Foglalkoztat{si együttműködési meg{llapod{s a Lenti Kistérségben T[MOP-1.4.4-08/1-2009-0013 FOGLALKOZTAT[SI STRATÉGIA Készítette: Promen Tan{csadó Kft. 2010. A projekt az Európai Unió t{mogat{s{val, az Európai Szoci{lis Alap t{rsfinanszíroz{s{val valósul meg.
TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 2 I. BEVEZETŐ... 4 II. Stratégia felépítésének rövid bemutat{sa... 6 III. Stratégia Megalkot{s{nak előzményei... 8 III.1 FOGLALKOZTAT[SI EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEG[LLAPOD[S A LENTI KISTÉRSÉGBEN CÍMŰ PROGRAM ÖSSZEFOGLAL[SA... 9 III.2. STRATÉGI[T MEGALAPOZÓ TEVÉKENYSÉGEK ÖSSZEFOGLAL[SA... 13 III.3. STRATÉGI[T MEGALAPOZÓ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLAL[SA... 16 IV. SWOT Analízis... 23 Erősségek... 24 Gyengeségek... 24 Lehetőségek... 27 Veszélyek... 27 V. Stratégia jövőképe és céljai... 31 VI. Stratégia célcsoportj{nak meghat{roz{sa... 35 VII. A kistérségben m{r megvalósított foglalkoztat{si programok illeszkedése a stratégi{hoz... 36 VII.1. IDEGENFORGALMI FEJLESZTÉSEK... 36 VII.2. FOGLALKOZTAT[SI CÉLÚ FEJLESZTÉSEK, KÖZFOGLALKOZTAT[S... 41 VII.3. MEZŐGAZDAS[GI, VIDÉKFEJLESZTÉSI FEJLESZTÉSEK... 49 VII.4. MEGÚJULÓ ENERGI[K HASZNOSÍT[SA... 54 VIII. BEAVATKOZ[SI TERÜLETEK, PRIORIT[SOK... 57 VIII.1. PRIORÍT[SOK... 58 VIII.1.1. H[TR[NYOS HELYZETŰ EMBEREK FOGLALKOZTATHATÓS[G[NAK JAVÍT[SA... 58 VIII.1.2 MUNKAHELYTEREMTÉS... 59 VIII.1.3 KÉPZÉS... 60 2
VIII.1.4 A MUNKAERŐ MOBILIT[S[NAK ÉS A TÉRSÉGI MOBILIT[S ÖSZTÖNZÉSE... 62 VIII.1.5 SZERVEZETI KAPACIT[S- ÉS ERŐFORR[S-FEJLESZTÉS... 66 VIII.2. PRIORÍT[SOKHOZ KAPCSOLÓDÓ STRATÉGIAI CÉLOK ÉS INTÉZKEDÉSEK... 68 VIII.2.1. A H[TR[NYOS HELYZETŰ CÉLCSOPORTOK FOGLALKOZTAT[SA... 68 VIII.2.2. MUNKAERŐ-PIAC (BEFEKTETŐK, MUNKAADÓK) IGÉNYEIHEZ IGAZODÓ KÉPZÉS... 77 VIII.2.3. MŰKÖDŐ, ÉRTÉKET TERMELŐ, FENNTARTHATÓ MUNKAHELYTEREMTÉS... 87 VIII.2.4 A MUNKAERŐ MOBILIT[S[NAK ÉS A TÉRSÉGI MOBILIT[S ÖSZTÖNZÉSE... 94 VIII.2.4.1 MUNKAERŐ MOBILIT[S[NAK ÖSZTÖNZÉSE... 95 VIII.2.4.1 TÉRSÉGI MOBILIT[S ÖSZTÖNZÉSE... 96 VIII.3 STRATGÉIA MEGVALÓSÍT[S[T BIZTOSÍTÓ ERŐFORR[SOK... 98 VIII.4 A PROGRAM HORIZONT[LIS CÉLJAI, STARTÉGI[I... 117 VIII.4.1 Foglalkoztat{si partnerség erősítése... 117 IX. KÜLSŐ STRATÉGIAI H[TTÉR, AKTU[LIS PAKTUM FOLYAMATOK ELEMZÉSE... 121 X. FORR[STÉRKÉP... 125 X.1 ÚJ SZÉCHENYI TERV... 125 X.2 OPERATÍV PROGRAMOK... 129 X.2.1 GAZDAS[GFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM:... 129 X.2.2 T[RSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM... 131 X.2.3 T[RSADALMI MEGÚJUL[S OPERATÍV PROGRAM... 133 X.2.4 NYUGAT-DUN[NTÚLI REGION[LIS OPERATÍV PROGRAM... 136 X.2.5 SZLOVÉNIA-MAGYAROSZ[G HAT[RON [TNYÚLÓ TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉS... 137 X.2.6 AUSZTRIA - MAGYARORSZ[G HAT[RON [TNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM... 138 XI. ÖSSZEFOGLAL[S... 139 MELLÉKLETEK... 142 3
I. BEVEZETŐ A Cseszt Regélő Térségfejlesztési és Felnőttoktat{si Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft., a Lenti Kistérség Többcélú T{rsul{ssal, a Nyugatdun{ntúli Region{lis Munkaügyi Központtal, a L{mfalussy S{ndor Szakközépiskola és Szakiskol{val, a LE-KO Önkorm{nyzati, Közszolg{ltató és Építőipari Kft.-vel, valamint a H{lózat az Integr{cióért Alapítv{nnyal közösen a T[MOP 1.4.4-08/1 kódjelű p{ly{zat keretében elnyert Foglalkoztat{si együttműködési meg{llapod{s a Lenti Kistérségben című programban kistérségi paktum kidolgoz{s{ra és megvalósít{s{ra v{llalkozott. A térségi összefog{s előzményei, indokolts{ga A kistérség településszerkezete, adotts{gai, a népességi mutatók, a gazdas{g szerkezete, a közszolg{ltat{sok elérhetősége és a munkaerő-piaci folyamatok egyar{nt azt mutatj{k, hogy a region{lis szempontból h{tr{nyos helyzetű kistérség tov{bbi leszakad{s{nak megelőzése érdekében szükség van a térségi összefog{sra és együttműködésre a gazdas{g szereplői, az önkorm{nyzatok és a civil szféra között. Ez az összefog{s olyan térségi szintű foglalkoztat{st elősegítő intézkedések megtételét kell, hogy jelentse, amely ma még nincs jelen az {gazatok és szektorokon belüli- és szektorok közötti (for-profit, non-profit, {llami) együttműködésben, hi{nyzik a közös gondolkod{st megalapozó stratégia. Az együttműködő szektorok gyenge potenci{lokkal bírnak, több szektorra kiterjedő komplex fejlesztés nem jellemző, illetve az elérhető forr{sok tekintetében alacsony a térség forr{sszerző képessége. A kor{bbi p{ly{zati programokban - Lenti V{ros Önkorm{nyzata {ltal vezetett EQUAL programban - megtörtént az együttműködési form{k elméleti szintjének, illetve a hatékony szervezeti együttműködések felv{zol{sa a foglalkoztathatós{g növelése érdekében. 4
Stratégia megalkot{s{nak célja és folyamata A Foglalkoztat{si együttműködési meg{llapod{s a Lenti Kistérségben című program célja, hogy a kor{bbi fejlesztési programokban megfogalmazott térségi összefog{st megvalósítsa a térség foglalkoztat{s{nak javít{sa érdekében. Emellett cél, hogy megteremtse annak a menedzsmentszervezetnek az alapjait, amely fenntartható módon tudja működtetni a térségi együttműködést minden szereplő között és hozz{ tud j{rulni a foglalkoztat{st segítő programok gener{l{s{hoz, a megvalósít{shoz szükséges forr{sok előteremtéséhez. Jelen stratégia elkészítésének célja, hogy az elvégzett valamennyi szfér{ra és a Lenti kistérség teljes területére kiterjedő térségi szintű gazdas{gi, foglalkoztat{si és képzési helyzetfelmérésre alapozva, és a stratégiaalkot{s sor{n megvalósult műhelybeszélgetéseken elhangzottakat figyelembe véve meghat{rozza azokat a beavatkoz{si területeket, priorit{sokat, amelyek a térségi foglalkoztat{s javít{s{t segítik. A stratégia emellett kitér a meghat{rozott célterületekhez rendelhető erőforr{sok rendelkezésre {ll{s{ra is, mind a hum{nerőforr{s, mind pedig a pénzügyi forr{sok tekintetében. A stratégia megalkot{s folyamat{t segíti a komplex, Lenti kistérségre vonatkozó helyzetfelt{r{s, a projektben résztvevő, különböző szfér{kat képviselő konzorciumi partnerek tapasztalatai, valamint a kidolgoz{si időszakhoz kapcsolódó stratégiaalkotó műhelybeszélgetések. Ez alapj{n a konzorciumi tagokkal együttműködve megtörténik a stratégia főbb pontjainak a meghat{roz{sa, amelye alapj{n elkészül a helyzetelemzésre alapozott SWOT elemzés, a priorit{sok, célterületek kidolgoz{sa és az ehhez kapcsolódó forr{stérkép elkészítése. 5
II. STRATÉGIA FELÉPÍTÉSÉNEK RÖVID BEMUTAT[SA A stratégia alappontjainak meghat{roz{sa előtt a munka előkészítéséhez kapcsolódó tevékenységek összefoglal{sa készült el. Ebben a részben többek között rövid összefoglal{s olvasható a helyzetelemzésről, az abban meghat{rozott kitörési pontokról és azokról a foglalkoztat{si lehetőséget növelő javaslatokról, amelyekre vonatkoztatva a stratégi{ban részletes cselekvési tervet, célcsoportokat, forr{slehetőségek meghat{roz{s{t kell kidolgozni. A stratégia első felében az előkészítő tevékenységek leír{sa mellett a helyzetfelt{r{sra alapozott SWOT elemzés mutatja be a térség foglalkoztat{si szempontokat is figyelembe vevő erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és veszélyeit. Ez az elemzés m{r tartalmazza azokat a szempontokat, amelyeket a helyzetfelt{r{s sor{n végzett kérdőíves interjúk kielemzése ut{ni értékelésben, mint gyengeség, kitörési pont, lehetőség vagy veszély jelent meg. A stratégia egyik alappillérét jelentő SWOT elemzést követően a foglalkoztat{si stratégia céljainak, rövid és hosszú t{vú célkitűzésének meghat{roz{sa következik, amelyekhez a későbbi fejezetekben hozz{rendelhetők a priorit{sok, a cselekvési terv és az erőforr{stérkép is. Ezt követően a stratégia célcsoportjainak meghat{roz{sa következik, akiknek a tagjai közvetlenül vagy közvetve érintettek a térségi foglalkoztat{si helyzet javít{s{ban, az ehhez szükséges tevékenységek megvalósít{s{ban, illetve biztosítani tudj{k a szükséges erőforr{sokat. A stratégia alapelemeinek meghat{roz{s{t követően a szakmai anyag m{sodik felében, a priorit{si területek részletes kidolgoz{s{nak előkészítéseként értékeljük azokat a Lenti kistérségben az elmúlt 1-5 évben megvalósított programokat, amelyek tartalmaztak a foglalkoztat{shoz kapcsolódó fejlesztési elemeket is, mivel ezek tapasztalatait, erősségeit, gyengeségeit ismerve pontosabban hat{rozhatók meg kistérségi szinten a foglalkoztat{shoz kapcsolódó fejlesztési célok és ir{nyok. 6
A helyzetelemzés alapj{n a stratégia legfontosabb részét képezik a stratégiaalkot{s folyamat{ban résztvevők {ltal meghat{rozott, a térségi foglalkoztat{si helyzet javít{s{hoz kapcsolódó kitörési pontok és kapcsolódó lehetőségek vizsg{lata. Ezek többek között az idegenforgalom, a megújuló energi{k hasznosít{sa, mezőgazdas{g, faipar, képzés területéhez kapcsolódnak. A különböző területeket hasonló felépítésű fejezetek részletezik. Bemutatja az egyes tém{khoz kapcsolódóan a jelenlegi helyzetet, elemzi a fejlesztési lehetőségeket, a megvalósítandó tevékenységeket, majd ehhez rendeli a lehetséges forr{sokat, és azokat a szervezeteket, partnereket, akik a megvalósít{sban is aktív szerepet v{llalhatnak. A stratégia utolsó része külön fejezetben foglalkozik a Lenti kistérség foglalkoztat{si helyzetének javít{s{ban aktív szerepet v{llaló foglalkoztat{si együttműködésben, az erre létrehozott paktum szervezettel és szerepével. Összefoglalva a stratégia komplex módon, az érdekeltek {ltal megfogalmazott véleményeket, javaslatokat és a térségre vonatkozó SWOT elemzés eredményeit felhaszn{lva hat{roz meg egy cselekvési tervet a Lenti kistérségre vonatkoztatva, amely figyelembe veszi a helyi adotts{gokat és a bevonható erőforr{sokat mind emberi, mind anyagi is. 7
III. STRATÉGIA MEGALKOT[S[NAK ELŐZMÉNYEI A lenti kistérség {ltal{nos fejlesztési dokumentumai mellett jelen stratégia a Foglalkoztat{si együttműködési meg{llapod{s a Lenti Kistérségben című programban nevesített térségi foglalkoztat{si paktum megalapoz{s{t segíti elő, annak érdekében, hogy a kistérségben javuljon a foglalkoztat{s mértéke. A kistérségi paktum létrehoz{s{nak előzményei, célok A Lenti Kistérség településszerkezet adotts{gai (1 v{ros, 50 falu), a népességi mutatók (21 700 fő a kistérség lakoss{ga a KSH 2009. janu{r 1-ei adatai szerint), a gazdas{g szerkezete, a közszolg{ltat{sok elérhetősége és a munkaerő-piaci adatok egyar{nt jelzik, hogy szükséges a térségi összefog{s és együttműködés erősítése a gazdas{gi szereplők, az önkorm{nyzatok és a civil szféra között. A munkaerő-piaci helyzet térségi szintű javít{sa érdekében indokolt összehangolt foglalkoztat{st elősegítő intézkedések megtétele, mert a szektorokon belüli- és szektorok közötti együttműködés gyenge, eseti meg{llapod{sok vannak; a foglalkoztat{s szempontj{ból elsődlegesnek sz{mító munkaadói célcsoport az együttműködésben minim{lisan van jelen (foglalkoztat{sban érdekelt közhasznú nonprofit Kft.-k), vagy teljesen hi{nyzik. Az elérhető munkaerő-piaci szolg{ltat{sok (FIP irod{k, 4M) nyújt{sa nem stratégiai megközelítésben történik. A szolg{ltat{sokat nyújtó civil szervezetek forr{shi{nyosak, szinte kiz{rólag p{ly{zatokból élnek, ami rontja a célorient{lt működés hatékonys{g{t. A térség munkaerő-piaci helyzetét befoly{solj{k az önkorm{nyzatok alkalmaz{s{ban megjelenő közmunk{sok (közcélú, közhasznú), de a közmunka térségi szintű szervezése még nem történt meg. 8
Lenti V{ros Önkorm{nyzata {ltal vezetett EQUAL program tapasztalat{tad{si szakasz{ban a térség szereplői segítségével megtörtént az együttműködési form{k elméleti szintjének felv{zol{sa, "SYNORG" - hatékony szervezeti együttműködések a foglalkoztathatós{g növelése érdekében-, amelynek eredményei felhaszn{lhatók a paktum kiépítésében. A foglalkoztat{si paktum létrehoz{sa előtt szükséges jelen stratégia elkészítése, amely a programban m{r elkészült térségi szintű gazdas{gi, képzési, foglalkoztat{si helyzetfelt{r{son alapul. A képzési, foglalkoztat{si lehetőségeket középpontba {llító stratégia elkészítését több munkaf{zis előzte meg. Egyrészt elkészült a Lenti kistérség teljes területére és valamennyi szfér{ra vonatkozó helyzetfelt{r{s, amelynek a szekunder adatok elemzése mellett része volt a 120 szervezetre kiterjedő interjú tapasztalatok összefoglal{sa, értékelése. M{srészt a program sor{n több olyan egyeztetetés stratégiaalkot{shoz kapcsolódó műhelybeszélgetés-sorozat, illetve h{lózatépítési tréning valósult meg, ahol a résztvevők megfogalmazhatt{k a térségi foglalkoztat{si szint emeléséhez kapcsolódó elképzeléseket. A következő részben ezeknek az előkészítő tevékenységeknek az összefoglal{sa olvasható, amely alapul szolg{l a stratégia legfontosabb priorit{sainak megfogalmaz{s{hoz is. III.1 FOGLALKOZTAT[SI EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEG[LLAPOD[S A LENTI KISTÉRSÉGBEN CÍMŰ PROGRAM ÖSSZEFOGLAL[SA A stratégia kidolgoz{s{t megalapozó program konzorciuma hosszú t{vú célként a foglalkoztat{spolitika decentraliz{l{s{t, a helyi foglalkoztat{si fejlesztések megalapoz{s{t, a foglalkoztatotts{gi szint növelését és a munkanélküliség csökkentését hat{rozta meg. Ennek eszköze a helyi szinten kompetens, a lok{lis kérdésekben döntéshozóként és végrehajtóként egyar{nt hatékonyan elj{rni képes, a helyi lehetőségeket ismerő, és erőforr{sokat koncentr{lni tudó helyi 9
intézményesített együttműködések létrehoz{sa, azaz "foglalkoztat{si paktum" életre hív{sa és működtetése. Ennek az együttműködésnek az érdekében szükséges a térségi foglalkoztat{si stratégia megalkot{sa, az együttműködés form{inak kialakít{sa. A foglalkoztat{si paktum életre hív{sa mellett a programnak az al{bbi kiemelt céljai vannak: Öt évre szóló stratégia kidolgoz{sa az együttműködésre, a hum{nerőforr{s fejlesztésre, gazdas{gfejlesztésre és a foglalkoztat{s elősegítésére vonatkozóan. Paktum szervezet (Ir{nyító Csoport, paktum-menedzsment) létrehoz{sa és a működés feltételeinek megteremtése. Foglalkoztat{si stratégi{hoz illeszkedő éves akcióprogramok és konkrét projekttervek kidolgoz{sa (5 db). Térségi foglalkoztat{si szint megtart{sa/emelése (20 munkahely megtart{sa). A program megvalósít{s{ban közvetlen és közvetett célcsoportok érintettek, amelyekre a STRATÉGIA és az INTÉZKEDÉSEK feladatokat hat{roznak meg. A közvetlen célcsoport tagjai közül valamennyi szféra érintett az al{bbiak szerint: Önkorm{nyzatok, önkorm{nyzati t{rsul{sok, önkorm{nyzati intézmények Lenti kistérség területén, amelyek közé 51 önkorm{nyzat, 1 többcélú t{rsul{s, 2 területfejlesztési önkorm{nyzati t{rsul{s, 9 körjegyzőség, kisebbségi önkorm{nyzatok, önkorm{nyzat {ltal működtetett segítő szolg{latok és egyéb intézmények tartoznak. A térségben székhellyel, telephellyel rendelkező gazdas{gi szervezetek t{rsas v{llalkoz{sok, egyéni v{llalkozók, őstermelők, sz{ll{sadók, vendégfogadók, kézművesek, non-profit Kft.-k, szoci{lis foglalkoztatók. Non-profit szervezetek, amelyek közül foglalkoztat{si szempontból fontos együttműködő szervezetek a h{tr{nyos helyzetűek érdekvédelmével, képzéssel, h{lózatépítéssel, munkaerő-piaci re-integr{cióval foglalkozó egyesületek, alapítv{nyok, közhasznú t{rsas{gok és jogutódaik. A civil szervezeteknél nem 10
feltétel, hogy térségi székhellyel rendelkezzenek, de tevékenységeikkel a lenti kistérséget is érintsék. A program közvetett célcsoportja, akiket több programelem is megszólít egyrészt a munkav{llalók, akiknek a sz{ma közel tízezer fő és bevon{suk elsősorban a munkahely-megtart{s miatt indokolt, m{srészt az {ll{skeresők, akik közül közel 1500 fő regisztr{lt munkanélküli, de a valós sz{muk meghaladja a kétezer főt. A program a fentieken túl természetesen a teljes kistérségre hat{ssal van, az itt élő lakoss{gra, önkorm{nyzati, gazdas{gi és civil szféra szereplőire, és a térséggel hat{ros, munkaerő-piaci szempontból érintett, vagy érdekelt területekre Zala és Vas megyékben, és a szomszédos szlovén térségekben, elsősorban Lendva környezetében. A stratégi{ban meghat{rozott célterületek, intézkedések a Lenti kistérség 51 településére vonatkoznak, ezen belül is kiemelten hat{sterületnek tekinthetők a foglalkoztat{si szempontból fontos térségek, mint amilyen Lenti, Csesztreg, Lov{szi, Gutorfölde, P{ka, Nova, amely településeken a térség legnagyobb foglalkoztatói végzik tevékenységüket. A fenti célok megvalósít{s{t, a stratégiaalkot{s folyamat{t a program sor{n megvalósított tevékenységek is segítik. A h{lózatépítési tréning megvalósít{s{val bevon{sra kerültek a foglalkoztat{si együttműködési meg{llapod{s kulcsszereplői, akik a stratégiaalkot{s folyamat{ba is aktívan bekapcsolódtak. Emellett a bevontak a helyzetfelt{r{shoz és a stratégiaalkot{shoz kapcsolódó workshopokon, tervezési fórumokon, kiértékelő tal{lkozókon, tanulm{nyutakon, stb. keresztül részt vettek a programalkot{sba, a stratégia megalkot{s{ba, amelynek eredményeit, javaslatait jelen anyagba foglaltuk össze. Ez alapj{n a stratégiaalkot{s sor{n megtörténik a jelen helyzet felt{r{sa, a paktum jövőképének, stratégi{j{nak meghat{roz{sa, intézkedések megfogalmaz{sa. Ennek a folyamatnak a lez{r{s{t követően, a paktum meg{llapod{s al{ír{sa ut{n elkezdődik a foglalkoztat{si együttműködés szervezeti kereteinek kiépítése, amit 11
segít a projekt m{sodik szakasz{ban megvalósuló, az Ir{nyító Csoport és a Paktum Menedzsment sz{m{ra szervezett képzés is. A program keretében javaslatot teszünk a szolg{ltat{si rendszerek összehangol{s{ra. Ehhez a modellt a lenti EQUAL-programban megismert spanyol t{rsadalmi reintegr{ciós bizotts{gok (paktum-szervezet) adj{k. A spanyol modell lényege az egym{sra épülés térségi, megyei és tartom{nyi szinten, a részvétel elvének (empowerment) maxim{lis kiterjesztésével. Egy adott térségben sz{mos szereplő foglalkozik a foglalkoztat{si szint növelésével, a h{tr{nyos helyzetű munkav{llalók bevon{s{val, sz{mukra különböző szolg{ltat{sok nyújt{s{val Spanyolorsz{gban és Magyarorsz{gon egyar{nt. A spanyol modellben az egyes szervezetek ön{lló feladatai mellett jól meghat{rozottak azok az együttműködési protokollok, amelyek lehetővé teszik egyrészt a p{rhuzamoss{gok kiszűrését, m{srészt v{laszt adnak azokra a hi{nyokra, amelyek feladatkörök hi{ny{ban n{lunk nem ell{tottak. A fenti célok megvalósít{s{val, a projekt hat{s{ra v{rhatóan nő a kistérségben a p{ly{zati aktivit{s, és a terület forr{sszerző képessége megerősödik. A m{r elindított, és röviden bemutatott kulcsprojektek, az egyéb integr{lt fejlesztési programok (pl. ÚMVP, LEADER+), valamint jelen együttműködési programban elkészülő, és benyújt{sra kerülő projekttervek (legal{bb 5 db) eredményeként megindul a fejlődés, tartós növekedési p{ly{ra kerül a region{lisan h{tr{nyos helyzetű lenti kistérség. A program hat{s{ra újabb tagok lépnek be a paktumba (v{rható belépők sz{ma 5-10), tov{bbi felmérések készülnek a térség foglalkoztat{si helyzetéről, és a helyi partnerek közösen fogalmazz{k meg összehangolt foglalkoztat{si stratégi{ikat és akcióterveiket, valamint megkezdik ezek megvalósít{s{t. A projekt hat{ssal kell, hogy legyen a konzorciumi tagok fejlesztéseire is, melyben a Cseszt Regélő Nonprofit Kft. elsősorban a minőségi munkaerő-piaci szolg{ltat{sok megteremtését, és saj{t felnőttképzési h{lózat{nak tov{bbfejlesztését célozza, a kistérség hatékonyabban lesz képes szolg{lni a létrehozó 51 önkorm{nyzat fejlesztéseit, a H{lózat az Integr{cióért Alapítv{ny újabb munkaerő-piaci programokat indít a térségben. 12
A Nyugat-dun{ntúli Region{lis Munkaügyi Központ sz{m{ra egy kibővülő együttműködési partnerség megteremtése és fenntart{sa a cél, hogy szolg{ltat{sait hatékonyan tudja az aprófalvas közegbe is kivinni. A L{mfalussy S{ndor Szakközépiskola és Szakiskola tov{bbfejleszti az EQUAL-programban megfogalmazott szak- és felnőttképzési programjait, új képzéseket integr{l, és szervezetre szabottan lesz képes kín{lni a térségben működő munkaadóknak (piac igényeire alapozott szak- és felnőttképzés). A LE-KO Kft. megerősíti a térségben a piacvezető szerepét az önkorm{nyzati infrastruktur{lis beruh{z{sok bonyolít{s{ban. Fenti hat{sok a fenntarthatós{got is erősítik szakmapolitikai, szervezeti és pénzügyi szinteken egyar{nt. III.2. STRATÉGI[T MEGALAPOZÓ TEVÉKENYSÉGEK ÖSSZEFOGLAL[SA A stratégi{ban meghat{rozott priorit{sok, kitörési pontok a program sor{n megvalósult rendezvényeken elhangzott javaslatokat, véleményeket is tartalmazz{k. A rendezvényeken résztvevők valamennyi szféra képviseletében tudt{k képviselni a foglalkoztat{ssal kapcsolatos érdekeket. A helyzetelemzéshez kapcsolódóan egy műhelybeszélgetés sorozat, illetve 120 szervezetre vonatkozó részletes lekérdezés valósult meg. Ezt a szakaszt egy kiértékelő megbeszélés z{rta. A helyzetelemzéshez kapcsolódó tevékenységek összefoglal{sa a helyzetelemzésben, illetve jelen stratégia III.3. fejezetében olvashatók. A stratégia alapj{t részben a helyzetelemzés sor{n felt{rt problém{kra, javaslatokra építettük, részben pedig a stratégi{t előkészítő programok sor{n elhangzott véleményeket haszn{ltuk fel. A stratégiaalkot{s előkészítéseként két jelentős programelem valósult meg, ahol az elhangzott inform{ciók jó alapot jelentettek a stratégia felépítése, a legfontosabb beavatkoz{si területek meghat{roz{sa szempontj{ból. 13
Ebből a szempontból az egyik legeredményesebb program a h{lózatépítési tréning volt, amely alapvetően a paktum, a paktum együttműködés megalapoz{s{ban jelentett nagy segítséget. A 2010. szeptember elején megvalósuló tréningen a projekt konzorcium{nak tagjai mellett m{r részt vettek azok a szereplők is, akik a majdani foglalkoztat{si együttműködési meg{llapod{sban aktív szerepet v{llalnak. A tréning legfontosabb meg{llapít{sai a következők voltak: A paktum együttműködés létrehoz{sa szempontj{ból nagyon fontos, hogy a résztvevők között szoros érdekközösség alakuljon ki, a paktum képes legyen eladni a térséget, azonnali v{laszt adni a piaci igényekre, biztosítsa a kezdeményezés fenntarthatós{g{t. A paktum sikeressége szempontj{ból a legfontosabb, hogy a térségben elérje a szervezet a megkerülhetetlenséget. A résztvevők szerint a térség értékei a következők: érdekközösség és elkötelezettség a munkahelyteremtésért; magyar-szlovén-horv{t hat{r menti kapcsolatok (közös problém{k, közös megold{skeresés); jól működő mikrorégiók; elérhető és fejleszthető v{llalkoz{sok; kooper{ció és feladatközpontú h{lózatépítés a paktum résztvevői között és ügyfélközpontús{g a partnerségben, célok megvalósít{s{ban. A tréning legfontosabb eredménye emellett az volt, hogy {ttekintve a térség helyzetét, a lehetőségeket, meghat{rozta a foglalkoztat{si együttműködés, a paktum küldetését, amelyre a stratégi{ban megfogalmazottaknak is teljes egészében v{laszolni kell. A Lenti kistérség foglalkoztat{si paktum{nak küldetése a következő: Együttműködés a munkahelyteremtésért, a foglalkoztat{sért, a csal{dok javuló életminőségéért, a megtartó Lenti Kistérségért. A fentiek alapj{n teh{t a stratégia kidolgoz{sa sor{n a foglalkoztat{si együttműködés {ltal meghat{rozott küldetésben megfogalmazottakat kell középpontban {llítani, a 14
priorit{sok, célok és a rövid t{vú stratégia meghat{roz{sakor figyelembe venni az itt megfogalmazott legfontosabb súlypontokat. A tréning mellett a stratégiaalkot{shoz kapcsolódó, az érdekelt szervezeteket széles körben megszólító műhelybeszélgetés-sorozaton elhangzott javaslatok, ir{nyvonalak jelentenek alapot a stratégia felépítéséhez. A stratégia kidolgoz{si f{zis{ban valósult meg egy műhelybeszélgetés sorozat és ehhez kapcsolódó kiértékelő tal{lkozó. A beszélgetések a térség több mikrotérségében, valamennyi szféra részvételével valósultak meg. A beszélgetéseken a stratégia legfontosabb céljainak és az előzetes helyzetelemzés eredményeinek bemutat{s{t követően a résztvevők fogalmazhatt{k meg a stratégi{hoz kapcsolódó elv{r{saikat. Az önkorm{nyzatok képviselői sz{m{ra a térségi foglalkoztat{si együttműködés szempontj{ból a legfontosabb, hogy a h{tr{nyos helyzetűek, ezek közül is elsősorban a közfoglalkoztat{sban dolgozók foglalkoztat{s{ra vonatkozó javaslatokat is tartalmazzon a szakmai anyag. Jelentős problém{nak l{tj{k az önkorm{nyzatok {llandó és sajnos folyamatosan emelkedő forr{shi{ny{t, amely jelentősen befoly{solja az önkorm{nyzati fenntart{sú intézmények fenntart{s{t, és ezen keresztül az ott történő foglalkoztat{st is, mivel a térségben a legtöbb településen az önkorm{nyzatok a legnagyobb foglalkoztatók. Ezek miatt fontos elv{r{s sz{mukra, hogy a stratégia a települések forr{steremtő képességének növelésére vonatkozó javaslatokat is tegyen. A műhelybeszélgetéseken résztvevő v{llalkoz{sok megerősítették a helyzetfelt{r{s sor{n felmerült, szfér{juk sz{m{ra jelentős problém{kat, amelyre a stratégi{ban megfogalmazott cselekvési terveknek is v{laszolniuk kell. Többek között a nagyobb foglalkoztatók sz{m{ra rendszeres problém{t jelent a térségen belülről megfelelő szakképzettségű munkaerő felvétele. Fontos lenne sz{mukra a térségben a foglalkoztat{si együttműködés létrehoz{sa, mivel egy ilyen nem form{lis szerveződés segíteni tudn{ a kistérség fejlesztését, a kiaj{nlható területekre befektetők vonz{s{t, illetve a forr{slehetőségek jobb kihaszn{l{s{t. Emellett ez az együttműködés tölthetné be a képző, érdekképviseleti és egyéb {llami szervezetek és a v{llalkoz{sok közötti kapcsolattartó és a különböző 15
javaslatok, kérések esetében a közvetítő szerepet. A civil szervezetek részéről a programsorozaton elsősorban olyan igény merült fel, hogy egy-egy település esetében nagyobb lehetőséget lehetne sz{nni a civil közösségeknek a különböző önkorm{nyzati feladatok megold{s{ban, elvégzésében, amely növelné a szektor foglalkoztat{sban v{llalt szerepét is. Összességében mind a h{lózatépítési tréning, mind pedig a stratégiaalkot{shoz kapcsolódó műhelybeszélgetés sorozat résztvevőinek javaslatai segítették, hogy jelen stratégi{ban a térség adotts{gaihoz és az itt működő szervezetek, v{llalkoz{sok igényeinek megfelelő, foglalkoztat{s fejlesztésére vonatkozó anyag szülessen. III.3. STRATÉGI[T MEGALAPOZÓ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLAL[SA A stratégia előkészítéseként a Lenti kistérségre vonatkozóan elkészült egy {ltal{nos helyzetfelt{ró elemzés, melyben egy primer kutat{s és szekunder anyagok elemzését, eredményeit és következtetéseit haszn{ltuk fel. Szekunder anyagok elmúlt időszakban készült, kistérségre vonatkozó stratégi{k, KSH adatok stb. - elemzésével {tfogó képet kaptunk a Lenti Kistérség munkaerőpiaci helyzetéről, a közszolg{ltat{sokhoz való hozz{férés lehetőségeiről, a közlekedési helyzetről, elérhető képzésekről és foglalkoztat{shoz kapcsolódó fejlesztésekről. A helyzetelemzéshez primer kutat{sban a h{rom szfér{ra kiterjedő, összesen 120 interjú elkészítése és feldolgoz{sa történt meg. A kutat{sba 60 szervezet lett bevonva az önkorm{nyzati és intézményi szektorból, melyek közé a Lenti Kistérséget alkotó 51 települési önkorm{nyzat, kisebbségi önkorm{nyzat, valamint oktat{si és térségi hat{skörű intézmények tartoztak. A v{llalkozói, for-profit szfér{ból 40, a térségben fontos gazdas{gi területet képviselő v{llalkoz{s került megkeresésre. Hangsúlyos volt, hogy a legnagyobb foglalkoztatókat kérdezzük meg a foglalkoztat{si tapasztalataikról, fejlesztési terveikről, esetleges képzi igényeikről. A nonprofit 16
szervezetek közül a térség életében meghat{rozó szerepet j{tszó 20 legfontosabb egyesületet, alapítv{nyt kérdeztek meg. Ezen szervezetek főként a képzések, valamint egyéb szolg{ltat{sok nyújt{s{val kapcsolódnak a foglalkoztat{shoz. A kérdőíves adatelemzés a Lenti Kistérség gazdas{gi, foglalkoztat{si és képzési helyzetére ir{nyult. A lekérdezés különböző témaköröket tartalmazó interjúterv alapj{n készült. Az interjú első kérdései a megkérdezett szervezet {ltal{nos bemutat{s{ra, inform{ciókra (tevékenységi kör, foglalkoztatottak létsz{ma, kapcsolatok, stb.) ir{nyultak. A felmérés célja volt, hogy inform{ciót kapjunk a térségben lévő v{llalkoz{sok, önkorm{nyzatok, intézmények, civil szervezetek foglalkoztat{ssal összefüggő véleményéről, problém{iról, terveiről, a szfér{k közötti együttműködésekről, kapcsolati rendszerekről. A felmérésen belül egy m{sik kiemelt terület volt a képzés, amelyen belül a kistérségben elérhető képzések színvonal{ra, szükséges szakm{k oktat{s{ra vonatkozó kérdésekre kerestek v{laszt. A kérdések egy újabb csoportja a Lenti Kistérség foglalkoztat{si helyzetére, a munkahelyek struktúr{j{ra, a munkav{llalók képzettségére vonatkozott. Mindezek mellett még a létrejött foglalkoztat{si paktum felé ir{nyuló elv{r{sok alkottak fontos kérdéscsoportot. A szervezeti inform{ciókon belül, foglalkoztat{si szempontból fontos kérdésként szerepeltek az adott intézmény, v{llalkoz{s foglalkoztat{s bővítési tervei. A v{laszadók nagy ar{nya, elsősorban az önkorm{nyzatok, illetve a v{llalkozók egy része is kiemelte, hogy szükséges lenne a foglalkoztat{si szint növelésére, bővítenék a munkav{llalók létsz{m{t, azonban nem {ll rendelkezésre az a keret, forr{s, illetve lehetőség, amely elősegítené a foglalkoztat{si helyzet javul{s{t. A v{llalkoz{sok körében ebben a kérdésben akad{lyozó tényezőként merült fel a piac nyújtotta szűkös lehetőségek, illetve a megrendelések, kereslet alacsony sz{ma. Mindezek tekintetében a szervezetek kevés esélyt l{tnak a jelenlegi helyzet javít{s{ra. Ugyanakkor a v{laszolók egy része a forr{sok bevon{s{t tartja megfelelő megold{snak a probléma kezelésére. Emellett vannak, akik szerint, olyan rendszerek, programok létrehoz{sa lenne célszerű, amelyek a helyi igényekre, lehetőségekre 17
épülnek, és ezek sor{n nyílna lehetőség a foglalkoztat{s növelésére. M{sok véleménye szerint, meghat{rozó tényező az emberek munkamor{lja, a munk{val kapcsolatos attitűdjeik. A Lenti Kistérség foglalkoztat{si helyzetét elemezve, összességében elmondható, hogy a megkérdezettek elégedetlenek a jelenlegi helyzettel, sz{mos problém{t l{tnak a foglalkoztat{si lehetőségek esetében. Kiemelkedő ezen tényezők közül és elsődleges problém{nak tartj{k a v{laszolók a munkahelyek hi{ny{t. Meg{llapítható, hogy a térségben csak a nagyobb településeken, mint Lentiben, Nov{n, Csesztregen, valamint Lov{sziban vannak nagyobb foglalkoztatók, míg az aprófalvakban kis ar{nyban, vagy egy{ltal{n nem jellemző az ipari v{llalkoz{s, illetve a foglalkoztat{s. Ennek megfelelően a térségben magas a munkanélküliek, illetve {ll{skeresők ar{nya. Több v{laszoló jelezte, hogy a munkav{llal{s szempontj{ból nehézséget okoz a tömegközlekedés. A térségben csak a nagyobb munk{ltatók indítanak saj{t buszj{ratokat a munkav{llalóik sz{m{ra. A legtöbb esetben az alkalmazottak saj{t gépj{rművükkel oldj{k meg a bej{r{st. Kevés az olyan település, ahonnan a többműszakos munkarendhez igazodó buszj{rat indulna. Elmondható teh{t, hogy a térségben a munkav{llal{shoz elengedhetetlen, hogy az emberek j{rművekkel rendelkezzenek, különben lehetőségeik nagymértékben beszűkülnek. Jelentős gondot jelent tov{bb{, elsősorban a v{llalkoz{sok esetében, hogy a térségben kevés a megfelelő végzettséggel rendelkező munkav{llaló, főként a szakmunk{sok hi{ny{t említették, vagyis ha lenne is lehetőség a munkav{llal{sra, nincs megfelelően képzett, megfelelő gyakorlattal rendelkező szakember. A megkérdezettek véleménye szerint a munkanélküli emberek jelentős része alulképzett, illetve olyan képzettséggel rendelkezik, mely nem piacképes. Ezen emberek sz{m{ra egyetlen lehetőségként az {tképzést tartj{k, mivel a térségben nincs olyan munk{ltató, aki alacsony iskolai végzettségű munkav{llalót foglalkoztatna. Az ő esetükben megold{s lehetne a térségben egy olyan foglalkoztató letelepítése, aki betanított munk{sokat alkalmazna. A megkérdezettek tov{bbi problémaként említették a munkav{llalók nagyar{nyú elv{ndorl{s{t a településekről, illetve a térségből. Ennek legfőbb ok{t a 18
térségben jelentkező szűkös munkalehetőségekben tal{lj{k. Ez a kérdés legink{bb a fiatalokat, elsősorban a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezőket érinti, akiknek nincs lehetősége a térségben végzettségüknek megfelelő munkahelyet tal{lni. Ennek következtében a kistérségben még ink{bb jellemző lesz az elöregedés, illetve az értelmiségi rétek eltűnése. A foglalkoztatat{si helyzetet szinte az összes megkérdezett szerint tov{bb rontja a térségben jelentkező szürke és feketegazdas{g, amely a megítélések szerint elsősorban a mezőgazdas{gban, építőiparban, valamint az erdőgazdas{gban van jelen. Mindezek mellett az említett területeken nagyar{nyú a szezon{lis munkalehetőség, amelyben tavasszal, ny{ron és kora ősszel tudnak a foglalkoztatók több munkav{llalót alkalmazni. Ezeken túlmenően még v{laszként érkezett, hogy a térségben kevés az olyan foglalkoztató, aki női munkaerőt alkalmazna, illetve a fogyatékkal élő, megv{ltozott munkaképességű emberek, valamint a diplom{sok sz{m{ra nem élhető a Lenti Kistérség, sz{mukra nincs megtartó ereje. Az interjúk sor{n a problém{k és nehézségek mellett, a térség kitörési pontjai is meghat{rozó elemként szerepeltek. A foglalkoztat{si helyzet javít{s{t, a v{laszolók a térség erősségeiben l{tj{k, mint a mezőgazdas{g, és azon belül az {llattenyésztés nyújtotta lehetőségek fejlesztése. A térség területi adotts{gai ink{bb az {llattenyésztésnek kedveznek a sz{ntóföldi növénytermesztéssel szemben. Emellett v{laszként érkezett még az erdőgazd{lkod{s, illetve fafeldolgoz{s, mint kitörési pont, valamint a turizmusban rejlő kihaszn{latlan területekre is lehetne építeni. A v{laszolók megl{t{sa szerint a foglalkoztat{si szint növelésének egy lehetséges megold{sa a befektetők térségbe történő vonz{sa, illetve telepítése. Megítélésük szerint a térségben működő v{llalkoz{sok, szervezetek jelenleg nem képesek a bővítésre. Az interjúk sor{n kiemelt kérdéscsoportként szerepelt a térség képzési színvonal{nak, struktúr{j{nak, a munkaerő képzettségének megítélése is. A foglalkozat{si helyzet megítélése sor{n is megemlítették a szervezetek, hogy a térségben élő munkanélküliek nagy ar{nya nem rendelkezik megfelelő 19
szakképesítéssel, gyakorlattal, vagy a kor{bban megszerzett képesítéseik, tud{suk, készségeik, képességeik ma m{r nem piacképesek. A helyzetet tov{bb rontja az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők magas sz{ma is. A vélemények alapj{n elmondható, hogy a térségben a képzés színvonala, struktúr{ja nem megfelelő, valamint nem igazodik a térségben megjelenő igényekhez, illetve a felnőttoktat{s területén is megoldandó problém{kat jeleztek. A képzéssel kapcsolatban a megkérdezések alkalm{val sor került a szervezetek képzési igényének felmérésére is. Az önkorm{nyzati szfér{ban elsősorban a közfoglalkoztat{shoz szükséges képzési igények merültek el, mint péld{ul a kisgépkezelő, vagy a műszaki ismeretek képzése, oktat{sa. A v{llalkoz{sok esetében a foglalkoztat{s területén hangsúlyos a megfelelő ismeret, szakképesítés és gyakorlat megléte. Az ő esetükben nem csup{n az újabb munkav{llalók alkalmaz{sa, hanem a meglévő munkaerő tov{bbfoglalkoztat{s{hoz elengedhetetlenül szükséges képzési igények (péld{ul targonca kezelő, gépszerelő, traktoros) fogalmazódtak meg. Néh{ny hi{nyszakma esetében helyben, esetleg a munkahelyen történő képzésre lenne igény. A térségben péld{ul relatív magas a varrónők foglalkoztat{sa, viszont ilyen képzés évek óta nincs a térségben, pedig a munk{ltatóknak ink{bb szakképzett munkaerőre, mintsem betanított munk{sra lenne szükségük. Emellett a v{laszolók kihangsúlyozt{k, hogy a kor{bbi szakképzéseket (mezőgazdas{gi, fémipari) leépítették, így a térségben ezeken a területek működő v{llalkozók sz{m{ra óri{si nehézséget okoz az ut{npótl{s megtal{l{sa. A mezőgazdas{gban nagy igény mutatkozik az új, modern gépekhez, eszközökhöz jól képzett munkaerő megléte. A szakképzésekkel kapcsolatban problémaként merült fel a megfelelő, mély szakismeret, illetve a gyakorlatorient{lts{g hi{nya. A térségben sz{mos külföldi érdekeltségű v{llalkoz{s működik, illetve több cég kapcsolatban {ll külföldi szervezetekkel, főként az ő megítélésük szerint elengedhetetlen a magas színvonalú nyelvoktat{s. Az utolsó kérdéscsoportban a kistérségben létrejött együttműködési meg{llapod{ssal kapcsolatos elv{r{sokra, a szervezetek paktumhoz való viszony{ra helyeződött a hangsúly. Fontos tényezőként merült fel, hogy megismerjék a 20
térségben foglalkoztat{si szempontból fontos szereplők elképzeléseit az együttműködés vonatkoz{s{ban. A megkérdezettek szinte egybehangzóan szükségesnek tartj{k a foglalkoztat{si paktumkezdeményezés meglétét, a v{llalkozói szfér{ból azonban néh{ny v{laszoló nem l{tja a pozitív elmozdul{s esélyét, megítélésük szerint haszontalan, az ilyen kezdeményezéssel nem lehet fejlődést elérni. A szervezetek képviselői kapcsolati h{lójuk szélesedését, újabb partnerek megismerését és együttműködését v{rja elsősorban a paktumtól. A v{laszadók m{sik nagy csoportja az együttműködésben a foglalkoztat{si helyzet javul{s{t l{tja, véleményük szerint így könnyebben tal{lkozik igény és lehetőség, valamint a munk{ltató és a munkav{llaló, ennek megfelelően a foglalkoztat{st akad{lyozó tényezők mérsékelhetőek. A v{laszokból még kitűnt, hogy a szervezetek fontosnak tartj{k a megfelelő kommunik{ció, az inform{ció {raml{s lehetőségét is a kapcsolatok révén. Tov{bbi v{laszként érkezett elsősorban a v{llalkozó szfér{ból az a lehetőség, miszerint a nagyobb kapcsolati h{ló segítségével egyszerűbb a fejlődés, illetve az előrejut{s. A megkérdezettek kis ar{nyban l{tj{k a v{llalkoz{si szellem, a jelenlegi v{llalkozói aktivit{s növelésének esélyét, illetve az együttműködéssel kialakulható szemléletform{l{st. A civil szektor képviselői mindezek mellett kiemelték, hogy a paktum elősegítheti a h{tr{nyos helyzetű, a roma sz{rmaz{sú, vagy a fogyatékoss{ggal élő személyek helyzetének, foglalkoztat{s{nak javul{s{t. Összegezve a helyzetelemzést elmondható, hogy a Lenti Kistérségben a munkanélküliek nagy ar{nya, az {ll{skeresők alacsony iskolai végzetsége, az önkorm{nyzati, v{llalkozói és civil szféra együttműködésének alacsony foka, a v{llalkoz{sok meglétének minim{lis sz{ma, mind-mind hozz{j{rul a jelenlegi foglalkoztat{si helyzet minőségéhez. Mindezekhez t{rsul a térség képzési színvonal{nak, milyenségének, mennyiségének és elérhetőségének nem a helyi igényekre, szükségekre épülése. 21
Megold{si lehetőségek, kitörési pontok, amelyeket a stratégi{ban kiemelt területként kell kezelni: Képzési rendszer fejlesztése és képzési lehetőségek. Mezőgazdas{gban rejlő lehetőségek, elsősorban az {llattenyésztés. Az idegenforgalomban rejlő kihaszn{latlan területek. Megújuló energi{k hasznosít{s{nak növelése. Az erdőgazdas{g, a faipar nyújtotta fejlesztési lehetőségek. Befektetők vonz{sa a térségbe. A fentiek alapj{n a képzési és foglalkoztat{si helyzet javít{s{t középpontba {llító stratégi{nak v{laszt kell adni arra, hogy a térség szempontj{ból milyen területeken van szükség fejlesztésre, melyek azok az erősségek, amikre építve, illetve milyen forr{sból és milyen szervezetek együttműködésével valósíthatóak meg a kitűzött célok. A térség lehetőségeit csak valamennyi szféra igényeit összehangolva és az adotts{gokat figyelembe véve lehet a jelenleginél jobban kihaszn{lni. 22
IV. SWOT ANALÍZIS A Lenti kistérségre vonatkozó, a foglalkoztat{st, képzést központba {llító SWOT analízis és annak értékelése a helyzetfelt{r{s sor{n elkészült primer és szekunder adatok feldolgoz{sa alapj{n készült el. A SWOT analízis az üzleti életben haszn{latos módszer. Jellemzően a stratégiaalkot{s megalapoz{s{hoz, a szervezet elemzéséhez haszn{latos nyitott értékelési elj{r{s. Célja, hogy felt{rja a vizsg{lt helyzetet, fény derüljön azokra a jellemzőkre, melyek erősségeknek tekinthetők, illetve azokat, amelyek hi{nyoznak, vagy nem kielégítően fejlődtek, megmutassa a probléma kezelésének lehetőségeit, ezért fókusz{l a fenyegetésekre és lehetőségekre. Ezzel a módszerrel sz{mba tudjuk venni azokat a lehetőségeket, amelyekkel felmérjük mindazokat a tényezőket, melyek szükségessé és lehetővé teszik a program vagy projekt megvalósít{s{t, illetve elősegíthetik, vagy akad{lyozhatj{k annak végrehajt{st. Ez a módszer nem egy önmag{ban is meg{lló helyzetelemzési technika, mint ink{bb a m{r elvégzett helyzetelemzés összefoglal{sa, sűrítése, és a helyzetet meghat{rozó elemek szisztematikus végiggondol{sa és struktur{l{sa. A SWOT elemzés a helyzetértékelés és a célok, priorit{sok kijelölése közötti kapcsolatot teremti meg az{ltal, hogy a helyzetértékelés jól struktur{lt összefoglal{s{t adja, segít a meg{llapít{sok rendszerezésében, szelekt{l{s{ban. A SWOT-t{bl{ban ezért nem minden jellemzőt mutatunk be, csak azokat, amelyek a legjellemezőbbek, és a legfontosabbak. Az erősségek és gyengeségek a szervezet belső jellemzőiből fakadnak, a szervezetnek lehet és van r{juk hat{sa. A lehetőségek és fenyegetések ezzel szemben a szervezet környezetéből erednek, olyan külső adotts{gok, amelyekre a szervezetnek nincs vagy nem is lehet közvetlen befoly{sa, s ezeket csak nagyon ritk{n tudja csak érdemben befoly{solni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a szervezet tehetetlen, hisz a probléma kezelésének eszköze lehet az alkalmazkod{s, a lehetőségek kihaszn{l{sa, a fenyegetések lehetőséggé transzform{l{sa, de gyakran az 23
elkerülése is. Hasonlóan fontos a fejlesztendő területek és a lehetőségek összekapcsol{sa is. Ezért a befoly{soló tényezőket teh{t két dimenzió mentén kell csoportosítani: Kedvező vagy kedvezőtlen, pozitív vagy negatív tényezőkről van-e szó. A szervezet és vezetése {ltal befoly{solható, kézben tartható belső tényezőről, vagy azon kívüli külső tényezőről van-e szó. A SWOT teh{t egy keretmódszer, amely inputokat ad a probléma elemzéséhez, a külső és belső tényezők az előfeltételek és kock{zatok vizsg{lat{ban segít. A SWOT analízis r{mutat arra, hogy a kistérség sz{mos előnnyel rendelkezik. Erőssége a természeti adotts{gok, a t{j kultúr{ja, hagyom{nyai, nagy lehetőségeket kín{l a térségnek a hat{r mentiség, a kultur{lis örökség, a közlekedési főútvonalak közelsége. Ezzel szemben viszont komoly h{tr{nyt jelent az alacsony foglalkoztat{s, a munkanélküliek magas sz{ma, a közszolg{ltat{sok hi{nya, valamint egy olyan térségi összefog{s hi{nya, amely a térség menedzselésével ösztönözné a térségben az új befektetők letelepedését. A szektorközi együttműködéshez szükséges nonprofit szektor fejletlensége, a recesszió a romló gazdas{gi helyzet következményeként megjelenő {ltal{nos roml{s, a térség infrastruktúr{ja. ERŐSSÉGEK Térségben működő, jelentős létsz{mot foglalkoztató v{llalatok (Hoffmann- Carbon Kft., Femat Hung{ria Kft., Nova Bútorgy{r Kft., Creaton Hung{ria Kft., Car-INside Kft.). Innovatív foglalkoztat{si és képzési projektekben szerzett tapasztalatok (EQUAL, A Lenti V{rosi Művelődési GYENGESÉGEK K+F v{llalkoz{sok hi{nya, az innov{ciós készség alacsony szintje Együttműködés hi{nya a térség gazdas{gi-t{rsadalmi szereplői között. A h{tr{nyos helyzetű lakoss{g alacsony foglalkoztat{si szintje, a h{tr{nyos helyzetűek növekvő ar{nya. Alacsony végzettséget, betanított 24
Központ a non-form{lis és inform{lis tanul{s szolg{lat{ban ). Folyamatban lévő v{rosrehabilit{ciós és egyéb térségmegújít{si projektek (iskolafelújít{s, EMVA, IKSZT). Term{l- és gyógyvizek Lenti Gyógyfürdő Kft., Szent György Energiapark, lez{rt term{lkutak: geotermikus energia. Kedvező geopolitikai helyzet. Jól kiépült vonalas infrastruktúra. Olajb{ny{szati és ipari munkakultúra. Hat{r mentiségből adódó kereskedelmi és v{llalkozói ismeretek. Önkéntesek és helyi szakemberek munk{j{ra építő kistérségi munka. Faipari hagyom{nyok, tud{s és alapanyag. H{rom orsz{g közelsége (Horv{torsz{g, Szlovénia, Ausztria). Ipari tevékenységre alkalmas, kiaj{nlható területek (Lenti, Rédics, Csesztreg, Lov{szi). Erdősültség, nagy területű rétek, legelők, saj{tos flóra és fauna. [llattart{sra alkalmas mezőgazdas{gi területek. Erdősítésre alkalmas területek. munk{t igénylő termelő v{llalkoz{sok magas sz{ma. Képzett munkaerő hi{nya, magasabban képzettek nem jönnek vissza a térségbe, sok esetben rossz munkamor{l, munk{hoz kapcsolódó rossz attitűdök. Piaci lehetőségek rossz kihaszn{l{sa, a térség aj{nl{sa, elad{sa szempontj{ból gyenge marketingtevékenység. Szürke- és feketegazdas{g nagyar{nyú térségi jelenléte. Részfoglalkoztat{s hi{nya - női munkanélküliség. Alacsony v{llalkozói készség, kevés v{llalkozó. Tőkehi{ny. Felnőttképzési lehetőségek térségi hi{nya. Elaprózódott birtokszerkezet, külföldi művelésben lévő területek. Térség gyenge forr{sszerző képessége. Gyenge termőhelyi adotts{g (14-19AK). Egysíkú növénytermesztés. Alacsony feldolgozotts{gú mezőgazdas{gi termékek. Nincs megfelelő sz{mú helyi termék és 25
Vízt{rozók, jóléti tavak, természetes vízfoly{sok. A földterület nagy része helyi kézben van. Alacsony környezetszennyezés. Bor-és szőlő kultúra hagyom{nyai. A magyarorsz{gi gyógynövények 40%- a fellelhető itt. Natura 2000 területek, Őrségi Nemzeti Park közelsége. Kijelölt és karbantartott túraútvonalak, kiépített kisvasútvonal. Lótenyésztés. T{jjellegű speci{lis mezőgazdas{gi termékek (olajtök, gyümölcsök stb.) Műemlékek és műemlék jellegű épületek, jelentős sz{mú és értékes falusi építészeti emlékek (lakóh{zak, gazdas{gi épületek, pincesorok, borpincék) Kézművesség, kézművesek: fűz, fazekass{g, {cs-és faművesség, szövés. Jelenleg is élő, a hagyom{nyos falusi életform{hoz kötődő szok{sok, tevékenységek térségi marketing. Hasznosítatlan gyepterületek. Bel és {rvízveszélyes területek, rossz mezőgazdas{gi úth{lózat. A területet keresztbe szeli egy 400 KWos t{vvezeték, későbbi fejlesztésekhez szükséges a h{lózat bővítése. Inform{cióhi{nyos lakoss{g, hi{nyzó inform{ciós pontok. Elöregedő lakoss{g. Elhanyagolt faluképek, közösségi épületek, hi{nyzó térkapcsolatok. Nem elég erős civil szervezetek, nonprofit szektor. Alacsony szintű kultur{lis, közösségi élet. A helyi szolg{ltat{sok hi{nya a kisebb településeken. Magas munkanélküliség, helybeli munkahelyek hi{nya. Szoci{lis ell{tatlans{g. A kisebb falvakban infrastruktur{lis hi{nyok (közmű, széless{vú internet stb.), fejlesztéseket g{tló megfelelő kommunik{ciós h{lózat. Hagyom{nyőrző és értékteremtő civil szervezetek. 26
LEHETŐSÉGEK Gazdas{gi v{ls{g ut{n a hat{rmenti térség felértékelődése, h{rmashat{r. VESZÉLYEK Az elsődleges munkaerőpiacra való visszatérést kevésbé t{mogató szoci{lis Közfoglalkoztat{si rendszer h{ló, t{mogat{si rendszer. {talakít{sa, értékteremtő munka lehetőségének erősítése, foglalkoztat{s bővítést t{mogató adó- és j{rulékrendszer. Nemzetközi kapcsolatok bővülése - uniós forr{sok. Foglalkoztat{s bővítését akad{lyozó jogszab{lyi környezet, adórendszer. Külső infrastruktur{lis fejlesztések elhúzód{sa. Kisz{míthatatlan politikai, gazdas{gi helyzet. Befektetés-ösztönző programok A dinamikusabb külső térségek szívó eredményeként új, technológia- és tud{sintenzív {gazatok megtelepülése. 2-3 új, alacsony végzettségűek sz{m{ra munk{t kín{ló munkaadó megjelenése. Térségi ipari tevékenységekre alkalmas területek kihaszn{l{sa. Gyakorlatorient{lt, nagyobb ar{nyú műhelymunk{t tartalmazó képzési rendszer kialakít{sa (termelés igényeire alapuló képzési rendszer). Új típusú szövetkezések t{mogat{sa. Az extenzív mezőgazdas{gi termelés, hat{sa. A multinacion{lis cégek befoly{s{nak erősödése az orsz{g, a régió gazdas{g{ra. Munkaerő szempontj{ból alacsony versenyképesség, h{tr{ny keletre fekvő orsz{gokkal szemben. Alacsony végzettségű, illetve szakképzett munkaerő hi{nya termelő v{llalkoz{s megtelepedése esetén. Forr{skoordin{ció hi{nya. Tőkehi{ny. biotermékek, t{mogatotts{ga. biogazd{lkod{s Nehezen kibontható agr{rpolitikai ir{nyok és finanszíroz{s. Magasabb feldolgozotts{gú mezőgazdas{gi termékek elő{llít{sa, adotts{- goknak megfelelő {llattenyésztés Az {llam nem segít a termékek piacra juttat{s{ban. Az EU mezőgazdas{gi t{mogat{si 27
ar{ny{nak növelése. A szűkebb és t{gabb térségben élők rendszer kedvezőtlen hat{sai. Aprófalvas településszerkezet miatti, igényének növekedése a helyi munkav{llal{shoz kapcsolódó termékek, fogyaszt{si cikkek ir{nt. A rosszabb közlekedési lehetőségek. vidéki turizmus programok t{mogat{sa, erősödő belföldi turizmus. Az alternatív energia fejlesztések t{mogat{sa. A speci{lis termékek ir{nti érdeklődés fokozód{sa az EU piacokon. A kultur{lis örökség részét képező műemlékek felújít{s{nak t{mogat{sa. A SWOT analízisben meghat{rozott pontokat elemezve elmondható, hogy a térség sz{mos erősséggel és több olyan lehetőséget jelentő adotts{ggal rendelkezik, amelyekre alapozva a jelenlegi helyzetnél kedvezőbb foglalkoztat{si szint érhető el a Lenti Kistérségben. Az erősségek közül kiemelkedő a kistérség fekvése, h{rom orsz{g (Ausztria, Szlovénia, Ausztria) közelsége, amely pont egyben lehetőség is, amelyet jobban ki kellene haszn{lni a településeknek foglalkoztat{si és beruh{z{si szempontból is. Az elmúlt években a 3 orsz{g és az autóp{lya közelsége miatt logisztikai központ kialakít{sa is felvetődött, amely ennek a lehetőségnek a jó kihaszn{l{sa lenne. Emellett jelentős erőssége a térségnek, hogy az elmúlt években több olyan foglalkoztat{si program is megvalósult, amelynek köszönhetően rendelkezésre {ll a térségben az a tud{s, hum{n erőforr{s kapacit{s, ami ir{nyítani és koordin{lni tudja a foglalkoztat{s növelésére ir{nyuló fejlesztéseket, valamint a befektetők vonz{s{ban is jelentős szerepet j{tszhat. A térség adotts{gai közül, a helyzetfelt{r{sban megfogalmazott kitörési pontokkal összhangban jelentős a term{lvízkincs, a természeti környezet h{borítatlans{ga, ökoturizmushoz kapcsolódó lehetőségek 28
(túraútvonalak, erdők, rétek, kisvasúth{lózat, helyi termék elő{llítók és parasztgazdas{gok, tavak), valamint az {llattenyésztésre és a magasabb feldolgozotts{gú mezőgazdas{gi termékek elő{llít{s{ra alkalmas területek nagys{ga. Az ipari termelés hagyom{nyait az egykor nagymértékű olajb{ny{szat, faipar alapozza meg, amely területek ma is jelentős foglalkoztatók a kistérségen belül. Mindezek az adotts{gok alkalmasak arra, hogy a térségben a jelenleginél magasabb szintű legyen a feldolgozó és termelő ipar jelenléte és ez{ltal növekedjen a foglalkoztat{s. A gyengeségek közül foglalkoztat{s szempontj{ból a legnagyobb problém{t azt jelenti, hogy a térség lakoss{ga az orsz{gos {tlagon felül elöregedő, az aprófalvas településszerkezet pedig hosszút{von is kedvezőtlenül befoly{solja a térség korszerkezetét. A foglalkoztat{si szint növelését, elsősorban a magasabb szaktud{st igénylő területeken g{tolja, hogy a térségben folyamatosan hi{ny van a szakképzett munkaerőből. Ezt figyelembe véve nagyobb eséllyel lehet a térségben betanított munk{t igénylő v{llalkoz{sokat megtelepíteni, illetve szükség lenne a szakképzés helyi szintű erősítésére is. A nagyobb ar{nyú foglalkoztat{st g{tolja emellett a különböző szektorok közötti, térségi szintű együttműködés hi{nya, amelyre megold{st jelenthet a paktum együttműködés, amelyhez hasonló foglalkoztat{si célú kezdeményezés nem volt eddig a térségben. A gyengeségek közül emellett az inform{ció közvetítés javít{s{ra, illetve a felnőttképzési lehetőségek bővítésére kell nagyobb hangsúlyt fektetni a térségben és erősséggé alakítani ezeket a tényezőket. A lehetőségek közül munkahelyteremtés szempontj{ból a szoci{lis szövetkezetek létrehoz{s{t kell t{mogatni, a forr{slehetőségek jobb kihaszn{l{s{val emellett a helyi termékek elő{llít{s{t, valamint a nagyobb feldolgozotts{gú mezőgazdas{gi termékek elő{llít{s{t kell ösztönözni. A v{llalkoz{sok térségi megtelepedésének ösztönzése érdekében növelni kell a helyben megvalósított felnőttképzéseket, lehetőség szerint a piaci igényeknek megfelelő szakképzéséket kell elindítani, amely növelheti a szakképzettséget igénylő munkahelyteremtést a Lenti térségben. A képzéseknél fontos, hogy gyakorlatorient{lt programok valósuljanak meg, amelyekkel a 29