyermeket otthonában gondozza; c) a gyermek tizenkettedik életéve betöltéséig a gyermek betegsége esetén, az otthoni ápolás érdekében. Az Mt. 138. (5a) bek. értelmében, ha a munkavállaló a fizetés nélküli szabadságát annak lejárta előtt munkába állás céljából meg kívánja szakítani, ezen szándékát a munkáltatóval közölnie kell. A munkáltatót foglalkoztatási kötelezettség, ha munkavállaló a fizetés nélküli szabadság kezdetétől számított hat hónap letelte előtt kíván munkába állni, a bejelentést követő harminc nap, hat hónap leteltével vagy azt követően kíván munkába állni a bejelentést követő legfeljebb hatvan nap elteltével terheli. 13
Mikor kötelező a részmunkaidőben történő foglalkoztatás? A gyermek három éves koráig az otthoni gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon lévő közalkalmazott kivéve a megbízott magasabb vezetőt és vezetőt - írásban kérheti: részmunkaidőben heti 20 órában, készenléti jellegű munkakörben a kinevezése szerinti munkakör felében történő foglalkoztatását. A kérelmének a munkáltató köteles eleget tenni. A közalkalmazottnak kérelmét írásban a fizetés nélküli szabadság megszűnése előtt 60 nappal kell benyújtania. A nevelési-oktatási intézményekben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetén a kérelmet a tanév szorgalmi időszakának befejezését, illetve az első félév befejezést megelőző hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni. /I. félév 30/2011. (VI.7.) NEFMI rend. értelmében a 2011/2012-es tanév 2012.06.15-ig tart, ehhez képest 2012. április 16. kell jelezni.) 14
A KÖZALKALMAZOTTAK JOGÁLLÁSÁRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY 2012. január 1-vel a Kjt alábbi rendelkezési kerültek módosításra: - a nyugdíjas fogalma (Kjt. 37/B. ) - felmentési jogcímek (Kjt. 30. ) - vezetők pótszabadsága (Kjt. 58. ) - jubileumi jutalom (Kjt. 78. ) Új rendelkezésként léptek hatályba 2012. január 1-től a végtörlesztéshez nyújtható visszterhes munkáltatói kölcsönre vonatkozó előírások. 15
Kjt. 37/B. (1) E törvény alkalmazása szempontjából a közalkalmazott akkor minősül nyugdíjasnak, ha a) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság), b) az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül, c) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíj segélyben (nyugdíjban), Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíjban, öregségi, munkaképtelenségi járadékban, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban, vagy rokkantsági ellátásban részesül, vagy d) a felmentésére a 30. (1) bekezdés f) pontja alapján kerül sor. (2) A közalkalmazott akkor részesül az (1) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti ellátásban, ha az ellátást jogerősen megállapították. (4) A közalkalmazott köteles tájékoztatni a munkáltatót, ha az (1) bekezdés hatálya alá esik. 16
FELMENTÉS JOGCÍMEI 40 éves jubileumi jutalom 35 év közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő után Az előrehozott öregségi nyugdíj megszűnésével összefüggésben hatályon kívül helyezésre került az e jogcímen történő munkáltató felmentésről rendelkező Kjt. 30. (1) bekezdésének e./ pontja. Ha a korhatár előtti ellátásra jogosult közalkalmazott 2012 évben korhatár előtti ellátást kíván igénybe venni, akkor közalkalmazotti jogviszonyát meg kell szüntetnie, de a megszűntetésre felmentéssel már nem, csak lemondással vagy közös megegyezéssel kerülhet sor. A közalkalmazotti jogviszonya megszűnésekor nyugdíjasnak a hatályos jogszabályok értelmében nem minősül, ezért a kedvezményes - 35 év közalkalmazotti jogviszony után a 40 éves jubileumi jutalomra - nem lesz jogosult. Kivételt képez az a közalkalmazott, akivel felmentést a munkáltató 2012. január 1-jét megelőzően - az akkor még előrehozott öregségi nyugdíj igénybevétele céljából benyújtott kérelme alapján - közölte, de közalkalmazotti jogviszonya csak 2012. évben szűnik meg, a 2011. december 31-én hatályos szabályok szerint nyugdíjasnak minősül. A 40 éves jubileumi jutalommal járó öt havi illetmény is megilleti, ha a megszűnéskor legalább 35 év közalkalmazotti jogviszonyban töltött idővel rendelkezik. A 40 év jogosultsági idővel legkésőbb a felmentési idő leteltekor rendelkező nő 2012. január 1-jét követően is kérheti az öregségi teljes nyugdíj igénybevétele céljából közalkalmazotti jogviszonya felmentéssel történő megszűntetését (Kjt. 30. (1) bek. f./ pont.). A munkáltató a kérésnek nem köteles eleget tenni, ám ha teljesíti, akkor a közalkalmazottat felmentési idő, és ha rendelkezik legalább 35 év közalkalmazotti jogviszonyban töltött idővel, akkor a negyven éves jubileumi jutalommal járó öt havi illetmény is megilleti, melyet jogviszonyának megszűnésekor kell kifizetni. 17
MAGASABB VEZETŐI ÉS A VEZETŐI MEGBÍZÁSSAL RENDELKEZŐ KÖZALKALMAZOTT PÓTSZABADSÁGA 2011. évben: Kjt.57. (2) A magasabb vezető megbízású közalkalmazottat évi tíz munkanap, a vezető megbízásút évi öt munkanap pótszabadság illeti meg. A 2011. június 6-val hatályba lépett módosítás nem tartalmazott rendelkezést a magasabb vezetői megbízás, a vezetői megbízás és a munkakör alapján járó pótszabadság együttes alkalmazásának kizárására, ezért a magasabb vezető és a vezető megbízású közalkalmazottat mindkét jogcímen megilleti a pótszabadság. A 2011. június 1-én közalkalmazotti jogviszonyban álló vezető 2011 évi szabadságát a június 1- jén hatályos Kjt. szerint kell megállapítani és erről a magasabb vezetőt, a vezetőt június 20. napjáig kellett értesíteni. A vezető szabija nem lehet kevesebb a május 31-én hatályos Kjt. alapján járó szabinál. 2012. január 1-jétől kezdődően a pedagógus magasabb vezető és vezető csak a munkaköri pótszabadságra lesz jogosult. Kjt.58. (3) A munkakör és a beosztás [57. (2) bekezdése] alapján járó pótszabadság közül a magasabb mértékű pótszabadság jár. 18
KÖLCSÖN A VÉGTÖRLESZTÉSHEZ 78/B. (1) A közalkalmazott részére a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 200/B. (1) bekezdésében meghatározott végtörlesztéséhez kizárólag visszterhes munkáltatói kölcsön nyújtható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott munkáltatói kölcsön összege a közalkalmazott háztartásában eltartott gyermekek számától függően: a) egy gyermek esetén legfeljebb 6 millió forint, b) két gyermek esetén legfeljebb 8 millió forint, c) három gyermek esetén legfeljebb 10 millió forint, d) minden további gyermek után legfeljebb gyermekenként további 1 millió forint. (3) E szempontjából gyermek: a) a közalkalmazott vér szerinti és örökbe fogadott gyermeke, b) a közalkalmazott háztartásában legalább egy éve nevelt mostoha gyermek, c) a közalkalmazott gyámsága alatt álló legalább egy éve vele együttélő és általa eltartott gyermek, d) az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek, aki a gyermek- és ifjúságvédő intézettel kötött megállapodás alapján legalább egy éve él a köztisztviselőnél, mint nevelőszülőnél. (4) E szempontjából eltartottnak minősül a gyermek, ha a) a 16. életévét még nem töltötte be, b) a 16. életévét már betöltötte, de oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és 25. életévét még nem töltötte be, c) a 16. életévét már betöltötte, de munkaképesség-csökkenést, illetve egészségkárosodást szenvedett személy és ez az állapota legalább egy éve tart, vagy egy év alatt előreláthatóan nem szűnik meg. 19
PRÉMIUMÉVEK PROGRAMBAN RÉSZTVEVŐ JOGVISZONYÁNAK MEGSZŰNÉSE Összhangban az öregségi nyugdíjkorhatár megemelésével, továbbá az előrehozott öregségi nyugdíj, korengedményes, korkedvezményes nyugdíj megszűnésével illetve a helyükbe lépő korhatár előtti ellátásra irányadó jogszabályokkal módosításra került a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény. A programban résztvevő jogviszonya akkor szűnik meg, ha: az öregségi nyugdíjra való jogosultság életkori és szolgálati időre vonatkozó feltételeit megszerzi, új munkaviszony, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszony, állami vezetői szolgálati viszony létesítésével, a nők életkortól független öregségi teljes nyugdíjra való jogosultága feltételeinek megszerzésével (Társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. (2a) bek.) Azok akik 2010. január 1-jét megelőzően léptek be a prémiumévek programba és a rájuk irányadó előrehozott öregségi nyugdíj összegének 2010. január 1-jétől hatályos változása miatt a programban való részvételük a kinevezésük módosítása szerinti megszűnési időponthoz képest - meghosszabbodik a teljes összegű nyugdíjjogosultságuk megszerzéséig 20
AKTUÁLIS KÉRDÉSEK Mikor nem kell a pedagógus álláshelyet megpályáztatni? Fő szabályként közalkalmazotti jogviszony csak pályázat útján létesíthető. Nem kötelező pályázat kiírása: áthelyezés eredménytelen pályázat folyamatos ellátás biztosítása ösztöndíjas továbbfoglalkoztatása határozott idejű kinevezés ha azt végrehajtási jogszabály előírja. A 138/1992. (X. 8.) Korm. rend. (Vhr) alapján: o az alaptevékenység körébe nem tartozó munkakörökre. o ha a munkakör betöltésére a helyi önkormányzati munkaerő-gazdálkodási rendszer keretében kerül sor; o ha a munkakört olyan személlyel kívánják betölteni, akit határozott időre szóló kinevezéssel legalább 10 hónapot foglalkoztattak. (a lényeg a kinevezés, azaz megbízási szerződéssel foglalkoztatott óraadó tanár pályázat nélküli határozatlan idejű kinevezésére nincs jogi lehetőség.) 21
Magasabb vezetői, vezetői megbízás pályázat kiírása nélkül A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 2010. január 1. napjától hatályos módosítása értelmében a munkáltató vezetője kivételével pályázat kiírása nélkül is betölthető a magasabb vezetői és a vezetői beosztás ha: ha kilencven napon belül már legalább két alkalommal eredménytelen volt a pályáztatás, ha a magasabb vezetői beosztás betöltése a folyamatos ellátása biztonságos megszervezéséhez elengedhetetlenül szükséges és a személyi feltételek más munkaszervezési eszközökkel nem biztosíthatók, továbbá ha a közalkalmazott a magasabb vezetői, vezetői megbízást megelőzően legalább egy éve közalkalmazotti jogviszonyban áll a munkáltatóval. A vezetői megbízás megszűnése 22
A dajka bérminimumra való jogosultsága A Kjt. 61. -a (1) bekezdés b./ pontjának bb.) alpontja B+ fizetési osztályba kell sorolni az alapfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakör A 138/1992(X.8.) Korm. rend. 1. számú melléklet 9. és 9/A. pontja értelmében B fizetési osztályba sorolásra a dajka munkakörben foglalkoztatott, csak akkor jogosult, ha az alapfokú iskolai végzettsége mellett olyan szakképesítéssel rendelkezik, amely legalább középfokú képesítést tanúsít. Középfokú képesítés esetén a garantált bérminimum is megilleti. Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet (OKJ) előírások szerint szerint, a dajka rendelkezik 31-es számmal kezdődő OKJ-s szakképesítéssel akkor a garantált bérminimum (108000,-Ft/hó megilleti). 23
MESTERKÉPZÉSBEN SZERZETT VÉGZETTSÉG Az új felsőoktatási törvény értelmében, a mesterképzésben szerzett iskolai végzettség és szakképzettség egyetemi szintű végzettségnek minősül ezért, ha az a munkakör ellátásához a jogszabályi előírások szerint szükséges, akkor a mesterfokozattal rendelkezőt H fizetési osztályba kell sorolni. A DOKTORI BIZONYÍTVÁNNYAL RENDELKEZŐ PEDAGÓGUS BESOROLÁSA A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 17. és 127-128. -a határozza meg a közoktatásban a pedagógus munkakör betöltéséhez szükséges és egyben elégséges iskolai végzettséget és szakképzettséget. A közoktatásban a pedagógus munkakör betöltésének nem feltétele, ahhoz nem szükséges, a felsőoktatásról szóló törvény szerinti tudományos fokozat, a Magyar Tudományos Akadémia hazai rendes és levelező tagsága, az akadémiai doktori cím, ezért az azzal rendelkező pedagógus J fizetési osztályba sem sorolható. Tekintettel azonban arra, hogy a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 128. -ának (8) bekezdése a pedagógus szakvizsgával egyenértékűnek ismeri el a munkakör ellátásához szükséges végzettséghez és szakképzettséghez kapcsolódó szakterületen szerzett tudományos fokozat, valamint a doktori cselekmény alapján szerzett doktori cím., ezért az azzal rendelkezőt a Kjt. 61. -a (1) bekezdésének ia.) pontja szerint I fizetési osztályba kell sorolni 24
KINEVEZÉS HATÁROZOTT IDŐRE A közalkalmazotti jogviszony kinevezéssel és a kinevezés elfogadásával, főszabályként határozatlan időre jön létre. A határozott idejű kinevezéssel időbeli korlát nélkül létesíthető a közalkalmazottal Határozott időre közalkalmazotti jogviszony csak: helyettesítés céljából, vagy meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására létesíthető. Jogellenes határozott idejű kinevezés A Legfelsőbb Bíróság ítélkezési gyakorlata értelmében jogellenes az olyan határozott idejű kinevezés, amely üres álláshelyre történik, továbbá az is, amelynek időtartama nem igazodik a helyettesített személy távollétéhez. (EBH2009.1991, EBH2006.1543, ) A határozott idő tanévekhez kötése, tanévenként ugyanazon felek között ugyanazon személy helyettesítésére újabb határozott idejű kinevezés, vagy a kinevezés tanévenkénti meghosszabbítása olyan kikötése, mely jogszabályba ütközik, s ennek következtében semmisség miatt érvénytelen. Ez esetben a közalkalmazotti jogviszonynak a határozott idő letelte miatti megszűnése is jogellenes, s a munkáltató a Kjt. 34. -ában foglaltak szerint tartozik a jogkövetkezményeket viselni. 25
Végkielégítés határozott idejű közalkalmazotti jogviszony esetén A Kjt. 2009. január 01. napjával hatályba lépett módosítása értelmében, ha a munkáltató a közalkalmazottat legalább két alkalommal oly módon alkalmazta, hogy a jogviszonyok között hat hónapnál hosszabb idő nem telt el és a határozott idejű közalkalmazotti jogviszony megszűntetésére a határozott idő lejárta előtt, a Kjt. 30. -a (1) bek. a./ vagy b./ pontja alapján kerül sor (tevékenység megszűnése, az arra jogosult állami, önkormányzati szervek által elrendelt létszámcsökkentés), vagy az a határozott idő lejártával szűnik meg a közalkalmazott jogosulttá válik a végkielégítésre. Kettőnél több határozott idejű jogviszony esetén a hat hónapnál hosszabb megszűnés előtti jogviszonyokat nem lehet figyelembe venni. A végkielégítésre való jogosultság időtartamának megállapításánál a fenti jogcímeken megszűntetett közalkalmazotti jogviszonyokat össze kell adni. Az egyes határozott idejű jogviszonyok csak egyszer vehetők figyelembe, azaz azonos felek között újabb határozott idejű közalkalmazotti jogviszony létesítésénél a dolgozó azon határozott idejű jogviszonya nem vehető figyelembe, ami után már végkielégítésben részesül. 26
KORHATÁR ELŐTTI NYUGDÍJAK MEGSZŰNTETÉSE A kormány részéről a nemzeti erőforrás miniszter 2011. október 14-én nyújtotta be a T/4663. számú törvényjavaslatot a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszűntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról. A javaslat értelmében 2011. december 31-ét követően korhatár előtti öregségi nyugdíjat nem lehet megállapítani. Korhatár előtti öregségi nyugdíjnak minősül az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött személynek járó: előrehozott öregségi nyugdíj, a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj korkedvezményes nyugdíj bányásznyugdíj, korengedményes nyugdíj a külön jogszabály alapján egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíja, a polgármesteri tisztséget ellátóknak a külön törvény alapján megállapított öregségi nyugdíja, az országgyűlési képviselők külön törvény alapján megállapított öregségi nyugdíja és a szolgálati nyugdíj. 27
Nem minősül korhatár előtti nyugdíjnak a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tny.) 18. (2a)-(2d) bekezdése alapján a 40 év jogosultsági idővel rendelkező nőnek - folyósított öregségi teljes nyugdíja. A nők 40 év jogosultsági ideje alapján - Tny. 18. (2a)-(2d) - 2011. december 31-ig már megállapított öregségi teljes nyugdíját a törvényjavaslat nem érinti, azt öregségi nyugdíjként folyósítják továbbra is 28
KORHATÁR ELŐTTI ELLÁTÁS MEGÁLLAPÍTÁSA 2011. DECEMBER 31-ÉT KÖVETŐEN Korhatár előtti ellátásra jogosult: A 2011. december 31-éig előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultság életkori és szolgálati időre vonatkozó feltételeivel rendelkezett az az 1953 évben született nő, aki az 59. életévét betöltötte és a korhatár előtti ellátás kezdő napjáig, de legkésőbb 2012. december 31-ig legalább 37 év szolgálati időt szerzett az, aki a korhatár előtti ellátás kezdő napjáig, de legkésőbb 2012. december 31-ig a Tny. 2012. január 1-jét megelőző szabályai szerint korkedvezményre jogosultságot szerzett, 29
a művészeti tevékenységet folytatók, ha a 2011. december 31-ig, a 2012. január 1-je előtt hatályos szabályok szerint öregségi nyugdíjra jogosultságot szereztek, akik a külön jogszabályok szerint 2011. december 31-ig bányásznyugdíjra jogot szerzetek, akivel a munkáltató felmentés, felmondást a törvény hatálybalépését megelőzően (azaz 2011.december31-ig) írásban közölték vagy a közös megegyezéssel történő jogviszony megszűntetést a törvény hatálybalépését megelőzően megkötötték, feltéve, hogy a jogviszony megszűnésének kezdő napja 2012. évben van és az azt követő napon, a 2011. december 31- én hatályos szabályok szerint előrehozott, csökkentett összegű előrehozott, korengedményes, korkedvezményes nyugellátásra jogosult lett volna. Pl. Az 1952. évben született férfi a 2011. december 31-én hatályos rendelkezések szerint 60 év 183 napos életkor betöltése és 37 év szolgálati idő alapján jogosult előrehozott öregségi nyugdíjra, de ha legalább 42 év szolgálati ideje van, akkor 60 éves korában már jogosult előrehozott öregségi nyugdíjra. Az 1952. II. félévben született férfi csak akkor lesz jogosult az ellátásra, ha a 60. életévének betöltéséig legalább 42 év szolgálati idővel rendelkezik és a munkáltató munkaviszonyának megszűntetéséről szóló határozatát a törvény hatálybalépéséig (előreláthatólag 2012. január 1-ig) közölte, illetve a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszűntetéséről e határidőig írásban megállapodtak. 30
31 31