Kína 2018. JÚNIUS ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK Hivatalos megnevezés Kínai Népköztársaság Államforma köztársaság Főváros Peking Terület 9 596 960 km 2 Népesség 1 415 046 000 fő (2018) Egy főre jutó GDP 10 038 USD (2018) Hivatalos nyelv mandarin dialektusban beszélt kínai Hivatalos pénznem (kód) jüan renminbi (CNY) Magyarország export rangsorában való helyezése 13. (209 országból) KÍNA ORSZÁG-, ÉS SZUVERÉN KOCKÁZATI MINŐSÍTÉSEI MINŐSÍTÉSEK KOCKÁZATI BESOROLÁS Exim Országkockázati besorolás 3 (1-7) OECD Országkockázati besorolás 2 (0-7) S&P Szuverén minősítése A+ STABIL kilátás Moody s Szuverén minősítése A1 STABIL kilátás Fitch Szuverén minősítése A+ STABIL kilátás
A RELÁCIÓ EXIM BESOROLÁSA Kína országkockázati besorolása 3-as kategória, stabil kilátássokkal, mely alapján a reláció finanszírozható és biztosítható. ORSZÁGKOCKÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ POLITIKAI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI KOCKÁZATOK Kína politikai és biztonságpolitikai kockázatai mérsékeltek. Az országot erősen centralizált politikai berendezkedés, stabil kormányzat és egypártrendszer (Kínai Kommunista Párt) jellemzi. Xi Jinping elnök 2012-ben lépett hivatalba és az azóta eltelt időszak alatt kivételesen erős hatalmat sikerült összpontosítania maga körül. A jelenlegi kínai vezetés óvatos és fokozatos megközelítést alkalmaz a gazdasági, valamint az adminisztratív reformok végrehajtása során, ezért igyekszik elkerülni a drasztikus lépéseket, amelyek aláaknázhatják a párt egységét és társadalmi elégedetlenséghez vezethetnek. Bár Kína kiszámíthatóságát rövid- és középtávon növeli, ugyanakkor hosszú távon alááshatja a fejlődést, hogy a Kínai Kongresszus 2018-ban megszavazta a kínai elnök korlátlan újraválaszthatóságát, így Xi Jinping akár élete végéig irányíthatja az országot. Külpolitikai szempontból Tajvan marad Kína számára a legfontosabb probléma, valamint a kelet-kínai és a Délkínai tengeren lévő szigetekkel (Senkaku/Diaoyu szgk., Spratly-szgk., Paracel-szgk.) kapcsolatos területi viták, illetve a szomszédos észak-koreai rendszer esetleges változásaival járó következmények is meghatározhatják a kínai külpolitika irányvonalait. GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS ÉS ÜZLETI KÖRNYEZET KOCKÁZATAI A kínai gazdaság az elmúlt mintegy 15 évben lenyűgöző növekedést produkált, amelynek révén a világ 2. legnagyobb gazdaságává nőtte ki magát. Az 1978-ban megkezdett gazdasági reformok megvalósításának köszönhetően a GDP nominális értéke az elmúlt 31 év alatt több mint 51- szeresére nőtt és jelenleg 14 ezer Mrd USD-t tesz ki. Az egy főre jutó GDP nagysága az ezredfordulón még alig haladta meg az 1 000 USD-t, jelenleg viszont már 10 000 feletti USD-t tesz ki. A robosztus növekedést a centralizált gazdasági modell egyre liberálisabb gazdasági szerkezetre való áttérés, valamint az exportvezérelt gazdasági politika eredményezte. A gazdasági kockázatok mérsékeltek. Kína vezetése belátta, hogy a kétszámjegyű, főként exportra épített gazdasági növekedés fenntarthatatlan, így többek között a belső keresleten alapuló gazdasági növekedésre való áttérést tűzték ki célul. A gazdasági növekedés lendülete 2011-ben torpant meg, azóta is folyamatos lassulás tapasztalható, amely a korábbi időszak évi átlagos 10%-os növekedéséhez képest 2,5-3 százalékpont közötti lassulást jelent. Bár teljesen megbízható adatok nem állnak rendelkezésre, de a 2016-ban közzétett 6,7%-os bővülés az elmúlt 26 év egyik legalacsonyabb növekedési ütemét jelentette. Középtávon is 6,5% körüli gazdasági növekedést
várunk, amely bár továbbra is magasnak mondható, ugyanakkor Kína vonatkozásában mégis problémát okoz, mivel a nehézipara jelenleg túlkapacitásos, alacsony a belső fogyasztás, és a produktivitás is csökken. Emellett Kína számára komoly problémát jelent gazdasági és társadalmi életet átszövő korrupció, az időről-időre megmutatkozó belső társadalmi elégedetlenség és a növekvő környezetszennyezés. A kínai globális kereslet csökkenése miatt egyre erősödik a kínai gazdaságra nehezedő külső nyomás is. A kormányzat a további lassulást megelőzendő több hosszú távú strukturális reformcélt tűzött ki, melynek keretében szolgáltató szektor, valamint a belső fogyasztást és a belső, nyugati területek növekedésének ösztönzését, az egyenlőtlenségek csökkentését, valamint a környezetvédelmet helyezi a középpontba, továbbá a nagyobb hozzáadott értéket termelő iparágak fejlesztésére, a szolgáltató ágazatok (főként a pénzügyi szolgáltatások) liberalizációjára és a külföldi tőke irányába való megnyitásra összpontosít. A kormányzat célkitűzései között szerepel továbbá a vállalkozásokra nehezedő adóterhek könnyítése, az urbanizáció növelése és a feldolgozóipar fejlesztése. Az új gazdasági vezetők kinevezése mindemellett arra utal, hogy a közeljövőben elindulhat egy újabb reformfolyamat az országban. Utóbbit jól jelzi, hogy az ország egyre több szektort nyit meg külföldi befektetők számára is. A közpénzügyi kockázatok közepesek, mivel a kínai kormány költségvetési politikája expanzív maradt, annak ellenére, hogy a GDP-arányos költségvetési deficit 3,4%-ot tett ki 2017 végén. Az ország GDP arányos bruttó államadóssága 2017-ben 68,1%-ot tett, és növekedő trendet mutat, évi 5 százalékpontos emelkedéssel. Kína monetáris politikáját a finanszírozást segítő monetáris eszköztár alkalmazása és a megfelelő likviditás biztosítása jellemzi, kockázati szintje mérsékelt. Az árfolyam-politikát illetően szükséges kiemelni, hogy a devizafedezetű jüan, azaz a renminbi (RMB) bekerült az SDR-kosárba. Az IMF szerint ugyanis a renminbi teljesítette a konvertibilitáshoz szükséges feltételeket. Kína a pénzügyi rendszerének védelme érdekében ugyanakkor szoros ellenőrzést tart fenn a határon átnyúló tőkemozgásokat illetően. A jelenlegi körülmények között a gazdasági lassulás és az ezzel együtt járó bizonytalanság miatt a kormányzat nem valószínű, hogy enyhíteni fog ezen. Így viszont a renminbi, mint tartalékdeviza iránt a kereslet alacsony lesz a közeljövőben, és ezért a konvertibilitás adta lehetőségek egyelőre csak korlátozottan érvényesülnek majd. Az inflációs ráta középtávon 2-3% között alakulhat. Az üzleti környezettel kapcsolatban közepes kockázatok azonosíthatóak. Az üzleti környezetre az elmúlt években pozitív hatással volt a Xi vezette adminisztráció által végrehajtott nagyszabású korrupció-ellenes kampánynak. Ennek ellenére számos kritika érte az államfőt amiatt, hogy az intézkedések aránytalanul kedvezőtlen módon érintették Xi politikai riválisait és azok érdekkörét. A
korrupciónak leginkább kitett gazdasági szektorok azok, ahol magas az állami tulajdonban lévő cégek száma, beleértve a pénzügyi, energia és infrastruktúra szektorokat is. A kínai kormány további reformokat ígér az átláthatóság és a jogalkalmazás függetlenségének növelése érdekében. Ugyanakkor a jelenlegi szabályozásból és jogrendszerből még mindig hiányzik a transzparencia és a külföldi befektetők iránti, a hazai befektetőkhöz hasonló bánásmód. Az országban 25%-os az társasági adó kulcsa, valamint 17%-os az ÁFA. KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLSŐ FINANSZÍROZÁSI POZÍCIÓK KOCKÁZATAI A külgazdasági pozíciókat tekintve a kockázatok alacsonyak, Kína az elmúlt években tapasztalható csökkenés ellenére is rendkívül magas devizatartalékokkal rendelkezik, amely 2018- ban 3147 Mrd USD-t tesz ki, mely így 17 havi importfedezetnek felel meg, mely az ökölszabályként alkalmazott minimális három havi szint közel hatszorosa. Mindemellett az ország folyó fizetési mérlege tartósan pozitív, évi 200-300 milliárd USD-t tesz ki. Kína főbb exportcikkei elektronikai berendezések, távközlési berendezések, ruházati termékek, textiláruk, míg elektronikai termékeket, kőolajat és ásványi tüzelőanyagokat, orvosi berendezéseket, érceket és gépjárműveket importál. Az ország főbb exportpartnerei: Egyesült Államok, Hong-Kong, Japán, Dél-Korea. Importpartnerei: Dél-Korea, Japán, Egyesült Államok, Németország, Ausztrália. A PÉNZÜGYI RENDSZER FELÉPÍTÉSE ÉS KOCKÁZATAI A kínai bankrendszer kockázatai jelentősek. Kínában az elmúlt évtizedekben a gazdasági növekedés ütemét is meghaladó tempóban bővült a banki aktivitás, amelynek eredményeként mára nemzetközi léptékekben is óriási bankok alakultak ki. A kínai bankok tevékenységének döntő részét a megtakarítók és a hitelt igénylők közötti hagyományos pénzügyi tevékenység jelenti. A kínai bankrendszer jelenleg 179 000 Mrd USD eszközállománnyal rendelkezik, amely az elmúlt 10 év alatt robosztus növekedést produkált a hatalmas, de gyakran nem túl hatékony infrastrukturális beruházási program finanszírozásával összefüggésben. A bankrendszer hitelállomány-növekedése dinamikus, jelenleg kb. 14% az éves növekedési ráta. A belföldre folyósított hitelek túlnyomó része a nagy és közepes méretű (jelentős részben állami) vállalatokhoz kerül kihelyezésre. A kisvállalkozások számára nyújtott hitelek a teljes hitelállomány nagyjából 20%-kát teszik ki, míg a háztartásoknak nyújtott hitelek nem érik el a hitelállomány negyedét sem. A kínai bankok nemteljesítő hiteleinek (NPL) állománya a hivatalos adatok szerint nem magas, 1,54-2,4% között mozog. A befektetők és az elemzők részéről fennállnak olyan aggodalmak, hogy a kínai bankok alulbecsülik NPL hitelállományukat, és nem jelentik azt le megfelelőképpen, valamint a bankok mérlegei is átláthatatlanok. Az IMF elemzéseiben 15,5%-osra becsüli az NPL növekedését. A
kínai bankrendszerrel kapcsolatosan fontos figyelembe venni, hogy a hitelek állománya még mindig két-háromszor akkora ütemben növekszik, mint a GDP (bár a növekedés üteme csökken), és továbbra is jelentős az ún. árnyékbankrendszer szerepe. (Ez olyan jelzáloghitelekhez kapcsolódó bankon kívüli kölcsöntranzakciókat jelent, amelyekben jelentős szerepet kapnak a különböző eszközfedezetű értékpapírok és a tőkeáttételes derivatív termékek.) Az árnyékbankrendszer a gyenge szabályozói környezet következtében alakult ki, és tevékenysége az elmúlt években jelentős mértékben megnőtt, tekintettel arra, hogy a központi vezetés megszigorította a hitelhez jutás feltételeit, amivel a túlfűtött ingatlanpiac lehűtése volt a cél, azonban így mára az árnyékbankrendszer jelenti az egyik legnagyobb kockázatot az ország pénzügyi rendszerére. AZ ORSZÁG 5 LEGNAGYOBB KERESKEDELMI BANKJA (ESZKÖZÁLLOMÁNY ALAPJÁN) PIACI RÉSZESEDÉSÜK FORRÁS: THE PEOPLE'S BANK OF CHINA 15% 13,4% 10% 11,3% 10,8% 10,0% 5% 4,6% 0% Industrial & Commercial Bank of China China Construction Bank Agricultural Bank of China Bank of China Bank of Communications EXIMMEL FENNÁLLÓ KAPCSOLAT: Eximmel kapcsolatban álló további bankok listája: Bank of Nanjing, Bank of Jiangsu, China CITIC Bank
FŐBB MAKROGAZDASÁGI MUTATÓK FŐBB MAKROGAZDASÁGI MUTATÓK 2016 2017 2018E 2019E 2020E Reál GDP növekedés (%) 6,7 6,9 6,7 6,4 6,1 Éves átlagos infláció (%) 2,1 1,5 1,7 2,6 3,1 Államháztartás egyenlege (GDP %) -3,8-3,4-2,2-2,1-1,8 Bruttó államadósság (GDP %) 62,2 68,1 73,2 78,1 83,1 Folyó fizetési mérleg (GDP %) 1,8 1,4 2,0 2,8 2,7 Nettó FDI (GDP %) -0,4 0,5 0,7 0,7 0,7 Importfedezeti mutató (hónap) 18,5 17,1 15,0 14,1 14,2 Forrás: IMF, E: előrejelzés SWOT ANALÍZIS ERŐSSÉGEK/LEHETŐSÉGEK Hatalmas belső piac; Folyamatosan növekvő fizetőképes kereslet Masszív devizatartalékok és a kereskedelmi többlet; Alacsony külső adósságállomány; Évek óta lendületes és a továbbiakban is várhatóan jelentős gazdasági növekedés; Növekvő piacorientáltság; Fejlődő makroprudenciális gyakorlat. GYENGESÉGEK/VESZÉLYEK Idősödő népesség; Kedvezőtlen üzleti környezet, a transzparencia hiánya; Növekvő bérköltségek; A vállalati szektor magas adósságállománya; Alacsony magánfogyasztás aránya GDP-hez viszonyítva; Csökkenő versenyképesség, és produktivitás; Növekvő geopolitikai feszültség a térség országaival (területi viták).
ORSZÁGKOCKÁZATI FAKTOROK GRAFIKUS ÉRTÉKELÉSE KÍNA VISZONYLATÁBAN POLITIKA ÉS BIZTONSÁGPOLITIKA ÜZLETI KÖRNYEZET GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS ÉS STRUKTÚRA KÖZPÉNZÜGYEK KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLSŐ FINANSZÍROZÁSI POZÍCIÓK MONETÁRIS- ÉS ÁRFOLYAMPOLITIKA BANKSZEKTOR FIZETÉSI TAPASZTALATOK 1 2 3 4 5 6 7 ELHANYAGOLHATÓ KOCKÁZAT > EXTRÉM KOCKÁZAT A MAGYAR-KÍNAI ÁRUFORGALOM ALAKULÁSA 2013-2018 KÖZÖTT MILLIÓ USD 2013 2014 2015 2016 2017 2018E Export 1997,3 2156,2 1796,8 2244,6 2663,9 2984,9 Import 5360,4 5140,1 4776,9 4867,0 5291,4 5861,8 Összes forgalom 7357,7 7296,3 6573,7 7111,5 7955,2 8846,7 Forrás: KSH; E: részleges adatok alapján készült saját előrejelzés MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZRT. MAGYAR EXPORTHITEL BIZTOSÍTÓ ZRT. 1065 Budapest, Nagymező u. 46-48. Tel.: 06 1 374 9100, 06 1 374 9200 Fax: 06 1 269 4476, 06 1 269 1198 Web: exim.hu Email: exim@exim.hu