A TISZA-VÖLGYI ÁRVÍZVÉDELMI RENDSZER KIALAKÍTÁSA A VTT KONCEPCIÓJA ÉS MEGVALÓSÍTÁSI FOLYAMATA Zielinski Szilárd Konferencia Budapesti Műszaki Egyetem 2017. Április 1. Rosza Péter ügyvezető igazgató
BEVEZETÉS Mit tegyünk/teszünk az árvizekkel szemben? A veszélyeztetettség mértéke, formája Mi van veszélyeztetve? Az ország gazdasági helyzete Az ország árvízvédelmi stratégiája Az árvízvédelmi stratégiának való megfelelés mértéke (Pillanatnyi politikai/gazdasági érdekek) Árvízvédelmi stratégiák: Passzív Aktív Preventív Ármentesítés Árvízvédelem Árvízvédekezés
Az ármentesítés főbb módszerei Párhuzamosak védművek kiöntések magakadályozása Vízvezető-képesség növelése Lefolyáscsökkentés hegy- és dombvidéki tározás, területhasználat, művelési viszonyok Árvízi tározás (szükségtározás, vésztározás) Megkerülő, árapasztó csatornák Gazdasági módszerek (a preventív módszer alternatívája) A módszerek aránya a fejlesztésekkel változhat A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése Nyílt árterek bevédése Dombvidéki tározók létesítése
A MÁSZ-t meghaladó árvizek 1998-2006 között 1998 1999 2000 2001 2006
Töltésszakadás Tarpánál, 2001. március 6.
A 2001. évi töltésszakadás és következményei - Március 6-án Tarpa és Tivadar között két helyen szakadt át a töltés. - A szakadások 110, ill. 145 m-re szélesedtek ki, melyeken keresztül 800 m 3 /s-os max. vízhozammal, összesen 140 Mm 3 víz ömlött az öblözetbe. - Magyar oldalon 26 000 ha és 8 település, ukrán oldalon 6 000 ha és 4 település került víz alá. 11000 embert telepítettek ki, 6700-an a helyszínen maradtak a védekezési munkában segíteni.
Rézsűcsúszás, Hármas-Körös, 2006. április 21-27.
I. Fővédvonal-fejlesztés mértéke? / ára? ÉS / VAGY II. Alternatív beavatkozási lehetőségek: Biztonsági szelepek : szükségtározók (1,5 Mrd m 3 ) További tározás a vízgyűjtő felső területein Nagyvízi vízszállító-képesség javítása (hullámtér) Ártér visszaállítása (töltések kijjebb helyezése, teljes elbontása)
A VÁSÁRHELYI-TERV TOVÁBBFEJLESZTÉSE 2001. MŰSZAKI KONCEPCIÓ 2002. Gazdasságosság (THESIS), Üzemeltetés, Koncepció-terv (VITITERV) I. TUDOMÁNYOS HÁTTÉR MEGTEREMTÉSE I. ütem 2003-2007 II. III. A TISZAI NAGYVÍZI MEDER VÍZSZÁLLÍTÓ- KÉPESSÉGÉNEK JAVÍTÁSA ÉS A TISZA-VÖLGYI ÁRAPASZTÓ RENDSZER KIALAKÍTÁSA A KAPCSOLÓDÓ KISTÉRSÉGEKBEN AZ ÉLETFELTÉTELEKET JAVÍTÓ FÖLDHASZNÁLATI ÉS FEJLESZTÉSI PROGRAM IV. STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT V. PR 2005- Kiviteli tervek, Újabb fejlesztési tanulmányok 2007- Újabb megvalósíthatósági tanulmányok Nagyprojektek előkészítése
MEGVIZSGÁLT TÁROZÁSI LEHETŐSÉGEK 2001. 10 db tározó
Csanyteleki Szegedi Atkai Tiszanánai-alsó Jászkiséri Hanyi-Tiszasülyi Besenyszögi Tiszakécskei Hanyi-Jászsági Tiszanánai Köröszugi Nagykörűi Tiszapüspöki Inérháti Dél-Borsodi Megvizsgált tározási Cserőközi-alsó lehetőségek Cserőközi Nagykunsági Tiszaroffi Kunhegyesi Tiszakarádi Tiszagyulaházi Tiszacsegei-felső Tiszacsegei Hortobágy középső Cigándi Szamos-Kraszna közi R O M Á N I A Gergelyiugornyai Szamosközi Felső-Túri MEGVIZSGÁLT TÁROZÁSI LEHETŐSÉGEK A tervezési munka során közel 30 tározásra alkalmas helyet vizsgáltunk meg és az ezek közül kiválasztott 10-14 tározó teljesítheti az 1,5 milliárd m 3 árvízvisszatartási igényt,mely a Tisza teljes hossza mentén mintegy 1 m-es vízszintcsökkentési hatással bír a mértékadó árvízszinteket meghaladó árvíz esetében, mely a jelenlegi statisztikai értékek szerint nagyjából megegyezik az egy ezrelékes árvízzel. A tározók által igénybevett terület 50-75 000 ha. A tározókat természetes magaspartok és építendő töltések határolják. Az árapasztást úgy terveztük, hogy a tározókba minden olyan árhullámból vezethető víz, amelynek szintje a partokat meghaladja. A Tisza vízjárása szerint erre a lehetőségre 10 évből átlagosan 6-7 évben lehet számítani, amely korlátozott mértékben a vizek hasznosítására, valamint esetlegesen a mögöttes területek vízpótlására is lehetőséget ad. A tározók igénybevétele árvízi érdekből 30-40 évenként következik be. Egy tározónak a teljes mélységű elárasztása 100 évnél ritkább előfordulású. Annak a valószínűsége, hogy a meder összes tározója egyidejűleg teljes kapacitással feltöltődjön, 1 o / oo alatti. 2002.
Az I. ütem vizsgálandó tározói Szamosközi Szamos-Kraszna közi Tiszakarádi Tiszanánai Nagykunsági Hanyi-Jászsági Hanyi-Tiszasülyi Tiszaroffi Cigándi Nagykörűi Dél-borsodi 2003. 11 db tározó 2008: Beregi Az I. ütemben a fenti 11 tározóból, 4-6 tározó megvalósítása javasolt, melyek összes tározótérfogata 5-700 millió m 3.
1D MODELL A BEAVATKOZÁSI VÁLTOZATOK ELEMZÉSÉRE (A nagyvízi meder és a tározók hidraulikai hatásvizsgálata)
CIGÁNDI Beregi Szamos Kraszna közi Nagykunsági Hanyitiszasülyi TISZAROFFI! II. ÜTEM TERVE Tározók: Tisza-Túr közi Inérháti Hanyi-Jászsági Szegedi Nagyvízi meder Szolnok-országhatár között A VTT I. ütemében megvalósult árvízi tározók
Árvízi lefolyási sáv Nyárigátak (fennmaradás, áthelyezés, megszüntetés) Övzátonyok HULLÁMTÉRI BEAVATKOZÁSOK Folyószabályozási beavatkozások Fővédvonalak nyomvonalának esetleges módosítása Hullámtéri területhasználat művelési ág változtatás tulajdonosi szerkezetváltás A lefolyás gyorsítását alulról fölfelé ütemezve kell megvalósítani. A Felső-Tiszán pedig nem is lehet ez a cél (kivéve Tivadar környezete).
Hullámtéri beavatkozások a Szolnoki vasúti híd és Kisköre között Árvízlevezető sáv kijelölése ez alapján birtokrendezés, művelésiág-váltás Töltés kijjebb helyezések Nyárigátak rendezése Depóniák bontása Övzátonyok rendezése Hullámtéri csatornák rendezése Jelenleg kivitelezés alatt
MÉRETEZÉS (tározó, műtárgy) Felső-Tisza Közép-Tisza Alsó Tisza Tározótérfogat: 100 millió m 3 200 millió m 3 300 millió m 3 Műtárgykapacitás: 800-1000 m 3 /s 3-400 m 3 /s 2-300 m 3 /s Töltési idő: 1-2 nap 6-7 nap 10-12 nap IDŐZÍTÉS ÜZEMÍRÁNYÍTÁS
AZ ÁRAPASZTÓ MŰTÁRGYAK KIALAKÍTÁSÁNAK FŐBB SZEMPONTJAI Szabályozhatóság! A ritka igénybevételre tekintettel elsőrendű követelmény az egyszerűség, könnyen kezelhetőség. + kevés gondoskodás, védelem. Tipizálhatóság! Mozgatás (kézi elektromos távmozgatás) Anyagminőség - Vagyonvédelem A vízbeeresztő műtárgynak - lehetőleg - egyszerre szolgálni kell a tározó leürítését is. A műtárgyat a tározó mélyvonulatához igazodóan kell elhelyezni, a küszöbszintet célszerű a terepszint alatt 2-3 m-rel felvenni. Az elzárószerkezetnek bírnia kell a kétoldali víznyomást. Elsősorban síktáblás zsilipes műtárgy alkalmazása javasolt. Ahol a nagy vízhozam szükségessé, és az esésviszonyok lehetővé teszik, meg kell vizsgálni az árapasztó bukó jellegű vízbeeresztést is.