Marós A foglalkozás jelenlegi munkaerőpiaci helyzete Foglalkoztatottak száma A marós szakma a fém- és gépipari jellegű szakmák közé, azon belül a forgácsoló foglalkozási szakmacsoportba tartoznak. 2005-ben a forgácsoló szakmacsoport (közöttük a marós) létszáma 40000 fő körül mozgott. A szakmacsoportba a következő szakmák tartoznak: forgácsoló, esztergályos, fémcsiszoló, fúrós, gyalus, vésős, köszörűs, marós, szerszámélező, szikraforgácsoló Munkahelyek jellege A marós szakmunkások legnagyobb része gépeket-, fémszerkezeteket-, illetve járműveket gyártó fémipari/építőipari cégeknél helyezkedik el. A marósok leggyakrabban termelő-szakmunkás munkaköröket töltenek be, de a pályán hosszabb időt eltöltöttek között nem ritka a művezetői-, csoportvezetői-, illetve minőségellenőrzői munkakör sem. A marósok többségét 10 fő feletti kis- és közepes vállalkozások, illetve nagyvállalatok foglalkoztatják Magyarországon. A fémszerkezetgyártás területén nem ritka azonban, hogy egy-egy marós egyéni vállalkozóként, 1-2 fős vállalkozás keretében dolgozik, amennyiben lehetősége van/volt a termeléshez szükséges tőkeigényes eszközpark beszerzésre. A modern maró berendezések beszerzése és fenntartása biztos pénzügyi hátteret igényelnek, ezért ebben a szakmában ritka, hogy egy pályakezdő marós egyéni vállalkozóként induljon, saját és/vagy bérelt termelő-berendezésekkel, műhellyel ellátva. A forgácsolók a gép-, és fémiparon belül a harmadik legnagyobb létszámú foglalkozáscsoport. A forgácsoló szakmacsoportban foglalkoztatottak négyötöde 10 fő feletti vállalkozásokban dolgozik. A fém-, gépipari jellegű szakmák aránya, 2005 (%) mikroszervezetek dolgozói nagyobb szervezetek dolgozói Lakatos Hegesztő, lángvágó Forgácsoló Kohászati anyag előkészítő Olvasztár Hengerész Öntő Szerszámkészítő Ipari-, és nemesfém megmunkáló Kovács Fémmegmunkálók, felületkezelők Jármű és motorszerelők Mechanikai műszerész 0% 10% 20% 30% 40% 50% 3K Consens Iroda 2007 Létszáma: 280 ezer fő A fémfeldolgozás, gépipar területén történő foglalkoztatás köztük a marósként dolgozók foglalkoztatása kimagasló a Nyugat-Magyarországi, a Közép-Dunántúli, valamint az Észak- Magyarországi régiókban
3K Consens Iroda 2007 Munkarend, Bérezés A fémipari területén jelentkező nagyfokú bel- és külföldi verseny-, valamint a szakmában fellelhető munkaerőhiány miatt gyakran előfordul a két- vagy többműszakos munkarend vállalásának követelménye. A folyamatos munkavégzés időtartama általában napi 8 óra, de ennek mértékét jelentősen befolyásolja, hogy az adott munkakör szellemileg/fizikailag mennyire veszi igénybe a munkavállalót - így például automata marógépeket (NC/CNC) üzemeltető munkakör esetén gyakran előfordulhat a napi 12 órás munkavégzés is. A szakmában elérhető bérek ágazatonként és munkakörönként jelentősen változhatnak. A legjobb bérek a jármű-, járműalkatrész gyártás területén-, illetve automata marógép-kezelői-, mű-, vagy csoportvezetői munkakörökben érhetőek el. A pályakezdők nettó fizetése 2005-ben átlagosan nettó 75 ezer forint-, míg a nem pályakezdőké nettó 106 ezer forint volt. A béreket gyakran különböző juttatási csomagokkal egészítik ki, amelynek legfontosabb eleme az étkezési hozzájárulás. A 2006-os hivatalos bruttó béradatok szerint a marósok havi átlagos bére 120 ezer forint, a pályakezdőké, pedig 87 ezer forint. A foglalkozás jövőbeni kilátásai Szakma iránti kereslet A marós szakmunkások iránti keresletet a belföldi építőipari beruházások-, valamint a bel-, és külföldi gépipari kereslet volumene határozza meg. A hazaiés a világgazdaság növekedésével, az egyes iparágak fejlődésével egyre több gépre van szüksége a nemzetgazdaságoknak, így folyamatosan növekszik a jelentősége a gazdaságokat gépekkel, gépalkatrészekkel ellátó fémiparnak, valamint a fémszerkezeteket-, gépalkatrészeket előállító forgácsoló szakmunkásságnak. A magyarországi fémipar nemcsak a belföldi, hanem elsősorban az európai igényeket elégíti ki, így a hazai vasiparban folyamatos a külföldi vállalatok betelepülése és ennek kapcsán a hazai vállalkozások fejlődése is. Az európai/hazai fémipari termelés növekedésével járulékosan emelkedik azoknak a cégeknek a száma, amelyek forgácsolókat foglalkoztatnak. A vasiparon kívül a szakma iránti legnagyobb keresletnövekedést azok az építőipari cégek adják, amelyek fémszerkezetek (épület-, tartály-, toronyszerkezetek, korlátok, stb.) építésével és az építőelemek legyártásával foglalkoznak. Az ipari- és civil építőipari beruházások növekedése, a felépített állomány rendszeres karbantartása a közeljövőben növelni fogják az építőiparban foglalkoztatott forgácsolók létszámát is.
A szakmacsoportban elhelyezkedni kívánók lehetőségei a jövőben bővülnek. A szakmában dolgozók száma 2015-re várhatóan a maihoz képest 12 %-al magasabb lesz. Ez azt jelenti, hogy a területen várható nyugdíjazásokkal és az egyéb okból történő pályaelhagyással is számolva évente körülbelül 2000 munkavállaló tud elhelyezkedni a szakmában 2015ig. A marósok iránti kereslet a jövőben Budapesten, Pest megyében, valamint Közép-, és Nyugat-Dunántúli régióban fog a legnagyobb mértékben növekedni. Főként a 10 főnél kisebb szervezetekben lesz magasabb a kereslet a marósok iránt. A forgácsoló szakmák iránti évi kereslet száma mikroszervezetek dolgozói nagyobb szervezetek dolgozói Budapest Pest 39 22 274 199 Komárom-Esztergom 1 124 Fejér 2 116 Veszprém 52 70 Győr-Moson-Sopron 8 152 Vas Zala 3 4 116 42 Baranya 8 40 Tolna Somogy 5 6 17 26 Borsod-Abaúj-Zemplén 6 91 Heves 4 55 Nógrád 2 33 Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Bács-Kiskun Békés Csongrád 10 7 9 13 7 10 60 103 39 75 42 36 0,1 1 10 100 1000 3K Consens Iroda Életkormegoszlás A marós szakmában kiegyenlítetlen az életkoreloszlás, az adatok a szakma elöregedését jelzik előre. A foglalkozást választóknak többnyire közös jellemzője a műszaki-, valamint a (termelő)gépek iránti gyakorlati érdeklődés és hogy viszonylag rövid képzési idő alatt (3 év) keresett szakmára kívánnak szert tenni. A cserélődés/szakmaváltás okai leggyakrabban a munkakörülményekkel, az elérhető bérekkel-, a munkahely távolságával és az egyének szakmától független mentális problémáival, egészségtelen életmódjával vannak összefüggésben. Az azonos/magasabb bér melletti jobb munkakörülmények, a közelebbi munkahely lehetősége sokszor állnak a munkahelyváltás hátterében. A marós szakma az álló testhelyzetben, zárt térben, gépi eszközökkel végzett munka iránt érdeklődők számára a legmegfelelőbb, akik a gyártástechnológiai utasításoknak megfelelően képesek önállóan, illetve adott esetben csapatban dolgozni. A marósok koreloszlása a szakma elöregedését mutatja, a legnagyobb arányban a 45-49 éves korcsoportból kerülnek ki a marósok, a fiatalabbak aránya csökkenő.
Marós 20,0 15,0 % 10,0 5,0 0,0 15-19 20-24 25-29 30-34 35-39 40-44 45-49 50-54 55-59 60-64 65-X korcsoport (év) Fő feladatok, munkakörülmények A marósok feladatai munkakörönként változhatnak. A termelő szakmunkás legfontosabb feladata, hogy a technológiai utasításoknak (gépbeállítási paraméterek, műszaki rajz) megfelelően a hagyományos vagy NC/CNC vezérlésű gépet felszerszámozza (fúróval-, vágókéssel, stb. lássa el) és a gépbe befogott munkadarabot az utasítások alapján megmunkálja. A csoport-, művezető szakmunkás központi feladata a beosztottak munkájának irányítása, összehangolása és ellenőrzése, a biztonságos gyártási folyamat biztosítása, a termeléssel összefüggő adminisztrációk elvégzése, kapcsolattartás a gyártástervezéssel, szakmai tárgyalásokon / konzultációkon való részvétel. A marós szakmunkások munkaruhája a munkakörhöz és a zárt terű munkához illeszkedik. A termelő szakmunkások magas kihordási időtartamú-, a biztonsági előírásoknak megfelelő-, mozgásukat nem akadályozó-, vastag anyagú-, általában kék vagy zöld színű munkásuniformist hordanak. A magasabb munkakörökben lévő munkások meghatározott színű köpennyel különböztethetik meg magukat. A védőfelszerelések hordását kesztyű, védősisak a termelés környezete határozza meg (például futódaruval ellátott üzemben a daru nyomvonalában védősisak hordása). A legfontosabb kompetenciák: tudatos gépkezelés, kézi szerszámok magabiztos használata, nagyfokú koncentrációs készség, precizitás-, fokozott figyelem-, pontos mérés-, műszaki rajzolvasás képessége. Kompetenciák, iskolai végzettség, elvárások Az új szakképzési rendszerben a gépi forgácsoló és a CNC-forgácsoló szakmák elvégzésével válhat valaki marós szakmunkássá. A korábbi rendszerben külön létezett marós szakma, jelenleg a gépi forgácsoló szakma egyik rész-szakmájaként oktatják. A gépi forgácsoló iskolai rendszerben és felnőttképzésben egyaránt tanulható, a képzési idő 3 év. A CNC-forgácsoló csak felnőttképzésben tanulható, a képzési idő legfeljebb 1200 óra. Számos többprofilú vállalat előnyként értékeli, ha a jelentkezőnek lakatos végzettsége is van, de a marós szakmunkások e nélkül is biztos elhelyezkedésre számíthatnak. Az alapfokú szakmai nyelvtudás és a munkatapasztalat szintén előnyösek lehetnek az elhelyezkedésnél, főként a külföldi érdekeltségű vállalatoknál. A közelmúltban a marós szakmában technológiai újítások jelentek meg, ugyanakkor megmaradtak a korábbi tudások iránti munkáltatói igények is. A vállalatok jelenleg-, illetve a közeljövőben fokozottabban érvényesülő igényei a marósokkal szemben: - NC/CNC vezérlésű gépek kezelése, - szabványosított CNC programnyelv elsajátítása, - CAD alapismeretek, - gépi kéziszerszámok használata, - munkadarabok felületvédelmének ellátása, - a munkadarabok megmunkálásához szükséges szerszámok elkészítése, - mérés- és szakrajztudás, - alapfokú szakmai idegen-nyelv ismeret. A magas fokú precizitás és
koncentráció alapelvárások. Az elvárt kompetenciák munkakörönként változhatnak, de a mű-, illetve csoportvezetői munkaköröknél a fenti szaktudások általában kívánatosak, ugyanakkor ezekben a munkakörökben a tárgyalási tapasztalatok, a tárgyalástechnikai készségek is lényegesek lehetnek. A szakmacsoportban dolgozók, és dolgozni kívánókkal szemben a jövőben egyre inkább elvárássá válik, hogy képessé váljanak a számítógép-vezérelt automata, számítógép vezérelte berendezések kezelésére, programozására Karrier Egy marós szakmunkás karrier-pályáját saját szaktudásán, munkavégzésénél kívül elsősorban a szervezet mérete határozza meg. A kisebb (2-9 fős) műhelyek esetében általában nincs mód arra, hogy a szakmunkás kilépjen a termelésből és irányítói pozíciót foglaljon el, tehát aki mű- vagy csoportvezető, az gyakran termelő-szakmunkás is egyben (kapcsolt munkakör). A nagyobb vállalatoknál már lehetőség nyílik arra, hogy a termelő-szakmunkás ténylegesen kiemelkedjen a közvetlen termelői szintről és irányítói-, szervezői pozíciót foglaljon el csoport-, illetve művezetőként. Karriernek lehet minősíteni azt az esetet is, amikor a termelő-szakmunkásból gyakorlati oktató lesz a cégnél. Általános tapasztalat, hogy ennél feljebb csak akkor léphet a szakmunkás egy hierarchiában, ha egyben iskolai végzettségét is növeli. Az anyagi megbecsülés az évek számával emelkedik, az egyre tapasztaltabb szakmunkásoknak a cég iránti elkötelezettségét relatíve vonzó juttatásokkal igyekeznek erősíteni.