HELYI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ESZKÖZÖK A HAZAI KISVÁROSOKBAN

Hasonló dokumentumok
Kisvárosi mentalitás a várossá válás egyik kulcstényezője?

Térségi egyenl tlenségek

KISVÁROSOK KÖZÖTT A LEGKISEBBEK. A VÁROSFEJLŐDÉS ATIPIKUS FORMÁI?

A legfrissebb foglalkoztatási és aktivitási adatok értékelése május

A HAZAI KÖZÉPVÁLLALATI SZEKTOR JÖVŐKÉPE HÁROM VÁROSTÉRSÉGBEN. Horeczki Réka. Dualitások a regionális tudományban XV.

2007 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NŐTT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA

2008 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NÖVEKEDETT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA

Foglalkoztatási Hivatal A regisztrált munkanélküliek főbb adatai

Foglalkoztatási Hivatal A regisztrált munkanélküliek főbb adatai

Foglalkoztatási Hivatal A regisztrált munkanélküliek főbb adatai

2011 SZEPTEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS CSÖKKENT A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA

Magyarország és Ausztria ipari fejlődése a két világháború közötti időszakban

Önkormányzatok és helyi fejlesztés

Foglalkoztatási Hivatal ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT 2006 január

Az újraiparosítás térszervező befolyása.

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE NOVEMBER

A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER

Francia és magyar középvállalatok hasonlóságok és különbségek a kihívásokban és az intézményi támogató környezetben

Dél-Magyarországon vonattal

Magánszállásadás a Dél-Dunántúlon

MENETRENDI ÉRTESÍTÉS

A munka. A munka a mindennapi életben az anyagi javak előállításának folyamatában jelentkezik, tehát bizonyos időhöz kötött tevékenységről van szó..

Trendek és helyzetkép gazdaság és munkaerőpiac Magyarországon és Veszprém megyében

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL FEBRUÁR

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS

Budapest geopolitikai helyzete

MENETRENDI ÉRTESÍTÉS

Energia alternatívák a kisvárosokban.

ÁTNÉZETI TÉRKÉP. Zala (4-1 alegység) 1-1. térkép. Jelmagyarázat. vízfolyás víztest. tervezési terület határa. egyéb vízfolyás. egyéb alegységhatár

A BALATON-PARTTAL NEM RENDELKEZŐ TELEPÜLÉSEK TORZÍTÓ HATÁSA A BALATON TÉRSÉG KULTURÁLIS KÜLÖNBÖZŐSÉGEIRE

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ május Fıben %-ban Fıben %-ban

A régió EURES hálózata

FIT-jelentés :: 2013 Fenntartói jelentés 10. évfolyam KLIK Kaposvári Tankerülete

A régió EURES hálózata

A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (GDP) TERÜLETI MEGOSZLÁSA 2005-BEN

BENKŐ PÉTER A HAZAI RÉGIÓK FEJLŐDÉSÉNEK TÖRTÉNETI FORDULÓPONTJAI

A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS TÉRBELI KORLÁTAI MAGYARORSZÁGON

Magyarország térszerkezeti kihívásai és a megyei területfejlesztés. Szabó Pál PhD. docens Regionális Tudományi Tanszék ELTE, Budapest

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS

ÁTNÉZETI TÉRKÉP. Mura (3-1 alegység) 1-1. térkép. Jelmagyarázat. vízfolyás víztest. tervezési terület határa. egyéb vízfolyás. egyéb alegységhatár

A KÖZLEKEDÉSHÁLÓZATI RENDSZER SZEREPE A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ KIS- ÉS KÖZÉPVÁROSAINAK TERÜLETI FEJLŐDÉSÉBEN

A gazdasági válság hatása az ipari struktúrára Nyugat- és Közép- Dunántúl térségében

Központi Statisztikai Hivatal

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JÚNIUS

OROSZLÁNYI KISTÉRSÉG

ZAMÁRDI VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK

Központi Statisztikai Hivatal

A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében)

MENETRENDI ÉRTESÍTÉS

A GDP területi különbségei Magyarországon, 2007

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS

Közmunka programok a Dél-dunántúli régióban 2008.

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1

A dél-dunántúli régió leghátrányosabb helyzető kistérségeinek bemutatása

GINOP A KKV-k versenyképességének növelése adaptív technológiai innováció révén

A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. bemutatása

MENETRENDI ÉRTESÍTÉS

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2

Magyarország gazdaságtörténete

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ febr.

Dél-Alföld Bács-Kiskun megye Kiskőrösi kistérség. Dél-Alföld. Bács-Kiskun megye KISKŐRÖSI KISTÉRSÉG KISTÉRSÉGI HELYZETKÉP

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JANUÁR

A középvállalatok szerepe a feldolgozóiparban: egy magyarországi kutatás első eredményei

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

Tóth Ákos. Bács-Kiskun megye gazdasági teljesítményének vizsgálata

Központi Statisztikai Hivatal

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE OKTÓBER

ELHELYEZKEDÉSI SZÁNDÉKTÉRKÉP BARANYA MEGYE KÖZFOGLALKOZTATÁSI HELYZETKÉPE OKTÓBER KÉSZÍTETTE:

FIT-jelentés :: 2014 Fenntartói jelentés 10. évfolyam KLIK Kaposvári Tankerülete

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ nov.

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia, Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság

Coface Hungary Csődjelentés év első negyedév

Vernes András Kereskedelmi igazgató MÁV Cargo Zrt.

Összefoglaló a magán-munkaközvetítők évi tevékenységéről

MENETRENDI ÉRTESÍTÉS

FIT-jelentés :: 2015 Fenntartói jelentés 10. évfolyam KLIK Kaposvári Tankerülete

Gazdasági tendenciák és az adózás összefüggései Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

A térbeli szegregálódás megjelenése Északkelet-Magyarországon különös tekintettel a cigányságra

Kisvárosok szerepe a munkaerő-ingázásban

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL

A társadalmi jól-lét regionális különbségei

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4

Megyei gazdaságfejlesztési program

FÖLDGÁZ ÜGYINTÉZÉSI PONTOK ÜNNEPI NYITVATARTÁSA

BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE AUGUSZTUS

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ febr.

Közmunka programok a Dél-dunántúli régióban 2008.

A cigányság migrációjának területi sajátosságai egy északkelet-magyarországi felmérés tükrében

MENETRENDI ÉRTESÍTÉS

4. óra: Egyenlőtlen tér a hazai jövedelemegyenlőtlenségi folyamatok vizsgálata

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ június Fıben %-ban Fıben %-ban

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JÚLIUS

A bruttó hazai termék (GDP) területi megoszlása 2010-ben (előzetes adatok)

MENETRENDI ÉRTESÍTÉS

A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira

Átírás:

HELYI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ESZKÖZÖK A HAZAI KISVÁROSOKBAN Horeczki Réka MTA KRTK RKI Áramlások a térgazdaságban XVI. MRTT Vándorgyűlés Kecskemét, 2018. október 18 19. Az előadás és a tanulmány elkészülését az NKFI-115577 A hazai középvállalati szektor szerepe az ipar területi versenyképességében kutatási projekt támogatja.

Cél: Helyi gazdasági erőforrásokon alapuló fejlődési alternatívák feltárása iparstatisztikai elemzések segítségével Időtáv: 1868 jelenleg Térség: Dél-Dunántúl

A kiegyezés utáni iparszerkezet Magyarország a Habsburg birodalom rendszerében meghatározott agrár-ipari funkciókkal rendelkezett 1868: A föld jelentette a megélhetést Iparra vonatkozó rendelkezések: településenként adottak, nincs egységes szabályozás 1872: eltörölték a céheket több dunántúli kisváros pl. 1883-ig régi céhszabályokat alkalmazta 1876: Soproni Kereskedelmi és Iparkamara felmérése 1870 Dél-Dunántúl (3 megyére visszaszámolva) Az ország területének 7,2 % Az ország lakosainak 8,3 % Ipari foglalkoztatottak: Az ország lakosságának 4,8 % Forrás: saját szerkesztés, KSH 1878. alapján Dél-Dunántúl népességének 4,5 %

Dél-Dunántúl iparszerkezete, 1876 Textilipar ; 10% Építőanyag és építőipar; 7% Ruházati ipar; 22% Szolgáltató- és vendéglátóipar Élelmiszeripar ; 17% Faipar ; 14% Vas- és fémipar, gépipar ; 16% Hagyományosnak tekinthető iparszerkezet. Forrás: saját szerkesztés, MKKSH, 1878

Iparral foglalkozók száma, 1876 (fő) Forrás: MKKSH, 1878

Az ipari üzemek nagy többsége kis- és kézműipar Alacsony foglalkoztatás, 1-10 fős vállalkozások, családi alapon való szerveződés Presztízsértékű volt a mestertől eltanulható szaktudás A kisipar megmaradása a térségben megfigyelhető: Gyáripar nem érintett minden szakmaterületet (Mágocs: fehéredény gyártás, Gyönk - pálinkafőzés) Speciális tevékenységek felé (Sellye kötélgyártás, Szentlőrinc székfonó) vagy Szolgáltatási szféra irányába mozdulnak (Villány bor, Balaton part - üdülés)

Városfejlődés és a vasút Hatalmas lendületet jelentett a vasúti fő- és szárnyvonalak kiépítése Uradalmi központok bekapcsolása a gazdasági vérkeringésbe Összeköttetés a megyeszékhelyek, a főváros, a tengerpart stb. felé Új vállalkozások (vasúti talpfa gyártás Barcson, vasúthoz szükséges vasanyag gyártása Komlón stb.) Új szakmák (kohászat fejlődése, vasúttal kapcsolatban stb.) Új központok új városok (pl. Szentlőrinc, Balatonboglár, Fonyód stb.) Forrás: Hajdú, 2006. 35. old.

Vasút hatása - Gyáripari foglalkoztatottak száma, 1910, fő A gyáripari foglalkoztatottak száma ugrásszerűen növekszik.50 A háború hatásai: Ipari szempontból egyes ágazatok esetében kedvező: az állami megrendelések nőttek, biztos piac Területi elcsatolások: piacok elvesztése A régión belül, de megyénként is hatalmas belső termelési és jövedelmi különbségek 1920 után nőtt az ipar aránya a régióban Növekedett a kisiparral foglalkozók száma 1930-as évek: állami támogatások révén új ipari cégek létesültek Forrás: T. Mérey, 1986. 406. old.

Ipari átalakítás nehézségei Megyék új arculatai : Baranya megye: nehézipar, bányászat Somogy megye: élelmiszeripar Tolna megye: könnyűipar hangsúlya. 1960-tól: leányvállalatok, telephelyeken alapuló iparosítás: (pozitív példa: Tab) Kisvárosok többségében: nincs meg a több lábon állás, problémás ágazatok koncentrálódása valósul meg Megszűnő telephelyek a gépiparban 1980-tól kezdődően, A rendszerváltással fokozódnak a válságok zsugorodik a textilipar A kitermelőiparban érvényesül az ágazati szelektivitás

A millennium után az ipari parkok, mint a fejlettség fokmérői? Régióban 19 ipari park Nagy diverzifikáció: betelepült vállalkozások, közüzemi ellátottság és szolgáltatások tekintetében 5 esetben az önkormányzat az egyedüli tulajdonos (Bóly, Sellye, Barcs, Csurgó, Nagyatád) Jelentős eltérések a kisvárosok között Egyedi termék, szolgáltatás révén képes növekedni pl. Villány, Bóly, Harkány Multinacionális cég telephelyeként maradt fenn és fejlődik tovább pl. Tab Uradalmi központként sikeres volt, átmentette ezt a gazdálkodási kultúrát pl. Nagybajom, Lengyeltóti Önmagukon túlmutató gazdasági jelentőségük csekély pl. Kadarkút, Sásd Kisvárosok történelme determinálja a sorsukat