A kommunikáció evolúciója

Hasonló dokumentumok
ETOLÓGIA. A kommunikációs magatartásformák evolúciója - csalás, megtévesztés - Pongrácz Péter

A kommunikáció elemzésének ökológiai megközelítése

Szülői viselkedés evolúciója. Emeltszintű etológia Pongrácz Péter

A kommunikáció formai elemzése: módszertan. Konok Veronika A kommunikáció evolúciója kurzus őszi félév

Altruizmus. Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között?

A kommunikáció formai elemzése: ökológiai megfontolások

Altruizmus. Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között?

III. Az állati kommunikáció

Etológia. a viselkedés biológiája. Barta Zoltán.

2). Az embert mint kulturális konstrukciót az archaikus közösségek társas viszonyaihoz való alkalmazkodottság jellemzi

Dr. Péczely László Zoltán. A Grastyán örökség: A játék neurobiológiája

TARTALOM. 1. Bevezetés 2. A viselkedés genetikája 3. A viselkedés evolúciója

A kommunikáció kognitív megközelítése

Az állatok természetes élőhelyükön magányosan vagy csoportokban élnek. A csoportok rendkívül sokfélék lehetnek. Családot alkotnak a szülők és

TARTALOM A KUTYA VISELKEDÉSKUTATÁSÁNAK TÖRTÉNETE ÉS ELMÉLETI ALAPVETÉSEI

A kommunikáció adaptivitása. Kompetitív jelek

Etológia/BSc. Etológiai alapvetések: Történet és módszer. Miklósi Ádám Pongrácz Péter

Etológia/BSc. Etológiai alapvetések: Történet és módszer. Miklósi Ádám Pongrácz Péter

Evolúció. Dr. Szemethy László egyetemi docens Szent István Egyetem VadVilág Megőrzési Intézet

Természetes szelekció és adaptáció

Evolúció. Dr. Szemethy László egyetemi docens Szent István Egyetem VadVilág Megőrzési Intézet

Humánetológia I. Az ember viselkedésének természettudományos vizsgálata. Miklósi Ádám ELTE TTK Etológia Tanszék

EMELT SZINTŰ ETOLÓGIA

állatok azon viselkedési vagy morfológiai tulajdonságai amelyek megváltoztatják a fogadó egyedek viselkedését

Etológia. Irányzatok a biológiában. Pongrácz Péter, PhD Etológia Tanszék

MENEDZSMENT ALAPJAI Bevezetés

Etológia Alap, BSc. A viselkedés mechanizmusa

A viselkedés evolúciója Domesztikáció. Emelt szintű etológia

Humánetológia VII. Az emberi agresszió biológiai alapjai 2017 Miklósi Ádám

A LEGFONTOSABB FOGALMAK ÉS MEGHATÁROZÁSAIK

Kutya, ember, csimpánz: kognitív szempontok a fajok kommunikációs eltéréseinek értelmezésében Kis Anna Miklósi Ádám Topál József

Ember állat interakciók. Társállatok etológiája

Értelek, értelek... de miről beszélsz??

Szociális tanulás. Miklósi Ádám ELTE Etológia Tsz

Összehasonlító viselkedéskutatás

A KOMMUNIKÁCIÓ ALAPJAI. - kommunikációs készségek oktatása gyógyszerészeknek. Dr. Heim Szilvia PTE ÁOK Családorvostani Intézet

A kutya evolúciós sikertörténet? A legnépszerűbb társállat

Humánetológia Humán viselkedési komplex és kötődés. Miklósi Ádám, Etológia Tanszék

Fajfenntartó viselkedés

Kommunikáció. Szemethy László PhD

A viselkedés mechanizmusa Probléma-megoldás és tanulási folyamatok. Miklósi Ádám Pongrácz Péter

Nyelv és zene az evolúció tükrében. Mészáros Anna Debreceni Egyetem BTK (MA)

Szociális szerveződés

Etológia. A viselkedés mechanizmusa Probléma-megoldás és tanulási folyamatok. Miklósi Ádám Pongrácz Péter

ÁROP-1.A Szervezetfejlesztés a Veszprém Megyei Kormányhivatal számára

Az evolúció folyamatos változások olyan sorozata, melynek során bizonyos populációk öröklődő jellegei nemzedékről nemzedékre változnak.

ETOLÓGIA. Korai tanulás. Pongrácz Péter

Vadbiológiai kutatási módszerek

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja,

A fajok közötti kommunikáció vizsgálata

Altruizmus és kooperáció

EDZŐ SPORTOLÓ KOMMUNIKÁCIÓJA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A VERSENYIDŐSZAKRA

A NAGYMAMA, AKI LEHOZOTT MINKET A FÁRÓL: A menopauza evolúciója és következményei

Élet a csoportban: A Főemlősök (Primates) társas viselkedése. Miklósi Ádám

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése

VISELKEDÉSÖKOLÓGIA Párosodási rendszerek & utódgondozás. Kis János. Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar, Biológiai Intézet 2013

Az állatok szociális szerveződése, csoport vagy magány?

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium

KOMMUNIKÁCIÓ AZ ÁLLATVILÁGBAN

SZERVEZETI VISELKEDÉS

A kommunikáció kognitív megközelítése

Együttműködés evolúciója

Érvelési és meggyőzési készségek 4. óra

Iskoláskor el tti problémák. PDF created with pdffactory Pro trial version

A kutya kiképzése. Az alkalmazott etológia kérdései. I. rész

Milyen tudományokra támaszkodik?

szempontok Konok Veronika A kommunikáció evolúciója kurzus

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció

ETOLÓGIA Szaporodási rendszerek: utódgondozás. Kis János

Humánetológia X. Kulturális evolúció, globalizáció és a vég

Az állatok szociális szerveződése, csoport vagy magány?

Fiú vagy lány? Mi befolyásolja az utódok ivarát? Rosivall Balázs

Minden szinten, szinte minden... Kultúrák találkozása. Herneczki Katalin szeptember 13.

Kommunikáció és eredményesség Dr. Németh Erzsébet

1. KOMMUNIKÁCIÓS ALAPFOGALMAK

VEZETŐKÉPZŐ MASTER PROGRAM

A spontán beszéd kísérőjelenségei

Tanmenet a Mándics-Molnár: Biológia 9. Emelt szintű tankönyvhöz

TARTALOM. Előszó 9 BEVEZETÉS A BIOLÓGIÁBA

KÉPZÉS NEVE: TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata) Készítette: Lábadyné Bacsinszky Emıke

A kommunikáció kognitív megközelítése

- fogalmi áttekintés - kapcsolatban: hogyan és miért

Tárgyalás-technika 18. Erdélyi KÖDAK, 4. hétvége

KOMMUNIKÁCIÓS SZEMINÁRIUM

Populációdinamika és modellezés. A populációk változása populációdinamika. A populáció meghatározása. Modellezés

Válogatott fejezetek a közlekedésgazdaságtanból

Tuesday, 22 November 11

Az evolúciós gondolat fejlődése

Evolúció és emberi csoportok

Humánetológia. A főemlősök összehasonlító etológiája: Kognició. Miklósi Ádám ELTE BI Etológia Tanszék

K É R D Ő Í V személyes kommunikációs stílus

Internethasználat pszichés hatása

Az állatok viselkedésével foglalkozó tudományterületek

Molekuláris ökológia Általános Ökológia 2012

Városiasodó állatfajok. Előjáték domesztikációhoz?

ÁLLATTENYÉSZTÉSI GENETIKA

Indikátorok projekt modellhelyszínein. Domokos Tamás szeptember 13.

Etológia (Alap) BSc. Etológiai alapvetések: Történet és módszer

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010

A GYEREKEK HATÁSA A MÉDIÁRA MÉDIA HATÁSA A GYEREKEKRE A JÖVŐ ÉPÍTŐI. Sas István. Kommunikációs Akadémia

Átírás:

A kommunikáció evolúciója

Bevezetés Mit nevezünk kommunikációnak? A jelenség definiálásának problémája... (humán vs. Papucsállatka) Jeladó Jel Vevő Állapot változás

A kommunikáció mint mentális jelenség Jel (viselkedés) belső állapot változás válasz (Szándékos??) (Mentális??) (Mint cél?) A jel a válasz létrejöttét célozza? Alternativák 1, A mentalizáló (intencionális) felfogás Cél kiváltásának szándékával kiadott jel, mely révén a vevő felismeri a jeladó szándékát, benne mentális állapot változás jön létre és választ produkál a jeladó mentális állapotának befolyásolására. 2, A kommunikáció mint biológiai automatizmus Adott ingerhelyzet kiváltja a jelet, mely a vevőben idegrendszeri, majd viselkedésbeni változást okoz, ennek révén érik újfajta ingerek az adót...

További észrevételek A referencialitás problémája: A jel a belső vagy a külső világról szól? jel jel visszacsatolás visszacsatolás

A definíció elemei Legáltalánosabban: információátadás További (alternatív) kikötések - Fajon belüli jelenség (vészjelek? Ragadozó elrettentése?) - Adó szándékosan adja a jelet (mi az hogy szándékosan? kiesnek a strukturális jelek; növény-állat kommunikáció?) - A vevő válaszol/reagál (mi van, ha NEM a válasz pávakakas udvarlása, territórium határának tiszteletben tartása; fokozatos/időben eltolódott válasz??) - A válasz az adó számára adaptív (sokszor nehéz igazolni...) Két lehetséges, továbbfejlesztett definíció: (1) Kommunikációs célra kialakult jel adása, amelyre a vevő reagál. (2) A jeladó a kommunikáció során a vevő magatartását a maga számára előnyös módon megváltoztatja.

A kommunikáció evolúciója: történeti áttekintés Darwin(1871) : udvarlási szignálok megfigyelése az emberi nyelv diverzitása ( fajkeletkezés ) feltűnő homológiák (közös eredet jelei) analógiák (hasonló nyelvfejlődési folyamatok) A nyelv olyan mint egy élő organizmus, fejlõdik, s ha egyszer eltűnik többé nem jelenik meg

1872: Az érzelmek kifejeződése állatokban és emberben. A vizuális és vokális kifejezéseknél kimutatható a modifikációk által való leszármazás. (A) A szignálok evolúciója: a jelző egyed emocionális és motivációs állapotáról lesz egyre informatívabb (B) Vannak konfliktust megjelenítő jelek (antitézis elve -pl. félelem és agresszió vokalizálása) Alapja: természetes korreláció a jel és a jelzett között. Predikciók: a kifejezések univerzális elvek alapján fejlődnek és működnek Különbségek okai: ökológiai és -legalább az embernél- mentális eltérésekre vezethetők vissza.

Klasszikus etológia (1940-): fogalmilag és módszertanilag is önálló megközelítés Tinbergen, Lorenz,..stb darwinisták A szignálok arra terveződtek, hogy információt kommunikáljanak a jelző motivációs és emocionális állapotáról. + Csoportszelekciós elméletek divatba jönnek: A kommunikációs jelek is arra szelektálódtak, hogy biztosítsák a csoport ill. a faj túlélését. (ld. pl. vészkiáltás)

A csoportszelekciós elméletek szétzúzása (1960-): Rokonszelekció! Az inclusive fitness mint fő magyarázó elv (Williams, Hamilton, JM Smith, David Lack). A szelekció effajta felfogása alapvetően megváltoztatta a kommunikációról (ill. annak evolúciójáról) való gondolkodásunkat. T.i. korai etológusok: a jelek evolúciós eredetére, egyedfejlõdésére és információs tartalmára koncentráltak (A jelek eredetileg nem jel-funkciójú viselkedésekből alakultak ki: pl. intenciós mozgásokból célirányult viselkedések). Nagy prediktív értékűek a rákövetkező viselkedést illetően. Ritualizáció mint lényeges és általános jellemző! (pl. tisztelgés )

A jel evolúciós folyamat eredménye, egy olyan végső forma, mely a maximális információ trafnszfert valósítja meg. Repertoár jelei: könnyen elkülöníthetőek, különbözőek. (nagy repertoár és ritka jelek előnytelenek! t.i. lassú lesz a válasz, ill. nő az irreleváns válasz lehetősége!) Moynihan (1970): a repertoár evolúcióra speciális korlátok érvényesek taxonok közötti elkülönülés, a régi jelek lecserélődésével (ciklikus folyamatban) Antagonista jelek párban koevolúciós folyamatban változnak (közös szabályzórendszer az ellentétes belsõ állapotokra)

Viselkedés ökológia megjelenése (1970-): újabb elméleti kihívások Lényege: A ritualizálódott jel azért lett olyan amilyen hogy elrejtse a jelző igazi szándékát, motivációit. A viselkedés ökológia logikája: kompetitív interakciók az értékes forrásokért: haszon maximalizálásra törekvés. (génre vonatkozó inclusive fitness) - a szelekció a nagy prediktív erejű jelek ellen dolgozik! - Tehát PÓKERARC?! A sztereotipizálás növeli az üzenet bizonytalanságát az egyed aktuális érzelmi motivációs állapotára vonatkozóan.

Pl. agresszív interakció: az állat tehát két tényező hatása alatt van (A) automatikusan felajánl a másiknak az ő saját forrásmegtartó képességét illető információkat (nagy termet, mély hang..) Ha ez nem dönt, akkor: (B) olyan kommunikációs jeleket ad, melyek elrejtik a valós belsõ állapotot, szándékot Játékeléméleti megközelítés (1970-80-as évek) ESS számítások Kérdés: evolúciós léptékben lesz-e megoldás egy interakciós helyzetre? Általános kép: Kompetitív interakciók során az információ elrejtése a lényeg. A szelekció nem engedi a motivációsan árulkodó jeleket érvényesülni Ehelyett fegyverkezési verseny egymás manipulálására.

Újfajta vizsgálatok: A szignálok relatív prediktabilitása helyett azok megbízhatatlanságát igyekeznek igazolni: mennyire lehet jól következtetni a jelekből a jeladó következő lépésére? (Pl. Caryl, 1979, Stokes és Anderson adatainak újraanalizálása) Madarak agresszív pózolása alacsony prediktabilitású! (Ha az adó elérte agresszív bemutatójával az ellenfél meghátrálását, akkor az adó nem támad. Most akkor jó vagy rossz prediktor a jel?) A jel nem tükrözi korrekten a motivációs állapotot! Őszinte jelek (információmegosztás): gőtehím jelzi a spermakészlet nagyságát a farokcsóválás intenzitásával Nem őszinte jelek (manipuláció): légykapó hím 2. felesége Zahavi 1975-77: Handicap Modell: A szignál csak akkor megbízható, ha költséges a produkálása és fenntartása.

Gondolatmenete: - nőstények értékes hímet akarnak - ehhez el kell tudják különiteni a jó-rossz fiúkat - hímeknek jelzéseket kell adniuk mely az értékességükről szól (korrelál) - ezt a korrelációt a természetes szelekció alakítja ki (jelentős költség hiányában a jel megbízhatatlan, t.i. a csalók is produkálják.) - tehát a valósághű értékességjelzések költségesek (A költség relatív! A jó kondiban lévők relatíve kevesebbet fizetnek ) Eredmény: A nőstények a hendikeppel rendelkező hímeket választják.

Evolúció biológusok reakciója: - Elutasítás (Kirkpatrick, Maynard Smith) t.i. nem lehet ez ESS - Elfogadás: A handicap modell ESS (Grafen és Johnston 1990), tehát evolúciósan megjelenhet és stabil. A drága őszinteség jó ESS. Az őszinteségnek a stabil csoportszerkezet is kedvez. Hogyan fejlődik a kommunikáció manipulatív jellege? (Dawkins és Krebs újabb ötletek) Manipulálás jelvisszatartással vagy hamis jelekkel... Jel morfológiai alakulása: pl. szőrborzolás - agresszió - nagyobbnak látszik (funkció) Ha egyszer asszociáció alakul ki a borzolás és másik menekülése között (evol. értelemben) akkor új lehetõség lép be: a verekedés elkerülhetősége.

Manipulatív folyamatok beindulásának eredménye: fegyverkezési verseny az egyre manipulatívabb jeladók és egyre ellenállóbb jelvevők között. Mennyiben ad ez egységes elméleti keretet a kommunikációs rendszerek szerveződésére? Mi van a kooperatív helyzetekkel?? (feltétele: együtt jobb forráskihasználást érnek el) Tapasztalat: kompetitív interakciók a nagyon értékes forrásokért hangos, költséges túlzó jelekkel járnak míg a kooperativ helyzetek jelei csendesek, alig észrevehetõk, olcsón előállíthatók és érzékeny reakciókat adnak rájuk (alacsony az ingerküszöb)

Összefoglalás A jel megbízhatósága és információ tartalma erősen függ a faj szocioökológiai viszonyaitól! - Bizonyos körülmények között megbízható jeleket kell adni (kooperatív helyzetek, közös az érdek - pl. békülés agresszió után). Az ilyen szignálok intenciós mozgásokból alakultak ki (t.i. ezek prediktív értéke nagy) - Máskor dezinformálni kell (ha a forrás értékes - pl. udvarlás) Ezek a jelek konfliktusviselkedésbõl ritualizálódhatnak, így prediktív értékük kicsi

!NY=R!NY>R!NY<R Blöfföl Őszinte=Blöff Őszinte < Blöff Őszinte> Blöff Őszinte B NY:2 -R NY:2+NY:4-R:2 Ő NY:4 R:2 NY:4+NY:4-R:2