A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA FELADATA ÉS MODELLJEI Benkei-Kovács Balázs - Hegyi-Halmos Nóra: Munkaerőpiac és foglalkoztatáspolitika A foglalkoztatás funkciója Összetett gazdasági és társadalmi funkció Gazdasági érdekek termelési tényezőként kezeli és foglalkoztatja a munkaerőt racionális elosztás hatékony felhasználás Társadalmi érdekek munkaerő kínálat minél magasabb szintű lekötése a jövedelem színvonala és az élet minősége szociális feszültségek megelőzése és feloldása létbiztonság megteremtése és megőrzése 1
A foglalkoztatáspolitika funkciója A foglalkoztatáspolitika a munkaerőpiac olyan külső szabályozó rendszere, amelyik a munkaerőpiacot úgy igyekszik befolyásolni, hogy ezáltal harmonikusabb legyen annak működése, és egyúttal érvényesüljenek, mozgásteret, megvalósulási lehetőséget kapjanak a társadalmi funkciók is. Társadalmi-gazdasági összefüggések A munkaerő-piaci keresletet alapvetően maga a gazdaság (a gazdaság állapota, dinamizmusa, versenyképessége), illetve a gazdaság működését keretek közé szorító szabályozási környezet határozza meg. A keletkezett szociális feszültségek feloldására kezelni szükséges a munkanélküliség problémáját. A két oldal más szereplőket érint és más megoldási módokat igényel Foglalkoztatáspolitika Munkaerő-piaci politika 2
A foglalkoztatáspolitika alapvető modelljei A foglalkoztatáspolitika a munkaerőpiac külső szabályozó rendszere, melyet úgy igyekszik befolyásolni, hogy a foglalkoztatás mindkét funkciónak megfeleljen. A hangsúly melyik oldalra helyeződik? Alapvető modellek: A teljes foglalkoztatás szocialista modellje Általános piaci modell Teljes foglalkoztatottság piaci keretek között A teljes foglalkoztatás szocialista modellje szociális dimenziót magában foglaló politikai célok az állam kvázi kötelezőnormává emeli a munkavállalást (megszűnteti a munkanélküliséget) a munkaerő-kereslet igazítása a munkaerő kínálathoz (létrehoz annyi munkahelyet, amely teljes egészében felszívja a munkaerőkínálatot) háttérbe szorulnak a gazdasági, hatékonysági követelmények alacsony teljesítmény a világpiaci mércével mérve nem megfelelő termelékenység nyomott életszínvonal Az alacsony teljesítmény mellett nem jönnek létre azok a gazdasági források, melyekkel fenntartható és finanszírozható a teljes foglalkoztatás. 3
A foglalkoztatás általános piaci modellje a piacgazdaság a munkaerőpiac autonómiáját elsődlegesnek tekinti a munkaerőpiac számára is szabad működési feltételeket kell biztosítani piaci racionalitás (a foglalkoztatási folyamatok elsődleges színtere és szabályozója a munkaerőpiac) a foglalkoztatáspolitika nem garantálhatja sem a munkahelyet, sem a szakmában maradást, sem a munkanélküliség elkerülését vagy megszüntetését foglalkoztatás hatékonyságát tekinti alapvető követelménynek a foglalkoztatás a racionális munkaerő-kereslet szintjén alakul ki munkanélküliség, a jövedelmek polarizálódása Teljes foglalkoztatottság piaci keretek között Alapvető társadalmi cél: 1. a munkanélküliség, létbizonytalanság, kirekesztettség feloldása 2. rendelkezésre álló munkaerő-kapacitás minél teljesebb kihasználása 3. a termelés és a teljesítmény növelése A munkanélküliség nem tabu! - Elkerülhetetlen egy dinamikus gazdaságban - Alacsony mértékű munkanélküliség a teljes foglalkoztatással összeegyeztethető(3-6%). 4
A foglalkoztatáspolitika célja A foglalkoztatáspolitika a munkaerőpiacot úgy igyekszik befolyásolni, hogy: rugalmasabbés harmonikusabblegyen annak működése, segítse elő a munkaerő-piaci egyensúly létrejöttét, vagy legalábbis annak lehető legteljesebb megközelítését, a minél teljesebb de racionális foglalkoztatást, egyúttal érvényesüljenek a társadalmi-szociális funkciók is. A foglalkoztatáspolitika feladata Segíteni a munkaerőpiacra belépő kínálat nagyságának és szakmai/képzettségi struktúrájának olyan kialakítását, amely megfelel a kereslet igényeinek; a munkaerő-piaci kínálat csökkentését,pl. a képzésben részt vevők számának vagy a képzési idő hosszának növelését; a munkaerő-kínálatnak a kereslethez való minél tökéletesebb folyamatos igazodását; a munkaerő-kereslet növekedését; a társadalmi gondoskodás és szolidaritás elve alapján azok megélhetésének biztosítását, akik önhibájukon kívül kerültek ki a munkaerőpiacról. 5
Szakpolitikák, melyek alakítják a foglalkoztatást (1.) gazdaságpolitika: formálja a gazdaság növekedési pályáját, ösztönzi vagy fékezi a termelést és a beruházást, ezzel alakítja a munkaerőkeresletet is, monetáris és fiskális politika: az árszínvonal, a vállalkozások és a háztartások jövedelmi folyamatainak szabályozásával, a munkaerő árának alakításával ösztönzi vagy korlátozza a foglalkoztatást, népesedéspolitika: befolyásolja a demográfiai folyamatokat, a munkaképes korú korosztályok nagyságát és gazdasági aktivitását, és ezzel a munkaerő kínálat alakulását, oktatáspolitika: az iskolai képzés kiterjesztésével kitolhatja a munkaerőpiacra való belépés időpontját, alakítja munkaerő képzettségének jellegét és színvonalát, ezzel a mobilitási képességet, Szakpolitikák, melyek alakítják a foglalkoztatást (2.) jövedelempolitika: szabályozza a vásárlóerőt, a kereseti színvonalat, ezen keresztül a munkavállalási hajlandóságot illetve a foglalkoztatási szándékot, szociálpolitika: az elesettek, önhibájukon kívül munka nélkül maradottak megélhetésének biztosításával tehermentesítheti a foglalkoztatáspolitikát, jog: meghatározza a foglalkoztatási, szerződéskötési, felmondási szabályokat, jogi garanciákat teremthet a munkaerő-piaci szereplők számára, szociális partnerség: az érdekegyeztetés különböző szintjeivel és formáival segítheti a keletkezett feszültségek feloldását, a munkaerő-piaci partnerek együttműködését. 6
Foglalkoztatáspolitika és munkaerőpiaci politika Foglalkoztatáspolitika: - a foglalkoztatás bővítésére, a foglalkoztatási esélyek megteremtésére/javítására irányuló politika - a keresleti oldalra helyezi a hangsúlyt Munkaerő-piaci politika: - a munkanélkülivé válás megelőzése, a munkanélküliek és a munkaerőpiacról kiszoruló inaktívak keresleti oldalhoz való jobb alkalmazkodásának elősegítése, foglalkoztathatóságuk fejlesztése és a munkaerőpiacra való visszavezetésük - a hangsúlya a kínálati oldalon van Foglalkoztatáspolitika eszközei Aktív eszközök - a munkáltatók foglalkoztatási képességének, hajlandóságának és lehetőségének támogatására, elősegítésére irányulnak, céljuk egyértelműen a foglalkoztatottság növelésének elérése. Passzív eszközök - csak a munka nélkül maradottak segélyezését biztosítja, a munkaerőpiac működésével szemben passzív, azt nem tudja érdemben befolyásolni. 7
Aktív eszközök (1.) A munkaerőpiac mobilitási feltételeinek javítása - A kínálat szakmai-képzettségi struktúrájának a kereslethez igazítása - A térbeli mobilitás lehetőségének, feltételeinek javítása - Az információ-ellátottság javítása -Matching - A munkavállalási készség javítása, az érdekeltség erősítése A versenyképesség növelése - A vállalkozások versenyképességének, fejlődésének támogatása - Beruházás, adó, TB, adminisztráció - Foglalkoztatást ösztönző bérpolitika - Innováció, műszaki fejlesztés - az infrastrukturális feltételek javítása - fellépés a fekete piaccal szemben Aktív eszközök (2.) A munkahelyek megtartása Munkahelyek létrehozása, a foglalkoztatás bővítése - A munkahelyteremtés elősegítése, ösztönzése, támogatása -A gazdaságfejlesztési programok, területfejlesztési lehetőségek kihasználása - A kistérségek foglalkoztatási szerepe 8
Foglalkoztatáspolitikai alapelvek Munkaerő-piaci szereplők együttműködési kötelezettsége Hátrányos megkülönböztetés tilalma Kiépített munkaerő-piaci szervezet (állami alapszolgáltatás mindenkinek ingyenesen) Érdkegyeztetés Foglalkoztatási feszültségek megelőzése, kezelése, feloldása Finanszírozási források többcsatornás előteremtése 9