GÁTOLT MENEKÜLÉS Az öngyilkossági veszélyeztetettség kognitív modellje Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem, ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék perczel@kpt.sote.hu CME továbbképző tanfolyam Budapest, 2013 november 21-22. 2013.11.25. 1
BEVEZETÉS Az öngyilkosság a vezető halálokok listáján az első tíz között szerepel a nyugati társadalmakban. Évente többen halnak meg öngyilkosságban, mint közlekedési balesetben (Mental Health Atlas, 2005) Magyarországon még mindig 24/100.000 évente az öngyilkossági statisztika, a 6.vezető halálok (WHO, 2006) Ezért a szuicid veszélyeztetettek korai szűrése kiemelkedően en fontos feladat. 2013.11.25. 2
Suicide map of the world http://en.wikipedia.org/wiki/list_of_countries_by_suicide _rate 2013. november 25. 3 3
Suicide ratio / 100,000 / country / year / gender Country Year Σ MALE LITHUANIA 2005 38,6 68,1 12,9 BELORUSSIA 2003 35,1 63,3 10,3 RUSSIA 2005 32,2 58,1 9,8 SLOVENIA 2006 26,3 42,1 11,1 LATVIA 200505 24,5 42,0 9,6 HUNGARY 2006 24,0 42,3 11,2 JAPAN 200606 23,7 34,8 13,2 UKRAINE 200505 22,6 40,9 7,0 S - KOREA 200606 21,9 29,6 14,1 FRANCE 200505 17,6 26,4 17,6 POLAND 200505 15,8 27,8 4,6 AUSTRIA 200606 15,6 24,7 7,0 CZECH REP. 200505 15,3 25,5 5,6 FEMALE 2013. november 25. 4 4
2013. november 25. 6
Reprezentatív vizsgálat (Kopp és mtsai., 2002) 22 ezer fős minta szuicid gondolatok: 22% szuicid kísérlet: 4% orvosi ellátásban részesült: 2% több öngyilkossági kísérlet: 1,1% 2013. november 25. 7
Legfontosabb pszichoszociális háttértényezők Magyarországon Maladaptiv megküzdési stratégiák (fokozott evés, ivás, dohányzás, drogfogyasztás nehéz élethelyzetben) Több, súlyosabb depressziós tünet Szuicidium a családban Ellenségesség a családban 2013. november 25. 8
Kockázati tényezők NEM MÓDOSÍTHATÓ MÓDOSÍTHATÓ NEM ÉLETKOR CSALÁDI ÁLLAPOT NEMZETISÉG VALLÁS KRÓNIKUS BETEGSÉG KORÁBBI KÍSÉRLET CSALÁDI MINTA SZOCIÁLIS HELYZET MENTÁLIS EGÉSZSÉG PSZICHOLÓGIAI TÉNYEZŐK (REMÉNYTELENSÉG, PROBLÉMAMEGOLDÓ KÉPESSÉG, HANGULAT) 2013. november 25. 9
Az öngyilkosság kockázati tényezői Nem (férfi:nő = 4:1) Életkor (45-5454 ill. 75 év<) (WHO, 2003) Izolált élethelyzet Alacsony szocioökonomiai státusz Súlyos testi vagy mentális betegség Öngyilkosság a közvetlen környezetben Korábbi öngyilkossági kísérlet Negatív életesemények Reménytelenség 2013. november 25. 10
Az öngyilkossági veszélyállapot fokozatai Öngyilkossági fantáziák, ideáció Öngyilkossági gondolatok megjelenése Vágy arra, hogy a személy ne éljen, létezzen Szuicid tervek, módszerek kitalálása Konkrét előkészületek (gyógyszerek begyűjtése, lőfegyver beszerzése, búcsúlevél) Kevés gátló tényező Krízis, konfliktusok BDI: 2. és 9. kérdés 2-nél több RS: 10 fölött 2013. november 25. 11
A Ringel-féle preszuicidális szindróma (1969) 1. Fokozódó dinamikus beszűkülés - a személy érdeklődése és motivációi a külvilág iránt lecsökkennek - érzelmi beszűkülés - interperszonális beszűkülés 2. Agresszió gátlás - az egyre fokozódó agressziv indulat nem tud megnyilvánulni, fokozódó frusztráció - harag önmaga ellen irányul 3. Menekülés a fantáziavilágba - pszichés energiák az öngyilkosság tervére irányulnak - fantáziák a környezet megbüntetésére (paraszuicidium) 2013. november 25. 12
33 Öngyilkosság és pszichiátriai betegségek Átlagpopulációban az öngyilkossági kísérlet élethossz-prevalenciája 2% (Tringer, 1999) Kezeletlen depressziós betegek 30-35% 35%-ban követnek el szuicidiumot (Rihmer, 1996) Az öngyilkosok 50-70 % szenved major depresszióban (Kopp et al., 1995) Szkizofréniában szenvedő betegek 10%-a hal meg öngyilkosság miatt, és 50% legalább egyszer megkísérli (Tringer, 1999) 2013. november 25. 13
Új releváns szakirodalmi adatok 1. British Journal of Psychiatry (Nordentoft et al., 2002) N=341, pszichózis első akut fázisában Cél: prediktív faktorok azonosítása, integrált kezelés hatásának vizsgálata 1 éves utánkövetés 11% szuicidált E: Prediktív faktorok: reménytelenség, hallucinációk, korábbi öngyilkossági kísérlet 2013. november 25. 14
2. Siris, S. G. (2001) Szkizofrén betegek 10%-a szuicidál (kísérlet 2-5-ször több) Rizikófaktorok: - fiatal életkor - a betegség kezdete - nem (férfi) - jó intellektus, magas elvárások - a betegség ismerete - reménytelenség - szociális támasz hiánya (egyedülállók) - kórházból való hazaengedést követően 2013. november 25. 15
3. Aguilar et al., (1997) N = 96 pszichotikus beteg, első akut fázis 1 éves megfigyelés E: magas reménytelenség, főként: - fiatal életkor - negatív tünetek A magas reménytelenség rosszabb prognózist, szuicid veszélyeztetettséget jelzett 4. Az öngyilkosság kockázati tényezői pszichotikus állapotokban (Perczel Forintos 2001) - Imperatív hallucinációk - Impulzus-kontroll zavar - Ráébredés a betegségre - Negatív életesemények 2013. november 25. 16
Két nézet az öngyilkosságról: 1.) A depresszió közvetlenül vezet öngyilkossághoz korai felismerése és kezelése csökkenti az öngyilkossági halálozást (Rihmer, 1995) 2.) A reménytelenség szorosabban korrelál az öngyilkossági szándékkal, mint maga a depresszió nemcsak a depressziós betegek követnek el öngyilkosságot (Minkoff et al., 1973, Ahrens et al., 1996) 2013. november 25. 17
Depresszió Reménytelenség Öngyilkosság Egyéb tényezők Tehát: vannak olyan esetek pl. pszichotikus állapotok mikor a reménytelenség a depresszió jelenléte nélkül is öngyilkossághoz vezet. 2013. november 25. 18
Az öngyilkosság kísérlet végső oka: a REMÉNYTELENSÉG vagyis a jövővel kapcsolatos elvárások megszűnése. Mai tudásunk szerint ez az öngyilkossági cselekedet legpontosabb jelzése. Beck: Reménytelenség Skála (HS, 1974)
Szuicid veszélyállapot felmérése 1. Klinikai interjú, benne Szuicid tervek és előkészületek Szuicidium a családban Krízis, konfliktusok Gátló tényezők? Szuicid Ideáció Skála (Beck et al., 1979) 2. Szuicid veszélyeztetettség felmérése: BDI: 2. és 9. kérdés 2-nél több RS: 10 fölött 2013. november 25. 20
BDI 2.kérdés 0. Nem félek különösebben a jövőt illetően. 1. Félek a jövőtől. 2. Úgy érzem semmit sem várhatok a jövőtől. 3. Úgy látom, hogy a jövő reménytelen és a helyzetem nem fog javulni. 2013. november 25. 21
BDI 9.kérdés 0. Eszembe sem jut, hogy magamnak ártsak, vagy magam ellen tegyek valamit. 1. Van öngyilkossággal kapcsolatos gondolatom, de nem tudnám megtenni. 2. Szeretném megölni magam. 3. Megölném magam, ha tudnám. 2013. november 25. 22
Reménytelenség Skála (Beck, Weissman, Lester és Trexler, 1974). 1) Az RS az esetek 90%-ban jelezte előre a szuicid veszélyeztetettséget 2) Az RS reliabilitása magas: Cronbach alfa = 0,89 (Perczel Forintos, Sallai és Rózsa, 2001) 2013. november 25. 23
Az RS faktorai 1. Affektív faktor: jövővel kapcsolatos érzések 2. Motivációs faktor: a motiváció elvesztése 3. Kognitív faktor: a jövővel kapcsolatos elvárások Értékelés: 9 < súlyos reménytelenség 2013. november 25. 24
Eredmények 1. (reménytelenség mértéke) A D és SD csoport nagyfokú reménytelenséget mutatott 11.25 A két klinikai csoport és a kontroll csoport között szignifikáns különbség mutatkozott (F=66.34, p<0.001) 12 10 8 6 4 2 A reménytelenség mértékének alakulása a három csoportnál 10.23 2.86 0 SD-csoport D-csoport K-csoport 2013.11.25. 25
A Reménytelenség Skála rövidített változata (Perczel Forintos és Sallai, 2001) 7. Sötéten látom a jövőmet. 14. Sosem fognak úgy alakulni a dolgok, ahogy én akarom. 20. Fölösleges igazán törni magam valamiért, amit akarok, mert valószínűleg úgysem érem el. Max. pontszám =12 (4x3), határérték = 6 2013. november 25. 26
Relationships between hopelessness and other measures Hopelessness Scale Age 0,23** Number of Children 0,13** Subjective SES -0,29** Subjective health -0,43** Intensity of current pain 0,27** Shortened Beck Depression Inventory 0,74** Disfuncional Attitude Scale 0,23** Vital exhaustion 0,59** Hospital Anxiety Scale 0,55** Hostility 0,31** Life Purpose 0,58** Self-efficacy -0,32** Social Support -0,15** WHO Well-being Scale -0,42** Problem oriented coping -0,14** Emorional oriented coping 0,21** P**< 0,01 27
Hopelessness and sociodemographic variables N Means SD Statistics (ANOVA F, p) Highest education 484,97*** Psimary (8 class or less) 3843 3,06 3,25 Secondary (8-12 class) 6997 1,57 2,35 College, university (16 class or more) 1758 1,10 1,83 Marital status 107,48*** Never married 2275 1,41 2,25 Married 7694 1,81 2,58 Married and separated 220 2,22 2,98 Divorced 890 2,50 2,96 Widowed 1567 3,14 3,27 Occupation 155,65*** Employed (full time) 4960 1,31 2,01 Manager 837 0,99 1,77 Employed (part time) 173 2,41 2,85 Unemployed 528 2,28 2,87 Retired 3469 2,66 3,05 Physical disabillity 909 4,06 3,53 Students 592 0,92 1,72 Homemaker 165 2,32 3,15 Child care 559 1,45 2,29 28
Hopelessness and other clinical variables and religiousness N Means SD Statistics (ANOVA F, p) Treatment with depression No 10270 1,79 2,55 191,155*** Yes, years ago 547 3,45 3,40 Yes, within the year (outpatient) 240 4,59 3,52 Yes, within the year (inpatient) 56 5,66 3,47 Suicide attempts 63,15*** No 11138 1,90 2,65 Within 1,5 years 44 4,86 3,89 Within 2,5 years 61 4,31 3,32 More than 2,5 years ago 233 3,57 3,43 Religiousness 21,55*** Non belivier 3031 1,76 2,56 Non-active 2076 1,76 2,55 His/her own way 3199 2,32 2,99 Seldom in church 2056 1,93 2,60 Regurarly in church 1494 1,87 2,56 29
Szuicidiumot elkövetők típusai Pszichotikus Racionális Reményvesztett Impulzív (hisztrionikus, borderline sz.z.).) 2013. november 25. 30
Depresszió, reménytelenség és öngyilkossági kísérlet összefüggései szkizofréniában (Perczel Forintos és Kiss, 2004) 140% 120% 100% 80% 60% 40% 20% 0% 52% 72% 21% nem nem magas BDI magas BDImagas - norm RS RS 16% 3% 2013. november 25. 31 3% 24% magas BDInorm RS magas magas BDI- RS 9% Nem szuicid Szuicid
Pszichometriai jellemzők - validitás Külső validitás Az RS tételei szignifikáns kapcsolatot mutattak (r=0,29-75, p<0.0001)a BDI és DAS tételeivel Konkurrens validitás BDI 2. tétele (jövőperspektíva item) szignifikáns korrelációt mutat (r=0,75, p<0.0001) az RS tételeivel hasonló a jelenséget mérnek tehát 2013. november 25. 32
Öngyilkossági gondolat skála (Beck et al, 1979; in: A depresszió kognitív terápiája, Animula, Bp. 2000) Élettel, halállal kapcsolatos attitűdök Az öngyilkossággal kapcsolatos gondolat / vágy jellemzői Az elgondolt öngyilkossági kisérlet jellemzői Az eltervezett öngyilkossági kisérlet végrehajtása Háttértényezők 2013. november 25. 33
DEPRESSZIÓ ÉS ÖNGYILKOSSÁG A kezeletlen depressziós betegek öngyilkossági rizikója 30x nagyobb, mint az átlagpopulációé A szuicidiumot elkövetők 60-80%-a szenved major depresszióban (Rihmer, 2003) A negativisztikus gondolkodás reménytelenség kialakulásához vezet A súlyos depressziós állapot jellemzője a reménytelenség 34
A DEPRESSZIÓ A NEGATÍV KOGNITÍV TRIÁDDAL JELLEMEZHETŐ (Beck, 1970) Negatív kognitív triád: negatív önkép: Semmit sem érek, semmi sem sikerül. negatív jövőkép: Soha nem leszek jobban. Negatív világkép: Az élet igazságtalan. Az emberekre nem lehet számítani. 2013.11.25. 35
JÖVŐ ÉN VILÁG A szuicidium oka: a REMÉNYTELENSÉG vagyis a jövővel kapcsolatos elvárások megszűnése Mai tudásunk szerint ez az öngyilkossági cselekedet legpontosabb jelzése Beck: Reménytelenség Skála (HS, 1974) 2013.11.25. 36
Depresszió szűrése normál populációban (Perczel Forintos, Ajtay, 2003) Célkitűzés: Normál populáció öngyilkossági rizikójának felmérése Magas rizikófaktorú normál populációs minta depresszió szintjének és reménytelenség mértékének felmérése 2013.11.25. 37
Módszer Helyszin: Budapest: I., II., XII., XIII.háziorvosi rendelők Vizsgálati személyek: Kontroll személyek (N=91 ) Háziorvosi rendelőben megjelent sz. (N=158) Eszközök: Beck Depresszió Kérdőív (BDI) (Beck, 1961) Beck Szorongás Leltár (BSZL) (Beck, 1976) Reménytelenség Skála (RS) (Beck, 1974) 2013.11.25. 38
Eredmények (1) A HR csoport 36%-a súlyos depresszió kategóriába tartozik Normál 0-9 Depresszió súlyossága Enyhe 10-18 Középsúly 19-25 Súlyos 25- HR csoport 16 54 30 58 10,1 % 34,2 % 18,9 % 36,7 % K csoport 71 13 4 3 78% 14,2 % 4,3 % 3,2 % 2013.11.25. 39
Eredmények (2) HR csoport 50%-ánál magas reménytelenség Reménytelenség mértéke Enyhe 0-9 Magas 9-20 HR csoport 80 78 50,6 % 49,3 % K csoport 80 11 87,9 % 12% 2013.11.25. 40
Eredmények (3) A HR csoport közepes szintű depressziót mutatott 25 20 BDI 21,5 15 A HR és K csoport között szignifikáns különbség (p<0,001) 10 5 BDI 7,9 0 HR K 2013.11.25. 41
DISZKUSSZIÓ A hazai szuicid mortalitási arány csökkenő tendenciája ellenére meglepő a depresszió magas előfordulási aránya Összhangban van a szakirodalommal, hogy a depresszió megjelenik a háziorvosi gyakorlatban, azonban sok esetben nem ismerik fel (a rejtettség lehet egy fontos tényező) 2013.11.25. 42
DISZKUSSZIÓ Depresszió felismerése az alapellátásban - szuicid prevenció. Rövidített Reménytelenség Skála Rövidített Beck Depresszió Skála 2013.11.25. 43
Eddig: Ringel-féle preszucidális szindróma (1974) 1. A gondolkodás és a magatartás beszűkülése rigid gondolkodás, érzelmi beszűkülés, egyéni értékrend devalválódása 2. Gátolt, önmaga ellen fordított agresszió 3. Öngyilkossági fantáziák: szuicid fantáziák, gondolatok, a módszer kiválasztása, öngyilkossági terv 2013.11.25. 44
KONSTRUKTIVISTA MODELL (Hughes és Neimeyer, 1990) önkép és jövőkép negatívabbá válik Konstrukciók merev, rugalmatlan konstrukciók Gyenge problémamegoldó készségek Széteső konstrukciós rendszer szorongás és bizonytalanság menekülés a helyzetből kis kockázatú szuicid kísérlet, mint feszültséglevezetés újabb stressz további érvénytelenítés Stresszhelyzetek Sikertelen problémamegoldás Az öngyilkossági gondolat megjelenése, a meghalás, mint lehetséges megoldás Újjászerveződő konstrukciós rendszer a negatív konstrukciók mentén reménytelenség, jövő perspektíva lezárul magas kockázati szuicid kísérlet öngyilkosság, mint a menekülés és a problémák megoldásának egyetlen lehetséges módja 2013.11.25. 45
A krízisállapot meghatározása "A A krízisállapot olyan helyzet, melyben a személy kénytelen a lélektani egyensúlyát veszélyeztető körülményekkel szembenézni és ezeket sem elkerülni, sem megoldani nem tudja szokásos problémamegoldó eszközeivel." (Caplan, 1964) 2013.11.25. 46
PROBLÉMAMEGOLDÁS A problémák megoldása nélkülözhetetlen a megfelelő működés fenntartásához, de a mindennapi élet problémahelyzetei állandóan próbára teszik megküzdő képességünket Multidimenzionális jelenség: affektív, kognitív, viselkedéses jellemzők A problémamegoldás olyan folyamat, amely hozzáférhetővé tesz több lehetséges választ és megnöveli a legmegfelelőbb válasz kiválasztásának a valószínűségét 2013.11.25. 47
Salkovskis, Storer és Atha (1990): Sürgősségi ellátásban alkalmazott szuicid prevenciós program Személyek: többszörös öngyilkossági kísérlet elkövető depressziós és borderline páciensek Kezelés: 5 ülés problémamegoldó tréning, pszichiátriai szakápolóval 1-2 ülés: a sürgősségi osztályon 3-4-5 ülés: otthonukban 2 év utánkövetés Eredmény: - a következő 2 évben szignifikánsan csökkent az öngyilkossági kísérletek száma 2013.11.25. 48
Ceperich, Sherrz, Rae et Dyche (1997): Szuicid prevenciós program középiskolásoknak Személyek: depressziós, reménytelen és kábítószerező fiatalokkal, 155 fő. Kezelés: 2 x 6 ülés 1-6: probléma megoldó készségek tanítása, 7-12: más megküzdési képességet mentálhigiénés előadásokon keresztül. EREDMÉNY: - probléma megoldás alacsonyabb depresszióval és reménytelenséggel, magasabb önértékeléssel járt együtt, - érzelem telítettség magasabb suicid veszélyeztetettséggel, depresszióval, reménytelenséggel és drogfogyasztással, alacsonyabb önértékeléssel járt együtt. 2013.11.25. 49
Reménytelenség, DAS és problémamegoldó készségek (Cannon és mtsai, 1998) Diszfunkcionális attitűdök, reménytelenség és problémamegoldó készségek összefüggéseit vizsgálták N=138 páciens, major depresszió dg. Reménytelenség demográfiai, diagnosztikai és tüneti prediktorait vizsgálták regresszióanalízissel Q: problemsolving inventory, DAS, RS, BDI Eredmények: Reménytelenség szignifikáns szoros kapcsolatban volt a depresszióval, a DAS-sal és az alacsony problémamegoldó képességekkel 2013.11.25. 50
Szociális problémamegoldó készségek, hangulat és szuicidalitás összefüggése (Reinecke és mtsai, 2001) N=105 adolescens (12-1818 é.) Pszichiátriai osztályon hospitalizáltak Q: Szociális problémamegoldó kérdőívet használták Eredmények: Negatív problémaorientáció (saját problémamegoldó képesség értékelése) és depresszió szoros szign. Öfüggés; Elkerülő vagy impulzív problémamegoldó stratégia szoros kapcsolatban az öngyilkossági veszélyeztetettséggel 2013.11.25. 51
DIATHESIS STRESS MODELL (Schotte & Clum nyomán, 1987) Interperszonális problémamegoldó képességek hiányosságaival küzdő személyek Eredménytelen megoldás vagy kudarc stresszhelyzetben Pesszimizmus, reménytelenség (általánosított negatív elvárások a jövővel kapcsolatban) Öngyilkossági késztetés 2013.11.25. 52
Problémamegoldás és öngyilkossági veszélyeztetettség (Pollock és Williams, 2004) Szoros korreláció a túláltalánosított emlékezet és az öngyilkossági veszélyeztetettség között MIÉRT és HOGYAN? N=48, suicid és kontroll csoport Q: STAI, RS, BDI, MEPS, Önéletrajzi emlékezet teszt Eredmények: A hatékony problémamegoldás a specifikus emlékezet hozzáférhetőségétől függ Minél kevésbé hozzáférhető emlék, annál komolyabb a veszélyeztetettség 2013.11.25. 53
Túláltalánosított önéletrajzi emlékezet (Williams, 2000; Perczel Forintos, 2008, 2011) Pozitív és negatív hívószavakra (vidám, boldog, elkeseredett, csalódott, stb.) konkrét élmény előhívása Szuicid és kontroll személyek Szignifikánsan több és kidolgozottabb élmény a kontroll személyek javára Szuicid depressziós személyek: alig tudtak vagy csak nagyon homályos konkrét önéletrajzi életesemények Lehetséges háttér: averzív emlékek elkerülése Szuicid kísérletek száma szoros összefüggésben negatív életeseményekkel (súlyos depresszió, borderline sz, sch. ) 54
ÖSSZEFOGLALVA Önéletrajzi emlékek nehezített hozzáférhetősége Interperszonális probléma megoldási minta hiánya Alacsony szintű problémamegoldás stressz helyzetben vagy negatív életesemények bekövetkezésekor ( + negatív problémaorientáció) REMÉNYTELENSÉG CSAPDAHELYZET ÖNGYILKOSSÁGI KÉSZTETÉS 2013.11.25. 55
Gátolt menekülés modellje (Entrapment model: Williams, 1998; 2004) 1) Szenzitivitás olyan kulcsingerekre, amelyeket kudarcként vagy megaláztatásként észlel az egyén s amely menekülésre készteti. Úgy érzi, 2) hogy képtelen elmenekülni és 3) hogy ennek sosem lesz vége (reménytelenség). 4) Brown és mtsai (2005): megalázó, megszégyenítő vagy legyőzöttség élmények nagyobb vsz-gel vezetnek depresszióhoz, mint a veszteségélmények 56
Gátolt menekülés modellje folyt. 1) Szenzitivitás olyan kulcsingerekre, amelyeket kudarcként vagy megaláztatásként észlel az egyén s amely menekülésre készteti negatív kognitív struktúra 2) Úgy érzi, hogy képtelen elmenekülni: alacsony szintű problémamegoldó készségek 3) hogy ennek sosem lesz vége reménytelenség 57
ÚGYSEM TUDOK VÁLTOZTATNI. SEMMI SEM SIKERÜL. REMÉNYTELENS NYTELENSÉG ÖNPUSZTÍTÓ VISELKEDÉS 2013.11.25. 58
Kiváltó helyzet: veszteségélmény Feltevések aktiválódnak Negatív értékelés Negatív gondolatok pl. nincs szükség rám fizikai tünetek alvászavar viselkedés visszahúzódás, suic. affektus reménytelenség tehetetlenség 59
Gátolt menekülés (Williams, 1998; 2004) Öngyilkossági gondolatok Depresszió Elszigetelődés a környezettől Kimerültség Düh/ Impulzivitás Örömtelenség Szorongás Reménytelenség Alvászavar Zavarodottság 2013.11.25. 60
Szuicid prevenció (Townsend, 2001) 1. Sürgősségi ellátás elérhetősége, lelkisegély telefonvonalak 2. Pszichiátriai felvétel 3. Pozitív problémaorientáció kialakítása, problémamegoldó készségek tanítása 4. Kognitív viselkedésterápia: negatív helyzetértelmezés átstrukturálása 2013.11.25. 61
MEPS (Means End Problem Solving Inventory, Platt Spivack, 1985) Az alábbiakban négy szituációt olvashat. Minden történetnek ismerjük az elejét és a végét, amelyeket Önnek kell összekapcsolnia, vagyis a történetek közepét megírni. Kérjük, próbálja megtalálni a legmegfelelőbb stratégiát az adott problémahelyzetek megoldására és írja le olyan részletesen és konkrét lépésekre lebontva, hogy azt akár egy másik személy is követhesse. 2013.11.25. 62
MEPS (Means End Problem Solving Inventory, Platt Spivack, 1985) Ági épp beköltözött új otthonába és senkit sem ismert a szomszédok közül. Barátokra akart szert tenni a környéken. A történet végén Áginak sok jó barátja van, és immár otthon érzi magát új lakóhelyén. Péter nehezen jön ki a főnökével a munkahelyén. Nagyon boldogtalan emiatt. A történet végén Pétert kedveli a főnöke. 2013.11.25. 63
Péter nehezen jön ki a főnökével a munkahelyén. Nagyon boldogtalan emiatt. A történet végén Pétert kedveli a főnöke. Onnan folytassa a történetet, hogy Péter nem jön ki a főnökével. 2013.11.25. 64
Példa 1. Kriszti épp hazaérkezett a bevásárlásból, amikor észrevette, hogy elhagyta az óráját. Nagyon kiborult. A történet végén Kriszti megtalálta az óráját és nagyon örült neki. Onnan folytassa a történetet, amikor Kriszti felfedezi, hogy nincs meg az órája. Mivel nagyon kiborult, először zokogott és dühöngött, hogy nem lesz meg az órája. A legjobb az lenne, ha nem is hagyta volna el az óráját, hanem amikor kipakol, akkor megtalálná a szatyor alján. ( 0 pont ) 2013.11.25. 65
Példa 2. Először leül és végiggondolja, mikor látta utoljára az óráját. Rájön, hogy a zöldségesnél nézte meg utoljára. Ekkor visszamegy időrendi sorrendben azokba a boltokba, ahol vásárolt, és megkérdezi az eladókat. Nem volt, csak egy pékségben, egy húsboltban és egy zöldségesnél. A pékségben nincs, a húsboltban viszont meglesz, mert mikor kiment, leesett a kezéről és az utána kijövő vásárló megtalálta és leadta a pénztárosnak. Ha mégsem találná meg, másnap kiragasztana papírokat a boltokban és a környéken, pénzjutalmat ígérve a megtalálónak (4 pont) 2013.11.25. 66
A problémamegoldó képességek vizsgálata pszichiátriai betegek körében (Poós, Annus és Perczel Forintos, 2006) N=183 fő 3 csoport OPNI és Jahn Ferenc Délpesti Kórház Kérdőívek: BDI, RS, DAS, rövidített Megküzdési Módok Kérdőív, MEPS, CISS, RIES 67
Eredmények 1.: BDI, RS, DAS Varianciaanalízis, Tukey HSD és Games-Howell próba alapján: szignifikáns különbségek a klinikai csoportok és az egészséges csoport között (p<0,001) Depresszió, reménytelenség és diszfunkcionális attitűdök 35,00 30,00 25,00 20,00 15,00 10,00 5,00 0,00 SUMBDI SUMRS SUMDAS Szuicid Beteg Egészséges Pearson-féle korr.: sumbdi-sumrs r=0,689 sumbdi-sumdas r=0,564 sumrs-sumdas r=0,389 (p<0,01) 68
Eredmények 2.: MEPS Interrater reliabilitás = 0,9856 Varianciananalízis és Games-Howell próba alapján: szignifikáns különbségek a klinikai csoportok és az egészséges csoport között (p<0,001) A MEPS legfontosabb változóinak átlagai az egyes csoportokban 9,00 8,00 7,00 6,00 5,00 4,00 3,00 2,00 1,00 0,00 summ sumnm sumim RH Szuicid-beteg Beteg Egészéges A depresszió, a reménytelenség és a problémamegoldó képességek együttjárása sumbdi és summ: r=-0,434, sumrs és summ: r=-0,332 (p<0,01) 69
Köszönöm a figyelmet! 70