Közlekedésbiztonság fejlesztési lehetőségei Magyarországon Berta Tamás
Közlekedésbiztonságot meghatározó tényezők
Az infrastruktúraelemek közlekedésbiztonsági értékelése Út
SENSOR módszertan útkialakítás alapján Út
Eltérő biztonsági szintű szakaszok azonosítása javíthatósági potenciál Út
Veszteség értékek (VÉ) térképi megjelenítés VÉ = K N + K N + K N, ahol K : a balesetben meghalt személy jelentette társadalmi kár becsült értéke (ez előzetesen megadható) K : a balesetben súlyosan sérült személy jelentette társadalmi kár becsült értéke (ez előzetesen megadható) K : a balesetben könnyen sérült személy jelentette társadalmi kár becsült értéke (ez előzetesen megadható) N : a balesetben meghalt személyek száma a szakaszon N : a balesetben súlyosan sérült személyek száma a szakaszon N : a balesetben könnyen sérült személyek száma a szakaszon
Fajlagos veszteség értékeket (FVÉ) térképi megjelenítés ahol FVÉ =, Á K : a balesetben meghalt személy jelentette társadalmi kár becsült értéke (ez előzetesen megadható) K : a balesetben súlyosan sérült személy jelentette társadalmi kár becsült értéke (ez előzetesen megadható) K : a balesetben könnyen sérült személy jelentette társadalmi kár becsült értéke (ez előzetesen megadható) N : a balesetben meghalt személyek száma a szakaszon N : a balesetben súlyosan sérült személyek száma a szakaszon N : a balesetben könnyen sérült személyek száma a szakaszon ÁNF átlagos napi forgalom (jármű/nap); T megfigyelési időtartam (év); L szakasz hossza (km).
az útkategóriák (autópálya, I. rendű főút, stb.) átlagos veszteség értékének kiszámítására: Ezt az adott útkategóriába tartozó összes szakasz VÉ értékének összegzésével és a szakaszok darabszámával történő osztással kaphatjuk meg: VÉ Ó _Á = VÉ Ó n
Miután útkategóriánként is rendelkezésre állnak az átlagos veszteségértékek, kiszámíthatjuk minden szakaszra a szakaszokat jellemző: javíthatósági lehetőséget (JL) térképen megjelenítés: JL = VÉ VÉ Ó _Á Fontos, hogy a szakaszokra kiszámított adatokat a térképi megjelenítés mellett táblázatos formába is elérhető legyen (1 szakasz-1 sor, plusz a beazonosításhoz szükséges adatok), így teremetve lehetőséget a számszerű rangsorolásra.
javíthatósági potenciál" Út
Gazdaság hatása Gazdaság
A GDP és a forgalmi teljesítmény időbeni alakulása Magyarországon
A halálos közúti balesetszám és a GDP alakulása Magyarországon
A gazdasági élénkülés növekvő futásteljesítményt és növekvő balesetszámot okozhat A közúti közlekedési halálos balesetek alakulása a forgalmi teljesítmény és a GDP viszonyában Új kihívások 342000000 1 600 GDP 1 400 292000000 1 200 242000000 Halálos balesetszám 1 000 800 192000000 600 142000000 Forgalmi telj. 400 200 92000000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 0
A GDP hosszú távú közlekedésbiztonsági hatásainak vizsgálata Gazdaság Elizabeth Kopitsa és Maureen Cropperb 88 ország adatait elemezték A kutatás célja a gazdasági fejlődés során tapasztalható egy főre jutó jövedelemnövekedés és az egy főre vetített halálozási mutató csökkenés közötti összefüggés leírása volt. Az egy főre vetített halálozási mutató tendenciája a vizsgált 88 ország átlagában akkor kezdett el folyamatos csökkenést mutatni, miután a gazdaság fejlődése során az egy főre jutó jövedelem elérte a 8600 $- os szintet. A hazai bruttó egy főre jutó átlagjövedelem 1985-ös árszinten megközelítőleg 7465 $-ra adódik (2012-ben ez az érték 6250 $ volt).
Társadalmi trendek Társadalom Munkanélküliségi ráta növekedese 2001-ben 5,7%; 2013-ban 10,2%; 2015-ben 6,88% A GDP volumennövekedese kisebb 2001-ben 4%; 2013-ban 2,2%; 2014-ben 4%; 2015-ben 3,2%
Emberi tényező biztonságtudatosság szabálykövetés felkészültség
Átlagos biztonsági öv viselési arányok (1992-2015)
2. Biztonsági gyermekülések használata Személygépjárműben utazó gyermekek védettsége (1993-2015)
Világítás és sisakviselés- összegzett helyes arányok 7% 95% 75% 99% 92% Kerékpárosok helyes sisakviselési, segédmotoros kerékpárok és motorkerékpárok helyes kivilágítási és sisakviselési arányai (2015)
5. Kerékpáros bukósisak viselési arányok A mérés során rögzített 46.027 kerékpáros 93%-a helytelenül, vagy nem viselt sisakot! Kerékpárosok helyes bukósisak viselési arányai régiónként (2015)
Vezetés közben telefonálók aránya A megfigyelt 3120 gépkocsivezető 5,43%-a használt vezetés közben kézben tartott mobiltelefont Ezek közül 104 férfi, 65 pedig nő volt. Az azonban figyelmet érdemel, hogy a nemek aránya nagy eltéréseket mutat útkategóriák szerint. Az úgynevezett országutakon megfigyelt mobiltelefon használók közül majdnem ugyanannyi volt a férfi, mint a nő (33 nő, 31 férfi.). Ezzel szemben autópályán négyszer annyi férfi (40) használt vezetés közben kézben tartott mobiltelefont, mint nő (10 fő), ami a nagy sebesség miatt még veszélyesebb. A KTI zavaró tényezők hatásaira irányuló kutatásai alapján: A fővárosban 33 férfi és 22 nő használt vezetés közben - a mobiltelefont, vezetés közbeni tehát telefonálás a férfiak száma a reakcióidőt itt is nagyobb 16,8 %-al volt, rontja mint a - a nőké. vezetés közbeni üzenetírás a reakcióidőt 39,9 %-al rontja
Milyen gyakran ad elsőbbséget a gyalogosnak a kijelölt gyalogosátkelőhelyen? Gk. vezető válasza Mindig 79 Gyakran, néha 18 Ritkán, soha 3 Gk. vezető megállással 5-10% biztosítja az átkelést. 5 gyalogos-átkelőhely vizsgálata alapján Gk. megközelítési sebessége 46-66 km/h 5 gyalogos-átkelőhely vizsgálata alapján(v85)
Monitoring felmérés eredményei Mutatók gyalogos utas közlekedési eszköz vezető 1-2. 3-4. 5-8. évfolyam évfolyam évfolyam úttest - járda különbségtétel 86,00% 79,30% 63,50% átkelés úttesten 74,90% 58,85% 61,00% figyelem a környezetre 89,00% 80,25% X rendőri karjelzés (alapok) - 58,10% 82,70% elsőbbségadás megkülönböztető jelzéseket használó járműnek - X 78,00% közösségi közlekedés 96,20% 89,60% X személygépjármű 89,40% 63,85% 52,45% motorkerékpár, moped - - 64,60% kerékpáros 91,57% 41,85% 59,33% közúti jelzések ismerete 74,55% 64,40% 70,15% 3-4. évfolyamosok által adott helyes válaszainak átlaga 66,4%-os eredményt mutat. A legrosszabb arányban a kerékpáros közlekedésre vonatkozó kérdéseket válaszolták meg, elsősorban az elsőbbséggel kapcsolatos szabályok okoztak problémát.
4,5 3,5 3
Lépésről lépésre 32
Javasolt intézkedések Edukáció: Köznevelési rendszerben megjelenő közlekedés oktatás. A felépülő bizalom elvének érvényesítése a közlekedési rendszerben. Tudásfrissítés szabályozási hátterének megteremtése. Információs csatornák fejlesztése. Kockázatelemzésen alapuló (differenciált) ellenőrzés. Infrastruktúra műszaki szabályozásának és üzemeltetés biztonsági eszközrendszerének fejlesztése. Szakember képzés fejlesztése. Jármű üzemeltetés és fenntartás kapcsán biztonság-szemléletű átfogó szabályozás (176 mintájára). Járműpark fiatalításának ösztönzése. Közlekedési szabályok átdolgozása (pl. KRESZ). Döntés-előkészítés bemenő adatai megbízhatóságának növelése. Javíthatósági potenciál alapú beavatkozások kidolgozása tervszerű végrehajtása
Köszönöm megtisztelő figyelmüket! berta@kti.hu