Esztergom árvízvédelmi fejlesztése az Esztergom árvízvédelmi fejlesztése I ütem című, KEHOP 1.4.0.-15-2016-00015 számú árvízvédelmi projekt megvalósításához készített döntés előkészítő egyeztetéseket támogató tanulmányterv
Előszó Esztergom város árvízvédelmi fejlesztése c. projekt több szempontból is kiemelt jelentőségű és bonyolultságú összetett árvízvédelmi célú fejlesztés. Az árvízvédelmi fejlesztési célok biztosítása mellett kiemelt figyelemmel kell lenni Esztergom város történelmi múltjára, a kialakult történelmi városképre, régészeti szempontokra, a kiemelt közlekedési csomópont jelentőségére, a nagyszámú közműérintettségre. A projekt komplex előkészítő munkái, ezen koncepcionális előkészítő dokumentumban foglaltak (mely döntően az ÉDUVIZIG előzetes szakmai előkészítői munkáinak eredményeit foglalja össze) alapján kezdődtek el és vannak folyamatban. A tanulmányterv segíti Esztergom városának képviselőivel folyó intenzív előzetes tervezői egyeztetéseket. Meghívóhoz csatolt anyag a Belügyminisztérium Vízgazdálkodási Tudományos Tanácsának előzetes tájékoztatását szolgálja. A Tanácsülésen a projekt-kedvezményezettek és a tervezők kiegészítő tájékoztatást kívánnak adni a tervezés pillanatnyi állásáról, a tervezett konkrét műszaki megoldási lehetőségekről, az előzetes hatósági egyeztetésekről, abban a reményben, hogy a Tanács szakmai állásfoglalása hatékonyan tudja segíteni a további tervezési-egyeztetési munkákat. A kiegészítő tájékoztatás keretében bemutatjuk: - a tervezett műtárgy megoldások lényegét; - az árvízvédelmi töltés javasolt szerkezetét, - a csatlakozási pontok (hid, plébánia templom) kialakításának tervezett módját. - az árvízvédelmi létesítmények történelmi városképbe illesztések előzetesen javasolt megoldásait. 1
1. Előzmények, a feladat meghatározása Az Esztergom Város árvízvédelmi rendszerének I. ütemű fejlesztésére a KEHOP 1.4.0. árvízvédelmi fejlesztések pályázati konstrukció keretében a térség elsőrendű állami védművein vagyonkezelési, fenntartási, fejlesztési, és árvízvédekezési feladatokat ellátó Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság és az Országos Vízügyi Főigazgatóság alkotta konzorcium nyert támogatást 2016-ban. A 2014-2020-as projekt ciklusban az Esztergom árvízvédelmi fejlesztése I ütem című, KEHOP 1.4.0.-15-2016-00015 számú árvízvédelmi projektet az Európai Unió és a Magyar Állam társfinanszírozásból valósítható meg bruttó 9,03 milliárd forint összértékben (1084/2016. (II. 29.) Korm. határozat a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról). A konzorciumvezető Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) 2016. júniusi döntése alapján a KEHOP projekt sikeres végrehajtásához el kellett készíteni jelen tanulmánytervet az alábbiak szerint: Esztergom Város árvízvédelmi fejlesztésének szükségessége már az ezredforduló óta hangsúlyossá vált. A Dunán 2002 évben tetőző, árvízszint is egyértelműen megmutatta, hogy az árvízlevezető képesség jelentősen romlott a térségben, azonban a szükséges beavatkozások az Esztergom árvízvédelmi fejlesztésének módja körül kialakult véleményeltérések miatt nem realizálódhattak. Országos viszonylatban is jelentős eredményt sikerült elérni az Esztergommal egy árvízi öblözetbe tartozó Tát-Tokod-Tokodaltáró nyílt ártérbe eső településrészeinek árvízmentesítésének megvalósításával, amely első üteme 2005-ig valósult meg a 117 sz. főút nyomvonalán közös árvízvédelmi-közúti fejlesztésként. Ennek a fejlesztésnek II. üteme 2014- ben zárult le az Únyi- és Kenyérmezei patakok menti töltések kiépítésével. A táti árvízvédelmi fejlesztések és a 2002-hez hasonlatos 2006 évi árvíz, majd ezeket is jelentősen meghaladó 2013-évi árvíz ismételten az esztergomi védművek fejlesztési szükségszerűségeire mutattak rá. Időközben a város önkormányzata is készíttetett tanulmányt az árvízvédelmi fejlesztés lehetséges változataira. Településfejlesztési stratégiák, és egyéb öblözetet érintő projekt elképzelések láttak napvilágot, valamint Európai Uniós és hazai ágazati stratégiák, tervek, jogszabályok születtek meg. 2
Az árvízvédelmi fejlesztés műszaki kialakításában a legnagyobb változást a 2014 évben módosított, 74/2014. (XII. 23.) BM rendelet a folyók mértékadó árvízszintjeiről című jogszabályban rögzített új Mértékadó Árvízszint (MÁSZ) jelentette, amely az esztergomi vízmércén 1,33 m el magasabb a korábban érvényben lévőnél. Emellett az utóbbi években jelentős ágazati tervek, stratégiák kerültek kidolgozásra, Árvízi Veszély és Kockázatkezelés (ÁKK) projekt eremdényei és országjelentése, Kvassay Jenő Terv (KJT), Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv aktualizálása (VGT2), továbbá a 01.NMT.04 Nagyvízi Mederkezelési Terv. Az ezekhez történő illeszkedést a KEHOP 2014-2020 pályázatban már érvényre kell juttatni. Fentiek alapján jelen tanulmánytervben az alábbi feladatokat kellett ellátni: Rendelkezésre álló legfrissebb alapadatok összegyűjtése, megfelelőségének lehetőségek szerinti ellenőrzése, adathiányok körének lehatárolása Korábbi egyeztetéseken, tanulmányokban felmerült árvízvédelmi fejlesztési változatok kategorizálása, beleértve a legfontosabb társadalmi kérdések megválaszolásához szükséges elképzeléseket A változatok összehasonlítása műszaki szempontból, figyelembe véve a várható gazdasági, társadalmi pozitív-negatív hatásokat A lehetséges műszaki változatok bekerülési költségének műszakilag megalapozott becslése A jelenleg érvényes jogszabályoknak, stratégiáknak és terveknek való megfelelési pontok összefoglalása A tanulmányterv célja, hogy a KEHOP projekt engedélyezési tervezési feladatainak és a pályázati útmutató által előírt részletes megvalósíthatósági tanulmány (MT) mielőbbi megkezdését támogassa azzal, hogy a lehetséges nyomvonalakat és a műszaki kialakítás irányát meghatározza, az alternatívákat összehasonlítja. Ezen túl alapot szolgáltat az érintettekkel való előzetes egyezetések lefolytatására is. 3
2. A jelenlegi helyzet ismertetése, a védvonal általános jellemzése, bírálata, a fejlesztés szükségessége A projektfejlesztés a 01.01. Esztergom-Táti árvízvédelmi szakaszhoz kapcsolódik, amely területileg az 1.14. számú Tát-Esztergomi árvízvédelmi öblözetben helyezkedik el. Az árvízvédelmi öblözet a Közép-Dunántúli régió északi részén, Komárom-Esztergom megye Esztergomi járásában található. A KEHOP projekt megvalósítási és hatásterülete erre az öblözetre terjed ki. Az öblözetet északnyugatról a Duna, a többi oldalról az aránylag gyorsan emelkedő terep határolja. Az érintett Esztergom és Tát városok, valamint Tokod-Tokodaltáró községek belterületének árvízvédelme érdekében elsőrendű árvízvédelmi védművek létesültek. (Az árvízvédelmi öblözet átnézetes térképe) A jelenlegi árvízvédelmi szakasz főbb adatait a 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet az árvízés a belvízvédekezésrőljogszabály 1. melléklete rögzíti. Az öblözetet védő árvízvédelmi fővédvonal hossza 11,433 km, amelyből 1,356 km vasbeton árvízvédelmi fal, illetve 0,190 km magaspart jellegű szakasz, további része földből készült töltés. A fővédvonalak két gátőrjárásra osztottak az alábbiak szerint: Esztergomi gátőrjárás 4
esztergomi gátőrjárás Duna jp. 0+000 3+363 tkm, ebből Táti gátőrjárás árvízvédelmi fal: 1,356 km táti gátőrjárás elkerülő út Duna jp. 0+000 5+032 tkm, ebből közút: 4,842 km, magaspart jellegű 0,190 km táti gátőrjárás Únyi patak bal part 0+000 1+545 tkm, táti gátőrjárás Únyi patak jobb part 0+000 1+023 tkm, táti gátőrjárás Kenyérmezei patak bal part 0+000 0+470 tkm, A jelenlegi árvízvédelmi rendszer két gátőrjárásának védműveit eltérő időszakokban és műszaki minőségben építették ki. Az esztergomi védmű az 1960-as években érte el jelenlegi kiépítettségét a korábbi (1910-es) védmű erősítésével, azóta érdemi beavatkozás nem történt ezen a szakaszon. A táti gátőrjárás védművei újonnan, két ütemben létesültek: 2005-ben a 117 sz. főúttal közös Tát, Duna jobbparti védtöltés, majd 2014-ben az Únyi és Kenyérmezeipatakok menti visszatöltésezések átadása történt meg. A két gátőrjárás védvonal szakaszai egymással fizikailag nincsenek összeköttetésben, de egybefüggő öblözet részeit mentesítik. A védvonalak között jelenleg nem védett, nyílt ártér található. A mértékadó árvízszinthez tartozó potenciálisan veszélyeztetett terület: 27,82 km 2. A mentesített öblözet kiterjedése összesen: 8,825 km 2. A nyílt ártér a táti szigetrendszer nélkül számított területe 18,995 km 2. 2.1. Az öblözet domborzati, vízrajzi viszonyai Az öblözet legmélyebb pontján a Duna medre található, amely a térség legnagyobb folyója és fő befogadója. A térszín ebbe az irányba lejt. A folyó a főmeder mellett több mellékággal rendelkezik a Táti szigetcsoportnál, valamint Esztergomnál a Prímás-szigeti Kis-Duna ággal. Ez utóbbi frekventált helyen található, Esztergom idegenforgalmában és vízi rekreációs életében jelentős szerepet játszik. Az öblözet többi részén is fellelhetőek régi holt medrek lenyomatai. A Duna vízrajzi viszonyait az esztergomi vízmérce statisztikai adataival jellemezhetjük: Helye: Duna 1718,5 fkm 0 pontja: 100,92 m Bf. LKV: -2 cm LNV: 813 cm MÁSZ:847 cm LKQ: 913 m 3 /s (2006-2014) LNQ: 9520 m 3 /s (2006-2014) 5
A Duna vízjárására jellemző tendencia az árvízszintek jelentős emelkedése, és a kisvízszintek csökkenése is. A mértékadó árvízszintek jogszabályi harmonizálására, újraszámítására 2014- évben került sor, eredményei jogszabályban átvezetésre kerültek. Az öblözet védvonalainak magassági kiépítése a jogszabályban előírt biztonsági tényezőket nem teljesíti. A növekvő árvízi terhelések fokozott árvízi jelenséget idéznek elő és a magasabb vízszintek a töltésre nagyobb terheket jelentenek, amely növeli a tönkremenetel valószínűségét. Az árvízszintek emelkedése és a magasabb árvízszintek előfordulási gyakoriságának növekedése fokozottan veszélyezteti a korábban nyílt ártéren található területhasználatokat, létesítményeket is. A kisvízszintek csökkenése, a vízállások, vízhozamok a korábbi természetes vízjárási állapotokhoz képest megváltozott gyakorisága szerepet játszik a Duna meder, és különösen a mellékágainak vízellátottságában, ami negatív ökológiai, vízkészlet-gazdálkodási, társadalmihasznosítási következményeket is okoz. Az öblözet vizeit és a külvizeket a Szentlélek-patak, a Kenyérmezei-patak, a Tokodaltárói vízfolyás, az Únyi-patak és a Mogyorósbányai vízfolyás viszi a Dunába. Az öblözetben a talajvízszinteket döntően a Duna vízjárása befolyásolja. A prímás sziget Tát felöli végén erre parti szűrésű vízbázis is települ, amely Esztergom vízellátását biztosítja. A vízbázis védelmére hidrogeológiai védőidom került lehatárolásra. A környező hegyek karszt vízkészletének bővülése is jelentős hatást gyakorol a felszín alatti vizek szintjeire. Helyenként források formájában ez a víz a felszínre tör, amint az Esztergom belterületén a Kis-Duna ág partján, medrében is több helyen is megfigyelhető az intenzív hozzáfolyás. 2.2. Az öblözetben található területhasználatok, infrastruktúra, lakosszám ismertetése Az öblözetet több főútvonal, valamint az Almásfüzitő Esztergomi vasútvonal is keresztezi. A Tát-Tokod elkerülő út (117 sz. főközlekedési út) mintegy 5 km es szakasza egyben árvízvédelmi védvonalként is funkcionál. Az ártéren keresztül Esztergom irányába további két főközlekedési út halad: A 11. sz. főút a Dunával közel párhuzamos és a Tát-Esztergom közötti szakasza teljes hosszában az ártéren húzódik. Árvízkor a közútkezelő az utat lezárja. A Dorog- Esztergomi útnak (111. számú főút) csak Esztergom közelében húzódó 1 km-es szakasza helyezkedik el az ártéren. Itt a mértékadó esztergomi vízmércén mért 742 cm-t meghaladó vízállások esetén az út mentén védekezni szükséges a nyílt ártéri területek, valamint Esztergom megközelíthetőségének biztosítása érdekében. A főút jelentős forgalmat bonyolít le, mivel nem csak lakossági, és a város ellátását szolgálja, hanem jelentős ipari területek, gyárak fő ellátó útvonalaként is szolgál. Az öblözethez tartozik az Esztergomi Kis-Duna és a meglévő védvonal által határolt, nyílt ártérben lévő Primás-sziget, mely árvizek ellen nem védett, lokalizációs védelme nem 6
megoldható, mértékadó nagyvízek esetén kialakuló elöntéskor kitelepítése szükséges. A szigeten jelentős beépítések találhatóak, többek között iskola, idegenforgalmi, vendéglátó, sport és szolgáltató épületek, stb. A nyílt ártéren található még Esztergom-szentkirályi dűlő nevű üdülőövezet, valamint Esztergom déli városrészén a 111. sz. fő melletti (főleg szolgáltató jellegű) beépítések is., de nagy része mezőgazdaságilag művelt. A terület különböző részeit több jelentős közművezeték szeli át, pl: az Esztergom Prímás szigeti ivóvízbázisról a térséget ellátó regionális ivóvízhálózat több vezetéke, az Esztergom Tát közötti elektromos és optikai hálózat. A dorogi ipari park egyesített ipari víz vezetéke, és tisztított szennyvízvezetéke. Az árvízvédelmi művekkel jelenleg védett öblözetrészekben található területhasználatok megoszlását a Corine 2012-es adatbázis alapján az alábbi táblázat mutatja. 1. táblázat: 1. 14. öblözet területhasználata (a mentesített öblözetrészre vonatkozóan Corine 2012) Ssz Corine 2012 kód Területhasználat terület (ha) terület (%) 1 511 Folyóvíz, vízi út 0,317 0,04 3 242 Komplex művelésű szerkezet 6,962 0,79 4 231 Rét/legelő 15,144 1,72 5 211 Nem öntözött szántó területek 424,181 48,07 6 142 Sport-, szabadidő- és üdülő terület 2,696 0,31 7 121 Ipari vagy kereskedelmi területek 4,253 0,48 8 112 Nem-összefüggő településszerkezet 428,918 48,60 Összesen 882,471 100.00 Külön megemlítendő Esztergom kikötőváros jellege is. A városban a Duna parton, a Prímásszigeten több folyami kikötő található. Esztergom kedvelt úticélja a nemzetközi turistahajóknak, valamint rendszeres hajójárat üzemel Budapest-Esztergom között. Az 1721,6 fkm térségében teherkompjárat üzemel Esztergom-Párkány között. A közúti közlekedést a Duna két partja között a Mária Valéria-híd biztosítja. Az öblözetben veszélyeztetett települések és lakosságuk az alábbi (forrás: KSH, Magyarország közigazgatási helynévkönyve 2015. január 1.) ESZTERGOM VÁROS 28 102 fő Tát város 5 280 fő Tokod nagyközség 4 036 fő Tokodaltáró község 2 883 fő 7
Összesen: 40 301 fő Látható, hogy az érintett lakosság döntő hányada (mintegy 70%-a) Esztergomban él, ahol az elégtelen kiépítettségű védvonal mögött nagymértékű a beépítettség (a védett öblözetrész teljes mértékben belterületet jelent). A 2015-ben készített elöntés modellek alapján töltésszakadás esetén nincs lehetőség a betörő árvíz lokalizálására. 2.3. Ökológiai, természeti, kulturális adottságok védett láp Az ökológiai folyosók, Natura 2000 területek elhelyezkedését a mellékelt alábbi ábra mutatja. Az öblözet egy részén döntően talajvízből utánpótlódó ex lege védett láp található. Ezen kívül a Natura 2000-es területként van kijelölve a Duna medre és a táti szigetcsoport, valamint a Prímás sziget területének egy része is. Az erdőterületek aránya az öblözetben relatíve kicsi. Védett láp Esztergom kulturális, történelmi és vallási központ. Kulturális örökség tekintetében Esztergom kiemelendő része a vár a Bazilikával. Az öblözet jelenős kiterjedésű területén régészeti lelőhelyek is találhatóak: a 11.sz. főút két oldalán a nyílt ártérben, valamint Prímás-sziget északi végénél. A kulturális örökség védelme érdekében, valamint a látképileg, turisztikailag jelentős 8
esztergomi-vár, Prímás-sziget környezet miatt a projekt fejlesztésekor különös hangsúlyt kell fektetni a létesítmények környezetbe, tájba illesztésére. 2.4. Fejlesztési szükségszerűségek Fentieket adottságokat összefoglalva megállapítható, hogy az öblözet árvízvédelme fejlesztésre szorul. A meglévő védvonalak kiépítettsége nem elégséges az elvárható árvízi biztonsághoz Az árvízszintek jelentősen emelkedtek az elmúlt időszakban és a nagy árvízek előfordulása gyakoribbá vált. Az árvízek elleni védekezés jelentős erő és költségráfordítás mellett történhet, a védvonalak mögött érdemi lokalizációra nincs lehetőség. Az öblözetben a védendő lakosok számának, kulturális és egyéb javaknak döntő része Esztergom közigazgatási területén található. Az esztergomi védmű fejlesztésének fontosságát tovább növeli, hogy az Esztergomot védő jelenlegi töltés az elmúlt 50 évben fejlesztésre nem került, nyomvonala a további fejlesztés szempontjából kedvezőtlen, a város több értékes részben beépített és további fejlesztési lehetőséggel bíró területe jelenleg az árvízektől nem védett, azonban a növekvő árvízszintektől egyre súlyosabban fenyegetett területen található. A város közúti kapcsolatait kiszolgáló főútvonalak árvíz idején veszélyeztetettek, az főúthálózat időszakos elöntése jelentős kedvezőtlen hatást gyakorol a város közlekedésére, a kerülőutak túlterhelődnek, amely problémán javíthat a töltésfejlesztés új nyomvonalon. Mindezek alapján megállapítható, hogy az öblözet jövőbeli árvízvédelmi célú fejlesztés első ütemeként Esztergom város árvízvédelmi rendszerének fejlesztését kell megvalósítani, amely összhangban van a vonatkozó szakmai és gazdasági-társadalmi elvárásokkal. 2.1. A töltésszakasz általános ismertetése, jellemzése a szabályozások története Az árvízvédelmi szakasz esztergomi gátőrjárásához tartozó védművei Esztergom város mély fekvésű részét védi az árvizektől. Hossza 3363 m, melyből 1356 m vasbeton árvízvédelmi fal, további része földből készült töltés. A védvonal a Kossuth hídnál kezdődik és 1640 m szelvényig közvetlen a Kis-Duna partjára épült. Ezen a szakaszon a kezdőszelvénytől 1356 m hosszban árvízvédelmi fal található, mely a meder partéltől 50 cm-re épült, a terepből 80 cm-t áll ki. A vízoldali rézsű terméskővel burkolt és egyben a Kis-Duna rézsűje is. A fal mentett oldalára az 510 m szelvényig 2-3 m széles 9
burkolt járda épült, mellette közlekedési út található. Az árvízvédelmi fal nem teljesíti a magassági biztonságot, a fal tetősíkja kicsivel a mértékadó árvízszint alatt marad. Az 510-1356 m között a fal mentett oldalán 4,0 m koronaszélességű, 1:2 rézsűhajlású töltés épült, melyen 3,0 m széles burkolt járda, mentett oldali lábánál közlekedési út található. Az 1+356-1+640 m közötti szakaszon 3,0 m koronaszélességű, víz oldalon 1:3-as, mentett oldalon 1:2-es rézsűhajlású töltés található. A mentett oldali rézsű, a régi árvízvédelmi falra támaszkodik és a 70 cm magas támfal a rézsűt rövidíti. Ez a szakasz töltése régi bőrgyár maradványaira települt, így az altalaj és a töltéstest bizonytalan állagú, kiterjedésű idegen anyagokkal terhelt. A mentett oldali 10 m-es védősávban több bizonytalan nyomvonalú közművezeték húzódik. Az 1+640 2+100 m szelvények között a Kis-Duna és a védvonal közötti hullámtér átlagos szélessége 10 m. A 2+100-3+363 m között a védvonal a Duna mederre közel merőleges. Az utolsó 300 m-es szakasza a Kincses árok jobb partján helyezkedik el. A védvonal 3+363 m szelvénnyel az Esztergom-Dorogi útnál a terepbe köt be. Az 1+640-3+363 m szelvények között lévő töltés koronaszélessége 3,0 m, rézsűhajlása vízoldalon l:2-es, a mentett oldalon pedig 1:1,5 és 1:2 között változik. A töltések rézsűi és koronája gyeptakaróval borított. A földből készült árvízvédelmi töltés magassági biztonsága nem megfelelő, az előírt kiépítési szinthez képest átlagosan 80 cm körüli hiány mutatkozik, és a töltések rézsűhajlása az előirt 1:3-asnál meredekebb. A 74/2014 BM rendeletben a mértékadó árvízszint a "0" szelvénynél 109,39 m, ahonnan a 2100 m szelvényig 109,60 m-re emelkedik, a további szakaszon pedig 109,60 mbf.-i magasságú. Az esztergomi védvonalat az 1910-es években létesítették. A Kis-Duna partján 1,551 km hosszban, vasbeton árvízvédelmi fal, a további szakaszon földgát épült még városi védvonalként. A védvonal az esztergomi vízmérce 7,70 m-es magasságára épült ki, ami 108,66 mbf-i magasságnak felel meg. A védmű ebben az állapotban maradt egészen az 1960-as évek elejéig, amikor Az esztergomi védművet továbbfejlesztették és elnyerte jelenlegi paramétereit. A mostani árvízi falat a korábbi városi falra építették rá bevonva azt a megtámasztásba. 10
2.2. Korábbi tervek, tanulmányok, méretezések számbavétele, értékelő összefoglalása A tárgyi munkához kapcsolódó korábban készített tanulmányokat, terveket és egyéb releváns anyagokat ebben a fejezetben foglaljuk össze és ismertetjük. Dokumentum címe; azonosítója Esztergom Város árvízvédelmét szolgáló árvízvédelmi fővédvonal és a hozzá kapcsolódó létesítmények tervezése (Tsz: 591-1/08) Esztergom település árvízvédelmi fejlesztését megalapozó tanulmány Duna-projekt (Tsz: 1109 K+K) Esztergom vízkárelhárítási védekezési terv (Tsz: 13/234/7) Tát-Esztergomi árvízvédelmi szakasz nyilvántartási terv Készítő /tervező Mélyépterv Consulting Engineering Kft. Aquaprofit Zrt- K+K Környezetvédelmi és Közműtervező Kft Konzorcium Vidra Kft Észak-dunántúli Vízügyi Ig. Megrendelő dátum Hiv.név Esztergom Város Önk. Vízügyi és Környezetvédel mi Központi Igazgatóság Országos Vízügyi Főig. Észak-dunántúli Vízügyi Ig. 2009 ÖKT 2009 DPMT 2013 TVVT 2015 NYILV 2.3. Védekezési tapasztalatok A Tát-Esztergomi ártéri öblözetben eredetileg megépített Esztergomi védvonal kiterjedése az ártér mintegy 10 százalékát kitevő belterületi városrész védelmét szolgálta. A Kis-Duna jobbpartján húzódó védvonalra olyan mértékben rátelepült a város, hogy az árvízvédekezés végrehajtása, a jelenségek kezelése a közvetlenül érintett lakosság, az infrastruktúra működtetésének érdeksérelmével jár. A Kis-Duna partján lévő vasbeton árvízvédelmi fal rossz állapotú, nem megbízható stabilitású. A fal egy régi árvízvédelmi fal alapjára támaszkodik, a csatlakozásuk nem vízzáró, és statikai szempontból sem megbízható. A sétányon lévő terebélyes platán fasor gyökérzónája a töltéstestet, illetve az altalajt átszőtte, a védvonal alatt a Kis-Duna rézsűjén árvízmentes időben források működnek. A Kis-Duna partján lévő földműves védvonal mentett oldalán nincs biztosítva megfelelő védősáv. A töltés ipari üzemekkel érintett, talajvizsgálattal is igazoltan altalajhiányos szakaszán közművezetékek húzódnak, amelyek közül a csapadékvíz csatorna nem megfelelő állapotú aknáinál veszélyes jelenségek jelentkeztek. Az aknáknál keletkezett, kimosódásból adódó talajbeszakadások feltárásra kerültek, és a jelenséget kiváltó okokat megszüntették, de a veszély helyzet továbbra is fennáll. A töltés magántelkekkel érintett szakaszán nem lehet a töltéslábhoz épített kerítésektől a mentett oldalhoz hozzáférni, így a jelenségek észlelése, a beavatkozások végrehajtása rendkívül körülményes. 11
A nagyobb árvizek elleni védekezés esetén a tapasztalatok miatt a védekezés felkészülési fázisában műanyag fóliával be kell csomagolni a vasbeton fal terepből kiálló részét a vízzárás érdekében, valamint bordás megtámasztással biztosítani kell az állékonyságát. A töltés mentett oldali védősávjában húzódó csapadékvíz aknáinak fedlapját, beesés elleni védelem biztosítása mellett el kell távolítani, és gondoskodni kell az aknák folyamatos megfigyeléséről. A magánkertek kerítéseit a védősáv szélességében el kell bontani. Az árvízvédelmi fal vegyes szerkezetű (földművel kiegészített) szakaszán a terepszintet meghaladó vízállás bekövetkezésekor már jelentkezik a fák gyökerei közötti szivárgás. Az átszivárgó víz az utca túloldalán lévő lakóházakat veszélyezteti, ezért az út védvonal menti oldalán folyamatos kazettarendszert kell építeni. A beavatkozások az út nagyobb részét elfoglalják, így sem a védekezéshez, sem a lakóházak megközelítéséhez nem áll rendelkezésre megfelelő közlekedési útvonal. A védekezés során a beavatkozások végrehajtásához a szükséges anyagokat a védvonal melletti közterületekre (terekre, parkokba, stb.) lehet szállítani, ahonnan a beépítés helyére a beavatkozások térbeli ütemezésével és előzetes anyagkihelyezéssel lehet végrehajtani. Az árvízvédekezés helyszíne a belvárosban túlságosan a lakókörnyezethez kapcsolódik, így a nagy árvizeknél elsősorban a 2013. évi rendkívüli árvíz esetén a lakosság pánikhangulatba került, amelyet szakmai alapon rendkívül nehéz kezelni. Esztergom Prímás sziget városrésze jelenleg hullámtérnek minősül, de a város közintézményeinek értékes létesítményei is találhatók itt. A szigeten lévő iskola, élményfürdős uszoda, szálloda, mélygarázs, stb. a terepszintnek megfelelő küszöbszintek szerint kerülnek elöntésre. Az értékmentés és helyreállítás a kezelő feladata, amely jelentős költségeket jelent. A 2013. évi árvíz során a mélygarázs is víz alá került, ahonnan a víz kiszivattyúzása nagy költséggel járt. Az Esztergom és Párkány közötti összeköttetést biztosító Mária Valéria híd magyar oldali hídfője is a Prímás szigeten van, így árvíz esetén a csatlakozó utat le kell zárni, ami miatt a Szlovákiába való átjutás csak kerülővel valósítható meg. Az öblözet nyílt árteréből a Táti védvonal megépítésével a Kenyérmezei pataktól Nyugatra eső öblözet bevédésre került. Az elmúlt évtized nagyobb árvizei elleni védekezésnél a II. építési ütem későbbi megvalósítása miatt hiányzó patakkeresztezések megoldatlansága igényelte a legnagyobb beavatkozásokat. Az Unyi patak mindkét oldali, és Kenyérmezei patak balparti visszatöltésezésével a védekezési feladat az előre tervezett beavatkozások helyett a megépített állandó védvonal üzemeltetésére, felügyeletére korlátozódik. A védvonalak által védett, régebben vízjárta területek belvízmentesíthetők, így a védett területek értékesebbek lettek. A mezőgazdasági termelés biztonságosabb, Tát városa területhez jut a városfejlesztéshez. 12
Az Esztergom és Kenyérmezei patak közötti nyílt ártéren a mélyvonulat Déli irányban benyúlik a város és a hegyvonulatok közé. Nagyobb árvizek esetén az Esztergomból kivezető közutak jelentős része víz alá kerül. Az Esztergom-Tát közutat Esztergom 622 cm-es vízállásnál, az Esztergom-Dorog közutat Esztergom 750 cm-es vízállásnál éri el a víz. Mivel a Duna parti 10- es út pilismarót felé szintén elöntésre kerül, a városból csak egy közúton lehet kijutni, ami a katasztrófa helyzet kezelését rendkívül kockázatossá teszi. Az elmúlt évtizedben gyakori rendkívüli árvizek esetén önkormányzati védekezésként, vízügyi szakmai irányítással az Esztergom-Dorog közút víz felőli padkáján nyúlgát építéssel akadályozták meg a további elöntést. A nyúlgát építési munkái, és a keletkező jelenségek kezelése az út nagyobb részét érinti, így a közút közlekedési szerepe az árvíz idején jelentősen csökken. A nyílt ártéren működő benzinkút, egyéb építmények, farm, halastó, stb. elöntésre kerülnek, ezek tulajdonosai lehetőségük szerint próbál kármérséklést végezni. A város Északi-Keleti oldalán a nagyobb árvizek helyi elöntéseket okoznak. Esztergom önkormányzata. a veszélyeztetett épületek megvédésére nyúlgátakat épít, amelyekhez vízügyi segítséget kell biztosítani. 2.4. A vízszintek értékelése: Az esztergomi vízmérce vízállás idősorában a mért négy legmagasabban tetőző árhullám az elmúlt 15 évben vonult le. Ezek tetőzés szerint a következők: a 2010. évi (742 cm =108.34 m Bf), a 2006. évi (767 cm =108.59 m Bf), a 2002. évi (771 cm =108.63 m Bf) és az eddig mért legmagasabb vízszintet, az LNV-t adó 2013. évi (813 cm =109.05 m Bf) Fenti árhullámok mindegyike meghaladta az akkor érvényes mértékadó árvízszintet, a 2013. júniusi árhullám tetőzése szintje (az esztergomi vízmércén) 99 cm rel. A MÁSZ módosítás következtében a védekezésre mértékadó vízszint az esztergomi vízmércén 847 cm (109,39 m Bf.), ami az LNV szintet 34 cm-rel meghaladja. Ilyen mértékű árhullám elhárítása a jelenlegi védvonalon operatív védekezési eszközökkel rendkívül nehéz és sikeressége nem szavatolható. A kockázatokat növeli, hogy a fővédvonalak mögött az öblözetben nincs lehetőség megfelelő lokalizációs védművek kiépítésére sem. Fentiek is alapvetően indokolják a védvonal fejlesztése szükséges. 13
3. Célirányos adatgyűjtés, alapadatok összegyűjtése, meghatározása A tanulmányterv készítéshez a rendelkezésre álló adatok összegyűjtésével, vizsgálatával és amennyire a tanulmányterv készítés ideje engedte, az információk körének bővítésével foglalkoztunk. Az adatgyűjtés célja a tervezéshez szükséges alaptérképek előállítása, valamint a fejlesztés részletes tervezése során megvizsgálandó, megtervezendő feladatok lehatárolása volt. 3.1. A mértékadó terhelés meghatározása, hidrológiai-hidraulikai alapadatok A mértékadó árvízszintet és az előírt kiépítési biztonságot az elsőrendű árvízvédelmi védvonalakra a 74/2014 Bm. rendelet határozza meg. A rendeletben folyamkilométerekre megadott diszkrét pontok folyó menti interpolálásával és területre történő kivetítésével az öblözet minden pontjában leolvasható felszínt képeztünk. A 83/2014 Kormány rendelet alapján készített nagyvízi mederkezelési terv jelenleg kihirdetés előtti egyeztetési fázisban van. A nagyvízi mederkezelési tervben meghatározásra került folyó partélvonal, nagyvízi meder határa és áramlási zónák szintén digitálisan rendelkezésre állnak, azok a tervezés során felhasználásra kerültek. 3.2. Geodéziai alapadatok összegyűjtése, meghatározása A kiindulási geodéziai alapadatokat 2013 évi LIDAR felmérésen alapuló 1m-es raszteres terepmodell szolgáltatta. Az állomány magassági adatait a nyomvonal mentén szúrópróbaszerűen geodéziai GPS-es méréssel ellenőriztük és átlagosan +/- 10 cm-es eltérés adódott a két mérés között, amely jelen tanulmánytervi tervezéshez elegendő. Kritikus helyeken, pl. az érintett vízfolyások egy-egy jellemző patak keresztszelvényének felvételére saját geodéziai GPS-es mérést végeztünk. Rendelkezésre áll a tervezési terület majdnem teljes egészén 2013-as jó minőségű georeferált ortofotó, amely a terepi objektumok lehatárolását nagyban megkönnyíti. Az alaptérkép ingatlanviszonyait a nagyvízi mederben található ingatlanokra a 2015 évi ingatlanállapotot tükröző KÜVET/BEVET ingatlantérkép adta. 14
A tervezéshez több egyéb térképi adatbázist is felhasználtunk: (pl. NATURA2000-es területek, Nagyvízi mederben lévő erődterületek) A közművek, keresztező létesítmények meghatározása során meglévő adatokra támaszkodtunk. A tervezői egyeztetések során felmerült információk, a korábbi digitális, vagy csak papír alapú tervdokumentációkon feltüntetett közművek és terepbejárások során gyűjtött tapasztalatok megfelelő alapot biztosított a változatelemzéshez. Hangsúlyoznunk kell, hogy a közművek feltárásának célja nem a keresztezések pontos számának és helyének meghatározása volt, és a beszerzett adatok elemzéséből is az adódott, hogy a feltüntetett közművek nyomvonalában vannak bizonytalanságok, helyenként ábrázolt közművek már nincsenek meg, vagy a terepen további közművek lelhetőek fel. Ezért a részletes tervezés során pontos közműegyeztetések és további terepi vizsgálatok, esetenként közműkutatás szükséges az adatok pontosításához. Jelen közmű információ halmaz nagyon jól használható volt a töltések nyomvonalának pontosításához, és az egyes nyomvonalváltozatok összehasonlításához. 3.3. A védvonal talajmechanikai jellemzése Jelen tervezési tervfázisban nem volt feladat részletes talajmechanikai tanulmány készítése, így a várható talajszerkezetet, altalajra vonatkozó információkat korábbi tanulmányok, tervek ilyen irányú adatainak áttekintésével végeztük (ÖKT, NYILV, stb.). Ehhez hozzátéve a védelemvezetés helyszíni tapasztalatait összegezve az alábbiakat állapíthatjuk meg: A nyomvonalváltozatok hossza mentén, és a különböző nyomvonalak mentén is változatos talajadottságokkal kell számítani. A talajok felső rétegei sok esetben jelenlegi vagy korábbi emberi tevékenységek hatására bolygatottak: (jelenlegi belterület épített és infrastruktúrális környezet, modern kori feltöltések, hulladéklerakók, régészeti lelőhelyek, illetve háborús erődítések során történt beavatkozások találhatók a tervezési területen). Különösen jellemző a térségre, leginkább a Prímás-szigetre a vastagabb vízvezető rétegben történő gyors talajvízmozgás, amely követi a Duna vízjátékát. Mivel Duna és a Prímás-szigeti mellékág vastag vízvezető réteget harántol, a mellékág árvízmentesítésekor külön vizsgálandó feladat az altalajon keresztül történő fakadóvíz terhelése. A Duna mellett a háttér karszthegység a bányászati tevékenység felhagyását követően ismét emelkedő karsztvízszintjei a tervezési területen feláramlási zónákat hoznak létre, amelyek helyenként források formájában a felszínre bukkannak. Magas talajvízszintre sok helyütt számítani kell. Egyes területeken, pl. a 11 úttól keletre a hosszantartó felszíni vízborítottság is jellemző. 15
A részletes tervezési munkánál a területen található korábbi fúrások eredményei és a helyi sajátosságok feltérképezésével meg kell határozni részletes talajmechanikai fúrások helyét és részletes talajmechanikai szakvéleményt kell készíteni. A szakvélemény alapján töltésállékonysági és szivárgási számításokkal, kiegészítő vizsgálatokkal kell a kiépítendő védművek pontos méreteit, hosszát és az altalajban történő nem kívánatos áramlások megoldásához szükséges egyéb műszaki beavatkozások körét meghatározni. Így a mintakeresztszelvényeknél jelölt agyagfog alkalmazásának szükségessége, előtérfeltöltések szintjei, stb. is a részletes vizsgálatok, számítások eredményei alapján határozhatók meg pontosan. 4. A védvonal kialakításának, fejlesztésének általános szempontjai Védvonalak minősítéséhez, elsősorban állékonysági, valamint fakadóvíz viszonyainak az értékeléséhez, ismerni kell azokat a követelményeket, amelyeket egy-egy védvonalnak ki kell elégítenie. Ezek pontokba foglalva a következők: megfelelő mértékben védenie kell az elöntéssel szemben az ármentesített területet; a lehetőség szerint csökkentenie kell az árvíz alatti fakadóvíz károkat; védhetőnek kell lennie a mértékadónál magasabb árvizek és az esetleges meghibásodások hatásával szemben; gazdaságosan fenntarthatónak kell lennie. A fenti követelmények a védvonalak védképessége, elsősorban az árvízvédelem földműveinek állékonysága szempontjából részletesen a következő előírásokra bonthatók fel. Jogszabályokban (törvényekben, rendeletekben) szabályozott előírások A védvonalak földműveinek műszaki követelményei A védvonal kialakításának, fejlesztésének egyéb szempontjai A védvonal kialakítására készült korábbi fejlesztési tervek A központi előírások betartása, a különböző védvonalszelvények elvégzett állékonysági vizsgálatok értékelése mellett a védvonal kialakításánál, fejlesztésénél az alábbi egyéb szempontok figyelembe vétele is szükséges: Gazdaságos karbantarthatóság Közlekedési, közlekedés-fejlesztési igények kielégítése 16
Terület-igénybevételi szempontok Védekezési feltételek biztosítása Építési anyag gazdaságos rendelkezésre állása, anyagnyerési lehetőségek Egyéb fejlesztésekhez kapcsolódás A védvonalra korábban készült fejlesztési tervek is alátámaszthatják az állékonysági biztonság javításának a szükségességét, és meghatározzák a fejlesztés általános szempontjait, a főbb paramétereit. Az árvízvédelmi védvonal fejlesztésénél figyelembe kell venni a kapcsolódó projekteket. 4.1. A védvonalak földműveinek műszaki követelményei A védvonalaknak az állékonysági követelményeket ha erre más előírás nincs minden esetben a mértékadó árvízszint mellett és ha erre külön vizsgálatok nem történtek, már stacionér és permanens szivárgások figyelembe vételével kell kielégítenie. A védvonalak védképessége, elsősorban az árvízvédelem földműveinek az állékonysága érdekében minden védvonalnak ki kell elégítenie a következő állékonysági követelményeket Altalaj állékonyság Töltés állékonyság Rézsű állékonyság A rézsűfelület állékonysága Téli árvíz elleni biztonság A vízoldali rézsű elhabolással és elmosással szembeni biztonsága Az altalaj állékonyság értékelő jellemzője az altalaj állékonyság biztonsági tényezője vagy mutatója. Fontos követelmény, hogy a védvonal állékonyságát hidraulikus talajtörés semmiféle formában ne veszélyeztesse. A töltés állékonyság értékelő jellemzője a töltés elcsúszás elleni biztonságának a mutatója. Fontos követelmény, hogy a töltés, a korona szintjéig érő árvízmagasság mellett, még kérgesen befagyott mentett oldali rézsű és biztonsági sáv esetében se tudjon elcsúszni. A rézsű állékonyság értékelő jellemzője a rézsű állékonyságának biztonsági tényezője vagy mutatója. Fontos követelmény, hogy a mértékadó árvízszint mellett figyelembe véve a töltésen lehetséges keresztirányú szivárgásokat és az esetleges felszivárgásból eredő felhajtó erőt is a rézsűn semmiféle veszélyessé fejlődő folyamat ne tudjon kialakulni. 17
A rézsűfelület állékonyság értékelő jellemzője a felület állékonysági mutatója. Fontos követelmény, hogy kohézió nélküli, homokos jellegű anyagokból épített töltéseknél a rézsűn kilépő víz ne tudja a rézsű felületét megbontani. A téli árvíz elleni biztonság értékelő jellemzője az átázott anyagú töltésrézsű állékonysági mutatója. Fontos követelmény, hogy a mentett oldalon a téli szeleknek kitett, áteresztő anyagú töltéseknél a töltésen, a talpsávon vagy a töltés alatt átszivárgó víz a kérgesen befagyott mentett oldali rézsű vagy biztonsági sáv alatt ne tudjon károsan visszaduzzadni és rézsűcsúszást vagy talajtörést előidézni. A vízoldali rézsű elhabolással és elmosással szembeni biztonsága szempontjából Fontos követelmény, hogy a szél által keltett hullámok és a víz elsodró hatásával szemben a vízoldali rézsű lába és a rézsű felülete biztosítva legyen. A mentett oldalon szivárgó és fakadó vizek kártételei elleni védelem értékelő jellemzői a töltésen és a biztonsági sávon felszínre lépő vizek mennyisége és a biztonsági sáv szélessége, valamint a védvonal alatt átszivárgó és esetleg a mentett terület talajvizét is a felszínre szorító víz mennyisége és a visszaduzzasztás várható átlagos hatótávolsága. A védőmű biztonságát közvetlenül nem veszélyeztető, de a mentett oldali területen esetleg kárt okozó szivárgó- és fakadóvíz mennyiségének csökkentésére vagy elvezetésére alkalmazott művet úgy kell kialakítani, hogy az a védtöltés és az altalaj állékonyságát ne csökkentse. A beavatkozás szükségességét esetenként az okozott károk jellege és nagysága határozza meg. 4.2. Jellemző tervezési szakaszok meghatározása Hosszabb védvonalakat mindig már egységes módszerrel vizsgálható és azonos feltételezések szerint értékelhető rövidebb szakaszokra kell osztani. Védvonal földtani szakaszainak határai Védvonal típusszakaszainak határai Védvonal vizsgálati szakaszainak határai (A vizsgálati szakaszok határait egy-egy típusszakaszon belül, a védvonal építési és műszaki határait, esetleg a sorrendi határai határozzák meg) A szakaszokra osztást első lépésként a védvonal vízvezető rétegének az adottságai szerint, azonos jellegű földtani szakaszokra, majd ezeken belül a fedőréteg vagy fedőréteg sor és a töltés anyagának a minőségi jellege szerint rövidebb típus szakaszokra kell felosztani. Ezzel a felosztással kapcsolatban ki kell jelölni a védvonalak a környezettől eltérő adottságú egyedi szelvényeit is. (Pl. műtárgyak, meder áttöltések, mederszegélyek stb.) 18
A földtani és típus szakaszoktól függetlenül külön kell választani a védvonalaknak azokat az azonos jellegű műszaki szakaszait, amelyeken a védvonal formai és környezeti adottságai vagy követelményei különböznek. töltés alak, anyagárok, régebbi megerősítések módja belsőség-külsőség, fakadóvíz elleni védelem igénye stb.) a várható terhelés mértéke Hvíz-terepszint magassági biztonság (hiány) mértéke A fentiek után ki kell jelölni a védvonalon azoknak az építési szakaszoknak a határait is, amelyeken belül a töltésépítések vagy megerősítések azonos anyagnyerő helyekről és azonos építési módszerrel hajthatók végre. A szakaszokra osztás elvégzése után, a szakaszok határai alapján fel kell osztani a vizsgált védvonalat most már olyan vizsgálati szakaszokra, amelyek a védvonal állékonysági és fakadóvíz, építési vagy megerősítési lehetőségeinek a szempontjából azonos módon vizsgálható és értékelhető adottságokkal rendelkeznek. Végül minden vizsgálati szakaszon ki kell jelölni olyan jellemző szelvényeket, amelyek a végzendő vizsgálatok módjának és igényeinek megfelelő számban és eloszlásban képviselik a szakasz átlagos és szélsőséges rétegződési-talajmechanikai és geometriai-környezeti adottságait. Védvonal földtani szakaszainak határai Védvonal típusszakaszainak határai Védvonal vizsgálati szakaszainak határai (A vizsgálati szakaszok határait egy-egy típusszakaszon belül, a védvonal építési és műszaki határait, esetleg a sorrendi határai határozzák meg) 4.3. Állékonysági vizsgálatok különböző védvonalszelvények figyelembe vételével A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról határozó 30/2008. (XII. 31.) KvVM rendeletnek megfelelően az árvízvédelmi töltés és fal keresztmetszeti méreteit, alakját és szerkezetét a védmű anyagának, a védművel együtt dolgozó altalaj rétegződésének, talajmechanikai és hidrogeológiai tulajdonságának, a mértékadó magasságú és tartósságú árvízszinteknek a figyelembevételével, méretezés és ellenőrző számítások útján kell kialakítani. 19
A védművet úgy kell méretezni, hogy a várható legkedvezőtlenebb körülmények halmozódása esetén is megfeleljen a biztonsági követelményeknek, továbbá kielégítse a védekezés és karbantartás igényeit. Az állékonysági, szilárdsági számításoknál a mértékadó árvízszintnek az előírt magassági biztonsággal növelt magasságát, illetve vízszintjét kell alapul venni. Gyeptakaróval védett felületnél a rézsűkön a humuszréteg, a koronán a domborítás, illetve a töltéskoronán létesítendő út tükörszintje feletti rétegek nem számíthatók be az előírt méretezés szerinti keresztmetszeti méretekbe (továbbiakban nettó keresztmetszet). Ha az árvízvédelmi töltés a mértékadó árvizet meghaladó tartósságú és magasságú üzemi vízszintet tart, a töltés méreteit ennek a különleges helyzetnek megfelelően kell megállapítani. Az átázás elleni biztonságot a permanens szivárgás alapulvételével, a védmű magassági biztonságát a hullámverés elleni védelemmel együtt, a böge sajátosságainak a figyelembevételével kell esetenként meghatározni. Feltétlenül hangsúlyozni kell, hogy a leggondosabb feltárás ellenére mind az altalajban, mind pedig a fedőrétegben előfordulhatnak olyan meg nem talált rétegek, melyek az árvízvédelmi biztonságot csökkenthetik. 4.4. A tanulmánytervben figyelembe vett főbb szempontok Az árvízvédelmi fejlesztés kiépítése a jogszabályi MÁSZ+1,20 m szint teljesítésére törekszik. A védvonalak tervezése során az alábbi fontosabb szempontok érvényesítése történt meg a tanulmánytervben: A vizsgált nyomvonalváltozatok mindegyike elégítse ki az árvízvédelem műszaki és a nyomvonallal szemben támasztott egyéb követelményeket. A helyszínrajzi kialakítás vegye figyelembe a nagyvízi mederkezelési tervek követelményeit, áramlási zónáit. A védművek kiépítése ne rontsa az árvízlevezető képességet. Ennek érdekében akár kompenzációs beavatkozások végrehajtása is szükséges. A kötelezően előírt anyagnyerő-helyek komplex megoldásokra adjanak lehetőséget, pl. árvízi levonulás elősegítése. A védvonal által igénybevett terület igazodjon a meglévő ingatlanszerkezethez, annak érdekében, hogy minél több tovább hasznosítható, megközelíthető ingatlanrész maradjon a kiépítést követően, egyúttal az ingatlanszerzési eljárás optimalizált lehessen. Minimalizálni lehessen a szükséges keresztező létesítmények, különösen a nagyobb műtárgyak számát, ne legyen szükség hosszú közműszakaszok kiváltására, áttelepítésére. Nagy hangsúlyt kell fordítani a védvonal esztétikai, tájba illeszthetőségi követelményeire, különösen a belterületi szakaszon. 20
Figyelemmel kell lenni a védett értékek elkerülésére, a Natura 2000-es, erdőterületek kímélésére. Tervezési irányelvek: A védvonal geometriai kialakításánál figyelembe vettük azt az OVF iránymutatást, amely szerint burkolt töltéskoronájú új töltéseknél legkisebb R=80 m ívek alkalmazandók. Azon nyomvonalváltozatok esetén, ahol közös nyomvonalú útfejlesztés is várható, az útügyi szabványokban található minimális ívekre alkalmazott előírásainak alkalmazására törekedtünk. A közforgalmú útcsatlakozások rámpás keresztezéseinél 5%-os emelkedés a megkívánt, amely emelkedés a főúti csomóponttól fékezési távolságra kezdődhet. Keresztmetszeti kialakítás során az árvízvédelmi töltésnél amennyiben műszaki, beépítettségi kötelmek nem indokolják, a 10-10m-es védősáv kialakítandó, és a töltésrézsű vízoldalon 1:3, mentett oldalon 1:4-es rézsűhajlással tervezendő. Az árvízvédelmi földmű nettó koronaszélessége 4 m-es. A töltésszelvény szerkezetesként tervezendő a térségben alkalmazottaknak megfelelően. A kötött szerkezeti elem vastagága minimum 4m legyen. A talpszivárgások csökkentésére kötött fog alakítandó ki. 5. Szükséges és lehetséges megoldások, a vizsgált változatok ismertetése A vizsgált nyomvonal változatok körének lehatárolása részben a korábbi tervdokumentációk leginkább az (ÖKT), ÉDUVIZIG projektanyagok, valamint az azóta folytatott egyeztetések alapján kerültek lehatárolásra. Az új építésű nyomvonalváltozatok mindegyike számol a Prímás-sziget bevédésével, mint önkormányzat által is támogatott fejlesztési igénnyel. Az (ÖKT) itt még két nyomvonal változatott vizsgált: egy Duna partit és egy sziget magas vonulaton vezetetett, azonban későbbi önkormányzati egyeztetések során ez utóbbi már elvetésre került, így jelen tanulmányban érdemi vizsgálatára nem került sor. A Prímás-szigeten vezetett nyomvonal kialakítására több műszaki megoldás lehetséges, illetve a mellékág keresztezési helyének megválasztásából adódnak kisebb nyomvonalbeli eltérések. Ezekre a részletes ismertetés során még kitérünk. 21
Az egyes nyomvonalváltozatokban jelentős eltérések a Esztergom déli városrésznél található nyílt ártéren vezetett védvonalszakaszon adódnak. Itt az ÖKT-ben is vizsgált két nyomvonalváltozatot vettük át, amely egyike a Szentlélek patak mentén, a másik a távlatban tervezett M11-es út 117 főútból kiágazó nyomvonalváltozatán halad. Jelenlegi információk alapján az M11-es fejlesztés időléptéke bizonytalan, azonban a településrendezési tervben szerepel és a különböző nyomvonalak és általuk mentesített területek pozitív/negatív hatásai jól összehasonlíthatók, így megfelelő változatok lehetnek. A korábbi vízügyi projektfejlesztés során felmerült az esztergomi és táti árvízvédelmi vonalak összekötése is, és mivel ezen változat egyéb járulékos pozitív eredményekkel is bír, így vizsgálata lényeges a tanulmányunkban. Az ÖKT is jelen tanulmány is összehasonlításképpen foglalkozik a jelenlegi Esztergomi védvonal megerősítési lehetőségével is. A jelen tervezés során vizsgáltuk az önkormányzati védekezéssel érintett szakaszt is és javaslatot készítettünk - megelőző intézkedésként - árvízvédelmi létesítmények lehetséges fejlesztésére. Fentiek alapján az alábbi nyomvonalváltozatok ismertetése és összehasonlítása szerepel a jelen munkában: Új töltésépítés változatok: o I.a változat: Árvízvédelmi fővédvonal az Esztergomi és táti védvonalak összekötésével, a Gátőrház magasságában történő mellékág keresztezéssel, és Kenyérmezei patak jobb parti töltésépítéssel o I.b változat: Árvízvédelmi fővédvonal az Esztergomi és táti védvonalak összekötésével, a Szentlélek patak torkolata feletti mellékág keresztezéssel és Kenyérmezei patak jobb parti töltésépítéssel o II. változat: Árvízvédelmi fővédvonal a szentlélek-patak mentén o III: változat: Árvízvédelmi fővédvonal a M11 távlati gyorsforgalmi út 117.sz főútból kiágazó nyomvonalán Meglévő védvonal nyomvonalán történő töltésfejlesztés Kiegészítésként az önkormányzati védvonalak fejlesztési lehetőségeinek vizsgálata 5.1. I/a változat ismertetése Az I.a nyomvonalváltozat 6,4 km hosszú árvízvédelmi védvonal fejlesztését jelenti, amely az Esztergomi és a táti árvízvédelmi fővédvonalak védművel történő összekapcsolását célozza a 4. pontban ismertetett főbb tervezési irányelvek alkalmazásával. 22
A védvonal kezdőszelvénye a jelenlegi védmű kezdő szelvényének közelében, a Mindszenti hercegprímás téren lett kijelölve. A teljes tér burkolt útszerkezetének megemelése a tér nagysága és a kapcsolódó épületek nyílászáró szintjei miatt elvetésre került, így a kezdőszelvény a téren álló Loyolai Szent Ignác plébániatemplom homlokzatán került kijelölésre. Az I.a. nyomvonal az alábbi részekből áll össze: 0+000 0 + 020 tkm Mindszenti téri lejáró A Szent Ignác plébániatemplom homlokzatához árvízvédelmi mobil kulisszanyílás kiépítése szükséges mintegy 20m hosszban, hogy a Duna partra vezető út közlekedési lehetősége megmaradjon. A kulisszanyílás magassága 2,25 m. 0+020 0+ 050 tkm Mindszenti tér zöldterület, Erzsébet park A Mindszenti tér zöldterületén a mellékág keresztezésig átlagosan 60-80cm magasságot kell emelni a kiépítési szint eléréséig. Így a fejlesztés a mintegy 30m hosszú szakaszon enyhe rézsűkkel az eredeti környezetbe illeszkedően kialakítható. A töltéskorona csatlakoztatható a meglévő közúthoz. A részletes tervezés során meg kell vizsgálni, hogy a területen található közműveknél az árvízvédelmi biztonság megteremtéséhez szükség van-e további beavatkozásokra. 0 + 050 0+ 100 tkm Prímás szigeti mellékág torkolati mederkeresztezés A Prímás szigeti mellékág torkolati mederkeresztezését 50m szélességben kell kialakítani, torkolati árvízkapu létesítésével. Az árvízkapuval kapcsolatban az árvízvédelmi biztonság megteremtésén kívül követelmény mellékág funkcióinak megfelelő biztosítása, így a kishajó forgalmú behajózhatóság a mellékágba. A műtárgyon át kell vezetni a töltéskorona forgalmát is. A mellette lévő Kossuth-híd megmaradásának vagy elbontásának kérdésköre részletes tervezést és további egyeztetéseket igényel, így a keresztezés helyét a híd alatt vettük fel. Mindenképpen érintett az Esztergomi állami törzshálózati vízmérce a műtárgyépítéssel, így annak áthelyezését is meg kell valósítani úgy, hogy a mérési folytonosság fennmaradjon a kivitelezés időszakában is. A műtárgy építészeti kialakításának módja is megtervezendő. 0+100-0+175 tkm Prímás sziget északi része, Prímási mellékág és a régi kompkikötő között A Prímás-szigeti védmű ezen rövid, 75 m hosszú szakaszán viszonylag magas terepszintek jellemzőek, főleg a mentett oldalon, ahol a Kossuth híd előtti parkoló illetve a Mária Valéria hídra rávezető közút rámpája miatt feltöltések vannak. A védmű ezekhez kapcsolódva alakítható ki a meglévő útfunkciók zavarása nélkül a kiépítési biztonságot elérő tetőszintű mellvéd jellegű árvízvédelmi fal alkalmazásával. Az árvízvédelmi fal min. 30 cm vastag 23