Budapesti Műszaki Főiskola Híradástechnika Intézet Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Tantárgy neve és kódja: Híradástechnika II. KHTHI21TNB Kreditérték: 2 nappali tagozat 200/07 tanév.1. félév (szemeszter) Szakok melyeken a tárgyat oktatják: Villamosmérnöki szak Tantárgyfelelős Kármán József Oktatók: oktató: Előtanulmányi feltételek: Híradástechnika I. lab. KHTHI12TNB (kóddal) Villamosságtan II. KHTVT21TNB Heti óraszámok: Előadás: 2 Tantermi gyak.: 0 Laborgyakorlat: 0 Konzultáció: Számonkérés módja (s,v,f): v A tananyag Oktatási cél: A villamosmérnök hallgatók számára bemutatni a hírközlés jeleinek és rendszereinek idő és frekvenciatartományi leírását, bevezetni a spektrum fogalmát és bemutatni annak mérési módszereit, ismertetni a modulációs eljárásokat, mint a spektrumformálás eszközét, valamint részletesen tárgyalni a mintavételezés alapelveit, bemutatva a távközlésben alkalmazott kvantálási és kódolási technikákat. A tantárgy törzsanyagának, oktatási módszereinek és követelményeinek tartalmazniuk kell mindazon ismereteket, jártasságokat és készségeket, amelyek lehetővé teszik a konvertálható villamosmérnökök képzését. A tárgy oktatója kb. 10%-ban eltérhet a részletes tematikától. Tematika: Hírközlés jelei Hírközlési rendszerek Modulációs eljárások Digitális jelfeldolgozás alapjai Kvantálási rendszerek Adatredukciós eljrások alapelvei TDMA rendszerek alapelvei Számítógépes spektrumanalízis alapelvei Témakör: Hírközlés jelei Stacionárius jelek leírása idő és frekvenciatartományban. Spektrum fogalma. Stochasztikus jelek leírása idő és frekvenciatartományban. Teljesítménysűrűség spektrum, autokorrelációs függvény. Zajok. Hírközlési rendszerek A hírközlés rendszereinek leírása idő és frekvenciatartományban. Átviteli függvények. Lineáris torzítatlanság feltételei. Torzítások nemlineáris rendszereken. Modulációs eljárások AM, FM, PM. Modulált jelek idő és frekvenciatartományban. Modulátorok, demodulátorok. FDMA rendszerek alapelvei. Billentyűzés, ASK, FSK, PSK, GMSK, QAM. Impulzus vivőjű rendszerek. Szélessávú elérési technológiák alapelvei, xdsl. 2 5 2
Digitális jelfeldolgozás alapjai Mintavételi tétel, kvantálás, kódolás, jel helyreállítása. PCM. Túlmintavételezés, decimálás, interpoláció, mintavételi frekvencia konverzió, rekvantálás. Kvantálási karakterisztikák (A/µ), Kvantálási jel-zaj viszony, Dither, zajformálás. Adatredukciós eljárások alapelvei Hullámforma kódolók, differenciális kódolás, perdikciós eljárások. () TDMA rendszerek alapelvei Vonali kódolt jelek idő és frekvenciatartományban. Shannon tétel. Alapsávi impulzus jelformálása, ISI, Nyquist-kritérium. Számítógépes spektrumanalízis alapelvei DFT, FFT, ablakfüggvények, szelektivitás görbék, spektrumkép értelmezése. Alkalmazások. Félévközi követelmények (feladat, zh. dolgozat, esszé, prezentáció, stb) A tantervben előírt előadások látogatása kötelező. A vizsgára bocsátás feltétele a félévközi jegy megszerzése a Híradástechnika II.. labor kódú tárgyból. A pótlás módja: A félévközi jegy kialakításának módszere: A vizsga módja: írásbeli, szóbeli, teszt, stb. Vizsga a teljes félévi anyagból írásban (részben teszt) és szóban. Követelmény az elégséges szinthez: a feladatok 0%-nak megoldása. Irodalom: Kötelező: Kármán: Híradástechnika II. előadás-prezentációk, oktatási segédletek Géher: Híradástechnika (Műszaki Könyvkiadó) Dr. Egri Tamás: Hírközlés Dr. Simán István: Digitális jelfeldolgozás alapjai Ajánlott: Házman: Híradástechnika II. (Távközlés) Ferenczi Pál: Hírközlés (Műszaki Könyvkiadó) Egyéb segédletek: A tárgy oktatásához felhasználhatóak az egyéni tanulást támogató és folyamatosan készülő oktatási anyagok is (önálló tanulást szolgáló füzetek, elektronikus tananyagok, videók).
Budapesti Műszaki Főiskola Híradástechnika Intézet Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Tantárgy neve és kódja: Híradástechnika II. laboratórium KHTHI22TNB Kreditérték: nappali tagozat 200/07 tanév.1. félév (szemeszter) Szakok melyeken a tárgyat oktatják: Villamosmérnöki szak Tantárgyfelelős Kármán József Oktatók: oktató: Előtanulmányi feltételek: Híradástechnika II. KHTHI21TNB# (kóddal) Heti óraszámok: Előadás: 0 Tantermi gyak.: 0 Laborgyakorlat: 2 Konzultáció: Számonkérés módja (s,v,f): f A tananyag Oktatási cél: A villamosmérnök hallgatók számára bemutatni a Hírközlés jeleinek és rendszereinek idő és frekvenciatartományi leírását, bevezetni a spektrum fogalmát és bemutatni annak mérési módszereit, ismertetni a modulációs eljárásokat mint a spektrumformálás eszközét, valamint részletesen tárgyalni a mintavételezés alapelveit, bemutatva a távközlésben alkalmazott kvantálási és kódolási technikákat. A tantárgy törzsanyagának, oktatási módszereinek és követelményeinek tartalmazniuk kell mindazon ismereteket, jártasságokat és készségeket, amelyek lehetővé teszik a konvertálható villamosmérnökök képzését. A tárgy oktatója kb. 10%-ban eltérhet a részletes tematikától. Tematika: Hírközlés jeleinek vizsgálata Hírközlési rendszereinek vizsgálata Modulációs eljárások vizsgálata Digitális jelfeldolgozás alapjainak tanulmányozása Kvantálási karakterisztikák vizsgálata TDMA rendszerek alapelveinek vizsgálata Számítógépes spektrumanalízis Témakör: Hírközlés jeleinek vizsgálata Spektrum fogalma, mérési módszerei. Periodikus és nem periodikus jelek spekrumának meghatározása, mérése Stochasztikus jelek idő és frekvenciatartományi jellemzőinek mérése. Teljesítménysűrűség-spektrum vizsgálata. Hírközlés rendszereinek vizsgálata Idő és frekvenciatartományi rendszerjellemzők mérése, Lineáris és nem lineáris torzítások vizsgálata, mérése Modulációs eljárások vizsgálata AM és FM modulátorok, demodulátorok vizsgálata, főbb jellemzőik mérése Billentyűzési eljárások (ASK, FSK, PSK, QAM) vizsgálata, jellemzőik mérése. Digitális jelfeldolgozás alapjainak tanulmányozása Mintavételezés, kvantálás és kódolás jellemzőinek vizsgálata célrendszeren.
Kvantálási karakterisztikák vizsgálata Kvantálási karakterisztikák jellemzőinek mérése. Kvantálási jel-zaj viszony mérése, Dither hozzáadása a jelhez. Zajformálás vizsgálata. TDMA rendszerek alapelveinek vizsgálata Digitális átviteli utak vizsgálata (Leybold). Vonali kódok, ISI mérése, szemábra meghatározása. Zajok hatása a digitális átviteli utakra (Leybold) Számítógépes spektrumanalízis FFT analízis számítógépen. Ablakfüggvények, szelektivitás görbék, spektrumképek elemzése. Félévközi követelmények (feladat, zh. dolgozat, esszé, prezentáció, stb) A tantervben előírt laboratóriumok látogatása kötelező. A pótlás módja: Laboratóriumi pótmérés a szorgalmi időszak utolsó hetében. A vizsgaidőszakban nincs pótlási lehetőség. A félévközi jegy kialakításának módszere: Az elvégzett mérésekre adott jegyek átlaga (kerekítéssel). A vizsga módja: írásbeli, szóbeli, teszt, stb. Irodalom: Kötelező: Kármán: Híradástechnika II. mérési útmutató Kármán: Híradástechnika II. előadás-prezentációk, oktatási segédletek Géher: Híradástechnika (Műszaki Könyvkiadó) Dr. Egri Tamás: Hírközlés Dr. Simán István: Digitális jelfeldolgozás alapjai Ajánlott: Házman: Híradástechnika II. (Távközlés) Ferenczi Pál: Hírközlés (Műszaki Könyvkiadó) Egyéb segédletek: A tárgy oktatásához felhasználhatóak az egyéni tanulást támogató és folyamatosan készülő oktatási anyagok is (önálló tanulást szolgáló füzetek, elektronikus tananyagok, videók).
Budapesti Műszaki Főiskola Híradástechnika Intézet Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Tantárgy neve és kódja: Híradástechnika III. KHTHI1TNB Kreditérték: 2 nappali tagozat 200/07 tanév.1. félév (szemeszter) Szakok melyeken a tárgyat oktatják: Villamosmérnöki szak Tantárgyfelelős Wührl Tibor Oktatók: oktató: Előtanulmányi feltételek: Híradástechnika II. lab. KHTHI22TNB (kóddal) Heti óraszámok: Előadás: 2 Tantermi gyak.: 0 Laborgyakorlat: 0 Konzultáció: Számonkérés módja (s,v,f): v A tananyag Oktatási cél: A tárgy célja, hogy a híradástechnika szakos hallgatók megismerjék a digitális jelfeldolgozás alapjait, ismereteket szerezzenek a jelfeldolgozás gyakorlati problémái és azok megoldása terén. A hallgatók némi jártasságot és ismereteket szerezzenek a DSP szoftver írással kapcsolatosan. A tantárgy ismereteinek elsajátításával a hallgatók képesek lesznek: - önállóan DSP feladat megfogalmazására, definiálására; - bizonyos DSP áramkörök tervezésére; - jelfeldolgozó áramkörök szimulációjára; - villamosmérnököknek készített matematikai program (pl. MATLAB) használatára. A tantárgy törzsanyagának, oktatási módszereinek és követelményeinek tartalmazniuk kell mindazon ismereteket, jártasságokat és készségeket, amelyek lehetővé teszik a konvertálható villamosmérnökök képzését. A tárgy oktatója kb. 10%-ban eltérhet a részletes tematikától. Tematika: Elméleti összefoglalás Szűrőtervezés elméleti alapjai Modulációs és demodulációs eljárások Jelprocesszor struktúrák Kvantálási és túlcsordulási jelenségek Jelprocesszor szoftver struktúrák Témakör: Elméleti összefoglalás (Kapcsolódás az alapozó tantárgyakhoz), matematikai szimulációs alapok, például MATLAB alapjainak elsajátítása, forrásnyelvű programozásának áttekintése, m forrásfájl készítése. Szűrőtervezés elméleti alapjai Digitális jelfeldolgozó szűrőstruktúrák áttekintése (FIR és IIR). Diszkrét Laplace transzformáció és Bilineáris transzformáció Modulációs és demodulációs eljárások Modulációs és demodulációs eljárások, megvalósítási lehetőségek DSP-vel. Jelprocesszor struktúrák Jelprocesszor struktúrák megismerése, utasításkészlet áttekintése. Számábrázolási módok (Fix- és lebegőpontos számábrázolás). Kvantálási és túlcsordulási jelenségek A kvantálási és túlcsordulási jelenségek, hatásuk és kiküszöbölésük. Granuláris nemlinearitások, határciklus jelenségek és ezek elnyomása. Hullámdigitális jelfeldolgozási alapgondolatok, passzivitás fogalma
Jelprocesszor szoftver struktúrák Időzítő (TIMER) ütemezett feladatok (TASK-ok). TIMER ütemezett jelfeldolgozó operációs rendszer kialakítási lehetőségek. Decimálás és interpolálás a gyakorlatban. Félévközi követelmények (feladat, zh. dolgozat, esszé, prezentáció, stb) A tantervben előírt előadások látogatása kötelező. A szorgalmi időszak. és 10. hetében ZH. A vizsgára bocsátás feltétele a félévközi jegy megszerzése a Híradástechnika III. laboratórium KHTHI2TNB kódú tárgyból, valamint legaláb 2.00 ZH átlag. A pótlás módja: Pótzárthelyi a szorgalmi időszak utolsó hetében. Vizsgaidőszakban nincs pótlási lehetőség az aláírás megszerzésére. A félévközi jegy kialakításának módszere: A vizsga módja: írásbeli, szóbeli, teszt, stb. Vizsga a teljes félévi anyagból írásban (részben teszt). Vizsgajegy megajánlás a két ZH alapján lehetséges (jó, jeles). Követelmény az elégséges szinthez: a feladatok 0%-nak megoldása. Irodalom: Kötelező: Wührl: Híradástechnika III. (tanári kézirat) Ajánlott: Ferenczy Pál Hírközléselmélet Tankönyvkiadó 197 Simán István Digitális jelfeldolgozás BMF KKVFK-1170 Egyéb segédletek: A tárgy oktatásához felhasználhatóak az egyéni tanulást támogató és folyamatosan készülő oktatási anyagok is (önálló tanulást szolgáló füzetek, elektronikus tananyagok, videók).
Budapesti Műszaki Főiskola Híradástechnika Intézet Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Tantárgy neve és kódja: Híradástechnika III. laboratórium KHTHI2TNB Kreditérték: 2 nappali tagozat 200/07 tanév.1. félév (szemeszter) Szakok melyeken a tárgyat oktatják: Villamosmérnöki szak Tantárgyfelelős Wührl Tibor Oktatók: oktató: Előtanulmányi feltételek: Híradástechnika III. KHTHI1TNB# (kóddal) Heti óraszámok: Előadás: 0 Tantermi gyak.: 0 Laborgyakorlat: 2 Konzultáció: Számonkérés módja (s,v,f): f A tananyag Oktatási cél: A tárgy célja, hogy a híradástechnika szakos hallgatók megismerjék a digitális jelfeldolgozás alapjait, ismereteket szerezzenek a jelfeldolgozás gyakorlati problémái és azok megoldása terén. A hallgatók némi jártasságot és ismereteket szerezzenek a DSP szoftver írással kapcsolatosan. A tantárgy törzsanyagának, oktatási módszereinek és követelményeinek tartalmazniuk kell mindazon ismereteket, jártasságokat és készségeket, amelyek lehetővé teszik a konvertálható villamosmérnökök képzését. A tárgy oktatója kb. 10%-ban eltérhet a részletes tematikától. Tematika: Témakör: MATLAB programozás elsajátítása, m fájlok készítése, mátrix 5 műveletek, grafikus felületek. Digitális szűrők szimulációja MATLAB programmal (átviteli függvény, 5 impulzus válasz). Digitális szűrő tervezés MATLAB programmal, majd szimuláció és 5 programozható struktúra kialakítása. Modulációs és demodulációs eljárások szimulációja MATLAB 5 programmal. DS-PIC demó kártya programozás, MATLAB programmal 2*5 megtervezett és szimulált feladat programozása jelprocesszorba. Félévközi követelmények (feladat, zh. dolgozat, esszé, prezentáció, stb) A laboratóriumi gyakorlatokat külön-külön legalább elégséges szinten teljesíteni kell. A mérés előtt az oktató kiszárthelyivel ellenőrizheti a felkészültséget. A pótlás módja: Laboratóriumi pótmérés a szorgalmi időszak utolsó hetében. A félévközi jegy kialakításának módszere: A beadott mérési jegyzőkönyvek alapján. A vizsga módja: írásbeli, szóbeli, teszt, stb. Irodalom: Kötelező: Wührl: Híradástechnika III. (tanári kézirat)
Ajánlott: Ferenczy Pál Hírközléselmélet Tankönyvkiadó 197 Simán István Digitális jelfeldolgozás BMF KKVFK-1170 Egyéb segédletek: A tárgy oktatásához felhasználhatóak az egyéni tanulást támogató és folyamatosan készülő oktatási anyagok is (önálló tanulást szolgáló füzetek, elektronikus tananyagok, stb).
Budapesti Műszaki Főiskola Híradástechnika Intézet Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Tantárgy neve és kódja: Analóg áramköri tervezés KHTAT11TNB Kreditérték: nappali tagozat 200/07 tanév.1. félév (szemeszter) Szakok melyeken a tárgyat oktatják: Villamosmérnöki szak Tantárgyfelelős Dőring András Oktatók: Somlai Tamás oktató: Előtanulmányi feltételek: Elektronika II. lab. KHTEL22TNB (kóddal) Heti óraszámok: Előadás: 0 Tantermi gyak.: 1 Laborgyakorlat: 2 Konzultáció: Számonkérés módja (s,v,f): f A tananyag Oktatási cél: A villamosmérnök hallgatók számára bemutatni az áramkörök tervezésének menetét, az egyszerűtől kezdve a bonyolultabbakig. A hallgatók sajátítsák el az áramkörök tervezését, ne idegenkedjenek ettől a feladattól. Az élet minden feladatát nem lehet boltban megvásárolható eszközzel megoldani. Oktatási cél elérését szolgáló feladatok: Egyszerű tranzisztoros áramkörön keresztül igen sok kapcsolós megismertetésével, bemutatásával és elkészítésével a hallgatóknak egy olyan gyakorlati tudást nyújt a tárgy, hogy képesek legyenek áramkörök tervezésére Megtanulják a számítógépes modellezést és a nyák-tervezés folyamatát. A tantárgy törzsanyagának, oktatási módszereinek és követelményeinek tartalmazniuk kell mindazon ismereteket, jártasságokat és készségeket, amelyek lehetővé teszik a konvertálható villamosmérnökök képzését. A tárgy oktatója kb. 10%-ban eltérhet a részletes tematikától. Tematika: Differenciál erősítő híradástechnikai alkalmazása Műveleti erősítők híradástechnikai alkalmazásai Szelektív erősítők Témakör: Differenciál erősítő híradástechnikai alkalmazása - Differenciál erősítő, mint szorzó - Erősítés szabályzás - Keverés - Demodulálás - Effektív érték képzés Műveleti erősítők híradástechnikai alkalmazásai - Erősítő kapcsolások - Szabályzó áramkörök - Differenciáló és integráló áramkörök - Összegzők és kivonók - Egyenirányítók - Szűrő áramkörök Szelektív erősítők - Tervezés - Nagyfrekvenciás áramkörök - Sávszűrők - KF rendszerek Laboratóriumi témakörök:
Mérések: - Egyenirányító kapcsolások - Teljesítmény erősítő - Differenciál erősítő - Erősítő frekvenciafüggése - Hangolt erősítő mérése - Műveleti erősítő vizsgálata - Összeadó és kivonó áramkör - Mérő egyenirányító - Oszcillátor műveleti erősítővel - Aktív szűrő Félévközi követelmények (feladat, zh. dolgozat, esszé, prezentáció, stb) A gyakorlatok és laboratóriumi mérések látogatása kötelező. A pótlás módja: Laboratóriumi pótmérés a szorgalmi időszak utolsó hetében. A félévközi jegy pótlására a vizsgaidőszak első 10 munkanap valamelyikén egyszeri alkalommal lehetőséget adunk. A félévközi jegy kialakításának módszere: A teljes félévi anyagból írásban (részben teszt) a szorgalmi időszak utolsó hetében. Követelmény az elégséges szinthez: a feladatok 0%-nak megoldása. A vizsga módja: írásbeli, szóbeli, teszt, stb. Irodalom: Kötelező: Dőring: Analóg áramköri rendszerek - jegyzet Ajánlott: Tietze-Schenk: Analóg és digitális áramkörök Egyéb segédletek: A tárgy oktatásához felhasználhatóak az egyéni tanulást támogató és folyamatosan készülő oktatási anyagok is (önálló tanulást szolgáló füzetek, elektronikus tananyagok, videók).
Budapesti Műszaki Főiskola Híradástechnika Intézet Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Tantárgy neve és kódja: Digitális rendszerek KHTDR11TNB Kreditérték: nappali tagozat 200/07 tanév 2. félév (szemeszter) Szakok melyeken a tárgyat oktatják: Villamosmérnöki szak Tantárgyfelelős Vézner Imre Oktatók: oktató: Előtanulmányi feltételek: Digitális technika II. lab. KHTDT1TNB (kóddal) Heti óraszámok: Előadás: 2 Tantermi gyak.: 0 Laborgyakorlat: 2 Konzultáció: Számonkérés módja (s,v,f): v A tananyag Oktatási cél: Mikroszámítógépet tartalmazó digitális rendszerek megismerése, olyan hardver és szoftver alapok nyújtása, hogy a hallgató képes legyen processzoros digitális rendszereket alkalmazni, üzemeltetni, tervezni. Oktatási cél elérését szolgáló feladatok: Mikroszámítógépes rendszerekkel kapcsolatos fogalmak, áramkörök megismerése, a jártasság megszerzése ezek alkalmazásában. Programozási algoritmusok imertetése és alkalmazása A gyakorlat megszerzése a fejlesztő rendszerek, szimulátorok használatában. A tantárgy törzsanyagának, oktatási módszereinek és követelményeinek tartalmazniuk kell mindazon ismereteket, jártasságokat és készségeket, amelyek lehetővé teszik a konvertálható villamosmérnökök képzését. A tárgy oktatója kb. 10%-ban eltérhet a részletes tematikától. Tematika: Mikroszámítógépek felépítése Mikroszámítógépek működése A mikrovezérlő mint alkatrész Mikroszámítógépek programozása Adat be- és kimeneti eszközök Távközlési berendezések áramkörei Digitális rendszerek fejlesztésének eszközei Témakör: Mikroszámítógépek felépítése kommunikáció a mikroprocesszor és a rendszer egyéb elemei között a buszon; a mikroprocesszoros busz részei, azok funkciói és működésük a mikorprocesszor belső felépítése (ALU, feltételi bitek, akkumlátor, programszámláló, utasítás dekóder, regiszterek, vezérlő és időzítő egység memória típusok és alkalamazásuk; perifériaillesztők, soros és párhuzamos port, időzítő Mikroszámítógépek működése 2 utasítás ciklus, gépi ciklus, ütem, a mikroprocesszor buszciklusai, utasítás végrehajtása címzési módok utasítások tipusai Mikrovezérlő mint alkatrész a mikrovezérlő hardver jellemzői, belső felépítése a mikrovezérlő megszakításrendszere, időzítő/számláló áramkörei a mikrovezérlő soros kommunikációs áramköreinek működése a mikrovezérlő címzési módjai és utasításkészlete
Mikroszámítógépek programozása progamozás assembly szinten editor, assembler, linker programok ellenőrzött programfuttatás Adat be- és kimeneti eszközök Digitális bemenetek és kijelzők D/A, A/D átalakítók és illesztésük mikroprocesszoros rendszerhez Távközlési berendezések áramkörei Analóg vonalak illesztése digitális kapcsolómezőhöz PCM codec Digitális kapcsolómező alapvető elemei ( T- és S-kapcsolók) Vezérlési elvek, vezérlők TPV kapcsolóközpontokban Digitális rendszerek fejlesztésének eszközei 2 Laboratóriumi gyakorlatok témakörei: Szimulátor program megismertetése Mikroszámítógép assembly programozása * Integrált fejlesztőrendszer és a mikroszámítógép megismerése Programozási struktúrák, (az utasításkészlet megismerése) Különböző ciklikus feladatok: késleltetés, fill, copy Konverziós programok Be és kiviteli eszközök használata Soros kommunikációs program Összetett feladat megoldása (pl. frekvenciamérő, jelgenerátor óra, stb. kialakítása.) Speciális áramkörök mérései * PCM kodek mérése Mobil interfész mérése I 2 C buszos áramkörök vizsgálata Félévközi követelmények (feladat, zh. dolgozat, esszé, prezentáció, stb) A tantervben előírt laboratóriumi mérések elvégzése az órarendben kiírt időpontokban. Az aláírás feltétele a laboratóriumi mérési feladatok teljesítése a szorgalmi időszak végéig. A vizsgára bocsátás feltétele az aláírás megléte a tárgyból. A pótlás módja: Laboratóriumi pótmérés (a szorgalmi időszak végéig) lehetséges. A félévközi jegy kialakításának módszere: A vizsga módja: Vizsga a teljes félévi anyagból írásban (részben teszt) Követelmény az elégséges szinthez: a feladatok 0%-nak megoldása Irodalom: Kötelező: Vézner I.: Digitális rendszerek. (tanári kézirat) Ajánlott: Roland Dilsch: A 8051 mikrokontroller család (Műszaki Könyvkiadó 1992) Benesóczky Zoltán: Digitális tervezés funkcionális elemekkel és mikroprocesszorokkal (Műegyetemi Kiadó 1998) Dr.Kónya László: PIC vezérlők alkalmazástechnikája (ChipCAD 2000) Egyéb segédletek: A tárgy oktatásához felhasználhatóak az egyéni tanulást támogató és folyamatosan készülő oktatási anyagok is (önálló tanulást szolgáló füzetek, elektronikus tananyagok, videók). Fejlesztői környezet, szimulátor programok.
Budapesti Műszaki Főiskola Híradástechnika Intézet Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Tantárgy neve és kódja: Távközléstechnika I. KHTTT11TNB Kreditérték: 2 nappali tagozat 200/07 tanév.1. félév (szemeszter) Szakok melyeken a tárgyat oktatják: Villamosmérnöki szak Tantárgyfelelős Dr. Temesvári Zsolt Oktatók: oktató: Előtanulmányi feltételek: Híradástechnika I. lab KHTHI12TNB (kóddal) Heti óraszámok: Előadás: 2 Tantermi gyak.: 0 Laborgyakorlat: 0 Konzultáció: Számonkérés módja (s,v,f): v A tananyag Oktatási cél: A tárgy célja, hogy a híradástechnika szakos hallgatók megismerkedjenek az alapvető távközlési fogalmakkal, definíciókkal, összefüggésekkel, mérési módszerekkel, mérőműszerekkel, mérőrendszerekkel. Készség szinten képesek legyenek mérési feladatok megtervezésére, lebonyolítására, kiértékelésére. A tantárgy ismereteinek elsajátításával a hallgatók képesek lesznek - A távközlési áramkörök működése alapján mérési stratégia kidolgozására - Mérési kacsolások megtervezése - A méréshez szükséges műszerek kiválasztására - A mérések lebonyolítására - A mérési eredmények kiértékelésére - Automatikus mérőrendszerek kezelésére, programozására - A szakirányú modultárgyak méréseinek megértésére és lebonyolítására Oktatási cél elérését szolgáló feladatok: Alapvető távközlési fogalmak, definíciók elmélyítése Alapvető összefüggések megvilágítása Távközlési mérési módszerek részletes bemutatása Mérőműszerek kezelésének elsajátítása Mérési feladatok kidolgozása, lebonyolítása, kiértékelése Automatikus vizsgáló-, mérő rendszerek kezelése, programozása A tantárgy törzsanyagának, oktatási módszereinek és követelményeinek tartalmazniuk kell mindazon ismereteket, jártasságokat és készségeket, amelyek lehetővé teszik a konvertálható villamosmérnökök képzését. A tárgy oktatója kb. 10%-ban eltérhet a részletes tematikától. Tematika: Alapfogalmak Nemlineáris tulajdonságok és azok mértékének meghatározása Zajokkal kapcsolatos ismeretek Futási idő, mérési módszerek Távvezetékek Statisztikai jellemzők mérése Modern elektromos vizsgálati módszerek IEC interfész rendszer (GPIB)
Témakör: Alapfogalmak Szintfogalmak, hullámimpedancia, átviteli csillapítás fogalmak Reflexiós-, ütközési-, szimmetria- és torzítás-csillapítás fogalmak valamint az erősítés fogalma és az érzékenység. Nemlineáris tulajdonságok és azok mértékének meghatározása Nemlineáris tulajdonságok és azok mértékének meghatározása, mérési módszerek; harmonikus-, intermodulációs- és sztochasztikus torzítás mérése, valamint a karakterisztika közvetlen vizsgálatán alapuló módszerek. Zajokkal kapcsolatos ismeretek Zajokkal kapcsolatos legfontosabb ismeretek, úgymint a zajok felosztása, jellemzése, mérése, a zajtényező fogalma és mérése, a négypólus ekvivalens sávszélessége, pszofometrikus zajmérés, zajmérés az analóg csatornában, zajmérés adatátviteli összeköttetéseken Futási idő, mérési módszerek 2 Futási idő, fázisforgatás, csoportfutási idő, mérési módszereik. Jitter és mérése. Távvezetékek Távvezetékek, fémes távvezetékek elsődleges és másodlagos jellemzői. Mérések a fémes távvezetékeken, optikai szálvezetők és jellemzőinek mérései. Mérések a mobil összeköttetéseken Statisztikai jellemzők mérése Statisztikus jellemzők, statisztikus jellemzők diszkrét értelmezése, statisztikus jellemzők mérésének alkalmazási lehetőségei, sztochasztikus jellemzők mérőműszerei, korrelációs módszerek néhány alkalmazása Modern elektromos vizsgálati módszerek 2 A mérőautomaták általános rendszertechnikai felépítése. Interfész rendszerek. Az interfész rendszerek statikus struktúrája és dinamikus struktúrája. Az interfész rendszerek fejlődése. Néhány fontosabb interfész rendszer IEC interfész rendszer (GPIB) Jelvezetékek, illesztő egység, funkcionális felépítés, programozás. Félévközi követelmények (feladat, zh. dolgozat, esszé, prezentáció, stb) A tantervben előírt előadások látogatása kötelező. Kis ZH-k sikeres megírása a vizsgára bocsátás feltétele. A pótlás módja: Pótzárthelyi a szorgalmi időszak utolsó hetében. A vizsgaidőszakban nincs aláírás pótlásra lehetőség. A félévközi jegy kialakításának módszere: A vizsga módja: írásbeli, szóbeli, teszt, stb. Vizsga a teljes félévi anyagból írásban (részben teszt) Követelmény az elégséges szinthez: a feladatok 0%-nak megoldása Irodalom: Kötelező: Dr. Temesvári Zsolt: Távközléstechnika I.-II. Ajánlott: Egyéb segédletek: A tárgy oktatásához felhasználhatóak az egyéni tanulást támogató és folyamatosan készülő oktatási anyagok is (önálló tanulást szolgáló füzetek, elektronikus tananyagok, videók).
Budapesti Műszaki Főiskola Híradástechnika Intézet Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Tantárgy neve és kódja: Távközléstechnika II. KHTTT21TNB Kreditérték: 2 nappali tagozat 200/07 tanév.1. félév (szemeszter) Szakok melyeken a tárgyat oktatják: Villamosmérnöki szak Tantárgyfelelős Maros Dóra Oktatók: oktató: Előtanulmányi feltételek: Távközléstechnika I. KHTTT11TNB (kóddal) Heti óraszámok: Előadás: 0 Tantermi gyak.: 2 Laborgyakorlat: 0 Konzultáció: Számonkérés módja (s,v,f): f A tananyag Oktatási cél: A második félév laboratóriumi mérései az első félévben elsajátított tananyagra épülnek. A második félév során a hallgatók széleskörű ismeretet kapnak a különböző típusú kódolási eljárásokról és kódrendszerekről, amelyek ismerete elengedhetetlenül szükséges a modern digitális átviteli rendszerek és berendezések elméleti alapjainak elsajátításához. A tantárgy ismereteinek elsajátításával a hallgatók képesek lesznek - a különböző típusú analóg jelek jellemzőinek értelmezésére és azok mérésére; - a különböző mérési és vizsgáló módszerek kiválasztására és azok alkalmazására; - a különböző kódolási eljárások és kódrendszerek alkalmazhatóságának és hatékonyságának meghatározására; - a jelátviteli jellemzők alapján annak megítélésére, hogy az adott információ átviteléhez mekkora sávszélesség és milyen kódolás szükséges, és hogy ez milyen megoldásokkal biztosítható Oktatási cél elérését szolgáló feladatok: a jelátviteli alapösszefüggések világos feltárása, az összefüggéseknek fogalmakban (szavakban), ábrákban és - az oktatás során már rendelkezésre álló matematikai ismeretek alapján - matematikai formulákban való megfogalmazása, az absztrakciós készség, a modellekben való gondolkodás megalapozása, ill. fokozása, a valóság és a modellek viszonyának a bemutatása és ezen viszony elvi értékelése, a természet és a technika egészében érvényesülő törvények, viszonyok és tendenciák bemutatása és értékelésük a távközléstechnika szakterületen. A tantárgy törzsanyagának, oktatási módszereinek és követelményeinek tartalmazniuk kell mindazon ismereteket, jártasságokat és készségeket, amelyek lehetővé teszik a konvertálható villamosmérnökök képzését. A tárgy oktatója kb. 10%-ban eltérhet a részletes tematikától. Tematika: Információelmélet alapjai Hullámforma és hibrid kóderek Csatornakódolás fogalma Kiterjesztett spektrumú átviteli rendszerek Kódolási eljárások Titkosítási eljárások Témakör: Információelmélet alapjai Információ, bit, entrópia, redundancia, csatornakapacitás. A kódolás elméleti alapjai.
Hullámforma és hibrid kóderek Hullámforma és hibrid kóderek, predikció, differenciális kódolás, változó hosszúságú kódolás. Az adattömörítés típusai és jellemzői beszéd, audio, video és adat információ átvitelekor (JPEG, MPEG, AVI, MP, stb.). Csatornakódolás fogalma A csatornakódolók típusai az átviteli közeg és sávszélesség függvényében. Az átvitel robosztusságát biztosító hibaarány javító eljárások: ARQ és FEC rendszerek (Blokk és konvolúciós kódoló, Reed-Solomon kód, BCH kódok). Keverési eljárások (scrambling) és a Viterbi kiegyenlítés. Kiterjesztett spektrumú átviteli rendszerek Kiterjesztett spektrumú átviteli rendszerek (CDMA, WCDMA, TD-CDMA, FH) általános jellemzői. Az UMTS és a Bluetooth rendszerekben alkalmazott kiterjesztett spektrumú technikák előnyei és hátrányai Kódolási eljárások Kódolási eljárások kiterjesztett spektrumú átvitel esetén (spreading, scrambling). Walsh-Hadamard, Gold és PN kódok, Golay szekvencia Titkosítási eljárások alapjai Nyíltkulcsú és zárkulcsú titkosítás. DES. Titkosítási eljárások különböző típusú vezetékes és rádiós átviteli rendszerekben Félévközi követelmények (feladat, zh. dolgozat, esszé, prezentáció, stb) A tantervben előírt gyakorlatok látogatása kötelező. A vizsgára bocsátás feltétele a félévközi jegy megszerzése a Távközléstechnika II. laboratórium KHTTT22TNB kódú tárgyból, valamint egy ZH legalább 2 szintű megírása. A pótlás módja: Pót zárhelyi dolgozat megírása a szorgalmi időszak utolsó hetében. A félévközi jegy pótlására a vizsgaidőszak első 10 munkanapjáig egyszeri pótlási lehetőséget adunk. A félévközi jegy kialakításának módszere: A félévben írt zárthelyi dolgozat alapján. A vizsga módja: írásbeli, szóbeli, teszt, stb. Irodalom: Kötelező: Maros-Kún: Távközléstechnika II. (tanári kézirat elektronikus formátum) Ajánlott: Géher: Híradástechnika (Műszaki Könyvkiadó) Házman: Híradástechnika II. (Távközlés) Dárdai Árpád: Mobil távközlés, mobil internet
Budapesti Műszaki Főiskola Híradástechnika Intézet Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Tantárgy neve és kódja: Távközléstechnika II. laboratórium KHTTT22TNB Kreditérték: 2 nappali tagozat 200/07 tanév.1. félév (szemeszter) Szakok melyeken a tárgyat oktatják: Villamosmérnöki szak Tantárgyfelelős Maros Dóra Oktatók: oktató: Előtanulmányi feltételek: Távközléstechnika II. KHTTT21TNB# (kóddal) Heti óraszámok: Előadás: Tantermi gyak.: 0 Laborgyakorlat: 2 Konzultáció: Számonkérés módja (s,v,f): f A tananyag Oktatási cél: A második félév laboratóriumi mérései az első félévben elsajátított tananyagra épülnek. A második félév során a hallgatók széleskörű ismeretet kapnak a távközlésben alkalmazott mérési módszerekről és technológiákról. A hallgatók a laboratóriumi gyakorlatokat szimulációs és manuális mérési módszerekkel végzik el. A tantárgy ismereteinek elsajátításával a hallgatók képesek lesznek - a különböző típusú analóg jelek jellemzőinek értelmezésére és azok mérésére; - a különböző mérési és vizsgáló módszerek kiválasztására és azok alkalmazására; - önálló manuális mérések elvégzésére; - szimulációs módszerek alkalmazásának megválasztására kiértékelési módszerek elsajátítására Oktatási cél elérését szolgáló feladatok: mérési elvek gyakorlati megvalósítása műsorkezelés és műszerismeret elsajátítása mérnöki képességek, önálló probléma megoldás fejlesztése fizikai jellemzők, paraméterek bemutatása A tantárgy törzsanyagának, oktatási módszereinek és követelményeinek tartalmazniuk kell mindazon ismereteket, jártasságokat és készségeket, amelyek lehetővé teszik a konvertálható villamosmérnökök képzését. A tárgy oktatója kb. 10%-ban eltérhet a részletes tematikától. Tematika: A távközléstechnika I. tantárgy tematikája szerinti laboratóriumi gyakorlatok, mérések Témakör: Átviteli utak analóg jellemzőinek mérése (csillapítás, fázis-, futási idő karakterisztikák, stb) Hibaarány és a jel/zaj összefüggésének vizsgálata. Szinkronizálási vizsgálatok. Kiterjesztett spektrumú átviteli rendszer (CDMA) szimulációja. Csatornakódolás ( Viterbi, Trellis, stb) szimulációja Hibajavító eljárások ( blokk-, konvolúciós kódolók) szimulációja Félévközi követelmények (feladat, zh. dolgozat, esszé, prezentáció, stb) A tantervben előírt laboratóriumi mérések látogatása kötelező. A pótlás módja: Laboratóriumi pótmérés a szorgalmi időszak végéig. A félévközi jegy kialakításának módszere: Valamennyi mérés sikeres elvégzése után a jegyzőkönyvek alapján.
A vizsga módja: írásbeli, szóbeli, teszt, stb. Irodalom: Kötelező: Temesvári Zsolt: Távközlési mérések Laboratóriumi mérési útmutatók Ajánlott: Géher: Híradástechnika (Műszaki Könyvkiadó) Házman: Híradástechnika II. (Távközlés) Egyéb segédletek: A tárgy oktatásához felhasználhatóak az egyéni tanulást támogató és folyamatosan készülő oktatási anyagok is (önálló tanulást szolgáló füzetek, elektronikus tananyagok, videók).